2015. január 9., péntek

DELFINEK


DELFINEK


A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve.





A delfinek halakkal táplálkoznak.

Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak.

Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik.

A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.




Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)



Fogascetek

Rendszertani besorolás

Ország:       Állatok (Animalia)
Törzs:         Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:      Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:    Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:      Emlősök (Mammalia)
Alosztály:    Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:      Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:   Laurasiatheria
Csoport:      Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend:        Fogascetek (Odontoceti)
Családok
Delfinfélék (Delphinidae)
Narválfélék (Monodontidae)
Disznódelfin-félék (Phocoenidae)
Iniidae
Lipotidae
Platanistidae
Pontoporiidae





  
Életmódjuk:


Csoportokban élnek, ezek 40 egyeddel rendelkeznek, és iskoláknak nevezik őket.

A tagok jól ismerik egymást és közösen, jól összehangoltan vadásznak.

A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek.




A delfinhang leképzése



Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.

Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak.






Ugyanakkor ragadozók és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság.

Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.






Szaporodásuk:


A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút.
A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet.
A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés.
A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét.






A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen.

Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson.
A szopás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért.

Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe.

Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen delfinféle, melynek egy külső agyara van.

A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén.
A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni.
Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.






Visszhangképzés

A delfinek érzékelése

A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül.

A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik.
A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel.

Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik.
Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja.

Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadászik is.

A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.






A delfin „látja" a hangot.
Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.

Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.






Fajaik:


A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

1. Delfinfélék családja (Delphinidae)


- Kardszárnyú delfinek:

Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)

Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. 
Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.
Előfordulás: Minden óceánban.
Méretek: 5.5–10 m, 2,5-9 t






Fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra)





Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160 kg

Kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens)





Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.
Méretek: 4,3–6 m, 1,1-2,2 t

Törpe-kardszárnyúdelfin (Feresa attenuata, F. intermedius)





Előfordulás: Egyenlítő környékén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 110–170 kg


- Gömbölyűfejű delfinek:

Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa)




Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.
Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t

Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)




Előfordulás: Déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.
Méretek: 3,8–6 m, 1,8-3,5 t


- Közönséges delfinek:

Közönséges delfin (Delphinus delphis)




A legrégebben ismert delfinfajta.
Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.
Méretek: 1,7-2,4 m, 70–110 kg

Fokföldi delfin (Delphinus capensis)





- Simahátú delfinek:

Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis)

Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30° és 50° között.
Méretek: 2–3 m, 60–100 kg

Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)




Előfordulás: Déli félteke vizei.
Méretek: 1,8–3 m, 60–100 kg

Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis)




Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.
Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg


- Púpos delfinek:

Keleti delfin vagy indiai púposdelfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)




Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.
Méretek: 2-2,8 m, 150-200-kg

Nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii)




Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.
Méretek: 2-2,5 m, 100–150 kg


- Hosszúcsőrű delfinek:

Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)




Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,8-2,5 m, 90–150 kg

Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)

Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.
Méretek: 1,7–2 m, 50–90 kg

Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)

Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,3-2,1 m, 45–75 kg

Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)




Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,7-2,4 m, 90–115 kg

Foltos delfin vagy atlanti delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)

Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24° és 48° között.
Méretek: 1,7-2,3 m, 100–140 kg

Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)

Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 2,1-2,6 m, 100–150 kg


- Palackorrú delfinek:

Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)




A legismertebb delfinfajta.
Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.
Méretek: 1,9–4 m, 150–650 kg

Indiai-óceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)

Előfordulás: Indiai-óceán vizei.
Méretek: 1,9-3,9 m, 150–660 kg
Élettartam: 30-50 év


- Fekete-fehér delfinek:

Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)




Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve Indiai-Óceán.
Méretek: 1,3-1,7 m, 35–60 kg

Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)

Előfordulás: Dél-Amerika délnyugati partjai, 5° és 33° között.
Méretek: 1,2-1,7 m, 35–65 kg

Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)

Előfordulás: Afrika délnyugati partjainál.
Méretek: kb. 1,6 m, 40–75 kg

Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)




Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.
Méretek: 1,2-1,5 m, 35–60 kg

Risso-delfin (Grampus griseus)

Előfordulás: Mérsékelt vizekben.
Méretek: 2,6-3,8 m, 300–500 kg

Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)

Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40° és 60° között.
Méretek: 2-2,6 m, 160–210 kg

Arábiai delfin (Delphinus tropicalis)


- Rövidcsőrű delfinek:

Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)




Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
Méretek: 1,9-2,5 m, 160–280 kg

Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)

Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.
Méretek: 2,5-2,8 m, 180–275 kg

Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)

Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.
Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg

Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)




Előfordulás: Déli félteke 45° és 65° között.
Méretek: 1,6-1,8 m, 90–120 kg

Csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)

Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.
Méretek: 1,7-2,4 m, 85–150 kg

Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)

Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.
Méretek: 1,6-2,1 m, 50–90 kg

Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)




Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg

Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)

Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90–150 kg


2. Narválfélék családja (Monodontidae)

Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)




Az egyetlen ismert tengeri emlős, mely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.
Előfordulás: Északi-sark környékén.[8]
Méretek: 3,5–5 m, 0,8-1,6 t

Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)

Előfordulás: Sarkok körüli mérsékelt vizekben.[9]
Méretek: 3,5–5 m, 0,4-1,5 t


3. Disznódelfin-félék családja (Phocoenidae)

Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)




Előfordulás: Északi félteke hidegebb vizei.
Méretek: 1,5-1,7 m, 40–60 kg

Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)

Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.
Méretek: 1,2-1,9 m, 30–45 kg

Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)

Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.
Méretek: 1,3-2,2 m, 60–85 kg

Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)

Előfordulás: Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.
Méretek: 1,2-1,5 m, 30–55 kg

Burmeister-disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)

Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.
Méretek: 1,4–2 m, 40–70 kg

Dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)

Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szoros
Méretek: 1,7-2,2 m, 135–220 kg


4. Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)

- Iniidae család

Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)




Előfordulás: Dél-Amerika, Amazonas és Orinoco folyók.
Méretek: 2,5–3 m, 85–160 kg

Bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)

- Lipotidae család

Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)




Előfordulás: Kína, Jangce folyó.
Méretek: 1,2-2,5 m, 100–160 kg

- Platanistidae család

Gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)

Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó.
Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg

Indusi folyamidelfin (Platanista minor)

Előfordulás: India, Indus folyó.
Méretek: 1,5-2,5 m, 70–90 kg

- Pontoporiidae család

Sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)




Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él.
Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19° és 42° között), illetve a La Plata folyó torkolata.
Méretek: 1,3-1,7 m, 30–50 kg






Történetek, leírások, mitológia, misztika a delfinekről


- Először értették meg, mit mond egy delfin:

A delfinek szociálisan fejlett lények, érzéseiket hanggal és mozgással is képesek kifejezni.
A kutatók évtizedek óta próbálják megfejteni, hogy a kommunikációjuk mennyiben hasonlít az emberéhez, és rendelkeznek-e saját nyelvrendszerrel.
Egy delfinkutató azt állítja, hogy először sikerült lefordítania delfinhangot emberi nyelvre, egy külön erre a célra fejlesztett speciális fordítóeszköz segítségével.


- Az indiánok a vizek tanítómestereként tekintenek a delfinekre, akik hidat jelképeznek az óceán és a szárazföld között.




A Hold befolyása alatt állnak a delfinek.

Az év kerekén az Újévhez tartoznak.

Az Ígéret Gyermeke delfinháton lovagolt.

A delfinek a kapcsolatteremtés, az életöröm, a kedvesség, a játékosság, a légzőgyakorlatok és az élet leheletének megszemélyesítői.

Aphrodité, Apollón, Atargatisz, Delphonisz, Hatmehit (az első hal) és Poszeidón szent állatai.




Az ősi Britannia három királyi halának egyike.

A héberek tabunak tartották, mert a frigyládát a beszámolók szerint barna delfin bőre borította.
A barna delfin legyőzhetetlenné tesz.

A delfinek mágikus, természetfeletti energiával rendelkező lények
az emberek tanítói.

Spirituális tudást hoznak a földre, és a játék fontosságára emlékeztetnek minket.

Az emberek szemében talán a legszimpatikusabb állat, a szüntelenül mosolygós képű delfin.




Sok történet maradt fenn róluk, amint kimentik a fuldoklókat, vagy a hajókat helyes irányba navigálják.

Arisztotelész, Aiszóposz, Hérodotosz, ifj. és id. Plinius és más ókori görög szerzők, elismeréssel írtak a hajótörötteket kimentő delfinekről.

Már az ókorban halálbüntetéssel lakolt az, aki megölt egy delfint.

A kecses, intelligens, játékos és barátságos delfinek, egyedülállóan segítőkészek. 

Azt mondják, hogy a delfin királyi hal, mert az emberek iránt nagyon jó szándékkal viseltetik.

A delfin szimbolizálja a tengert, annak erejét és hatalmát.

A görögök a delfint a megváltás és a szellemi újjászületés állataként tisztelik. 
Azt mondják, hogy a delfin látványa a jó szerencse jöttére utal.




Az egyik görög mítosz megörökítette, ahogyan egy delfin megmentette Ariónt. 
Arión a leszboszi költő és zenész, egy alkalommal sikeres előadó körútjáról, Szicíliából vitorlázott hazafelé, amikor a hajósok megirigyelték a nála lévő sok pénzt, elhatározták, hogy megölik, és elveszik a pénzét.
A költő azt kérte utolsó kívánságként, hogy elénekelhessen egy dalt.
Miután siratóénekétől meghatódtak támadói, a tengerbe vetette magát, ahol egy delfin a hátára vette, és kivitte a szárazföldre.
Arión jóval előbb érkezett meg Korinthoszba, mint a hajósok, akik hencegve mindent elmeséltek Arión barátjának, ezért elnyerték a méltó büntetésüket.
E történet megörökítéseként, lett Arión lantjából a Lant, a delfinből, pedig a Delfin csillagkép az északi égbolton.

A delfin, a görög főistennek, a tengerek királyának, Poszeidónnak, a földi megfelelője.
Delfinné változik az olümposzi isten Apollón, hogy delfinként vigye el a jövőjükre kíváncsiakat a delphoi jósdába Püthiához, a híres papnőhöz.




Egyesek a habokból született Aphroditéval is kapcsolatba hozták a delfint.
Egy legenda szerint, amikor Dionüszosz, a szőlőtermesztés és bor istene, Indiából visszatérve görög földre, Naxosz szigete felé hajózott, a tengeri rablók fogságába került.
De hiába verték bilincsbe, azonnal lepattant az a csuklójáról.
A kalózok nagy ámulattal figyelték, amint szőlőindákkal és repkénnyel futtatta be az árbócot és a vitorlákat, és ezek után medvévé majd oroszlánná változott. Látván ezeket a csodákat, a tengeri rablók a tengerbe ugrottak, és delfinné változtak.

Egyes arab népek képzetében az él, hogy a delfinek szállítják a halottak lelkeit a túlvilágra.




A görögök legendákban is gyakran előfordul, hogy a holtak lelkét a delfinek viszik a Boldogok Szigetére.

Több indián törzs szintén úgy véli, hogy a delfinek közvetítenek az igazi világ és a túlvilág között.

A keresztényeknél a szigonyra, vagy keresztre feszített delfin, Jézus Krisztus alakjához kapcsolódik, és a feltámadás valamint megváltás jelképe.

Az alkimista hagyományban, mint a misztikus újjászületés szerepel.
A delfint gyakran ábrázolják talizmánokon és a zászlókon.




Rossz ómen, és szerencsétlenséget hoz, ha megsebesítenek egy delfint. 

Időjósként is alkalmazhatók, ha a delfinek jó időben játszadoznak, vagy közel mennek a parthoz, szeles idő várható.
Ha a delfinek dél felé úsznak, rossz idő lesz, ha észak felé tartanak, jó idő várható.

Az ókori görög és római mitológiában a delfin jelképezte a kalauzt aki a lelkeket az alvilágba vezette.
A delfin tehát, elvezeti a holt lelkeket a paradicsomba, tehát a feltámadást és a megváltást jelképezi.



BUBORÉK KARIKÁK - TOROIDOK





A delfinek által víz alatt létrehozott örvény gyűrűk, vagy toroid (körgyűrű) buborékok!





video:









   



Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK

- FECSKEFÉLÉK:

- KROKODILOK:

- SÜNFÉLÉK:

- A GOMBÁK ORSZÁGA:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 


 










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése