2013. március 20., szerda

A magyar népművészet, népviselet és a szakrális geometria




A magyar népművészet, népviselet és a szakrális geometria

(a teljesség igénye nélkül)


“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”

- Wass Albert -




A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához!



Halasi csipke



A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem jelenleg látható élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. 

Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.

Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek.



Kék Kalocsai  



"A hímzésmintáink...
A mentális egészségünket védik.

A rezgéseik nyitva hagyják úgymond a kiskaput az agyban, amin át a fény a tudatunkba áramolhat.

A kézzel készült hímzés ereje jóval erősebb egy fotó erejénél, mert benne van az alkotó energiája.

Erre mondták eleINK, hogy BELETETTÉK A SZÍVÜKET ÉS A LELKÜKET.

Fogjatok hát hozzá, és alkossatok ennek tudatában, mert szükség van a védelemre a mai világban!" - spiriteve




A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET


A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar
ember benne él a természetben.
Ezt különösen a népzene igazolja, amiben 
„benne van minden hangsor, benne van a teljesség”







A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik.
Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal.

Néhány példa:

„Esik eső, szép csendesen csepereg,
Barna kislány szobájában kesereg
Ki-kinyitja a szobája ablakát,
Úgy hallgatja az eső zuhogását.

(Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése)

A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez:

Megyen már a Hajnalcsillag lefelé,
Az én kedves galambom most megyen hazafelé,
Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma,
Rásütött a Hajnalcsillag sugara.

A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban:

Kimegyek a doberdói harctérre
Feltekintek a csillagos nagy égre,
Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám?
Merre sirat engem az édesanyám?

A népművészet szellemi tartalma:

A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak. 

A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek.

A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető.

A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik.

A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik.

A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője.

Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő.

Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán). 




Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik
a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit).




Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története.




A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen




"A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, amelynek lelkét kifejezi.
S eljön az idő, amikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új, művészi formába öntve újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek." - Kodály Zoltán






Ősi magyar motívumok átmentése modern ruhákon - Igéző munkája







 Díszmagyar, egy kisfiú keresztelőjére készült babaruha.





Székely kisgyermekek népviseletben





Székely kisgyermek népviseletben



Kicsi csősz felvonulás népviseletben Szentegyházán




Kicsi csősz felvonulás népviseletben Szentegyházán




Székely kisgyermekek népviseletben



Székely kisgyermekek népviseletben




Ezer székely leány napja







Székelyföldi legény







Székely legényke







Matyó hímzett babaing.






Kép:
Hímzett, zsinóros női felsőrész.
Anyaga nehézselyem.
Hímzés színe: fekete.







Tudtad-e? 

Vitézkötés: magyar eredetű zsinórdíszítés a huszárok csizmanadrágján s a gyalogsági posztónadrágon, továbbá a huszárcsákón.

A zsinórozás gyakran alkalmazott díszítmény volt a különböző egyenruhákon, például a huszárok díszegyenruháján.
 

A vitézkötéses, zsinóros nadrágot a parasztság csak a 19. század közepétől hordhatta. A nemesség a lábszár formáját követő szűk nadrágot a 14. századtól, a hozzá felöltött ujjastól eltérő színben viselte. A zsinórozás először a nemesi és huszárnadrágon tűnt fel a 17. században.

A dolmány gombolása-zsinórozása hatsoros, a huszáregyenruhára összesen 30 rőfnyi (kb. 20 méter) zsinórt kell verni. 
 









Az ó kalocsai hímzések 

Eredetileg egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. 

A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. 
Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. 
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. 





A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.

A képen régi matyó motívumokkal és színekkel hímzett, úgynevezett "parasztinget" láthattok.
Divatos, kényelmes és szép is! 

Készítő: Matyó Hungary


Cifraszűr, 1860-ból




Amit a cifraszűrről tudni illik:





"KITETTÉK A SZŰRÉT"


A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek.
Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta.
Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre "kitették a szűrét.”
A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert.

Abban esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el.






A rátéttel, hímzéssel díszített szűrnek a 19. sz.-ban kialakult elnevezése. Úgy látszik, hogy a múlt században kivirágzott szűrhímzésnek a 18. sz. végétől kezdve – anyagi okokból – tilalmazott, akkor már bizonyos fokú kedveltségnek örvendett, piros vagy kék szegéssel, cigulával díszített szűrök az előzményei. 

