2013. augusztus 11., vasárnap

Az én népem - a székely nép




Az én népem - a székely nép





Hun Székely Harcos - Dávid Júlia festménye



"Mi a sólyom népe vagyunk, szabadságra és végtelen nagy területekre van szükségünk.
Nem tűrjük a bezártságot, a karámon belüli életet, mások fennhatóságát. 
Szabadnak születtünk, szabadon akarunk meghalni és megtérni az Ősök Országába."

- idézet Cey-Bert Róbert Gyula - Atilla - A hun üzenet c. könyvéből




Székely életfa - Dávid Júlia festménye


"Olyan nép a székely, hogy akkor is érdemes volna őket megszeretni, ha egy szót sem tudnának magyarul. 
Hát még így, mikor egy szót sem tudnak másképp!"

- Mikszáth Kálmán -




Kik is Erdély székely lakói?

A Kárpát-medence keleti és délkeleti területein, a magyar néptömbtől elszakadva, idegenekkel (főleg románokkal és szászokkal) körülvéve élnek.
Nevük – a sicul – már a XI. században is előfordul; vagy homlokukon fehér lovaikra, vagy a széleken élő helyzetükre vonatkozhat az elnevezés.
Nyelvük a magyar nyelv legrégibb vonásait őrzi, rovásírásuk sok ezer éves. Származásukról a kutatók sok hipotézist állítottak fel, de igaznak az bizonyult, amit maguk is közös emlékezetként őriznek: Csaba király népe Atilla hunjainak utóda.
Történetük együtt indult Árpád népével, csak a nyugati hunok előbb váltak ki a hun – hsziungnú – törzsszövetségből, mint eleink.
Egy ideig a közép-ázsiai Csu folyó mentén tartózkodtak, majd a Fekete-tenger északkeleti részére költöztek, ahonnan a római császár hívta be őket a Kárpát-medencébe a 360-as években, hogy a szarmatákat kordában tartsák.
Atillának mintegy 35 000-nyi lovasíjásza volt, amivel Európában egyedülálló katonai erőt képviselt.
Atilla halála (453) után – ezt többek között Thuróczy Jánosnál (1435–1490) és más krónikásunknál (mint Kézai Simonnál, 1285 körül) olvassuk – a hunok – mintegy 165 ezren – az erdélyi Mezőségre vonultak (a Csigle-mező, Csigledomb ma is őrzi első tartózkodási helyüket), és onnan népesítették be Erdély egy részét.
„Csigle mezején már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.
Ezek a székelyek a hunok maradványai…
Amikor a magyarok újra birtokba vették Pannóniát, az ország felosztásánál a székelyek a magyarok beleegyezésével azt a vidéket kapták osztályrészül, amelyet már ezelőtt is lakóhelyül választottak maguknak.” (Thuróczy János)
Anonymus egyértelműen írja, hogy „a székelyek régebben Atilla népei voltak”.
„A székelyek az első honfoglalás népei voltak, akiket Árpád magyarjai már itt találtak, ők mentek Árpád népe elé, szövetséget ajánlva nekik.
 Nem meghódolt, hanem szövetséges nép volt. A XI–XII. században a gyepűk védelmét látták el.
Mivel sokáig a hunok szabadságát élvezték, hagyományaik szerint Árpád vezér országgyűlést hívott össze, amelyben a vezér kimondta, hogy mindannyian nemesek legyenek; jobbágy ne legyen köztük.
Mai szálláshelyüket 1224-ben foglalták el.
Mátyás király uralkodása idején főnemesekre, lófőnemesekre és gyalognemesekre tagozódtak.”
„A székelyek kiváltképpen való nemesek, nekik mindenestől fogva külön törvények és szokások vagyon.
Hadi dolgokban bölcsek, kik örökségeket és tisztségeket nemzetségre és nemzetségi ágazatára osztanak köztük” – olvassuk Werbőczy Tri­partitumában, tehát még akkor jelen voltak Erdélyben, amikor a törzsi szervezet fennállt. Különállásu­kat a „székrendszer” segítette megőrizni, amelyek élén a királybíró, a székbíró és a kapitány állt.
A XVI. századtól fokozatosan elszegényedtek, és sokuk jobbágysorba jutott. Egyes erdélyi fejedelmek összefogva a Habsburgokkal a székelyek kiváltságait kezdték eltörölni; az ellenálló székelyeket mindig szigorúan megtorolták. Legismertebb az 1764-es madéfalvai székely népgyűlés szétverése, ami után sokuk Moldvába és más területre menekült.
Ma az Erdélyben élő magyarok lélekszáma reálisan több mint 2 millió, hivatalosan csak 1,2 millió; ennek jelentős részét a székelyek adják.
A románoknak Székelyföldre való telepítése egyre erősödik.
A székelység autonómiájának megadása erős nemzetközi nyomással feltehetően csak idő kérdése. Kiszely István

(Forrás: Hol vagytok székelyek?)


Az én népem...

Az én népem, a székely nép,

Tagbaszakadt, eleven, ép.




Arca derűs, szeme ragyog,

Még akkor is, ha benn sajog.

Ős hagyomány rég azt tartja,

Hogy a hunok büszke sarja,

Ő volt mindig szent hazája

Határvédő katonája.


Szíve tiszta, lelke nemes,

Bárki előtt nyílt, egyenes.

Jusson akármilyen térre,

Sohse hajlik meg a térde.

De ha munka várja, hívja,

Neki görbül, ahogy bírja.

És ha sokszor sziklán szánt is

Megél még a jéghátán is.

Nemcsak kezeli az ekét,


Csinál szőttest, cifra zekét,


Megépíti csinos házát,


Galamb bugos szép portáját.

Élősködtek sokan rajta

S bizalmát könnyen nem adja,

De, ha szívéhez juthattál,

Beteggé tesz, úgy megtraktál.




Vallásos és becsületes,

Szóban, tettben épületes.

Ok nélkül nem jár a szája.

Kontraktus a parolája.

Tépázza a sors haragja,

Segít azon a furfangja:

Mit nem bír meg a kezével,

Megcsinálja «két eszével.''

Hogyha örvend, vagy szíve fáj,

Dala, nyelve csupa bűbáj,

öltözete, ős szokása





A dicső múlt ragyogása.

Ilyen derék nép a székely .

Fülei-Szántó Lajos



(forrás: Székelyföld Erdély)






WASS ALBERT: Üzenet haza


Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...




Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...




Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...




Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.




Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...




És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...




És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...




Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,

de a kő marad.








AKI SZÉKELY


Aki székelynek születik
Az nem fázik soha,
Mert olyan az ő teste,
Mint egy edzett borotva
-
És a lelke is tiszta,
Mint a frissen esett hó,
Amit nem szennyezett még
Az idegen szó
-
Aki székelynek születik
Azt szereti az Isten,
Mert ott él ő csendben
A lábai mellett




A hegyeknek ölében,
Ahol a felhők is szállnak,
Az ormoknak csúcsán
Ahol a sólymok szitálnak
-
Aki székelynek születik
Az nem fázik soha,
Mert tűz lobog benne,
Mint minden magyarban
-
Példát mutatva
Az egész világnak,
Hogy él még a Hit
E csonka hazában..
.

2013. December havában. 28.-án
Nyikos Tibor





Erdélyben - Sebestyén Gáspár festménye










A SZÉKELYEK - Petőfi Sándor

Nem mondom én: előre székelyek!
Előre mentek úgyis, hős fiúk;
Ottan kiván harcolni mindegyik,
Hol a csata legrémesebben zúg.
Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.

Ugy mennek a halál elébe ők,
Amint más ember menyegzőre mén;
Virágokat tűznek kalapjaik
Mellé, s dalolnak a harc mezején.
Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.

Ki merne nékik ellenállani?
Ily bátorságot szívében ki hord?
Mennek, röpűlnek, mint a szél, s üzik
Az ellenséget, mint a szél a port!
Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.


Karánsebes, 1849. (április 17.)








SZÉKELY-MAGYAR LÉLEKTÜKÖR


Levéltári kutatásom során bukkantam egy meglehetősen régi tankönyvre, a címe: Hármas Kistükör. 

1849-50-ig a szabadságharc leveréséig ezt a „kis katekizmusként” összeállított kérdés-feleletként szerkesztett tanfüzet tartalmát tanították a magyar nebulókkal. 




Ennek a kiadványnak a 193. oldaláról az idézet:

„Kiktől származnak a magyarok?
A szittyáktól.
Hol laktak régen?
Ázsiában, Napkelet felé.
A székelyek a magyaroknak atyokfiai. 
Az ország határát a kunok és tatárok ellen, bizonyos székhelyeken őrzötték, a’honnan Székhelyeseknek vagy Székelyeknek neveztettek; 
jó katonák, a lovasikat Lófejű Székelyeknek (Primipilos), 
a gyalogokat Darabontoknak (Pixidarios) hívják. 
Régen szép szabadsággal bírtak.”




A székelység régtől fogva eredettörténetét a hunoktól tartja, Csaba királyfi ivadékainak mondja magát és a magyarság is hasonlóképpen, öntudatosan a hunok utódainak tekinti önnönmagát. 

Ezt a szilárd hitet őseik hagyták rájuk és a Krónikákat jegyző jeles magyar történetírók. 

Az egzakt történelem hivatalos tudorai, ezen mélyről gyökerező származástudatot sok vitára okot adó kérdéskörként tartják számon, s a néphagyomány által megőrzött „mondaiságot” a magyar őstörténelmet meglehetősen vitatott kérdéskörébe sorolják.

A tudományos viták útvesztőjében sokan és sokszor tévedtek meg a bölcsek közül is, ezért én nem bizonygatok, nem érvelek, és nem disputálok pro és kontra a végkövetkeztetésekben. 

Ám, ha Erdélyországban visz a jó szerencsém, valahányszor szembekerül velem egy kipirult arcú szép székely leány, vagy egy nyalka székely legény, akkor bennem a kérdések megszűnnek létezni; „nem az a szép, aki szép, hanem aki nekem szép”.




Fanyaloghat nekem bármelyik tudós, de én a székelyekben ott látom a fajomat, jellegzetes székely-magyarságomat. A lélek és a szív egyformán az ősi ösztön mellett ugyanazt dobogja; 
„Hunor s Magyar, két dalia, Két egy testvér, Ménrót fia.”

Atilla fiai és lányai vagyunk…és maradunk, megmaradunk!


-zcsf- (Zetényi Csukás Ferenc)









A székely nép a hunok büszke sarja




A Hunok titkos története - teljes film

Színes, magyarul beszélő, Kínában készült dokumentumfilm, 46 perc, 2010

Igaz-e, hogy Kínában Hun múzeum épült?






Igaz-e, hogy a hunok nem csak nomádok voltak, hanem városlakók is, akik földet is műveltek?




Dr. Daubner György ezen kérdések után járt Kínában, ahol eljutott Tongwancheng-be - Fehérvárra -, a hunok ősi városába is.




Riportsorozatot készített kínai történészekkel, akiknek a közvetlen elődei maguk is találkoztak, évszázadokon keresztül együtt éltek a hunokkal és feljegyezték történetüket.




video:








A SZÉKELY ŐRTÜZEK AZ ÉGBŐL NÉZVE 
2015. Október 24.




Égnek az őrtüzek, a lármafáink!

Ismét egy szép összefogás, mint a székely mondáinkban s legendáinkban...



Tűz van Uram! Tűz van! 

Nyikos Tibor verse
(A székelyek tüze)




Tűz van Uram! Tűz van,
futnak az angyalok!
Égnek már a máglyák
a Székely csillagok! -
Tűz van Uram! Tűz van
a Székelyek lelkében,
amely lángra lobbant mindent
e meggyötört vidéken!
Tűz van Uram! Tűz van,
hatalmas máglya,
Székelyek táncának
bíborló virága!
Tűz van Uram! Tűz van,
amely sosem alszik el,
mert megáldottad azt
Te' már vagy ezerszer!

Áldás! 2015. Október havában 25.-én
Nyikos Tibor












FARKASLAKA

Tamási Áron, a székelység nagy írójának emlékszobra.






A Tamási-emlékmű a Hargitáról, a tizenhétfalusi legelőről, Medveferedőből (ahol az "Úr asztala" nevet viselte) ide szállított, 3 méter magas, átlag 1 méter széles, közel 2 m3 nagyságú, 8 tonnányi andezitsziklából készült.


Sütő András szavaival "több tonnás hegyibeszéd" Tamási hőseit ábrázolja: 
Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá az igazságra: 

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...".






A SZÉKELYSÉG TÖRTÉNETE

Már biztos értesült arról, hogy megjelent "A székelység története" című tankönyv második, bővített és javított változata.




Ha még nem szerezte be és azon gondolkozik, hogy honnan lehetne, megteheti a Székely Termékek Webáruházában 23 lejes vagy 1667 forintos ALAPÁRON: http://szekelytermekek.ro/konyvek-nyomtatott-kiadvanyok-dvd-k/3092-a-szekelyseg-tortenete-61.html


(Forrás: Székely termékek webáruháza)


Egy másik ajánlott könyv:








A SZÉKELY NÉP A HUNOK BÜSZKE SARJA


A Hunok titkos története - teljes film
Színes, magyarul beszélő, Kínában készült dokumentumfilm, 46 perc, 2010.

Igaz-e, hogy Kínában Hun múzeum épült?

Igaz-e, hogy a hunok nem csak nomádok voltak, hanem városlakók is, akik földet is műveltek?

Dr. Daubner György ezen kérdések után járt Kínában, ahol eljutott Tongwancheng-be - Fehérvárra -, a hunok ősi városába is.




Riportsorozatot készített kínai történészekkel, akiknek a közvetlen elődei maguk is találkoztak, évszázadokon keresztül együtt éltek a hunokkal és feljegyezték történetüket.

video:





Továbbá:



1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2. Hargita:

3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5. A pozsonyi csata:

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7. Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

13. CSABA KIRÁLYFI:

14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk és kopjafák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html








Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 





1 megjegyzés:

  1. Nagyon szép összefoglaló ! Néhol talán kicsit "lelkes"...de ez is belefér ! Üdv !

    VálaszTörlés