CSIKÓHALAK
A csikóhalak görbe nyakukkal és megnyúlt, lópofára emlékeztető fejükkel kilógnak a halak világából.
A csikóhalak (régies néven csikócák) (Hippocampus) a
sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pikóalakúak
(Gasterosteiformes) rendjébe és a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó
nem.
Rendszertani besorolás:
Ország: Állatok
(Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok
(Chordata)
Altörzs: Gerincesek
(Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok
(Gnathostomata)
Főosztály: Csontos
halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú
halak (Actinopterygii)
Rend: Pikóalakúak
(Gasterosteiformes)
Család: Tűhalfélék
(Syngnathidae)
Nem: Csikóhalak
(Hippocampus)
A tengeri csikók Indonézia partjai mentén egészen Ausztráliáig,
Európa, Afrika és Észak-Amerika atlanti-óceáni partjainál megtalálhatók.
Egyes fajok Amerika csendes-óceáni partvidékének vizeiben élnek.
A tengeri csikóállományról keveset tudunk, de a rákászok
teliholdnál ezrével fogják ki a párzásra összegyűlt példányokat.
A rákászok
sajnos sok kárt okoznak a tengerfenék vegetációjában, ahol a tengeri csikó
fajok is élnek.
Keresett akváriumhalak, bár fogságban keveset élnek és ritkán
szaporodnak.
Méretük változatos, a legkisebb csikóhal faj 17 mm-es
(Hippocampus denise), a legnagyobb 35 cm-es.
A tengeri csikók másodpercenként mintegy harmincötöt csapó
hátuszonyuk segítségével lebegnek a vízben.
A barna és sárga összes árnyalatában előfordul, nem ritka foltos
változata sem.
Ha megrettennek, éheznek, vagy fájdalmat éreznek, színük
elhalványodik, bőséges táplálkozás mellett, a jóllét következtében színezetük
élénkebbé válik, sőt nász idején, vagy pedig olyankor, amikor zsákmányoló
kedvük támad, fémfény ömlik el rajtuk.
Színváltoztató tulajdonságukat arra is felhasználják, hogy
beleolvadjanak a környezet összhangjába, elrejtőzzenek ragadozóik elől.
Törzsük oldalt lapított, hasuk nagy, kidomborodó, nincsen
farokúszójuk, hanem farkuk fogószervvé alakul át, ami aláhajló, pörgén csavarodó.
Rájuk nézve jellemző a fej állása.
Amíg a többi hal feje egyenes folytatása a törzs tengelyének,
addig a csikóhalaké szöget alkot vele.
Erősen görbülő nyakán ül és a lóéhoz hasonlít, innen kapta nevét
is.
Szemüket nagy látószögben tudják mozgatni, így testük mozgatása
nélkül tudják szemmel követni a ragadozókat, és kiszemelt áldozataikat.
Bőrüknek pikkelyein többé-kevésbé kiemelkedő tüskék és dudorok
vannak.
Kopoltyúik bojtformájúak, hasi úszói hiányoznak.
A jelenleg ismert legapróbb csikóhal a Csendes-óceán nyugati,
trópusi vizeiben él, a vízfelszín alatti 13-90 méteres mélységben.
A latinul Hippocampus denise névre keresztelt faj átlagosan
mindössze 16 milliméter hosszúságúra nő - kisebb, mint egy felnőtt ember körme
- de találtak csupán 13 mm-es egyedeket is.
A csikóhalak hosszú farkukkal átkulcsolva az angolnafű vagy a
hínár szárán naphosszat lengedeznek és megvárják amíg valamilyen táplálék állat
kerül a közelükbe.
A mozgása igen sajátos, többnyire függélyes helyzetben lebegnek.
Mozgásuk iránya a csavar gyanánt működő úszó beállításától függ
s e szerint függélyesen emelkednek a felszín felé, vagy pedig hasoldalukkal
előre vízszintesen haladnak.
Úszáskor a hátuszonya - és nem a farka - segítségével
jellegzetes hullámmozgást felvéve galoppozik tova.
Amint zsákmányát kiszemeli, szájüregéből előbb minden vizet
eltávolít - kopoltyúfödelét és száját is becsukva vákuumot képez - végül
szájába szippantja a betóduló vízzel együtt az áldozatot.
Az így keletkező örvény olyan erős, hogy nagyobb termetű
garnélákat is magával ragad, s ezek a szájon keresztbe akadva, kettétörnek.
Az apró rákok és a különféle lárvák kiemelt helyet foglalnak el
menüjében, de ínséges időkben az is elég, ha kiszemelt áldozat elég apró ahhoz,
hogy lenyelhesse.
A legtöbb csikóhal monogámiában él párjával (de van ellenpélda
is például a Hippocampus abdominalis), rendszeresen udvarlással erősítik
párkapcsolatukat.
A párzási időszak a trópusi vizekben egész évben, hidegebb
vizekben tavasszal és nyáron van, és egybeesik a teliholddal.
A családban azonban nem a nőstény, hanem a hím hordja magában a
petéket a farka tövén található zacskóban.
A legújabb kutatások szerint a hím a környező vízbe ereszti
ondóját a megtermékenyítés során és nem közvetlenül a zacskóba, ahogy az
korábban gondolták.
A párzás során a nőstény a hím hasoldali költőerszényébe préseli
az ikrákat.
Az utódok kikeléséhez, a vízhőmérséklettől függően 14-28 nap
kell.
Az utódok száma fajtól függően változó, de körülbelül 50 lehet.
A legtöbb csikóhal fajnál két-három hetet vesz igénybe az ikrák
fejlődése.
A kikelő ivadékok kicsiben ugyanolyanok, mint a szülők, akik
kikelés után már nem gondozzák őket.
A költőtáska az ivadék kirajzása után visszafejlődik.
Rendszerezés:
A nembe az alábbi fajok tartoznak
Nagyhasú csikóhal (Hippocampus abdominalis)
Hippocampus alatus
Hippocampus algiricus
Nyugat-ausztráliai csikóhal (Hippocampus
angustus)
Hippocampus barbouri
Törpe csikóhal (Hippocampus bargibanti)
Hippocampus biocellatus
Hippocampus borboniensis
Rövidfejű csikóhal (Hippocampus breviceps)
Zsiráfcsikóhal (Hippocampus camelopardalis)
Knysna-csikóhal (Hippocampus capensis)
Hippocampus colemani
Hippocampus comes
Koronás csikóhal (Hippocampus coronatus)
Hippocampus denise
Egyenes csikóhal (Hippocampus erectus)
Hippocampus fisheri
Hippocampus fuscus
Hippocampus grandiceps
Pettyes csikóhal (Hippocampus guttulatus)
Közönséges csikóhal (Hippocampus
ramulosus)(szinoníma)
Hippocampus hendriki
Rövidorrú csikóhal (Hippocampus hippocampus)
Tüskés csikóhal (Hippocampus histrix)
Óriáscsikóhal (Hippocampus ingens)
Hippocampus jayakari
Hippocampus jugumus
Hippocampus kelloggi
Sárga csikóhal (Hippocampus kuda)
Hippocampus lichtensteinii
Bikanyakú csikóhal (Hippocampus minotaur)
Hippocampus mohnikei
Hippocampus montebelloensis
Hippocampus multispinus
Hippocampus procerus
Hippocampus queenslandicus
Karcsú csikóhal (Hippocampus reidi)
Hippocampus semispinosus
Hippocampus sindonis
Sün-csikóhal (Hippocampus spinosissimus)
Hippocampus subelongatus
Háromfoltos csikóhal (Hippocampus trimaculatus)
White-csikóhal (Hippocampus whitei)
Hippocampus zebra
Hippocampus zosterae
A szárnyas csikóhalak (Pegasidae)
testét szintén csontpajzsok borítják, arcorruk
is megnyúlt, kis szájuk azonban fogatlan és nem végső állású, hanem a
hasoldalra nyílik.
Erre a családra az ejtőernyőszerű, széles
mellúszó a jellemző, amelyben – az összes többi halcsaládtól eltérően – 5
kemény sugár van.
Kopoltyúik fésűsek; úszóhólyagjuk nincs.
Kevésszámú, kis termetű faj tartozik ide,
amelyek az Indiai- és Csendes-óceán melegégalji részeit lakják.
tengeri sárkányhal
tengeri sárkányhal
A repülő csikóhal, Pegasus natans L.,
10 cm-esre nő meg.
Hátúszóját 5, mellúszóját 11, hasúszóját 3, az
alsót pedig 5 sugár alkotja.
Orra hosszú, lapos, kard alakú nyúlvánnyá
alakult át, amelyet oldalra irányuló fogak szegnek be.
Farkát 12 páncélgyűrű vértezi fel.
Testét barna pettyek tarkítják.
Hiedelmek szerint csontja segít a kopaszság, az oldalfájás, az
asztma, az érelmeszesedés és a szexuális problémák leküzdésében, a
tradicionális kínai gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák.
Ezért a Fülöp szigetek környékén található - híresen nagy -
állománya 1985 és 1995 között 70%-kal csökkent.
A csikóhal rokona - a tengeri tűhal
Minden évben csikóhalak ezreit halásszák ki és exportálják
Európába, Japánba és az Egyesült Államokba.
Ázsiában csontvázából évente 45 tonnát adnak el - ez körülbelül
16 millió példányt jelent.
Az akváriumoknak is kedvelt díszhala, illetve szuvenírként is
rengetegen vásárolják csontvázát, és dísztárgyak készítésére is felhasználják.
A túlzott halászat miatt veszélyeztetett fajok, halászatuk ma
már tilos!
Sok akvarista díszhalként tartja a csikóhalakat, de a vadon
befogott csikóhalak rosszul viselik az akváriumi fogságot: csak élő zsákmányt
fogyasztanak, illetve akváriumban az immunrendszerük legyengülése miatt
hajlamosabbak betegségek elkapására.
Az utóbbi időkben tenyésztettek ki speciális akváriumba való
csikóhalakat is, amik jobban bírják a fogságot.
Akváriumban együtt tartható más fajokkal, de azokat gondosan
kell megválogatni.
A csikóhal lassú evő, így ha agresszív gyors evő fajokkal kerül
egy akváriumba, akkor alul fog maradni az élelemért vívott küzdelemben, ami
miatt legyengülhet és elpusztulhat.
A lassú mozgása miatt gyors ragadozó halakkal sem szabad
összezárni.
Aristoteles, az ókor legkiválóbb bölcselője...
pl úgy írja le a
csikóhal szaporodását, hogy amikor annak ideje elérkezik, a halacska felpukkad,
hogy a testében lévő peték ily módon kiszabadulhassanak.
Később aztán a hatalmas seb annak rendje-módja szerint újból
begyógyul s az anyaállat minden baj nélkül, zavartalanul él tovább.
A
valóságban azonban a csikóhalak szaporodása nem ilyen egyszerű s az lényegesen
elüt más halak szaporodási módjától.
A legcsodálatosabb jelenség az, hogy a
csikóhal ivadékainak gondját nem a nőstény, hanem a hím viseli.
A hal farkának alsó oldalán ugyanis egy háromszögletű barázda
fut végig,
melynek egymásra fekvő oldalfalai lehajlók szélei vékonyak,
bőrneműek.
Ősszel és télen a barázda összezsugorodott állapotban van, ellenben
a szaporodás idejének közeledtével - áprilisban - a barázdák földuzzadnak és
nyálkával telnek meg.
Májusban a nőstény - eltérőleg más halaktól, - ikráit nem
a homokba vagy erre a célra készített fészekbe, hanem egyiket a másik után,
gyöngyfűzér alakban a hím hasára rakja.
A csikóhal rokona - a tengeri sárkányhal, tűhal
Ezek odatapadnak, a hím megtermékenyíti azokat, majd a fejbőr
túltengése következtében zacskó képződik, melynek nyálkaszerű szövetváladékában
az ivadék táplálékhoz jutva, hamarosan megerősödik.
A barázdában körülbelül
július végéig maradnak, amikor a költőzacskó oldalfalai görcsösen
összerándulnak s ilyenkor annak nyílásain át minden alkalommal egy-egy kicsiny,
nyálkás gömböcske tódul ki.
A gömböcskék aztán a víz színére emelkednek, ahol
szertefoszlanak s az apró csikóhalak láthatóvá válnak.
A költés gondjaitól
megszabadult apa visszavonul a tengeri növények sűrűjébe, a fiatalok pedig
elszélednek s megkezdik saját egyéni életüket.
Mint sok más állat, régente a csikóhal is gyakran szerepelt a
gyógyászatban.
Kiszárítva, porrátört állapotban, belsőleg alkalmazva, biztos
szernek tartották a veszettség, a rákbetegség, különféle kiütések ellen.
Hamuvá
égetve, faggyúval, salétrommal vagy erős ecettel keverve, egyaránt használták
fájdalomcsillapító, vagy hajnövesztőszer gyanánt.
Furcsa alakjuk, sajátságos magatartásuk, valamint színváltoztató
képességük lebilincselik a nézőt s ezért a csikóhalat szívesen tartják
fogságban is.
Ez azonban csak annak sikerül, aki a tenger közelében lakik s így
nehézség nélkül gondoskodhatik a csinos halacskák megfelelő mennyiségű élő
táplálékáról.
A csikóhalak görbe nyakukkal és megnyúlt, lópofára emlékeztető
fejükkel kilógnak a halak világából.
Ha ez nem lenne elég, farokúszójuk sincs, így a természetben
a leglassabban úszó állatai közé
tartoznak.
Nem is igazán úsznak, inkább csak farkukkal belekapaszkodnak egy
szál hínárba, és várják, hogy a közelükbe ússzon a fő táplálékuk, az evezőlábú
rák.
A siker záloga a feszített rugóként működő, hajlított
nyakformában rejlik.
A halakat lézerrel megvilágított, a hajszál vastagságának
hatodával megegyező átmérőjű üvegszálakkal rögzítették a rákokkal alaposan
feltöltött akváriumban.
Az üvegszálak mozgásából
ki tudták következtetni, hogy a csikóhalak szinte tökéletesen mozdulatlanul
várják, míg a rákok elég közel nem érnek hozzájuk, így nem keltenek olyan
hullámokat, amik elriaszthatnák a prédát.
Ezt a rejtőzőképességet főleg a fejforma adja, ami a lehető
legkisebb ellenállást biztosítja a körülötte áramló vízzel szemben.
A szakértők szerint ugyanazért háromszög formájú a csikóhal
feje, amiért a hajók orra is hasonló geometriájú: így egyszerűen könnyebben
mozognak a vízben, kevesebb a súrlódás és a zavaró hullámzás.
A csikóhal rokona - a tengeri sárkányhal, tűhal
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
- GRÁNÁTALMA:
- KALMÁROK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.