VÁGÓMADÁRFÉLÉK
SZAKÁLLAS SASKESELYŰ
A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) a vágómadár-alakúak
(Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae)
családjába tartozó Gypaetus nem egyetlen faja.
A vágómadarak sem a sólymoknak, sem a gólyáknak nem közeli
rokonai.
Testhossza 95-120 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 240-280
centiméteres is lehet, testtömege 4000-7100 gramm.
Dél-Európában, a Közel-Keleten, Mongóliában, Kínában, Tibetben
és Afrika egyes részein is megtalálható.
Magashegyi területeken fészkel.
Mesterien vitorlázik a hegységek feletti szélben.
Ha alacsonyabb régiókba száll
le, akkor a felszálló légáramlatokkal viteti magát. Gyakran órákon át, szinte
mozdulatlanul köröz a levegőben.
Nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló
táplálékát, de ritka kivételként a nagyobb csontokat is megeszi, amit nem tud
feltörni, azt felviszi a levegőbe és leejtve töri össze.
Néha szirti foglyokat
és egyéb hegyvidéki madarakat is elejt.
Afrikában néha szirti borzokat emel fel
a levegőbe és nagy magasságból a földre ejtve pusztítja el őket.
Ugyanezzel a
módszerrel töri fel a teknősök páncélját is.
(Érdekességként megemlítendő, hogy
spanyolul nem véletlenül quebrantahuesos, azaz ’csonttörögető’ a neve.)
Egy-egy kiadós étkezés után hosszabb pihenőt tart.
Ilyenkor órák
hosszat üldögél egy magaslati ponton, ahonnan bármikor felrepülhet.
A levegőben
van igazán elemében. remekül kihasználja a légáramlatokat.
Hosszú, keskeny
evezőtollai és nagy, ék alakú farka ideális a felszálló légáramlatok
meglovagolására.
Év közben többnyire magányosan jár táplálék után, de a pár
megosztja egymással revírjét.
Tavasszal a párok a fészek közelében impozáns
nászrepülésbe kezdenek.
Ilyenkor nagy magasságokban köröznek és összefont
karmokkal bukfenceznek a levegőben.
Fészkét sziklapárkányra vagy üregbe rakja.
Nagy fadarabokat, rongyokat és egyéb építőanyagot hord össze egy nagy kupacba
fészek gyanánt. a fészket minden évben bővíti.
Fészekalja 1-2 nagy méretű,
pettyezett, halványbarna tojásból áll, melyen 55-60 napig kotlik.
A fiókák
etetésében mindkét szülőmadár részt vesz.
Viselkedésükre fióka korukban a
káinizmus jellemző.
Alfajai:
ázsiai saskeselyű (Gypaetus barbatus barbatus), Észak-Ázsia
kelet-ázsiai saskeselyű (Gypaetus barbatus haemachalanus),
Kelet-Ázsia
altáji saskeselyű (Gypaetus barbatus altaicus), Altaj hegység
európai saskeselyű (Gypaetus barbatus aureus), Dél-Európa,
Közel-Kelet, Közép-Ázsia
afrikai saskeselyű (Gypaetus barbatus meridionalis), Kelet- és
Dél-Afrika, Arab-félsziget délnyugati része
„Itt fekszem a Gidabó kisebbik testvérének, a Shisha-pataknak a
partján, édes semmittevésben. Rám süt Afrika forró napözöne. Fejem alatt egy
kemény bazaltkőpárna. Fölöttem a mérhetetlen kiterjedésű, hamuszürke égbolt,
melynek levegőtengerében szakállas saskeselyűk eveznek, minden szárnyrebbenés
nélkül.
A szakállas saskeselyű ritka óriásmadara Afrikának. Csak némely
hegyvidékeken található. A gyönyörű madár bárány nagyságú, csőre alatt 8–10 cm
hosszúságú, vastag sörtéjű fekete szakáll csüng alá. A madár melle sárgás- vagy
rozsdabarna.
Nálunk is élt ennek az óriásmadárnak egyik faja, a Retyezát és
Pareng-havasok sziklarengetegében. Az az európai, emez pedig az afrikai
szakállas saskeselyű: a Gypaetus ossifragus. Megjelenésük nemesebb, és
repülésük egészen más, mint egyéb dögevő rokonaiké. A figyelmes vadász
csakhamar meg tudja különböztetni a hatalmas madarat egyéb keselyűféléktől, még
akkor is, ha a madár felhőnyi magasságban evez. A szakállas saskeselyűn kívül
nincs még egy ilyen jellegzetesen repülő madara a természetnek. Egyéb
dögkeselyűk és szárnyas ragadozók kiterjesztett szárnya repülés alatt köralakot
mutat. A farkuk is ernyő alakú és rövid.
A szakállas keselyű kiterjesztett szárnya olyan, mint az
acélból, alumíniumból megépített repülőgépé. Minden görbület nélküli, és
ugyanilyen az egyenes, jellegzetesen hosszú farka is. A hosszú szárny s a
hosszú farok közé ékelt test sokkal hosszabb, mint más egyéb ragadozó madár
teste. Azért, amikor ez a ritka madár az égbolt kárpitján megjelenik, valóban
csalódásig híven utánozza a felhők magasságában úszó repülőgép alakját.
Két szakállas keselyű úszik a levegőben, pontosan a fejem felett
körözve. Méltóságosan és szárnyrebbenés nélkül eveznek a magasságban. Szemlét
tartanak a szidamói őserdők, patakok és erdei tisztások felett.”
(Sáska László természettudományi szakíró: Afrika óriásmadarai,
részlet az Életem, Afrika című könyvből)
Részlet a Bibliából:
"A madarak közül ezeket tartsátok tisztátalannak; ne
egyetek belőlük, mert tisztátalanok: a keselyű, a szakállas keselyű, a réti
sas, a fekete kánya és a vörös kánya különféle fajtái..."
Válasz a bibliai idézetre:
"Nekünk viszont SZENT madaraink!"
A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában:
A hun, a belső-ázsiai török és a magyar népművészetben fontos
szerepet játszanak a madarak.
Ezek közül legismertebb a kerecsensólyom (Falco
cherrug) - a kutatók egy része e madarat határozta "turulnak" -,
az
altaji havasi sólyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus),
a szirti sas
(Aquila chrisaetus),
a szakállas keselyű (Gypaetus barbarus)
és a fakó keselyű
(Gyps fulvus).
Maga a "turul" szó török eredetű (togrul,
turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc
ragadozó madár").
Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta
szőnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.előtti 1200-ból
származó mezopotámiai kődoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király
szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon.
A Rakamazi Turul mellkorong
Ott
találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás
kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyűrűkön és a magyar királyok első
címerszerűen ábrázolt szimbóluma is a turul volt.
A magyar nyelvben három szó
van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a
"zongor" és a "turul".
A középső a Zsombor férfinévben él
tovább.
Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú időre feledésbe
ment, illetve el kellett felejtenünk.
Csak a XIX. században került ismét elő
őstörténetünk e fontos jelképe.
Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük
turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb
solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant.
kerecsensólyom
Van
bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi, ezért válhatott az egykori
hús-vér, létező madárból szimbólum.
A turul volt az eszményi, a hibátlan, a
győzhetetlen, vagyis az isteni.
Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe,
majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával
megint solymászmadár.
Így szállt vissza közénk, és lett kerecsen-, vagy talán
altaji havasi sólyom, egy olyan madár, amelyik létezik, mert sólyom, de nem
létezik, mert füles sólyom nincs
(Dúcz László).
A Nagyszentmiklósi kincs
A Nagyszentmiklósi kincs
A MAGYAR SZENT TURUL MADÁR
TU - URÚ - LU = teremt – védelmez - ember =
VILÁG TEREMTŐJE ÉS VÉDELMEZŐJE
(Domonyi Károly)
A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Kék vércse pár
Hogy milyen madár lehetett a magyarok ősi turulja?...
Hogy milyen madár lehetett a magyarok ősi turulja?...
A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara.
(Forrás: Wikipédia/Metapédia/http://istvandr.kiszely.hu/)
Ősi magyar népmesénk
hőse egy "isteni madár", amely
kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz.
Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet
repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2.
számú korsón látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a
rabságából.
Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a
madár a hős társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hőst
segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt
menyasszonyát és az őt megillető trónt.
Népművészetünkben is ott van a turul,
egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok ősi, feledésbe merült
hitvilágának máig fennmaradt főszereplője.
A griff:
A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó
madárból és az oroszlánból.
A Hévízi - tó őrzői
E nagy "madár", illetve mitikus lény
biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és
9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a
szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera
tigris virgata) létező alakjából alakult ki.
Griff - Paziriki lelet
A griffekről Európa a Kr.előtti V.
században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól
vette ismereteit.
Ezen híradások szerint "a griffek a belső-ázsiai szkíták
földjén (?) túl eső hegyekben őrizték az aranyat".
szkíta lelet - griff 330-300 B.C
A későbbiekben
Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas
tigriseiről".
Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az
altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein,
a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén,
az Árpád-kori magyar
pénzeken.
Koronázási palást szélén
A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett
állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a
fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei.
Valamilyen tévedés folytán Kézai
Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi. :-)
szkíta lelet
A középkori irodalomban a griff "szörnyként" jelenik
meg, ugyanakkor a belső-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és
segítőkész.
Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a
szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú
korsón.
László Gyula írja, hogy:
"Szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a
Kínától a Kárpát-medencéig terjedő eurázsiai műveltség és művészet időtlen
jelképe lenne".
Kézai Simon így ír a griffről:
"Ama pusztaság
hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és
ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek
hívnak".
Megjelenik a griff a magyar népművészetben:
Az egyik változatban
fokozatosan követhető a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a
griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig.
A másik változatban
főisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethősként és táltosként ábrázolják.
Oroszlán és griff - trák kincs
A
Fehérlófia mesetípus 58 magyar változata közül 17-ben megjelenik a griff, a
"nagymadár", amely oltalmazza a hőst.
Ez a madár igen nagy, hegytetőn
vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff
fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját.
A griffmadár a magyar
mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és
fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat.
A belső-ázsiai török népek meséiben
és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülő madár néven szerepel.
Szászánida birodalom - Irán - griffes tál
A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél igen sokrétű.
Horváth
Izabella ezt öt pontban határozta meg:
1. A főisten ábrázolása és szerepköre.
A török népek körében az
állat alakú szellemeknek különböző rangjuk volt, és ezek között a ragadozó
madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jellegű ábrázolás, amely közel
kétezerötszáz éven át követhető a pusztai népek művészetében, azt jelenti, hogy
a hit, amely a művészeti alkotások mögött rejlik, igen mélyen gyökerezett a
népben és a társadalom szerves része volt.
2. A fejedelmi nemzethős ábrázolása és szerepköre,
ami azt
jelenti, hogy mivel a mesebeli griff éppúgy előfordul Atilla hunjainál, mint a
griffes-indás avaroknál, a török népeknél és az ujgur kánoknál, ezért e
népekkel való kapcsolat erős köteléke a fejedelmeknek.
szkíta lelet
3. Szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre.
Ha a fejedelem
fő szerepét a sztyepi művész ábrázolni akarta, a négylábú griff, - az égi madár
és a földi hatalom oroszlánformájának összeforrása - képét alkalmazta.
4. A táltos ábrázolása s szerepköre,
ugyanis a táltos szelleme
őseink mitológiája szerint állatalakot is tudott ölteni, de csak annak az
állatnak az alakját, amelyik a táltos nemzetségének az állatőse volt. A
négylábú griff, amelyik lóra vagy egy másik griffre támad nem akármelyik, hanem
a fejedelmi nemzetségből származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.
5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre.
A
magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejű griffek párhuzamait a keleti
puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk.
A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítő is volt.
Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.
A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az ősei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítő is volt.
Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.
A daru
A daru a magyarság ősi vándormadara, amely kapcsolatban állt ősi
hitvilágunkkal.
A darunak Közép- és Belső-Ázsiában két válfaja ismert, a
közönséges vagy szürke daru (Grus grus) és a pártás daru (Anthropoides virgo).
Daru-szobrot ma is találunk Belső-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a
háza előtt.
Egymagában, egyik lábában követ tartva az éberség jelképe.
Ott
találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen ötosztatú
tulipánt őrizve.
A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi
ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezőben.
Ilyen formában
találjuk IV. Béla XIII. századi címerében.
Párosával, őrmadárként, hosszú nyakú
formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert
dénárján egy életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.
A DARVAK VONULÁSA
Idén, 2014 - ben, 113 ezer daru volt a Hortobágyon, ami új rekord, a korábbi
103 ezerhez képest.
A darvak jellegzetes V alakban vonulnak, repülnek.
A Hortobágy és a Dél-Alföld pusztákkal övezett tavain évről évre
megállnak pihenni a melegebb tájak felé tartó darvak, melyek akár egy-másfél
hónapig is itt maradnak országunkban.
A nem ragadozó madarak közül, a legmagasabbra szállnak a darvak!
A Himalája hágói fölött, a nagy magasságban, ahová a Sasok is csak erőlködve jutnak fel, odarepülnek Haza Költeni a Darvak, a Világ tetejére, a Pamír fennsíkra.
A Himalája hágói fölött, a nagy magasságban, ahová a Sasok is csak erőlködve jutnak fel, odarepülnek Haza Költeni a Darvak, a Világ tetejére, a Pamír fennsíkra.
Hortobágy legszebb őszi látványossága a daruvonulás.
A közönséges daru, vagy más nevén szürke daru (Grus grus)
hasonlóan más nemzetekhez, a magyarságnak is megbecsült, ősi vadmadara.
A „daru” szó hangutánzó szó.
Az éberség és a hűség jelképeként számos ókori és középkori
ábrázoláson láthatjuk, legtöbbször lábával követ tartva.
Hazánkban tolla elmaradhatatlan kelléke volt a „valamire való”
legények kalapjának.
Ma már nem gyűjthető, védett madár származékaként birtoklása
szintén a hatályos természetvédelmi törvényekbe ütközik.
A daru védett madár!
Az Európában élő állomány nagysága szerencsére növekedő
tendenciát mutat, jelenleg 100-120 ezer párra becsülik.
Megjelenése karcsú, kecses.
A hím testhossza 120-130 cm, a tojóé 100-110 cm.
Szárnyfesztávolsága átlagosan 180-240 cm közt mozog.
Alapszíne palaszürke, fekete szárnyvégekkel, fején fehér, fekete
és vörös mintázattal.
Az elsőéves fiókák tollazata eltér, fejük sárgásbarna, egyszínű.
A kifejlett egyedek hangja a „krúgatás”, míg a fiataloké sípoló.
Észak-Európa, illetve Eurázsia (nagyrészt Svédország,
Finnország, Észt- és Oroszország) térségének erdős, nádasos, lápos sztyeppéin
költ.
Fészkeléshez nyugodt, emberi tevékenységtől távoli, nehezen
megközelíthető helyet választ.
Ezek többnyire vízzel, láppal, mocsárral, nádasokkal borított
területek.
Szereti a jól belátható, biztonságos környezetet mind a
fészkelés, mind a vonulás során.
Ivaréretté 3 éves kor után válik.
Párválasztása a „dürgés” egyfajta „duett” a hím és a tojó közt.
Ez nem egyenlő a „darutánccal”, mely a hímek közti territoriális
harcban jelenik meg, erőfitogtatás gyanánt.
Monogám, többnyire egy életre választ társat magának.
A földre, zsombékokra helyezett fészkébe 4 tojást rak, melyből
többnyire 1-2, esetleg 3 utódot tud sikeresen felnevelni.
Fészkeléskor fehérje gazdag táplálékot fogyaszt, növényi
hajtások mellett kisemlősöket, puhatestűeket, rovarokat is eszik.
Az áprilisban kelő fiókák nyár végére elérik a kifejlett kori
testméretet.
Télire a táplálékhiány miatt Észak-Afrikába, Dél-Európába,
valamint a Közel Keletre vonulnak.
Nyár végén – ősz elején megkezdik a gyülekezést, majd útnak
indulnak az első csapatok.
Három vonulási útvonaluk Nyugat-, Közép- és Kelet Európán
keresztül vezet. Közép-európai útvonaluk egyik kiemelkedő állomása hazánk, ahol
„félúton” megpihennek.
Az első csapatok szeptember végén, október elején érkeznek
elsősorban Hortobágy, Kardoskút, valamint Szeged térségébe.
Vendégszeretetünket majd egész ősszel élvezik, a legutolsó
csapatok november közepéig maradnak, de leginkább az első hó lehulltáig.
Itt tartózkodásuk csúcspontja október közepére tehető.
Az itt tartózkodásukat a további útjukhoz szükséges tartalékok
megszerzésével töltik, mely a mezőgazdasági területeken történő táplálkozásból
áll.
Itt már inkább keményítőben gazdag táplálékot fogyasztanak,
leginkább a learatott kukoricatarlók pergési veszteségeit részesítik előnyben.
Az éjszakát valamely lápos területen, vagy leeresztett
halastavon 10-, 20-, akár 50 ezres csapatokban töltik.
Napkeltekor a szélrózsa minden irányába kisebb, párszázas
csoportokra oszolva látogatják a környező szántókat, ahonnan napnyugtakor
térnek vissza.
Rendkívül óvatos, éber madár.
Mint fészkelésekor, vonuláskor is a nyílt, átlátható területeket
kedveli.
Bármely egyed veszélyt érez, az egész csapat felriad, és együtt
távoznak. Megközelítésük nehézkes, szinte lehetetlen.
Daruvonulás szempontjából Hortobágy szinte egész Európa
legkedveltebb állomása.
Évente majd 160 000 egyed fordul meg ebben a térségben.
Október közepén a szinkronszámlálások során egy nap alatt
becsült darvak mennyisége meghaladja a 110 ezres egyedszámot is.
A közeli tarlókon táplálkozó darvak 20-30 ezres csapatokban
húznak éjszakázó helyükre, páratlan látványt nyújtva a naplementében.
(Forrás: Madárpark)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- VÁGÓMADÁRFÉLÉK - SZAKÁLLAS SASKESELYŰ - DARU - GRIFFEK:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.