NAPFOGYATKOZÁS
A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a
megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és
a Nap közé kerül, azaz újholdkor.
De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli
pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold.
(A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz
a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol
pedig alatta van.
Amikor a vonal közelébe kerül – ezek a fel- ill. leszálló
csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás.)
A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb
is van,
ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így
amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes
eltakarni a Napot.
A Hold látszólagos mérete néha nagyobb, mint a Nap látszólagos
mérete, máskor kisebb.
Ezt az okozza, hogy a bolygók és a holdak elliptikus
pályán keringnek.
Emiatt a Föld–Hold-távolság is és a Nap–Föld-távolság is
periodikusan változik. Természetesen ez a méretváltozás szabad szemmel
észlelhetetlen, viszont ez és a Föld–Hold/Nap–Föld ekliptika különbsége
különböző típusú napfogyatkozásokhoz vezet.
A 2015. március 20-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás, azonban
a teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein
helyezkedik el, a hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni
a teljességet, a Feröer-szigetek.
A jelenség Európa teljes területéről látható,
minél nyugatabbra, minél közelebb helyezkedünk el a teljesség sávjához, annál
nagyobb mértékű részleges fogyatkozást láthatunk.
Budapestről nézve a fogyatkozás 9:39:32-kor kezdődik.
A jelenség
közepén, 10:48:33-kor a fogyatkozás nagysága 0,66, a napkorong 58,4%-a van
takarásban, a Nap 40° magasan látszik a horizont felett.
Ilyen mértékű
napfogyatkozás során a napfény mennyisége észrevehetően csökken, noha még nem
túl feltűnően.
A fogyatkozásnak 11:59:47-kor van vége Budapesten.
Ezektől az
értékektől csak néhány perc eltérés tapasztalható az ország más területein, és
a fogyatkozás mértékében is csak minimálisak az eltérések (a nyugati
határszélen valamivel nagyobb mértékű a fogyatkozás, délkelet felé haladva pedig
kisebb).
Részleges napfogyatkozás:
Amikor a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak
az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk.
A
Földnek egyetlen pontján sem látható ilyenkor a Hold úgy, hogy teljesen
eltakarja a Napot.
A részleges napfogyatkozások csak nagy takarás esetén
vehetők észre szabad szemmel.
A többi napfogyatkozás esetében a hold teljes árnyéka a Föld
felszínére vetül.
Bár ilyenkor a Föld bizonyos részein a Hold teljesen Nap elé
kerül, a legtöbb helyről mégis csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg.
Teljes napfogyatkozásnál láthatóvá válik a napkorona
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre
vetül, és a Hold látszólagos mérete nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete.
A
napfogyatkozás elején és végén, valamint a totalitás földrajzi határán kívül
részleges napfogyatkozás figyelhető meg.
Ez a fajta napfogyatkozás csillagászati
szempontból azért jelentős, mert megfigyelhető a nap koronája, amelyet
egyébként a nap fénye elnyom.
Gyűrűs napfogyatkozás
Ha a Nap látszólagos mérete nagyobb, mint a Hold látszólagos
mérete, a Hold teljes árnyékának egyetlen pontja sem tud a Földre vetülni, még
akkor sem, ha a Nap amúgy teljes takarásban lenne - a teljes árnyékkúpjának a
csúcsa a Föld előtt halad el. Ilyenkor még a Napfogyatkozás közepén is látszik
a Nap széle.
Hasonlóan a részleges napfogyatkozáshoz a napkorona nem látható.
A gyűrűs napfogyatkozás tovább tarthat, mint egy teljes
napfogyatkozás totalitása (amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot), mert a
"kisebb" Holdnak több időre van szüksége, hogy elhaladjon a Nap
előtt.
Egy gyűrűs napfogyatkozás akár 12 percig is tarthat, szemben az
elméletileg lehetséges leghosszabb 7 perc 32 másodperces teljes
napfogyatkozással.
Hibrid napfogyatkozás
A hibrid napfogyatkozás viszonylag ritka, egy átmenetet jelöl a
gyűrűs és a teljes napfogyatkozás között.
A legtöbb hibrid napfogyatkozás
gyűrűs napfogyatkozásként kezdődik, és teljes napfogyatkozásként ér véget.
Körülbelül az összes napfogyatkozás 1%-a hibrid napfogyatkozás.
A hibrid
napfogyatkozás azért jön létre, mert a Hold látszólagos mérete és a Nap
látszólagos mérete majdnem teljesen egyforma, a Hold által vetett teljes árnyék
a Föld gömbölyű alakja miatt a napfogyatkozás elején még nem éri el a Földet,
majd egy időre a Föld felszíne a teljes árnyék alá kerül, ám a napfogyatkozás
végére "kifordul" alóla, és újra a teljes árnyék mögött lesz.
A következő hibrid napfogyatkozás 2023. április 20-án lesz
megfigyelhető.
A Holdnak a Földtől való távolodása miatt a látszó átmérője
folyamatosan csökken, és számítások szerint 600 millió év múlva olyan távolra
kerül, hogy többé már nem lesz képes teljesen elfedni a napkorongot és teljes
napfogyatkozás a Föld felszínéről nem lesz megfigyelhető.
Teljes napfogyatkozás idején figyelhető meg a napkorona (a Nap
több millió fokosra hevült külső légköre), valamint a napkorong szélén éppen
zajló napkitörések, protuberanciák.
A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell
eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is
vakulhatunk.
A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, amelyek
megfelelő eszközökkel elháríthatók.
Napfogyatkozáskor a Napból nem érkezik másféle sugárzás, mint
egyébként, mivel csak annyi történik, hogy a napfény egy részét a Hold
kitakarja.
A veszélyt az okozza, hogy egy átlagos napon nem nézünk a napba
hosszú időn át, fogyatkozáskor viszont igen, és a Nap erős fénye és erős
ultraibolya-sugárzása (UV) kifejtheti károsító hatását a szem retinájára és a
szemlencsére.
Ezért nagyon fontos, hogy ha a Napot tartósan megfigyelni
akarjuk, akkor mindkét sugárzást töredékére kell csökkentenünk, a szemünk
védelmében.
Szabad szemmel a napkorong fénye még éppen elviselhető, egy-két
másodpercig nem jelent a szemünkre veszélyt, de nem szabad percekig védelem
nélkül a napba nézni.
A napkorong képe a retinán egy kb. 0,2 mm átmérőjű fényfoltba
fókuszálódik, összpontosítva a nap fényét és hőjét, ami a retina sejtjeit
túlterheli és elpusztítja.
Ez nem jár fájdalommal, ezért nem kapunk
figyelmeztető jelzést sem, de a "bátorságunk" következtében a
látómezőnk közepén egész életünkben egy kis fekete foltot fogunk látni.
A napszemüveg nem elég védelem a koncentrált fény ellen, és az
UV-sugárzás elleni védelme is csak a környező tárgyakról visszaverődő fény
UV-tartalmának megszűrésére elegendő.
Szemünk védelme érdekében a fogyatkozást biztonságos
napfogyatkozás-néző szemüveggel figyeljük!
Régóta ismert praktika a sötét szűrők használata.
Ilyenek a
kormozott üveg, a film vagy röntgenkép feketére exponálódott része, a floppy
lemez, az írható CD-k és DVD-k.
Ezek használata veszélyesebb, mint a szabad
szemmel történő napba nézés.
A sötét szűrő ugyanis lecsökkenti a szemünkbe jutó
fényt, emiatt a pupilla kitágul, és azon át szabadon árad a szemünkbe a nem
érzékelt, ugyanakkor igen káros UV-sugárzás.
Ennek nagy részét a szemlencse
nyeli el, amelynek az anyaga ettől rongálódik, hosszabb távon homályosodó
látást okoz, és megnövekedik a szürkehályog kialakulásának veszélye.
A gyerekek
szemlencséje kevesebb ultraibolya fényt nyel el, az ő szemükben ez a sugárzás
eljut a retináig, és tartós károsodást okozva rontja a színlátást.
Olyan sötét szűrőt kell a nap figyeléséhez használni, amely
igazoltan kiszűri a fény ultraibolya-tartalmának túlnyomó részét.
Az 1999.
augusztus 11-i magyarországi napfogyatkozás idején sokfelé árusítottak ilyen
fóliát, szemüvegszerű keretbe foglalva, manapság már nehéz beszerezni.
Az
amatőrcsillagász klubokban érdemes érdeklődni a hitelesített szűrőfóliák
lehetséges beszerzési helyeiről, de ők maguk ilyet árusítani nem szoktak.
Sajnos a régi fóliák, például amiket még az 1999-es napfogyatkozás idején lehetett
kapni, ma már nem biztonságosak, ennyi idő alatt tönkremegy a rajtuk levő
UV-szűrő réteg.
Megjegyzendő, hogy bármilyen szűrőt is használunk, azok
kombinálása, egymásra helyezése esetén a szűrési arányuk összeszorzódik, vagyis
úgyszólván "hatványozódik" az így kapott védelem.
A hegesztőüvegek szintén szűrik az ultraibolya sugarakat, a
12-es vagy nagyobb faktorszámú szűrők a napfogyatkozás megfigyelésére is
biztonságosan használhatók.
A fényképezésben is használatosak az objektívre illeszthető UV-szűrők,
amelyeket valamilyen közönséges fényszűrővel együtt használva elméletileg
biztonságossá tehetnénk a jelenség megfigyelését.
Sajnos a fotószűrők hatásfoka
nem éri el a szükséges szintet, ezért a használatuk nem nyújt elég biztonságot.
Egyszerű és teljesen biztonságos módszer az, ha egy merevebb
papírlapra gombostűvel egy lyukat fúrunk, és azon keresztül vetítjük ki a nap
képét egy másik papírra, amit 30-40 centire mögé tartunk.
A kép átmérője így
csak kb. 3 mm lesz, de ez a két lap közötti távolsággal arányosan nő (de egy
kis távcsővel is megtöbbszörözhető).
Ez a réges-régi camera
obscura egy olyan, egyszerűsített változata, amelynél a nap fényereje még így,
doboz nélkül is elég nagy egy jó minőségű kép kivetítéséhez.
A lyuk nagyságától
csak a kép fényereje függ, a mérete nem.
Érdekesség, hogy a kép minden olyan
tárgy mögött megjelenik, amelyen kis lyukak vannak, tésztaszűrőn, redőnyön,
vagy akár fa lombján át is, és minden lyukhoz egy-egy kis fogyatkozó napkorong
tartozik.
Figyelem! Ezeken a lyukakon át sem szabad hosszabban a napba nézni,
mert a fény így is sem sokkal kevesebb, mint puszta szemmel nézve.
A távcső sokkal látványosabbá teszi számunkra a jelenséget,
ugyanakkor fokozott veszélyt jelent a szemünkre, mivel a távcső összegyűjti a
napból érkező fényt.
Ide tartoznak a fényképezőgépek teleobjektívjei is,
amelyekkel elsősorban a gép megy tönkre, de ha a fény a szemünkbe jut, bennünk
is kárt tehet.
Aki szűrés nélküli távcsővel a napba néz, az másodpercek alatt
megvakulhat.
A szűrőt nem szabad sem a távcső mögé, sem a távcső belsejébe
tenni, mert az összegyűjtött hőtől megolvad, esetleg meggyullad.
Az említett, hitelesítetten elegendő UV-szűrőképességű sötét
szűrő felszerelhető a távcső elejére.
Vigyázat!
A távcső összegyűjti a fényt,
ezért erősebb sötétítő és UV-szűrő hatású előtétet kell használnunk, mint
szabadszemes megfigyeléskor!
Megfelelő lehet több szűrő egymásra helyezésével
csökkenteni a távcsőbe jutó fénymennyiséget.
Gondoskodni kell arról, hogy a
szűrő véletlenül se eshessen le a távcsőről.
A távcsőbe jutó fény mennyiségét úgy is csökkenthetjük, ha
szűkítő nyílást (fényrekesz, blende) illesztünk elé.
Ehhez egy teljesen
átlátszatlan anyagon (például alufóliával letakart kartonpapír) egy kis lyukat
vágunk – sem az alakja, sem a pontos helye nem fontos –, ami a távcső
nyílásához mért területarányban csökkenti mind a látható fényt, mind az
ultraibolya sugárzást.
Megfelelő szűrővel kombinálva ez adja a legjobb
megfigyelési és fényképezési lehetőséget.
Bármilyen hatékony szűrési módszert is használunk, minden
percnyi megfigyelés után érdemes legalább öt percnyi pihenőt hagyni a
szemünknek.
Webkamera használatával biztosak lehetünk abban, hogy a
szemünkbe semmiképpen nem juthat túl erős fény, sem a látható, sem az
ultraibolya tartományban.
De a nap koncentrált fénye gyorsan károsíthatja a
kamera fényérzékelő chipjét. Viszont ha a kamerát sötét szűrővel védjük a túl
erős fény ellen, akkor kiegészítésül egy kisebb hatásfokú UV-szűrő is
megfelelhet.
Legrosszabb esetben a kamerát kockáztatva a szemünk helyett.
Egy hagyományos, csekély eszközigényű megfigyelési módszer
a
távcső képének kivetítése.
Ez annyit jelent, hogy az állványra szerelt
távcsövet a napra irányítjuk, és 40-50 centiméterrel az okulár (nézőke) mögé
tett fehér papíron meg fog jelenni a nap korongja, nagyobb méretben, mint
amekkorának szabad szemmel látjuk.
Érdemes a távcső köré egy árnyékvető lapot
felszerelni, és így a papírlapon felfogott kontrasztosabb képen még a napfoltok
is láthatóak lehetnek.
A módszer teljesen biztonságos, a gyerekek számára is
élvezhető, egyszerre több ember is nézheti.
Mivel a nap mozog az égen, a
távcsövet sajnos állandóan utána kell mozgatni.
Vigyázat!
Ha a távcső akromatikus okulárja ragasztott lencsét
tartalmaz, akkor az felmelegedve elpattanhat, a műanyag lencse pedig
megolvadhat.
Minden távcsövet ajánlott letakarni, amikor nincs használatban.
A
károsodás esélye sokat csökken, ha a távcső elé egy szűkítőt vagy bármilyen
sötét szűrőt teszünk.
Amikor csak egy-két perc választ el bennünket a teljes
fogyatkozási fázis bekövetkezésétől, onnantól már szűrő nélkül is nyugodtan
nézhetjük a napot.
Szűrőn át nem is lenne látható a jelenség régen várt
csúcspontja.
A Hold korongja mellett hozzánk eljutó kevés fény ez alatt a
néhány perc alatt már nem jelent veszélyt a szemünkre, annak ellenére, hogy az
ultraibolya sugárzást viszonylag nagy arányban kibocsátó kromoszféra ilyenkor
nincs takarásban.
Amikor a teljes fedés befejeződik, és a Hold elkezdi elhagyni
a napkorongot, vissza kell térni a biztonságos megfigyelési módszerekhez.
A napfogyatkozás nem túl ritka jelenség, a 21. században
összesen 224 alkalommal volt/lesz.
A teljes fogyatkozás sokkal ritkább, 15 év alatt 8
alkalommal történt ilyen, évtizedes szinten pedig még csak kétszer.
A teljes Föld lakosságát nézve viszonylag szerencsés korban
élünk, a következő időszakban ugyanis szinte évente lesz majd teljes
napfogyatkozás, megtekintéséhez azonban Magyarországról nézve sokat kell majd
utazni.
A következő teljes Napfogyatkozások helyszíneinek térképe
A NASA adatai szerint Európából legközelebb 2026. augusztus
12-én lesz megfigyelhető ilyen jelenség (Spanyolország és Izland területéről),
majd rögtön utána 2027. augusztus 2-án (Spanyolország és Gibraltár
területéről).
A teljes napfogyatkozások láthatósági sávjai 1997-2020 között - Fűrész Gábor ábrája
Magyarországról (Ausztria, Németország és Svájc mellett)
legközelebb 2081. szeptember 3-án lehet majd teljes napfogyatkozást
megfigyelni, akkor viszont a mai 2 perc 49 mp-nél jóval hosszabb ideig, 5 perc
33 mp-ig lesz majd látható a jelenség.
Továbbá:
- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A harmadik szem:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html
-Piramisok a Pilisben?
-Piramisok a Pilisben?
-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:
-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html
- A dimenziókapuk létezése:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!
- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:
- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:
- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:
- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:
- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:
- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:
- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:
- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:
- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:
- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :
-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html
- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések:
-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:
- A világ legmagasabban fekvő lakott települései
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html
- CSILLAGÁSZAT:
- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:
- Ica - a faragott kövek:
- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:
- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:
- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.