A szűrruháknak ennél korábbi, az általunk ismert, a 19. sz.-ban kialakult cifraszűrrel nem egyező díszítettségét azonban jelzik halvány nyomok. Így 17–18. sz.-i limitációk posztózott ujjú és posztózott gallérú szűröket, darócokat sorolnak fel, s e posztózás más színű posztószegést, de mintás rátétcsíkokat is jelenthetett.

 Mintázott szegélyű szűrről van is bakonyi (18. sz.-i) adat, s az általunk ismert 19. sz.-i bakonyi szűrök mintás szegélyei igen régies jellegűek. E rátét megelőzni látszik a 19. sz.-i cifraszűrt. Ugyancsak a szűr 19. sz.-inál korábbi – varrással való – díszítettségére utal a Magy. Nyelvtörténeti Szótár egy 18. sz.-i erdélyi – sajnos, idő- és helymegjelölés nélküli – adata, amely „varrott szűr”-t említ. 

Különös, hogy a szűrszabók nem a szűrruhák általános divatjakor – tehát a 17–18. sz.-ban, sőt korábbi századokban – szerveződtek céhbe, hanem csak a múlt század dereka, második fele körül, amikor a szűrruhák száma erősen fogyott, de e fogyást a cifraszűrök kivirágzása ellensúlyozta. 


A színes szegéssel, majd színes posztócsipkével, végül hímzéssel díszített szűröket először a Dunántúlon tiltották, tehát itt virágozhattak ki legkorábban. Veszprémben 1825–30 körül volt a cifraszűr fénykora, míg Debrecenben 1825-ben még csak a szegett szűrt tilalmazták, a hímzett szűrök tilalma ennél jóval későbben, még 1870-ben is érvényes volt Debrecenben. 







A szűrhímzés eredetét Györffy István a szűcshímzésben látta. Mint ez, úgy a szűrhímzés is férfimunka volt. Bár néhol, pl. Debrecenben a múlt század második felében a rendeléseket nem győző szűrszabók betanított nőkkel hímeztettek. 


A cifraszűr – területenként nem mindig azonos időre eső – fénykorában a szűrnek a következő darabjait díszítették, hímezték: a színes szegések mentét, a gallért, a szűr elejét, az ujjak betoldása alatti oldal-aszaj-pálha-részt és a feleresztésnek nevezett felhasítások körét. 

Ezeken kívül a cifraszűrhöz még a következő díszítőelemek tartoztak: a vóc, a belőle alakult posztó csipke, a csipkéket lefogó sodrás és a csipkék és feleresztések végén levő bojt, majd a bojt divatjának múltával a színes gyapjúhulladékból horgolt galambkosarak vagy a vastag pamutzsinórból gombkötő kötötte komlórózsák. 







A szűr elöl nem ért össze. Díszes, szíjgyártó készítette csatos szíjjal – amely néha sallangos is volt – vagy gombkötő díszítette összeakasztóval fogták elöl össze. 
Ez utóbbihoz átvetőnek vagy hátravetőnek hívott, cifra és több ágú zsinór tartozott. 
A szűrgallér két alsó sarkának a csücskő nevű kis korong volt a dísze. 

A díszítés-hímzés alapján a következő vidékek szerint különülnek el a cifraszűrök: alföldi vagy kun cifraszűr; a dunántúli cifraszűr – és ezen belül a bakonyi cifraszűr, somogyi cifraszűr, bihari cifraszűr, debreceni vagy hajdúsági cifraszűr, erdélyi cifraszűr, felföldi cifraszűr – ezen belül az egri, matyó cifraszűr. 

Ezeken kívül átmeneti formák: a csökölyi szűr (csökölyi viselet), a dunántúli cifraszűr, a felföldi szűr.

Irod. Györffy István: A bihari cifraszűr (Népr. Ért., 1929); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930). Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930). 

Kép:
Cifraszűr. Készítette Gál Imre szűrszabó, használták Kiskunhalason (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), 1860-as évek.
A kép forrása:
Forrás: Faluhelyen Itthon és Másutt 
Megosztotta: Gyepű - A nemzeti könyvek boltja






Torockói hímzések


Erdélyi vászonhímzések. Két csoportjuk ismeretes, az egyiket a házbelső vászonféléire varrták, a másikat a testi ruhákra. 


Az első csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben egyező tárgyféleségeken kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „keresztöltésnek” mondott szálánvarrott öltéssel. 


A laposöltést igen változatosan alkalmazzák, egy-egy motívum varrásánál több keskeny és szélesebb laposöltéssort varrnak egymás mellé, keskeny laposöltéssort alkalmaznak a díszítőelemek körvonalául, belsejüket pedig torockói keresztöltéssel vagy egyszer átöltött ráccsal töltik ki. 

A hamis laposöltéssel varrt díszítőelemeket keresztben átfektetett szállal varrják le. Laposöltéssorból alakítják ki a növények szárait is, nemegyszer két párhuzamos keskeny sorból, közüket pedig egyszerű vagy kettős csomókötéssel töltik ki. 

Felületkitöltőként jelentkezik a laposöltés mellett a Margit-öltés is. 





Terényi menyecskék - Wágner Flórián festménye



A hímzőfonal korábban rozsdabarna vagy vörös szőr volt, később vörös és kék pamutfonal. Rendszerint egy színnel varrtak egy darabot, csupán a párnák között vannak kék és fehér pamutegyüttes együttes alkalmazásával készített változatok.

 
Az igen erőteljes, hatásos munkákon alig több mint öt mintát számolhatunk össze, de sokszor ezek is alig térnek el egymástól. Ugyanazok a virágtövek sorakoznak egymás mellett a rúdravalókon, mint amiket a párnavégek nagy hullámindáiba illesztenek. A kis számú mintával dúsan és tömötten borították be az adott vászonfelületet.


Egyedül a torockói párnavégeken viszik túl a mintát a párna végéről a párna szárára is; innen ismertek a 8–12 m hosszú rúdravalók is tömött sorban egymás mellett álló hétágú virágtövekkel, nemegyszer két sor erőteljes peremdísszel. 






Kapuvári viselet - Wágner Flórián festménye



A nagy múltú minták a régi stílusú népművészetet képviselik, kivitelezésük viszont zsúfoltságával egyszer-egyszer a parasztstílusokat ( új stílusok a népművészetben) idézi.


Parasztosnak tekinthető a régi minták egyik-másik átformálása, pl. a gránátalma sziklevele helyébe kismadár feje kerül, a hulláminda végére kígyófej stb. Vaskosabb, parasztosabb hatású lesz a hímzés azáltal is, hogy a szokásos két szál helyett – a szálánvarrottnál – négy szálat fűznek a tűbe. 


Ennek az igen magas szintű, városias hímzésnek sajátos vonása, hogy csupán egyetlen formájában ismerjük. Nem tudjuk követni alakulásmenetét, kibontakozását, esetleg hanyatlását. Szép számmal ránk maradt emlékanyaga egészében egy elért csúcsot képvisel. 

A sokszor torockóinak minősített, kevéssé erőteljes, ritkás munkák Torockószentgyörgyről és Aranyosgyéresről valók. A torockói hímzések második csoportjából legjelentősebb az inghímzés. Vörös, kék vagy fekete gyapjúszállal tömött laposöltéssel varrták finom fehér gyolcsra. 


A sípujjú ing kézelőjét, azután a „füdzőt” és a „mejrevalót” ( torockói viselet), melyek már selyemalapra készülnek, a gyerekfőkötőkhöz, övekhez, fátyolszélekhez hasonlóan vörös, fekete vagy többszínű selyemszállal varrták, alkalminak tűnő aprólékos mintáikkal. Jelentősebbek a fekete selyem főkötők fehér pamuthímzésükkel,amelyek a sárközi főkötők hímzésével tartanak rokonságot. 

Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (II., Bp., 1909); Ferencz Kornélia és Palotay Gertrúd: Hímzőmesterség (Bp., 1940);


A hímzés alakulása a viselet fejlődésével követhető nyomon. Négy különválasztható szakaszra osztható: - az 1980-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze...
Gyűjtemény: http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1421






"Szerszámos kék dolmány" I.1. Készítette Rosta Ferenc szabómester, 1904-ben. Hordták Kapuváron, Sopron vm.-ben.


 


Lajbi I.3. 19-20. sz. fordulója, 19-20. sz. fordulója.
Használat helye: Szakmár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
Tótkomlósi (Békés m.) ködmön az 1900-as éve elejéről. II.



Sióagárdi hímzés:






Sióagárdi hímzés





Túlnyomóan laposöltéssel és száröltéssel, lyukhímzéssel készült. Jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal. 

A cakkokat további lyuggalásos rozettákkal és szőlőfürtökkel töltötték ki. 
A korábbi elaprózott, tömött, sűrű kis minták helyébe egyre több „rózsa” és tulipán került, amelyek hol az új matyóstílust (mezőkövesdi hímzések), hol pedig Kalocsa motívumait idézik. 

Színezésük azonban nem változott a mintákkal, megmaradt a sajátosan lila hatású kék-vörös keverékénél. Emellett ingek alján, ujján volt gyakorlatban a fehér lyukhímzés. 




Kalocsai viselet


A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímeket már a 19. század végén is. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket. Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfá"-val nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. 


A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. Természetesen a bérmunka időszak kezdete előtt is hímezték e vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat is. 





Kalocsai ruha




Később a hímzőasszonyok, leányok maguk rajzolják elő a mintákat az alapanyagon, amely az iparosodás után már egyre inkább finomabb gyolcs, pamut a korábbi vászon helyett. 

Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. 

A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az I. világháború után kezd színesedni. 





 a 20.század elején a menyasszonyi ruha még fekete volt Kalocsán és környékén


(Forrás: Szeretlek Kalocsa)



A varrógép elterjedésével a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliős" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.

A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Kovácsné Király Ilus.





Kalocsai népviselet



SZÍNVILÁG: 


Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. 
Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. 

Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. 

A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. 

A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. 

A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. 





Bujáki lányok - Wágner Flórián festménye



A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszin két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: Hímzett kalocsai napernyő a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. 

A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni. A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. 

A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt.
 Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben. 

Stílustörés, ha pl. a szomorúpamukos vagy öregmintákat a későbbi időkben kialakult természethű mintákkal együtt úgy alkalmazzák, hogy nem hangolják össze ezeket. 

A melírozott fonal alkalmazása erőltetett, nem tartozik a kalocsai hímzés hagyományaihoz.




Kalocsai mandala - terítő


A MOTÍVUMOK A minták, motívumok a házakon alkalmazott falfestés mintáit követték a hímzéseken is.






Szabó Éva népművész  - hagyományőrző


 Igen elterjedt volt a virágornamentika, amelyek a mezőkön és kertekben megtalálható virágokat tartalmazták: ibolya, csillagvirág, liliom, pillevirág, tulipán, szegfű, harangvirág, margaréta, orgona, fukszia, árvácska, rózsa, rózsabimbó, a híres kalocsai piros paprika, különböző bogyók, nefelejcs, gyöngyvirág stb. 







A virágokat sávosan, koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük (pl. kalocsai kötény, mellény). 







A mintavilágban törekszenek a természetábrázolásra. 







A már felsoroltak mellett kedvelt motívumok voltak: rozmaringos, szíves, kerekrúzsás, hosszúrúzsás, nyolcas, szőlőfejes, szilvamagos, szederindás, búzakalászos, pipacsos, harcsás minták is. 







A nagyobb mintájú virágokat (pl. tulipán, szegfű, rózsa, harangvirág) és a leveleket felezve rajzolták elő, és a virág vagy levél színének megfelelő szín két árnyalatával hímezték.


 

Kalocsai-két éves kisfiú.(Duna menti folklór fesztivál)
Fotó: PATIK ISTÁN







A legjellemzőbb motívum a rózsa, melyből ugyancsak több fajta van: ilyen a tetejes rózsa, a csillagos rózsa, szíves rózsa vagy koronás rózsa


ALKALMAZÁS:


Hímzéssel díszítették az ágyruhákat (díszes lepedőszélek, párnavégek), asztalneműket (abrosz, asztali futó, szalvéta), zsebkendőket. 
Ezek részei voltak az asszonynak való leányok kelengyéjének is. 
Szintén kihímezték a női felsőruházat nagy részét: kötényeket, blúzok ingvállait, nyakrészét, mellényeket (pruszlikokat), valamint különböző kendőket (komakendő, fejkendő, keszkenő). 
A férfiingek kézelőjére, az ujjakra, és a nyakrészre szintén hímzés került.

(Képen: Kovácsné Danyi Csilla és párja a lakodalmukon.)















Matyó




Matyó hímző asszony








Matyó mandala - díszpárna 


"Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög.
A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait!
Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak.
Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát.
Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért.
Így szól a legenda."






Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra? 

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelmedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. 

Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. 
Így szól a legenda.

A magyar férfiviseletek legkülönlegesebb darabjai, a jellegzetesen bő ujjú ,,lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készülnek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltja fel. 


A viselet másik impozáns része a fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással (,,ragyogóval") és selyemrojttal gazdagon díszített hosszú kötény, a ,,surc", melyet a férfiak és a nők, akárcsak a gyerekek egyaránt hordtak. 





Szinte minden darabnak más a mintája. Hol geometrikus ,,bossókával", hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték, de mind egy-egy remeke a magyar népművészetnek.

Az ingujjat megcsavarva még verekedtek is a legények, innen eredhet a MEGRUHÁZLAK kifejezés (?)





Matyó viselet



A kislányon: "litya"
Mezőkövesdi női felsőruhadarabok, amelyek összefoglaló elnevezése: litya. Szatén, purgament, brokát anyagból készültek, színes pántlika és bársonycsipke díszítménnyel. Ujjain és a farokvégződésen bársonnyal szegettek és gyári fekete csipkével díszítettek. 

A mezőkövesdi matyó viselet elválaszthatatlan részét képező kötény elnevezése: a "surc". A surcok fekete selyem anyagból készültek és kézi hímzéssel, gyári pántlikával, valamint fekete kötött, illetve gépelt selyemrojttal díszítettek. 


A hímzések elnevezése felülről lefelé: szűcsös, szűcsös, makus, matyórózsás és pántlikás kötények. 




Matyó legény nagyünneplő viselet

 
Fején színes pántlikával és szalagokkal díszített kalap. Ujján és vállán színes selyemfonallal dúsan hímzett, a ragyogót utánzó hímzésdíszítményekkel befejezett és színes cipós horgolással díszített lobogós inget visel. 


Az ingen posztó anyagból készült, csontgombokkal és sujtással díszített mellény. 
Nyakán hímzett nyakkendő. Gyolcsból készült, ráncba szedett bőgatyája előtt színes selyemfonallal hímzett, szűcsmintás, fekete selyem kötött rojttal díszített "surc", kötény.

A mezőkövesdi matyó viselet elválaszthatatlan részét képező kötény elnevezése: a "surc". A surcok fekete selyem anyagból készültek és kézi hímzéssel, gyári pántlikával, valamint fekete kötött, illetve gépelt selyemrojttal díszítettek. 


A hímzések elnevezése felülről lefelé: szűcsös, szűcsös, makus, matyórózsás és pántlikás kötények




Palotás ruhaköltemények





Írásos hímzés 


Az írásos öltés lényegében hasonlít a láncöltéshez. A szál itt is a tű alá kerül. Különbség az, hogy az öltés felső szélén is a tű alá helyezzük a szálat. 


Az írásos minták közét sokszor laposhímzéssel kell kitöltenünk. Ilyenkor először a laposhímzést készítjük el, majd köréje varrjuk írásos öltésekkel a mintát. Ezt az öltésformát Kalotaszegen ,,sujta” néven ismerik. 

Az egye­dülálló kis kerek formákat ,,tyúkszem”-nek nevezik. Ezeket egy középső pontból kiindulva, szorosan egymás mellett fekvő zsinóröltésekkel, illetve írásos huroköltésekkel varrjuk ki. 

Ha az írásosan hímzendő minta ívelt, hajlított formájú, ügyeljünk arra, hogy belül szorosabban, kívül ritkábban öltsünk, hogy szabályos fordulatot kapjunk.

- Bajka Anna munkái -






(forrás: Magyar Nyelv)










A halasi csipke



Világfa, életfa, tetejetlen fa szimbólum a csodaszarvassal



...a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke.

Első 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és azóta is fennmaradtak és a mai napig működnek. 

Ez a kézimunka fajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének. 

A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték és a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmából. 

Azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, mint hungarikum, amely világszínvonalú és az egész világot meghódította Izlandtól Ausztráliáig.



(forrás: Magyar Nyelv)

Továbbá:
A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:








A banai honfoglalás-kori szíjvég





Világfa, életfa, tetejetlen fa szimbólum




Sújtások, paszományok, népi hímzések rendszere:


A sújtás:

Egyenruhák és polgári ruhák díszítésére használatos, pár cm vastag, lapos, kézzel rávarrott zsinórdíszítés.





Az Atilla öltöny kézzel varrt sújtásokkal díszített.

A sújtások a mellény és az öltöny elején, az úján, a gallérján és a nadrágon találhatók.



Bocskai viselet


Huszárok


Esküvői viselet


Nyíregyházi népművészeti bolt


Esküvői ruha a Székelyudvarhelyi Helvientől - paszományos bocskai


Pál Mária-Magdolna - rusztikus ruhakészítő 


Pál Mária-Magdolna - rusztikus ruhakészítő 

Ide kapcsolódóan a szakrális geometrián és a végtelen csomó jelképrendszerein keresztül bemutatott szerkezetek és alakzatok összefüggéseinek bemutatása. Az anyag alapszerkezete - tudományos elmélet képei.
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=486
(forrás: Világbiztonság Nyílt Társaság)


Magyar motívumok gyűjteménye:





Magyar népi motívumok, hímzésminták:



„Vannak eleve ilyen meditatív jellegű munkák, pl. /…/ a hímzés. 
Maga a tevékenység önmagában megváltozott tudatállapotot eredményez. 
Megkérdeztem egy egyszerű asszonyt, miért szeret hímezni?

 „Úgy megnyugtat” – válaszolta. Ő így érzékelte ezt.

A hímzés mint tevékenység monoton, ugyanakkor összpontosítást követelő, egyben alkotó-értékteremtő és esztétikumra törekvő jellegű, ez biztosítja az elmélyült, nyugodt tudatállapot létrejöttét.

A hímzés technikája is hozzájárulhat ehhez. 

A keresztszemes vagy láncöltés önmagában is jelképes jelentést hordoz. 

Arról nem is beszélve, hogy e hosszú estéket betöltő tevékenység közben a nő szeretettel gondol arra aki számára a tárgyat díszíti, ezzel feltölti pozitív energiákkal. 

Amit ilyenformán készít, az szakrális tárgy lesz.

Magam is megtapasztaltam ezt. 

De tudtak a varrás (hímzés) mágikus jellegéről a régiek is, erre utal egy régi tárgyi emlékünk. 1983-ban Szarvas határában egy csont rovású tűtartót találtak, ami VIII.századi, valószínűleg avar eredetű. 

Viszonylag hosszú szöveget, kb. 63 betűjelet róttak rá.
 Magyarul is, többféle módon értelmezhető, egyik olvasata a következő: „Üngür démon ellen íme e vas; tű szúródjon a démonba, tű, tű, szúrj, bökj, varrj (el)! (ki) szétfejtesz, egybeölt(esz…) Üngür ne egyen (meg engem), űzd, emészd (el a démont), én Istenem!””
(eni)


(részlet A táltos útjának kövei c. előadásból)








(forrás: Magyar Kincsestár)












Hollókő








A MI Égi Anyánk egyik szép Teljességű Napja ...

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY 

.... azaz VIRÁG VASÁRNAP.... napja Március 25. - az igazi magyar nőnap!





 (kép: Kolozsvári Donkó Rebeka: Gyümölcsoltó BoldogAsszony)





(kép: Kolozsvári Donkó Rebeka: NagyBoldogAsszonyAnyánk)








Magyar tánc - Szakrális geometria:






További információk a szakrális geometriáról:








NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET


A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.

Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.
Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek!

Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását.

Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is.
Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk.

...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei.

Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik!






A KÁRPÁT-MEDENCEI NŐK VISELETEI

A világ nemzeteinek hagyományos öltözékeit bemutató Markovics Ágota (Art Agota) akvarellista, most a Kárpát-medence magyarságára koncentrál.
Kárpát-medencei női viseletek festménygyűjteménye igazi ékköve lehet a hagyományőrzésnek.





cikk:








Az összeállítás nem adja vissza hímzéseink, motívumaink és népviseleteink teljes gazdagságát, hiszen ez szinte lehetetlen, olyan nagy a mi gazdagságunk!









További:


- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html



-Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

-A magyar házak mágikus ereje: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html

-Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html


-László napra - Szent László király: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html

- A magyar népművészet - népviselet és a szakrális geometria: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html

- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

-Mit jelképez a szarvas?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html

-KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html

-Szent Márton a néphagyományban: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html

- A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:






Szeretettel,

Gábor Kati



blog oldalam: 









6 megjegyzés:

  1. Ilyen nincs még egy a világon! Csodakert!! Kuki Atilla

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Kedves Kati, A matyo legenda utan kerdeznek: hol lehet a lejegyzes eredetijet megtalalni? Nagyon megkoszonok akarmilyen felvilagositast, mert a kutatasaimhoz fontos lenne. A Facebookon is megtalalsz; Izabella Horvath (Hua Yu) nevre ha rakeresel. Koszonom elore is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán tőlük kellene érdeklődni!

      http://matyofolk.hu/index.php?content=menu&cmd=view&id=94

      Törlés