ÉJSZAKAI LEPKÉK
Egyes fajok nappal repülnek, mások éjszaka.
A nappali lepkék többsége élénk színű,
az éjszakaiak többnyire barnásszürkék.
Éjjeli lepkék:
Bagolylepkék (Noctuina)
, az izeltlábuak rovarok (Insecta)
osztályának,
a pikkelyesszárnyuak (Lepidoptera) rendjébe tartozó
nagylepkék
(Macrolepidoptera) egyik nagy csoportja.
Zömök, középnagyságu testök többnyire sötétszinezetü, vastag,
kupalaku, a himek és a nőstények csápjai rendesen különbözők, széles
szárnyaikat nyugváskor házfedélalakuan v. vizszintesen tartják.
Mellső szárnyaik harántsávokkal diszítettek, melyek közül egy
fél a szárny tövén, kettő a középen és egy többnyire W-alaku a szárny szélén
található.
Ezeken kivül rajtok még határozott alaku foltok, u. m. nyil-,
vese-, gyürü- és cseppfolt találhatók.
A sávok és foltok alakja, nagysága és szerkezete igen fontos,
mert nemi és faji megkülönböztető jellegül is szolgálhatnak.
A hátsó szárnyak zárókészülékkel vannak ellátva.
Legtöbb faj csak éjjel röpül, nappal fahasadékokban, kerítésen,
földön, leveleken stb. helyen nyugszanak.
Nevezetes, hogy tartózkodási helyüket mindig ugy választják meg,
hogy a környezet szine testök szinezetéhez hasonlítson; azért gyakran még a
leggyakorlottabb szem is alig képes észrevenni.
Csupasz vagy szőrös 16 lábu hernyóik sohasem élnek csoportosan,
többnyire éjjel látnak eledelök után; egyesek a nappalt a földben vagy száraz
levelek közt elbujva töltik.
Rendesen a földben szabadon, vagy földszemcsékből font burokban
bábozzák be magukat.
Körülbelül 3000 faj ismeretes, melyek közül Európában 1100,
Magyarországon pedig 450 faj él.
Hazánk faunájára nézve több faj jellemző, melyek kizárólag
nálunk fordulnak elő, vagy másutt csak igen gyéren észleltettek.
Ilyenek:
Thecophora fovea Treits.,
Oxytripia orbi culosa Esp.,
Hydroecia lunata Treits.,
Orrhodia veronicae Hubn.,
Cuculia formosa Rogen.,
Heliodes rupicola Syst. W.,
Toxocampa limosa Treits stb.
Az É. közt még számos faj van, melyek közgazdaságilag fontosak,
amennyiben hernyóik gazdasági, vetemény, erdei stb. növényeket pusztítva,
gyakran nagy károkat okoznak.
Vetéspusztító bagolylepke
(Forrás: Pallas Nagylexikon)
Read more:
http://www.kislexikon.hu/ejjeli_lepkek.html#ixzz3DtFbUGUE
Éjszakai lepkék:
Dominólepke
Fagyalszender
Fémes medvelepke
Kacsafarkú szender
Közönséges medvelepke
Nagy gyökérrágólepke
Nagy tölgyfaaraszoló
Ormányos karcsúbagoly
Szőlőszender
U betűs aranybagoly
Éjjeli lepkék a Kecskeméti Arborétumban:
diagramm
Az éjjeli lepkék miért vonzódnak a fényhez?
Ha ennyire kell nekik, miért nem repülnek nappal?
A Holdat vagy az erősebb csillagokat szokták iránymutatónak
használni, de míg a Hold nagyon messze van és akármennyit repül, az irányszög
nem változik, egy lámpa esetében ugyanolyan szögben való repüléssel körözni
kezd körülötte és egyre közeledik.
Az evolúció nem készítette fel szegényeket az éjszakai
mesterséges fényforrásokra.
Éjjeli pávaszemes lepkék (Saturniidae)
családjában.
Igazi óriások akadnak közöttük, amelyek a valóságnál még
nagyobbaknak látszanak, mert a testük hatalmas, nyugalomban is mindig
kiterjesztett szárnyukhoz képest kicsinynek mondható.
Egyike a legnagyobb pávaszemes lepkéknek s általában a
legnagyobb lepkéknek a Rhescyntis Mortii Perty nevű faj, amelynek
szárnytávolsága 19 cm s e mellett az elülső szárny csúcsa s a hátulsó szárny
vége közötti távolság is majdnem ugyanannyi.
Ennek a braziliai óriási lepkének csinos bársonyszerű, a
vörösbarnától a szürkebarnáig változó színű szárnyát nemcsak fehér, belső
oldalán feketén szegett harántsáv szeli át, hanem még egy-egy pikkely nélküli
üvegablak is díszíti, ami egyébként sok más pávaszemes pillének is ismertető
jegye, egyebek között a szép amerikai selyemlepkéknek (Samia cecropia L.) is.
Nem kevésbbé pompás lepke a Surinamban előforduló, barnán és
sárgán tarkált Semiramislepke (Copiopteryx Semiramis Cram.), amelynek hátulsó
szárnya fonálalakú, a végén elszélesedett farkat visel, amely a lepke
testhosszúságát háromszorosan is túléri.
De vannak ennek a főleg a trópusi Amerikában honos családnak
apró, igénytelen alakjai is.
Ilyenek bizonyos afrikai Ludia-fajok, amelyek gallyakon és
faágakon ülve, a megtévesztésig hasonlítanak elszáradt levélkéhez.
Az eddig tudományosan leírt mintegy 400 faj egyikének sincs
kapcsolósörtéje a hátulsó szárnyán.
A hímek duplán fésűs csápjának körrajza majdnem levélalakú.
A tapogató, nemkülönben a visszafejlődött szívóka mélyen a
fejszőrök alá van rejtve.
Az Atlaspillangó (Attacus Atlas L.), amely Indiában, Kelet-Ázsia
déli részén s a maláji szigetcsoport szigetein éppen nem tartozik a ritkaságok
közé, nagyságra és színre nézve nagy ingadozásnak van kitéve.
Atlaszlepke – a világ egyik legnagyobb lepkéje, éjjeli lepke
Az atlaszlepke (Attacus atlas) nagy számban él Délkelet-Ázsiában, de fellelhető Thaiföldön, Indonéziában és Indiában is.
Éjjeli lepke; a trópusi, illetve szubtrópusi erdőségek lakója.
A világ egyik legnagyobb lepkéje: ennek a fajnak a szárnyfelülete a legnagyobb.
Egyes az Ornithoptera nembe tartozó fajok szárnyának a fesztávolsága ugyan nagyobb, mindenesetre az atlaszlepke a legnagyobb fesztávolságú éjszakai lepke.
Ezek a nagyságbeli különbségek azonban semmi kapcsolatban
sincsenek a nemi állapottal.
A hím és nőstény négy nagy szárnyának alapszíne egyöntetűen
változik a vöröses okkersárgától a sötét vörösbarnáig; mindegyiken egy-egy nagy
háromszögű üvegablak és szépen ívelt fekete, fehér és sárga rajzok láthatók.
Hernyói nem válogatósak, Ceylon szigetén gyakran találhatók babér- és
kámforfán, de más növényen is, és Európában a sóskaborbolya (Berberis), almafa,
fűz, gyertyán és különféle cserjék ágával is felnevelhetők. Bábozódáshoz
mindegyik Hernyó nagy körtealakú, vékony nyéllel az alaphoz erősített gubót sző.
Egyes éjjeli pávaszemek mint selyemtermelők jönnek figyelembe és
gubójuk legombolyításával nyerhető selymet szolgáltatnak, amely a lepkék
hazájában már régóta számos felhasználást nyer.
Ilyen a bálványfa-selyemlepke (Philosamia Cynthia Drury), amelynek
szárnytávolsága 13–15 cm, elülső szárnya bársonyos olajbarna és fehéres, vörös
harántsávokkal díszített.
A félholdalakú ablakfoltok hátulsó szegélye sárgás s a
szárnycsúcson található pávaszemfoltok kifelé feketék, míg a szárny tövén
fehéres szőrbojtok tűnnek szembe.
Szép külsejű a hernyója is, amely smaragdzöld színű, fehéres
hamvú és égszinkék szemölcsökkel borított; a feje aranyos csillogású, lábai
aranysárgák, fara sárgás.
Indiában, Kínában és Japánban, a lepke hazájában,
bálványfán (Ailanthus glandulosa), de más fán is található;
Európában
orgonalombbal nevelték fel, de megette a kámforfa (Cinnamomum camphora) és
Eleodendron orientale levelét is.
„Az 1864. év őszén, – írja Taschenberg –
amikor a korai éjjeli fagyok az előbb említett gazdanövényeket elpusztították,
a legnagyobb zavarba jutottam, mert sokszáz hernyót sikerült a harmadik, sőt
közülük sokat már a negyedik vedlésig is felnevelni.
Az utóbbiakat sikerült az ecetfa (Rhus typhina) lombjával, amely
némileg hasonló a bálványfáéhoz, és kevesebbet szenvedett a fagytól,
elámítanom, ették azt és mintegy 30, mindenesetre nyomorodott bábtokot nyertem
utánuk.
Ezeket télen át hideg szobában tartottam, s a következő esztendő
májusának 12-ikétől kezdődőleg ki is kelt néhány lepke, amely ugyancsak nem tartozott
a legnagyobbak közé.
Ha lesüllyesztett
hőmérsékkel nem hátráltatjuk a kikelést, a bábnyugalom csak néhány nappal tart
tovább három hétnél.
A petékből mintegy 14 nap mulva bújnak elő a hernyók, hacsak
ebben alacsony hőmérsékkel nem akadályozzuk meg őket.”
Az Észak-Kínában és Mandsuriában honos kínai selyemlepke
(Antheraea pernyi Guér.) szárnytávolsága 13–15 cm, szárnyai bőrsárgák és azokat
egy belső ívelt barnás s egy külső egyenesebb lefutású, befelé barnán szegett
fehér sáv szeli át.
Mindegyik szárny közepét egy keskeny barnaszegélyű,
fehérgyűrűs kerek ablakfolt díszíti.
A kínaiak ezt a fajt rövidre, bokorszerűre nevelt tölgyön
(Quercus mongolica) tenyésztik.
A nyári nemzedék július második felében, mégpedig délután
napnyugta felé kel ki.
A megtermékenyített nőstényt fűszállal odakötik a
tölgybokorhoz, amelyre 100–200 petéjét lerakja.
De a harmadik reggelen felszabadítják s egy kosárba teszik,
amelyben néhány még hátralévő napját leéli és közben még bizonyos mennyiségű
petét is lerak.
A 11–12 nap mulva kikelt hernyók négyszer vedlenek meg és őszig
eszik a tölgylombot, ekkor azonban nyeles gubóban bebábozódnak.
Ezek a gubók szolgáltatják az ú. n. santung-selymet.
Ha azonban a gubókat nem használják fel selyemnyerésre, hanem
tenyésztésre, akkor a pillék a következő tavasszal április elején kelnek ki,
amikor a kínaiak sír-ünnepüket ülik.
Ekkor a megtermékenyített nőstényeket nem kötik a fára, hanem
nagy kosarakba teszik, amelyekben fű és faág van, mert a petéket mesterségesen
alacsony hőfokon kell tartani, hogy a hernyócskák a tölgy fakadása előtt ne
keljenek ki.
Ennek a tavaszi nemzedéknek hernyói június végéig már teljesen
kifejlődtek, befonják magukat és tőlük ered júliusban a második, vagyis nyári
nemzedék.
A tenyésztés sikerültének egyik fontos követelménye a szabadban
tölgybokrokon élő hernyóknak állandó őriztetése őrökkel, akik különösen a
rovarevő madarakat riasztják el.
Ezért „visszhangzanak a tenyészidő alatt – amint Mell közli – a
halmok lövéstől és ostorpattogástól.
Piros zászlókat is kiakasztanak.
Az őröknek továbbá figyelniök kell azt is, mikor rágnak le
kopaszra a hernyók valamely bokrot, hogy azután őket, mielőtt maguk szélednének
szét újabb táplálék végett, más tölgyre áttelepítsék.
Gyakran az egész csomó hernyót kosarakban kell átvinni más
halomra.
Egy őr tavasszal mintegy 4000, ősszel mintegy 5000 hernyóra tud
vigyázni.
Az első gubók kosarakban október vége felé kerülnek hajóra;
legnagyobb a szállítás novemberben, ettől kezdve decemberben megint
aláhanyatlik”.
A japán selyemlepke (Antheraea yamamai Guér.) a kínai
selyemlepkékhez hasonlít, de alapszíne változóbb, a világossárgától a barnáig
mindenféle árnyalatban megtalálható, azonkívül ablakfoltjai is kisebbek.
Életmódban a két faj egyezik egymással, mert a japán selyemlepke
zöldszínű, zöldfejű, elülső háti nyúlványainak oldalán ezüst foltokkal
díszített hernyója is elsősorban a tölgyön él.
Mindezeket a most említett selyemlepkéket áthozták Európába is
és kitűnt, hogy egyes vidékeken még a szabadban is meg tudnak élni.
Sajnos azonban, a kezdetben hozzájuk fűzött nagy reménységek
semmiképpen sem váltak valóra, mert beigazolódott, hogy ezeknek az exotikus
lepkéknek a tenyésztése éghajlatunk alatt nem gazdaságos, vagyis nem fizeti ki
magát.
Az afrikai éjjeli pávaszemes lepkék legtöbbje életmódjában eltér
ázsiai, európai s amerikai rokonaitól, amennyiben nem gubóban, hanem egyszerűen
minden fonadék nélkül kis földüregben bábozódnak.
De akadnak kivételek is.
A Szaharától délre hosszan elnyúló és csak bükkerdőkkel borított
steppéken az Epiphora-nem különféle nagy, lilásbarna, fehér- vagy
olajszürke-díszítésű lepkéi élnek; ezeknek ablakfoltjai nagyok, szárnyuk külső
szegélye S alakúlag ívelt, elülső szárnyuk csúcsa pedig erősen lekerekített.
A bábozódás palackalakú vagy tojásdad fehéres, sűrű szövedékű
gubóban történik, amely selyemnyerésre kiválónak bizonyult.
E fajok egyike: az Epiphora Bauhiniae Guér, pompás lilásbarna,
szürkésbarna árnyalatú és fehér-díszítésű lepke,
Senegálban különösen gyakori,
sőt egyik változatában (var. damarensis Schultze) Damaralandban a volt
Német-Délnyugat-Afrikában is előfordul.
Hernyója az éjjeli pávaszemes lepkék legszebb hernyói közé
tartozik, feje miniumpiros, teste világoszöld és türkizkék, cinóberpiros
foltokkal és csapokkal és fehér és fekete rajzokkal tarkált, úgyhogy valóban
színekben pompázó megjelenésű.
Miként Schultze közli, évente két nemzedéke
jelentkezik különféle Zizyphus-fajokon, amelyek Afrikában nagyon elterjedtek és
gyakran áttörhetetlen tüskebozótot alkotnak.
„A júliusban bábozódó hernyók kisebb része mintegy három hét
mulva pilleként jelenik meg, amelyek azonnal továbbszaporodnak s a második
nemzedéket létrehozzák.
A többi báb a második nemzedék bábjaival együtt túléli a száraz
évszakot; némely báb majd egy évig csüng az ágon, mielőtt belőle a pille
kikelne.
Mikor a száraz időszakban a Zizyphus-bokrok legnagyobb része
lombtalanul áll, a rajtuk csüngő gubók már messziről szembeötlenek, de még
inkább ama levert ágakon, amelyeket az állatcsordák éjjeli befogására használnak.
A gubók tehát könnyen megtalálhatók s ebből megmagyarázható az
is, hogy az utóbbi években azt a sok ezret, amely lepkekedvelők számára volt
szánva, a senegáli területről exportálták.”
Hazai lepkefajaink közül, amelyeknek gubói azonban
selyemnyerésre teljesen alkalmatlanok, felemlítjük a legnagyobb európai lepkét:
az éjjeli nagy pávaszemet (Saturnia pyri Schiff.).
Az ablakfoltok helyett szárnyain lilás behintésű, színesen
bekerített pávaszemek láthatók.
Előfordul még hazánkban az éjjeli közép pávaszem (Saturnia spini
Schiff.), valamint éjjeli kis pávaszem (Saturnia pavonia L.).
Utóbbi különösen gyakori, zöld hernyójának hátán fekete
harántsávokon sárgás vagy élénkpiros gombszemölcsök sorakoznak.
Valamennyi barna szövedékű, körtealakú gubóban bábozódik.
Az éjszakai lepkék közül...
különösen érdekesnek tekintendő a "Csukás" jelentős
kiterjedésű, kopár, vagy gyér fűvel borított sziklafelszíneihez köthető, máshol
a félszáraz hegyvidékekre jellemző fajok csoportja, amelyek sziklagyepekben
(Hadena caesia ostrogovichi, Xestia asworthi candelarum, Chersotis rectangula,
Rhyacia lucipeta), pusztagyepekben (Dichagyris flammatra), sztyep területeken
(Hadena albimacula, Hadena compta), vagy éppen görgetegeken (Standfussiana
lucernea cataleuca) tenyésznek.
A Bucsecs hegység "fennsíkján" nagy számban volt
megfigyelhető a Zygaena exulans,
az Erebia epiphron, továbbá a Boloria pales
ssp. carpatho-meridionalis.
Sok állatfaj nem a látására támaszkodik, hanem a szaglására.
Ilyenek az éjszakai lepkék.
Vannak lepkefajok, amelyeknek a
hímje több kilométer távolságból is megérzi a nőstény által kibocsátott
illatanyagot (szaknyelven feromon), ami az emberi orr számára érzékelhetetlen.
A legtöbb éjszakai lepkefajt azért a fény is „vonzza”, hiszen
nem vakok, csak nem a látásuk a vezető érzékelésük.
Ezt használják ki a
lepke-kutatók, akik úgy gyűjtik be az adott helyen előforduló fajokat, hogy
éjszaka kimennek a területre, erős lámpával megvilágítanak egy kifeszített
fehér lepedőt, majd befogják a vászonra telepedő példányokat.
Az éjszakai lepkék és a busalepkék surrogva repülnek, és
másodpercenként negyvenszer-kilencvenszer csapdosnak szárnyukkal.
Éjszakai lepkék ultrahang detektora.
Amikor a denevér közelről támad, a lepke gyakran erratikus
repülésbe csap át, pályája kiszámíthatatlan.
A képen egyenes volnalban támad a denevér, a csavarvonalban
repülő lepke megmenekült.
A lepke hallószerve a tor két oldalán a szárny alatt található
(pirossal jelölt).
(Forrás: mek.oszk.hu/szitakoto/Simonyi
Sándor/Kislexikon/erdekesvilag)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-levendula.html
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.