2013. augusztus 11., vasárnap

Milyen madár volt a turul?



Milyen madár volt a turul?



"Mi a sólyom népe vagyunk, szabadságra és végtelen nagy területekre van szükségünk.
Nem tűrjük a bezártságot, a karámon belüli életet, mások fennhatóságát. 
Szabadnak születtünk, szabadon akarunk meghalni és megtérni az Ősök Országába."

- idézet Cey-Bert Róbert Gyula - Atilla - A hun üzenet c. könyvéből




"Nem feltétlenül az erő dönti el a csatákat, hanem az ellenfél gyenge pontjai ismeretének a kihasználása, úgy ahogy a sólyom nappal a hátában váratlanul rácsap a kiszemelt áldozatára.
Őseink a sólyom vadászkészségéről sokat tanultak és sólyom módra vívták meg győztes csatáikat és háborúikat."

(Cey-Bert Róbert Gyula - A Sólyom Népe)



Hellebrand Henriett festménye 


ODAFENN FÉSZKELTEM...

"Odafenn fészkeltem a sziklás bérceken, vigyáztam hazámat büszkén és délcegen.
Fészkemet megóvva tártam ki szárnyaim, nevetve kifogtam a pokolnak árnyain.
Egyszer észrevétlen lopakodtak mögém, s gonosz, sötét árnyak magasodtak fölém.
Szörnyű vaspöröllyel sújtottak szárnyamra, sunyin és gonoszan, hátulról támadva.
Egy kissé megszédültem, csontjaim megtörtek, elfoglalták fészekágyam és a mélybe löktek.
Zuhantam én bukdácsolva, forogva végtelen, lepörgött előttem az egész életem.
Magasból zuhantam, de én mégsem féltem, bízva Istenemben mégis földet értem.
Madártestem összetörve, de azért még élek, a dögevők körémgyűltek, de én mégsem félek.
Most haldokló Turulként fekszem lenn a földön, mellettem egy fűszál mellyel könnycseppeim törlöm.
Csőrömmel szelíden belékapaszkodok, de elrabolt fészkemhez mégis ragaszkodok.
Ha erre jársz segíts meg, s emeld fejem égnek, majd a Nap hevétől erőm újra ébred.
Ha Te is segítesz, új erőre kélek, s fészkemről a gonosz menten szerteszéled.
Megmarom csőrömmel, s elűzöm az éjbe, örökös homályba, vissza a sötétbe.
Majd vakítva ragyog szent Napunk az égen, s boldogan szárnyalok, ugyanúgy mint régen."

(Szatmári Béla)




A Sólyom a Nap madara, nemzeti azonosságunk legalapvetőbb szimbóluma. 
Látóaggyal rendelkezik, és azt üzeni, hogy tiszta látással a dimenziókon át a dolgok lényegébe látunk.

Szemei a Nap és a Hold, szárnyai átölelik az egész Földet.

Égi származással rendelkező szakrális uralkodók, fáraók, istenkirályok mögött és feje felett ott a szent Napsólyom, a Turul: az égi származást bizonyító totemállat.

(Havasi Máté)




A MAGYAR SZENT TURUL MADÁR

TU - URÚ - LU = teremt – védelmez - ember = 

VILÁG TEREMTŐJE ÉS VÉDELMEZŐJE

(Domonyi Károly)






A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
  


Kék vércse pár


Hogy milyen madár lehetett a magyarok ősi turulja, azt mind a mai napig nem sikerült egyértelműen megállapítani. 






A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara.




„A kerecsen szó minden íze magyar elemekből áll, s egész szerkezete számos példával bizonyított magyar nyelvhasználaton alapszik, úgy hiszem, senki sem fog magyar eredetijén kételkedni."


(Cuczor Gergely /1800-1866/ )


Természetesen a madár „szent” volta nem zárja ki annak lehetőségét, hogy létező, valós megfelelője is legyen.

Azt mindenki tudja, hogy a turul valamiféle ragadozó madár, de a fölött már évszázados viták folynak, hogy melyik is lehet ez a madárfajta. 



A Turul a szabadság jelképe




(Kép forrása: Király Atilla)


A Turul egy sólyommadárnak a régi megnevezése, és vita tárgya még ma is, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos, gyors-röptű, szilaj kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. 

Utóbbiról tudjuk, hogy a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulási helye. 

A Turulról legkorábban fennmaradt írásos emlékünk az 1200 körül Anonymus által írt Gesta Hungarorumban lelhető fel, amelyben a magyarság egyik ismert mondáját meséli el, amelyet Emese álma néven szokás emlegetni.



 Emese álma - Henriett Galéria


Később, ugyanezt a történetet 15-ik századi, budai Képes Krónikában is olvashatjuk. 

Kézai Simon a 13-ik században keletkezett Gesta Hunnorum et Hungarorum (a Hunok és Magyarok viselt dolgai) című művében használja először a „Turul” szót, és ez az elnevezés neki köszönhetően maradt fenn a magyar szóhasználatban a mai napig.

Az Anonymus által lejegyzett monda szerint, Ügyek vezér áldott állapotú feleségének, Emesének az álmában megjelent egy „ héja-forma madár”, amely szimbolikus értelemben „ teherbe ejtette” őt. 

Ennek az elbeszélésnek legvalószínűbb magyarázata a következő: 
Emese gyermeke vér szerint az apáé volt, Ügyek vezéré, aki maga is egy ősi nemzetségből származott. 
Az álomban érkező Turul, a közvetlen ős csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt jelezte, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. 

A monda szerint így született Álmos fejedelem ebből az álomból eredeztethető az Álmos név, a történetből pedig a Turul-nemzetség fogalmának a használata is, amely tulajdonképpen az Árpád – házat jelöli.

Mondáinkon kívül őseink jelképrendszerében, sőt a Hunoknál és az Avaroknál is gyakran előfordult a Turulmadár szimbóluma.  




Turul - Dávid Júlia festménye


Több lelet tanúskodik arról, hogy elsősorban a Hunok, az Avarok és a Magyarok használták díszítőmotívumként különböző tárgyaikon vagy ereklyéiken. 

A honfoglalás korából a rengeteg Turullal ékesített tarsolylemez, hajfonatkorong és egyéb tárgyi emlék maradt fenn.

Árpádnak – illetve a Magyar Királyságnak a Kr. u. 1000-ben történt megalakításáig a többi magyar vezérnek is – alighanem Turul (vagy valamilyen karvalyszerű madár) díszítette zászlaját. 
Erre utalnak a jóval később keletkezett, bécsi Képes Krónika ábrázolásai.



(forrás: turulnemzet)







Atilla - A hun üzenet

A sólyom mindig is bennünk élt


"A rómaiak tévednek. 
Nem ismerik a sólyom bátorságát, harciasságát. 
Többször megfigyeltem már, hogy a kerecsensólyom elűzte a magasban keringő sasokat a kedvenc vadászterületéről. 
A sólyom sokkal kisebb, mint a sas, de ügyesebb és harciasabb.

- Ezért választottuk a sólymot?

- Nem választottuk. 

Mindig is bennünk élt.

A sólyom a hun lélek számára sokkal több, mint madár. 




A sólyom szellemisége a hun lélek Isten által alkotott megnyilvánulása. 

Olyan érzelmi energiával töltött, belső érzelmi kép, mely kifejezi népünk egyéniségét, erényeit, tulajdonságait, győzelemre törő, rendíthetetlen, harcos szellemét, dicső uralkodóink győzelmeit, a koronázási szertartásokat, a karacsongi ünnepkört. 

A sólyom bennünk él, lelkünkkel és érzelmeinkkel együtt szárnyal. 
Mindig meghatódva figyelem, amikor a karacsongi ünnepségen a lobogó tűz körül felrepülnek a sólymok, hogy Üstengri áldását kérjék az ünneplőkre."

Részlet a könyvből.

Atilla - A hun üzenet (70. oldal)






Azon a területen, ahol eleink éltek, igen sokféle ragadozó madár élt, és bár sokan próbálkoztak már vele, ez idáig még nem sikerült a madár természetrajzát pontosan megrajzolni.




Őseinknek természetesen nem volt kérdés a madár kiléte. 

Az évszázados vitákat az okozza, hogy a 

Turul-dinasztia 

(egy XVIII. század végi téves elnevezésük szerint: az Árpád-ház)






kihalása után a szó politikai és vallási okok miatt érthető módon kikopott a használatból. 

És mivel az oszmán-török nyelvemlékek is Kr. u. 1400-ban említik utoljára, hosszú időre nem is találkozhatunk vele. 

A következő néhány évszázad pedig elegendőnek bizonyult a felejtésre. 
Ismételt színre lépése - a krónikák felbukkanása - után hosszú ideig teljes volt a bizonytalanság, hiszen e kor tudósainak krónikáink szűkszavú szövegein kívül szinte semmilyen kapaszkodójuk nem volt. 
Csupán annyit tudtak, hogy valamilyen ragadozó madár.
Ekkor még nem álltak rendelkezésre a különböző régészeti leletek és írásos anyagok, így nagyon az alapokról kellett újrakezdeni a turul témakör felépítését.

Ezen építkezés közben ez az ősi magyar mondákban szereplő madár sokféle ragadozó madár volt, volt nagy testű sólyom, az 


altáji sólyom, (Falco cherrug altaicus), 


volt kerecsensólyom (Falco cherrug),


szirti sas (Aquila chrisaetus),


héja (Accipiter gentilis), 


szakállas keselyű (Gypaetus barbarus),







A rakamazi turul - Dávid Júlia festménye



...vagy éppen a fakó keselyű (Gyps fulvus).




A turul első tudományos magyarázatát Vámbéry Ármin, a keleti tudományok nemzetközi tekintélyű úttörője adta a XIX. század második felében a szó eredet jelentésén keresztül.

Vámbéry (eredeti neve: Wamberger Hermann) nagy életcélja a magyar nyelv eredetének felkutatása volt a keleti török népek és nyelvek megismerése révén. 

Ezen munkája közben Közép-Ázsia nyelvéből, a csatagájból, vagyis a keleti törökök nyelvéből azonosította a „togrul" (turul) szó sólyom (vadászsólyom) jelentését.

A méltán nagy tekintélyű tudós, Hermann Ottó úgy gondolta, hogy a magyarok turulja nem lehet más, mint a győztes hadakat követő dögevő madár, a keselyű. 
Ez az elmélet tetszett honatyáinknak, s a hatalmas madár ábrázolása hálás téma volt művészeinknek is. 

A megkérdőjelezhetetlen tekintélyű tudós munkásságának értékét ez a tévedése természetesen nem befolyásolja, viszont ez a tévedés számtalan turulszoborról köszön vissza ránk ma is. 

Ugyan a világháború első évében hunyt el, de véleménye a világháborús szobrok állítása idején (és szobraink jelentős része ekkor született) még meghatározó volt. 
Ugyanakkor ma már biztosan állíthatjuk, hogy az Atilla és Árpád nemzetségének pajzsát díszítő madár nem lehetett a keselyű!!! 

Ez az állítás akkor is megállná a helyét, ha semmi más indokot nem is állítanánk, csak annyit mondanánk, hogy őseink minden bizonnyal nem dögevő madarat, hanem nemes ragadozó madarat választottak jelképül.




Petényi János Salamon, természettudós, zoológus, a magyar madár rendszertan megalkotója munkásságának elején rájött, hogy a ragadozó madarak tudományos megismerése, rendszerezése solymászati ismeretek nélkül elképzelhetetlen. 

Bár munkássága nem terjedt ki a turul rejtély megoldására, a későbbi kutatók számára a rendszertan megalkotása nagy segítséget jelentett.

A turul témakör első tudományos feldolgozása Vönöczky Shenk Jakab nevéhez fűződik. Szerinte a sólyom szót a honfoglaló magyarság hozta magával és finnugor származását kizárja. 

A Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója hatalmas forrásanyagot dolgozott fel. Szerinte a Turul, a Zongor és a Kerecsen szavakat (együttesen mindhármat) csak a magyarok használták. 
Az eredeti jelentése mindháromnak egy - egy sólyomfaj. 
A Zongor szó az idők folyamán változott alakilag, a másik kettő változatlan maradt. Lényegében mindhárom sólymot jelentett. 

Orosz tudósok kutatásaira is támaszkodva Shenk Jakab a Turult altáji havasi sólyomként, a zongort a kerecsensólyom egy dél-urali változataként határozta meg. 
A kerecsen eredetileg észak-urali, de ma a Kárpát-medencei sólyom. 
A zongor alak változott formájából származtatható a Zsombor keresztnév is.

Chernel István neves ornitológus megállapítása szerint alig hibázunk, ha a Turulban a nemes ragadozó madár típusát eszményítő madáralakot látunk, mely a ránk maradt rajzok nyomán valószínűleg sas, fekete sas vagy fekete sólyom lehetett.

Dúcz László tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy a turul nem lehet más, mint a kerecsensólyom, az a sólyom, melynek fészkelő területe addig tart, ameddig a honvisszafoglaló magyarok jöttek.





fehér sólyom


Ezt a hosszadalmas vitát a szakemberek még a mai napig sem tudták megnyugtatóan lezárni, bár amióta a solymászat szerepe a kérdés megítélésében megerősödött, azóta már igazán csak az a kérdés, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. 

Ez utóbbi madár előfordulási helye Eurázsiának Mongóliától a Kárpát-medencéig terjedő része. 
A kerecsensólyom turul azonosság hívei számára az a legfontosabb érv, hogy mi magyarok is addig jöttünk nyugatra, ameddig a kerecsen fészkelési területe terjed, vagyis eddig vezette népünket a szent sólyommadár.

 Véletlen lenne csupán, hogy ez a büszke madár, az ural-altáji más néven turáni népek ősi szállásterületét választotta élőhelyéül?

A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). 
A nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Közép-Kínáig mindenütt előforduló jellegzetes sztyeppei ragadozó madár fajta. 
Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Igen kedvelt vadászmadár régóta.




Viszonylag kis testű madár, de ahol megjelenik, onnan még a nála jóval nagyobb sas is tisztelettel odébb áll. 
Kiszemelt áldozatát, gyakorta több mint 300 km/órás sebességű zuhanórepüléssel vadássza le. 

Soha sem öl kedvtelésből, csak táplálkozása céljából! 

A sólyom jól alkalmazkodik, jól tanítható és kitűnő társ. 

Őseink fontos és kiemelt vadász „háziállata” volt! 

Így aztán itt is megerősíthetjük, hogy nagyon igaz, amit a későbbi születésű türk nyelv hasonló hangzású „torgul / turgul” szava hordoz, vagyis, „kiváló tulajdonságú kedvenc ragadozó madár”.

A faj állományát egyébként a legoptimistább becslések is csak mintegy 17 ezer párra teszik a világban, a pesszimisták szerint azonban ez a szám nem éri el a 10 ezret sem. 

Hazánkban is a kipusztulás szélén volt már a kerecsensólyom, de a megmentésüket célzó program hatására is az 1980-as 13 párról már 200 pár fölé emelkedett a számuk.




Különösen kiemelendő ez annak fényében, hogy a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. 
2011-ben magyar javaslatra az Európai Unióban a lehető legszigorúbb védelem alá helyezték a kerecsensólymot és a kék vércsét.

A pusztai népekről szóló leírásokban, régi solymász könyvekben gyakran feltűnik a turul név. 
Ezen írások mindegyike felsőfokon szól a turulról. 
Ez egy olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkező solymász madár, mellyel a saját test tömegének a többszörösét meghaladó nagyságú prédát is el lehet ejteni.

Mongol évkönyvekből tudjuk, hogy Dzsingisz kán fiai, Dzsagatáj és Oktáj, turulokkal hattyúkra vadásztak, a kirgiz követek pedig hófehér zongor sólymokat vittek ajándékba, melyet az oroszok krecsetnek hívnak. 

Más források említik, hogy Timúr Lenk is turulokkal vadászott darvakra. 
A régi arab solymászkönyvek a solymászmadarak legkiválóbbjaként említik a turult. 

Volt, hogy uralkodói ajándékként egészen Egyiptomig eljutottak északi vadászsólymok. 
A szeldzük Mohammed el Bardzsini, aki szintén a „Toghrul"-t tartja a legjobb vadászmadárnak, és mesébe illő teljesítőképességgel ruházza fel. 
De azt is megállapítja, hogy olyan ritka, hogy még senki nem látta.




A régi évkönyvek, solymászkönyvek, keleti utazók beszámolói alapján tehát olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkező sólymot kell keresni a turul meghatározásához, mellyel a saját test tömegének a többszörösét meghaladó nagyságú prédát is el lehet ejteni, illetve ritkasága, különlegessége alkalmassá teszi az uralkodói ajándékozásra. 

Bogyai Frigyes madarász az alábbiakkal nyújt segítséget a turul meghatározásában: „E sólyomfajt 1892-ben Meizberg írta le először. 

E ritka sólyom faj a magas Altáj, Szaján, Tien San, Hangaj hegységek 2000 m fölötti arktikus régióiban fészkel Djementjev professzor irodalmi és helyszíni kutatásai is megerősítették Meizberg állításait.

 Ő rendszertanilag a vadászsólymok közé sorolta be. (falco rusticolus altaicus), mint átmeneti fajt a rárók és a vadászsólymok között. 

A középkori európai solymász irodalomban mint havasi sólyom szerepel. 
A hazai és Ny-európai madarászok egy része újabban a rárók közé sorolja ezt a madárfajt. 
E vitát ma már genetikai vizsgálatokkal el lehetne dönteni."

Az oguzoknál, a híres solymász népnél, akik már Atilla idején is hun fennhatóság alatt éltek, mindegyik törzsnek egy-egy kitűnő solymász madár volt a totemállata, de mindegyiknek más. 

A vezető törzsé volt a turul. 

A kán fejedelmi címere a kétfelé nyitott szárnyú turul. 
Egy másik törzsé volt az általunk kerecsennek nevezett sólyom. 
Ez arra utal, hogy azok, akik adott helyen és időben ismerték, alkalmazták és szakrális ősként tisztelték, határozott különbséget tettek a kerecsen és a turul között, magyarán a kerecsen nem lehet a turul.

Ezek olyan sólymok, melyek ügyességük, erejük révén képesek a náluknál sokkal nagyobb állatok legyőzésére is. 
Figyelembe véve népünk és a madár származási helyének azonosságát, ez a turul is megfelelhet a mitikus madárnak.



falco rusticolus altaicus


Az ábrázolások a századok alatt nem úgy alakultak, hogy arról pontosan felismerhetővé váljon, hanem éppen ellenkezőleg.

A honfoglalás-kori turulábrázolások - eltávolodván a természethűségtől - kifejezetten jelszerűvé váltak, hogy az uralkodóház legitimitását adó több ezer éves gondolatot minél érthetőbben fejezzék ki. 

Eleink azokat a szójeleket (általánosan ismert sztyeppi hieroglifákat) tették a turulábrázolásokra, amelyek az ősvallásnak az uralkodóház számára legfontosabb gondolatait fejezték ki. 
Vagyis nem az volt a fontos, hogy a madár milyen fajú, hanem az, hogy 
Isten küldötte. 





A turul tehát a dinasztia isteni származásának jele.





Akkor melyik madár is lehetett a magyarok ősi turulja? 




Azt hiszem ennek ilyenformán nincs is olyan nagy jelentősége. 

A madár fajáról folytatott eldönthetetlen vita ugyanis megítélésem szerint csak arra jó, hogy a lényegről terelje el a figyelmet. 

Akármelyik is volt, a turul volt az egyik legjobb solymászmadár. 
Ritka, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. 




Az eszem szerint - ha hinni lehet a régi solymászkönyveknek - inkább ez utóbbi különleges vadászsólyomra voksolnék, szívem szerint pedig mindenképp maradnék a kerecsensólyomnál, hogy az ősi Turulmadár még sokáig szárnyaljon tovább a Kárpát-medencében.




Régészeti leletek:



Rakamazi turul


Továbbiak:

Szobrok, emlékművek, emléktáblák:




Turul szobor - Csíkszeredán


Továbbiak:

Tárgyak:


Ős szittya tarsolylemez


Továbbiak:

Emese álma



Emese álma - Dávid Júlia alkotása 


"Valamikor réges-régen élt a kék vizű tó mellett, a magyarok régi hazájában egy öregember.

Ögyek volt a neve, feleségét pedig Emesének hívták.

Egyszer Emese elaludt a sátrában, és igen szépet álmodott.

Azt álmodta, hogy leszállott fejére egy turulmadár, a csőrével megérintette szépen, gyöngéden az ajkát, s abban a pillanatban ezüstpatak eredt meg Emese méhéből, de olyan szép patak, hogy gyönyörűséges volt nézni.

Az ezüstpatak folyt, folyt, nőttön-nőtt, ide-oda kígyózott, s végre valóságos folyam lett belőle. 
Mind arra folyt, amerre a Nap nyugszik le.

Ezt álmodta Emese.

Egy öreg, fehérszakállú ember eljött Ögyekhez, mintha csak az Isten küldötte volna.

Emese elmondotta az álmát, s kérte, hogy fejtse meg neki, mit jelent.

Hát az öregember nagyon csodálatos dolgokat mondott. 
— Azt jelenti az álmod, édes lányom — mondta a bölcs öregember—, hogy neked egy fiacskád fog születni, s az fölkerekedik a magyarokkal, s mint az ezüstpatak, megy napnyugatfelé.

Azért megy, hogy új hazát keressen a magyaroknak.

Az új haza szebb lesz, mint ez a mostani.

A patakból folyam lett, úgy álmodtad, leányom, a kis magyar seregből pedig, mire az új hazába ér a fiad, erős, nagy nemzet lesz. 

Áldjon meg az Isten téged ezért a szép álomért!

És az öregember igazat mondott.

Emesének fia született, s ezt a fiút elnevezték Álmosnak."




László Gyula: Emese álma


Továbbiak:

Vers:


Csanádi Imre: Turul

(1979)

Az a híres turulmadár
méghogy elveszett?
hadintéző, baljós madár—
nem is létezett?

Melyet révületben látott
--így szól a mese—
büszke ágyára bocsátott
anyánk Emese:

melyben Árpád nemzetsége
őst tisztelhetett:
melynek vijjogó röptében
kedve telhetett:

s melynek képét hordta hajdan
zászló és pajzs:
noha megfogyatkozottan,
él, bíz él ma is!

Héja, népünk így ismeri
régtől fogva már,
héja, e nevet viseli
a turulmadár.

Turuli a méltósága,
héja bár maga,
vésszel villog aranysárga
szeme-csillaga.

Lánc-szőttesként visel gyöngyöt
mellén, mintha csak
volna páncélinget- öltött
garázda lovag.

Nem kóvályog , mint a sasok,
nagy-fönn a héja:
földhöz- közel végigsuhog -
ez a fortélya.

Vasként sújt le , irgalmatlan,
prédát ha talált:
marka csontos csapda : csattan,
oszt hamar halált.

Száguld addig nyakra-főre,
ádáz üldöző:
magát ámbár összetörje:
nem tágít . . . Ez ő!

Rémület sírt, szitokszó szállt,
habzott gyűlölet:
kurr héja ! - ha héja kószállt
udvaron felett.

Pusztították nyakló nélkül,
lőtték rakásra, -
rikkan már - már csak emlékül
giirgolása.

Örült a héjának bezzeg
puszták lovasa
fejére sapkát szerkesztett,
karján hordozta.

Nemes madár! Vígan vitte,
kezéhez szokott.
magasztalta : nyulat üt le,
testes túzokot.

Turulia méltósága,
héja bár maga,
vádlón villog aranysárga
szeme-csillaga.

Továbbiak:
http://turul.info/turul/versek


(forrás: http://turul.info)








BESZÉDES ÖSSZERÓVÁSAINK - A TUDÁS HORDOZÓI






Hagyományaink megőrizték az Ősi-Szent motívumaink által a Teremtő nyelvét!

Szépen kiolvashatóak a motívumokból (összeróvásokból) a jelentések.

A képi információknak összetett mondandójuk van, melyek mind a székely - magyar rovás ABC elemeire épülnek.

- Nagy Zoltán fazekas mester - Turul és kettőskereszt alkotásának jelentése:

- Ős (US) Istenünk = Egyisten országa - a Turul ölelésében ....mindkét szárnyának a tetején (vállán) a Napszeránság jelei - a leszületésre váró lelkekkel.

- a Turul viseli a koronát, két kezében a jogar és az alma, a szárnyai a palástot képviselik.

- A turul, MAGot szimbolizáló formájú teste, az US (ős) összerovás jelünk, benne a kettőskereszt, mely a rovás 'gy' betűnk (EGY - ISTEN jelentéssel).

- A kettőskereszt hármashalmon áll, mely a szentháromság (ÉletadóAnya, ÉletadóApa és a Gyermek szimbóluma), melyből, mint magból (tulipán szimbólum a hármashalmon) kinő a Földet és Eget összekötő EGY - ISTEN országát jelölő kettőskereszt = EGY - S - ÉG.

- A turul farka, a rovás 's' jelet formázza, mint sarokkő jelentés, melyre támaszkodik az egész felépítmény.

Leírások és megtanulnivalók itt:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:


- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv
Rovás ABC értelmezése:


- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:


- Az őrségi = ősrégi jelkincs:


- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!:


(kép: Nagy Zoltán fazekas mester - Turul és kettőskereszt alkotása)








GABONAKÖR

Baixo Uffcott , Barbury Castle, Wiltshire - UK - 2015. 07. 26.


A Nap erőit újra elhozza a TURUL!




Továbbá:

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma - Megválaszolatlan kérdések:












Továbbá:



- Milyen madár volt a turul?:

-Figyeljük a TURULmadár érkezését!:












Szeretettel,

Gábor Kati





blog oldalam: 







2 megjegyzés: