2013. április 3., szerda

A méhek és a méz



  A méh 




A természet körforgásának, létének ők a kulcsszereplői!


A méz, az Atya kegyelme!







"A megter-méh-KEN-Y-ítés(z)t a MÉHEK végzik.


Nem véletlen, hogy azt a nevet viselik, amit az ANYA MÉHE is.

Annak a helynek a nevét, amiben kifejlődik a gyermek.

Fontos, és jelentős utalás ez!

A virág MÉHE a világ MÉHÉRE UTAL.

Vagyis az ÉLETANYÁRA, és az életanya tulajdonságaira, képességeire.

Nem érdekes, hogy a méhek mind az ANYAKIRÁLYNŐT szolgálják?

A MÉHEK MIND AZ ANYAKIRÁLYNŐ MÉHEI, GYERMEKEI.

A MÉH A GYERMEKRE UTALÓ SZÓ IS!

Tehát a virág gyermeke a világ gyermeke.

"Ha az égig érő fának nem nő újra ága,
élj úgy, hogy te legyél, világnak virága"

Erről a történetről szól ez a dal is...

Ha a MÉHEK, vagyis az ÉLETANYA ÉLETADÓ LE-ÁNYAI kihalnak, 
nincsen beporzás, 
és a virág=világ nem születik többé újjá."

(spiriteve)









Nyílik már a tudás fája


Őseink ezredéves termőfáján
újra rügy fakadt.
Csodás mosollyal hívogatja
a napsugarakat.
Több száz éves szenvedést,
Bút, bajt felejt.
Boldogan köszönti a jelent.

Sok apró lélek méhecske
porozta be, s adott jelet.
Figyelj! Jön már a kikelet.
S a rügyekben a sok tudás
bontogatja szirmait,
lassan kitárva a világnak
titkait.

Apró lélekszirmok köszöntik
a lelki tavaszt.
S ruhájuk tele róva
adnak vigaszt.
Apró tűzlelkek, a lelki sivatag
már nem tikkaszt,
hisz itt van a rügyekben
a malaszt.

És ha őseid útján
ügyesen haladsz.
A titkokat lassan megfejtve
a MAGOS-ságban maradsz,
és nem érhet fel hozzád
a lelki haraszt.

De őseid tudása kötelez
is Téged,hogy a tudás magjait
termékeny talajba hintsed.
Mert termékeny talajból
termékeny fa sarjad.

S ha mindig öntözöd
a lelked sugarával,
a kis patakból lesz majd a
nagy folyam árja.

S nagy folyam partján
a lelkedet,
az égig érő fa és
a Teremtő várja.

2006. Prenoszil Sándor







Az állatvilág legszorgalmasabb munkásai, a méhek, egy kilogramm méz elkészítéséhez 50-60 ezerszer repülnek ki a kaptárjaikból, hogy teliszívják gyomrukat édes virágnektárral. 







Teszik ezt elsősorban nem az ember kedvéért, hanem saját, jól szervezett társadalmuk fenntartásáért.




"Drága Fiam! Gratulálok az újdonsült Méhésznek az első mézéhez!"



A méhek társadalmában, akárcsak egy valódi államban mindenkinek megvan a maga feladata. 






Méhkirálynő


A méh állam élén a királynő, vagyis az anya áll. 
Más a színe és az alakzata is más. 
A potroh része hosszabb, hogy könnyebben tudjon a sejtekbe petézni.
Az anya 5 évig él és naponta akár 3000 petét is képes lerakni. 
Ezekből 21 nap múlva kelnek ki az utódok.






Egy méhcsaládot kb. 60 ezer dolgozó és ezer ún. here alkot. 

A herék feladata kizárólag az anyaméh megtermékenyítése. 


A dolgozóméhek a nyári időszakban mindössze 40 napig élnek. 
Ebből 20 napig csak a kaptárban dolgoznak. 






A fiatalabb méhek takarítják a kaptárt és táplálják az utódokat, míg az idősebbek viaszt építenek.

A fiatal méhek etetik az álcákat és a petéket. 

Emelett a takarítás is az ő feladatuk. 






A picit idősebb méhek már viaszt építenek. 
A hasalapi viaszlemezeket hatszögletű szabályos sejtekké rakják össze.

A gyűjtőméhek feladata, hogy összegyűjtsék a virágok által termelt, összetett cukrokat tartalmazó nektárt, amelyet aztán saját testükben bontanak le egyszerű gyümölcs- és szőlőcukorrá. 







A felderítés a kutatóméhek feladata. 
Ha nektárforrásra bukkannak, útjukról visszatérnek a jó hírrel és különös táncot kezdenek járni. 
Ezután a többi méh is kirepül, majd továbbadja a jó hírt. 

Igazi matematikusok, ugyanis miközben negyven km/h sebességgel repülnek, agyukban rögzítik a tereptárgyak elhelyezkedését a kaptárhoz képest.







A méhek tájékozódását pont-és összetett szemük is segíti. 

Ez utóbbi szervük hétezer apró szemecskéből, ún. facellából áll. 
Látásuk azonban nem éles, sötétben akár el is tévedhetnek. 
S ha mindez nem lenne elég, még színtévesztők is. 
Az, hogy viszonylag gyenge látásuk ellenére mégis mindig ugyanabba kaptárba térnek vissza, egy speciális illatanyagnak köszönhető.





Csapatmunka



Az anya petelerakáson kívüli feladata még az, hogy olyan feromont, illatanyagot bocsájtson ki magából, amit a család érez és minden tagja ilyen illatú, a kaptár is ilyen illatú belülről.








ADJUNK INNI A FÁRADT MÉHEKNEK!

Ne menj el mellettük, adj inni a fáradt méheknek!

Gyakran találkozhatunk olyan méhecskével, amelyik a földön, városban a betonon totyog és láthatóan nem igazán tudja, hogy hol is van.

Ennek oka az, hogy nagyon messzire kerültek a kaptártól és elfáradtak.

Adjunk nekik egy pici cukros vizet.

A folyadéktól és a tápláléktól magukhoz térnek és haza tudnak jutni.






Így születnek a méhek

video:









A méhek legnagyobb ajándéka a méz.

Ezt magas cukortartalmú nektárból készítik, melyet mézgyomrukban tárolnak.

 Ehhez hozzáadják saját garatváladékukat, majd a különleges elegyet egyenletesen elterítik a hatszögletű viaszsejtekben. 

A mézet éjszaka, szárnyaik lebegtetésével sűrítik be. 
Ez az ún. ventilláció. 







Persze a méhek a mézen kívül más hasznos anyagokat is előállítanak. Pl. a propoliszt, ami az emberek számára természetes antibiotikum.

A méz a természet különleges ajándéka. 

Színe, illata és aromája attól függ, hogy milyen növényről gyűjtötték a méz alapanyagát.

Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. 


A mézet ma is szívesen fogyasztják számtalan jótékony hatása miatt. 





Asztmások gyógyítása a méhkaptárak levegőjével 




A méz táplálja a szívet, növeli az izmok teherbíró képességét, kiváló erősítőszere a sportolóknak, az idős embereknek, a fáradt szervezetnek. 

Jó hatással van a gyerekek fejlődésére, ajánlják a szoptató anyukáknak is. 

A gyomorbántalmakra is javasolják, különösen székrekedésre. 

Nyugtatóan hat az egész testre. 








Azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a testsúlyt is növeli. 

A mézet kozmetikai termékek, pakolások készítéséhez is használják.

A méz az egyik legjobb érv amellett, hogy nem csupán egészséges, de akár gyógyhatású is lehet az, ami finom. 


Több mint kedves ajándék a természet - és persze a méhek - részéről.









A MÉHKENYÉR


A méhkenyér a legértékesebb, ám egyben a legkevésbé ismert méhészeti termék. Kevesen tudják, mi is az a méhkenyér, és még kevesebben bátorkodnak begyűjteni. Lényegében a méhkenyér módosított virágpor, a szorgos méhek tápláléka. 

A méhek által hozzáadott anyagok, a mikroorganizmusok, a kaptárban uralkodó magas hőmérséklet és nedvesség hatására, valamint a konzerválási módnak köszönhetően a virágpor biokémiai átalakulások és szerkezeti módosulások sorozatán halad át és méhkenyérré alakul.






A méhkenyér tulajdonságai, hatásai

Méhkenyérrel kezelni lehet a májbántalmakat, 
a vérszegénységet, 
a stresszt, 
a reumát. 

A méhkenyérrel szabályozni lehet a 
bélműködést, 
lehet vele kezelni a vastagbél bántalmait, főleg a székrekedéssel társulókat, 
így az enterocolitist, az erjedési és rothadási folyamatokkal társult vastagbélhurutot, illetve a különféle kóreredetű idült székrekedéseket. 

A méhkenyér hatása sokkal gyorsabb és erősebb mint a virágporé.

A méhkenyér hatása igazán figyelemre méltó 
májbántalmak esetén, 
rendkívüli eredményekről számoltak be a heveny és idült hepatitis, 
száraz és nedves cirózis (májzsugor) kezelésében. 

A szokásos ajánlott dózis:

10-20 g/nap, egy vagy két adagban, 30-45 perccel evés után, a gyomor kímélése céljából.

A súlyos májbántalmak esetén (A, B, C típusú hepatitis, cirózis), 
a dózis napi 30 g lehet, és napi három alkalommal kell bevenni - körülbelül 10 g/adag -, lehetőleg étkezések között, vagyis másfél-két órával evés után. 

Ez utóbbi esetben a kezelést ki lehet egészíteni kis adag (napi kétszer fél csésze) máriatövis teával vagy silymarin tablettával - amely a máriatövis hatóanyagát tartalmazza - és természetesen propolisszal (0,5-1g/nap) is.







A méhkenyér a gyermekek táplálkozásában és a súlyos emésztőrendszeri betegségek - fekélyek, daganatok, cirózis stb. - miatt a virágpor megfelelő emésztésére képtelen személyek kezelésében is igazán javallott.

A méhkenyér savanykásabb íze a virágporos méhlépben végbemenő jellegzetes erjedésnek köszönhető. 
A májjal és májműködéssel kapcsolatos valamennyi betegségben jobb a hatása mint a virágporé.

Méhkenyér tulajdonságai:

Máj és Epe támogató hatás
Bél- és gyomortámogató hatás
Daganatellenes hatás
Idegrendszer erősítő hatás
Vegetáriánusoknak
Gyerekeknek
Idegrendszer támogató hatás
Kreativitás növelő hatás
Szemtámogató hatás
Tápanyaghiányos állapotban
Izomtámogató hatás
Regeneráló, erősítő hatás

FIGYELEM!!! 

A méhkenyér cukorbetegek számára nem ajánlott.

A méhkenyér összetétele:

A méhkenyér olyan természetes anyag, amelynek gyógyértéke és antibiotikus hatása háromszor nagyobb, mint a pollené. 

Gazdag szelénium tartalma elősegíti a szervezet méregtelenítését és serkenti az immunrendszert. 

Kevesen tudják, hogy a méhkenyér tulajdonképpen a méhek által begyűjtött virágpor, amelyet azután megerjesztettek, kaptári körülmények között. 

Itt, a meleg, nedvesség és baktériumflóra hatására a virágpor számos biokémiai átalakulás nyomán, három hónap természetes erjedés után méhkenyérré alakul. 

Az így nyert új termék, a méhkenyér vegyi összetétele a virágporhoz viszonyítva feljavított. 

Lényegében a méhek feljavítják a virágpor tulajdonságait.

A méhkenyér természetes termék, magas monoszaharid, K-vitamin, enzim és aminosav tartalmának köszönhetően, fokozott savassága miatt pedig a szervezet könnyen feldolgozza.

A méhkenyér tápértéke és baktériumölő hatása 3-szor nagyobb, mint a virágporé.




(Forrás: Magyar Nyelv / Házi természetgyógyász)


A méhek élete:





Video:
 
http://www.youtube.com/watch?v=Bg46-pi8H_I&feature=player_embedded







(forrás: Magyar Nyelv)










Nálunk még a méhek is igaz magyarok!  :-)






Méhésztársunk tavaly készítette, a lépen levő fedett fiasítás (fejlődő méhek) Magyarország 1000 éves határait formázza.

Most már a méhünk neve 
pannon méh
a nálunk honos krajnai méh (apis mellifera carnica) tájfajtája lett, és hát a pannon méhek is visszakérik a hazát az aldunai hárserdőktől a felvidéki hegyi rétek virágáig.


Méhkas fonás:











A MÉZ





ideális páros. 


Minden élő szervezetnek elengedhetetlenül szüksége van az úgynevezett nyomelemekre és ásványi anyagokra. 

A mézben minden megvan, amire az embernek szüksége van. 

Közel 80 százalékban szőlő -és gyümölcscukrot, 17 százalékban vizet, s csak néhány százalékban tartalmaz szaharózt. 
Ennek következtében rendkívül gyorsan, közvetlenül a bélből szívódik fel. Energiatartalma kicsit alacsonyabb, mint a cukoré: 1 gramm méz 3 kcal energiát jelent.
A virágméz 36 százalékban tartalmaz szőlőcukrot (glükózt) és 39,7 százalékban gyümölcscukrot (fruktózt), viszont az erdei méz hat különböző cukrot tartalmaz, és ezenkívül még hét bizonytalan eredetű cukorfélét.
A cukor közül a szőlőcukor a legértékesebb, mert a szervezetben közvetlenül gyorsan felszívódik. 

Nagyon jó hatással van a szívizom működésére, a májra, ahol állati eredetű keményítő (lukogének) formájában rakódik le és serkenti az ellen- mérgek termelését, amelyekkel a máj semlegesíti a szervezetbe került káros vagy mérgező anyagokat.
Változatos mennyiségben sok vitamint is tartalmaz: a B vitaminok mindegyikét, elegendő K vitamint (vérzés elállító), valamivel kevesebb C vitamint, tovább olyan fontos anyagokat, mint amilyen pl. a PP faktor (értágító, javítja a szövetek oxigén- ellátását). Kalóriaérték, tápanyagok szempontjából a méz több mint 70, az ember számára fontos anyagot tartalmaz.





A méz természetes gyógyszer

A méz és más méhészeti termékek egyaránt kiváló erősítő, frissítő szerek. 

A legösszetettebb élelmiszerek közé tartoznak, mert a nagy tömegű cukor mellett rendkívül sokféle ásványi anyagot, vitamint, valamint ferment-és hormonanyagokat is tartalmaz. 

Segítségükkel megelőzhetők a betegségek illetve a betegség esetén segítik, gyorsítják a lábadozást, a szellemi-fizikai energiák visszanyerését, a felépülést, gyógyulást.
A méz kb. 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot, amely molekulaszerkezetének minden átalakítása nélkül beépíthető a szervezetbe. 

Kalória értéke rendkívül nagy. 

Megtalálhatók benne a szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelemek: kalcium, foszfor, magnézium, klór, nátrium, kén, jód, vas, kobalt, réz, cink, kadmium, mangán, aluminium, stb. amelyek igen fontos szerepet játszanak az életfolyamatokban. 






A legtöbb vitamin a mézben fordul elő
B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, C-, A-, E- vitaminok különböző arányban találhatók meg benne.
A méz enzimeket is tartalmaz
amelyek a sejtanyagcsere katalizátoraként elősegítik a szervezetben végbemenő vegyi átalakulásokat. 
Ilyen enzimek pl. a kataláz, diasztáz, invertáz, lipáz, peroxidáz.

Tartalmaz még fehérjéket és aminosavakat is. 

Rendkívül fontos a méz fertőtlenítő baktériumölő hatása is. 

A mézben levő szőlőcukor (glukóz) szervezetünk számára a legfontosabb cukorféleség, amely csak a gyümölcsökben és a mézben fordul elő szabadon. 

A mézben lévő hormonok óvják a vesét és a májat

A legújabb kutatások szerint vérnyomáscsökkentő hatásuk is van. 







A méznek sebek, gyulladások gyógyításakor tapasztalt baktériumölő hatását már ősidők óta ismerik. 
Számos veszedelmes baktériumra megsemmisítőleg hat.
A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént, miáltal jelentősen növelhető a teljesítőképességünk.
 Ez a magyarázata, hogy például a sportolók miért fogyasztják rendszeresen a versenyek előtt. 

A közmondás szerint egy kaptár tíz orvossal felér, ami arra utal, hogy a cukorbetegség kivételével gyakorlatilag szinte minden betegség megelőzésére, kezelésére alkalmas.

Azt mindenki tudja, hogy megfázáskor, köhögéskor mézet kell a teába tenni. 
De az már kevésbé közismert, hogy éppen ilyen 
gyógyító hatással van a felső légutak megbetegedéseire, a tüdő, a szív, a gyomor, a bél, a máj, a vese, az idegrendszer, a bőr megbetegedéseire és a legújabb tudományos és klinikai kutatások, tapasztalatok szerint a sugárártalomra is.

A méz ezen kívül nyugtató hatású szer, és remek erősítőszer sápadt, vérszegény gyerekeknek, szoptató anyáknak, a csecsemőknek pedig tejjel vegyítve a legegészségesebb táplálék. 

Előfordulhat túl- érzékenység is a mézzel szemben, ilyenkor a mézet ételekbe, különböző élelmiszerekbe vegyítve kell fogyasztani.








Ha csak egy teáskanállal fogyasztunk el belőle minden este lefekvés előtt, 


már gondoskodhatunk a nyugodt alvásról
Mivel 80%-ban természetes cukrot tartalmaz, megemeli az inzulinszintet, így a tripofán nevű anyag könnyebben eljut az agyhoz, hamarabb beindul az alvás folyamata. 

A méz nem csak nyugtató, harmonizáló, hanem igencsak egészséges és tökéletes energiaforrás is.

A méz glükoztartalma miatt azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak mézet sokkal energikusabbak, éberebbek és egészségesebbek is. 

Ha szereted a mézet, és beiktatod a napi étrendedbe, többé nem kell számolnod a fáradtsággal

Bármennyire is édes és tele van cukorral, mégis hatékonyan beilleszthető a fogyókúrába

Egyenlő arányban tartalmaz glükózt és fruktózt, így segítségünkre lehet a fogyásban. Ráadásul egészségesen csökkenthetjük az édesség utáni sóvárgásunkat is.

A méz előállításához a méhek virágport gyűjtenek. 
Így sok flavonoidot tartalmaz, mely kiváló antioxidáns, hatással van az immunrendszer erősítésére. 
Viszont nem csak az immunrendszer erősítésére jó, hanem kiváló antioxidáns és gyulladásgátló is.

Nem csoda, hogy gyerekkorunkban köhögés esetén egyből egy kanál mézet kaptunk gyógyírként. 

Régen vágások, horzsolások és sebek kezelésére is használták. 
Ha bekenjük a sebet mézzel, antibakteriális tulajdonsága miatt eltávolítja a baktériumokat, tisztán tartja és gyógyítja a sebet.

A kozmetikaiparban is egy igen közkedvelt alapanyag a méz. 
Ha szeretnék sima és puha arcbőrt, hetente 2-3 alkalommal kenjük be a megtisztított arcbőrünket vékony rétegben zabpehellyel elkevert mézzel
Ez a pakolás megakadályozza a mitesszerek, pattanások kialakulását, tisztán tartja az arcbőrt.





Íme, egy recept:

Két teáskanál almaecetben ízlés szerint 1-2 teáskanál mézet keverjünk el és adjunk hozzá egy pohár (2-3 dl) tiszta (tisztított vagy ásványvíz) vizet és lassan kortyolgassuk el. 
A keveréket reggelente fogyasszuk, reggeli előtt. 
De lehet a további étkezésnél is fogyasztani egy-egy pohárral.
Víz helyett paradicsom, zöldség vagy alma-lébe is keverhetjük az almaecetet vagy bármilyen más hideg italba. 
Ez az ital pompás erősítőszer. 
Almaecetes vízzel lehet gargarizálni vagy inhalálni, masszírozni, hajat öblíteni.
Az almaecetes víz légzési problémákra is nagyon jó, kanalanként kortyolgassunk el egy pohárral belőle.

Vagy egy gézdarabot mártsunk be almaecetbe és tekerjük a csuklónkon körbe.
Méregtelenítő kúra vagy böjt kiegészítőjeként mindenképpen ajánlott a reggeli almaecetes-mézes víz. 

Az almaecet hatékonyan segíti a kiválasztó szervek munkáját.
Ezen kívül felsorolok egy pár problémát, amire ez az italkeverék hasznos lehet:
Felfúvódás, hólyaggyengeség, magas vérzsírtartalom, megfázás, hőemelkedés, kimerültség, lábgomba, ízületi fájdalmak, megdagadt lábak, aranyér, torokgyulladás, bőrkiütés, rekedtség, szénanátha, köhögés, fejfájás, rovarcsípés, izomgörcs, fáradt szemek, vádli-borogatás, izomhúzódás, orrvérzés, fülfájás, idegrángás, fülzúgás, reumatikus panaszok, köszvény, csuklás, szédülés, gyomorégés, égési sebek, túlsúly, emésztési zavarok, szemölcsök, fogak, fogíny-betegségek esetén.

Készült a lenti források nyomán:



filantropikum.com
http://egeszsegsuli.ewk.hu/almaecet-es-mez
http://www.anyalettem.hu/gyogyfuvekbol-gyerekeknek--cikk
http://egeszsegsuli.ewk.hu/fokhagyma-csepp
http://egeszsegsuli.ewk.hu/almaecet-es-mez









…ÉS AMIT MÉG TUDNI KELL A MÉHEKRŐL



Alföldi Géza - Magyar ember


Légy óvatos, mint a róka,
Tiszta, mint a fehér rózsa,
Mint a tigris, olyan bátor,
Hűséged vedd a kutyától,
Szelíd, mint az őzek népe,
Gyors, mint a sas repülése,
Szorgalmas légy, mint a méhek,
Nemes, mint a telivérek,
Fáradatlan, mint a hangya,
Erős, mint a medve mancsa,
Derűs, mint az ég tavasszal,
Olyan lágy, mint lágy a hajnal
Egyenes, mint az a nyárfa,
Vidám, mint a lepke tánca,
Nyílt, akár a nyári rózsa,
Nótás, mint a rét rigója,
Jó, akár a búzakenyér,
Liliomként buja fehér,
Merész, mint merész a sólyom,
Hangod, mint a gerle szóljon,
Nyugodt, mint a békés tenger,
Egy szóval, légy: magyar ember.




A legrégebbi bizonyíték a méhek létezésére, a  mintegy 100 millió éves borostyán fosszíliák



„Minden istenek anyja, az Anyaistennő Tarhuntasz számára méheket küld, hogy a méhszúrások meggyógyítsák kezét és lábát, valamint a méhviasszal megtörölhesse szemét.”


„A sumérok ékírása néhány mézzel készült orvosság receptjét őrizte meg.”


„Mézgyűjtést már egy 20 000 éves spanyolországi sziklarajzon is láthatunk.
A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban (Spanyolország).
A rajz egy lányt ábrázol, aki méhektől körüldöngve lépesmézet szed egy üregből.”




sziklarajz az Arana barlangban



„Egy Székelyföldi vándorméhészről:
 Egy külön életstílus és nem kevés munka, míg a méhész a méheit segítségül hívva elkészít egy üveg mézet.
 Eddig is nagyra becsültem a mézet, de amióta elolvastam ezt a cikket, és egy kicsit beleláttam, miből is áll egy vándorméhész élete, még inkább fejet hajtok és még nagyobb tisztelettel tekintek erre a mesterségre és a mézre.”


A hun időkben a méhek szervezeti felépítésének jelképes tisztelete gyanánt, a nő tisztelete gyanánt, Istenanyánk iránt érzett hódolatuk kifejezéseként, Mária Magdala méhének gyümölcse megőrzése gyanánt felveszik a méhek sokasága, 
a méhek garja, a méh gar, a mahgar, a magyar nevet.

Égi édesanyánk, aki madár alakba tudott átváltozni, amikor gyermekeit a közelgő veszedelemtől meg akarta menteni, madár anyánkra való emlékezésképpen fölvették madár anyánk, madar anyánk, magyar anyánk nevét.





Méhkas alakú fejfedő




Árpádnál van az első pillanat, amikor a szkítákat, az őket követő hunokat magyaroknak nevezik.

A világ a mai napig a magyarokat úgy ismerik, hogy hunok garja, Hungária csak mi magunkat hívjuk magyaroknak.

Amíg itt vagyunk az országban, magyarok vagyunk, de mihelyst kintről néznek bennünket rögtön hungárok vagyunk.

Ez rejlik a nagy mágusnépnek, a magyaroknak a nevében.

A Templomos lovagok öt, hat, hét nyelven beszéltek, intelligens emberek voltak. 
Nagyon szerettek játszani a szó etimonokkal, a szótagokkal, az etimológiával.
A magyar név is ilyen szójátékkal, etimológiával alakult ki, de nagyon nagy ősiséget, tudományt, mágustudományt hordoz magával.






*



A MÉH:

Nagy családokban élő, mézet termelő rovar.





A legtöbb kultúrában az isteni kegyelem megtestesítője.

Termékenység-szimbólumként a termékenységi rítusok gyakori szereplője; 
a világfával együtt szokták ábrázolni.

Mivel a téli hónapokra kaptárába húzódik, majd tavasszal új életre kel, sírköveken a halál és az újjászületés, a halhatatlanság, ill. a lélek jelképe, más szárnyas rovarokhoz hasonlóan. 

A méhkaptár rendje és életmódja miatt a méh a szervezettség, a hierarchikus rend, a szorgalom, a tisztaság és a szüzesség szimbóluma.

Hogy egy ökoszisztéma mennyire egészséges, azt a méheiről lehet megállapítani, amelyek begyűjtik a természet finomságait, és folyékony arannyá változtatják az ember táplálására. 

A méz ősidők óta az egészséget és az életet szimbolizálja.

A méhek által a virágok nektárjából készített édes anyag a halhatatlanság, a beavatás, az újjászületés és az erő szimbóluma.

Számos kultúrában az istenek eledele a méz, így például a sumeroknál és a görögöknél.
Ételnek és italnak is tartják egyszerre, és gyakran kapcsolják a tejhez.

A méhcsaládok számára készített, gyékényből font kas szimbolikája elsősorban a méhtársadalom szervezettségén alapszik.




Fonott méhkas - Néprajzi Múzeum - XIX. század



A méhek közössége és kaptára a védelmező anyai oltalom.

Mint dolgos közösség, a megszervezett, szigorú szabályoknak alávetett munkát jelképezi.

A méz, a napsugár fényében ragyogó édes, cukros kincs úgy gyűlik a lépben, akár a megszentelt tudás. 

Ez a bűvös átváltozás a szervezett munka eredménye, ezért testesíti meg a méhkas a természet törvényei által szentesített társadalmi rendet.

A méz alapvető táplálék jelentősége a régi korokban különösen nagy volt.

A görög mitológiában Melissza nimfa nevének jelentése "méznyaló" vagy "mézzel kapcsolatos, mézédes".

Melissza "a méhek ősanyja. 




Méh istennő - Rhodosz



Zeusz dajkálásának mitológiájában összefonódik a csecsemő Zeusz táplálására használt (kecske)tej és a méz, ami akár az ambrózia szimbólumának alapja is lehetett.
Egyes források szerint "Krétán, a Méh-barlangban született Zeusz, akit méhek dajkáltak.



"Mikoron Pallas születik s a Nap Vénusszal egyesül, arany eső hullik Rhodoszra."

A rhodoszi arany esőről szólva, ismerjük a szép történetet, hogy Zeusz arany eső (megannyi méhecske!) képében ejti teherbe Danaét, akit apja egy bronz toronyba zárt (hogy a számára baljós foganást megakadályozza, a ravasz Zeuszt persze ilyesmi nem állíthatja meg).


A méz "az istenek italának, a mézsörnek a legfontosabb hozzávalója.

A méz azonban nemcsak tápláló eledel, hanem "afrodiziákum, amely férfierőt, termékenységet, életerőt ad.

 A tej és méz a bőségszaru szimbóluma - "tejjel-mézzel folyó"








Etruszk arany méhecskék



Egyisten összeróvás és a méh (Pálffy Tivadar összeállítása)



*


A méh, mint alkimista:


Egyiptomban a szoláris szimbólumok közé sorolták a méhet, mert úgy tartották, hogy Ré napisten földre hulló könnyeiből született.

Ré egyik hieroglifája a méh, mely egyben a születést, a halált és a feltámadást jelképezi.







A méh a transzmutációnak és az átalakításnak is a szimbóluma, mert a virágporból méz lesz, azaz folyékony arany, folyékony Nap, ezáltal jelképezvén a Napot és minden hozzá kötődő energiát.





A méz valójában a Nap esszenciájának a növényekben raktározódó nektárja, s ezért nevezték el őseink az „istenek táplálékának”.

Ez már a tökéletes átalakulás, a tökéletes átalakítás művészete, s a természetben erre csak a méh és az ember képes, ezért lett az alkimista jele a méh.





Átalakulni és fejlődni csak kemény munkával, kitartó szorgalommal, alázattal és jövőbe vetett hittel lehet, pont úgy, ahogyan a méhek teszik.

A méhek téli álmot alszanak csak úgy, mint a természet, s amikor beköszönt a tavasz és a természet felébred téli álmából, akkor vele együtt a méhek is.

Így lett a méhecske az újjászületés, a halhatatlanság és a lélek egyik szimbóluma is egyben.

A méhek tökéletes összhangban és harmóniában élnek egymással, a környezetükkel, a természettel.

Nem véletlenül Atlantisz óta az összes misztérium iskola első tantárgyai közé tartozik a természeti erők és a csillagos égbolt ismerete, és a harmónia megteremtése, hiszen aki harmóniában van önmagával, az mindennel és mindenkivel harmóniában él.

Tökéletesen ráhangolódnak az Univerzum rezgéseire és rezdüléseire, és ez adja kommunikációjuk alapját, a körkörös vagy rezgő méhtáncot, amit virágpor és nektár keresése előtt lejtenek. 








A méhek táncát... 

...régen mulatságosnak találták az emberek és nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget. Mintha balett táncot látnának a kíváncsi szemek, úgy tudnak ide-oda cikázni ezek a szorgos állatok.

  A méhek tánca sajátos és egyedüli az állatvilágban.

   Ráadásul kétféle táncot is járnak, melyből a "körtánc" az egyszerűbb. 
A tánc közben a méh apró, tipegős lépésekkel fut körbe-körbe, majd megfordul és az ellenkező irányba is megteszi ugyanezeket a körkörös mozdulatokat. 

A körtáncot látva a többi méh is csatlakozik társához és ezután közösen járják a táncot.

  Mit jelenthet a körtánc? 

Kutatók kiderítették, hogy a körtánc elindítója mindig egy olyan méh, amely felderítő útról tért haza és ilyen módon számol be útja eredményéről társainak. 







Ha egy mézlelőhelyre bukkan a felderítő méh, körtáncban mondja el a többieknek a jó hírt.

 Ráadásul a mézlelő méh szárnyaira tapadt virágpor illata is tájékoztatja a társakat a helyről és bőségről. 

Minél izgatottabban, gyorsabban járja a táncot a méh, annál bőségesebb a meglelt forrás és annál több méh indul útnak a helyszínre.

  A másik tánc bonyolultabb és merőben más a körtáncnál.

  A kutatóútról visszatérő méh ebben az esetben, illegő-billegő lépésekkel száll végig egy egyenes vonalon a kasban. 
Ezután hol jobbra, hol balra kanyarodva tér vissza a kiindulási pontra. 
Újra és újra megismétli a táncot. 







A többi méh ezalapján a tánc alapján meglehetősen pontosan megtudja határozni a mézlelőhely helyét. 

Minél messzebb fekszik a talált hely, annál lassabban járja táncát a kis méh. 
Több, mint 10 km-re lévő lelőhelyről is hírt adhatnak ilyen formán a méhek egymásnak. 

Az sem mellékes, hogy egy függőleges, vagy egy vízszintes lépen lejti el táncát a felderítő. 
Ugyanis így a repülési szöget is megadja a méh, ami alapján pontosan oda érkezik meg a többi társ, ahol a lelőhely található.

  Érdekesség még, hogy az idősebb méhek általában pontosabban számolnak be a mézlelő helyről, mint fiatalabb társaik.

Ha az ember megtanulja a méhek táncát, kétségkívül maga is megtalálja a táncban foglalt helyet.

  A méhek tánca tehát a közlés egyik módja, vagyis a méhek "nyelve".

 Ráadásul a közlés pontossága eltér és kissé módosul a méhfajok között. 
Mintha más "nyelvjárást" gyakorolnának a méhek fajtától eltérően.

  Indiánban például 3 olyan méhfajt is tanulmányoztak a kutatók, amelyek tánca eltérő és egyes méhek, más méhfajban lévő társaikkal egyáltalán nem tudják megértetni magukat, ahogyan az embereknél a nyelvi különbségek esetén sem.

  A felderítő méhek táncának megértése azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a méh társai megtalálják a lelőhelyet. 

A tudomány bámulatos adottságokat fedezett fel a méheknél ezen a téren is. 

Ugyanis a méhek a tánc megértése mellett, jól tájékozódnak, ismerik a Nap pályáját és az egyes napszakokat is. 

Teljes felhőtakaró esetén, a napot nem látja a méh, így ebben az esetben rosszul tájékozódik.

  Bővebb információkat az érdeklődők Karl von Fischer professzor munkáiból, könyveiből tudhat meg. 
A kutató és társai 50 éves munkájának gyümölcse a méhek táncának megismerése és értelmezése.









Egyébként az egyiptomi papok se a postát használták kapcsolattartásra, hanem agyból agyba kommunikáltak úgy, hogy összehangolódtak egymással. 
Igen, képesek voltak a konferencia-beszélgetésre is!

A méheket több okból is a termékenységgel hozzák összefüggésbe. 
Egyrészt ők végzik a virágok megporzását, azaz a megtermékenyítést. 
Például az ő munkájuk nélkül a gyümölcsfák a virágzásuk után soha nem fordulnának termőbe.

Einstein szerint: „ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig”. 

Másrészt gyönyörű anyanyelvünk nem véletlenül adta az életet adó anyaméh elnevezést. 

Harmadrészt tőlük kapjuk a mézet, ezt a csodálatos elixírt, mely táplál minket, és amely szinte bármely gondunkra-bajunkra gyógyírként szolgál.

A méhek által épített lép hatszög alakú sejtekből épül fel, ami a szakrális geometria egyik sarkalatos pontja.






 Ehhez a geometriai formához rengeteg misztikus jelentés társul, köztük a szív és a szívünkben lakozó kedvességé. 

Akit érdekel ez a tárgykör, annak érdemes Rudolf Steiner előadásait tanulmányozni (ő maga soha egy sort sem írt le, a ma megjelent publikációit az előadásain résztvevő tanítványok jegyzetelték le), aki szerint: 

„a méhek bölcsességével készül a hatszögletű mézes lép, amelyet a legmagasabb hierarchikus lények formaereje hat át…”







A méhkaptár rendje és életmódja miatt a méh a szervezettség, a hierarchikus rend, a szorgalom, a tisztaság, a teremtés és a termékenység szimbóluma.

 Ez pontosan megfelel az összes ősi birodalom és piramisépítő társadalmak alapelveinek, sőt maguknak a templomok szervezeti felépítésének is! 

Gondoljunk bele, voltak olyan templomok Egyiptomban, ahol egyszerre több mint 10.000 tanuló volt (Karnak, Luxor), s ahonnan a neofiták többsége félig megvilágosodva került ki középiskolai tanulmányai elvégzésével! 
Rend és szervezettség nélkül ez elképzelhetetlen lett volna.

Ezek fényében már érthető, miért a Méh Rend nevet javasolta Weishaupt 1776. május 1-én, amikor két egyetemi hallgatójával megalapította a Perfektibilisták szövetségét (a latin perfectibilis jelentése: a tökéletessé váláshoz képessé tett). 

Nagy valószínűséggel az lebegett a szeme előtt, hogy a tagoknak egy méhkirálynő irányítása mellett a bölcsesség nektárját kell gyűjteniük... 

S gondolom, mindenki emlékszik a biológia órán tanultakra, hogy a méhkirálynő milyen brutálisan számol le a konkurenciával…

Talán az sem véletlen, hogy azóta is gyakori uralkodói jelkép és címerállat a méh... 




Zámoly község címere




Litván - Varena város címere




A méh és a méz további jelentései:


- méhek a (lelki) béke, csend, nyugalom szimbólumai

- gyermekkor szimbóluma

- a dolgozó méhek az emlékezés szimbólumai

- a virágra szálló méh a szerető, szerelmes  férfi

- A virágport gyűjtő méh a költészet (ékesszólás, retorika, tudomány) szimbóluma: 
a dolgozó méh a költők (tudósok stb.), a gyűjtött virágpor, "virághím" (méz, nektár, ambroszia stb.) a költői (szép, ihletett, szent, prófétai stb.) szavak és hangok (és/vagy az ezek által kifejezett, megszentelt tudás, bölcsesség, bőség, gazdagság, (szellemi) kincsek stb.) szimbóluma.

- A zümmögő (mélyen zúgó vagy búgó hangú stb.) méhraj a támadó seregek (az ellenség, vadászgépek stb.), a méhek támadása (lecsapása a levegőből stb.) a gyilkolás (a halál stb.) szimbóluma.





*



A mézsör:

, a hunok szent itala - a Kárpát-medencében mézmárcz, mézser, mézecet, mézbor és mézpezsgő készítése folyt egész az 1800-as évekig.





A mézsör, ez a túlérett mézből készülő, borszerű ital már a történelem előtti időkben ismert volt.

Az igazi mézser magas alkoholtartalmú és érdekes hatása van: aki sokat iszik belőle, nem bír felállni, de az agya tiszta marad.

Mézsert, mézmárczot és mézes zsendicét kóstolhattak a Debreceni Mézeskalács Fesztivál látogatói

Dr. Kántor Dezsőné mézeskalácskészítő népi iparművész 22 éven át kutatja a mézsör történetét és több ezer éves receptjét.

Ő egyben az ország egyetlen női sörfőző mestere is, s jóvoltából újra ízlelhetjük az egykori nemzeti italunkat.





Az egyiptomiaknak, majáknak, hunoknak mindig is kedvenc itala volt a mézsör és Európa nagy területein is népszerűvé vált.

Évszázadokon át szinte nem is volt olyan konyha hazánkban, ahol ne főztek volna mézsört - nemesi udvarokban is, parasztportákon is.

A méhsört mindenhol szent italként tisztelték, és különleges, rituális alkalmakkor fogyasztották.

Hogy fokozzák erősségét, gyakran hallucinogén növényekkel fűszerezték.

A maja indiánok például bódító hatású fa kérgét vagy olyan békát (Bufo marinus) merítettek az italba, amelynek kiázó pszichedellikus méreganyaga, a DMT erősítette a mámoros hatást.





A majáknál tuskókban van a fészek:

A végét agyaggal, sárral betapasztják, a méhek erre építik fel a lépeket, s amikor eljön az ideje, ki kell venni a zárókupakot a mézzel együtt, majd újra betapasztani.
Kicsit más, mint a mi méhészetünk. :-)




A maja indiánok hite szerint a Földet a méhisten teremtette.

Erre az is utal, hogy a majáknál egy szó jelöli a világot és a mézet.


A kategória legjobbjának a germánok "keserű fűvel", valószínűleg beléndekkel kevert mézsörét tartják, de a kókuszdióval elegyített mézbort is nagyon dicsérik, mivel rendkívüli módon hat a szerelemben megfáradt emberre.

Az isten miután megismertette az emberekkel a mézsör áldásos hatásait, saját oltalmába vette és ettől kezdve csak a beavatottak ismerhették elkészítésének módját.

Az ókorban a méhek fullánkjait Ámor szerelemnyilaihoz hasonlították, a kis állatok pedig a szorgalom jelképévé váltak.

Ekkor a méz már mindent gyógyító csodaszer és univerzális ellenméreg hírében állt.
Külsődleges alkalmazása is szokásban volt például fejfájás és impotencia esetén, de bedörzsölve a tetvek és poloskák elpusztítására is használták.

Galenus általános erősítő és potencianövelő, valamint fiatalító szernek tartotta, míg Plinius egyszerűen csak mennyei csodaszernek nevezte.

Európában különösen a provanszi rozmaringméz állt jótékony potencia és erősítőszer hírében.

A mézsört nagy mennyiségben állították elő.

A méz kimeríthetetlen bőséggel állt rendelkezésre.
A hatalmas erdőségekben vadméhek éltek, és a háztáji méhészkedés is ismert volt.
Idővel azonban az erdők területe egyre zsugorodott, a réteket szántóföldekké alakították, ezzel a méhek természetes élettere erősen zsugorodott, így a mézsör termelése is csökkent.

A mézsört alkoholos fermentálással nyerik, mely során a mézet vízzel felhígítják, majd komlókivonatot adnak hozzá.

Fűszerekkel vagy gyümölcslevekkel ízesítik.







Az előállítás módja szerint különbséget tesznek telítetlen és telített mézsör között.

A legkedveltebb és legtöbbször fogyasztott fajta az un. háromszoros mézsör, amely kiváló minőségét egy-három év tárolás után éri el.

Szobahőmérsékleten szolgálják fel, télen forrón, fűszerezetten isszák.

– Szent István királyunk a Pannon apátságba két serfőzőt rendelt, ekkor írnak először a mézserről latin betűs anyagok, de akár a hunokig, a 400-as években Hunniai központtal uralkodó Attila feledelem idejéig tudjuk történetét visszavezetni – mondta a különleges ital eredetéről dr. Kántor Dezsőné. 

Mézeskaláccsal 1979 óta foglalkozik, ezt a mesterséget még a régiektől, ahogy mondja, a legjobbaktól tanulta.

Mézmárcz, mézser, mézecet, mézbor és mézpezsgő
ezt mindet előállították elődeink.

A mézecet antioxidáns hatású, gyógynövényeket tartalmaz és olyan hatékony, hogy sebgyógyításra használták.

Mézmárczot, mézsert készít ma dr. Kántor Dezsőné szigorúan titkos, levédett recept alapján.

Előbbiről annyit árul el, hogy egészen más kémiai folyamatok révén jön létre, mint a mézsör, harmonikus ízű, fűszert is tartalmaz.

Gyomornyugtató, hányinger csökkentő hatású, akár gyereknek is adható. 

Természetes energiaital, mert szőlőcukor tartalma 10 perc alatt felszívódik.

A mézmárczról 1015-ből vannak az első írásos emlékek.
 Minimális alkoholtartalma van, ezért nem adóztatták – ellentétben a mézsörrel.





– Debrecen mézser főző központ volt, a Kossuth utcai mestereknél árpa- és mézsör készült.

A mézeskalácsosok csöbörpénzt fizettek, így hitelesített edénybe mérhették a mézsört.

Az 1700-as években engedélyezték otthoni készítését, de árusítani nem volt joga akárkinek, az adóztatása miatt.

Az 1800-as években kezdett hanyatlani a mézser főzés – magyarázta a népi iparművész.

Dr. Kántor Dezsőné elmondta, hogy ma a világban sok helyen árulnak mézsört, de ezeket nem mézből erjesztik, ahogyan ő, hanem a normál sörhöz mézet tesznek.

Ez az ünnep-bokor – hiszen sok ünnep csoportosul e nap körül – az ősvallás egyik legjelentősebb ünnepe.





*



A Nap – Éj egyenlőség ünnepe és a méhek:


Szent Benedek napja, a MÉH ünnepe - (Szent József napja, március 19.), 
Gyümölcsoltó Boldogasszonyunk ünnepe, (Március 25.) a VÍZ ünnepe, stb.

Nézzük az összefüggéseket:

Szent Benedek Európa védőszentje 480 körül született, neve áldottat jelent. 
Napját március 21-én ünneplik, amikor a FÉNY győzedelmeskedik a sötétség felett.
Ekkor van ugyanis a nap-éj egyenlőség ideje, ettől kezdve a nappal hosszabb, mint az éjszaka.

A legenda szerint Benedeknek a HOLLÓ visz táplálékot, miként a pilisi-Pálos rend Remete Szent Páljának, akinek irányítója és szent madara lett a HOLLÓ.

A HOLLÓ a Tudás fáján ül az Édenkertben.

Benedek napján az éjszakai égbolton delel a Holló (Corvus) csillagkép.







„A Holló mitológiai értelmezésben Apollón hollója volt, akit az isten elküldött, hogy hozzon vizet a serlegébe (Crater).
A holló azonban megállt fügét enni, és víz helyett egy vízi kígyóval tért vissza a karmai közt. 
Apollónnak azt hazudta, hogy a kígyó miatt nem tudott vizet hozni. 
Az isten annyira feldühödött a hazugságon, hogy a hollót is, a kígyót is és a serleget is az égre dobta.
Azóta kárognak a hollók, mert szomjasak.”






A hét csillagból álló csillagkép a teremtés hetességét idézi.
Ehhez az ünnepkörhöz a „”tavaszi teremtés” az élet sarjadása, a termékenység, az Élet Vize szorosan kapcsolódik.

 Ősvallásunk eme ünnepéhez szorosan hozzátartozik a MÉH tisztelete.

A MÉH valamilyen módon védőállatunk. 

Herodotos történelemkönyvének ötödik részében említést tesz a Duna (Ister-Istár) népességéről: 

„… az Ister felett lévő országot méhek birtokolják és azok miatt nem lehet odamenni.
…Ezek a méhek Atilla idején is itt laknak, a cikádának nevezett kincs (szkíta arany méhek) is az ő korából származik, így ezer évig biztosan itt laktak tulajdonosaik.





Szkíta arany-méhek, cikáda



Cser Ferenc: Gyökerek c. munkájából: 

” …a lélek jelképének tekinthető a méh. 

A Kárpát-medence újkőkori műveltségeinél gyakran megjelenik és eléggé egyértelműen lehet belőle érezni a termékenység kultikus jelképét. ….

A méh korábban, mint cikáda a szkítáknál, később a keltáknál, majd a történelmi időkben a hunoknál és a Merowingoknál is jelen van, mint kultikus jelkép. 
(a bölcsességet jelentette a méz, és a méh volt a legszentebb állatuk.) …”





Arany méh i.e. 2-3.sz.



Bíró Lajos - A magyar régmúlt titkai c. munkájában ír a méh-kultuszról:

”..A méh háziasításának helye Kisázsia lehetett.
A legrégibb méh-kultusz gyökerei is oda nyúlnak vissza, és a legrégibb méh-ábrázolás Catal Hüyükből ismert.

"Catal Hüyükben a Nagy Istennő bika alakban szüli meg a fiát-férjét, őt magát azonban méhként tisztelik.

Ezért görög földön sok istennő papjait melisszáknak (méhek) nevezték, 
az epheszoszi Artemiszt pedig méhként ábrázolták.”



Artemisz – a termékenység istennője szobor - ruháját méhek, bikák, szarvasok, griffmadarak, virágok díszítik


"Neith maga is harci istennő, őt is szúró fegyverekkel ábrázolják, akár csak Athénét és Artemisz-t, akibe úgy tűnik szintén van egy csepp Neith-ből.

Szaisz városában állt fő szentélye, ebből azonban nem sok maradt, azt viszont tudjuk, hogy a szentélyt a "Méh házának" hívták..."





Máshol: 

„…a Nap termékenyítő működését a földre lövelt lélekatomok útján: 
a »mehi « (világítani, fényleni) hieroglifának, a görögök omfalosznak (köldök) nevezett ábrázolatával való összefüggésével magyarázza.

Ez az omfalosz egy tojásalak, melynek felülete lyukakkal van áttörve.
A tojás körül aztán ahhoz hozzá tapadva, a lélek-méhek fehér golyócskák alakjában keresik a lyukakat, amelyeken át, megtestesülés végett behatolhassanak."

Az anyaméh és a mag kapcsolata nyilvánvaló.

A lélek-méhek tehát a magokhoz hasonlóan jutnak be az anyaméhbe, (inkarnáció) ami magtárhoz vagy kaptárhoz (méhkas) hasonlítható.

Ez a világfa (életfa-tejút)- istennő égi képéhez kapcsolódó hit: 

a világfa odva (azaz az istennő hüvelye, illetve méhe) az égi méhek lakhelye, ahonnan kirajzanak mézet gyűjteni.






A magyar méh-kultusz annyira ősi, hogy a nyelvünk is őrzi.

Míg az indoeurópai nyelvekben az összefüggés a méhek és az anyaméh elnevezése között nincs meg.

A MÉH jelképezi a Napot és minden hozzá kötődő energiát.

Asszíria Nippur városa romjai között ékírásos agyagtáblákon találkozhatunk Mylitta istennő nevével, ami méhecskét jelent.

A szülésnek külön istennője volt - kezdetben Past és Ízisz, később Mylitta a Hold istennője, a bábaasszonyok istennőjeként Heqt-ot tartották, akinek jelképei a szülési fájdalmak szimbólumai, AZ ÍJ ÉS A NYÍL volt.
(Istár mellékneve!!)

Nyugaton használják a méhre a „Mária madara” elnevezést is, és szívesen tekintik a lélek szimbólumának, Szent Bernát pedig egyenesen a Szentlélek jelképének.

A MÉH SZENT JÓZSEF ÁLLATA, 
a méhészek József napon március 19-én, eresztették ki őket.

A méhnek az életadó Ős-Istennővel kapcsolatos szakrális összefüggése a magyar nyelvben az életet adó anyaméh elnevezésben mutatkozik meg beszédesen.


Méhkas alakú építmények:




Törökország - Szíria  Harren


Szíria  



A szecessziós építkezésben - Lechner Ödön


Sumér pecsétlőhengeren


További örökségünk, a rejtélyes kaptárkövek:



Kaptárkövek a Bükkben


Ma 72 kaptárkő ismert mintegy 473 fülkével.
Legtöbbjük Cserépváralja és Szomolya közelében található.
A régészek egyes fülkékben áldozati tárgyakat is találtak.

Nem csak a Bükkben találkozhatsz a rejtélyes képződményekkel.
Előfordulnak fülkék a Pilisben és a Budai-hegységben is.

A legnagyobb kaptárkő, a Mangó-tető Cserépváralja határában található.
Dél felől nézve szabályos kúp alakot képez, 12-13 méter magas, és mintegy 25 fülke ékesíti.

Szomolya közelében, a településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek lejtőjén nyolc nagyobb méretű kaptárkövet is láthatsz.

Eszerint a hazánkban sokhelyütt fellelhető kaptárkövek szakrális célokat szolgálhattak.

D.Sz.Mereskovszkij: Kelet titkai c. könyvében, A kettő titka Tammúzban fejezetében a következőket találtam:

"Egy Militta (babiloni nyelven Mualittu, "szülő nő", "anya") istennőnek szentelt kőkúpon asszír pap látható az oltár előtt, ...."

Ez jelentheti, hogy kaptárköveink oltárként szolgálhattak az ősidőkben, és az Ős-istennő tisztelete dívott hazánkban (is).

A rejtélyes ablakocskák pedig talán gyermektelen párok gyermekkérő oltárkái lehettek a termékenységi istennőhöz. (?)

Az élet alapja a Víz, tehát a termékenység ünnepkörben a VÍZ ünnepe is szerepel.

Hivatalosan március 22-én van a VÍZ VILÁGNAPJA.

 Ennek az eredete is ősidőkre nyúlik vissza.

A szkíták ANAHITA vízistennője volt a legfontosabb teremtő istennő.

A lábai helyén két kígyó volt, jelezve, hogy az élet a vízből ered, víz nélkül nincs élet.




Szkíta arany, "kígyólábú Anyahita Anyaistennő



Sok nép mitológiában szerepel a kígyólábú Anyaistennő, aki az embereket teremtette.

Ezt a vonalat viszi tovább a teremtő főistennőnk, a BOLDOGASSZONY-kultusz is. 

A NAGYBOLDOGASSZONYNAK hét leánya közül az egyiknek napja – a GYÜMÖLCSOLTÓ Boldogasszonynak – március 25-én van.

Nehéz lenne a tavaszi termékenység ünnepkörrel való kapcsolatát nem észrevenni.

Az Életfa gyümölcsei, az élet VÍZ-eredete, a MÉH szerepe a teremtésben, a ”gyümölcsözésben”, mind a tavaszhoz, az Életadó istennőkhöz, a termékenységhez, azaz a tavaszi nap-éj-egyenlőséghez kapcsolódik.





*



A szarmata - magyar nyelvi és földrajzi kapcsolata:


- A szarmata név első szótagja a sár - fény, fényes jelentésű szavunkkal rokon, mely szó értelmét balladáink Selyemsárhajú Tündér Ilona, s sárarany szavai mentettek át a mába.

Sár szavunk nyelvünkből származott át a Folyamköz vidékére, ahol saar isteni, királyi címet jelölt, az orosz nyelv cár szavával együtt.

Szár szavunk kopasz értelme a fény szó származékaként érthető.
Szár László kopaszsága miatt kapta e vezetéknevet.

Tar szavunk a szár szó rokona értelmi és hangtani vonalon egyaránt: ha valamit letarolnak, ott nem nő semmi.

A szarmaták fátlan, „kopasz” földjét jogosan hívták szárnak.
(Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kopasz fej fényes is, a sár-szár szavak hangzóbeli közelsége ezt is kifejezi.).

A szarmata szó jelenthetett fényes, napos földet, de tekintettel arra, hogy Herodotos kiemelte a vidék kopárságát, a szármata szó alkalmazása a helyesebb, „kopasz föld”, „tar föld” értelemmel.
A szarmaták ’siraces’-nek nevezett törzsneve szir szavunkat tartalmazza, ami ezüstfényűt jelentett, s szürke szavunkban maradt fenn.

Ma is szürkének hívjuk a fehér lovat, s a szűr alapanyagának a színe is fehér, illetve ezüstös Ide tartozik Ballagi Mór szótárában a szirogy szó, ami derest jelent.

- A szarmata név második, mata szótagja Kecskemét helynevünkben maradt fenn, s rokon megye szavunkkal.

Eredetileg mindkettő földjelentésű volt.

Idetartozik mező szavunk, mely füves térséget jelölő ősszó.

Mindezen szavak körébe tartozik az angol meadow, mező értelemmel, mely az óangol mead szóból ered, s költészetben máig is használt szó.

A walesi Mesgarmon név Germanus mezejét jelenti.
Itt a walesi mes szó alakban és értelemben a magyar mező szó azonosa.
A Brit szigetek történelmét figyelemmel kísérve magyar néptörzseink nevei gyakran szembeötlők.

A mata (szarmata) szó kapcsolatban van méz és méh szavainkkal is.

Ide sorolható az óangol medu-ból eredeztetett mead, mézsör jelentésű szó, mely mind méz, mind nedű szavunkkal rokon.

Tekintettel arra, hogy a szittyák hangsúlyozottan tejen és mézen éltek, e nyelvi kapcsolat is helyénvaló. 

Görög történetírók arról is értesítenek bennünket, hogy a Kárpátokon túli vidékre nem lehet bemenni a méhek miatt.

E szócsoport eredete is tehát a Kárpát - medence felé mutat, de Médiával és a Folyamköz társadalmával is bő kapcsolata van.

Az a tény, hogy az euphratesi folyamközben méhek hiánya miatt kézzel kellett beporozni a datolyapálmákat, eme méhtársadalom ősi hona és nyelve a Kárpát - medence.

Média neve is rokonságban áll a magyar mét, mező, valamint a méz, méh szavakkal is.

Ugyanezen szóbokorba tartozik mézszerető medve neve.
Mind a méh, mind a medve ősvallásunk jelképei.

A Tolna-megyei Mágocson hallottam a méhről, mint Isten aranyos madárkájáról megemlékezni az 1950-es évek elején.

A „tejben, mézben fürdés”, mint a jólét és gazdagság jelképe a tejívó szittyák őshazájából eredt s terjedt el az egész világon.

Magyar Adorján tárgyalja az ősegyiptomi nyelvben is kettős értelemmel (méh állatka és anyaméh) szereplő méh szó magyar gyökereit.

Az Egyiptomban fennmaradt rege szerint a születésre váró lelkecskék mint méhek a kaptárt, rajozzák körül a Napot.

Raj szavunk a ragyog és fény szóval rokon.





„Az egyiptomi fáraók és istenek mézeskas alakú koronát viseltek, melyet kétoldalt méhszárnyak vesznek körül, és belőle egy kunkor, a méh csápja emelkedett ki.

Ez a gondolat vált később az ősegyiptomi jelképrendszer részévé is; hitük szerint 
a lelkek mint méhek rajozzák körül a Napot, s az anyaméhet méhinek hívták.”




*




A méh / méz szó…

…a Kalfiorniai Penutian népek nyelveiben is megtalálható , de ott inkább az anyasággal / nőiességgel kapcsolatban .

Mutsun Costano : mu.s „ breast ( mell ) „ ,
RumsenCostano : mu.s-el „ bee (méh ) / mus „ breast ( mell ) „ ,
Soledad Costano. : mus „ breast „ ,
Plains Miwok. : mu / musu „ breast / nipples „ , Lake Miwok : m’u „ milk / breast / teat „
Northern.Sierra .Miwok : musu’.a / min „ breast / nipples „ / musu „ breast / tith / mother’s milk ( anyatej ) „ ,
Central.Sierra .Miwok. : mu-su „ breast „ / mu.s „ to suck „ , Southern.Sierra.Miwok. : mu.su-nt „ breast „ ,

" s " hang = Magyar " z "




*


„Midőn vágtatva utolérte a mezőn, az rögtön egybetömörült, mint a méhek, mert a magyarok nyilaikkal sebesítve sem megállni, sem hátrálni nem engedték őket.”




*


„Az Égei-tenger Lesbos, Chios, Szamos stb. szigeteken, főleg a Gubala, Mehek, Karp, Poha, Pannun stb. törzsek telepedtek le.”




*


„A Habsburg „anya méh” nem nyílott ki magyar trónörököst szülni.
A fiatal magyar király III. Endre igen gondos Római Katolikus vallási nevelésben részesült.”





*


„Ezek minden reggel, időtöltésből, egymással harcra kelnek, délig azonban sebeik begyógyulnak, azután Odin asztalánál lakomához ülnek, méhsört isznak.”
(Magyar Adorján)





*


„Amivel a méhrajt elkapják, az a: kaptár, spanyolban ugyanez: 'captar'.
Nem csak a méhrajt, a gondolatot is kapossuk.
Aki kezd érteni valamit, az „kapossa már”.




*


„A 'h' meghatározó a fohász, óhaj, sóhaj, kehely, hüvely, lehelet, méh, hit, hála,
hűség, háborgó stb. szavakban.
Kipróbálható – a h kiejtésénél szinte egész belső önmagunkat adjuk.”




*


„Tomory Zsuzsa - Kárpátmedencei őshonosságunk:
A Kárpátmedence magyar őslakói ősszótárának részei a méhészkedéssel kapcsolatos szavak: mezőin méhek gyűjtögették a mézet.
 Mágócson a nép „Isten aranyos madárkáinak” hívta nem is olyan régen a méheket.”




*


„Gimbutas méh-istenségről, meg kígyóistenségről regél, ott, ahol nem ismerhető fel személyiség.” – Radics Géza




*


„Belső-Ázsiában a Stein Aurél által feltárt asztanai temető egyik aknasírja falfestményén méhkaptárt és méheket láthatunk.”




*


„Az ókori görögök sokat foglalkoztak a méhekkel és a méhészeti termékekkel. 
Homérosz vakságát a kortársai méhszúrásnak tulajdonították.
Az Iliász és Odüsszeia eposzokban a mézet az istenek ajándékának tartották, úgy gondolták, hogy a virág nektárját, melyet a méhek gyűjtenek, az istenek éjjel hullajtják alá.
Hippokrátész mézzel is gyógyított.
A méh pedig a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte.”




*


„Rómában ie. 171-ben nyílt meg a süteményesek piaca, a forum cupenidis. 
Cato felsorolta az ott található édességeket, amelyek között remek mézeskalácsok is voltak. 

A császárság korában úgy illett, hogy a nagy lakomákon a második tálalóasztalon legyen lépesméz, mézzel sütött kalács és többféle, mézzel tartósított gyümölcs, jegyezte fel Martialis, Plinius és Varro. 

A rómaiak mézbort, a kelták a mézsört készítették. 

A rómaiak sok viaszt használtak fel a viasztáblákhoz, amelyekre írtak, valamint gyertyák, fáklyák készítéséhez, nedvesség elleni szigetelésre és a házi istenek szobraihoz.”




*


„A méhek félremagyarázott, harciasnak gondolt társadalmát mintázták később a harciassá váló amazonok.”




*


„A méh (meh) és a méz (mer) szavaink a legősibb, legkeletibb török népeknél ugyanebben a formában ma is előfordul.”




*


„Aquincumban (a mai Óbuda területén) az ásatások során olyan piros és szürke negatív cserépformákat találtak, amelyek segítségével mézeskalácsot készítettek.
Ennek a tevékenységnek az alapja a hatásos méhészkedés volt.”




*


„A méhészkedést különféle törvények védték, a visszaéléseket a helyi igazságszolgáltatás torolta meg, néha igen-igen szigorúan. 

1556-ban egy tolvajt félmeztelenre vetkőztettek és büntetésképpen fejére borították az ellopott méhekkel teli kaptárt.

1569-ben Bártfa város évkönyvében feljegyezték azt, hogy egy Mutter Anna nevű asszonyt máglyán megégettek "méheknek élelmükből való kifosztása és megrontása" miatt.”




*


„A méz és a belőle készült termékek a természet csodái, úgy mint előállítóik is – a méhek.
Ezekre a termékekre a mai kor emberének nagy szüksége van, mivel a legtermészetesebb tápanyagok, melyek az mellett, hogy magas tápértékkel bírnak, bizonyos esetekben gyógyító hatásúak is.
Ezekről a tulajdonságaikról már megbizonyosodtak őseink is a régmúlt időkben és alkalmazták is ezeket.” – Győri Zoltán




*


A méhészetről:


Az ember és a méhek kapcsolata a történelem előtti időkig nyúlik vissza.







A VÁNDORMÉHÉSZ ÉLETE, ÉS EGY ÜVEG MÉZ


Egy Székelyföldi vándorméhészről:

"Egy külön életstílus és nem kevés munka, míg a méhész a méheit segítségül hívva elkészít egy üveg mézet.
Eddig is nagyra becsültem a mézet, de amióta tudom és értem is, és egy kicsit beleláttam, miből is áll egy vándorméhész élete, még inkább fejet hajtok és még nagyobb tisztelettel tekintek erre a mesterségre és a mézre."

Kisfilm - vándorméhészek:



A mézgyűjtést már egy 20 000 éves spanyolországi sziklarajzon is láthatunk.

A méz a kőkorszak óta nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír.

Esküvői ünnepségeken, temetéseknél, varázslásoknál tartósító- és fertőtlenítő szerként egyaránt használták és a méz fontos gyógyszer-alapanyag is volt. 
Hippokrátész mézzel is gyógyított.

A méh pedig a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezte.

A rómaiak mézbort, a kelták a mézsört készítették. 

Belső-Ázsiában a Stein Aurél által feltárt asztanai temető egyik aknasírja falfestményén méhkaptárt és méheket láthatunk.







Az ótörök nyelvben a méhet "meh"-nek, a mézet "mer"-nek nevezik.

A méhészet őseink kialakulásának helyén és idején Eurázsiában rég elterjedt foglalkozási ág volt, a méh és a méz szavak egyaránt megvannak a kínai és a török nyelvekben.

Kínai Évkönyvek szerint a kínaiak négyezer éve méhészkednek, de a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt is ismert mesterség volt a méhészet.

A honfoglalás után a keresztény hit elterjedésével egyre nagyobb szükség lett a méhviaszból való gyertyára, így írásos emlékünk a méhészetről már Szent István korából származik.

1019-ben Szent István a zalavári adományozólevélben meghagyja, hogy az apátságot méhészetében senki se háborgathassa és az apátságnak évenként tizenkét font méhviasz jár.

A méhészettel együtt járt a mézsör, a mézbor és a mézeskalács-készítés.
Az ételeknek mézzel való édesítése egész Eurázsiában az őskortól szinte napjainkig megmaradt.





*



A menyecsketörvény – a Napfoltok és a méhek:
(Magyar Adorján)

…a hajnyírás szokása volt, utóbb azonban már csak a homlokfölötti hajat vágták le, nehogy a főkötő alól belőle valami kilátszódjon. 

Levágása közben pedig szokás volt a menyecskét azzal vigasztalgatni hogy így majd a főkötő szebben simul fejére.

A Nap sugarai annak hajaként fogatnak föl, míg hogy a Föld, azaz a Földistennő hajának az Északifényt tekintették. 

Nem tudom, hogy alábbi sejtelmemben is igazam van-e, de elmondom :

Ismeretes hogy a napfoltok minden 11. évben jelentkeznek nagyobb mérvben, míg máskor néha egészen eltűnnek. 

De ugyanakkor amikor a Napon nagy napfoltok vannak, akkor lép föl nagymértékben a Földön is a Sarkifény, úgy az Északi- mint a Déli-sarkon;  az Északin mindenkor sokkal erősebben, néha annyira hogy az Északifény Magyarország szélességifokain is láthatóvá válik. 





Mindebből az következik hogy a napfoltok a Napban végbemenő oly nagy delejes mozgalmakkal vannak egybekötve hogy ezek a Földre is hatnak.

Ugyancsak megfigyelték azt is, hogy a nagy 
Sarkifények után a Földön rendkívül nagy a termékenység
hogy utánuk mindenfelé kiválóan jó termés van úgy gabonában mint a Föld más terményeiben.

 Ennek rokonnépeink annyira tudatában vannak hogy ősvallási imáikban is kérnek földjeikre Északifényt.  
(Kandra Kabos: Magyar mythologia. Eger. 18)7. 269. old.)  

Azt is megállapították már hogy a Sarkifény tulajdonképen nem a Földből árad ki hanem a Napból árad a Földbe, vagyis hogy az tulajdonképen a Napból a világűrbe szórt elektronoknak a Földbe áramlása, amelyek tehát mintegy 
a Nap hímporának tekinthetők, ami a Földet megtermékenyíti. 

E dolgok késztették például Cholnoky Jenőt is e sorok megírására :

 „Akkor ismerjük csak föl, hogy a Nap mennyire ura a Földnek, s hogy két ilyen távoli égitest is menyire megérzi egymás szíve dobbanását.” 
(„A műveltség könyvtára” kiadás (Budapest.)  
„A világegyetem” című kötete 146. oldalán.) 

Amely sorai szerint tehát a Nap és Föld egymáshozi viszonyát ő is szerelemhez hasonlítja holott ősvallásunkfelől akkoriban még alig tudhatott valamit.




 Napkapu - székelykapu



Soldi-Colbert („La langue sacrée.” Paris 1897. I. köt. 116. old.):

„A Nap testét képező szikrákat: élet- vagy lélekatomoknak tekintették az egyiptomiak. 
Azt tartották továbbá, hogy a lélekatomok folyton úgy hemzsegnek a Napban és a Nap körül, mint a méhek a kaptárban és a Nap folyton lövelli ki magából sugaraiban, amelyek rendeltetése, hogy a Földön emberben, állatban, növényben testet öltsenek.” 

Ezekben van annak megfejtése is hogy őseink, különösen pedig a tulajdonképpeni magyar törzsbeliek miért ábrázolták a napkorongot csupa pontocskával kitöltve valamint a napsugarakat is pontocskák sora által képezve.  







Őseink ugyanis a lelket többek között méhhel, lepkével, madárral valamint ponttal is jelképezték volt és jelképes hitregéik szerint a megszületendő emberek lelkei a Napban rajzanak vagy a Nap és édesanyja, a Nagyasszony (Nagy Boldogasszony) között lakában vannak és onnan szállanak le a Földre hogy itt megtestesüljenek. 

Ezért mondják a még nemkeresztény mordvin rokonaink hogy a megszületendő emberek lelkei Niski-Páz (a Napisten) és Ange Pataj (a Napisten anyja) háztartásában vannak.  (Kandra Kabos: „Magyar Mythologia. 100. oldal.). 

Ponttal őseink a lelket azért ábrázolták, illetőleg jelképezték, mert a lélek: testnélküli, anyagtalan, a Napból származó erő. 

Márpedig a mértani pont is térfogatnélküli, testnélküli, anyagtalan. 
De ugyanezen eszme fejti meg a kereszténység régibb Mária-képein látható testnélküli, szárnyas gyermekfej ábrázolatokat is (234. old. d.), amelyek Máriát mintegy körülrajongják. 




 Napkapu - székelykapu




Hosszadalmas volna kimutatnom hogy ez épen palóc (pelazg, fál, vál, polovc) őstörzsünktől származott a kereszténységbe de elmondom az alábbiakat : 

E gyönyörű, költői jelképes ábrázolatot a kereszténység bár ősnépeinktől örökölte de már anélkül hogy igazi értelmét tudták volna. 

Itt ugyanis Mária Tündér Ilona Földistennő helyébe került, az őt körülrajongó szárnyas gyermekfejecskék pedig a Napból jövő és tőle megtestesülést kérő megszületendő emberek lelkeit jelképezik. 

De ábrázolták ősnépeink különböző törzsei a Földistennőt lepkékkel, méhekkel vagy galambokkal is.
(Kübele, Szemirámisz.)






 Napkapu - székelykapu


Egy általam 1908-ban Erdélyben, Daróci János közhuszár bemondása után lejegyezett mese tartalma, röviden, ez :

Királynak szép leánya van, akiről még amikor megszületett egy táltosasszony azt jövendölte volt hogy amikor 17 esztendős lesz, egy sárkány elviszi. 
Ezért amidőn fölnő, a király többé nem engedi ki a palotából. 
Egyszer azonban a leánya kertbe kiszökik, kebelén ingét megoldozza és örömében hogy az Áldott Nap ismét sütheti a testet, elkezd gyönyörűen énekelni (valamikor bizonyára himnuszt a Naphoz) kebeléből pedig mindenféle szép virág és arany-búzakalász kezd növekedni, úgy hogy méhek, pillangók és galambok jönnek és a virágokról a mézet, a kalászokból a szemet szedegetik. 
Azonban énekét meghallja a sárkány, jön, elragadja, de utóbb a mesehős (Nap) megszabadítja.

De a fönt elmondottak fejtik meg azt is hogy népünknek miért szokása ma is — amint azt Erdélyben többször láttam — virágdíszeket csupa pontocskával körülvenni.  







továbbá : 

Huszka József: „Magyar ornamentika”. Budapest. 1898. XIII. kép, 1. — XL. szines kép 2, 3, — XLIII. kép.  Továbbá :  Győrffy István: „Matyó szűrhímzések.” Budapest. Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kiadása 7, 12. tábla. — Győrffy István: "Jászsági szűcshímzések”. Budapest. 1924. 9-10. tábla. — „Magyar Népművészet”. 
A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kiadása. Budapest. 1928, 39, 183. és 186. oldal.) 
Ezen pontocskák azonban nem tévesztendők össze a nem szegélyt hanem térkitöltést képezőkkel valamint szemere törzseink kalászos díszei melletti, hulló búzaszemeket jelentő és hosszúkás pontjaival.  (Lássad a 234. oldalon az f rajzot.) 
És lássad végül mindazt amit erről „A lelkiismeret Aranytükre” című művem 1948-ban megírt újabb és bővített másolata kéziratomban elmondottam az ottani 164-171. oldalakon.

Népünk ma az ilyen pontocskás beszegélyezést már csak annak szépsége miatt és szokáshagyományból folyólag alkalmazza de eredetileg 
ezen pontocskák is a Napból a Földre származó és itt emberben, állatban valamint növényben is megtestesülést kereső életatomokat vagy életszikrákat jelentették.





 Napkapu - székelykapu


Fáy Elek említett művében, szintén ugyanazon oldalon és a következőn, még ezeket is írja:

 „Hogy a lélekszikrákat valóban méheknek tekintették az egyiptomiak, azt Soldi-Colbert határozottan mondja s ezt ezenfelül egyik u.n. determinativ hieroglifjelnek (mely a naptányért övező pontokból áll) a latin apis-ra (= méh) hasonló apesz neve is bizonyítani látszik. 

Ennél azonban egy bennünket sokkal közelebbről érdekelő és még közvetlenebb bizonyítékot, sőt olyat szolgáltat Soldi, amelynek segélyével épén a magyar nyelv útján lehet e tekintetben az ősök fölfogását csak megérteni, Soldi ugyanis a Nap termékenyítő működését a Földre lövelt lélekatomok utján: a mehi hieroglifának a görögök által omfalosz (= köldök) nevezett ábrázolatával való összefüggésével magyarázza.

Ez az omfalosz egy tojásalak, amelynek fölülete bele szolgáló lyukakkal van áttörve. 
A tojás körül aztán, hozzátapadva, a lélek-méhek (Soldi szerint: les ames-abeilles = lélek-méhek) fehér golyócskák alakjában keresik a lyukakat, amelyeken át, megtestesülés végett behatolhassanak. 

Minthogy pedig ezen omfalosz alapgondolata rejlik — Soldi szerint — :  a vízszintesen fektetett tojásalakú s csupa pontokkal képezett mehi hieroglifában, ennek neve az omfaloszba behatolni törekvő lélekméhekkel meglepően fejti meg a magyar „méh” szavunk kettős, azaz méh és anyaméh (= apis és matrix) fogalmainak összefüggését. 

Hogy pedig e gondolatban csakugyan a mi őseink fölfogása nyilvánul meg, azt mordvin testvéreink azon hite bizonyítja ma is, hogy Niski-páz Napisten körül úgy rajzanak a lelkek mint a méhek a méhkirályné körül.”






 Napkapu - székelykapu



Látjuk hogy itt úgy Soldi mint Fáy helyes úton tapogatódznak.  
Ha mégsincsenek a dologgal teljesen tisztában, ennek oka egyrészt az hogy magyar néprajzzal nem foglalkoztak, másrészt az is hogy már az egyiptomiak is az őseinktől átvett ezen dolgokat nem értették meg teljesen és így már ők is zavarokat csináltak.

Ilyen zavar például az „omfalosz” (= köldök) elnevezés is, holott a jel az anyaméhet jelenti (matrix), amely valóban hosszúkás, tojás- vagy somalakú, amely alak őseinknél a nőiség jelképe volt, ellentétben a gömbbel, amely meg a hímség jelképe volt. 

Ezen anyaméhbe is az ondószálak igyekeznek megtestesülés miatt behatolni, amit tehát őseink már tudtak, de nem tudták sem az egyiptomiak, sem a görögök. 
 Hogy nem tudták, mutatja az hogy ezen „tojásalakot” lyukakkal áttörtnek ábrázolták, amely lyukakon át behatolóknak képzelték az lélekszikrákat vagy lélekméheket. 
Holott ilyen lyukakra ott nincsen szükség mert az ondóállatkák az anyaméh egyetlen természetes nyílásán át hatolnak belé.

A Napban és a Nap körül rajzó „méhek” tehát onnan kiindulók, az „omfalosz” azaz a Föld, a nő, nőstény állat vagy virág körül rajzó lélekméhek, gömböcskék (hímpor, amelyet méhek, lepkék is szállítanak) pedig egyúttal az ondóállatkákat, azok nyüzsgését, rajzását és behatolni, megtestesülni igyekvését jelentik.

Mindezt a legvilágosabban bizonyítják az udvarhely-megyei kapukon főhelyen, a kiskapu fölötti táblán lévő azon napábrázolatok amelyeket szintén gömböcskék, mindig fehér színűek, vesznek körül.






 Napkapu - székelykapu



Lássad e fönti rajzot, az udvarhely-megyei kapun, magát a napábrázolatot.

 továbbá Huszka József „A székely ház” című művében a VIII, IX. X. és XI. táblákat.

Midőn aztán ezen napábrázolat értelme a kereszténység folytán némely helyen kezdett feledésbe menni, sőt valószínűleg egyháziak részéről üldöztetett is, helyébe hol családi hol meg országcímer került;  ami azonban mégis bizonyítja hogy e hely a kapun és az egykor ott volt jel mily főfontosságúnak tartatott.

Igen sok kapun azonban a régi jel napjainkig megmaradott, ami pedig szerintem nem csak azt bizonyítja hogy a székelység egyrésze még néhány századdal ezelőtt is nemcsak ismerte a kapuin levő jelképek értelmét de titokban ősvallásunkhoz még mindig ragaszkodott is, mert hiszen „jó keresztények” kapuikon ilyen „pogány” dolgokat nem tűrtek volna.

Nem érdektelen itt az Amerikából származó napraforgót megemlítenünk, amely 
Peruban a Napisten szent virága volt, és nem lehetetlen tehát hogy nem csupán azért mert alakjával sugárzó napkorongra emlékeztet, hanem azért is mivel tányérja csupa pontból képezettnek tűnik föl.








Ha azonban a napfoltok és a sarkifény egyidejű 11 éves időszakonkénti nagymérvű jelentkezését jelképesen a Nap és Föld szerelmének tekinthetjük, akkor ezzel nem egyezik az hogy hiszen a Nap minden tavasszal azaz tehát minden évben egyszer ébreszti termékenységre a Földet, amiértis őseink a Nap és Föld valamint saját ifjaik és leányaik nászát is a tavaszi napéjegyenlőségkor ünnepelték. 

Ámde a 11 éves nagy időszakon kívül van a napfoltoknak és sarkifény növekedésének még egy kisebb de megállapítható időszaka is, amely minden esztendőben épen a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek idejére esik.
(Lássad: A műveltség Könyvtára, „A Világegyetem” című kötete 145. oldalát (Budapest, 1906.), 

Azt pedig tudjuk hogy Földünk déli féltekéjén a tavasz a mi őszünkkel és a nyár a mi telünkkel van egyidőben. 

Másrészt: a jelképezések hiszen csak jelképezések, a Nap és Föld pedig csak égitestek, nem igazi emberi személyek ! 

Ezt nem szabad felednünk, nem szabad mindent szószerint vennünk és nem is szabad tehát azt kívánnunk hogy a jelképezések minden kis részletükben is a valóságot tökéletesen födjék. 

Elég csodálatosak hiszen az egyezések így is.

(Magyar Adorján)



*


A MÉH MINT SZIMBÓLUM ÉS MINT SZENT ÁLLAT:


Nagy családokban élő, mézet termelő rovar.

A legtöbb kultúrában az isteni kegyelem megtestesítője.

Termékenység-szimbólumként a termékenységi rítusok gyakori szereplője; a világfával együtt szokták ábrázolni.

Mivel a téli hónapokra kaptárába húzódik, majd tavasszal új életre kel, sírköveken a halál és az újjászületés, a halhatatlanság, ill. a lélek jelképe, más szárnyas rovarokhoz hasonlóan.

A méhkaptár rendje és életmódja miatt a méh a szervezettség, a hierarchikus rend, a szorgalom, a tisztaság és a szüzesség szimbóluma.

Ezen tulajdonságai magyarázzák, hogy gyakori uralkodói jelkép és címerállat.


• Egyiptomban szoláris jelkép, úgy tartják, hogy Ré napisten földre hulló könnyeiből született.







Ré hieroglifája a méh; születést, halált és feltámadást jelöl. ...istenanya a méhet küldi keresésére, amely fullánkjával fel is ébreszti az istent.
A balzsamozáshoz az egyiptomi orvosok és papok méhészeti termékeket (méz, viasz, propolisz) is felhasználtak.


• Egy hettita mítoszban a termékenység képzetéhez kapcsolódik: Telipinu termékenységisten eltűnése az élőlények és a természet pusztulását okozza.
Hannahanna istenanya a méhet küldi keresésére, amely fullánkjával fel is ébreszti az istent, visszaadva ezzel a termékenységet a világnak.


• Indiában a lótuszon ülő méh Visnu emblémája.
A háromszögön lévő méh Sívát ábrázolja. Káma szerelemisten íjának húrjára méhek vannak felfűzve.


• Kínában a lelkesedés, a szorgalom kötődik hozzá, de erotikus jelentése is ismert (pl. mese egy nő keblében garázdálkodó méhről).


• A görög-római kultúrában a testből kiszálló lélek szimbóluma; sírköveken gyakran látható motívum.







A méh szívesen épít kaptárt elhullott állat tetemére vagy csontvázára, innen ered az az antik elképzelés, hogy az állatok „rothadt bensője hamar szül / mézgyűjtő méh-rajt” (Ovid. Met., XV. 364–367).

Platón szerint a józan és mértéktartó ember lelke méh alakot ölt.

A mitológiában Melissza (’méznyaló’) nimfa a méhek ősanyja, akit a mézben gazdag Epidammában tiszteltek.

Androgünnek tekintették, de termékenységi vonatkozásai is ismertek, a Magna Matert (Démétér/Ceres, Kübelé) és a lunáris istennőket (Artemisz/Diana) méhként tisztelték.
Számos szentély, pl. az eleusziszi és az epheszoszi papnőit méheknek nevezik.

Pánt és Priaposzt a méhek védelmezőjének tartják. Erósz/Amor/Cupido méhei a szerelem kettősségére (méz és fullánk) utalnak.

A mítosz szerint Krétán, a Méh-barlangban született Zeusz, akit méhek dajkáltak.
Vergilius a Georgica IV. könyvében ír a méhekről: szerinte a méh az élet lehelete.

A Múzsák állataként az ékesszólás és a költészet jelképévé vált: a Múzsák kertjében ambróziát gyűjtögető méhek a költők: „…magam Matinus méhe nyomában, […] csak szerény módon, verítékben úszva / költöm versem” 
(Horatius: Ódák, IV. 27–32).

Egy antik legenda szerint Pindarosz és Platón ajkára a bölcsőben ihletadó méhek szálltak.


• A Mithrasz-kultuszban a bikától származó állat, a lélek és az életelv szimbóluma (Mitra/Mithrasz).







• A keltáknál halhatatlanság-szimbólum, valamint a másvilágról jövő titkos bölcsességre utal.


• A skandináv mítoszokban életadó szent méz itatja át az Yggdraszill világfát (kőrisfa), a méh tehát itt is a termékenység, az élet jelképe.


• A szláv kozmogonikus mítoszok szerint az istenség oldalán, a gonosz ellenfeleként harcol, s fullánkjával megszúrja azt.


• A szibériai samanizmusban a méh szintén a testet elhagyó lélek.


• A muszlim hagyományban a méhek angyalok, a siítáknál a „méhek hercege” Mohamed veje, Ali, az első imám.
Az igazhívők a méhekhez hasonlatosak, amelyek a legjobb virágokra szállnak.
A dervis is lehet méh, a méz pedig az általa keresett isteni valóság.







• Az Ószövetségben Asszíria jelképe (Iz 7,1.


• A kora keresztény katakombaművészetben a halottaiból feltámadó Krisztust, általánosságban pedig a halhatatlanságot jelképezi.

Azt a három téli hónapot, amíg a méh nem jön ki a kaptárból, a Krisztus halála utáni három napnak feleltették meg.

A legendák szerint a méhek a megfeszített Krisztus könnyeiből születtek, a méhviasz ezért vált a mise szakrális kellékévé.

A nagyszombat éjjel felhangzó húsvéti örömének a méhek munkáját dicsőíti, amellyel elkészítették a húsvéti gyertya viaszát.
Fullánkja az ítélkező, méze az irgalmas Krisztus.

Alexandriai Szt. Kelemen himnuszában a hívő lélek jelképe: „Szavaid virághímét gyűjtve / Véle eltelve ittasultan, / Téged áldó szavakra nyílik, / Akaratlanul is az ajkam” (Krisztushoz, a Tanítóhoz).
Szt. Ambrus és Clairvaux-i Szt. Bernát attribútuma; az utóbbi esetében a Szentlélekre és az ékesszólásra egyaránt utal.
Szt. Ambrus írásaiban a keresztény erények megtestesítője: a szorgalomé, a tisztaságé, az éberségé, az együttműködésé.
A méhviasz Krisztus szűzi foganására utal a méhkirálynő parthogenezis-képzete folytán.

Antik hagyományként a kereszténységben az ékesszólás kifejezője (pl. J. A. Feuchtmayer Szent Bernát-oltárán Birnau zarándoktemplomában).


• A középkorban – a méhtársadalom monarchikus jellegéből adódóan – királyi jelkép, pl. a Karoling-királyok emblémája volt.
Napóleon, akinek családi címerében a szorgalomra utalt, szintén uralkodói jelképként használta.



*



Grandpierre Attila: Atilla és a hunok című könyvében ...


...közöl egy képet Nimrud koronájáról. 
Az itt található szárnyas alak a MÉH-Anyaistennő (X- rovásjel közti stilizált hasonlóság szembeötlő.)






Az nem kétséges, hogy a virágokból kirakott koronán látható szárnyas Istennő MÉH. 

A legrégibb méh-kultusz gyökerei Ázsiába nyúlnak. 

A legrégibb méh-ábrázolás Catal Hüyükből ismert, mint Nagy Anyaistennő, „Nagy Méh”. 

A Kárpát-medencében fellelhető ősi kaptárkövek termékenységi MÉH-rítus meglétét sejtetik. 

Hérodotosz is írta „… az Ister felett lévő országot méhek birtokolják…
” Miután tudjuk, hogy a méhek kipusztulását az emberiség csak 4-5 évvel élheti túl, nem csoda, hogy őseink ilyen nagy tisztelettel viseltettek iránta. 

A termékenységgel, születéssel való szoros kapcsolatát a női anyaméh azonos neve is mutatja, bár csak a magyar nyelv őrzi ezt az összefüggést.

A bábaasszonyok istennőjének jelképei a szülési fájdalmak szimbólumai, AZ ÍJ ÉS A NYÍL volt. (Istár mellékneve!!)

A méhek sajátos tánca egyedi az állatvilágban.




(Forrás: Kovács - Magyar András/osihimnuszunk/temesvarigabi/kiszelyistvan/ inf.unideb.hu/Magyar Adorján/ebredezők/vandormeseiro)











Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html


- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html


- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-levendula.html

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:


 - A méhek és a méz: 







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:
blog oldalam: 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése