2013. március 21., csütörtök

Ősi imáink




Ősi imáink


Valahogyan ezen imádságok mintha másképpen hangoznának,

 mint az ezidáig szánkba rágott, megalázkodó könyörgések ugye?





Az Adiabenei Párthus Jézus - Baráth Gabriella alkotása



ARÁMI MIATYÁNK


A Nag Hammadi kódex apokrif szövegei között található az Arámi Miatyánk, ahogy az eredeti Adiabenei Párthus Jézus, azt saját nyelvén mondta:


Abún d basmája Netkádás smák!
Kozmosz Anyja - Atyja,Te teremtettél mindet, 
Ami a Fényben mozog. 
Gyújtsd egy pontba fényedet Mibennünk!

Téte melkútáh! Névé cevianná ajkanná d basmájá af bárá!
Teremtsd most meg Egységed uralmát, 
Hogy a Te Egy - Vágyad
A miénkkel cselekedjék, 
Miképpen minden fényben, aképpen minden alakban is!

Havaán láma d szemkanán javmáná!
Mindennap add meg nekünk, 
Amire szükségünk van, 
Kenyérben és szellemi látásban!

Vasbvohlán havbuáin ajkáná daf hnan sbvokán I haijabain
Oldd ki hibáink szálait, 
Melyek kötve tartanak minket,
Amiként mi is eloldozzuk azokat a kötelékeket, melyekkel másokat tartunk!

Velá tahlán lé ineszíná. Elá pacán min bisá.
Egyesítjük a Mennyet és a Földet. 
Teljesítjük igazi célunkat:
A hatalom és a tenni vágyás szeretetét, amely korról korra megújul.

Metul dilakí malkúta Uatesbétá I álám alnún. Ameyu
Hittel és bizalommal megpecsételve, 
Egész lényünkkel megerősítjük mindezt. 

Ámen






Szilágyi Béla:

Székely Miatyánk


Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy!
Kitől jön élet és halál!
Hívó szavunk tehozzád szárnyal,
És vigaszra csak ott talál!
- Nagyobbak voltunk minden népnél,
S ha meghalunk is, úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,
Megkönnyezi ravatalunk!

A te neved megszenteltessék!
- E nép mindig benned bízott...
- Te székely Isten! Félünk téged,
Bár sújtva sújt az ostorod!
Atyánk! Bár itt van a halálunk,
A mi lelkünk nem sír, nevet...
A sorsunk meg nem érdemeltük,
(De) Megszenteltessék a neved!

Óh, jöjjön el a te országod!
Add, hogy még boldogok legyünk!
Add, hogy még egyszer reánk nézzen
A mi szent Hargita hegyünk!
Add, hogy még legyen egyszer boldog
Székelyhon minden hű fia!
Add ,hogy még felvirradjon egyszer
Ez a bús, gyászos éjszaka!

A te akaratod legyen meg!
- Hogyha már minket elhagytál,
Hogyha a szavunk meg nem érted,
S ha a sorsunk egy hős halál,
- De engedd meg, hogy hős fiúnknak,
Kiért a szívünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein még
Egy dicső székely kikelet!

Ne vígy minket a kísértésbe!
Ne higgyük, hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben
Mindig csak székely vére folyt!
- Ne add, hogy benned is csalódjunk!
Ne add, hogy ne higgyünk neked...
Ne add, hogy elhiggyük azt, hogy
Cserbenhagytad a népedet!

Tied lesz hatalom, dicsőség!
Ki belénk oltád a hitet,
Hogy a székely nép felülmúlja
Az összes többi népeket!
A mi lelkünk nemesebb, büszkébb,
Nagyobb, mint bármi másoké!
Ki ott fent megcsókoltál minket.
Az életünk s vérünk övé!

Tanuljatok, ti földi népek!
Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből
A sírból is reményt fakaszt!
Éreznétek csak egyszer azt, mit
Minden hű székely szív dobog!
Éreznétek! ... S megértenétek.
Hogy a székely csak győzni fog!

Győzünk! Ha nem mi: unokáink!
S mi szépen, csendben meghalunk...
Mert tudjuk: egyszer még felharsan
Erdély szent hegyein dalunk!
- S bár mi szívünk szent keservével
E jégvirágban megfagyunk,
Hisszük most... s hisszük mindörökké!
Ámen! Mi székelyek  vagyunk!

Szerencs, 1919. július 




Székely csillag - Dávid Júlia alkotása


 Székely életfa - Dávid Júlia alkotása









SZÉKELY IMA

Hej, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a

Csíksomlyói Szűz Mária.



Vámos László fafaragó alkotása



Kun miatyánk - Kun imádság

(Bognár András fordítása)



Bezén Attmaz! (Atyánk, ki a mennyekben vagy,)
Kenze kikte. (tied az erő, tied a név!)
Szen lészen szenadon. (Valósuljon meg országod)
Dösön szen küklön. (mind a földön, mind az égben!)
Nicigen gerde ali kektebezén, (Különösen-jó kenyerünket)
akomuzne okne menze, (ajándékozd nekünk máma!)
Okne mezge hergezge, (Bocsásd meg a vétkeinket,)
Pitpütor il bézen méne mezne (miként mi is megbocsátunk)
neszem bezde jermezbezge. (a csapdába cselezőknek!)
Utrogergenge illme bezne olgyamanga, (Szabadíts az ellenségtől!)
kutkor bezne algyamanna. (Te vagy, aki szerteszórod)
Szen borson hoka csalli. (Gonosz-csalárd ellenünket –)
Bocson igyi tengere, Amen. (Megbocsátó, jóságos úr! (Amen) )








Hun miatyánk

HUN IMÁDSÁG



MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED,
S TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
A GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES
HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.



Hun ezüstveretes szíjvégen találták rovásírással írva az imát 






Hsziungnu arany övcsat


Kr.u.410-460 keletkezett. 
Hun ezüstveretes szíjvégen találták rovásírással írva az imát

 A kijevi Nemzeti Múzeumban van. 


A kijevi múzeumban őrzött Hun

övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű. 


Nem tudom, hogy

tudtok-e róla, hogy a szíjvégen talált rovásírásos szövegmegfejtésére

magyar rovásírás szakértőt-nyelvészt kértek fel!!! Előlünk, mégis

mindenáron eltitkolták, amíg lehetett.

Istennek hála, ma már nem lehet szinte semmit titokban tartani!!

Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén KIJEVBEN, amiről ma

már tudjuk, hogy Árpád nagyapja, Álmos őse, ÜGYEK fejedelem,

alapította, építette a szabír-magyar-várost, híres szabír

kovácsiparával. Ott készültek a csodálatos Magyar szablyák. Régészeti

feltárás során, a Magyar hegyen találtak 9000 darab rovásírással

teleírt pergamenpapírt tökéletes állapotban!!!!

A kutató régész Armatov akadémikus az egészet elküldte futárral a

Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk a

megfejtésében illetékesek!!! Őt száműzték Szibériába!! 


A 9000 darab

pergament pedig szőrén, szálán eltűnt!!! 


Mai napig semmit nem tudni

róla!!

A finnugoristák hallgatnak (vagy lapítanak, mint az a bizonyos a

fűben). Ma már kideríthetetlen, hogy megsemmisítették, vagy csak

eltüntették, nem tudni. Talány, hogy kinek, illetve kiknek állt az

érdekében mindez???? 
Óriási, pótolhatatlan veszteség, mert minden bizonnyal,

hatalmas és teljesen autentikus információs tömeg állna

rendelkezésünkre,

  a HAZATÉRÉS vagy HONVISSZAFOGLALÁS előtti, alatti és utáni időkből. 
S még mennyi minden van, amit eltitkolnak, vagy éppen megsemmisítenek

előlünk.

Visszatérve az imához: gyönyörű!!! Nemhiába mondták a GÖRÖGÖK, hogy a
szkíták- hunok - magyarok tudnak a legszebben imádkozni ISTENÜKHÖZ!!!!

(Bejegyezte: Gyenes Tamás )








CSÁNGÓ HIMNUSZ

Története:

“A Csángó Himnusz néven ismert ének szövege egy XIX. század második felében írt műköltemény, amit Petrás Ince János az általa gyűjtött népdalokkal együtt jegyzett fel.

Az 1989-1990-ben, amikor lehetőség nyílt a csángó öntudat szervezett formában való ápolására, felmerült a himnusz iránti igény. 
Ekkor került elő a Petrás Ince János által lejegyzett műköltemény, amit egy régi csángó keserves (”Túl e vizen Tótországon …”) dallamával párosítottak, és így megszületett a Csángó Himnusz néven ismert ének.”


Szöveg:

Csángó magyar, csángó magyar
Mivé lettél csángó magyar
Ágról szakadt madár vagy te
Elfeledve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél
Melyet országnak neveztél
Most se, országod se hazád
Melyet országnak neveztél

Idegen nyelv beborít, nyom
Olasz papocskák nyakadon
Nem tudsz énekelni, gyónni
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem hová leszünk,
Gyermekeink, s münk elveszünk
Melyet apáink őriztek
Elpusztítják szép nyelvünket.

Halljuk áll még Magyarország
Úristenünk Te is megáld,
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Mert münk is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk,
Úristen sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!









Boldogasszony anyánk - A régi magyar himnusz




A kép - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása


Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Ó Atya Istennek kedves szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Mert sírnak, zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Vedd el országodról ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk, Ó nyerj békességet.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Fiad ellen sokat, megvalljuk, vétettünk.
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekedsz egy lábig elveszünk.
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak, s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról, édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról








SZÓZAT - Vörösmarty Mihály




















Kovács Nóri - Boldogasszony anyánk - magyar népdal 

(régi himnuszunk)









  


Magyar égi fohász !


Fölséges Istenünk, tisztelettel kérünk,
Oltalmazd sokáig, jó szittya-Hun Népünk.
Ez a nép a múltját őrzi, óvja, védi,
származása szerint rendkívüli s régi.

Büszke szemmel nézzük Nimrud király fényét,
az Égen győzi le örök ellenségét.
Csodaszarvasunknak követjük futását,
Hunort, s Magyart hívó égi vágtatását.

Atilla kardjáról csodákat mesélünk,
ha e kard kezünkben, senkitől se félünk.
Csaba ifjú király meghajlunk előtted,
Fényes Csillagösvényt az Égre te szőtted.

Esztergomi falra festett oroszlánok,
mint apáink régen törjük szét a láncot.
Figyeljük a Turul madár érkezését,
a Tudás Népének újjászületését.

Szeretett Hazánkat körbeveszi Kárpát,
Ide tértek vissza Álmos, s fia Árpád.
Áhítjuk óvó Szent Magyar Koronánkat,
ha Ősfényben ragyog, ránk senki sem támad.

Örök Magyarország sosem maradsz árva,
mindig Szívünkben Élsz Szeretetbe zárva,
Aranyat szór a Nap Atyáink Földjére,
Világít, erőt ád népünk örömére.

Mindannyian vagyunk fiai a Napnak,
kik vélünk tartanak Magyar Erőt kapnak.
Ilyen csodás erő nincs több a világon,
Magyarok Istene ne hagyd hűlni lángom!

Pilis rejtekéből szóljatok regősök,
Jöjjetek közelébb régi ismerősök,
Pálos lelketekkel, mely tiszta és Áldott,

Mentsük meg együtt e szép Magyarországot!








Árpád Imája a Honfoglaláskor


Boldog Isten nézz ránk a magas egekből,
áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből.
Nemzetek Istene! 
Add nekünk e földet!
Magyarok Istene! 
Tarts meg itt bennünket!
Évezredeken át, áldd meg életünket,
viharban és vészben oltalmazz meg minket!
Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot,
ne érezzük soha a hontalanságot.
Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk,
ez legyen örökre a mi Szent Országunk.
Legyen minden magyar a Te Fény gyermeked,
pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted.










"Legyen előttetek mindig út, fújjon mindig a hátatok mögül a szél, az eső puhán essen földjeitekre, a nap melegen süsse arcotokat, s egész életetekben hordjon tenyerén a Jóisten." - Erdélyi áldás












A HÁZI ÁLDÁS




A falakon függő pozitív energia, kézimunka kompozíciók tűntek el véglegesen a modern világ süllyesztőjében. 


Pedig a harmonikus otthonok belső falának díszítő eleme, az üzenetek tartalma jótékony hatást gyakorolt az ott élőkre.

Klikk:


 http://magyarno.com/nem-sikk-a-hazi-aldas-mit-kezdjunk-a-mandalakkal/










Házi áldás  




















(forrás: Magyar Nyelv - Dudás István)




















Régi magyar áldás






Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed. 

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged. 

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek.









(klikk a képre a nagyításhoz)






















Szumír- Hunghar- Mahgar Őshimnusz


Országok országa
Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted.

Mint a magas mennység,
Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők,
Hős föld büszke népe,
Ez a te végzeted
Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt,
Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön
Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy,
Emeld fel a fejed!


(Forrás:
rovásírás alapján dr. Bobula Ida nyelvész)











SZÉKELY HIMNUSZ




(klikk a képre a nagyításhoz)





"KIGYÚLT A MENNYBOLT, ZENG A HADAK ÚTJA,
CSABA KIRÁLYFI GYŰJTI TÁBORÁT,
SZŰNIK AZ ÁTOK, KIAPADT A KÚTJA,
SZÍVÜNKÖN ÉGI ÖRÖM LÁNGOL ÁT!

HIÁBA ZÚGSZ MÁR, GYŰLÖLETNEK ÁRJA,
MEGÁLL A SZIKLA, NEM PORLIK TOVÁBB!
IMÁNK AZ ISTENT ÚJRA MEGTALÁLJA,
KÖSZÖNTSD MA NÉPEM ÜDVÖD HAJNALÁT!"


(Pap Gábor)




(Kép forrása: Autonómiát Székelyföldnek)



Megszületik a székely himnusz új versszaka Pap Gábor által:



-TRI - A - NON - Pap Gábor előadása 12/13
Pap Gábor előadása Trianonról. (2005. 06. 05.)

video:

és...

-TRI-A-NON - Pap Gábor előadása 13/13

video: 





Nem az egész előadás, az a részlet, ahol a táblára írja a székely himnusz új versszakát Pap Gábor.




Az eredeti szöveg:

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!


A régi Székely himnusz:

A régi himnuszt Bartók Béla jegyezte fel. 
Körülbelül 1320-ban keletkezhetett.

Hej, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.

(Forrás:wikipédia)















Édesanyák imája

felnőtt gyermekeikért


Mindenható te vagy, jóságos Istenem,
ezért csak téged kér az aggódó szívem,
alázatos szívvel, könyörögve kérlek,
őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.

Amíg kicsik voltak, fogtam a kezüket,
de az én kezem már nem éri el őket,
soha meg nem unva, arra kérlek Téged,
őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.
A Te kezed, Uram, mindenhová elér,
minden anyai szív ezért csak Téged kér,
egyedül Te vagy, ki mindent megtehet,
őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.

Retteg az én szívem, az oroszlán ordít,
minden sarkon a Rossz sunyin leselkedik,
te látod, Uram, hisz mindent lát szemed,
őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.

Lelkem patakjából hozzád folyik hálám,
biztos vagyok benne, hogy meghallgatsz Atyám,
mindig legyen rajtunk drága tekinteted,
őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.











Füst Milán
IMÁDSÁG



"Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én istenem hallgass meg engemet.
Hozzád megy szívem, itt szavam dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

A népekkel ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.

Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáljad, szeresd.
Szeresd, vigyázz rá istenem atyám,
El ne vesszen veszejtő éjszakán.

Távol népekhez híre el nem ér,
Hogy olyan jó, mint egy falat kenyér,
Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretne szántani.

Édes istenem, te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.
Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.

Te látod életét minden tanyán,
Te hallod hogy beszél édesanyám.
Te tudod a barna kenyér ízét,
Te tudod a Tisza sárga vizét.

Te tudod hogy itt milyen szívesen
Hempereg a csikó a füvesen.
Tudod a nyáj kolompját, ha megyen,
Édes szőlőinket tudod a hegyen
S keserű könnyeink tudod Uram,
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan,
S hogy víg esztendőt várunk mindenért
Hisszük hogy lesz még szőlő lágy kenyér.

Óh keljetek a magyart védeni
Ti istennek fényes cselédei:
Uradnak mondd el arany arcú Nap,
Mondd el szerelmes délibábodat
Dicsérjed a Balatont tiszta Hold,
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.

Csillagok, értünk könyörögjetek:
Kis házak ablakába reszketeg
Szerteszét este mennyi mécs ragyog...
Könyörögjetek értünk csillagok.














MAGyarok.....................Hiszünk Benne, amit e CSODÀS EMBER ELMOND !!!



Magyar hiszekegy














A TEREMTÉS HIMNUSZA

Nem volt semminek nemléte, se léte,
nem volt levegő és fölötte kék ég.
Hol volt a világ? mi takarta, védte?
Hol volt a magasság és hol a mélység?

Az élet még nem vált el a haláltól,
egymásban pihent a nap és az éjjel:
lélegzés nélkül lélegzett magától
az Egy, és magányát dobogta széjjel.

Fekete volt minden, mint mikor éj van,
az idő csak készülő óceán volt:
s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban,
áttüzesedett s burkából kilángolt.

Megszületett a Szerelem, a lélek
magva és ura minden ösztönöknek;
nemlétig érő gyökerét a létnek
ma is a vágyban keresik a bölcsek.

És mikor a rend a határt kiszabta,
mi volt alul: és mi került fölébe?
Itt vak álmok, ott erők forradalma,
lent bomlás, fent a formák büszkesége.

Megtudtak-e mást is, akik kutattak?
A titkokat bejárni volt-e szent ész?
S ha istenek is csak azóta vannak,
ki mondhatja meg, mi volt a teremtés?

Ő, akitől van, aki a világra
őrködve néz, aki a maga őse,
Ő, aki csinálta vagy nem csinálta:
Ő tudja! tudja!... Vagy nem tudja Ő se?


(a Rig-védából - Szabó Lőrinc fordítása)









Továbbá:


1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2. Hargita:

3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5. A pozsonyi csata:

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7. Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

13. CSABA KIRÁLYFI:

14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html

22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:

23. Az én népem - a székely nép:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/az-en-nepem-szekely-nep.html

24. TRI-A-NON - Pap Gábor előadása 1/13:

25. Ősi imáink: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/osi-imaink.html

26. A HARANGOK HALHATATLANSÁGA (a harangok, melyek ágyúkként zengtek tovább)






Szeretettel,

Gábor Kati



blog oldalam: 




1 megjegyzés:

  1. Számomra óriási öröm,hogy rábukkantam erre az anyagra.Hálásan köszönöm

    VálaszTörlés