A CSÁNGÓKRÓL
„Hitében él a nemzet”
Gyökerek - Ott, ahol a Szeret vize szompolyog
A moldvai csángók - az 1990-ben készült dokumentumfilm a
Kárpátokon kívül élő mintegy 200 ezres magyar népcsoport életét mutatja be
Klézse és Pusztina környékén.
(Szakértő-riporter: Halász Péter)
Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.
A Gyimesekben - Erdély
Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.
A dokumentumfilm végén egy katolikus lelkész, aki
Szászrégenben szolgál, de a Bákó megyei mintegy 8 ezres lakosú Lujzikalagorból
származik, szomorúan mondja, hogy szülőfalujában nincs változás, az
egyszerűsége miatt a népét nagyon félrevezetik.
Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély
Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély
A népe haldoklik, segítségre lenne szüksége, de nagyon
nehezen megy a csángók öntudatra ébresztése, tette hozzá lehangoltan a fiatal
tisztelendő. Gyimes csángó népviselet
Bővebben: http://erdely.ma/multidezo.php?id=144...
Gyimes csángó népviselet
Bővebben: http://erdely.ma/multidezo.php?id=144...
Gyimes csángó népviselet
MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL
„Hitében él a nemzet”
/ térkép a Bákó környéki csángó településekről /
Moldva a Keleti-Kárpátok túloldalán
terül el.
A Gyimesekben - Erdély (Káté Antónia fotója)
Egykor honfoglaló őseink Etelköz nevű területének nyugati része volt.
Jáhorok pataka - Gyimesek - Karácson Csaba fotója
A magyar honfoglalás után besenyő szállásterület, ill. gyepűvidék, majd
Kumánia, Kunország része, a középkortól a XIX. század végéig a román bojárok
által irányított Moldvai fejedelemség.
Egyes kutatók szerint már a honfoglalás
idejéből maradtak itt magyarok.
A XI-XII. századtól kezdődően, amikor Erdély
keleti-délkeleti részét kezdték benépesíteni a székelyek és a szászok az
összeszűkülő gyepű védőrendszer helyett a Kárpátok túloldalán, a keleti
lejtőkön létesítettek királyaink őrállomásokat.
Megindult a kunok térítése is,
létrejött a Milkói Püspökség.
A tatárjárás e tájon is végigsöpört, a kunok
átköltöztek Magyarországra.
Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója
Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója
A tatárjárás után a
magyar királyok a Szeret folyó partján újabb határőrvonalat létesítettek.
Bákótól északra elsősorban a Szamosvölgyből, délre Székelyföldről telepítettek.
Bákótól északra elsősorban a Szamosvölgyből, délre Székelyföldről telepítettek.
Gyimesközéplok - Bajkó László fotója
A fontosabb kereskedelmi utak mellett városias települések is létrejöttek,
Bákó, Jászvásár, Karácsonykő, stb.
A magyarok mellett szlávok és oláhok
települtek, a helynevek többsége azonban magyar eredetű. 1353-ban Nagy Lajos
magyar király Dragos máramarosi oláh kenézt bízta meg, hogy szervezzen bánságot
Moldvában.
Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója
A kialakuló Moldvai Bánság, Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérbirtoka
volt.
Ez időben a magyarok s a kisebb számú németek és lengyelek megbecsült
tagjai voltak a Moldvai Fejedelemségnek, ők közvetítették a fejlettebb
termelési módokat, ők honosították meg a szőlőművelést, stb.
Több moldvai
bojárnak magyar felesége volt.
Moldva Nagy István,
Stefan cel Mare alatt önállósodott, 1467-ben Mátyás király büntetőhadjáratot
vezetett a magát lengyel hűbér alá helyező moldvai fejedelem ellen, de
Moldvabányánál az oláhok tőrbecsalták a magyar sereget, Mátyás király
megsebesült és visszafordult.
1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.
Gyimes - szoros a Rákóczi várból
1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.
A kapcsolatok a török
időkben lazultak meg, Moldva török hűbérbirtokká vált, s csak az 1877-es
orosz-török háború után vált függetlenné az 1859-ben Havasalfölddel egyesült
Románia.
A középkor folyamán
továbbra is érkeztek magyar, elsősorban székely betelepülők, utolsó, legnagyobb
hullámuk 1764-ben, a Madéfalvi veszedelem következményként.
Moldvai csángó magyarok a madéfalvai emlékműnél
Ma Moldvában mintegy
250.000 katolikus él, ők a magyarok, székelyek leszármazottai. A katolikusokat
a románok ma is magyaroknak nevezik.
A nagymértékű elrománosítás ellenére még
ma is 60-80.000-en beszélik a nyelvújítás előtti archaikus magyar nyelvet.
Dóra Áron Furulyás - A Népművészet Ifjú Mestere - Gyimes -
Erdély
Bár buzgó katolikusok,
csak elvétve voltak magyar papjaik.
Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években.
Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években.
Ekkor viszont közel 200 településen.
A kommunista diktatúra
idején a románosítás erőszakosan folyt, a csángó-magyarok lakta vidékek zárt
területek voltak, még az erdélyi magyarokat is gyakran csendőrök vezették ki a
csángó falvakból.
Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója
Elégették a magyar nyelvű könyveket, imakönyveket.
Akinél
ilyet találtak, azt megverték.
A magyar nyelvű oktatást megszüntették.
Katolikus, "janicsár" papokat képeztek ki, s ezeket küldték a moldvai
falvakba.
Gyimes - Erdély - Fodor István fotója
Sok helyen a papok ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart.
Magyar
nyelvű iskolák hiányában nem alakult ki saját értelmiségük.
A magyar falukat
román falukkal közös községekbe szervezték, így a színmagyar települések lakói
is kisebbségbe kerültek.
A dolgos, hívő katolikus
csángók nagy szegénységben élnek.
A családokban gyakori a 8-10-12 gyermek.
Munkahelyek nincsenek, a megélhetés alapja a pár holdnyi földecske.
A felnőtt
férfiak többsége eljár dolgozni.
Régebben Románia iparvidékeire, ma már inkább
Olaszországba, Izraelbe és Magyarországra.
A még magyarul beszélő
falvakban is folytatódik az elrománosodás. Bár a nagyszülők, főleg a nagymamák,
többnyire nem is tudnak oláhul, a középkorúak már kétnyelvűek.
Igaz a románt
sem tudják rendesen.
Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély - a Rákóczi várból
Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély - a Rákóczi várból
Deáky András - A gyimesbükki ezeréves határ őre
video:
A történelmi Magyarország legszebb vasútja a
Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal.
140 híd és viadukt található ezen a csupán
60 km-nyi szakaszon.
A lóvészi alagút 1012 m magasságban keresztezi a Kárpátok fő
gerincét.
Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás
méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.
Itt, a történelmi Magyarország határán, a Rákóczi-vár lábánál
áll a 30. számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza.
A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el
Erdélyt, és lép át Moldvába.
Az őrház, a kápolna, a katonai emlékhely mindannyiunk számára
fontos jelképek.
A gyerekeket általában születésüktől kezdve románul tanítják,
mert román tudás nélkül nem veszik fel őket az óvodába, ill. már az első
osztályokban megbuktatják őket a román tanárok.
A magyar nyelvet az utcán, s
főleg a nagyszülőktől szedik magukra, ám írni és olvasni nem tanulnak meg
magyarul.
A "forradalom"
után egyes falukban néhányan saját házukban kezdték a gyerekeket írni-olvasni
tanítani magyarul.
Később a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezte a
délutáni és hétvégi foglalkozásokat.
2002-ben sikerült először elérnie a
szövetségnek, hogy két településen az iskolai oktatás keretében, idegen
nyelvként heti 3 órában tanulhassanak a gyerekek magyarul írni, olvasni.
A
román hivatalos szervek és a román papok ellenállása ellenére ma már 14 faluban
iskolai órarendbe iktatva mintegy 1200 gyerek tanul magyar nyelvet.
Mintegy 100
gyermek már magyar nyelvű középiskolában tanul tovább, többségük Csíkszeredában
kollégista.
Szaporodik a magyar nyelven diplomázó fiatalok száma is.
A magyar nyelvű oktatás
költségeit a Szövetség nagyrészt adományokból, elsősorban a keresztszülő
programban részt vevők befizetéseiből fedezi. / Keresztszülőprogram. /
A moldvai magyarok,
csángók, kiapadhatatlan forrása a magyar néprajzkutatásnak.
Náluk még eleven
hagyományok a középkori magyar szokások, nyelv, versek, balladák, énekek.
Népviseletük színes, s jellemző az adott településre.
Népviseletük színes, s jellemző az adott településre.
Ha népviseletben vannak,
amely az idősebb korosztályoknál még ma is természetes viselet, az öltözékéről
felismerik, ki melyik faluban él.
/www.erdely-szep.hu /
Csángó-fesztivál 2010
Csángó pillanatok
Moldvai csángó gyerekek néptánca
Moldva képekben, a Tázló zenekar honlapjáról, Czellár Gabriella
fényképeivel:
Baliga Csaba, Gyimesi csángó beszédét láthatják, hallhatják a
csángókról.
Baliga Csaba. A csángók:
Már-már őszülőben a gyimesi táj – Erdély - Szárszó Edit fotója
Itt ma lakodalom lesz! - Gyimesközéplok - Bajkó László fotója
Ezeréves határnál - A Hit, Élet és a Nemzet Kapuja - Gyimesbükk
- Erdély
Gyimesi mellény
Gyimesi fonáján varrott halacskás
Tiszta szoba - Gyimesközéplok - Erdély
Csángó szoba - Boglárka Vendégház - Gyimesközéplok - Erdély
Bagolyvár - Gyimesfelsőlok - Erdély - Antal Mónika fotója
Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója
Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója
Tavasz - Zöldellő domboldalak a Gyimesekben - Erdély - Varga Terézia
képe
Az ősz színei az első hó után - Gyimes – Erdély - Fodor István képe
Gyimesi mellény
(Képek forrása: Patrióta Európa Mozgalom)
MAGYARUL BESZÉLŐ FALU EZER KILOMÉTERRE KELETRE TŐLÜNK!
...még egyikük sem járt Magyarországon!
video:
Továbbá:
1. Világszép Tündér Ilona -
ősmagyar legenda:
2. Hargita:
3. A CSÁNGÓKRÓL:
4. Nyergestető - a magyar
történelem Thermopülai csatája:
5. A pozsonyi csata:
6. Magyar mitológia és rovások
- Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
7. Az utolsó Táltos:
8.Turániak - Magyarok -
Anyahita szól hozzánk
9.Az Arvisurából - részlet 1
– 2.:
10. A magyarság ősi
gyógymódjai és vallása:
11. A
magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
12. Húsvéti népszokások,
hagyományok:
13. CSABA KIRÁLYFI:
14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
15. MIENK VAGY ERDÉLY:
16. Meseterápia - Magyar ősmesék –
népmesék:
17. A
magyar népviselet és a szakrális geometria:
18. Népi
játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html
19. Október
- a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
20. Székelykapuk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
21. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
22. A szólásainkban rejlő tudás:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Tibetben van egy folyó, aminek a neve Tsango. Ez Himalájából ered, és kacskaringós úton folyik le a hegy lábáig. Lehet, hogy innen ered a csángál szavunk. Erről nincs ismerete az öregeknek? Az indiánoknak van egy Tsango nevű szent tavuk, ahova idegenek nem mehetnek. Ez nem véletlen egybeesések.
VálaszTörlés