2015. március 26., csütörtök

HOLDFOGYATKOZÁS


HOLDFOGYATKOZÁS


Az emberiséget régóta foglalkoztatja az égitestek fogyatkozása, vagyis az a jelenség, amikor valamelyik égitest - egy másik bolygó takarása miatt - egyáltalán nem (teljes fogyatkozás), vagy korongjának csak egy része (részleges fogyatkozás) látható. 






Közülük is elsősorban a mindenki által megfigyelhető nap- és holdfogyatkozás a legjelentősebbek. 

A népek körében a Napról és a Holdról változatos elképzelések születtek, különféle mítoszok terjedtek el. 
Voltak, akik testvéreknek, vagy házastársaknak tartották őket, mások szerint csak udvaroltak egymásnak.
  
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül.

Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.

Nem parallaktikus jelenség, azaz a Földről és az űrből is mindenhonnan látható, ahonnan a Hold éppen akkor látható.

A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül.

Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.






Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe, az umbrába. 
Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.

A külső árnyék (vagy penumbra) az a térrész, ahol a Föld a Nap fényének csak egy részét takarja ki.

A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába.

A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra.

Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kap a megfigyelések szerint.






Mi az a holdfogyatkozás? Mi okozza és miért jön létre? Milyen gyakran figyelhetjük meg, mikor lesz a következő? 


Ezekre és más kérdésekre is választ találsz az alábbiakban.

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. 
Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. 
A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.


A Hold fázisai:


Újhold idején a Hold megvilágított félgömbje éppen a Földdel ellentétes oldalon helyezkedik el, így nem látjuk égi kísérőnket. 
Ahogy múlik az idő, a Föld körüli keringése miatt egyre többet látunk belőle. Teleholdnál a teljes megvilágított félgömbje a Föld felé fordul. 
Majd elkezd fogyni, és 29,5 nap múlva ismét újhold következik be. 
Így múlik el egy hónap.








Sokak számára a telehold a szerelem és a románcok ideje. 
A telehold éppen napnyugtakor kel és egész éjjel megfigyelhető. 
Az éjszaka végén nyugszik le, éppen amikor a Nap felkel. 
Teleholdkor ugyanis a Hold éppen a Nappal szemben helyezkedik el az égbolton. 
A teleholdnak fontos szerepe van a fogyatkozások tekintetében is.




A Nap, a Föld és a Hold helyzete a holdfogyatkozás idején.
A Föld két árnyéka a penumbra és az umbra.
(Nem méretarányos ábra.)



Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. 
Az árnyék két kúp alakú részől áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. 

A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. 
A belső rész az umbra (teljes árnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.


A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:


- Penumbrális holdfogyatkozás
a Hold a penumbrán halad át
csak nagyon nehezen vehető észre

- Részleges holdfogyatkozás
a Hold egy része belép az umbrába
könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is

- Teljes holdfogyatkozás
az egész Hold áthlad az umbrán
feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt




Teljes Holdfogyatkozás 2015 ápr.



Teljes Holdfogyatkozás 2015 szept.



Vajon miért nincsen minden egyes telehold esetén holdfogyatkozás? 


A Hold pályája 5 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. 
Így a Hold általában a földpálya síkja alatt vagy fölött helyezkedik el. 
De a Föld árnyéka benne van ebben a síkban. 
Ha a telehold idején a Hold a sík alatt vagy fölött halad el, akkor nem következik be holdfogyatkozás. 






Egy évben kétszer azonban a Hold áthalad a penumbrán vagy az umbrán, így két-három holdfogyatkozás is bekövetkezik.

A holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről lehet látni. 

Az összes fogyatkozás kb. 35 %-a penumbrális, amit még távcsővel is nehéz észrevenni. 30 %-uk részleges fogyatkozás, és a maradék 35 % bizonyul teljesnek.


Egy teljes holdfogyatkozás során a Föld eltakarja az egész Napot a Holdról nézve. 

A Holdon lévő űrhajósok napfogyatkozást látnának (amit a Föld hoz létre). 

A Föld körül egy fényes vörös gyűrű jelenne meg, mert látnák a korong peremén a napkelte és a napnyugta fényeit. 

Amíg a Hold teljesen az umbrában tartózkodik, a földi légkör által megtört napfény éri csak el. 

De ez a fény először mélyen belemerül a Föld légkörébe, ami kiszűri belőle a kék színt. A megmaradt rész mélyvörös vagy narancs színű, és sokkal halványabb, mint a közvetlen napfény. 

A Föld légköre megtöri a fény egy részét, ami így megvilágítja a Holdat.

A holdfogyatkozás teljes fázisa éppen a földi légkör fénytörése és színszűrő hatása miatt olyan érdekes és látványos jelenség. 

Ha a Földnek nem lenne atmoszférája, a Hold teljesen fekete lenne egy teljes holdfogyatkozás során. 

Így azonban a holdkorong a sötétbarnától kezdve a vörösön át fényes narancs és sárga színekben pompázik. 






Nagy vulkánkitörések után a teljes holdfogyatkozás nagyon sötét, mivel a Föld légkörébe jelentős mennyiségű hamu kerül. 
A Mount Pinatubo kitöréséből származó por 1992 decemberében olyan sötét fogyatkozást hozott létre, hogy a Hold szinte láthatatlanná vált.

Minden teljes holdfogyatkozás a penumbrális fázissal kezdődik, melyet részleges fogyatkozás követ. 
A teljes fázis után ismét részleges, majd penumbrális fogyatkozás következik. 
A penumbrális fázist még távcsővel is meglehetősen nehéz észrevenni. 
A részleges és teljes fogyatkozás azonban könnyen megfigyelhető szabad szemmel.


A holdfogyatkozások megfigyelése:


A napfogyatkozásokkal ellentétben a holdfogyatkozások megfigyeléséhez nincsen szükség semmilyen szűrőre. 
Még távcső sem kell hozzá. 
Binokulárral azonban jobban megfigyelhetők a színek. 
Ehhez elegendő már egy 7x35-ös vagy egy 7x50-es típus is.

Az amatőrcsillagászok hasznos észleléseket végezhetnek a teljes fogyatkozás során. Lehetetlen előre pontosan megjósolni, milyen sötét lesz a Hold a teljes fázis idején. 
A színek is nagyon változatosan a sötét szürkétől vagy barnától a vörös és a fényes narancs legkülönbözőbb árnyalataiig.

A szín és a fényesség a földi atmoszféra portartalmától függ. 

A Danjon-skála segítségével az amatőrök megbecsülhetik a Hold színét és fényességét a teljes fázis alatt.

Távcsővel további hasznos méréseket végezhetünk. 
A kráterek belépési és kilépési idejének megfigyelése alapján következtetni lehet a földi légkör portartalmára.

A holdfogyatkozás csábító célpont a fényképezőgépek számára. 
Szerencsére könnyű lefényképezni egy holdfogyatkozást. 
A felszerelés függvényében számos lehetőség közül választhatunk.






A holdfogyatkozások gyakorisága:


Öt ezredév alatt i.e. 2000-től i.sz. 3000-ig 7718 umbrális holdfogyatkozás zajlik le. Számuk évente 0 és 3 között ingadozik. 
Utoljára 1982-ben volt három teljes holdfogyatkozás. 
A részleges fogyatkozások száma 6-7-szer annyi, mint a teljeseké.

Az alábbi táblázatban minden holdfogyatkozás szerepel 2011.-től  2020-ig
A fogyatkozás nagysága (magnitúdója) azt adja meg, hogy a Hold átmérőjének hányadrésze merül az umbrába. 
Teljes fogyatkozások esetén ez az érték nagyobb, mint 1, a penumbrális fogyatkozásokra pedig negatív.




A teljes holdfogyatkozás képe 2010. december 21-én



Holdfogyatkozások időpontjai:

2011.-től  2020-ig!


Év    Hó     Nap      Óra

2011. Június         15  T 19:21-től  22:00-ig
2011. December  10   T  14:57-től  16:18-ig
2013. Április          25 R  19:56-tól  20:24-ig
2013. Október       18  P  23:47-től
2015.Szeptember 28  T     1:08-tól    4:27-ig
2016.Szeptember 16  P   18:55-től 
2017. Február        11 P    0:43-tól
2017. Augusztus     7  R   18:22-től  19:19-ig
2018. Július           27 T   18:25-től  22:19-ig
2019. Január         21  T     3:30-tól    5:42-ig
2019. Július           16 R   20:00-tól  22:57-ig
2020. Január         10  P   19:11-től
2020. Június           5  P   19:23-tól

Kis segítség:

T = Teljes holdfogyatkozás
R = Részleges holdfogyatkozás
P = Penumbrális holdfogyatkozás







Az emberiséget régóta foglalkoztatja az égitestek fogyatkozása, vagyis az a jelenség, amikor valamelyik égitest - egy másik bolygó takarása miatt - egyáltalán nem (teljes fogyatkozás), vagy korongjának csak egy része (részleges fogyatkozás) látható. 

Közülük is elsősorban a mindenki által megfigyelhető nap- és holdfogyatkozás a legjelentősebbek. 

A népek körében a Napról és a Holdról változatos elképzelések születtek, különféle mítoszok terjedtek el. Voltak, akik testvéreknek, vagy házastársaknak tartották őket, mások szerint csak udvaroltak egymásnak.

A szibériai őslakók hiedelmében a Hold fokozatos fogyását - az ő szavaikkal a „lassú haldoklását” - nem más, mint házastársa, a Nap okozza. 

A balti népek magyarázatában a holdfogyatkozás a villámisten büntetése, aki az égitest kettévágásával állt bosszút a Holdon, mert elhagyta urát, a Napot. 

A Dél-Amerika észak-nyugati részén élő indiánok, akik a Holdat főistenként tisztelik, napfogyatkozáskor istenük győzelmét ünnepli a Nap fölött. 
A holdfogyatkozásokat viszont szomorú eseménynek tartják, és ilyenkor a Holdat megsiratják. 

A Szahalin-félszigeten, a japán Hokkaidón és a Kuril-szigeteken élő ajnuk telihold idején vidámnak, jókedvűnek tartják, és ajándékokkal halmozzák el a Holdat, amikor viszont fogyóban van, úgy vélik, hogy rosszkedvű és sír.

A régi korok emberei - bár nem ismerték az okait - gyakran képesek volt előre jelezni a fogyatkozásokat, és a jelenséget igyekeztek a legjobb tudásuk szerint értelmezni. 

A holdfogyatkozásokra a legkézenfekvőbb magyarázat az volt, hogy valamilyen lény elfogyasztja a holdat, feltehetően ez az eredete annak, hogy a kínaiaknál a fogyatkozás elnevezése „chih”, melynek evés, enni a jelentése. 

A szlávok képzetében farkasember harapdálja a holdat. 

Az abházok szerint pedig – főistenük, Ancva rendelkezésére – a hold boszorkánynővére falatozik időnként belőle. 

Egyes amerikai indián törzsek szerint óriási kutyák vadásznak rá, s amikor elkapják, széttépik, és a sebeiből kifolyó vér sötétvörösre festi a holdat. 

A legtöbb holdfogyatkozás sötétpiros színe, amit valaha a hold kifolyó vérének tartottak, szintén a holdból való evés mellett szólt. 
Ma már viszont tudjuk, hogy a fogyatkozáskor megfigyelhető színárnyalatokat a Föld légköre okozza, mely a napfény kék és zöld színű részét jórészt kiszűri, így a maradék fényben a vérvörös vagy narancsos szín dominál.

Egy a holdfogyatkozásról szóló szikh legenda szerint fogyatkozáskor a hitelezője elől rejtőzködik el a Hold, amikor ugyanis nagy szükségben volt, egy szolgától kért kölcsönkért némi pénzt kamattal. 
A tartozását azonban nem tudta időben megadni, ezért a kamat oly mértékben növekedett, hogy lehetetlenné vált számára az összeg visszafizetése. 
Azóta valahányszor a kölcsönző megjelenik a pénzéért, a Hold mindaddig elrejti az arcát, míg a férfiak és a nők a földön bőséges adományt nem adnak a szolgának.

Bár a holdfogyatkozásról sokféle elképzelés létezik, az emberek körében mindig nagy egyetértés volt abban, hogy a jelenség nagyon rossz előjel. 

Az ősi kaldeusok véleménye szerint a holdfogyatkozás a Hold haragját jelzi, amelyet hamarosan éhínség, járványok, vagy természeti csapások követnek. 

Az ősi Babilon lakói azt is megfigyelték, hogy a részleges holdfogyatkozás a hold melyik kvadránsában volt a legerőteljesebb, és ebből arra következtettek, hogy a természeti csapások az országuk mely földrajzi területeit fogják a legjobban sújtani.

Az alkalmatlan időben kialakuló holdfogyatkozásról azt gondolták, hogy megváltoztathatja a történelem menetét, és számos esetben így is történt. 






Az egyiket közülük, Thuküdidész (i.e. 460?-404?) a neves ókori történész írta le, a peloponnészoszi háborúról szóló elbeszélésében. 
E háború második szakaszában az athéniek megtámadták, és blokád alá vonták a szicíliai Szirakuza városát. 
Két év ostrom után az athéniek már éppen visszavonni készültek csapataikat, azonban a parancs kiadása előtt egy holdfogyatkozás volt, melyet rossz ómennek tekintettek, és ezért - ahogyan azt a jövendőmondók előírták - a távozásukat elhalasztották háromszor kilenc nappal. 
E a késlekedés a szirakuzaiak számára időt adott az erőgyűjtésre, és kitörve az ostromgyűrűből, összevont erőiket az athéniek ellen fordítva, szétverték hadiflottájukat és seregüket. 
Athén súlyosan megrendült, a demokráciája megdőlt, és végső veresége tartós hanyatlást hozott a görög civilizáció ékkövére.

Egy nevezetes holdfogyatkozás volt 1504. február 29-én is. 

Ez a február Jamaica egy kis szigetén találta Kolumbusz Kristófot, az Újvilág híres felfedezőjét, ahol már hónapok óta rostokolt. 
Eleinte nem volt semmi gondja, mert a szigetlakók ellátták élelemmel és egyéb felszereléssel, azonban arrogáns és kiállhatatlan viselkedése oda vezetett, hogy egy idő után a bennszülöttek már nem voltak hajlandóak erre. 
Elkeseredésében, hogy éheznie kell, felütött egy tengerészeti almanachot, melyből megtudta, hogy éppen egy holdfogyatkozás áll küszöbön. 
Azonnal összehívta a sziget lakóit, és közölte velük, hogy az Isten megbünteti őket, ha őt és a tengerészeit nem látják el élelemmel. 
És isten büntető szándékának előjeleként, egyszer csak elkezdett a hold elsötétülni. Ekkor, mit sem törődve a bennszülöttek hangos rimánkodásával, Kolumbusz eltűnt a kabinjában, és csak több mint egy óra elteltével jött elő ismét, bejelentve, hogy az Isten kész visszavonni büntetését, ha megígérik, hogy a jövőben folyamatosan biztosítják a táplálékot ő és a legénysége számára. 
Az őslakók főnöke azonnal beleegyezett, és néhány percen belül - Kolumbusz erejét igazolva - a hold kezdett előjönni az árnyékból. 
Ettől kezdve mindennel ellátták őt és csapatát, egészen 1504 júniusáig, amikor sikerült elhagyniuk a szigetet.

A holdfogyatkozással álmodni azt jelenti, hogy az álomlátó valamilyen eddig elrejtett tulajdonságára, titkolt hibájára hamarosan fény derül.




Holdanya - Józsa Judit alkotása



Egy másik értelmezés szerint - mivel a hold az anyát, a nőiességet szimbolizálja - a holdfogyatkozás az anyai kapcsolat lazulását vagy a nőies vonások eltűnését jelezheti.



(Forrás: wikipédia/erzsebetrosta/alfa.dfmk)








 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- EMF Kiegyenlítő Technika:

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai


- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:

- A világ legmagasabban fekvő lakott települései

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:







Szeretettel,

Gábor Kati




blog oldalam: 









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése