MAGYAR NÉPDALOK

A MAGYAR NÉPDALOK

"Azért olyan szép a világ, mert a szíve Magyarország!"

A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához!

"A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.

Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.

Teljes lelki élet zene nélkül nincs.

Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."

(Kodály Zoltán - Mire való a zenei önképzőkör, 1944)

"Meggyőződésemmé vált, hogy a magyar parasztembert ugyanaz az erő fakasztja népdalra, mint a tavaszi rügyet!" 

- Bartók Béla -

HA ÉN RÓZSA VOLNÉK...

  

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,

Minden évben négyszer virágba borulnék,

Nyílnék a fiúnak nyílnék én a lánynak

Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,

Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,

Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,

Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,

Hogy az egész világ láthatóvá váljék,

Megértő szemekkel átnéznének rajtam,

Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,

Minden áldott este fényben megfürödnék,

És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,

Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,

Mindenféle szélnek haragosa lennék,

Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,

S nem lennék játéka mindenféle szélnek.

video:

https://www.youtube.com/watch?v=6ojhBoj8bP8

„Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem...

Meggyőződésem szerint igazi, ún. szűkebb értelemben vett népi dallamainknak mindegyike valóságos mintaképe a legmagasabbrendű művészi tökéletességnek. Kicsinyben ugyanolyan mesterműnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bach-fúgát vagy Mozart-szonátát.

Az ilyen dallam klasszikus példája egy zenei gondolat páratlanul tömör, minden feleslegest elkerülő kifejezésének.

Igaz, ez a szűkszavúság, meg a dallamok szokatlan kifejezésmódja az oka annak, hogy átlagos zenészre vagy zenekedvelőre csak nehezen hatnak.

Az átlagos muzsikus számára minden zeneműben azok a sablonos járulékok a legfőbbek, melyeket már jól ismer.

Ő csak ezeknek az ismerős sablonoknak tud örülni s az alapvető lényeget felfogni nem képes.

Ám abból a parasztzenéből, amelyről most szólunk, hiányzik minden járulék – itt minden alapvetően lényeges.

Nem meglepő tehát, ha az átlagos zenész és az ilyen zene között bensőségesebb kapcsolat nem jöhetett létre.”

(Bartók Béla: Magyar népzene és új magyar zene, 1928) – Pávai István: Bartók Béla, a népzenekutató (folkMAGazin 2007/6)

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php?file=mag07_6&p=14

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php?file=mag07_6&p=14&type=issuu

Fotó: Bartók Béla Kavics utcai otthonában a festett szekrénye előtt. A felvételt felesége, Pásztory Ditta készítette 1929 májusában.

Az eredeti magyarnóta szöveg, Bartók Béla gyűjtésében:

Megkötöm lovamat

Megkötöm lovamat, szomorú fűzfához,(piros almafához)

Megkötöm szívemet, gyönge violához,(violámhoz)

Lovamat eloldom mikor a Hold felkel,

De tőled violám csak a halál old el.

Szövegváltozat:

Megkötöm lovamat, piros almafához

Megkötöm szívemet, gyönge violámhoz

Lovamat eloldom mikor a Hold felkel,

De tőled violám csak a halál old el.

Gyere be, gyere be gyönyörű kis madár,

Csináltattam néked, aranyból kalitkát,

Aranyból kalitkát, gyémántból vályúját,

Gyémántból vályúját,ezüstből ajtóját.

Nem szoktam, nem szoktam kalitkába hálni,

De csak szoktam, csak szoktam zöld erdőbe járni,

Zöld erdőbe járni, fenyő magot enni,

Fenyő magot enni, gyöngy harmatot inni.

"A rügy - virág, a forrás és a dal fakad!"

Born Gergely - A Magyar Néptánc Titkos Nyelve:

video:

https://www.youtube.com/watch?v=-EIDLjrNuXQ

"A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen." 

- Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató

Pál István és Agócs Gergely

(a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük, több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on)

A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET

A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar

ember benne él a természetben.

Ezt különösen a népzene igazolja, amiben 

„benne van minden hangsor, benne van a teljesség”

A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik.

Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal.

Néhány példa:

„Esik eső, szép csendesen csepereg,

Barna kislány szobájában kesereg

Ki-kinyitja a szobája ablakát,

Úgy hallgatja az eső zuhogását.

(Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése)

A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez:

Megyen már a Hajnalcsillag lefelé,

Az én kedves galambom most megyen hazafelé,

Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma,

Rásütött a Hajnalcsillag sugara.

A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban:

Kimegyek a doberdói harctérre

Feltekintek a csillagos nagy égre,

Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám?

Merre sirat engem az édesanyám?

A népművészet szellemi tartalma:

A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak. A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek.

A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető.

A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik.

A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik.

A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője.

Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő.

Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán). 

Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik

a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit).

Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története.

A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen

Mit akarok a régi székely dalokkal?

Kodály Zoltán 1927.

Ezt kérdik még ma is egyre-másra. 

Még mindig vannak, akiknek szívében kőre hullott a mag, akiknek ezek a dalok nem mondanak semmit, legfeljebb kuriózumnak, múzeumba valóban nézik. 

Múzeum! 

Ellenségei oda szeretnék már zárni az egész magyarságot, hogy üveg alatt mutogassák. 
Jól is illene oda „festői népviselet”mellé, gramofonlemezeken eredeti székely dalok... 

De hiába. 

A magyarság még él és egyelőre nem akar múzeumi tárgy lenni. 
A székely dal is él, egy pillanatra sem hallgatott még el. 

Most éppen erősödik a hangja, mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. – Kodály Zoltán 

Kodály Zoltán népdalok lejegyzése fonográfról

A népdal a magyar népzene legősibb formája.

Emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. 

Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk.

A 18. század közepéig senki sem foglalkozott a magyar népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt.

A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött.

A tudományos népdalgyűjtéssel a 20. század elejétől foglalkoznak népdalgyűjtőink.

Népdalaink eredetének kinyomozása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – 20. századi zenetudósaink, zeneszerzőink - nevéhez fűződik.

Népdalaink a népi kultúra virágai.

Népdal - Donáth Gyula alkotása

Zengő ajkakon élő remekművek, melyek a tudatlanok kincsének és a tanultak élő csodájának tekinthetők.

A népdalok világa évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrődött művészet, amely kis arányaiban olyan tökéletes, akárcsak egy nagyszabású mestermű.

Szabályok és rend nélkül virulnak, virágos rétté nyílnak, mérhetetlen harmóniájú teljességgé.

Stílusuk szerint a magyar népdalok két csoportra oszthatók:

régi és új stílusú népdalokra.

A régi stílusú népdalok nagy része több száz éves, gyökereik a honfoglalás előtti időkre nyúlnak vissza.

Az új stílusú népdalok keletkezése a 19. századra tehető.

Legértékesebb zenei kincseink a régi dallamok.

Régi stílusú népdalok például a "Felszállott a páva", "Megrakják a tüzet" című magyar népdalok.

A Felszállott a páva című népdal a legrégebbiek közül való pávatípusú dalunk.

E nagyon régi népdalok közé sorolhatók a siratóénekek, regös dallamok és gyermekjátékdalok is.

Az ősi magyar siratók 2-3000 éves archaikus formák, amelyek a magyarság ázsiai őshazájából származnak.

A legismertebb a "Kiszáradt a tóbul" és a "Katona vagyok én" kezdetű dallam.

Új stílusú népdalok például az "A csitári hegyek alatt", "Csillagok, csillagok" címűek. 

A régi- és új stílusú magyar népdalok egymásnak szerves folytatásai.

Bartók Béla

A magyar népdal stílusjegyei:

-      Egyszólamúság

-      Négysorosság

-      Pszalmodizáló ("zsoltározó" vagy "beszédszerű")

-      Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és a parlando (elbeszélve)

-      Szűk hangterjedelmű dallamvilág a régi stílus esetében

-      Pentatónia, különösen a régi stílusú dalokban

-      Jellegzetes ritmusképletek, amelyek a szöveg hangsúlyozásához alkalmazkodnak

A régi stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei:

-      Sorszerkezet: kvintváltás lefelé, azaz a népdal első két sora egy kvinttel (öt hanggal) mélyebben megismétlődik, vagy variálva megjelenik

         -  Dallamvonal: ereszkedő, a lefelé kvintváltásból adódóan: a dallam első sora helyezkedik el a legmagasabban, az utolsó a legmélyebben, kiváltképpen a sorzáró hangok mutatják az ereszkedést

-      Előadásmód: parlando (=beszélve, azaz a szöveg lejtésének megfelelően, nem egyenlő "elbeszélve"), rubato (szabadon) vagy tempo giusto (a leírt ritmushoz kötötten); nagyjából 50-50% a parlando-rubato és a giusto népdalok aránya

-      Hangkészlet: pentatónia (öt hangból álló (l,-d-r-m-s) hangsor, amelyben nincs félhang távolság, leggyakrabban lá-pentaton hangsor), valamint szabályos hétfokúság (gyakori a modális hangsorok használata)

-      Szótagszám: gyakran kicsi

Fölszállott a páva - Gaidos Cristina Emanuela énekes 

Az új stílusú népdalok jellemzői, ismertető jegyei:

-      Sorszerkezet: visszatérő (azonos első és utolsó sor), gyakori a kvintváltás felfelé

-      Dallamvonal: kupolás a felfelé kvintváltásból is adódóan, vagyis a két középső sor magasabban jár az elsőnél és az utolsónál

-      Előadásmód: szinte kizárólag tempo giusto

-      Hangkészlet: hétfokúság (itt is gyakori a modális hangsorok használata), elvétve lehet pentaton is

-      Szótagszám: nagyobb szótagszámúak, mint a régi stílusú népdalok

-      Gyakori ritmuszárlatok a sorok végén: éles ritmus-negyed-negyed szünet, félkotta-negyed-negyed szünet.

A MAGYAR NÉPDALOK

Szerkesztette és a bevezetőt írta:  Ortutay Gyula, magyar néprajzkutató

Válogatta és jegyzetekkel ellátta:  Katona Imre

Budapest : Neumann Kht., 2000

TARTALOM

A magyar népdal

- Bölcsődalok:

[Tente, baba, tente! …]

„Tente, baba, tente!

Itt van már az este;

Köszöngetnek szépen

Csillagok az égen.”

(Vének – Győr)

[Aludj, baba, aludjál! …]

[Este van már, alkonyul, …]

[Tente, baba, tente, …]

„Tente, baba, tente,

Elgyütt már az este.

Aludj, ingó-bingó

Piros rózsabimbó!”

(Jászárokszállás  - Szolnok)

[Ring a bölcső, ringadozz! …]

[Tente, baba, tente! …]

[Tente, baba, tente! …]

[Csendesedj, angyalka, …]

[Tente, tente, kisbaba. …]

[Tente, baba, tente. …]

[Csicsija, babája! …]

„Csicsija, babája!

Nincs itthun a mamája:

Elment a vásárba,

Cukrot hoz a kosárba;

Ha jó lesz az Annuska,

Megkapja holnapra”

(Sur – Veszprém)

[Csicsija, babája! …]

[Aludj, baba, aludjál! …]

[Tente, csibe; tente, baba; …]

[Nem akar aludni a bogárka? …]

[Csicsija, babika, aludjál Janika! …]

- Gyermekmondókák, játékdalok:

[Kerekecske, dombocska, …]

TENYERESDI:

„Kerekecske, dombocska,

Itt szalad a nyulacska!

Erre megyen, itt megáll,

Itt egy körutat csinál.

Ide búvik, ide be:

Kicsi gyermek keblibe.”

(Szatmár  - Szatmár)

[Ez elmönt nyúlászni, …]

[Süti, süti pogácsát …]

TAPSOLTATÓ:

„Süti, süti pogácsát

Apának, anyának;

Tejbe, vajba az apjának,

Sóba, vízbe a dadának”

[ Cicurka, …]

[Jár a baba, jár, …]

JÁRTATÓ:

"Jár a baba, jár,

Mint a kis király:

Szedegeti a lábát,

Koptatja a bocskorát."

(Orosháza - Békés)

[Áll a baba, áll, …]

[Jár a baba, jár, …]

[Cini-cini, muzsika! …]

[Gyí te, gyí te, kis paripa! …]

[Láng, láng, kicsi fa. …]

[Újság hasamba, …]

[Kúdú, kúdú: szalonnát; …]

[Cserebere, fogadom …]

[Örök harag, …]

[Árúkodó Júdás, …]

[Kinek veszett valamije? …]

[Sírás-nevetés! …]

[Ádám, …]

[Béla, Béla, Béluska, …]

[Benedek, …]

[Gyuri, Gyuri, Gyurika, …]

[Jóska, tojóska, …]

[Lackó, packó, …]

[Kemincébe van a kalács. …]

[Örzse-börzse, …]

[Pista, Pista, pohárista, …]

[Sándor, …]

[Lányok, lányok, …]

[Szérű-szérű fakanál, …]

[Három pisze mög egy vak. …]

[Április bolondja …]

[Április bolondja …]

[A báránnak négy a lába, …]

[Kis kalitka, nagy madár. …]

[Sokat fárad a vadász, …]

[Süss föl, nap, …]

NAPHÍVOGATÓ:

"Süss föl, nap,

Szent György-nap!

Aranbárán

Kertöm alatt

Majd mögfagy!

Terídd el a

Köpönyegöt!

Adjon Isten

Jó melegöt!"

(Szőreg - Torontál)

[Nyisd ki, Isten, kiskapudat, …]

[Adj, Isten, meleget, …]

[Ess, eső, ess! …]

ESŐINDÍTÓ:

„Ess, eső, ess!

Hónap délig ess!

Búza bokrosodjon,

Zab szaporodjon!

Az én hajam olyan legyen,

Mint a csikó farka,

Még annál is hosszabb,

Mint a Tisza hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a Duna hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a tenger hossza!”

Csongrád (Csongrád)

[Jóisten, adj esüt, …]

[Esik az eső, ázik a mező. …]

[Kaszálj, kaszálj, pók, …]

[Csigabiga, gyere ki! …]

[Csigabiga, gyere ki! …]

CSIGAHÍVOGATÓ:

„Csigabiga, gyere ki!

Ég a házad ideki;

Hozz egy csupor vizet ki!

Sós kútba vetnek,

Onnan is kivesznek;

Malom alá tesznek,

Ott meg összetörnek;

Mégis ki kell bújnod!”

(Uzon - Háromszék)

[Csigabiga, gyere ki! …]

[Csigabiga, gyere ki! …]

[Tücsök koma, gyere ki! …]

[Katalinka, szállj el, szállj el! …]

[Pille, pille, aranypille, …]

[Lepke, lepke, szállj le! …]

[Regü, regü, béka! …]

[- Gólya, gólya, gilice, …]

GÓLYAHÍVOGATÓ:

„– Gólya, gólya, gilice,

Mitől véres a lábad?

– Török gyerek elvágta,

Magyar gyerek gyógyítja:

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.”

(Tapolcafő  - Veszprém)

[Csicsuri-csácsori. …]

[Varjú, varjú, vak apád, …]

[Kányo, menj a buzábo! …]

[Héja, héja, vaslapát. …]

[Héja, héja, lakatos, …]

[Hess el, sas, sastollas! …]

[Sas, sas, sas, …]

[ Bőregér, bőregér, …]

[Szebb a páva, mint a pulyka, …]

[Böm-böm, bika! …]

[Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, …]

[Menyedasszony, …]

[Éhes volt a róka, …]

[-Róka, mit csinyász? …]

[Bújj, bújj, medve; …]

[Egy, kettő, három, négy; …]

KISZÁMOLÓ:

„Egy, kettő, három, négy…

– Kopasz barát, hova mégy?

– Pápára szénáért;

Szénát adom lovamnak,

Lovam nekem trágyát ad;

Trágyát adom földemnek,

Földem nekem búzát ad;

Búzát adom molnárnak,

Molnár nekem zsemlét ad,

Zsemlét adom bojtárnak,

Bojtár nekem botot ad;

Úgy megdobom a kutyát,

Hogy eltöri a lábát.”

(Tild - Bars)

[Mit keressz, szarka, a szemétben? …]

[Nád, nádi rokonok …]

[Tekenőbe tiszta víz. …]

[Hátamon a zsákom, …]

[Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat, …]

[Kele, kele, fűzfa; …]

[Egy - megérett a meggy. …]

HINTÁZTATÓ:

„Egy – megérett a meggy.

Kettő – feneketlen teknő.

Három – majd hazavárom.

Négy – biz oda nem mégy.

Öt – leesett a köd.

Hat – hasad a pad.

Hét – dörög az ég.

Nyóc – zsíros a gombóc.

Kilenc – Kis Ferenc.

Tíz – tiszta víz.

Ha nem tiszta,

Vedd vissza!

Ott a szamár,

Megissza.”

[Egy üvegalma, …]

[Egy, kettő, három, …]

[Egyedem, begyedem, tenger tánc. …]

KISZÁMOLÓ:

„Egyedem, begyedem, tenger tánc.

– Hajdu sógor, mit kivánsz?

– Nem kivánok egyebet,

Csak egy falat kenyeret!”

(Tapolcafő  - Veszprém)

[Egyetem, begyetem, karkantyú. …]

[Orosházán volt egy bolt, …]

[A sámsoni piacon …]

[Pap vagyok, prédikálok; …]

[Falu végin egy kis ház, …]

[Egyszer volt egy ember, …]

[Volt egyszer egy szalmapap. …]

[Egyszer egy időben, …]

[Egy, kettő, három, négy… …]

[Süssünk, süssünk valamit; …]

[Vak varjúcska! …]

[Megy a garas vándorútra: …]

[Csem-csem gyűrű, …]

[Csöm-csöm gyűrű, …]

[Ég a gyertya, ég, …]

[Túrót ettem, elejtettem; …]

[Mély kútba tekintek: asszonyomat látom …]

[Bújj, bújj, itt megyek: …]

[Lopom-lopom a szőlőt; …]

[Kecske van a kis kertbe, …]

[Ha én cica volnék, …]

[Fogd meg, cica, az egeret! …]

[Az asztalnál reggeliztem, …]

[ Hosszú lábú gólya bácsi, …]

[Kis kácsa fürdik fekete tóba, …]

[Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna; …]

„Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna;

Cérna volna, selyem volna, mégis kifordulna.

Pénz volna karika, forduljon ki Márika,

Márikának lánca!”

(Csallóköz)

[Fehér liliomszál, …]

[Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa! …]

[ Beültettem kis kertemet a tavasszal …]

[Erdő mellett nem jó lakni, …]

[Elvesztöttem páromat, páromat: …]

[Elvesztettem zsebkendőmet, …]

„Elvesztettem zsebkendőmet,

Megver anyám érte.

Aki kapta, adja vissza!

Csókot adok érte.

Szabad péntek, szabad szombat,

Szabad szappanozni.

Szabad a megtalálónak

Egypár csókot adni.

– Édesanyám, a kendőm

Kéri azt a szeretőm.

– Eredj, lányom, add oda,

Én is úgy adtam oda,

Tizenhárom éves koromba.

– Jaj, anyám, nem adom,

Zsebkendőmet elhagyom!

(Vagy:)

– Jaj, anyám, megadom,

Zsebkendőmet nem hagyom!”

(Uzon  - Háromszék)

[Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske; …]

„Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske;

Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!

Nyisd ki, rózsám, kapudat, kapudat,

Hadd kerüljem váradat, váradat!

Szita-szita péntek, szerelem-csütörtök,

Bab-szerda!”

(Uzon - Háromszék)

[- Jöjjetek által, jó révészek! …]

[Hej, vára, vára, …]

[- Sötét az erdü, …]

[Járok egyedül, …]

[- Mit visztek, mit visztek …]

[Cickom, cickom, …]

„Cickom, cickom

Vagyon-e szép lányod?

– Vagyon, vagyon,

De mi haszna vagyon?

– Add nekem azt!

Elkapom azt!

Szita, szita, péntek,

Szerelem-csütörtök,

Dob-szerda.

A legények regimentje

Igen cifra;

Benne forog Sándor Panka,

Igen nyalka!

Ice, uca, Rebeka,

De ékes a dereka!

Galambocska.

Ha ékes is, illeti,

Barna legény szereti,

Galambocska!”

(Mátraballa - Heves)

[Gyöngy, gyöngy, gyöngy, gyöngy asszonyának, …]

[Érik a meggyfa, …]

[- Kapitány uram küldeték, …]

[- Mit kerülöd, mit fordulod …]

[- Körbe áll egy kislányka; …]

„Körbe áll egy kislányka;

Lássuk, ki lesz a párja!

Lássuk, kit szeret a legjobban,

Avval fordúljon gyorsan!

– Ezt szeretöm legjobban,

Evvel fordulok gyorsan.

Vége, vége mindönnek,

Vége a szerelömnek!”

(Püspökszenterzsébet - Baranya)

[Most viszik, most viszik …]

„Most viszik, most viszik

Bíborkáné lányát

Bíborban, bársonyban,

Gyöngyös koszorúban.

Már én innen elmegyek.

Többé vissza sem jövök

Bíborban, bársonyban,

Gyöngyös koszorúban.”

(Uzon  - Háromszék)

[Pesten csináltattam házat, …]

[Hej, szénája, szénája, …]

- Verses mondások:

[Íze van a sónak, …]

ERKÖLCSI PÉLDÁZAT

„Íze van a sónak,

Értelme a szónak,

Hidege a hónak,

Tüze a jó lónak,

Feneke a tónak,

Jutalma a jónak.”

(Ipolybalog - Hont)

[Kerek egy ég alatt …]

[Január elöl jár, …]

[Hétfű hetibe, …]

A HÉT NAPJAI

„Hétfű hetibe,

Kedd kedvibe,

Szerda szerelmibe,

Csütörtök csűribe,

Péntek pitvarába,

Szombat szobájába,

Vasárnap kétször az Isten házába.”

(Hódmezővásárhely - Csongrád)

[Hetfén heverni, …]

[Ha megcsordul Vince, …]

[Alú derül - bocskor merül. …]

[Ha nem csordul, csöppen: …]

[A szerencse szárnyon száll, …]

[Az sem tartott sokáig: …]

[Étel, ital, álom; …]

[Barna kenyér, fehér só …]

[Hogyha hívnak, fogadd el! …]

[A pap is csak vétkezik, …]

[Eszem-iszom, jól élek, …]

[Engedelmet kuncogok, …]

[Isten hírivel a fagyon, …]

[Szívem szomorodik, …]

[Szívem vidul, …]

[A kakastoll nem bokréta, …]

[(Nagy harang, vontatottan:) …]

[(A zámi nagy harang, lassan:) …]

[Új hírt hallék, új hírt hallék …]

[János bácsi, …]

[(Malomkerék, ha kicsi a víz:) …]

- Találós mesék:

[Noha kézzel, lábbal én nem teremttettem; …]

[Finom legény vagyok: …]

[Úton megyen, nem poroz; …]

[Hídon megyen, nem dobog; …]

[Madarak szállnak szárnyak nekűl, …]

[Vagyon egy oly állat, ki szüli ű fiát, …]

[Láttam egy állatot, ki magasrúl szállott; …]

[Hágcsón hágtam, …]

[Megyen, megyen, meg sem áll; …]

[Vászon a hasa, …]

[Soha feleségül senkihez nem mentem, …]

[Uralkodik mindenhol, …]

[Van egy klastrom torony nélkül, …]

[Zöld burokban születtem. …]

[Neked könnyebb, …]

[Én ifjúságomban senkinek nem kellek, …]

[Kerek, de nem alma, …]

„Kerek, de nem alma,

Piros, de nem rózsa,

Rétes, de nem béles,

Kóstoltam, nem édes.

Mi az?

         (Hagyma)

(Kisiratos - Csanád)

[Van egy virág, jól ismerem: …]

[Tálba nem teszik,…]

[Kisgyerök koromban tarték egy sípocskát, …]

[Mondja virág virágnak: …]

[Úton menő tipe-topa, …]

[Hegyen hó, …]

[Mikor más aluszik, én akkor beszélök; …]

[Csontkürttel kürtölnek, …]

[A szája magánál nagyobbnak látszatik; …]

[Érc a torkom, ércűl szólok, …]

[Mikor élő voltam, élőket tápláltam; …]

[Életembe álltam, …]

[Karónak hívnának, de annak csúfolnak; …]

[Egy fa felnőtt ága nékül, …]

[A király asztalán fényes aranyszékben …]

[Mihelyt meglesz, mindjár megmar; …]

[Künn es áll, benn es áll, …]

[Négy lába van, mégse jár: …]

[Hegyen-vőgyön táncot jár, …]

„Hegyen-vőgyön táncot jár,

Hazaviszik: szegen hál.

         (Szita)

(Nagyszalonta - Bihar)

[Két füle van, mégse hall; …]

[Nap volt édesanyám, …]

[Én oly kicsiny vagyok, mikor eltemetnek, …]

[Mogyoró-madzaggal általszoríttattam, …]

[Fődön termött, főd alatt hál, …]

[Kívül szőrös, belül nedves, …]

[Ajakamot csókolgatják, …]

[Senkinek éltemben soha nem szolgáltam, …]

[Sír-rí a récike. …]

[Hallottál-é csudát hatot e világon? …]

[Mikor egészen elkészül, …]

[Húsból lettem, hús nem vagyok; …]

[Keze nincs, mégis fog, …]

[Egy veréb hordozza, …]

[Egy nagy csoda vagyon e szélös világon …]

- Párosítók:

[Haj, haj, édes kárulykám, …]

[Város végin egy madár, …]

[Zöldell a mező, hangzik az erdő. …]

[Szántottam gyöpöt, …]

[Szántottam gyöpöt, …]

[Két szál pünkösdrózsa …]

[Gyünnek, mennek a katonák, …]

[Odakünn a csengőbe …]

[A szecsei réten …]

[Király Erzsók vetett ágya …]

[Sárga csikó, csengő rajta, …]

„Sárga csikó, csengő rajta,

Vajon hova megyünk rajta?

Majd elmegyünk valahova,

Kocsis Róza udvarukra.

Betekintünk az ablakon,

Ki kártyázik az asztalon?

Kovács Jani karosszékben,

Cigánykártya a kezében.

Kocsis Róza fésülködik,

A tükörbe biggyeszkedik.

– Ugye, Jani, szép is vagyok,

Éppen neked való vagyok?

– Szép is vagy te, jó is vagy te,

Csak egy kicsit csalfa vagy te.

Kocsis Róza vetett ágya,

Pallást éri a párnája.

Kovács Jani görbe lába,

Nem tud felmászni az ágyra.

Majd felmászik a kisszékről,

A meszes dézsa füléről.”

(Vésztő  - Békés)

[Este van már, nincsen meleg, …]

[Este van már, nyolc óra. …]

[Hej, Vargáné káposztát főz, …]

[Gondáéknál ég a világ, …]

[Bátor Mihály a tanyán …]

[Láda, láda, karos láda. …]

[Hess, légy, ne dunogj! …]

[Széles a Tisza, keskeny a partja. …]

[Lement a nap, csillag van az égen, …]

- Fonódalok:

[Este van a faluba, …]

[Be, be, Panna, be, be má! …]

[Perse, perse, orsócska, …]

[A víg tardi kisleánynak nincs párja, …]

[Tardonára gyertek házasodni, …]

[Elment, Julcsa, elment a fonóba. …]

„Elment, Julcsa, elment a fonóba.

Leesett az orsó a padlóra.

Nincsen, aki aztat felemelje,

Nincsen, aki Julcsát megölelje.

Van mán, aki aztat felemelje;

Van mán, aki Julcsát megölelje.”

(Kissikátor - Borsod)

[Nem dalolok olyan nagyon, …]

[Este vagyon e falyuba, …]

[A (falusi) legények, ladi-ladi-ladi-ladi, ladilom. …]

[Ki van az én selyemkötőm vasalva; …]

[Szőke kisjány a szobába fonogat! …]

[Fonóházunk fehérre van meszelve, …]

[Hej, csütörtökön jöttem meg a tanyáról, …]

[Este van már, késő este, fél nyolcat ütött az óra. …]

[Virágos kenderem elázott a tóba. …]

[Virágos kenderem elázott a tóba. …]

[Édesanyám sokat intett a jóra, …]

[Mán én többet nem megyek a fonóba, …]

[Kis angyalom, fene rágott volna meg, …]

[A váralji fonóházba, csuhajla, …]

[A leányok szépen mondják: hajjajaj! …]

[A leányok szépen fújják, …]

- Szerelmi dalok:

[Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom; …]

„Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom;

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.

Minden madár társat választ, virágom, virágom;

Minden madár társat választ, virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom;

Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.

Te engemet s én tégedet, virágom, virágom;

Te engemet s én tégedet, virágom virágom.”

(Moldva)

TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT...

Ők is ismerik a MAGYAR NÉPDALOK erejét! 

A lettországi Nemzeti Szövetség támogatja a magyar felelős bevándorlási politikát.

"A magyarok tudják azt, hogyan kell megvédeni a mézes bödönt!" 

- a Lettek értik a lényeget! -

video:

https://www.youtube.com/watch?v=MjRMntd1YVs&feature=share

[Tavaszi szél utat száraszt. …]

[Tavaszi szél utat száraszt, …]

[Idő, idő, tavaszidő, …]

[Zöld erdőben, zöld mezőben, …]

[- Gyere be, gyere be, gyönyörű kis madár! …]

[Jöszte hezzám, szép madárka! …]

[Szomorú a kis pacsirta: …]

[Ó, én szegény kis madár, …]

[Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra; …]

[Egy kicsi madárka …]

[Egy gyenge kis madár hozzám kezde járni, …]

[Bús a bús gerlicemadár, …]

[A szegedi tábla búza …]

[Erdő, erdő, kerek erdő. …]

[Erdő, erdő, de magos vagy! …]

[Erdő, erdő, de magos vagy! …]

[Erdő, erdő, de magas vagy; …]

[Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő; …]

[Hej, páva, hej, páva, …]

[Szíp az páva tolla: …]

[Az én galambomnak dombon van a háza; …]

[Ha szabad madár lehetnék, …]

[Árkos felett dörög az ég. …]

[Elment a madárka, …]

[Elment a bujdosó fecske; …]

[Te kis madár, ki elhagytál, …]

[Ha én rózsa volnék, …]

[A tavaszi szép időnek, …]

[Amott kerekedik egy fekete felhő, …]
[Megállj, megállj, te küs madár. …]

[Repülj, madár, repülj; …]

[Madárka, madárka, …]

[Szállj le, madár, a kapuról, …]

[Nem hallok egyebet, …]

[Bárcsak én addig ne sírnék, …]

[Sürü könnyem összeszedem tintának, …]

[Asztalomon tenta, penna, papiros; …]

[Ej-haj, gyöngyvirág, …]

[Elejbe, elejbe, …]

[Kisdobozi kerek erdő, de magos! …]

[Erdőben, erdőben, szép, kerek erdőben …]

[Az én babám lilaszín szoknyája, …]

[Teli van a rózsabokor virággal. …]

[Két szál pünkösdrózsa …]

[Gerencséri utca …]

[De szép egy pár rúzsa! …]

[Sej-haj, az áji sugár torony de magos! …]

[Fölszántottam a mohácsi nagy utcát; …]

[Fölszántatom a szegedi nagy utcát, …]

[Kék ibolya búnak hajtja a fejét, …]

[Kék ibolya búnak hajtja a fejét, …]

[Rozmaringot ültettem cserépbe, …]

[Szomszédasszony szép leánya …]

[Rozmaringnak olyan a szokása: …]

[Rozmaringnak csak az a szokása: …]

[Édesanyám mondta nékem: …]

[Édesanyám rózsafája; …]

[Én is voltam, ami voltam: …]

[Jaj, de bánom egy dolgomat, …]

[Szerelem, szerelem, …]

[Szeretni nem tudtam, …]

[A malomba mentem, …]

[Anyám, anyám, édesanyám, …]

[Hej, sokféle a szerelem, …]

[Kéket nyílik az ibolya. …]

[Áll előttem egy virágszál: …]

[Teli kertem zsályával. …]

[Egy szem szőlőt megehetnék, …]

[Kertünk alatt gödröt ásnak. …]

[Túl az Óton zergő malom; …]

[Világra termötté …]

[Ne menj el, szívem, Szilágyba, …]

[Elszárad az a fa, …]

[Tejbe mosdik az én rózsám, ha fölkel; …]

[Szép a virágos fa …]

[Hej, rózsa, rózsa, ékes vagy. …]

[Az én rózsám kis gunyhója …]

[Szeretlek, édesem, …]

[Bujdosik az elmém a szerelem útján, …]

[Megkötöm lovamat piros almafához; …]

[Meghalok Csurgóért, de nem a váráért, …]

[Istenem, istenem, …]

[Szeretem a kék ibolyát, …]

[Kiöntött a Tisza vize; …]

[Széles a Balaton vize …]

[Csendes patak folydogál, …]

[Ritka rendet vágtam, …]

[- Ha Petriből elmégysz, …]

[Ablakomon besütött a holdvilág. …]

[Lassan, kocsis, hogy a kocsi ne rázzon, …]

[Este van már, tízet ütött az óra; …]

[Voltam én már piros is, …]

[Ha tudtad határját …]

[Álom, álom, édes álom; …]

[Szeress, szeress, csak néz(d) mög, kit, …]

[Ne szeressen senki mélyen, …]

[Szerettelek, nem tagadom, …]

[- Rakd meg, rózsám, rakd meg …]

[Tisza partján mandulafa virágzik, …]

[Széles a Duna, magas a partja. …]

[Arra járjunk, arra, …]

[Gyöngyélete a leánynak: …]

[Erdő, erdő, sűrű erdő, …]

[Ágas-bogas a diófa teteje. …]

[Ágas-bogas a diófa teteje. …]

[Lányok ülnek a toronyba arankoszorúba. …]

[A koppányi hegyek alatt …]

[Fejér legént ne szeress, …]

[Ne higgy a legénynek, …]

[Ne higgy annak a legénynek, …]

[Tudtam én azt, tudom is, …]

[Ezt a kislányt ne vedd el, …]

[Elvenném én a kend lányát, de csalfa; …]

[Onnan fölül jön egy terhes hajó. …]

[Addig éli a leány világát, …]

[Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének. …]

[Aki leány akar lenni, …]

[Az ökör a földet, …]

[Az eke a földet …]

[Szánom-bánom, hogy megházasodtam; …]

[Letörött a kutam gémje, …]

[Őszi szél fúj a hegyekről. …]

[Szabad a madárnak …]

[Rakjál tüzet, rózsám, …]

[Esik a förgeteg, …]

[Felülről fúj az őszi szél; …]

[Elkiáltom magamat …]

[Mély a Dunának a széle, …]

[Átugrattam a Sárvizét lovastul, …]

[Átalmennék én a Tiszán ladikon, de ladikon, …]

[Átulmennék én a Tiszán, nem merek, …]

[Tisza mellett lovagolni nem merek, …]

[Csütörtökön este …]

[Udvarom közepin van egy vadalmafa; …]

[Kerek utca, szegelet; …]

[Utca, utca, de bánatos utca! …]

[Megizentem a baconi bírónak: …]

[Három csillag jár az égen; …]

[Az én rácsos kapum sárgára van festve; …]

[Ha nem szeretnélek, …]

[Ez a kislány megy a kútra, …]

[Nincsen szebb a magyar lyánynál: …]

[Bárcsak hamar este lönne, …]

[Kis kertemen van rézlakat. …]

[Sárgát virágzik a repce. …]

[Este van már, este van, este van, este van. …]

[Estve van már, estve, …]

[Látod, babám, ezt a piros rózsát? …]

[A Vargáék ablakja …]

[Ha kimegyek a daróci tetőre, …]

[- Porzik a högyi borozda, …]

[Rózsa, rózsa, bazsarózsa levele. …]

[Csillagok, csillagok, …]

[Bort iszik a legény, piros az orcája; …]

[Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, …]

[Hej, de régön nem láttalak! …]

[Gyere, babám, a kert mellé, …]

[Cifra szűröm szegre van akasztva, …]

[Marék kender: három orsó, …]

[- Hát ti, lányok, mit csináltok? …]

[Vékony héja van a piros olmának. …]

[- Széna terem parlagon. …]

[Az ágyam deszkája: majoránna fája; …]

[Megkereslek szállásodon; …]

[Erre gyere, rózsám, nincsen sár, …]

[Ajtóm előtt nincsen sár, …]

[Dunnám, párnám de tarka! …]

[Ihol jő egy legén. …]

[Sej, felszállott a kakas a meggyfára: …]

[A hajnali csillag ragyog; …]

[Kis kertemben nyílik a rózsa. …]

[Megyen már a hajnalcsillag lefelé; …]

[Este van, este van, …]

[Virágos kenderem …]

[Ha elméssz is, rózsám, ne hagyj itt engemet! …]

[Amíg hozzád jártam, babám, mindig álmos voltál; …]

[Csak azt szánom-bánom: …]

[Ha folyóvíz vónék, …]

[Hogyha folyó lennék, …]

[Kuku, kuku, kukucskám, …]

[Magossan repül a daru, …]

[De szeretnék páva lenni! …]

[Ez a kislány mind azt mondja: vegyem el! …]

[Minap a kert alatt mentem, …]

[- Hej, halászok, halászok, …]

[Hej, de biz ez lakodalom, …]

[Míg a tóba halak laknak, …]

[Kis kertet kerítettem, …]

[Piros rózsa, ha leszakítanálak! …]

[Van kökényfa, de nincs rajta. …]

[Kerek a káposzta, …]

[Marosszéki piros páris; …]

[A malomnak nincs kereke, …]

[Piros alma kigurult a sárba; …]

[Piros alma leesett a sárba, …]

[Bort nem iszom, fogadásom tartja; …]

[Erre gyere, amerre én! …]

[- Erre gyere, ne menj arra! …]

[Este van már, csillag van az égen, …]

[Szűröm, szűröm, a kivarrott szűröm …]

[Ez a kislány gyöngyöt fűz; …]

[Nincs édesebb, mint a méz. …]

[Mán Hangácson végigmenni nem merek, …]

[- Édesanyám, a kendőm! …]

[Mi haszna hat ökör …]

[Szombat este kinyitom az ablakot, …]

[Elhervad a virág, akit nem locsolnak; …]

[Látod-e te azt a hegyet, …]

[Ne haragudj, rózsám, azért, …]

[Lefelé folyik a Tisza, …]

[Nincsen nekem jobb tanyám, …]

[- Fehér fuszulykavirág. …]

[Egyszer jártam Szilágyra, …]

[Most jövök én Gyulárul, …]

[Tisza szélin egy nagy nyárfa tüvibe …]

[Jaj, de sokat áztam, fáradtam, …]

[Hosszú farkú fecske. …]

[- Tiszaháti fecske, …]

[Ifjúság, mint sólyommadár, …]

[Úgy elmennék, ha mehetnék, …]

[Magas hegyről foly le a víz, …]

[Árva vagyok, árva lettem; …]

[Bú életem, bánat napom, …]

[Két fa közül kisütött a holdvilág. …]

[Kék szivárvány koszorúzza az eget …]

[Terhes felhő béburítja az eget. …]

[Szentistváni torony tetejébe …]

[Micsoda erdő ez? Be nagy zaj van benne! …]

[Kisbogádra két úton kell bejárni. …]

[Van egy malom, nincsen köve, …]

[Szép a tavasz, szép a nyár; …]

[Hármat költött a fekete kánya. …]

[Sárga szöget veretek a csizmámba. …]

[Édesanyám nevelése vagyok, …]

[Gyöngyvirággal virágzik a hegy alja, …]

[Kék szivárvány koszorúzza az eget. …]

[Nem járok én többé kurta subába; …]

[Elmennék én tenálatok egy este, …]

[Elmennék én tehozzátok egy este, …]

[Kapum előtt foly el a víz, …]

[Én is voltam, mikor voltam; …]

[Fekete falunak fehér tornya látszik. …]

[Édesanyám azért haragszik rám, …]

[- Szaladj, kislány, a szekerem után, …]

[Szagos a rozmaring, …]

[Haragszik a rózsám anyja, …]

[Este későn ne járj hozzám, …]

[Megvert engem az anyám, de nem tudom, mér. …]

[Mögvert engöm az anyám, de nem tudom, mér. …]

[Édesanyám fia voltam, …]

[Megtagadott engem az édesanyám, …]

[Nem messze van, nem messze van a szeretőm lakása; …]

[Tartanék szeretőt, …]

[Akkor szép az erdő, mikor zöld; …]

[Kéket nyílik az ibolya, nem sárgát. …]

[Szabad a madárnak ágról ágra szállni, …]

[Szerettelek, nem kellesz már. …]

[- Fehér üröm, fekete nád; - …]

[Verd meg, Isten, verd meg …]

[Búillesztő szellő, siralmass esztendő, …]

[Sír a kis galambom, sírok én magam is; …]

[Sárga dinnye, zöld a héja. …]

[Beteg a szeretőm anyja. …]

[Édesanyám oka …]

[Titkon tarték egy ösvénykét, …]

[Megemésztett engem a bú, …]

[Szeret ingöm két viola: …]

[Csak titokban akartalak szeretni, …]

[Szőke vize a zavaros Tiszának, …]

[Aki bút nem akar látni, …]

[Édesanyám mondta nékem: …]

[Haja, haja, retek haja. …]

[Hej, de bajos a szerelmet titkolni! …]

[Érik, érik a cseresznye, …]

[Aki szípet szeret, szenved az eleget: …]

[Nincsen hideg, mégis befagyott a tó. …]

[A mi házunk fölött csak egy csillag van, …]

[Nincsen hiba más énbennem, …]

[Elmentem én a templomba, …]

[Mit a világ rólam beszél, …]

[A szögedi hírös lányok mindég rúllam beszélnek: …]

[Nagypínteken mossa holló a fiát. …]

[A fekete holló gyászt visel magáért, …]

[Fáj a szívem, sír a szemem …]

[Árva az a madár, …]

[Sem eső nem esik, …]

[Megkötöm lovamat …]

[Zöld a kökény, zöld a petrezselyem. …]

[Gyenge a nád, lehajlik a földre. …]

[Meg kell a búzának érni, …]

[Ez az úca: bánat-úca, …]

[- Sűrű csillag, jaj, de régen utazol! …]

[- Hajtsd ki, rózsám, az ökreket, …]

[Azt akartam én megtudni: …]

[Köszönöm, galambom, hogy eddig szerettél. …]

[Hadd el, babám, úgy kell néked, …]

[Jaj, istenem, de víg voltam ezelőtt! …]

[Az Alföldön van egy kerek erdő, …]

[Fekete felhőbül esik az eső. …]

[Hej, rozmaring, rozmaring, …]

[Tudod, rózsám, tudhatod is, …]

[Az ég alatt, a föld színén …]

[Az ég alatt, a föld színén …]

[Nem átkozlak, nem szokásom, …]

[Pántlikás kalapom …]

[S ahol én elmenek, …]

[Amerre én járok, még a fák es sírnak, …]

[Amerre én járok, …]

[No, de ezt nem hittem, …]

[Esik eső, essék, harmat permetezzék. …]

[Köszönöm, édesem, …]

[Verjen meg az Isten téged! …]

[Verjen meg az egek ura tégedet! …]

[Ki van az én szemem sírva, …]

[Te kerítéd gyászba szívem, …]

[Szárad a fű a hegytetőn. …]

[Árva vagyok, árva, …]

[Olyan beteg vagyok, …]

[Az én gyöngyvirágom …]

[Tisza szélén elaludtam. …]

[Szöged felől, Szöged felől gyün egy fekete felhő. …]

[Sírtam eleget utánad, …]

[Szentbalázsban végigmenni se merek. …]

[Édesanyám, mért szültél a világra, …]

[Mit tehetek már én arról, …]

[Szerettelek, nem szerettél; …]

[Nézz ki, rózsám, ablakodból! …]

[- Mondd meg, édös rózsám, …]

[- Láttad-e te, babám, azt a száraz nyárfát, …]

[- Fúnak már az őszi szelek. …]

[Hányszor mondtad: szeresselek, …]

[Azt beszélik a faluba, …]

[- Pünkösdi rózsa, fényes vagy. …]

[A szépér s a jóér, …]

[Tudtad, tudtad, mégse mondtad, …]

[Ha tudtad, hogy nem szerettél, …]

[Hej, mért mondtad, hogy szerettél, …]

[Hamis a szemed, …]

[Szérül van a rózsám háza; …]

[Kútágasra szállott a sas. …]

[A drágszéli határon …]

[Hej, te barna lány, mikor hozzád jártam, …]

[Fekete városban …]

[Hajnallna, hajnallna, …]

[A kapusi kanális, kanális, …]

[Mi dolog az, hogy a Tisza befagyott? …]

[Piros alma leesett a sárba. …]

[Édesanyám rózsafája, …]

[Boldogtalan az én sorsom, …]

[Világ, világ, de meguntam magamat! …]

[Árokparti kökény; …]

[Most sáncolják a lapádi temetőt, …]

[Héjj, ha elmégy, én is el, …]

[Piros alma csutkája. …]

[Édes falum határa, …]

[- Elmész, rúzsám? - El biz én! …]

[Én elmenyek kicsi búval, …]

[Elmentedet nem kívánom, …]

[Zavaros a Tisza vize, nem tiszta. …]

[De szeretnék aranyhallá válni: …]

[De szeretnék hajnalcsillag lenni, …]

[Szép szakmári lányok, isten veletek! …]

[Házam előtt a Tisza folydogál; …]

[Elbúsultam én magamat: …]

[A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. …]

[Árva vagyok, árva lettem, …]

[- A szőregi úcca …]

[Búza, búza, de szép tavaszbúza! …]

[Zöld a kökény, zöld a petrezselyem. …]

[- Azt gondoltam, míg csak élek, …]

[El kell menni, ha esik is, …]

[Fújja a szél a nyárfa levelét. …]

[Szomorú az idő, …]

[Szomorú az idő, …]

[Könnyebb kősziklának …]

[Kemény kősziklának könnyebb meghasadni. …]

[Ha elmész, rózsám, búdosni, …]

[- Nézz ki, rózsám, ablakodbul, …]

[Kedves babám, ha útra indultál, …]

[- Fekete pántlikám …]

[- Elmész, rózsám, elmész. …]

[Elment az én rózsám …]

[Elment messze az én párom. …]

[Elment az én babám, itt hagyott engemet; …]

[Tisza partján nem jó mélyen alunni, …]

[Elment az én rózsám …]

[Isten adta fényes napom, …]

[Hej, de szépen cseng a lapi! …]

[Jaj istenem? Mi lelt engem? …]

[Lement a nap a maga járásán. …]

[Ha meghalok, tudom, eltemetnek, …]

[Ha meghalok, széles úton vigyetek; …]

[Hej, be szépen harangoznak, …]

[Idelátszik a temető széle; …]

[Két út van előttem, …]

[Volt nekem szeretőm …]

[A pünkösdi rózsa …]

[Magasan repül a daru, …]

[Felleg sincsen, mégis esik az eső. …]

[Elmehetsz már házam előtt, …]

[Ződ a kökény, maj mögkékül. …]

[Nem úgy van mán, mint volt régen: …]

[Megérem még azt az időt: …]

[Felsütött a holdvilág. …]

[Mély a Tiszának a széle, …]

[Kék ibola, kék ibola búra hajtja a fejit, …]

[Nem fogok a falutokba asszony lenni; …]

[Három alma meg egy fél. …]

[Hogyha elhagysz, járj békével! …]

[Sej, ez a kerek ég, ha beborul, kiderül. …]

[Udvaromba ne járkálj! …]

[Ha meguntad, rózsám, …]

[Elhervad a virág, akit nem öntöznek; …]

[Ideki a templom oldalába …]

[Vetettem violát, …]

[Jeges a sudárfa, nehéz vizet merni. …]

[Fekete pántlikám …]

[Jaj, de bajos egy párnára feküdni, …]

[Szérül lakom én, …]

[Meg akartam házasodni, …]

[Falu végén nyikorog a kútgém. …]

[Jaj, be szegény legény vagyok: …]

[Csillag, csillag, minek az a csillag, …]

[Hej, ha nekem száz forintom volna, …]

[- Holdvilágos, csillagos az éjszaka. …]

[Egy asszonynak két hajadon lánya, …]

[Házunk felett kelepel a gólya, …]

[Árvacsanál terem az árokba. …]

[Tavasz lesz már, el fog a hó menni. …]

[Szegény vagyok, szegénynek születtem, …]

[Szegény vagyok, szegénynek születtem, …]

[Templom mellett van ek kis ház, …]

[Ablakomon ne fütyöréssz, …]

[Ez a legén buglyát rakott, …]

[Szegény legény, ne vegyél el gazdagot! …]

[Kináltak már gazdag leányt énnekem, …]

[Édesanyám, kérem, …]

[Nem szabad, nem szabad a házunkhoz járni. …]

[Verd meg, Isten, azt az anyát s az apát, …]

[Rég megmondtam: ingem, babám, ne szeress; …]

[Jaj, de beteg vagyok! …]

[Árva vagyok, árva, …]

[Végigmentem a kékedi főutcán, …]

[- Nyisd ki, rózsám, ablakodat, …]

- Verses szerelmi levelek:

[Tulipán módjára felnőtt szép virágom, …]

[Kedves Galambom! …]

„Kedves Galambom!

Készebb vagyok inkább kősziklává válni,

Mint igaz szivedtől örökre elválni,

Mert ha két igaz sziv egymástól elválik,

Még a fényes nap is homályosra válik.

Isten hozzád, rózsám, szeretett angyalom,

Nem ölelhet már át reszkető két karom.

Te voltál életem egyetlen reménye,

Jaj, de te is lettél megkeserítője!

Mióta itt hagytál, nincsen olyan percem,

Hogy két piros orcád ne volna eszemben.

De mit ér énnékem ilyen gondolatom,

Hogyha én azokat meg nem csókolhatom!

Szépen nyilik a viola,

Nem is felejtelek soha!

Isten hozzád, isten veled,

Téged hiven szerettelek.

Itt, mikor én éjjel irtam,

A szívemmel alig birtam.

Éjjel irtam, meg-megálltam,

Könnyeimtől alig láttam.

Isten hozzád, isten veled,

Sok szerencse legyen veled

Kedves kis angyalom!”

(Mernye - Somogy)

[Ugyan hogy kezdjem babámról, …]

[Küldöm levelemet ezen gyöngyvirágnak, …]

[Levelemet intézem az én rózsámnak, …]

[Isten veled, kis angyalom, …]

- Vőfélyversek:

[Szívhajlandósággal jövünk be e házba, …]

VENDÉGHÍVÁS:

„Szívhajlandósággal jövünk be e házba,

Hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba.

Az ősatyáink is, mikor házasodtak,

Minden jó atyafit oda meghívattak.

Őseinktől bírjuk e kötelességet,

Szereti a magyar a szép vendégséget.

Mert nincs a magyarnak egy ízes falatja,

Ha magánál kedves népét nem láthatja.

S nem kell a magyarnak legjobb fajta bora,

Ha nem ülnek vele jó szomszédok sorba.

Ámde nemcsak férfi kell a mulatságba,

Asszony s leány nélkül nem megyünk a táncba.

Azért jöttünk most hát e jeles órába,

Meghívni magukat e szép mulatságba.

Gazdagon fogadni mi senkit se tudunk,

De minden jó embert tiszta szívből látunk:

Egypár tányér étel elhasználására,

Egypár pohár bornak a megivására,

Egypár fürge táncnak az eljárására,

Egypár magyar nóta eldalolására.

Szívesen látjuk és elvárjuk kenteket,

Itthon ne maradjon még az se, ki beteg!

Azért, jó bátyámék, magukat felkérem,

Adjanak parolát ezen percbe nékem,

Hogy el fognak jönni pontosan és szépen! –

Ég áldása legyen ezen a háznépen!”

(Alföld)

[Tisztelt gyülekezet, Isten szent nevében …]

[Most a hegedűnek némuljon zengése, …]

[Elsőbben is, atyám, tehozzád fordulok. …]

[Szerencsés jó estét két násznagy urunknak, …]

[Drága, jó uraim, kedves asszonyaim! …]

[Isten áldjon meg, édes barátom, …]

[Becsületre méltó jeles gyülekezet, …]

[Vajda, hegedűdnek szűnjék meg zengése, …]

[Szép vendégkoszorú, egész gyülekezet, …]

[Uraim, a konyhán mindent megvizsgáltam, …]

[Gyönge bornyúhús ez, mit hozok tormával, …]

[A magyar ember a paprikát kedveli, …]

[Paradicsomkertből csak imént érkeztem, …]

[Vígságunk búsítja egy szomorú eset, …]

[Víg az örömapa, mi is vígan leszünk. …]

[Új hír a faluban, érdemes uraim …]

[Látom, hogy nem vagy lány, menyecskévé lettél, …]

[Ím, itt áll előttünk édes menyasszony, …]

[Szerencsés jó estét kívánok e háznak, …]

[Megkapta az új pár immáron az áldást. …]

- Lakodalmi énekek:

[- Jól meggondold, rózsám, …]

[Pártám, pártám, búra hajtó párta, …]

[Megkötötték nékem a koszorút …]

[Száll a daru, száll a daru magosan a levegőbe. …]

[Nézz ki, anyám, ablakodon, …]

[Istenem, országom, …]

[Jőnek, jőnek, hogy vigyenek, …]

MENYASSZONYBÚCSÚZÓ:

„Jőnek, jőnek, hogy vigyenek,

Jőnek, jőnek, hogy vigyenek,

Hol a pártám, hogy készüljek,

Hol a pártám, hogy készüljek?

Aja-jaj, aja-ja-jaj, aja-jaj!

Ökörszekér a kapuba,

Ökörszekér a kapuba,

Teli ládám az ajtóba,

Teli ládám az ajtóba,

Aja-jaj, aja-ja-jaj, aja-jaj!

Édesanyám, én már megyek,

Édesanyám, én már megyek,

Rólam minden gondod levedd!

Rólam minden gondod levedd!

Aja-jaj, aja-ja-jaj, aja-jaj!

Gondozzad a többieket,

Gondozzad a többieket,

Nálamnál a kisebbeket,

Nálamnál a kisebbeket,

Aja-jaj, aja-ja-jaj, aja-jaj!”

(Mákó  - Kolozs)

[Amott jön egy kocsi, …]

[Jaj, pártám, jaj, pártám, …]

[Sírjál, te virág, no te, szűz virág, …]

[Ágnes, Ágnes, Ágnes, Ágnes, te kis Ágnes, …]

[Fehér galamb szállt a házra, …]

[Megbocsásson, édesanyám, …]

[Kedves édösanyám, fölnevelő dajkám, …]

[Megkötöznek engöm szomorú kötéllel, …]

[Kedves, édös lányom, drága virágszálom, …]

[Sír a kislány a kapuba, …]

[Édös, kedves édösanyám, hugyann ereszt ke(nd) el a szárnya alú? …]

[Aranyos, szép lyányom, de hamar el kell tőled válnyi! …]

[Sárga csikó, csengő rajta, …]

[Zörög a kocsi, …]

[Viszik a menyasszony ágyát, …]

[Hozzák elé a pártámat, …]

[Üres láda az ajtóba, …]

[Jaj, de szépen jövünk mü, …]

[Édesanyám, adjon isten jó estét! …]

[Feljött a nap pusztaságra, …]

[Szenttamási kerek lapi, …]

[Aranybárány a szép leány, …]

[Ó, én édes kis madár, mire vetemedtem, …]

[Elvégeztem dolgomat, …]

[Hopp, itt a tisztán, …]

[Kérem a násznagy urat: …]

[Enyim a menyasszony, senkinek nincs pénze, …]

[Mikor a menyasszonyt fektetni viszik, …]

[Addig éllem világomat, …]

[Arra alá megy egy hadihajó. …]

[- Mi vót, éldes mátkám, …]

[Ha ittatok, ettetek, …]

[Jaj nekem, szegénynek, árva idegennek! …]

[Tanuld, asszony, az uradat megbecsülnyi, …]

[Ki van borér, de soká jár, …]

[Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mink innend el, …]

[Eddig, vendég, jól mulattál, …]

[Szent János áldása szálljon mireánk, …]

- Bordalok, mulatónóták:

[Vasárnap bort inni, …]

[Dicsírgyük a jó fonyu asszonyokat, …]

[A horgosi csárda ki van festve. …]

„A horgosi csárda ki van festve.

Odajár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni minden este.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elveszi egy valaki.

A horgosi csárda ki van festve.

Odajár a nagybőgős a nagybőgővel nagybőgőzni minden este.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elveszi egy valaki.

A horgosi csárda ki van festve.

Odajár a klárnétás a klárnétjával klárnétozni minden este.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elveszi egy valaki.”

(Horgos - Csongrád)

[Ha elmegyek a csárdába mulatni, …]

[Esthajnali csillag ragyog, …]

[A korcsmáros panaszkodik, …]

[Ince-pince, tizenhárom sor pince. …]

[Még azt mondják: bort iszik a báró. …]

[Még azt mondják a gazdalegínyek: …]

[Szegény ember, nem csoda, …]

[Még azt mondják a szegedi lányok: …]

[Bús a gólya: le van a víz csapolva. …]

[Szegény asszony fia vagyok. …]

[Sej-haj, kocsmárosné, bort hozzon hitelbe! …]

[Kocsmárosné, ejnye, ejnye, ejnye, …]

[Szivárványos az ég alja. …]

[Bemegyek az alfalvi kocsmába,…]

[Ha bemegyek a kustányi csárdába, …]

[Ha bemegyek, ha bemegyek, ha bemegyek a dobozi csárdába, …]

[Megálljon kend, hó! …]

[Vékony cérna, kemény mag. …]

[Kicsit igyál, édös torkom, …]

[Én vagyok az, aki nem jó: …]

[Korcsmárosné, bort ide a kupába! …]

[Addig iszom a csárdába, …]

[A tárnoki hires urak, …]

[Az a Bagdi annyit iszik, …]

[Öregapám hajdanába …]

[Meghalt az én apám, …]

[Ha bemegyek, ha bemegyek a baracsi csárdába. …]

[Ha bemögyök, ha bemögyök a csárdába mulatni, …]

[A palánki csárdába …]

[Ződ a buzogány, …]

[Dudujnám, dudujnám, …]

[Félre tőlem búbánat, búbánat! …]

[A bú sírjon a fagyon, …]

[Rezes pinte, csutora, …]

[Kalapom, kalapom csurgóra. …]

[Három hordó borom van, …]

[Kicsiny a hordócska, …]

[Bárcsak engem valaki, valaki …]

[Pince, pince, tizenhárom sor pince. …]

[Bor, bor, bor, …]

[Piros, piros, piros, háromszor is piros, piros bort az üvegbe; …]

[Hej, a mohi hegy borának húsz forint az ára! …]

[Lőre, lőre, lőre, lőre, de savanyú lőre! …]

[Réce van a vízbe, …]

[Bor, bor, bor, nincsen olyan bor, mind a vörös bor: …]

[Kocsmárosné, szép galambom, …]

[Vízzel éljen lúd, béka …]

[A víz másképp jó lenne, …]

[Ó, be sok hal terem a nagy Balatonban! …]

[Jó bor teröm gyűdi högyön Nagyharsányba, ha, ha. …]

[Kocsmárosné, rom, rom, rom, rom, rom, rom. …]

[Hadd múljon el ez a világ, …]

[Tehát igyunk az elment gólyákért, …]

[Még anyám méhébe voltam, …]

[Kimentem én a szőllőbe, …]

[Lemögyök a, lemögyök a pince fenekire, …]

[Piros kancsó, piros bor; …]

[Hej, a kocsi sűrű pince, …]

[Jó a bor már estefelé, …]

[Boldog az, ki jól iszik, …]

[Nem szűk ez az utca, …]

[Bort iszunk mi, ugye, pajtás?…]

[Töltsd teli, pajtás, poharad, poharad, …]

[Életemnek végóráját …]

[Berki, Berki, szegény Berki, …]

[Húzzák a harangot, …]

[Én is megiszom, …]

[Jóska bácsi iszik most, …]

[Jó bor, jó egészség, …]

[Igyunk egyet: jót és hosszút! …]

[Igyunk itt, mert jó itt! …]

[Töltsd meg, testvér, poharamat, …]

[Adjon isten eleget, …]

[Adott Isten szekeret, …]

[Adj kezembe egy pohár bort,…]

[Igyál, jó barátom! …]

[Tele asztal, tele pohár, tele tál. …]

[Ennek a gazdának szép kocsija van; …]

[Amott vagyon egy hal, …]

[Imolácsi, mamolácsi, …]

[Igyunk, barátim, csendesen! …]

[Adjon isten minden jót: …]

[Mint a szép csűves paprika …]

[Ma van Jakab-nap, …]

[Mikor a barátok mulattak, egy sirbakot állítottak …]

[Arra alá egy kis csárda magába,…]

[Ha én volnék az Úristen, …]

[Mennyországba jer, pajtás, jer, pajtás! …]

[Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt; …]

[Uccu, vendég, jól múlattál, …]

[Haragszik a gazda, …]

[Nem iszom bort, csak a szőlő levét, …]

[Esik eső, zúg a malom. …]

[Vót szeretőm, de nem tetszik; …]

[Attól fél az édesanyám, …]

[A leányok mind azt mondják,…]

[Ihatnám én, de nincs mit; …]

[Minapába az utcában végigsétáltam, …]

[Ördög bujjon komámasszony bocskorábo! …]

[Ördög bujjik komámasszony bocskorábo! …]

[Amott, amott a korcsmában …]

[Ideki az évegcsűrnél jó bort mérnek. …]

[Rika, rika, rika, rika, paprika. …]

[- Gyere haza a kocsmából, …]

[Ha bort iszom, jókedvem van tőle, …]

[Feleségem, hallgass! …]

[- Asszony, asszony, ki a házból! …]

[- Az én uram jó volt, amire kellett: …]

[Öreg vagyok már én, …]

[Mikor a betyárok …]

- Táncdalok:

[Nosza hajdú, fürge varjú, …]

[Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját; …]

[Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot. …]

[Kiskunságban verbuválnak, …]

[Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak! …]

[Ej-haj, magyar ember …]

[A kondásné gyócs ingvállba, …]

[Kicci szőke, kicci barna, …]

[Fölment akkondás a fára, …]

[Megismerni a kanászt cifra járásáról, …]

[Elveszett a riska göbee kilenc malacával, …]

[- Csóri kanász, mit főztél? - Tüdőt káposztával. …]

[Erre Barát mi falunkba …]

[A csikósok, a gulyások kis lajbiba járnak. …]

[Áldd meg, Uramisten, …]

[Annyi a finánc, …]

[Elvesztettem zsebkendőmet, …]

JÁTÉKDAL:

„Elvesztettem zsebkendőmet,

Megver anyám érte.

Ha valaki megtalálja,

Csókot kíván érte.

Szabad péntek, szabad szombat,

Szabad szappanozni.

Szabad nékem ezt a kislányt

Egyszer megcsókolni.

Zöld fű, zöld ág a lábam alatt;

Aki a legszebb lesz, tőlem csókot kap.”

(Szíhalom - Borsod)

[Rengesd, Pista, a gyermeket, …]

[Hídló végén, padló végén …]

[Még egy kicsit itt legyünk, itt legyünk, …]

[Azért jöttem ide karikázni, …]

[- Hogy a csibe, hogy? …]

[Hej, két tikom tavali, három harmadévi. …]

[Két tyúkom tavali, három harmadévi. …]

[Szőlőhegyen keresztül …]

[Szőlőhegyen körösztül …]

[Bíbor üngöm pántlikája …]

[Farkas Ilka bő szoknyája …]

[Ettem szőllőt, most érik, most érik, most érik. …]

[A cseroldalt összejártam, …]

[Száraz dió, rotyogató. …]

[- Tedd le, rózsám, a szűrödet, …]

[Icca bunda, rongyos bunda, …]

[Kerek alja, kerek alja a subámnak, …]

[Ez a kislány ha bemegy a csárdába, …]

[(De) Pattogatott kukorica de édes! …]

[Gyere be, rózsám, gyere be! …]

[Van már kisszék, csak lába köll, …]

[Hosszú árok, keskeny gát; …]

[A malomnak nincsen köve, mégis lisztet jár, …]

[Mikor kedves Laci bátyám …]

[Hej, dudás, dudás, …]

[Nosza, legény, a táncba! …]

[Esik eső, zúg a gát; …]

[Uccu, rózsám, ugorj egyet, …]

[Te, kisleány, ugorj egyet, …]

[Ejnye, ejnye, tavasz akar lenni. …]

[Hej, rúgd ki, rúgd ki, rúgd ki! …]

[Hopp, Sárinka, Sári, Linka! …]

[Fogd a kontyod, hogy ne lógjon, …]

[Egy szem búza teremjen; …]

[- Vígan, vígan, víg angyalom, …]

[A bú sírjon a fagyon, …]

[Az embör is aszondja az asszonnak: …]

[Olyan fene asszony vagyok: …]

[- Jól megrezzáld a farod, …]

[Ki az urát nem szereti, …]

[Aki dudás akar lenni, …]

[Az ürögi faluvégen szól a muzsika. …]

[Itt születtem, nem Agárdon, …]

[János bácsi hegedűje, …]

[Húzzad, cigány, ne húzz kettőt! …]

[Keresztúri saláta, …]

[Ződ a buzogány. …]

[Csákán, bozogán. …]

[Kalamajkó annak neve; …]

[Azért ettem én ma málét: …]

[Járjad, lábom, járd ki most; …]

[Ez a karom, ez, ez, ez, …]

[Kicsi nékem ez a ház, …]

[Kicsi nékem ez a ház, …]

[Recik Náni retkös lába …]

[Hajma, hajma, vöröshajma, …]

[Járd meg, borzas, neked illik; …]

[Három lépés: egy ugrás! …]

[Nem vagyok én senkinek sem adósa, adósa; …]

[Nagygazda volt az apám; …]

[Hát az anyád él-e még? …]

[Elszaladt a kemence, …]

[Három krajcár a lapát. …]

[Kukorica, kukorica, …]

[A szép leány aranybárány; …]

[Csicseriborsó, vadlencse. …]

[Sej-haj, recece, elszállott a fecske. …]

[Három a tánc mindhalálig, …]

[Három éjjel, három nap …]

[Haragszik a gazda, …]

[János bácsi, dudáljon kend! …]

[Húzd rá, te cigány! …]

[Elesett a tyúk a jégen; …]

- Táncszók:

[Ha kietek megöngednék, …]

[Felsütött a hódvilág. …]

[Szembe rózsám, ha szeretsz! …]

[Táncolnék én vélled, rózsám, …]

„Táncolnék én vélled, rózsám,

Ha megcsókolnád az orcám!”

(Nagyszalonta - Bihar)

[Adj egy csókot hódvilágon, …]

[Vótam leán, vagyok es; …]

[Gyertyavilág ellobban. …]

[Se nem kicsi, se nem nagy, …]

[Jaj, a szívem, jaj, hogy dobog, …]

„Jaj, a szívem, jaj, hogy dobog,

Mikor olyan szép lányt fogok!”

(Nagykend - Kisküküllő)

[Ne félj, rózsám, ne rettegj, …]

[Ne hunyoríts a szömömbe! …]

[Ez a kislány bíztatott; …]

[Ha ezt el nem vehetem, …]

[Volt szeretőm tizenhárom; …]

[Azér adtam három pengőt, …]

[Ha úgy tudnál szitálni, …]

[Kerekes a szoknyám alja, …]

[Ne hallgass mendemondára: …]

[Ez a leány úgy járjo, …]

[Soha, villágéletembe …]

[Szoríts hozzád, ne döfölj, …]

[Többet ér a lábad köze, …]

[Hadd el, babám, domborodjék, …]

[Ez az élet minket illet, …]

[Szűrőszita, tejeslábas. …]

[Táncol a pap, jégeső lesz, …]

[Szegény szolga, mit is tehet? …]

[Illik a tánc a gazdagnak: …]

[Szót a táncnak, legények, …]

[Karikára, legények, …]

[Nosza rajta, legények! …]

[Aki ide betéved, …]

[Aki nem tud táncúni, …]

[Öreganyám tanított: …]

[Ángyomasszony taníta: …]

[Három a tánc mindhalálig, …]

[Vess figurát olyan cifrát, …]

[Ez a kicsi, ez a tánc, …]

[Ereszd el a hajamat! …]

[Ne sajnáljad, nem anyád! …]

[Icu neki, ne hadd magad, …]

[Rúgd ki, lábom, rúgd ki most! …]

[Kerek az én csizmám sarka, …]

[Hadd iregjen, forogjon, …]

[Összetöröm magamat, …]

[Ez a szemem, ez, ez, ez, …]

[Lábom termett a táncra, …]

[Ki-ki járja táncát, …]

[Igazítsad jól a lábad, …]

[Járd ki, lábam, járd ki most, …]

[Járd ki, lábam, ne hibázz, …]

[Az én lábam kijárja, …]

[Ide, lábam, ne tova, …]

[Ej-haj, laboda, …]

[Aló, lábam, kanyarodj! …]

[Télbe-nyárba mezitláb! …]

[Uccu, ídes nadrágom! …]

[Akinek ma kedve nincs, …]

[Aki minket kinevet, …]

[Aki minket meggyaláz, …]

[Oda menjünk, ahol kellünk, …]

[Nem lehet az ember fábúl; …]

[Béka terem a tóba; …]

[A feneke akármerre, …]

[Még egy kicsit hörpölök, …]

[Benned a bor igen sok; …]

[Nem iszom én, hamis a bor: …]

[Réztepsiben sül a málé. …]

[A menyasszony új ruhája, …]

[Fehér galamb száll a házra. …]

[Lovunk lába indulóba, …]

[Aranybárány, aranykos. …]

[Kapuvári templomajtó …]

[Sohase ismertük egymást, …]

[Piross alma, gömbölyű. …]

[Fehér bárány, fehér kos; …]

[Sárga csikó, sárga nyereg. …]

[Sárga virág pipitér. …]

[Ez az utca kövecses, …]

[Itt a lónak megállása, …]

[Zsuzsi néni, jöjjön ki, …]

[Tüzet, vizet a konyhára, …]

[Ez a cigány lakodalom: …]

[Ki-ki táncol a máséval, …]

[Akármilyen vén az asszony, …]

[A vőlegény aranybárány, …]

[Menyasszonyunk piros alma, …]

[A menyasszony bújába …]

[Ilyentájba esztendőre …]

[Hej-huja, vasfazék, …]

[Házasodjál, ne válogass, …]

[A házasság kaloda, …]

[Szegén legény, mire jutsz, …]

[Kerüld meg a kemencét, …]

[Mennyi asszony, mennyi leán! …]

[Az én uram kóbori, …]

[Kedves komám, jöjjön velem, …]

[Kapott már kend eleget, …]

[Húzzad, cigány, reggelig, …]

[Húzzad, cigány, disznót adok! …]

[Húzzad, cigány, azt a hosszút! …]

[Bárcsak ez az éccaka …]

[Este jöttem, reggel mentem, …]

[Ég felettünk, ég alattunk. …]

[Adj egy kicsi tágasságot, …]

[Tágasságot nekünk is, …]

[Kicsi nekem ez a csűr, …]

[Adjatok egy szalmaszálat, …]

[Reggel van ma, díl kezd lenni; …]

[Balra kelet, jobbra nyugat. …]

- Csúfolók, tréfás és gúnydalok:

[Haragszom az olyan szóra, …]

[Haragszom én arra szóra, …]

[- Hogy veti el a paraszt …]

[Teríti egy lány a vásznat …]

[A csanádi legények …]

[A pusztai, a pusztai legényeknek …]

[Ismertem apádot: …]

[A hangonyi legények - ladi-ladi-ladi-ladi-ladilom - …]

[Ha kicsiny is a legény, …]

[Kimentem én a szőlőbe sötétben, …]

[Fölmentem a szilvafára, …]

[Falu végén keskeny gát. …]

[Bíró Marcsa libája …]

[Csütörtökön virradóra …]

[- Túron lakok, keress meg! …]

[- Hej, kereki, kereki! …]

[Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el! …]

[Ennek a kislánynak rövid a szoknyája. …]

[Mikor mentem, mikor mentem Gyergyó felé, …]

[Ez a kislány tejfölét …]

[Falu végin van egy ház, …]

[Piros pünkösd szép napján …]

[A kaposi leányok …]

[Összejöttek, összejöttek …]

[Itt a lányok olyan cifrák, …]

[De takaros kis katlan! …]

[Komámasszony leánya …]

[Ez a kislány be kövér, …]

[Palcsi Kata szép jány vóna, Kata! …]

[Az ürögi utca sikeres; …]

[Hej, a szendi kisleányok …]

[A szentgyörgyi lányok tyúkot ültettek; …]

[A kisasszon Pozsonba …]

[A főszögön egy menyecske; …]

[Csütörtökön este …]

[Lányok fonják a lenszöszt, …]

[- Lányom, lányom, gyöngyvirágom, …]

„Lányom, lányom, gyöngyvirágom,

Kerti rózsaszálom,

Elmennél-e a kovácshoz,

Az eszemadtához?

– Jaj, anyám, a kovács

Ollyan, mint a rossz bogrács!

Nem megyek én ahhoz!

– Lányom, lányom, gyöngyvirágom,

Kerti rózsaszálom.

Elmennél-e a takácshoz,

Az eszemadtához?

– Jaj, anyám, a takács

Ollyan, mint a záptojás!

Nem megyek én ahhoz.

– Lányom, lányom, gyöngyvirágom,

Kerti rózsaszálom.

Elmennél-e a Jánoshoz,

Az eszemadtához?

– Jaj, anyám, a János,

Valamennyi, mind álmos!

Nem megyek én ahhoz.

– Lányom, lányom, gyöngyvirágom,

Kerti rózsaszálom,

Elmennél-e a diákhoz,

Az eszemadtához?

– Jaj, anyám, a diák

Ollyan, mint a gyöngyvirág!

Elmegyek én ahhoz!”

(Szeged - Csongrád)

[- Nézd meg, lányom, nézd meg jól: …]

[Még azt mondja az anyám, az anyám: …]

[- Édesanyám, meghalok, …]

[Almáriom kis kulcsa. …]

[Esik eső, nő a petrezselyem. …]

[A szerelöm csuda vak; …]

[A hévizi piacon, piacon …]

[Virágéknál ég a világ, …]

[Csicsónénak három lánya, …]

[Az én csizmám csikorgós, csikorgós, …]

[Nem mind legény, aki magát tartja, …]

[Apró, kicsi tejesmálé. …]

[Gyöngyélete a leánynak, …]

[Két színe van a legénynek, …]

[Nem kell hinni a mostani leánynak! …]

[Térhelyt terem a gyékény. …]

[Cserefán terem a ződ ág. …]

[Egy-egy ördög minden fírfi, …]

[Három éle van a késnek. …]

[Árok is van, gödör is van. …]

[Három bokor saláta, …]

[Nem ér az a legény egy szál vöröshagymát, …]

[Magába, magába, …]

[Eltörött a cinedény, cinedény, cinedény. …]

[Még azt mondja a torma, …]

[Szép a leány ideig: …]

[A leány gyöngyvirág …]

[Híres község Madaras, …]

[Jánoshídi vásártéren …]

[Hej, a kislány olyan drága, …]

[Rába mellett mi történt? …]

[A sarlai legények …]

[Kakas a szemeten …]

[Vezekényben meg Átányban …]

[Nincs mennyország, se pokol, se pokol, …]

[Túl a vizen szenestőke. …]

[Sikolt-rikolt a sarkantyú; …]

[A menyecske drága lélek, …]

[A menyecske maga mondja: …]

[Ágas-bogas, magas kender. …]

[Fáj a térdem kalácsa, …]

[- Zárd bé, lányom, az ajtót, …]

[- Matyi bácsi, gurítson kend egy-almát! …]

[Inkább fekszem a lány mellé, …]

[Tűz, tűz, tűz, nincsen olyan tűz, mint a férfitűz! …]

[Dunna, dunna, be puha! …]

[Lefeküdtem, csak alig, …]

[Télen nem jó szántani, …]

[Álmos vagyok, nem aludtam az éjjel, …]

[Erre kakas, erre tyúk, …]

[Icca, szívem, Jusztinka, …]

[Annyi a lány, mint a csillag, …]

[Tizenhárom esztendeje, …]

[Ó, átkozott kalamajka, …]

[Kökindai három lány, …]

[Úgy szeretem Ferencet, …]

[Gyere, kislány, a kenderbe! …]

[- Gyere, kislány, gyere, kislány, a ház mögé, …]

[Lőrincrévi bíró lánya …]

[Komámasszony, adjon nekem szállást, …]

[Komollói bíró lánya …]

[Ha befogja János bácsi …]

[Azt gondoltam magamba: …]

[Láttam legényt, láttam legényt Egörbe, …]

[Márton Kata kis kertjibe …]

[A susányi ökörjárás, …]

[Van már kisszék, …]

[Ketten mentünk, hárman jöttünk - (Tedd rá!) …]

[Mindennek van szeretője, csak énnékem nincsen. …]

[Arra alá kis kalapot viselnek. …]

[- Nem házasodom meg soha, …]

[Már minálunk nem nézik azt: …]

[A valkói legények …]

[Széles a Duna, keskeny a partja; …]

[Gyerünk, menjünk vendégségbe; …]

[Kukorica, édes málé. …]

[Idegen anyósnak, …]

[Elesett a lúd a jégen; …]

[Mikor én még leány voltam, …]

[Mikor én még legény voltam: …]

[Mikor én nőtelen voltam - oda, …]

[Én vagyok a Gyuri, …]

[Bánom, hogy megházasodtam, …]

[Édesanyám férjhez adott, …]

[Jók a leányok, nem rosszak, …]

[Meg akartam házasodni, …]

[Ördög hozta a vendéget! …]

[Messze jártam házasodni, …]

[Hogy megházasodtam: megbántam, …]

[Nincsen nékem, …]

[Én elvettem egy vénleányt. …]

[Cifra palota, …]

[Tegnap vótam zabaratni …]

[Szeretném a feleségem megverni, …]

[Ez a barna menyecske sírna is meg nevetne, …]

[Mikor engem férjhez adtak, …]

[Mán én is megházasodtam, …]

[Ne búsuljon senki menyecskéje, …]

[- Voltál-e már Devecserbe, …]

[Nincs itthun az én uram, …]

[Ki az urát nem szereti, …]

[Ludaim, ludaim …]

[Az én uram olyan jó: …]

[Túl a Dunán, nem messze, …]

[Úgy szeretem uramat, …]

[Hallod, hallod, hogy eljártam! …]

[Töri Mári a lencsét, …]

[Bor, bor, bor, a lyányoké mind kondor, …]

[- Hol lakik kend, komámasszony? …]

[Ángyi sütött rétest, …]

[- Ángyom, ángyom, édes ángyom! …]

[Meszelik a kemencét …]

[- Megbolondult már ez a csősz! …]

[- Édesanyám, de jó kend! …]

[Míg az uram a kútra járt, …]

[- Kocsmárosné, galambom, …]

[Szomszédasszon beteg vót; …]

[- Hun jártál, te, Kati jányom? …]

[Nincsen nálunk ollyan asszony, …]

[Kántor Teri az(t) hiszi: …]

[- Már ezután én megvárom: …]

[Párta, párta, fene ette párta, …]

[Férjhez adnám a lányomat, …]

[Templom előtt egy küs házikóba …]

[Kiment a ház az ablakon, …]

[Kiűtek a vénasszonyok a padra, …]

[Kiment a ház az ablakon, …]

[Apró murok, petrezselem. …]

[Arra vigyázz, öregasszony, …]

[Öreganyád igen jó: …]

[Nem kell nekem Türiné, …]

[De szeretnék olyan csizsmadiát, …]

[Boritalban vénasszonyt …]

[Kincsös, kedves komámasszony meg ne mondja az uramnak, …]

[A vénasszony kását főz, …]

[Megdöglött a bíró lova, …]

[A kert alatt szürke ló, …]

[Úgy megüték a bírót …]

[Bali, Bali, görbe Bali, …]

[Bíró fia vagyok, …]

[Ká-kántor uram ká-káposztája, …]

[Re-rektor uram po-pogácsája …]

[Görbe lábú a rektor, …]

[A panyiti halastóba …]

[- Járjad, pap uram a táncot, …]

[Jaj, de bánom, hogy pap löttem, …]

[Leányom, leányom, …]

[Lányok, lányok, papot ne szeressetek! …]

[Jobb a papné, mint a pap, …]

[Elment a pap almát lopni, …]

[A szajányi hírös barát …]

[Mikor az Úristen maga volt arató, …]

[Kocsisokat az Isten éltesse! …]

[Béreslegény voltam én, …]

[Voltam én még molnár is, …]

[Monárlegén vótam én, …]

[Nem kapálok, nem kaszálok, …]

[Nem ér az a béres …]

[Csizmadialegények …]

[A minap sétálék, …]

[Három szabólegények - mek-mek-mek, …]

[Édes anyámasszony, …]

[Arra kérem a bírót: …]

[Hej, a cigánylegínyek …]

[Hat nap van egy hétben, …]

[Ó, mil csodálatos a lónak élete! …]

[Eltemették már az öreget, …]

[Hála neked, nagy Úristen, …]

[Megfogtam egy szunyogot, nagyobb volt egy lónál, …]

[Egy nagy órú bóha …]

[Öleljön mög az a rózsa, …]

[Nincs okosabb, mint a ló: …]

[Kis kertemben uborka; …]

[- Hol jártál, báránkám? …]

[Fáj a kutyámnak a lába, …]

[Macska ment disznótorba, …]

[Nincsen kutya a faluba, …]

[Beszökött a kutya a konyhába, …]

[Ürge van a gödörbe, gödörbe; …]

[A kertmegi káposzta …]

[Nincs szebb állat, mint a lúd. …]

[Az én ludam elveszött, …]

[- Ej-haj, vadliba …]

[Sok országot bejártam, …]

[A sarkantyúm taréja …]

[Fölülök a sűtt krumplinak hátára, …]

[Ha bemegyek a bableves csárdába, …]

[Hej, a szegény hagymalé …]

[Elszaladt a kemence …]

[A mi lyányunk férho akar mennyi. …]

[Zöld erdőben a tücsök …]

[Szegény legény a tücsök, …]

[Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri. …]

[Házasodik a lapát, …]

[Elbúcsúzott mán a dohánzacskó, …

- Átokdalok:

[Verd meg, Isten, az irigyet, …]

[Árva vagyok, árva, …]

[Soha nem láttalak, …]

[Esteledik, a nap halad. …]

[Verjen meg az Isten, rózsám! …]

[Mikor leindulok …]

[Isten átkát nem kívánom, …]

„Isten átkát nem kívánom,

De ha rád száll, azt se bánom.

Szálljon is rád, azt kívánom!

Gyilkosom benned nem szánom.

Az a fa is száradjon ki,

Amely alatt meg fogsz állni;

Az a csárda gyulladjon ki,

Melyben csendesen fogsz hálni!

Borod, búzád ne teremjen,

Szántófölded ne zöldelljen!

Páros késed kiforduljon,

Az is a szívednek álljon!”

[Úgy száradj ki a világból! …]

[Az én kutyám megkölyközött: …]

[Aki reám feni fogát, …]

Enyedi Melinda - Gyimesi népdalok

- Ráolvasások:

[Uram, uram, ereszd meg …]

[Új hód, új király! …]

[Új hód, új király …]

[Jó reggelt, te hajnal! …]

HIDEGLELÉSRE:

„Jó reggelt, te hajnal!

Tehozzád jöttem:

Vendíget hoztam.

Vendígemet itt hagyom,

Tígedet isten áldjon!”

(Nagyszalonta - Bihar)

[Árpa, árpa, learatlak; …]

[Nyilallás, nyilallás, …]

[Tenger szögegyibe …]

[Oszlasson el az Atya, …]

[Mikor Krisztus Urunk …]

[Kék szem látta, …]

[Mü megváltó Jézus Krisztus Urunk …]

[Elindult az Atyaisten …]

[Uram, mindenható Isten! …]

[Néhol elindula üszeges udma, …]

- Keservesek:

[Édesanyám is vót nékem. …]

[Édesanyám, mért is szültél, …]

[Ki az urát nem szereti …]

[Istenem, istenem, …]

„Istenem, istenem,

Szerelmes istenem,

Ej-haj, hogy kell ez világot

Búval eltöltenem?

Búval eltöltenem,

Bánattal szenvednem.

Ej-haj, szeretetlen társsol

Egy ágyban feküdnem!”

(Kisgörgény - Maros-Torda)

[Egy vén ember bánatjában …]

[Ha galamb lehetnék …]

[Én istenem, mér teremtél, …]

[Árva vagyok, nincs gyámolom; …]

[Olyan árva nincs több, mint én. …]

[Mikor a nap lenyugoszik, …]

[Napom, napom, fényes napom, …]

[Szomorúság néköm, …]

[Nagyon béfútta az utat a hó …]

[Arra alá de sok a fa, a fa!]

[Amerre én járok-kelek, …]

[Élek, élek, minek élek, …]

[De ki tudnám panaszolni magamat, …]

[Jaj istenem, jaj halálom!]

[Jaj, de szerencsétlen időre jutottam!]

[Rengedező nádszál, zörög a levele; …]

[A búbánat keserűség. …]

[Sirass, anyám, sirass …]

[Istenem, istenem, hol leszen halálom …]

[Ej, nagy dolog a megvállás!]

[Annyi bánat a szűvemen …]

[Úgy elmegyek, meglássátok, …]

[Istenem, mi lelt engemet? …]

[Istenem! Életem nemigen gyönyörű! …]

[Fúdd el, jó szél, fúdd el …]

[Mikor idegen fődre méssz, …]

[Nézek, nézek visszafelé, …]

[Nekünk a legszebbik estét …]

[Kesereg egy árva madár, …]

[Feljött a nap szép ragyogva. …]

[Állj meg, állj meg, jó szerencse, …]

[Madar, madar, kicsi madar, …]

[Siratom magamat, …]

[Siralmas volt nékem …]

[Hozd fel, Isten, azt a napot, …]

[Feljött a nap s el is haladt, …]

[Eltelt tőlem minden vígság. …]

[Bánat, bánat, de nehéz vagy; …]

[Annyi a szívemnek búja, …]

[Hegyek-völgyek között van az én lakásom; …]

[Búsulhatok, amíg élök, …]

[Megérik a szőllő, mer sok szél találja; …]

[Búval terített asztal …]

[Búval élem világomot, …]

[Nem tudja azt senki, csak a Jóisten, …]

[A Balaton széles nagyon, …]

[- Anyám, anyám, édesanyám, …]

[Nem hitted, hogy beteg vagyok; …]

- Siratóénekek:

[Kedves fiam, drágo fiam, szerelmes fiam, Korc Pétöröm …]

[Kelj fel, lelkem, jó társom, Miklós! …]

[Jaj, drága egy jó uram neköm, mér hagytál itt? …]

[Jaj, mit vétöttem a nagy Úristennek, hogy elvette az én szerettebéli páromat? …]

[Jaj de szépen szólnak a bús harangok, kérdezgetik egymástul, vajon ki a halott? …]

[- Jaj, kedves férjem, kedves hű párom! …]

[- Drága jó istenem, sohase hittem, hogy eggy illyen rossz embert …]

[Mindjá bételik az óra, …]

„Mindjá bételik az óra,

Kibenn el kell menni,

Tőlled, kedves férjem,

Végbúcsút kell venni.

Jaj, de fáj a szívem,

Bánat hasogatja,

Az én jó férjemnek

Halála okozta.

Ó, jaj, halál, halál,

Be kegyetlen valál,

Az én jó férjemet

Tőllem elszakasztád!

Jaj, de árván maradtunk,

Mint mezőn a tarló,

Kinek ékességét

Elhordta a sarló.

Hulljatok, könnyeim,

Záporként hulljatok,

Hideg tetemeit96

Általáztassátok!

Áldja meg az Isten

Azt a két gyors lábat,

Aki miutánnunk

Nagyon sokat fáradt!

Nyúgodjék, nyúgodjék,

Ítélet napjáig,

Eljött az Úr Jézus,

Nem késett sokáig.

Eljött az Úr Jézus

Fő orvosságával,

Békötözé sebét

Gyógyírolajával.”

(Nagyszalonta - Bihar)

[Most sáncolják a temetőt, …]

[Bejöttem a házba, …]

[Jaj, nekem, szép virágom, kedves édes fiam! …]

[Jaj, édes fiam, kedves fiam! …]

[Jaj, lelkem, lelkem, jó társom, negyvennégybe elesett, megette az az átkozott háború! …]

[Jaj, édesapa, édesapa, indult el Vásárhelyré, s utaján találkoztunk a lóvészi állomáson. …]

[Jaj, jaj, jaj, mennyit siratta! …]

[Ídesanyám, ídesanyám, mér indultál olyan hosszú útra, ahunnat vissza ne várhassuk többet soha, drága jó ídesanyám! …]

[Jaj, jaj, jaj, édes anyóka, kire hagyott engem, nincsen apám, se testvérem! …]

[Rozi neném, Béla bátyám, Jozsi bátyám …]

[Jaj, istenem, istenem! …]

- Virrasztóénekek:

[A fényes nap immár elnyugodott, …]

"A fényes nap immár elnyugodott,

A föld szine sötétben maradott.

Nappali fény éjjelre változott,

Fáradtaknak nyugodalmat hozott.

Minden állat megy nyugodalomra,

Az Istentől kirendőt álomra,

De én Uram ugy megyek ágyamra,

Mintha mennék gyászos koporsómba.

Mert noha most erős és friss vagyok,

De több napot magamnak nem hagyok,

Azt gondolom, minden nap utolsó,

Ez iccakán köllhet a koporsó.

Midőn ágynak adom testemet,

Deszka közé zárhatom éltemet.

Hosszas ályom érheti szememet,

A kakasszó hozhatja végemet.

Vessünk számot, én édes Istenem,

Hogy lelkemet ne kölljön féltenem,

Hogy lehessen bátrabban szólanom,

Midőn meg köll előtted állanom.

Szined előtt mindennap elesem,

Mert te lettél Atyádnál kezesem,

Ha megölsz is, mégis benned bizom,

Szent véredhez futok, ha szomjazom.

Napkelettől egész napnyugotig,

Szent nevedben biztam én fáradtig,

De megbocsáss, én szivemből szánom,

Könnyek miatt nincs szememen álom.

Az ágyamban zokogva költözöm,

Vánkosomat könnyekkel öntözöm,

Ha megtartasz holnapi napodra,

Nem forditom azt megbántásodra.

Ne szólits ki, Uram, készületlen,

Vezess előbb az enyhitő kutra,

Hogy juthassak a mennyei jussra,

Ugy bocsáss el engem a nagy utra!

         Amen."

(Pinnye - Sopron)

[Bizonytalan voltát világ állapotjának, …]

[Miért szorgalmatoskodol? Annyit gondolkodol? …]

[Szomorú a halál a gyarló embernek; …]

[Ó, keserves jajszó: mindnyájan meghalunk; …]

[Halál adósságát én immár lefizettem, …]

[Igy fizet a földi világ: …]

[Im, látod világ voltát …]

[Ó, te rettenetes, keserű halál, …]

[Az utolsó harangszóra …]

[E gyászos szobába begyült kereszténység, …]

[Sok rendbeli népek, kik most jelen vagytok, …]

[Én is vőlegény (menyasszony) vagyok, …]

[Elmegyek a sirba, …]

[Elkészült már a koporsó számodra, …]

[Fed már a koporsó, Isten veled, …]

- Halotti búcsúztatók:

[Drága élet semmivé lett, …]

[Óh Isten, mely boldog az oly ember, …]

[Lezárva koporsód fala, …]

[Hová készültél, szüle? …]

[Bús özvegyek s árvák, ugyan miért sírtok? …]

[Alig volt dél, már este van, …]

[Ó, te rettenetes keserű halál, …]

[Édesanyám, békességben …]

[Ez álnok világnak zöldellő kertjében …]

[Mélyen fáj az a jó szülének, …]

[Utazók, nézzetek e gyászos táblára! …]

[Nehéz sínylődésem már elérte végét: …]

[E szomorú végtiszteletre, …]

[Hő ima, szállj fel az égre …]

[Sötét sír fed el; óh, milyen rendítő: …]

[Koporsó, te vagy már énnékem …]

[Át van adva, ím, kedvesetek, …]

[Elvégezted életedet, …]

[Szent hely ez a temető; …]

[Ó, nézd a sírt, halandó! …]

[Bánatos a keblünk, szívünk majd meghasad…]

[Hulldogálnak, hulldogálnak a sárguló levelek, …]

- Köszöntők, ünnepi dalok:

[Új esztendő, vígságszerző …]

[Szálljon erre a házra az Isten áldása: …]

[Adjon Isten füvet, fát, …]

[Adjon Isten minden jót …]

[Adjon Isten minden jót …]

[Hipp-hopp, fársáng! …]

[Fassang, fassang három napja. …]

[Elment farsang, itt hagyott …]

[Ecce neki, dáridom! …]

[Sárdó gyüjjön! …]

[Emlékezzünk Szent Balázsról, …]

[Emlékezzünk Szent Balázsról, …]

[Kiküldötte Balázs püspök …]

[Emlékezzél, házigazda: ma van Balázs napja! …]

[Szent Gergely doktornak …]

[Gergő pápa napja ma van e világba. …]

[Az Istennek szent áldása szálljon err' a házra! …]

[Kice-vice, víllő, …]

[Ez ki háza, ki háza? …]

[Haj ki, kisze, kiszéce, …]

[Koma, koma, komálunk: hétig, holtig, kiskarácsony napjáig. …]

[Vízbevető hetfű nekünk is úgy tetszik: …]

[Szépen kérem az apját, …]

[Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág; …]

[Én kis kertészlegény vagyok: …]

[Ákom-bákom, berkenye; …]

[Húsvét másodnapján az jutott eszembe: …]

[E húsvét ünnepnek második reggelén …]

[Én kicsike vagyok, …]

[Ma jöttem egy tojásért, …]

[Mi van ma? Mi van ma? …]

[Elhozta az Isten …]

[Én kicsike vagyok, …]

[Virágos Szent János…]

[Tüzét megrakoljuk, …]

[Megrakjuk, megrakjuk, négyszegűre rakjuk. …]

[Ha én vóník a budai nemes asszony, …]

[Rakd meg, babám, a tüzet, hadd csapjon a lángja! …]

[Luca napján hoztam vadat. …]

[Cin legyen táljok, vas legyen fazekjok, …]

[Luca, Luca, kitty, kotty! …]

[Adja meg az Isten: ke(nd)teknek annyi csibéje legyen, mint az égen a csillag, csillag! …]

[Porka havak esedesnek - de hó reme, róma. …]

[Ahol keletkezik …]

[Kelj fel, gazda, kelj fel! …]

[Itt is keletkezik …]

[Nem vagyunk mi rablók! …]

[Mikor földön járt Szűz Márja, …]

[Szállást keres a szent család, …]

[Betlehem, Betlehem, a te határidba …]

[Jézus ágyán nincsen paplany; …]

[Betlehemnek pusztájában, …]

[Üdvözlégy, kis Jézuska, …]

[Idvezlégy, kis Jézuska, …]

[Karácsonynak éjszakáján, …]

[Vígan zengjetek, citerák, Jézus született! …]

[Hever a nyáj, feküdhetek, …]

[Elkezdtem aludni az erdőbe. …]

[A madárkák is zengenek: …]

[Pásztorok, keljünk fel, …]

[Szaporán keljetök föl, bujtárok! …]

[Megy a juhász lefelé, lefelé, …]

[Betlehembe jer, pajtás, jer, pajtás! …]

[Dicsérem a Jézust, engedelmet kérek, …]

[Édes kis Jézusom, nézd, én szolga vagyok, …]

[Huccu, bunda, táncoljunk, …]

[Kinek kell a lencse, jó, friss tepertővel? …]

[Tudom, jól tudjátok, itt vagyon karácsony. …]

[Kiskarácsony, nagykarácsony. …]

[Kösd föl, Örzse, ködmenkédet; …]

[Nosza, pajtás, fogd az ajtót, …]

[Háromkirályok napját, …]

[Én is elindultam Heródes nyomdokán. …]

[Kelléses ne legyen, …]

[Itt malacot sütnek, …]

[Aprószentek, darabos szentek; …]

[Bor, búza, békesség szálljon házatokra! …]

[Zörgetik a kulcsot, pénzt akarnak adni. …]

[Te kicsid asszonka, toppants kamarába, …]

[Rétes ide, rongyos, …]

[- Barátim, hazunnan jöttetek vagy honnan? …]

[Megjöttem én - Jó estét, jó estét! - …]

[Mennyország piaca gyémántbúl van rakva, …]

[Serkenj fel, kegyes níp, mer mos jön az hajnal, …]

[Serkenj fel, lantos, pendítsd citerádat, …]

[Készítsd, múzsám, lantodat, …]

[Zendüljön föl János …]

[Vagyon az égen egy csillag, …]

[András, András, ne aludjál, …]

[János, aluszol-e? …]

[Feltetszett a hajnalcsillag, …]

[Valamennyit ugrik éltében a szarka, …]

[Víkony a cérnaszál, igen könnyed szakad; …]

[Rétös, kóbász, káposzta, …]

[Eljöttünk hát János-napra. …]

[Azér küldött Szent Katalin anyja: …]

„Azér küldött Szent Katalin anyja:

Holnap leszen Szent Katalin napja.

Hordójuknak csikorogjon csapja!

Köszöntőknek félreáll a kontya.”

(Felsősegesd - Somogy)

[János napja ma vagyon. …]

[János napja ma vagyon; …]

- Munkadalok:

- Fejőnóták:

[Hol vagyon, hol vagyon az a kecske, …]

[Aki tejet, aki tejet akar venni, …]

[Falu végin kicsi lány …]

"Falu végin kicsi lány

Írós vajat kíván.

Abbul ugyan nem eszik,

Még csak meg nem betegszik!"

Csongrád - Csongrád)

[A taposókádban áll, …]

[Kovácslegény tüzes vasat sűrűre kopogtassa. …]

[Haj, ló! Haj, ló! Hangzik a Duna partja. …]

[Hoch auf, zweimal drauf …]

- Bakternóták:

[Hallod-e, te háznak ura? …]

[Tíz órára jár az üdő, …]

[Tízet ütött mán az óra; …]

[Tizet ütött már az óra. …]
"Tizet ütött már az óra.

Isten segíts minden jóra!

De nincs írva homlokodra,

Mire virradsz fel holnapra.

Tizenegy az óra nálunk,

Éjfélt többet nem kiáltunk;

Azért a városba járunk;

És ha rossz embert találunk,

Vele törvényesen bánunk.

Éjfél után óra három;

A várost többet nem járom.

Szemem álomra lezárom.

Ha nem alszom, az én károm.

Éjfél után óra három."

(Putnok - Gömör)

- Koldusénekek:

[Adjatok a sokbúl, jóbúl; …]

[A kódúsnak rossz az ílte, …]

[A koldúsnak rossz a dolga: …]

[Áldja meg az Isten, …]

- Vásári kikiáltások, árusdalok:

[Hét, hét, minden darab hét; …]

[Fele ingyen, fele ráadásba. …]

„Fele ingyen, fele ráadásba.

Szedje, néném, bele a kosárba!”

(Hajdúböszörmény - Hajdú)

[Megjött Pestről Ócsó János; …]

[Egy egy pengő, …]

[Erre-erre, ifjasszony, …]

[Asszonyok, …]

[Aki nem vesz, arrébb álljon, …]

[Fehérvárra járok, …]

- Céhes rigmusok, segéd- és mesterdalok:

[Szerencsés jó estét az Úristen adjon, …]

[Míg rebegő nyelvem szárnyára eresztem, …]

[Hajnali szépséggel tündöklő fényesség, …]

[Szentlélek Úristen, segélj minket erre, …]

[Nosza, Laci koma, cimbalmod zendüljön, …]

[Iérik a szőlyő, …]

[Bujdosik az árva madár, …]

[Kovács, bognár akkor hizik …]

[Azt a kutya mindenit a világnak! …]

[Sápadt vagyok, mint a nyárfa levele; …]

[Hajlik a bádog, …]

[Haja, haja, fel kell kelni: …]

[Avatatlan posztó: …]

[A Tisza, a Duna zavarodik; …]

[Sírhat az az édesanya, …]

[Asztalos, lakatos, …]

[Lakatos ment a toronyba. …]

[Szabó, szabó, szabtató, …]

[Három szabólegények, mek-mek-mek, …]

"Három szabólegények, mek-mek-mek,

Hárman voltak szegények, mek-mek-mek,

Hárman ültek egy kecskére,

Úgy mentek ők el Bicskére, mek-mek-mek.

A kocsmába betértek, mek-mek-mek,

Három deci bort kértek, mek-mek-mek.

Megitták a deci bort,

Hogy lemossák az úti port, mek-mek-mek.

A borukat megitták, mek-mek-mek,

Kifizetni nem tudták, mek-mek-mek.

Mind az ablakhoz álltak,

S mint a kecskék, kiugráltak, mek-mek-mek!"

(Csongrád megye)

[Egy szem szilva, (de) két szem kökény. …]

[Nincs szebb élet a fecskénél; …]

[Jó sora van a szenesnek, hej, de semmire sincs gondja: …]

[A meszesnek jól megy dolga, sej, semmire sincs gondja: …]

[Nem messze van ide Kalocsa, …]

[Nincsen annál betyárosabb élet, …]

[Megismerni a diófát a hajáról. …]

[Azt mondják a kapások, hogy nem lesz bor. …]

[Még azt mondják a bakonyi lányok: …]

[Jó dolga van a kőmíveslegénynek, …]

[Apám, ki meghót, az is molnár vót; …]

[A kovács műhelyében, …]

[Vízimalom zúg a berek aljában; …]

[A víz a malmokat aláhajtja. …]

[Üti a kovács a vasat. …]

[Kovács pengeti a vasat, …]

[Túl a Tiszán faragnak az ácsok, …]

[Ennek a kislánynak van babája: …]

[Gyöngyömnek, gyöngyömnek száz forint az ára. …]

[Nincs szebb élet, mint a mienké, …]

[Nem aratunk mink senkinek, …]

[Harmatos a kukorica levele. …]

[A kiskendi faluvégen malom van, …]

[Mind a ketten pékek leszünk, …]

[Szép a csizmadia, mikor megy a vásárra: …]

- Történeti és vitézi énekek:

[Ah, kegyetlen tatárok, …]

[Mátyást mostan választotta …]

[Lajos király leesött a lovárul, …]

[Szernyű nagy romlásra készül Pannonia, …]

[- Amott látod, rúzsám, …]

[Csicsiss el, aludjál, te kis török gyerök! …]

[Megizenem a gyulai basának: …]

[Bakony-erdőn hull a levél, fúj a szél, fúj a szél, …]

[Ha elmegyek katonának: kurucnak, kurucnak, …]

[Sebes víz a Garam, …]

[Te vagy a legény, Tyukodi pajtás! …]

"Te vagy a legény, Tyukodi pajtás!

Nem olyan mint más, mint Kucuk Balázs.

Teremjen hát országunkban

Jó bor, áldomás!

Nem egy fillér, sem egy tallér

Kell ide, pajtás!"

(Tyukod - Szatmár)

[Szaladj kuruc, jön a német! …]

[Magyarországnak ki volt vezére: …]

[- Hallgassátok meg, magyarok, amit beszílek: …]

[Haj, Rákóczi, Bercsínyi, …]

[Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi! …]

[Musztafa, Karafa és az akasztófa, …]

[Körtéfa, körtéfa, …]

[Most jöttem Erdélyből …]

[Megjártam a hadak útját, …]

[Magyarország szélén …]

[Idegen országban …]

[Sárga lábú csirke …]

[Nem úgy van mán, mint volt rég: …]

[Ezernyolcszáznegyvenhatba …]

[Katona vagyok én, ország őrezője. …]

[Látom a szép eget …]

- Bujdosóénekek:

[Elbúcsúzom országomtól: …]

[Ó, szegény bujdosó legény, …]

[Egy bujdosó szegénylegény, …]

[Fordulj, kedves lovam, …]

[Lengyelország szélén …]

[Egy bereg alatt van egy szürke ló; …]

[Ifjúságom szép virága …]

[Tele van az erdő hóval; …]

[Szögénylegény vagyok én, …]

„Szögénylegény vagyok én,

Erdőn-mezőn járok én;

Krajcárom sincsen,

Elszakadt az ingem.

Van egy lyukas nadrágom,

Folt is rajt’ huszonhárom.

Ég alatt hálok;

Jobb időket várok.”

[Fehérvári utca sáros szokott lönni, …]

[Sűrű, ködös idő, felnevelő szellő. …]

[Haj, Csík, Gyergyó meg Háromszék! …]

[Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár; …]

[Idegön fődre ne siess; …]

[Templom mellett bogárhátú kis ház, …]

[Az én ökröm, a Virág, a Virág. …]

[Szegény vagyok, szegénynek születtem. …]

[Bujdosik a kicsi madár, …]

[Elmennék én valamerre, …]

[Már elmegyek valamerre, …]

[Azt gondoltam, míg csak élek …]

[Úgy elmegyek, meglássátok, …]

[Én elmegyek, meglássátok, …]

[- Úgy elmegyek, meglátjátok, …]

[Én el menyek, te itt maradsz, …]

[- Ha kiindulsz Erdély felől, …]

[Sirass, anyám, sirass, …]

[Sirass, éldesanyám, míg előtted járok, …]

[Elmész, fiam, járj békével! …]

[Ideje bujdosásimnak …]

[Elmenyek, elmenyek, …]

[Sír az út előttem, …]

[Látom az életem …]

[Istenadta fényes napom, …]

[Elindultam szép hazámból: …]

[Erdők, völgyek, szűk ligetek, …]

[Nem ide való vagyok én, …]

[Hegyek, völgyek között állok; …]

[Édesanyám megátkozott, …]

[Estefelé jár az idő; …]

[Addig mengyek, míg a szememmel látok, …]

[Erdő mellett estvéledtem, …]

[Panaszolom szeleknek …]

[Imhol kerekedik egy fekete felhő, …]

[Fekete a holló, …]

[Édesanyám sok szép szava, …]

[Szennyes az én ingem, gatyám; …]

[Ha felmegyek arra magas tetőre, …]

[Hazám, hazám, édös hazám, …]

[Elment a madárka, …]

[Istenem, istenem, …]

- Vándordalok:

[Érik a szőlő, …]

"Érik a szőlő,

Hajlik a vessző,

Borul a levele.

Két szegény legény

Vándorolni készül,

De nincsen kenyere.

– Eredj haza, rózsám,

Süss neki rétest,

Főzz neki levest;

Hadd legyen jókedve!

Jól megzsírozd neki,

Jól megtúrózd neki,

Úgy add a kezébe!

– Sütöttem is neki,

Főztem is neki,

Még sincsen jó kedve."

(Jankovác-Jánosfalva)

[Sötit fölhük vándorúnak az ígen. …]

[Szegény vándor fecske panaszolja sorsát, …]

[Isten választ mindeneket, …]

[Be van a város kerítve, …]

[Nincs jobb élet a miénknél: …]

[Minden bokor a szállásom, …]

[Megyek, megyek a nagy utcán; …]

[Engem hínak jövevénynek, …]

[Nincs szebb élet a mienknél, …]

[Hétfőn reggel virradóra …]

[Meguntam én a vándorlást, …]

[Nincsen senkim, elment régen, …]

- 48-as dalok:

[Ezernyolcszáznegyvennyolcba …]

[Süvegemen nemzetiszín rózsa, …]

[Felnyergelem szürke paripámot. …]

[Ezernyolcszáznegyvennyolcba …]

[Megütik a dobot …]

[Nem szánt-vet az égi madár, …]

[Magyarország, édes hazám, …]

[Kossuth Lajos azt izente: …]

[Kossuth Lajos azt üzente: …]

„Kossuth Lajos azt üzente:

Elfogyott a regimentje.

Ha még egyszer azt üzeni:

Mindnyájunknak el kell menni!

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!

Esik eső karikára

Kossuth Lajos kalapjára,

Valahány csepp esik rája,

Annyi áldás szálljon rája!

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!

Kossuth Lajos íródiák.

Nem kell neki gyertyavilág:

Megírja ő a levelet

A csillagok fénye mellett.

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!”

[Kossuth Lajos azt üzente: …]

[Kossuth Lajos azt izente: …]

[Esik eső karikára …]

[Kossuth Lajos: édesapám, …]

[Most nyílik a szelíd rózsa bimbója. …]

[Szabad síkon, szabad síkon énekel a pacsirta. …]

[Kossuth Lajos, Kossuth Lajos azt írta a levélbe: …]

[Kossuth Lajos kiadta a parancsot: …]

[Most szép lenni katonának, …]

[Magyarország körös-körül füstölög; …]

[Elindult már Kossuth is, …]

[Nincsen a világnak olyan katonája, …]

[Kossuth Lajos táborába …]

[A kardomnak markolatja ezüstből, …]

[Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot, …]

[Szépen szól a Kossuth muzsikája; …]

[Tisza szélin van egy deszkacsárda, …]

[Zúg az erdő, zúg a mező. …]

[Szép világja a magyarnak: …]

[Bécs várában sír a német, jaj! …]

[Kossuth izenete eljött: …]

[Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. …]

[Várad felűl tornyosodnak a felhők, …]

[Szép a magyar nóta, de szomorú, …]

[El kell menni valahára …]

[Fölteszem a csákómat a fejemre. …]

[Szól az ágyú, jön a halál; …]

[Trombitálnak, trombitálnak, …]

[Ezernyolcszáznegyvennyolcadik évben …]

[A csatában selyemzászlók lobognak, …]

[Még Aradon szépen szólott a banda, …]

[- Honnan jössz te oly leverten, jó pajtás? …]

[Görgey volt a vezérünk, …]

[Ha Görgey vezér huncut nem lött vóna, …]

[Kiződelltek má a nyárfák. …]

[Szöged alatt elkészült mán a vasút, …]

[Kossuth Lajos befogatta négy lovát; …]

[Lágy a kenyér, pirítani nem lehet. …]

[Kossuth Lajos, Kossuth Lajos Debrecenből elindult. …]

[De szeretnék a Kossuthtal beszélni, …]

[Éjszaka van, csillag sincs az égen. …]

[Turin várost záporeső áztatja, …]

[Csendes most a tenger, …]

[Kossuth Lajos nagy bújába …]

[Kossuth Lajos meg a Bém …]

[A rozsályi hármas határ …]

[Könnyű a németnek …]

[Még azt mondja az osztrák: …]

[Magyarország dolga bajos, …]

[Jobb szerettem vóna …]

[Bakáéknál, jaj, de rosszul dolgoznak: …]

[Kiződelltek a jegenyenyárfák. …]

[Kossuth Lajos a Bakonyban …]

[El kell menni …]

[Márton mentén megy a vasút, …]

[Elkészült mán a szőregi nagy vasút, …]

[Elkészült már Nyék alatt a vasút, …]

[Kossuth lova megérdemli a zabot: …]

[Szeged alatt elkészült a vasút, …]

[Garibaldi, Garibaldi. …]

[Megérett a meggy; …]

[Szennyes az én ingem, …]

[Garibaldi szürke paripája …]

[Garibaldi csárdás kis kalapja …]

[Garibaldi csárdás kis kalapja, …]

- Katonadalok:

[Az egész föld kerekségén …]

[Édesanyám rózsafája, …]

[- Anyám, édesanyám! …]

[Már minálunk verbuválnak kötéllel: …]

[Elmennék én katonának, …]

[- Édösanyám, mi annak az oka, …]

[Az aradi nagy kaszárnya dombon van. …]

[Katonának kell menni a legénynek. …]

[Vásárhelyi megyeházán, …]

[Kerülik a kertek alját, …]

[Kiküldötte Ferenc császár …]

[Ütik a rézdobot, …]

[Mögütik a dobot …]

[Vármegyeház udvarában …]

[Búsan, búsan harangoznak hajnalra, …]

[Rászállott a bús gerlice …]

[Ballagok én Szöged várossa felé, …]

[Sej, ha bemegyek Zombor városába, …]

[Sej, ha bemögyök a vármögye házába, …]

[Párdány város szép helyön van, …]

[Sej-haj, katona se lettem volna soha, …]

[Hidegön fújnak a szelek, …]

[Kiskőrösi bíró udvarába …]

[Édesanyám, hol van az az édes téj, …]

[Mikor engem a főorvos vizitál, …]

[A turai „Koroná”-ra süt a nap, …]

[A szögedi városháza de sárga, …]

[Sírt az anyám, mikor reggel fölkeltem: …]

[Mikor engem soroztak, …]

[Életemnek a legszebbik órája: …]

[Sej, besoroztak, sej, besoroztak …]

[Ződ erdőbe azt kiátja a rigó: …]

[Édesanyám kiment a kis kertbe, …]

[Édesanyám, ne járj sírva, …]

[- Édesanyám, mi vagyon a zsebébe? …]

[Udvaromon hármat fordul a kocsi; …]

[Katona vagyok én, …]

[- Édösanyám, minek az a bű gatya, …]

[Édösanyám avval búsít engömet; …]

[Azért, hogy én be vagyok sorozva, …]

[Csongorádi torony tetejébe …]

[Udvarom közepén egy kerek almafa, ?]

[Az árokban csipkebokor reszket, …]

[Vótam csikós, vótam gulyás, …]

[Vége van az aratásnak, …]

[Mikor én a ládámat bepakoltam, …]

[Ha csakugyan meg kell lenni, …]

[Bujdosik a dalos madár, …]

[A gőzösnek hat kereke …]

[Megy a gőzös lefelé, …]

[Jaj, de lassan mozog a gőzkocsi kereke, …]

[Nagyabonyban csak két torony látszik, …]

[Tizenkét évekre …]

[Seprik az erdei utat, …]

[Ha felmegyek a budai nagy hegyre, …]

[Töltik az erdei utat, …]

[Állj meg, rózsám, hogy kérdjem meg: …]

[Kesereghet az az anya, …]

[Ha kiállok a kaszárnya elibe, …]

[Édesanyám, minek szültél, …]

[Szegedi kaszárnya …]

[Édesanyám, én is katona vagyok, …]

[Édesanyám, ha bejössz, …]

[Kaszárnya, kaszárnya …]

[Könnyű neked, rózsám, …]

[Nincs szabadabb a madárnál, …]

[Meguntam már a bujdosást, …]

[Sohasem vétettem …]

[Katonává lettem, …]

[Anyám, anyám, édesanyám, …]

[Most akadtam, babám, …]

[Kedves édesanyám, kedves édesapám, …]

[Midőn papíromat az asztalra teszem, …]

[Szomorúan kezdem levelem írását, …]

[Midőn ezen tollat veszem a kezembe, …]

[Midőn a papirost az asztalra teszem, …]

[Fülemüle, kis madárka, …]

[Katonaság az életem; …]

[Korán reggel feltekintek a polcra, …]

[Éhaj - ments meg, Isten, a katonaélettől! …]

[Sírhat az az édesanya, …]

[Este van, este van, …]

[Jaj de sokat áztam-fáztam …]

[Százablakos, sárga a bécsi kaszárnya, …]

[Kimegyünk exercírozni, …]

[Mikor én katona lettem, …]

[Megsárgútam, mint a nyárfa levele, …]

[Ha én aztat tudtam volna előre, …]

[Debreceni kaszárnya, az egyesbe magam vagyok bezárva; …]

[Bakagyerök ha megunja életét, …]

[Nem hiszök, nem hiszök …]

[Ha fölül a huszár kesepej lovára, …]

[Én istenem, hej, mit értem, …]

[Huszár vagyok, nem bakancsos katona, …]

[Édesanyám, be szépen felneveltél, …]

[Jól van dolga a mostani huszárnak, …]

[Házunk előtt mennek el a huszárok. …]

[Nincs szebb, mint a huszárgyerek, ha lovára kaphat; …]

[Szalárd alatt, Szalárd alatt folyik el a Berettyó; …]

[Sej, kis pej lovam nem ette meg a zabot, …]

[Szép a baka, mikor az felöltözik, …]

[Mikor katonává lettem, …]

[Semmit se vétettem …]

[Mikor a regruta elkezd öltözködni, …]

[Belebújt az ördög …]

[Jaj de jó, jaj de jó a bakának, …]

[Re-ce-ce, nem vagyok én kapitány, …]

[Az ágyúnak a kereke, de fényes, de fényes, de fényes, …]

[Barázdában szépen szól a pacsirta. …]

[El kell mennem katonának, …]

[Kapitány úr, arra kérem: …]

[Országúton mennek a katonák, …]

[Nyitva van a százados úr ablakja. …]

[Ha kimögyök, ha kimögyök …]

[Szépen szól a kis pacsirta hajnalba, …]

[Nyíregyházi fedeles, bádogból a teteje, …]

[El is vágta, meg is vágta kantinosné az ujját, …]

[Állj be, Berci, katonának! …]

[Öreg baka nem eszik vacsorát, …]

[Adjon isten csendes, nyugodt jó éjszakát, …]

[Istenem, istenem, …]

[Isten hozzád, Venécia városa. …]

[Trebinyétől de messze van Komárom! …]

[Meguntam már őfelségét szolgálni, …]

[Elkezdtem a napjaimat számlálni: …]

[A nagy bécsi kaszárnyára rászállott egy gólya, …]

[Kis pej lovam csak a fődet kapálja, …]

[Kapitány úr kapott egy parancsot: …]

[Őrmester úr, az istenit magának! …]

[Őrmester úr, mögkövetöm, ne hencögjön oly nagyon! …]

[Isten veled, fegyver, borjú, …]

[Most írtam meg rózsámnak a levelet: …]

[Elértük már szülőföldünk határát: …]

[Sírhat az az édesanya, …]

[Töltik a nagy erdő útját, …]

[Árvából van jó katona, …]

[Már eljött az a nap, hogy el kell indulni, …]

[Kerek erdő, kerek erdő …]

[Írd meg, babám, leveledbe, …]

[Szól a kakas virradóra, …]

[Ütik a rézdobot, …]

[A katonák masíroznak; …]

[Masérozunk észak felé, …]

[Jaj, de magas a kaszárnya teteje! …]

[Kék ruhába gyün a porosz hadsereg; …]

[Szép a huszár, ha felül a lovára, …]

[Ha felülök kesely lábú lovamra, …]

[Este, este, késő este akar lenni, …]

[Ellőtték a jobb karomat, folyik piros vérem, …]

[Lassú vizen sebesen megy a hajó. …]

[Oroszorszáh körös-körül füstölög …]

[Andrásfalva körös-körül füstbe van, …]

[Esik az eső, ázik a heveder, …]

[Galícia gidres-gödrös határa, …]

[Sztrypa mentén van egy kerek erdő, …]

[Sírhat, ríhat már az az édesanya, …]

[Szerbiában, Szerbiában van egy fejfa, …]

[Szélös az Isonzó vize, …]

[Sírhat az az édesanya, …]

[Zsindelyezik a kaszárnya tetejét; …]

[Kertek alatt faragnak az ácsok, …]

[Donec partján van egy szomorúfűzfa, …]

[Korán reggel jön az orosz naposa: …]

[Színaranyból van a béke trombitája, …]

[Odesszai kikötőben áll egy hadihajó, …]

[Nem dörög már a sok ágyú, talán béke akar lenni, …]

"Nem dörög már a sok ágyú, talán béke akar lenni,

Az a sok szép magyar legény haza akar jönni.

Vizsgálgatom a századot sorjába, sorjába,

Nem találom a szeretőm, talán meghalt a csatába?"

(Büssű - Somogy)

- Pásztordalok:

[Gyűjtik a csordákat, …]

[Hej, puszta, puszta, nagy bugaci puszta, …]

[A csikósnak nincsen párja: …]

[Tiszán innen, Dunán túl, …]

"Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van egy csikós nyájastul.

Kis pej lova ki van kötve

Szűrkötéllel, pakróc nélkül, gazdástul.

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van egy gulás nyájastul.

Legelteti a guláját,

Odavárja a babáját gyepágyra.

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van egy juhász nyájastul.

Ott főzik a jó paprikást,

Meg is eszik kis vellával, fakalánnyal bográcsbul.

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van egy kanász nyájastul.

Ott sütik a jó malacot

Cserfahéjon, bükkfa nyárson, ihajja."

(Felsőireg - Tolna)

[Bojtárlegény az én nevem, …]

[Csikóslegény vagyok, …]

[Csikós vagyok a pusztában, nem gulyás; …]

[De szép, fényös csillag ragyog a hold előtt, …]

[Ha megunom magamat a pusztába, …]

[Büszke csikós az én nevem, hiába. …]

[Letörött a kutam gémje, …]

[Békót tettem kis pej lovam lábára, …]

[Micsoda erdő ez? …]

[Elszaladt a lovam …]

[Lóra, csikós, lóra! …]

[- Lúra csikós, lúra! Nem a csárda felé! …]

[Esik eső, esik, a lovam kinn ázik, …]

[Elszaladt a csikós lova, …]

[Debrecennek van egy vize, …]

[Amoda le hármas halom, …]

[Eltörött a kutam gémje; …]

[Hortobágyon kivirúlt az ibolya, …]

[Én vagyok a hortobágyi gulyás, …]

[Este van már, besötétült a puszta. …]

[Esteledik, alkonyodik, …]

[Nem akar a tehéngulya legelni, …]

[Az orosi gulyáslegíny, …]

[Kiszáradt a tóbúl mind a sár, mind a víz; …]

[Bánatosan bőg előttem a gulya. …]

[- Ellopták a tinó anyját, …]

[Mikor gulásbojtár voltam, …]

[Ha fölülök a bugacsi halomra, …]

[Azért ült a gulyás lóra, …]

[Éjszaka volt, amikor én születtem: …]

[Nincs jobb élet a juhásznál, …]

[Ha valaki vígan él, …]

[Valamennyi juhászbunda, …]

[Feljött már a csillag …]

[Mindenfelé kerek az ég alja; …]

[Mikor esik, fújja, hordja, …]

[Öregön esnek a havak. …]

[És az eső, fú a szél, …]

[Hat gomolya a keréken. …]

[Résen légy, kedves bojtárom, …]

[Hét farkas járt Hodály-zugban, …]

[Fia vagyok az apámnak. …]

[Mihály-nap után az üdő… …]

[A bárányok sírnak-rínak, …]

[Ez a fejős juhászok nótája. …]

[Közeleg már, közelget már a nagy idő: …]

[Már ezután Szent Mihály-nap közeledik, …]

[- Elveszött a buga bárány. …]

[Elveszett a buga bárány, …]

[Itthon van-e a kanász, …]

[Ködözik a Mátra, esső akar lenni, …]

[A csikósok, a gulyások kík lajbiba járnak, …]

[Kondás, hogyha meleged van, …]

[Meghalt a kanász, …]

[Füstöt lökött a Citrahát… …]

[Ócsó itt a pásztor, …]

- Betyárdalok:

[Mikor juhászbojtár voltam, …]

[Duna partján van egy szomorufűzfa. …]

[Teremtéskor azt mondta az Úristen, …]

"Teremtéskor azt mondta az Úristen,

Hogy a földön betyárgyerek is legyen!

Ha a földön betyárgyerek nem volna,

A jó gazda sohase imádkozna."

[Isten teremtötte a betyárokat, …]

[Nem kell nekem szegény ember garasa, …]

[Betyár vagyok, annak hívnak engemet. …]

[Azért jó a sűrű erdő: …]

[Jó dolga van a betyárnak, …]

[Fekete föld termi a jó búzát,…]

[- Monostori zöld erdőben születtem. …]

[Úgy ég a tűz, ha lobog, …]

[Szegénylegény vagyok én, …]

[Még azt mondják a huncut irigyek, …]

[Be van az én szűröm ujja kötve; …]

[Megizenem a makai uraknak: …]

[Fakó paripámon járok. …]

[Kutyakaparási csárda …]

[Az alföldi csárdába…]

[Nincsen hideg, mégis befagyott a tó, …]

[Betyár lova kinn legel a pusztába; …]

[Jaj, istenem, jaj, de sokat bujdostam!…]

[- Voltál-e már Félegyházán, Berénybe? …]

[Zavaros a Tisza vize, nem tiszta; …]

[Hej, kikelet, kikelet, …]

[Betyárgyerek az erdőbe …]

[Amott legel hat pej csikó magába; …]

[Debrecenyi fődön van a lakásom. …]

[- Lóra, csikós, lóra, elszaladt a ménes,…]

[Kecskeméten, Nagykőrösön …]

[Nem loptam én életömbe, …]

[Nem loptam én életembe, …]

[Tizenhat esztendős voltam, …]

[Arra (j)alá az alföldi csárdába …]

[A betyárok lóháton szoktak járnyi, …]

[Elveszett a lovam…]

[Békókujcsom tíz-húszféle, …]

[Bárcsak hamar május lenne! …]

[Majd elmögyök napkeletnek, …]

[Túl a Dunán, a Bácska kerületbe, …]

[Egy se betyár, ki gyalog jár,…]

Lesták J. Hunor - Lovasbetyárok

[Mikor még én kicsin voltam, …]

[Árva, Csanád, Borsod, Heves. …]

[Mikor juhászgyerek voltam, …]

[A Hortobágy félódalán, …]

[Ajig érek a vásár közepére, …]

[Nem akar a vezérürüm legelni, …]

[Szobáki csárda mellett …]

[Megfogatott engem a komiszáros, …]

[Gyenge vagyok, növendék, növendék. …]

[Arra alá van egy fekete nyárfa. …]

[Falu végin van egy jegenyefa, …]

[Híres vitéz az a Sobri, …]

[Éhes legény a Sobri, …]

[- Hej, huj, Sobri pajtás, …]

[Subri Jóska az erdőbe; …]

[A Savanyú tizenhét szél gatyája …]

[Cifra csárda két oldalán ajtó, …]

[Most gyüttem Szatmárról,…]

[Híres betyár vagyok, …]

[- Csaplárosné, nékem halat süssék kend, …]

[- Hej, Vidróczki, mos gyere ki!…]

[Rózsa Sándor bujdosik az erdőbe; …]

[Rózsa Sándor fölül a nyerögbe;…]

[Mikor Rózsa Sándor …]

[Rózsa Sándor lovat lopott. …]

[Míg a világ, világ, világ lesz, …]

[Igyá(l), betyár, múlik a nyár! …]

- Rabénekek:

[Esik eső karikára, …]

[Cserkó Pistát kötözik a kocsiba. …]

[Pej lovam viszik Gyulára, …]

[Mikor mentem Komáromba: …]

[Szabad élet, szabad madár. …]

[Nehéz vasban vagyon …]

[Sej, én is vótam a tömlöcbe bézárva; …]

[Debreceni tömlöc vasas kapuja; …]

[Orosházárú fúj a szél, …]

[Isten hozzád, szülöttem föld! …]

[Kis pej lovam az útszélbe …]

[Nem arrúl hajnallik, amerrűl hajnallott, …]

[Rab vagyok, rab vagyok, …]

[Bekésértek engöm Pécsre, …]

[Tisza partján elaludtam, …]

[Bóthajtásos az én szobám, …]

[Nem vétöttem soha …]

[Hallottátok hírét …]

[Hallottad-e hírit …]

[Hallottad-e hírét …]

[Az alföldi mögyeháza …]

[Mikor visznek Szeged felé, …]

[Vajon mit írjak babámnak, …]

[Setít a tömlöcöm, vasrostíly ablakán. …]

[Vasrostélyon nézök ki. …]

[Boldogtalan sorsa egész életemnek: …]

[Ó, én szögén lélök, nyomorodott árva, …]

[Tavasz, tavasz, gyenge tavasz, …]

[Tisza-víz, Duna-víz, ha mind tinta vóna, …]

[Lám mögmondtam, rózsám, ne szeress előre, …]

[Fújdogál a szellő magyar hazám felől, …]

[Zúzos a tömlöc ajtaja, …]

[Véremmel írattam …]

[Madarka, madarka, …]

[Ablakom rostélyán …]

[Imhol kerekedik …]

[Amott kereködik egy kis sütét fölhő, …]

[Szállj le, holló, szállj le, …]

[Vidd el, madár, vidd el, levelemet vidd el …]

„Vidd el, madár, vidd el, levelemet vidd el

A tengeren is túl egynéhány mérfölddel!

Ott találod rózsám keserű bánatban,

Mindjár megesmered szíve búsultában.

Koppants az ablakán, levelemet tedd le,

Vaj pedig akaszd fel az ablakkeresztre!

Ha kérdi, hogy vagyok? Mondjad, hogy rab vagyok:

Karcsú derekamon rabszíjat hordozok.

Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok;

Keserves fogságból utána sohajtok.

Ha kérdi, menyek-e? Mondd meg, hogy elmennék,

Csak ez a vasajtó mán egyszer megnyílnék!

Ha el nem mehetek tavasz kezdetére,

Talám csak elmenyek fecske jövetére.

S ha akkor sem menyek, rózsa nyílására;

Vaj, istenem, talám koporsó zártára!”

(Csík)

[Szabadkai mögyeháza …]

[Ha felmegyek Budapestre, …]

[Elmentem én Budapestre. …]

[Ha felmegyek Kecskemétre, …]

[Esik eső, csak úgy szakad! …]

- Halászdalok:

[Atkás-düllő, Bocskoros …]

[Nem fenékig arany ám a Duna!]

[Halász, vadász, aranyász …]

[Én vagyok a halászlegény, …]

[Én vagyok a halászlegény, …]

[Hej, halászok, halászok, …]

„Hej, halászok, halászok,

Merre mén a hajótok?

Törökkanizsa felé,

Viszi a víz lefelé.

Hej, halászok, halászok,

Mit fogott a hálótok?

Nem fogott az egyebet:

Veres-szárnyú keszeget.

Hát a keszeg mit eszik,

Ha ja bárkába teszik?

Nem eszik az egyebet:

Petrezselyemgyökeret.”

(Szegvár - Csongrád)

[Túl a Tiszán halászlegény vagyok én, …]

[Lement a Tiszán a sajka, …]

[Zátonyi Dunának …]

[Ha kimegyek a Ciglésbe halászni, …]

[Duna partján csak egyedül halásztam; …]

[Édesanyám is volt nekem, de már nincs, …]

- Hajósdalok:

[Egyet, kettőt, húzd meg! …]

[Haj, ló! haj, ló! A vontató ustora, jaj, de szépen szól! …]

[Megy a Tiszán a hajó, huja-hó! …]

[Onnan alól jön egy hajó, …]

„Onnan alól jön egy hajó,

Húzza aztat harminchat ló.

Káromkodik a kormányos,

Kinek neve Jéri János,

Ej-haj, fogd meg jól!

Ej-haj, húzd meg jól!

Mennél jobban: haj, ló! haj, ló!

Annál jobban mén a hajó.

Ej-haj, fogd meg jól!

Ej-haj, húzd meg jól!

Fékom azt a teremtötte!

Összetörött a deröglye.

Káromkodik a kormányos,

Kinek neve Jéri János.

Ej-haj, fogd meg jól!

Ej-haj, húzd meg jól!”

[Húzd meg, húzd meg szép csendesen, …]

[Mén a hajó lefelé, …]

[Mén a hajó dé(l) felé. …]

[Onnajd alól jön egy terhes hajó. …]

[Vörös vízen van egy hajó, …]

[Hadihajó a Tisza közepébe; …]

[Esik az eső, jaj, de fúj a szél!]

[- Szálas bácsi, hajétson kend egy almát! …]

- Szolgadalok:

[Kiskoromban árvaságra jutottam, …]

[Tanya, tanya, györgytarlósi tanya. …]

Tanya - Kürti Zoltán képe

[Nincs szegínyebb a szegínynél: …]

[Kék virágos az én kötőm, …]

„Kék virágos az én kötőm,

Szógalegény a szeretőm.

Nem bánom én, ha szóga is,

Lehet abbú nagygazda is!

Magosan repül a gólya.

Gyertyavilág ég az ólba.

Az én rózsám gyenge karja

Most is a lovat vakarja.”

(Bereg)

[Hej, csillag, csillag, szép hajnali csillag, …]

[Más kapcája az, ki béres. …]

[Béresgyerek hajt a kútra itatni, …]

[Sej, béreslegény ha fölül a szekérre, …]

[A mostani bérösöknek - sej - sömmire sincs gondja, …]

[Szánt a béres - recece -, zireg-zörög a járom. …]

[Édesanyám megfőzte az ibolyát, …]

[Ez a Kéthely, jaj, de szép kis majorság! …]

[Aladáron azé nem jó szógálni: …]

[Esik eső, fúj a szele. …]

[Jaj, be mérges az én gazdám! …]

[Érik a szőlő, …]

„Érik a szőlő,

Hajlik a vessző,

Bodor a levele,

Két szolgalegény

Szántani menne,

De nincsen kenyere.

Van vereshagyma

A tarisznyába:

Keserűmagába.

Keskeny az abrosz,

Hosszú az asztal,

Kevés a vacsora.

Huncut a gazda,

Nem néz a napra,

Csak a szép asszonyra.

Szolgalegénynek,

Hej, de szegénynek

Kevés a vacsora!”

[Likas a dolmányom, …]

[Nem bánom én, ha rám szakad is az ég, …]

[Hozd el, Uram Isten, küs karácson napját, …]

[Meguntam a gazdám, gazdámnak konyháját, …]

[Elhozta az Isten új év első napját, …]

[Hej, gazduram! Hej, gazduram! Én itthagyom kendet; …]

[Mikor a szolgának telik esztendeje, …]

[Béres vagyok béres; …]

- Aratódalok:

[A mostani folyó esztendőbe …]

[Kis kaszám, kaszáljál! …]

[Én vagyok a kaszáslegény, igazán. …]

[Még azt mondják Túrkevibe: …]

[Ha kimegyek a tanyára aratni, …]

[Ihajla! Mán minálunk megkezdték az aratást. …]

[Ne menj, rózsám, a tarlóra, …]

[Búza, búza, de szép tábla búza, …]

[Farkas Vilmos majorjába …]

[Arass, rózsám, arass! …]

[Sáriba már megverték a rézdobot: …]

[Sándor-majori pusztába …]

[Csütörtöki napon …]

[Első gazda ha kimegy az udvarra, …]

[Ej-haj, fűteleki arató leányok …]

[Sokat arattam a nyáron, …]

Aratás délidő - Pálnagy Zsigmond festménye

[A mi házunk tetejére rászállott egy gólya, …]

„A mi házunk tetejére rászállott egy gólya,

Vizet hozott a szájába aratók számára.

– Mosdózzatok meg, aratók, mert porosak vagytok!

Úgyis a Jóisten tudja, mikor szabadultok.

A mi házunk tetejére rászállott egy fecske.

Levelet hozott szájába, le van pecsételve.

Fel se bontom a levelet, tudom, mi van benne.

Ne félj, kedves kis angyalom, nem vagy elfelejtve!”

(Kéthely - Somogy)

[Meguntam én ezt az urat szolgálni, …]

[Elvégeztük az aratást. …]

[Megarattuk a nagy szörnyű táblát, …]

[Learattuk, learattuk a földesúr búzáját. …]

[Gépész uram, arra kérem magát: …]

[Ezernyolcszáznyolcvannyóc, …]

[Éjjel-nappal úri földön dolgozom, …]

[Vájsz úrnak a híres részessei …]

[Az ezernyócszázhetvenkilencedik esztendőbe …]

[Rémárison arattunk, …]

[Hajnalodik virradóra, …]

[Arattam én a múlt nyáron, …]

- Kubikosdalok:

[Kinyílt az idő, sokan dolgoznának …]

[Grófi legény nem kubikolt még soha, …]

[Verje mög az Isten azt az édösanyát, …]

[Hej, de bajos a kubikos élete! …]

[Kérges kezű öreg kubis munkája …]

[Nyikorog a tajicska kereke, …]

Nagy Balogh János - Kubikusok

[Szállásunk volt az ég alja, …]

[A vízhordónk megrakta a jó tüzet, …]

[Kubislegény akkor öszik vacsorát, …]

[Főd kiszíjja az íletünk, …]

[Vállalat úr, mérje föl a munkát, …]

[Kubislegény ha bemén a barakba, …]

[A kubikoslegény elmondja imáját: …]

[Láttá-e mán kubikusbú jó gazdát? …]

[Kubikosnak azér nincsen háza, …]

[Kocsmárosné, adjon bort hitelbe! …]

[Sétál a kubikos a Berettyó partján; …]

[Nincsen annál betyárossabb élet, …]

[Nem hitted el, babám, hogy kubikos vagyok, …]

[Könnyű neked, rózsám, ágyadból beszélni, …]

[Jaj, de bánom, hogy kubisnak születtem! …]

[Kubislegény búcsúzik a munkától: …]

[Szűröm ujja rongyos, cipőm orra sáros. …]

[Van nekem egy furcsa kocsim: egy kereke van. …]

„Van nekem egy furcsa kocsim: egy kereke van.

Azzal szoktam fuvarozni, mikor fuvar van.

Úri hámom a hátamon, a paraszt-hátamon,

Arra kérem az Úristent, ne legyen azon!

Fölpakolom a szerszámom kocsim derekába.

Elballagok fuvart fogni fel a fővárosba.

Úri hámom a hátamon, a paraszt-hátamon,

Arra kérem az Úristent, ne legyen azon!”

(Békés - Békés)

[Tolom a taligám …]

- Summásdalok:

[Verje Isten, ki a gőzöst csinálta! …]

[Anyám, anyám, kedves édesanyám …]

„Anyám, anyám, kedves édesanyám

Szedje össze az ünneplő ruhám;

Zárja be a láda fenekére!

Hat hónapig nem öltözök bele.”

(Egerszalók - Heves)

[Mikor minket kepésgazda elhozott, …]

[Gézaházi kis tarisznya …]

[Maris néném, Julis néném, minek vannak ott be, …]

[Piros néni, Piros néni, hol a birka lába? …]

[A csetényi, a csetényi lacikonyha elejbe …]

[Intéző úr, ne mérjen már több babot, …]

[Én istenem, miért nem szakad le az ég, …]

[Majorgazda befogta a vak lovát, …]

[Négy órakor kimegyek a táblára, …]

[Intéző úr udvarában van egy fa, …]

[Intéző úr a kapuba ha kiáll: …]

[Intéző úr ha felül a lovára, …]

[Intéző úr ha kijön a táblára, …]

[Az ispány úr ha kimegy a dülőre, …]

[A szőlősi cukorrépa levele …]

[De meguntam ezt az urat szolgálni: …]

[Erdőháton ugatnak már a kutyák, …]

[Lement a nap, lement a nap, még sincs este, …]

[Nagykertmegi magtárajtó fekete, …]

[A dobozi, a dobozi ököristállóban …]

[Édes, jó anyám postán küldött levelet: …]

[Édes, jó anyám, nem írok több levelet, …]

[Püspök-puszta hegyes-völgyes határa; …]

[A szécsényi nagy hodályba a vaságyon …]

[Lukas a hodály ajtaja, …]

[Jobbágy Imre ha bejön a barakkba: …]

[Segédtiszt úr, a mindenit, mit csinál? …]

[Intéző úr, köszönjük a jóságát: …]

[Tekintetes intéző úr háza. …]

[Elmegyek, elmegyek, el is van vágyásom. …]

[Ez a major tüskével van kerítve. …]

[Keléd-puszta gidres-gödrös határa… …]

[Nagyszécsénynek dimbes-dombos határa. …]

[Ha elkezdem a napokat számolni, …]

[A hatvani hodályba …]

[Deres a répa levele, …]

[Eljött a november elseje: …]

[Ha akarok, új esztendőt csinálok, …]

[Intéző úr, adja ki a munkakönyvemet, …]

[Intéző úr háza előtt két sor fa, …]

[Jóska bácsi, Isten áldja meg magát! …]

[Jóska bácsi, Isten áldja meg magát, …]

[Segédtiszt úr háza előtt van egy fa, …]

[Bakos Matyi kiadta a parancsot: …]

[Ez a vonat most van indulóba. …]

[- Nyisd ki, anyám, zöldre festett rácsos kapudat, …]

[- Édesanyám, adjon isten jó estét! …]

[A verebi széles utca jaj, de nagyon röges, …]

[Intéző úr háza előtt van egy fa, …]

- Napszámosdalok:

[Este van, este van, nyugszik a nap, …]

[Most van a nap lemenőbe; …]

„Most van a nap lemenőbe;

Napszámosnak nincsen kedve.

Kedve volna, (de) hazamenni,

Lajos bácsi nem ereszti.

Lajos bácsi, hat óra,

Eresszen minket haza!

Messze van a mi tanyánk,

Nem fől meg a vacsoránk.

Lajos bácsi, hat óra,

Eresszen minket haza!”

(Szaján - Torontál)

[Megy a nap lefelé, …]

[Harmat-pusztán szépen ugat a kutya. …]

[Pálteleki pusztába szépen szól a muzsika; …]

[Füstös a kemence szája. …]

[Azér, hogy én ilyen beteg vagyok …]

[Édesanyám, hét hónapja itt vagyok: …]

[Szilasbalhás szép határa de üres! …]

[Jaj, de sokat kapáltam a nyáron! …]

[Szentlászlói lányok mind napszámba járnak; …]

[Sej-haj, kását ettem, megígette a számat. …]

[- Szüret után van az idő, házasodnyi kőne; …]

[Nincs szebb élet, mint a kapás emberé, …]

- Kukásdalok:

[Ej-haj, de meguntam azt az urat szolgálni, …]

[Pista bácsi ha kimegy a pajtába, …]

[Ha akarok, új esztendőt csinálok: …]

"Ha akarok, új esztendőt csinálok:

Én má többet a dohánba nem járok;

Megmosom a dohántól a kezemet;

Nem eszek már több keserű kenyeret.”

[Húzd rá, cigány, szaporán! …]

- Panaszdalok:

[Felszántom a császár udvarát, …]

[A fődesúr csak bálozik, …]

[Falu végin a vasvella, …]

[Szerelmes, édös Istenünk! …]

[Nincs boldogtalanabb a parasztembernél, …]

[Nincs boldogtalanabb …]

[Házamon rongyos a fedél, …]

[Kevés hold jut egy kaszára, …]

[Igyuk a bort jó vastagon, …]

[Nincsen dézsma, nincsen robot, …]

[Ráncos csizma, fakilincs, …]

[Van már nekem szép, új csizmám. …]

"Van már nekem szép, új csizmám.

Karácsonyba fel is húznám;

Az egyiknél jobb a másik:

Nincs több rajta, csak három lik!

Két szál búza, négy szál konkoly.

Gazdaságom mind csak így foly.”

[Szegény paraszt, mindig kinn laksz a tanyán; …]

[Kiürült a búzásveröm, …]

[Hej, ha nékem száz forintom vóna: …]

[A szegénynek rossz a sorsa, …]

[Négy szál deszka rideg házam, …]

[Jaj, istenem, de nagy baj a szegénynek! …]

[Csúf élet az orcakenyér, …]

[Azt a kutya mindenét e világnak! …]

[Mögállj, bíró, mögállj, nemsokára! …]

[Fáj a hátam, mer megverte a csendőr, …]

[Nem kell a szegényt bántani! …]

- Gyári népdalok:

[Keresztúr má nagyba halad dolgába: …]

[Cementgyárba fújják a hat órát. …]

[Füstöl már a cirokgyárnak kéménye, …]

[Hat órakor megyek a bevátóba, …]

[Hét órakor megyek a szövőgyárba, …]

- Bányászdalok:

[A gallai zöld erdőben születtem; …]

„A gallai zöld erdőben születtem;

Anyám sem volt, mégis felnevelkedtem;

Úgy nőttem fel, mint erdőben a gomba.

Bányász lettem még húszéves koromba.

Ez az erdő de szép erdő tavasszal!

Dobog szivem, nem birok én magammal.

Arrafelé, amerre a csille jár,

Vágyik szivem egy bányászleány után.”

(Tatabánya - Komárom)

[Nagybátonyi gyerek vagyok, …]

[Nincs is annál betyárosabb élet, …]

[Nincs is annál betyárosabb élet, …]

[Szép Várpalota körül van kerítve: …]

[Bányászlegény, jól megrakd a csillét! …]

[Mátraszelén lakom én, …]

[Mikor én a bányába elmentem, …]

[Jaj, de mély az Albert-akna beszálló! …]

[Lemegyek az iszonyú mély tárnába, …]

[Mizserfai bánya fala de magos! …]

[He bevágom a csákányom a szénbe, …]

[A bányász lenn a föld alatt csak vájja a szenet, …]

[A bányának magas tornya, sej, rászállott a gólya; …]

[Este van már, kilencet üt az óra. …]

[Alacsony a tárna: …]

[- Szépen kérem a főaknász uramat: …]

[Esik eső, jaj, de szépen csepereg! …]

[Bányászlegény, ha lemegy a bányába, …]

[De magos a Ferenc akna teteje! …]

[Főaknász úr, jelentem: …]

[Ha bányász vagy, ne busulj! …]

[Igyál, pajtás, bányász pajtás! …]

[Öreg bányász bemegy a csárdába, …]

- Amerikás dalok:

[Verd meg, Isten, a nagyságos urakat! …]

[Sötét felhők, sötét felhők vándorolnak az égen. …]

[Gyertek, lányok, öltözzetek fehérbe, …]

[Ha kimögyök, ha kimögyök Dél-Amerikába, …]

[Adria hűs tenger, játszik a hulláma, …]

[Hallottam Amerikáról sok szépet beszélni; …]

[Budapestről kiindult egy gőzhajó, …]

[Fiumeni kikötőbe …]

[Mikor jöttem én Amerikába, …]

[Fecském, fecském, édes fecském, …]

„Fecském, fecském, édes fecském,

Vidd el az én levelecském;

Vidd el, vidd el Amerikába,

Tödd a rúzsám ablakába!

Ha kérdözik: honnan gyüttél?

Kinek a postása löttél?

Mondd mög, hogy egy bús árva szívtől:

A te régi szeretődtől.”

(Egyházaskér - Torontál)

[Elment az én rózsám idegen országba; …]

[Kis menyecske fehér meszelt szobája …]

[Nincs szebb élet a miénknél, …]

[Hamiltoni Ferry utcán …]

[Akdalei dugógyárnak bádog a teteje, …]

[Ne csodálkozz rajta, hogy én hervadt vagyok: …]

[Palmertoni gyárban de sok munkás van; …]

[Mikor elvitt a hajó, nem tudtam én, …]

[Csillag, csillag, jaj, de régen utazol!…]

[Itt van Amerika vagy tán nyomorika? …]

[Amerika nekem nem szülőhazám; …]

[Amerika hegyes-völgyes határa, …]

[Tegnap kaptam jó anyámtól levelet: …]

[Barna kislány, több levelet ne írjál, …]

[Nagy óceán tenger vize, …]

[- Fehér holló, jaj, de régen bujdosol! …]

[Nevijorki kikötőbe áll egy hadihajó; …]

[- Fényes csillag, hej, de régen utazol! …]

- Új népdalok és rigmusok:

[Már én többet nem dolgozom robotba, …]

[Elment az én babám állami gazdaságba, …]

[Végigmentem tegnap este a Tápió partján; …]

[Új a szoknyám, de kerek az alja. …]

„Új a szoknyám, de kerek az alja.

Gácsi szabó volt az, aki varrta.

Barna legény addig kerülgette,

Míg a szemét rajtam felejtette.

Elsétálok a falu végén is túl,

Az én babám szántani most indul;

Elkísérem a gépállomásra:

Tiéd leszek, babám, nemsokára.

Édesanyám, kedves édesanyám,

Már ezután büszkén nézhetsz énrám.

Én is élen járok a munkában;

Lesz bő aratás az egész határban.1442

(Hodoscsépány - Borsod)

[Téeszcsébe jártam az este, …]

[Van nekem egy szép szeretőm: egy göndörhajú, barna lány, …]

[Traktorosélet szép élet, …]

[Motorosnak vágatom a hajamat. …]

[Fölültem a „jár”-traktorra, …]

[Kicsi szívem, merre van az én hazám? …]

[A téeszben de büszkék a leányok! …]

[Téesz-kislány, ha kimegy a határban, …]

[Téesz-legény hogyha kimegy a határba, …]

[Motorosnak úgy jó volna, …]

[Traktorosnak azért nincsen háza, …]

[Ördög bújjon Donya Péter lipitt-lopott, …]

[Hej, cigányok, cigányok, …]

[Sej, Galgahévíz közepébe van egy fa; …]

DALOK

SZÉKELY HIMNUSZ

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen

Vezesd még egyszer győzelemre néped

Csaba királyfi csillag ösvényén.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcának zajló tengerén

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,

Csaba királyfi gyűjti táborát.

Szűnik az átok, kiapadt a kútja,

Szívünkön égi öröm lángol át.

Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,

Megáll a szikla, nem porlik tovább,

Imánk az Istent újra megtalálja,

Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!

http://www.youtube.com/watch?v=aLK3s9k0Vs4

ÉN VAGYOK AZ

Én vagyok az, aki nem jó,
a fellegajtó - nyitogató.
Nyitogatom a felleget,
sírok alatta eleget.

Ifjúságom telik el,
azért a szívem hasad el.
Ifjúság gyöngy koszorú,
ki elveszti de szomorú.

Bolond volnék, ha búsulnék,
ha a búnak helyet adnék.
Én a búnak utat adok,
magam, pedig vígan járok.

http://www.youtube.com/watch?v=EJk45ew0340&feature=related

ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYART

Isten áldja meg a magyart,
Tartson neve míg a Föld tart.
Paradicsom hazájában,
Éljen örök boldogságban.
Éljen örök boldogságban!

Töltse békében napjait,
Egyezve lássa fiait.
Tatár, török, s más ellenség,
Minket meg ne rendíthessék.
Minket meg ne rendíthessék!

Isten áldja meg a magyart,
Tartson neve míg a Föld tart.
Isten áldjon meg bennünket,
Minden igaz magyar embert.

http://www.youtube.com/watch?v=fr__MqGZvgQ&feature=BFa&list=PLC6BE82269287F1BF

TAVASZI SZÉL

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom
Minden madár társat választ, virágom, virágom
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom

Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom
De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom
Mert azt a bú földig húzza, virágom, virágom

http://www.youtube.com/watch?v=smSxWPqzc3o

HÁROM PIROS KENDŐT VESZEK

Három piros kendőt veszek,
Ha felveszem, piros leszek, ájna...
Piros leszek, mint a rózsa,
Rám illik a babám csókja, ájna...

Három fehér kendőt veszek,
Ha felveszem, fehér leszek, ájna...
Fehér leszek, mint a hattyú,
Nem ölel meg minden fattyú, ájna...

Három sárga kendőt veszek,
Ha felveszem, sárga leszek, ájna...
Sárga leszek, mint a halál,
Elrepülök, mint a madár, ájna...

Három tarka kendőt veszek,
Ha felveszem, tarka leszek, ájna...
Tarka leszek, mint a mező,
Síromon a fű ki nem nő, ájna...

http://www.youtube.com/watch?v=09jesRagSvQ&feature=BFa&list=PLC6BE82269287F1BF

MOSSA HOLLÓ

Nagypénteken mossa holló a fiát,
Ez a világ kígyót-békát rámkiált.
Mondja meg hát ez a világ szemembe,
Kinek mit vétettem én életembe.­

Édesanyám, mi zörög a zsebébe?
Ha apró is adjon egyet belőle.
Veszek véle, csináltatok márványkőből koporsót,
Négy sarkára ráveretem a jajszót.

Édesanyám kiáll a kapujába,
Sirat engem fekete gyászruhába.
Édesanyám, ne sirasson engemet,
Másnak adtam cserébe a szívemet.

http://www.youtube.com/watch?v=luJlrGDhaWw&list=PLHniwOMsEU1uJd8TVwsqOPVYz3WfWdxv1&index=5&feature=plpp_video

HALLOD-E TE

Hallod-e te szelídecske

leány vagy-e vagy menyecske

nem vagyok én szelídecske

sem leány de sem menyecske.

Mer én kerti virág vagyok

a harmatért majd meghalok

mer én kerti virág vagyok

a harmatért majd meghalok.

Ha te virág vagy a kertbe

én meg harmat vagyok benne

este a virágra szállok

reggelig rajta úszkálok.

Hozd fel isten azt a napot

hogy süsse fei a harmatot

a füvekröl a harmatot

a szívemröl a bánatot.

Kinek nincs kedve itt lakni

menjen mennyországba lakni

épìtsen az égre házat

ott nem éri semmi bánat.

Építsen az ég szélére

ott nem éri semmiféle

építsen az égre házat

ott nem éri semmi bánat.

Boldogasszony lánya legyél

áldást hozzál, áldást vigyél

szépen termö rózsafája

örömet hozz a világ ra.

Áldást hozzál, áldást vigyél

Boldogasszony lánya legyél

bimbót teremj, rózsaszálat

akkor nem ér semmi bánat.

http://www.youtube.com/watch?v=4lrb4dz8zfQ

  

NAPOT IS SZERETEM

Napot is szeretem, holdat is szeretem,
De fényes csillagot leginkább szeretem.

Szeretlek, szeretlek, mint a lágy kenyeret,
Sóhajtok éretted egy nap százezeret.

Nem es sóhajtanék, ha nem szeretnélek,
De én úgy szeretlek, majd meghalok érted.

Vagy meghalok érted, vagy enyémmé teszlek,
Vagy piros véremmel földet festek érted.

Mi vagyunk a rózsák, mi szeretjük egymást,
Szép piros hajnalban megöleljük egymást.

A pünkösdi rózsa nyárban virágozik,
Az én édesem is akkor házasodik.

Vagy egyél vagy igyál vagy megházasodjál,
Más ember ajtaján ne arcátlankodjál.

Nem eszem, nem iszom, meg sem házasodom,
Más ember ajtaján nem arcátlankodom.

http://www.youtube.com/watch?v=kIu1ls40uzc

TÚL A VIZEN

Túl a vízen egy kosár,
abban lakik egy madár.://
Abba lakik egy madár,
aki engem rég hogy vár.://

Várj madárkám, várj, várj, vár,
egyszer hozzád megyek már.://
Megvizsgálom szívedet,
s véle szeretetedet.://

Túl a vízen zörgős malom,
ott őröl az én galambom.://
Ott egyebet nem őrölnek,
csak bút s bánatot eleget.://

Nékem is van egy bánatom,
odaviszem, s lejáratom.://
Egy szem búza, két szem rozs,
felöntöttem, járja most.://
Én Istenem, halálom,
nem ér engem az álom.://
Mer az álom nyugodalom,
a szerelem szívfájdalom.://

Én Istenem, teremtőm,
beteg az én szeretőm.://
Hogyha szeret, gyógyítsd meg,
ha nem szeret, fullaszd meg.://

http://www.youtube.com/watch?v=x-XAxoDkcns

GYERE KI TE GYÖNGYVIRÁG

Gyere ki te gyöngyvirág, Mert feljött az holdvilág, jaj.

Gyere ki te gyöngyvirág, Mert feljött az holdvilág, jaj.

Majd kinézek ablakon, S az lajbimat gombolom, jaj.

S az lajbimat gombolom, Szeretőmet gondolom, jaj.

Nyisd ki rózsám kapudat, Hadd kerüljem házadat, jaj.

Rózsafának illatja, Az én szívem bíztatja, jaj.

Nyitva az ajtóm bejöhetsz, Üres a pad leülhetsz, jaj.

Vetett az ágy befekhetsz, nyitva az ajtóm elmehetsz, jaj.

A te piros orcádat Más csókolja, de nem én, jaj.

Az csókolja, ha nem én, Míg eszedbe jutok én, jaj.

http://www.youtube.com/watch?v=6fWW944T07E&feature=related

  

ÉN AZ ÉJJEL NEM ALUDTAM

Én az éjjel nem aludtam egy órát,
hallgattam a régi babám panaszát.
Éjfél felé, seje-haj, kezdtem elszenderedni,
jaj, de bajos, ki egymást nem szereti.

De meguntam ezt a legényt szeretni,
de még jobban a gyűrűjét viselni.
Csütörtökön, seje-haj, megmondom az anyjának,
köszönöm a jóságát a fiának.

Verje meg az Isten a te anyádat,
mért csinálta, hogy bolonduljak utánad.
Zúgja erdő, seje-haj, csendülj mező, falevél,
szeresd babám, kit idáig szerettél.

Késő ősszel szállnak messze a fecskék,
szomorúan telnek tőlem az esték.
Látod babám, seje-haj, eljöhetnél egy este,
meglátnád a bús szívemet lefestve.

Szivart szívtam, megégette a számat,
más öleli az én kedves babámat.
Más öleli, seje-haj, másnak ül az ölébe,
más kacsingat a fekete szemébe.

Széles a viz, keskeny a hid felette,
Rólad babám minden gondot leveszem.
Úgy felejtsem, sejehaj, hogy még eszembe sem jutsz,
Jóságodért fizessen meg, meg a Jézus.

http://www.youtube.com/watch?v=3IkgXNUZurM&list=PLHniwOMsEU1uJd8TVwsqOPVYz3WfWdxv1&index=8&feature=plpp_video

SZÁNT A BABÁM

Szánt a babám, csireg - csörög, sej, haj, a járom.
Szánt a babám a benedeki határon.
Száraz a föld, hármas eke nem állja,
Szép a babám, Benedeken, sej, haj, nincs párja.

Mondtam, babám, ne rakd meg a, sej, haj, szekeret,
Feltöri a villanyél a kezedet.
Fából van a villa nyele, nem másból,
Feltöri a tenyeredet, sej, haj, csúnyáúl.

http://www.youtube.com/watch?v=kN-WJJJIpd4

ERDŐ, ERDŐ, ERDŐ

Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő,
Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő.
Cukrot adnék annak a madárnak, dalolja ki nevét a babámnak.
Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon.

Búza, búza, búza, de szép tábla búza,
Annak közepébe kinyílott a rózsa,
Tüskés annak minden ága, nem állja a madár lába,
Kedves kisangyalom, katonahíredet hallom.

http://www.youtube.com/watch?v=mPc3v7g9-6I

ÁLTAL MENNÉK

Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon.
Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom.
Ott lakik a városban, a harmadik utcában,
Piros rózsa, kék nefelejcs, ibolya virít az ablakában.

Által mennék én a Tiszán nem merek, nem merek, de nem merek.
Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek.
Lovam hátán seje-haj, félre fordult a nyereg,
A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek.

http://www.youtube.com/watch?v=dmsUKKvD4CU

BÉRESLEGÉNY

Béreslegény, jól megrakd a szekered,
Sarjú tüske böködi a tenyered!
Mennél jobban böködi a tenyered,
Annál jobban rakd meg a szekeredet

Béreslegény mezítláb ment szántani,
Otthon hagyta a csizmáját patkolni.
Kilenc kovács nem merte el vállalni,
Egy sem tudott rózsás patkót csinálni.

Jaj, de nehéz a szerelmet viselni,
Tövis közül kék ibolyát kiszedni,
Mert a tüske böködi a kezemet,
A szerelem szorítja a szívemet.

http://www.youtube.com/watch?v=mnYr0DgoLuw&feature=fvwrel

ELINDULTAM SZÉP HAZÁMBÓL

Elindultam szép hazámból
Híres kis Magyarországból.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordul.

Bú ebédem, bú vacsorám,
Boldogtalan minden órám.
Nézem a csillagos eget,
Sírok alatta eleget.

Én Istenem, rendelj szállást,
Már meguntam a bujdosást,
Idegen földön a lakást,
Éjjel-nappal a sok sírást.

http://www.youtube.com/watch?v=PyAZeXC4bAo

HEJ DUNÁRÓL FÚJ A SZÉL

Hej, Dunáról fúj a szél
Szegény embert mindíg ér
Dunáról fúj a szél

Ha Dunáról nem fújna
Olyan hideg nem volna
Dunáról fujj a szél

Hej Jancsika Jancsika
Miért nem nőttél nagyobbra
Dunáról Fúj a szél

Nőttél volna nagyobbra,
Lettél valna katona
Dunáról fúj a szél.

Kályha vállán a cica
Szeretsz-e még Katica
Dunáról fúj a szél

Ha nem szeretsz, Katica
Karmoljon meg a cica
Dunáró fúj a szél

http://www.youtube.com/watch?v=TaM060rzyuo&feature=related

A CSITÁRI HEGYEK ALATT

A csitári hegyek alatt régen leesett a hó.
Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?
Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.

Amott látok az ég alatt egy madarat repülni,
De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni,
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.

Arra alá van egy erdő, jajj de nagyon messze van,
Kerek erdő közepében két rozmaring bokor van,
Egyik hajlik vállamra, másik a babáméra
Így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha.

http://www.youtube.com/watch?v=-nUmXX666SM&feature=related

ERDŐ MELLETT ESTVÉLEDTEM

Erdő mellett estvéledtem,
Subám fejem alá tettem.
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó istenemet: 

Én istenem, adjál szállást!
Már meguntam a járkálást;
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást. 

Adjon Isten jó éjtszakát,
Küldje hozzám szent angyalát:
Bátorítsa szívünk álmát;
Adjon Isten jó éjtszakát!

http://www.youtube.com/watch?v=tlSlER6lpgs

BOLDOGASSZONY ANYÁNK

Boldogasszony anyánk régi nagy pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

rfr.: Magyarországról édes hazánkról
ne felejtkezzél el rólunk magyarokról.

Ó Atyaistennek kedves szép leánya
Krisztus Jézus anyja Szentlélek mátkája:

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!

Kegyes szemeiddel tekinsd meg népedet
segísd meg áldással Magyar nemzetedet.

Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán összetört lelkei.

Vedd el országodról ezt a sok ínséget

Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.

Írtsd ki édes Anyánk az eretnekséget

Magyar nemzetedből a hitetlenséget

Hogy mint Isten Anyját  régen tiszteltenek,

Úgy minden magyarok most is dícsérjétek

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott

Szent László király is miket reád bízott.

Sokat fiad ellen, megvalljunk, vétettünk

De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.

Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk

Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk

Dícséret, dicsőség legyen az atyának

A Te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.

http://www.youtube.com/watch?v=rFE8AXTBAWo&feature=related

ZAVAROS A NYÁRÁD VIZE

Szép szivárvány koszorúzza az eget, 
Nem engedik, hogy téged szeresselek. 
Vagy engedik, vagy örökre eltiltják, 
A síromat már előre megássák. 

Halálmadár szállott a ház falára, 
Meghal innen valaki nem sokára. 
Én halok meg, mert megöl a szerelem, 
Babám nélkül gyászos az én életem. 

Akkor van az én babámnak jókedve, 
Mikor teli pohár van a kezébe­. 
A kezében teli borral a pohár, 
Háta mögött három cigány muzsikál. 

Tele kancsó, jobb kezével köszönti, 
Bal karjával szeretőjét öleli. 
Engem ölel, másnak kacag a szája, 
Jaj, de hamis minden fölgondolása. 

Zavaros a Nyárád vize, nem tiszta, 
Rávezetem fakó lovam, nem issza. 
Hogy is inná, mikor olyan zavaros, 
Nem vagyok én a babámban bizonyos. 
De a Nyárád vize sem örökké zavaros, 
Leszek én még a babámban bizonyos.

(Forrás: http://mek.oszk.hu/wikipédia/gutenberg.org)

Nótaéneklési világrekord Kékcsén

Több mint hatvankilenc órás magyarnóta- és népdaléneklési világrekordot állítottak fel a napokban, melynek színhelyét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kékcse adta.

A Kisvárdához közeli, 1500 lakosú településen 39 csoport csaknem 800 tagja 69 óra 2 percig énekelt négy napon keresztül.

Összesen mintegy 3500 magyar nóta és népdal csendült fel az ajkakról:

ilyen nagyszámú és hosszú ideig tartó éneklést még sehol sem tartottak a világon.

A nem mindennapi csúcsot tanúsító jegyzőkönyvet Sebestyén István, a Magyar Rekordok Bizottságának képviselője hitelesítette a népdalkultúra hagyományainak ápolásáról ismert kis községben.

A rekord felállításában nemcsak a nótás kedvű kékcseiek vettek részt, hanem érkeztek vendégek a közös éneklésre az ország szinte minden részéből.

A legtöbb dalcsoport a vidéki kistelepülésekről, főként a szabolcsi falvakból lépett fel, de a magyar nóta és a népdal hagyományát ápolók között voltak budapesti, debreceni és miskolci együttesek is.

Az éneklés augusztus 26-án, csütörtökön 18 órakor indult, és 29-én, vasárnap 15 óra 2 perckor fejeződött be, miután megszületett az új világcsúcs.

"Minden Házban és Otthonban az ÉdesAnya és az ÉdesApa, a Báttyusok és Nővérkék Tanítják és Tanulják azt a Csoda Tudást, melyet Népeink Dalaiként Zengenek a Világok, és Örömteli Nevetés Hallatszik a Magasságokból ... 

Így Legyen, mert Így Akarjuk Eggyütt!"

Továbbá:

1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html

2. Hargita:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html

3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html

5. A pozsonyi csata:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html

7. Az utolsó Táltos:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html

8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html

9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html

13. CSABA KIRÁLYFI:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html

14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html

17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html

18. Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html

19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html

20. Székelykapuk és kopjafák:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html

21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html

22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html

23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

24. Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html

25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html

27. László napra - Szent László király: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html

28. Szent Márton a néphagyományban: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html

29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html

30. November - Szent András hava:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html

31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html

32. Miklós - napi hagyományok itthon: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html

33. Téli népszokások: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html

35. Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/vizkereszt-es-farsang-farsangi.html

36. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html

 37. A szólásainkban rejlő tudás:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html

38. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html

39. Magyar hímzések és motívumok kincsestára:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html

40. Népi játékok: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html

41. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html

42. Népi mesterségek listája: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html

43. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/nepi-mestersegek-mesterek-bemutatasa.html

44. Magyar népi hangszerek:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/03/magyar-nepi-hangszerek.html

- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html

- A Föld vezető vérvonala - A pentatonikus - ötfokú magyar NÉPZENE létezik!: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-fold-vezeto-vervonala.html

- MAGYAR NÉPDALOK:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/magyar-nepdalok.html

Szeretettel,

Gábor Kati

web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu

blog oldalam: 

http://www.emf-kryon.blogspot.com