RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM
- Turáni népeink -
Szkíta harcosok lelet - Jézus előtti 4. sz.
Szkíták:
Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül)
"A Királyi scythák utódai, a hunok és avarok
leszármazottai, a mai magyarok".
A szkíta leletek stílusazonosságai
Nem könnyű meghatározni kik is voltak az igazi szkíták, mivel a
kifejezést a külsőleg hasonló, bár különböző népek megjelölésére használták.
A Szkíta egy hős nép, amelyik ott bábáskodott az emberi
civilizáció és kultúra bölcsőjénél.
A pártusok történelme és művészete :
A Pártus birodalom szkíta.
Szkíta Anyahita aranydísz a Kul Oba kurgánból
Jézus Urunk édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt és
így az „emberfia" az eddig ún. „názáreti Jézus" - PÁRTUS HERCEG az Adiabene királyi ágból.
A korai kereszténység igaz történetét nem lehet megírni a Pártus
Birodalom politikai és vallási körülményeinek alapos ismerete nélkül.
Ugyanis:
A Pártus Birodalom Kr. e. 256-tól Kr. u. 326-ig, a mai Irak és
Irán területét töltötte be és időlegesen a mai Palesztina és Szíria is
hozzátartozott.
A Pártus Birodalom
Jézus tanítványai - az Apostolok - mind „Keleten", Ázsiában
- tehát itt,
a Pártus Birodalom területén - hirdették Jézus Urunk igéjét.
Feltétlenül hatalmas egyházpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a
zsidó-kereszténység tudatosan elkerüli az Apostoloknak itteni működését és
munkásságukról részletes tudósítást nem ad és írásaikat nem ismerteti.
Szkíta sisak a Fekete tenger környéki területről
Senecca Lucius Annaeus (Kr. u. 3-65.) írásából:
A „Római Birodalom" háromszor támadta meg hódító szándékkal
a Pártus Monarchiát és „háromszor" maradtak holtan, legyőzötten a római
légiók a csatatéren.
Ezek a pártus győzelmek, illetőleg római vereségek is
hozzájárultak ahhoz, hogy a rómaivá lett zsidó-kereszténység történetírói
igyekeznek a Pártus Birodalomról minél kevesebbet tudósítani és azt a keveset,
amit közölnek, azt is a pártusok kárára teszik.
Nem lehet véletlen tehát az sem, hogy a korai kereszténység
történetének ismertetésében az „eltitkolás", „elhallgatás" és a
„másítás" főképpen és elsősorban az ellen indult meg, ami az Adiabene névhez
kapcsolódik.
Hiszen láthatjuk, hogy 2000 év után, csak MOST értesülünk (a
régi „kiátkozás" veszélyét magunkra véve) arról, hogy Jézus Urunk
édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt és így az „emberfia" az
eddig ún. „názáreti Jézus" - PÁRTUS HERCEG az Adiabene királyi ágból.
Az Adiabene királyság idején - a királyi hatalom legfőbb és
hivatásszerű működése arra összpontosult, hogy Jézussal - a Pártus Herceggel -
a Földön véglegesített „Fény-vallás" legyen az alkotmányos uralkodás és
boldog élet indítéka és biztosítója."
SZKÍTA LELETEK
SZKÍTA LELETEK
Az iraki - bagdadi központi bank alatt található kincsek egyike, az arany korona (8th and 9th century B.C.)
, melyet az 1980-as években tárták fel Ashurnasirpal II. király palotájában,
az ősi asszír fővárosban,
Nimródban,
Észak-Irakban:
az ősi asszír fővárosban,
Nimródban,
Észak-Irakban:
Anyahita istennővel
További itt talált kincsek:
A szkíta leletek többségét az un. kurgánokban
(halomsír) találták:
A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek,
különösen az indoiráni népek temetkezési helyei.
Szkíta temetkezési kurgán
A kurgán kultúra elhelyezkedése
A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem
feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot.
A kurgán török-tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése sírhalom.
Szkíta fésű a Szolokha-kurgánból
A szkíta művészet stílusát erősen befolyásolták az asszír,
urartui és később a görög mesterek, akik műveik készítésekor alkalmazkodtak a
szkíta igényekhez.
A legkorábbi hatások Mezopotámiából származtak a Kr. e. 7.
század végén, 6. század elején.
Kurgán - Dávid Júlia festménye
A kurgánokban talált tárgyak (aranyedények, arannyal borított
fokos, arany párduc) már felmutatják a szkíta állatstílus csaknem minden
elemét:
spirálokba csavarodó agancsú fekvő szarvas, kőszáli zerge,
párduc, madárfejek.
Szkíta szarvas lelet - Jézus előtt 400 - 380
Szkíta szarvas lelet - Jézus előtt 400 - 380
Alán - oszét kincs - csodaszarvassal
Szkíta aranypárduc lelet
Szkíta aranypárduc lelet
Irán - Jirofti civilizáció több mint 3000 éves lelet
Az állatok testét nagy felületekkel ábrázolták.
Ekkor még nem alakították át az egyes állatokat, később azonban
előfordult, hogy a szarvasagancs kosfejben végződött.
Az ötvösmunkákon gyakran látható a világosság és a sötétség
mitikus küzdelme.
A Kr. e. 5. és 4. században a görögök hatása volt erőteljes a
fekete-tengeri kikötőknek (Olbia, Pantikapainon) köszönhetően.
Az ebből a korszakból származó leletek egy része egyenesen görög
alkotás.
Megjelenik az állatok átalakítása, a combokon spirális díszek, a
test hátsó része gyakran 180°-kal elfordul.
Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas
Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas
Jelentős leletek ebből az időből a vettersfeldei lelet, a
csertomlyki ezüstedények és a Solocha-kurgán tárgyai.
Vettersfeldei lelet
Vettersfeldei lelet/Solokha
Vettersfeldei lelet
Vettersfeldei lelet
Vettersfeldei lelet
Ulski lelet
Ulski lelet
A Magyarországról előkerült emlékek közül világviszonylatban is
jelentős a zöldhalompusztai lelet és a tápiószentmártoni aranyszarvas.
Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas
Tápiószentmártoni aranyszarvas
Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas
MINIATŰR PIRAMISOK EMELKEDNEK A SZTYEPPÉN...
A tuvai halomsírok...
A közép ázsiai Tuvában, a cárok völgyében járunk.
A szkíták legendás lovas népe, itt helyezte nyugalomra egyik
fejedelmét.
Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból
"Szkíta aranyszarvas" (80X 110 olaj farost ) Dávid Júlia
festménye 2003.)
Ebben a távoli völgyben, több, mint 1000 halomsír (kurgán)
található.
Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból
Számos aranylelet árulkodik a csodásan fejlett kultúrájukról!
Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból
Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból
video:
A szenzációs tuvai halomsírok - 2002 - szkíta fejedelmi kincsek:
Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból
A Kr. e. 4. század végén az állatábrázolás ornamentikává alakult
vagy geometrikus alakká egyszerűsödött.
A következő évszázadban a szkíta művészet helyét a szarmata
művészet vette át Európában.
Szarmata korona
Szarmata harcos
Ázsiában, az Altaj vidékén azonban a Kr. u. 2-3. századig tovább
élt.
Szkíta leletek:
Szkíta kincsek
Szkíta leletek – szarvas, griff - Jézus előtt 5. század
A Kul Oba szkíta királyi temetkezésén talált arany-ezüst
ötvözetű váza jelenetei
A FRÍGIAI (SZKÍTA) SAPKA
A frígiai sapka kisázsiai eredetű, a félsziget Phrügia nevű
tartományának lakói viselték,
...majd amikor a perzsák, Nagy Sándor hódításai után
pedig a makedónok elfoglalták ezt a vidéket, e jellegzetes viselet elterjedt
egész Ázsiában.
Mithrasz
Pártus - szasszanida sisak
Olyannyira jellemzővé vált ez a sapka az ázsiai emberre, hogy
idővel az ázsiai származás jelképe lett.
A kazah madjarok
Mithrasz
Ezért aztán a nőrabló trójai Pariszt is ilyen fejfedővel
ábrázolták egyes görög szobrászok, mintegy jelezve nem európai mivoltát.
Parisz
Gyakran a szabadság sapkájának is nevezik.
A tibeti lámák
Hawaii
Szkíta kincsek - Fejdíszre varrható díszítőelem - Arany doboz
fedelén gránátalmával
Szkíta szőnyeg
Tóth Tibor torgaji kutatásai a magyarok nyomában
Azt, hogy torgaji kutatásainak eredményéről magának Tóth Tibornak mi volt a személyes véleménye, jelzi 1966-ban megjelent előzetes beszámolójának címe:
Az ősmagyarok mai relictumáról, valamint a tudós antropológus 1991-ben bekövetkezett halála után a családja által az óbudai temetőben felállított sírjának felirata:
„Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de kutatói lelkesedéstől vezetve bölcsőjét kereste és találta a magyar népnek”
cikk:
Szagai "madijar" (magyar) sírfelirat, Torgaj-kapu, Kazahsztán
(Forrás: Bíró András)
Kazak értelmező szótár MAGYAR és MAZSAR szócikke
A GONDI NÉP
(Turáni népeink)
A Dravida nyelvcsalád tagja.
A nyelvcsalád eredete vitatott, elfogadottnak tűnik, hogy a
dravida népek
nem őshonosak Indiában,
a beszélők népnevei alapján hegyvidékről származhattak.
nem őshonosak Indiában,
a beszélők népnevei alapján hegyvidékről származhattak.
A 20. század végén előtérbe került az uráli nyelvcsalád, illetve
az altaji nyelvekkel való kapcsolatuk kutatása.
Az Indus-völgyi civilizáció kialakulásában játszottak jelentős
szerepet, majd innen migráltak fokozatosan India délkeleti térségeibe.
Gondi tartományt találhatunk Iránban.
Az iráni Szaszanida Birodalom határai egészen az Indus -
völgyéig terjedtek!
Máris összeáll a kép, honnan is érkeztek Indiába a gondik.
IRÁN = ÚR - HON
SUMERIA SZEMURIA - SZEM = MAG) = MAGARIA = MAG(asságos) ÚR FÖLDJE
SUMERIA SZEMURIA - SZEM = MAG) = MAGARIA = MAG(asságos) ÚR FÖLDJE
ASÓKA KIRÁLY...
(Turáni népeink)
...volt az, aki Nagy Sándor hadjárata után egységbe fogta
Indiát.
Birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig
kiterjesztette.
Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár).
India közepét a Dekkán - fennsík borítja:
Asóka király élete végén szent életet élt.
Az Asóka csakrája a dharmacsakra, a tankeréknek, a dharma
kerekének egyik ábrázolási módja.
A keréknek 24 küllője van.
India zászlaja Asóka Nap kerekével
A csakra kerekén lévő 24 küllőnek a következők a jelentései:
Szeretet
Bátorság
Türelem
Békesség
Kedvesség
Jóság
Hűség
Gyengédség
Önkontrollálás
Önzetlenség
Önfeláldozás
Igazmondás
Becsületesség
Igazság
Irgalom
Könyörületesség
Alázatosság
Empátia
Szimpátia
Isteni tudás
Isteni akarat
Isteni morál
Áhítatos istenfélelem
Isten jóságába vetett remény/bizalom/hit
Asóka csakrája több emléken szerepel, ezek közül a legnevesebb
Asóka oroszlános szobra, és az Asóka oszlopfő.
Manapság legtöbbször az Indiai Köztársaság nemzeti lobogójának
középen tengerkék színben fehér alapon látható.
ASÓKA ÁLMA
Amikor Asóka Király, a harci elefántjai élén hódító útjára
indult Kalinga ellen, egy ősz öregember
állta vala útját, szakadt köntösben, nyomorult állapotban.
Külsejével ellentétben villogó,élesen hatoló tekintettel nézett
farkasszemet Asókával.
Az császárelefánt megtorpant,
és mint egy megigézett, megszelídített szilaj paripa engedelmeskedett az
Agg parancsoló tekintetének.
Ugyanakkor, mint a sebes folyó vize a gátnál megmeredt a
százezer fős sereg is.
A Király leszállt az elefántjáról, tekintetét a látóhatáron
túlra visszanyúló lovasságra vetette, és ezt követően az aggastyán szemébe
nézett.
Százezer szempár rejtve követte kettőjük néma eszméjét.
Az Agg eltávolodott a seregtől, az Indus felé indulva.
Asóka pedig követte.
Ashoka - Bagin Nangaru festménye
Amint az ösvényen, a folyó közelébe értek, az öreg lehajolt, és
egy Lótuszvirágot vett fel.
Ezt Asókának a köntösére
erősítette.
Amint leértek a folyóhoz, kulacsába vizet merített, ivott,
Asokának nyújtotta, és amint emez is szomját oltotta, a kulacsot Asóka
derékövére erősítette.
Visszaindultak a hadsereghez.
Ugyanazon az ösvényen mentek, viszont most az aggastyán egy
marék földet vett fel, ezt egy kicsi puha bőrzacskóba helyezte, bekötötte a
zacskót, és Asóka nyakába kötötte.
Amint visszaértek a pihenő hadhoz, Asóka levágott egy tincset a
hajából, lehúzott egy éktelen gyűrűt az újjáról, a tincset a gyűrű köré
csavarta, ezt pedig ráhúzta a tőrkésére, és átnyújtotta az Aggastyánnak.
Rettenetes porfelhőt hagyott maga után a százezer fős sereg, az
Aggastyán a sziklaszirtről követte a távolodó hadat.
40 évvel később, egy oszlopra szanszkrit nyelven írt felirat
tanuskodott a nemzet hőse diadalsorozatáról.
A gyűrűbe sodort hajtincs ott díszelgett a sírkövön.
A SUMÉREK SZERINT - "AHOGY FENT, ÚGY LENT"
A sumérok szerint minden földi, világi dolog az égi mintát követi, az igazit, így a földön minden csak másolat vagy tükörkép, mindennek meg volt az ellenpólusa az égben.
Sumér életfa
Vallották a világ egységességét és körforgását.
Nagyon jellemző gondolkodásukra - vagy tudásukra?, döntse el mindenki maga -, hogy a fej és a rabszolga szavuk ugyanaz volt (sag), míg az "isten" (dingir, digir) szavuk jelentése: döntéshozó, a világ mozgatója.
Hitük szerint (is) az isten (Enki) (más mítoszban a hét anunnaki, későbbi akkád változatban Marduk) teremtette az embert, hogy dolgozzon az istenek helyett és szolgálja őket.
A halál utáni életben a bibliai értelemben vett Paradicsom gondolata idegen volt tőlük, csak az Alvilág (Arallu/Arullu vagy Kurnugéa) létezett az ember számára élete után.
Mindenkinek megvolt a maga személyes védőistene (lamasszu vagy másképp sédu), egyfajta őrangyala, akinek neve is volt.
Jogi és vallási szempontból egyaránt ismerték a bűn fogalmát.
A suméroknak köszönhetjük...
az első írásrendszert, a kocsikereket
(tömör korongból készültek, melyekkel a tengely is együtt forgott), a sört, a kör
360 fokra osztását, a szögszámítást, a naptárt, az idő hónap és nap beosztását,
az első mértékeket, a civilizált világban ők vetették meg a csillagászat
alapjait, és később magas fokra fejlesztették, ismerték és használták a helyi
érték fogalmát, a matematikát, algebrát, a varázslás és mágia alapelveit.
A sumérok állattenyésztéssel, a csatornák mentén földműveléssel foglalkoztak.
A név kimondása teremtőerejű, mágikus.
Ami nincs megnevezve, az nem is létezik.
A szó tehát teremtőerővel bírt, amennyiben a megfelelő
meghatározást/formulát használták.
A szóval teremteni és pusztítani lehet, egyáltalán nem
képletesen, hanem valósan, az anyagban.
Abszolút hittek a sorsban, az előre kijelölt útban, a végzetben,
de hittek abban is, hogy ez nem megváltoztathatatlan.
A sokat emlegetett sorstáblák rovott kövek voltak, amit a
mellkasukon hordtak.
Hogy milyen alkalmakkor viselték csak sejthetjük.
Időnként életsorsukért, végzetükért egy-egy isten elé járultak,
talán akkor készítették a sorstáblát, mikor megkapták az egy-egy időszakra
vonatkozó útmutatást a papok által és így azt jelentette, hogy eleget tett
kötelezettségének, hogy istene ismeri nevét, meghatározta a sorsát, és ő ennek
az akaratnak behódolt, istene által kijelölt sorsát éli.
A KAUNAKÉSZ
A sumérok jellegzetes viselete volt az ún. kaunakész, mely halpikkelyszerűen vízszintes sávokba rendeződő báránybőrből készült szoknya volt, térdig, esetleg lábszárközépig ért.
A Sumér Lagasi táblán a gatya viselet Ur - Nansét és családját
ábrázoló tábla
...és a magyar kanászok bő gatyája
A pecséthenger:
Jellegzetes sumér eszköz.
Az írás megjelenésével párhuzamosan jelentek meg Dél - Mezopotámiában.
(Később természetesen a környező népek is átvették és használták.)
A puha agyagba nyomták, végiggördítették, mely lenyomatszerű képet adott.
Sumér pecsétlőhenger lenyomat
Az egyiptomi Narmer király palettája, a sumérrel azonos mintával
Uruk városa:
A világ első sumérek lakta városállama volt Sumer földjén, az
Eufrátesz alsó folyásánál, melyet a világ egyik első irodalmi hőskölteménye is
megörökítette.
Nimród Király a Mecsek
felett, Melegh Rózsa felvétele
GILGAMES
A Gilgames-eposz elmeséli Mezopotámia királyának, a
kétharmadrészt isteni, egyharmadrészt emberi eredetű Gilgamesnek a történetét.
Anyahit leánya Éa, aki egyedüli beavatottként Kaltes asszony
népével tudta a kapcsolatot tartani, és képes volt gondolat átvitelre.
Feladata volt az Öröktűz őrzése.
Éat nevezték Kisboldogasszonynak is.
Éa unokája, Gilgames (kr.e. 3578-ban született, Arpach néven)
volt, Uruk királya. Anyja Gisgali aranyasszony volt, apja az isteni származású
Anu, így Gilgames kétharmad részben Isteni eredetű.
Éa ősanya a Turujsassal csípette meg Gilgames háta közepét,
mivel az nehezen akart a világra jönni.
A csípés hatására az világra pottyant és a Turujsas szellemi
ereje révén sebezhetetlenné vált.
A csípés helyén négylevelű lóhere formája volt látható.
Erről a jelről váltak felismerhetővé későbbi utódai.
Az Égiek, Istár istennő tanácsára elrendelték, hogy sok gyermeket
adjon a világnak, az emberek műveltsége és haladása érdekében.
Az Égi származású Arpach a rajcsúrban a Jób nevet vette fel,
majd hősi mivoltában elnyerte a Gilgames nevet.
Gilgames 16 karátos beavatottként született, de élete végére
hűségének és helytállásának köszönhetően 24 karéjos beavatottá vált.
25 gyermeket mondhatott utódjának.
Több utódja oroszlánnak született.
„Azt akarom az Égiektől, hogy hősies harcom eredményeként az
utódaim mindig megtalálják a békességhez vezető utat.
Égi adományként lássanak
a jövőbe!” – mondta Gilgames.
Megalapította az Árpád (Gilgames)-házat is, akik az első
évezredben, Gilgames halála után a Tigris melletti Arpacban laktak.
Az Umma és Szavárd vidéki úzok Árpádnak nevezték.
Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek!
cikk:
Ezáltal Magyar elődeink Gilgames leszármazottak voltak, annak
ellenére, hogy Suméros Bothon, Haboshon, Kenya, Magadi, Nagyfog, Lugulanda,
Lagos, Rabati közbeiktatásával kerültek a Van-tó, vagy a Kaukázusi Magyarka
környékére.
Az Arvisura szerint a magyar királyok pajzsába innét került az
oroszlán.
Gilgames jelű beavatottak születtek, akiket már gyermekkorukban
felfedeztek.
Gilgames jelű volt pld. Álmos vezér, Árpád, I. Zoltán, Pósa,
Rozsnyó, Szent László, Lam herceg, I.
András, András herceg…
Attila fővezér (413-453) temetésén, halotti énekében énekelték,
hogy
„Napsugárban, Holdsugárban, Kéklenyércnek Szentvasában, nyugodjon a
Gilgames-vér csillaga!”
Gilgames szobor - Sidney - Ausztrália
AZ ékiratok szerint (a Biblia
említette), Nimród azonos Gilgamessel /G/IS-DU-BÁR, de mind a sumír ékiratos
táblákon, mind az asszírok által összeszerkesztett Gilgames eposzok többféle
ékjellel írták, a nevét, és többféleképpen hangzósították.
Az ókorban számos nép
hagyományában szerepel.
Nimródról - Kis Kapu összeállítása
Gilgames jelentése: A
NAPISTEN FOKOSÁNAK HŐSE
A KIS - ÁZSIA BIRODALOM megalapítója,
és sok más városé/Sinea, Akkad, Nippur, Ninive, Uruk......../
Neki tulajdonítják Uruk híres városfalának felépítését.
A város méretét és szépségét dicsőítve - „Ő rakatá a bekerített
Uruk erős bástyafalát is" - ez a korai eposz teremti meg az ókori világ
különös hagyományát, egy civilizáció irodalmi felmagasztalását, amely végül
túléli magát az említett civilizációt is.
Kiemelkedő jelentőségű volt a város két szentélykörzete:
a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna.
a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna.
Archaikus szöveg egy agyagtáblán - Uruk
Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.
Lelőhelyük legnagyobb részben az uruki Éanna-körzet, ezen kívül
Urukban máshol és a környező településeken is előfordulnak.
Uruk kori gazdasági agyagtábla
Kr. e. IV. század vége
Egy másik Uruki kőtábla értelmezése:
A tábla csillagképei
Az örökkévalóság jelképe, a dzsed oszlop
A tatárlakai korong és az uruki kőtábla azonos jelei
Az Éanna azért jelentős feltárási helyszín, mert az Uruk-kor végén (Uruk-IV) a templomkörzetet elhagyták, helyére csak
A tábla csillagképei
Az örökkévalóság jelképe, a dzsed oszlop
A tatárlakai korong és az uruki kőtábla azonos jelei
Az Éanna azért jelentős feltárási helyszín, mert az Uruk-kor végén (Uruk-IV) a templomkörzetet elhagyták, helyére csak
részben épültek lakóházak (Uruk-III), de Uruk hanyatlásával és
területének csökkenésével ezek is hamarosan megszűntek lakóövezetnek lenni, így
a templomkörzet gyakorlatilag érintetlenül, ráépítkezések nélkül maradt fenn.
Ezért az uruki szövegek ugyan egyedülállóak a maguk területén,
de ezt valószínűleg jórészt a leletmegőrződés körülményeinek köszönhetik.
Uruki papkirály - Kr.e. 3300
Az emberiség első királyi városa Kis volt, a város első
uralkodója hatalmas dinasztiák megalapítója, kiknek székhelyei a következő királyi
városokban voltak: Uruk, Ur, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.
I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából
már nem csak mezőgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézművesség, és a tudás
központjai lettek.
I.e 4.000 körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás,
amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a
civilizáció fogalmának.
I.e. 3.500-3.000 körül el is érte fejlődése csúcspontját.
Uruki váza i.e.4. évezred
Az első sumer városok területén, a mai Irakban, valamikor
bővelkedett a víz, a Éden-t is 4 folyó határolta, ebből mára 2 kiszáradt, csak
műholdképekről deríthető ki a régi meder mindkét folyó esetében, mélyen a homok
alatt.
I.e. 2.000 körül alakult ki a mai száraz, sivatagi éghajlat, részben ez is okozta a sumer társadalom szétesését.
I.e. 2.000 körül alakult ki a mai száraz, sivatagi éghajlat, részben ez is okozta a sumer társadalom szétesését.
A sumer leírások arról számolnak be, hogy a szervezettséget,
egységességet az istenektől kapták ajándékba és „me”-nek nevezték.
Az istenek közül Enki a tudós rendelkezett a városalapítás,
szervezés, azaz a társadalom létrehozásának tudásával.
Ő elsők között érkezett a Földre, és minden telep létrehozásában
irányító szerepet töltött be.
Eridu, Enki a tudós isten városa:
Eridu, Enki a tudós isten városa
Nippur város térképe:
Nimród és Inanna lelet:
Inanna, Nimród, Életfa, Oroszlán, Bárány, Hal, Madár, Víz, Föld, Levegő...
Nimród és Inanna lelet - pecsét henger lenyomat - Sumér Uruk kori
Az agyagtábla sumér pecséthengerrel készült.
A tábla, így a történet négy irányból olvasható:
A tábla, így a történet négy irányból olvasható:
Fentről a madár és Inanna alakja jelenik meg amint az éltető vizet hozza.
Lentről az életfa és Nimród a földből kelnek ki.
Jobb oldalon a két irányba néző Nimród köti össze a történetet...
MÉDIA
A közös gyökerek!
Média zászlaja
Szkíta-hun-magyari-médek utódainak a kurdoknak a zászlója
Média (ó-persa mada, a. m. középső ország), fontos ókori
tartomány Belső-Ázsiában, melynek határai voltak északon a Kaspi-tó, keletre
Pártusország és Hirkánia, délen Szuziána és Persis, nyugaton Assziria és
Örményország.
A mai földrajz szerint tehát megfelelne Aszerbeidján és Ghilan,
továbbá Irak Adsmi tartományoknak.
viselet
A huszonkétmillió kurd a világ egyik legnagyobb olyan nemzete,
amely nem önálló állam keretei között él.
Kurdisztánt jogilag nem ismerik el, politikai határai nem
léteznek.
Négyszázötvenezer négyzetkilométernyi területén a mai
Törökország, Irak, Irán, Szíria, Libanon, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán
osztozik.
Tíz–tizenkét millió kurd él Törökországban (az ottani népesség
20%-a), öt-hat millió Irán területén (10%), négymillió pedig Irakban (23%).
A kurdok által lakott terület Törökországtól az Iráni-felföldig,
az Araráttól a Tigris és az Eufrátesz közti területig, vagyis az ókori
Mezopotámiáig húzódik.
video:
video:
(Forrás: Kisharsány/valóság)
PANNÓNIA - PANNONOK
Az egykori Média (mai Irán), és az egykori Kárpát-medence között
közvetlen kapcsolat volt.
Ki volt ez a kapcsolattartó népesség?
A név már mindannyiunk számára ismert: ők a pannonok.
Róluk kapta a Dunántúl – Pannónia – a nevét.
Ők birtokolták ezt a területet, egészen a kelták megjelenéséig.
A méd mágusok a Kr.e. V. sz. idején a perzsák előretörése és
térhódítása miatt kénytelenek elhagyni az egykori Média területét.
Regölyben 2011-12-ben volt egy nagyszabású feltárás, amelynek az
anyagát most már jelentős mértékben sikerült feldolgozni.
A feltárt halom
mintegy 2700 éves tárgyi leletei Közép-Ázsia, az ókori Kelet, Itálián belül
főként az etruszk területek valamint a Hallstatt kultúra felé mutatnak
párhuzamokat.
– Meglepetés volt számunkra, hogy az egészen Közép-Ázsiáig
követhető párhuzamok érdekes módon nem a Fekete-tenger északi partvidékén
húzódó, a népvándorlások során folyamatosan használt útvonalra utaltak – kezdi
az érdekes beszámolót Szabó Géza.
Az útvonal elejét a regölyi leletek alapján Közép-Ázsiától a
Kaukázusig jól lehetett követni.
A Kaukázusnál azonban érdekes módon eltűntek a regölyi
leletekhez hasonló tárgyak, viszont megjelentek a Kaukázustól, a
Fekete-tengertől délre, Kis-Ázsiában.
A hazai és a nemzetközi kutatás számára ez egy teljesen új
megfigyelés volt, ennek próbáltak utánajárni az érintett területek
felkeresésével.
Első alkalommal, 2012-ben Törökországot járták végig az egykori
Urartu, Frígia, Lídia régészeti lelőhelyeit vizsgálva.
Ez volt az első alkalom, hogy magyar régészek kutatással
párhuzamos gyűjtésre kiutaztak erre a területre.
cikk:
Perszepolisz, Iránból:
Perszepolisz, Irán
Perszepolisz, Irán - oroszlánfej
Lamasszusz, az asszír művészet öröksége a perszepoliszi „Népek kapuja” bejáratánál
Mithridatesz
Mithridatesz
…a Pártus Birodalom királya (ca. 195 BC – 138 BC), aki uralkodásának fénykorában kiterjesztette fennhatóságát Baktria Királysága fölé is.
Mithridatesz lelet Iránból
Mithridatesz valószínüleg egyedüli fia volt I. Antiochus.
Nemrut hegy - Törökország – I. Antiochus (Mithridatesz király fia),
és Hercules kezet ráz – Kr. e. 70 - 38
Mithridatesz, Darius perzsa királyi családjának leszármazott fia.
Mithridatesz érme
Türkmenisztán:
Ősi városok a türkmén sivatag homokjába süllyedve
Gonur Tepe
Gonur Tepe
Több mint négyezer évvel ezelőtt Gonur-Tepe erődvárosa egy
fejlett indoiráni civilizáció része volt, majd a Türkmenisztán nyugati részében lévő Kara Kum sivatag homokja
a 13. századi mongol hódítás óta eltelt évszázadok alatt lassan betemette.
A múlt században szovjet régészek bukkantak rá a város
kincseire, azóta az egykor több ezer embernek otthont adó Gonur-Tepe, s virágzó
régiója fokozatosan tárja fel titkait a kutatók előtt.
Anyahita
Az igényesen megmunkált bronzkori kézműves termékek tucatjai
kerülnek ki a föld alól.
A város iparosai nem csupán arany- és ezüstékszereket állítottak
elő, hanem kultuszaik szempontjából fontos csont- és szoborfaragványokat is.
A Gonur-Tepei ősi temető, a legnagyobbak közé tartozik Ázsiában.
A tudósok a mintegy tíz hektáron elterülő temető 2500 sírját tanulmányozták.
A sírok kialakítása, a sírmellékletek egyedülállóak.
A díszes bronztárgyak, faragott kőedények, cserépedények, csontfaragások és kőmozaikok arról tanúskodnak, hogy az ősi Margiana művészete az Indus-völgy, Baktria, Média, Mezopotámia, Szíria, Anatólia és a Földközi-tenger mellékének művészetével egy sorba helyezhető.
Türkmenisztán - Gonur Tepe labirintusai - lelet
Gonur - Tillya Tepe lelet
Az arany, ezüst, bronz serlegeket, csészéket, korsókat és más edényeket finoman kidolgozott geometrikus mintákkal, jelenetekkel díszítették, valamint drágakövekkel, türkiz és karneol-berakással.
A kisebb-nagyobb kő-, kerámia és fémszobrokon mesteri állatábrázolásokat találunk, és a Margush országban tisztelt isteneket és istennőket.
Lóáldozatra vagy lovastemetkezésre utaló fej nélküli lócsontvázat is találtak Gonur Tepén.
Antik erődvárosok Dél-Türkmenisztánban:
Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek
Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek
The Bactria–Margiana Archaeological Complex
(or BMAC, also known as the Oxus civilization)
Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek - oxusi civilizáció
A Kézai-krónika egyik forrása, Sevillai Isidorus szerint Nimród
alapította Baktriát, ...
...és ő tanította a perzsákat/árjákat a tűztiszteletre – s valószínűleg a szkítákat is, miként erre utalnak az Andronovói kultúra déli kapcsolatai.
Baktria arany kincsei:
...és ő tanította a perzsákat/árjákat a tűztiszteletre – s valószínűleg a szkítákat is, miként erre utalnak az Andronovói kultúra déli kapcsolatai.
Baktria arany kincsei:
Baktria, az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Baktria-Margiana területéről
Nevét az iráni nyelvek közé tartozó baktriai nyelvet beszélő népéről kapta.
Afganisztán északi része, a mai Üzbegisztán déli határvonalát adó Amu-Darja (ókori Oxus) völgye és a Hindu-Kus közötti terület, amely Baktriaként (régészeti körökben Oxus civilizációként) ismeretes.
Afganisztán északi része, a mai Üzbegisztán déli határvonalát adó Amu-Darja (ókori Oxus) völgye és a Hindu-Kus közötti terület, amely Baktriaként (régészeti körökben Oxus civilizációként) ismeretes.
Baktria aranykincsei az Afganisztáni múzeumban
A keletet és nyugatot, Kínát és a Római Birodalmat összekötő kereskedelmi útvonal, az ún. Selyem-út – karavánútként, zarándokútként használatos – forgalmának köszönhetően Baktria távoli régiók és kultúrák izgalmas találkozóhelye volt.
Anahitát, az éltető víz és a termékenység ősi istennőjét, Anathként imádták kánaáni-ugariti szentélyeiben.
Anyahita Istennő Baktriából
Az Ai Khanumból származó tárgyak egyik legérdekesebb, csodálatosan szép darabja egy aranylemezekkel dekorált ezüst díszkorong.
A hagyományok szerint az Anahita istennőt imádó és szolgáló mágus papok az ősi vallási tradícióknak megfelelően évente egyszer felmentek a Győzelem-hegyre, hogy áldozatot mutassanak be neki.
Ezt a fontos eseményt látszik megörökíteni az eredetileg falapra erősített ezüst korong.
A jellegzetes, isteni rangot jelentő görög fejdísz, a „polosz” azonban azt jelzi, hogy az itt ábrázolt Anahita egyben a hettita és fríg Cybele (Kübelé) istennő is, akinek nagy tisztelete volt Hellász földjén, Krétán, Anatóliában és Magna
Materként a Római Birodalomban.
Egy másik nagyon hasonló jellegű megörökítését találták az Oxus mentén:
A lovas hintóféleség kocsisa Zoroasztrer papja, utasa pedig egy szakállas, szőrmével bélelt subát (nomád szkíta öltözéket) és vastag, nehéz arany nyakéket viselő – egyházi? világi? – méltóság, aki szintén a jellegzetes frontális pozicionálásban látható.)
Szkíta királyok és sárkányok a Tillia Tepéből - Baktriából
Baktriai kincsek lelet
Bálványszobor a baktriai civilizáció idejéből, i. e. 2. évezred - Üzbég
Észak-Horaszánban, Sankast város közelében:
Ez a fejlett ókori civilizáció Kr. e. 2300-1700 között virágzott, amely kiterjedt a mai Afganisztánra, Türkmenisztánra, Üzbegisztán déli részére, és Tadzsikisztán nyugati felére.
Központja az Amu-Darja felső része volt, amelyet a görögök Oxus-nak neveztek.
Nagyjából azokon a területeken találták meg a nyomait, ahol később feltűnik az Andronovói kultúra is, amelynek embertai jellegét Tóth Tibor antropológus összefüggésbe hozott a magyarsággal.
Központja az Amu-Darja felső része volt, amelyet a görögök Oxus-nak neveztek.
Nagyjából azokon a területeken találták meg a nyomait, ahol később feltűnik az Andronovói kultúra is, amelynek embertai jellegét Tóth Tibor antropológus összefüggésbe hozott a magyarsággal.
Oxus Baktria lelet
Hunok Közép-Ázsiában:
Hionita hun arcképe
A gazdag közép-ázsiai térség sohasem volt kihalt és lakatlan, ahogyan a pozitivista történészek vélték a 19. század végén, hanem sűrűn lakott települések és tanyák sorakoztak a hatalmas rónaságon és a hegyek jól védett lejtőin.
A gazdag közép-ázsiai térség sohasem volt kihalt és lakatlan, ahogyan a pozitivista történészek vélték a 19. század végén, hanem sűrűn lakott települések és tanyák sorakoztak a hatalmas rónaságon és a hegyek jól védett lejtőin.
A Csicsi vezette hunok talán már a Kr. e. 1. század második
felében megjelentek ott és ott szövetséget kötöttek az ott élő rokon szaka
törzsekkel.
Hun lelet
Akkoriban Közép-Ázsiában a szkíta-szaka rokon kusánok és a
pártusok uralkodtak, akikkel a hunok szövetségi viszonyt ápoltak.
A türkmén elnök átírná a történelmet:
"A türkmének találták fel a kocsit és a kereket, a
türkmének foglalkoztak először a világon kohászattal, és a türkmének nevéhez
fűződik számos nagy birodalom megalapítása is a Parthusoktól kezdve a
szeldzsukokig."
Türkmenisztán lobogójának van a legbonyolultabb,
legkifinomultabb rajza a világ nemzeti lobogói között.
A világ legszebb és legtermékenyebb szelete a Tigris és az Eufrátesz
folyók környékén húzódott:
Ebben a központban találjuk Göbekli Tepét is.
“A törökországi Göbekli Tepével mint a „világ legrégebbi
templomával” találkozunk a sajtóban.
A tizenkétezer éves szentélykörzet óriási pilléreinek
domborművein egy másik világ lényei elevenednek meg.
Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi
Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi
Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi
Üzbegisztán:
Galina Pugachenkova végzett ásatásokat Üzbegisztánban, Orlatban,
mintegy 50 kilométerre Északnyugatra Szamarkandtól.
Az ásatás során az egyik kurgánban találták a kettős szíjvégre
emlékeztető lemezpárt (Orlati lemez).
A lelet keletkezését a középkor korai éveire, a 3. – 5. századra
datálták.
Közép-ázsiai hun hagyományt jelenít meg az ábrázolás.
Barlangfestmény, Fergana, Üzbegisztán:
Kazahsztán:
Leletek:
A kazahsztáni Selyemút mentén...
folytatott kazah–magyar ástatások előzetes eredményeit bemutató tablókiállítást nyitottak meg az esztergomi Vármúzeumban.
folytatott kazah–magyar ástatások előzetes eredményeit bemutató tablókiállítást nyitottak meg az esztergomi Vármúzeumban.
A kiállításon három évnyi kutatómunka eredményei láthatók,
Tölebi várának ásatásáról.
Szaka nyakék i.e.6-5.sz. - Kazahsztán
Erről, az eddig még soha nem kutatott várról, az ásatásokról, és
a kazah–magyar rokoni szálakról beszél a kutatás vezetője, dr. Mordovin Maxim,
az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársa.
+Kazakhstan.jpg)
Szkíta lelet - tigris (IV.-III. B.C.) Kazakhstan
Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, nagyjából
akkora, mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok fele.
Az ország az emberiség történetének egyik fontos helyszíne; éltek ott szkíták, hunok, és egyes kutatók szerint a kunok is innen származnak.
+Kazakhstan.jpg)
Az ország az emberiség történetének egyik fontos helyszíne; éltek ott szkíták, hunok, és egyes kutatók szerint a kunok is innen származnak.
Szkíta lelet - szarvas (IV.-III. B.C.) Kazakhstan
Ezért is érdekes egy ilyen ásatás, hiszen több korszak emlékei
kerülhetnek elő.
Az elmúlt három évben kifejezetten türk helyszíneket kerestünk
föl, vagyis a kazah-magyar kutatás alapvető célja a türk régészeti hagyaték
vizsgálata.
A különböző várak, városias települések kialakulása mind az
iráni népekhez kapcsolható.
Ez a nép egyértelműen rokonnak tartja a magyarokat.
Ez leginkább a kunokkal magyarázható.
A kazahok tudják, hogy Magyarországon élnek a kunok
leszármazottjai.
Történelmi tény, hogy a kun a kazahok egyik törzse, mely kipcsak vagy kumán néven is ismert.
+KazakhstanCC.jpg)
Történelmi tény, hogy a kun a kazahok egyik törzse, mely kipcsak vagy kumán néven is ismert.
Szkíta lelet - szarvas - VII.-VI. B. C. - Kazahsztán
Nem véletlenül hívják Kazahsztán legnagyobb sztyeppés területét
Desti-Kipcsaknak, vagyis a kipcsakok, kunok sztyeppéjének.
Tehát ezért is ismerik jól a kazahok a magyarokat; ahol csak megfordultunk az országban, azzal fogadtak, hogy mi rokonok vagyunk.
+Kazakhstan.jpg)
Tehát ezért is ismerik jól a kazahok a magyarokat; ahol csak megfordultunk az országban, azzal fogadtak, hogy mi rokonok vagyunk.
Szkíta lelet - oroszlánok (V.-III. B.C.) Kazakhstan
Ennek fényében meglepő, hogy a magyar gazdaság nem használja ki
kellőképpen ezt a szimpátiát.
Merke és Aszpara esetében a források elárulják, hogy ott
számolhatunk iráni nyelvű lakossággal.
+Kazahszt%C3%A1n.jpg)
Szkíta lelet - griff - IV.-III. B. C. - Kazahsztán
Tölebinél viszont csak a régészeti anyag „beszél” magáért.
Mára azt sikerült megállapítani, hogy a vár a 10-11. században
állt fenn, viszonylag rövid ideig.
Abban az időben a terület a Karahanida-kánsághoz tartozott.
A karahanidák türkök, s a Karahanida-dinasztia nevét az első
nagy uralkodó felvett címében levő kara han – „fekete kán” titulusról kapta.
+Berel+Kazakstan.jpg)
Szkíta lelet - párduc - IV.-III. B. C. - Kazahsztán
Szebb tárgyakat is találtunk.
Amikor felépült a vár, akkor – a kutatásokból arra
következtethetünk – káni rezidencia lehetett.
+Kazakhstan.jpg)
Szkíta lelet - sárkány - V.-III. B. C. - Kazahsztán
Az biztos, hogy nagyon gazdag volt.
Találtunk egy olyan kutat, amelyben több, 1000 körüli
évtizedekre keltezhető mázas, arab feliratos tál került elő, ami önmagában elég
különleges.
+Kazakhstan.jpg)
Szkíta lelet - lovas - (III. - II. B.C.) Kazakhstan
Emellett aranyozott üvegpohár-töredékeket találtunk, mázas
mécseseket.
Ezek mind olyan reprezentatív tárgyak, melyek igényes és gazdag
anyagi kultúráról árulkodnak.
Sajnos mi nem a palotaépületet, hanem „csupán” a gazdasági
udvart találtuk meg.
Ha egy gazdasági épületben aranyozott poharak vannak, abból a gazdagságra következtethetünk.
Ha egy gazdasági épületben aranyozott poharak vannak, abból a gazdagságra következtethetünk.
Bizonnyal a palotában még gazdagabb leletek várhatnak ránk.
+Kazakhstan.jpg)
Szkíta lelet - párduc (IV.-III. B.C.) Kazakhstan
Az arab feliratos tálak biztos, hogy nem helyben, hanem talán Szamarkand környékén készültek, ahol ma is az Iránból idetelepült nép él.
Övveretek a X-ik századból, Zevakino lelőhely, az Altáj-hegység
Kazahsztáni részéről:
Ővveretek Kazahsztánból
Ővveretek Kazahsztánból
Tadzsikisztán:
Szarazm Észak-Tadzsikisztánban fekszik, Szogd megyében, a
Zeravsan folyó mellett, Pendzsikent várostól néhány kilométerre.
Az egyik legérdekesebb régészeti emlék az a kripta, amelyben öt
rendkívül gazdag temetkezést találtak, többek között egy 20 év körüli leány
gyöngyökkel elborított maradványait, a „szarazmi hercegnőt”.
A maga korában a Zeravsan menti Szarazm a világ egyik
„legcivilizáltabb” helye lehetett.
Kirgizisztán:
Orosz és kirgiz régészek egy 2500 éves fejlett szkíta
civilizáció nyomára bukkantak az Iszik-köl tó mélyén.
A kirgizisztáni Iszik-köl tó mélye sok ősi leletet rejt.
A régészek eddig legalább tíz város nyomára bukkantak.
A legszenzációsabbnak a
nemrégen feltárt szkíta metropoliszt tartják, mely a Selyemút egyik
megállója volt.
A régészek kiváló állapotban megmaradt bronz eszközöket,
baltákat, nyílhegyeket, tőröket, öntőformákat, bronz tükröket és díszes
lószerszámokat gyűjtöttek össze, melyek az ott élt kézművesek mesterségbeli
tudását dicséri.
Anyahita Istennő
A legkülönlegesebb tárgy egy arany mérőeszköz volt, melyről a
régészek azt valószínűsítik, hogy akkoriban használt pénzügyi mérőegység
lehetett.
A pénzügyi kultúra fejlettségére nemcsak a fenti lelet, hanem
pénzérme is utal.
A régészek állítása szerint a tóban találták meg a világ legrégebbi
érméjét.
Naptemplom az Altajban
Az Altaj-hegység déli lejtőjén, a Kínához tartozó Hszincsiang
Ujgur Autonóm Tartomány északkeleti részén, Csinghe
körzetben páratlan kincsre leltek.
Megtalálni vélték az ősi napkultusz első jeleit.
A Selyemút mentén fekvő tartomány az elmúlt évtizedben végre
feltárja ősi, szkítákhoz köthető múltját.
A megtalált építmények nem közönséges sírra emlékeztetnek
bennünket, hanem a megalit kövek piramis alakot formázták.
Kapocs kelet és nyugat között:
Paziriki hajfonat korong
Anarcsi korong
Galgóci tarsolylemez
Paziriki hajfonat korong
Galgóci tarsolylemez
Az elfelejtett történelmünk
A Góbi sivatag, egy hatalmas sivatag Ázsiában, amely É-Kína és
Dél-Mongólia között terül el.
A sivatagnak több elnevezése is létezik, de az ősi neve MU.
A kataklizmák miatt érte el a sivatag jelenlegi állapotát.
Ősi lakói földalatti városokba menekültek, természetes óriási
földalatti barlangokba.
Robert Sepehr író, producer, antropológus, régész és
archeogenetikus, aki nyelvészetre specializálódott, feltárja az igazságot.
Szőke múmiákat és piramisokat találtak a területen, a Tarim medencében.
A piramisok elrendezése megegyezik az egyiptomi piramisokéval.
A Dzsungária néven ismert ujgur tartomány régen valóságos paradicsom lehetett a szkíta népek számára, akik megtelepedtek a
A piramisok elrendezése megegyezik az egyiptomi piramisokéval.
video:
A Dzsungária néven ismert ujgur tartomány régen valóságos paradicsom lehetett a szkíta népek számára, akik megtelepedtek a
termékeny földeken és folyóvölgyekben.
Bronzkori szkíta leletek - Dzsungaria
Bronzkori szkíta leletek - Dzsungaria
Selyemút előtt szkíta őseink már legalább ezer évvel kereskedtek
és eljuttatták portékáikat az Indiai-óceán és a
Földközi-tenger partjaira.
Nagyon sok könyvben sajnos még tartja magát az, miszerint a nagy
nemzetközi kereskedelmi úton csak a Kr. e. 2. századtól
indult meg a forgalom, amikor a kínai Han-dinasztia megszerezte
a hunoktól a nyugati átjárót.
A régészeti szakirodalomban szinte sohasem említik, hogy kik is
voltak
a mai Északnyugat-Kína „rejtélyes”lakói, akik
a mai Északnyugat-Kína „rejtélyes”lakói, akik
europid jelleget viseltek magukon.
A környéken létezett egy olyan fejlett műveltség, mellyel a
csodálatos múmiák rokonságban álltak.
, ez nem más, mint az
Paziriki múmia lány
, ez nem más, mint az
Altaj-hegységben található paziriki-kultúra,
mely a szkíta előkelők páratlan gazdagságát tárta fel számunkra.
mely a szkíta előkelők páratlan gazdagságát tárta fel számunkra.
Paziriki leletek - hattyú, csodaszarvas
A paziriki kultúra
A paziriki királysírok leletei
Az Altáj-hegység mindig is az ősi szkíta-hun népek egyik
központja volt.
Kiváló legelői és gazdag nemesfém lelőhelyei miatt már a
legkorábbi időtől lovas törzsek,
törzsszövetségek telepedtek meg.
Lovas alak szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból
Hazánkban a legjobban ismertek a paziriki királysírok.
Paziriki kincsek - Dávid Júlia festménye az eredetiről
Kína hallgat, de a szép múmiák beszélnek – A titokzatos
Tarim-múmiák
A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai
Tarim-medencében.
A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak.
A DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai
eredetűek.
Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy
kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval
nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide.
Közéjük tartozik az ujgur főváros, Urumcsi múzeumában látható
kiállítás emeletén látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már
külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai.
A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az
elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.
Az ujgurok csak a magyarokat tekintik rokonuknak.
Mindennek a kínaiak sem örülnek, hiszen a múmiák megléte nem
egyezik az általuk erőltetett, hivatalosnak szánt verzióval sem.
A múmiák szerint az emberek már évezredekkel korábban
megjelentek a térségben, és biztos, hogy nyugat felől érkeztek.
A kínaiak nem egyeznek bele a múmiákon végzett genetikai
vizsgálatokba sem, mert az szintén a kínai igényeket áshatná alá.
„Hüje” Kínaiak, meg a hülyére vett Magyarok..?
"Szegény kínai tudósok értetlen arccal, leforrázva nézték,
hogy itt Hunniában, ez nem érdekel senkit.
Hogy itt valami ezer éves történelemre büszkék, amikor ők
négyezer éves hun településről, hatezer éves kultúráról hoztak
híreket!!??"
Ősi érintetlen királysírt találtak Peruban!
Az inkák előtti kékszemű kultúra!
Peruban jóval az Inka birodalom előtt virágzott a Wari birodalom (HUARI-nak is mondják a spanyolok).
Huariák
Hu(n)áriák
Hu(ng)áriák
ARIA
ARA
ARANY
ARÁNY
ERÉNY
ÁRIANAK lenni az ősi ERÉNYEK ismeretét jelenti.
ÁR IA
RÁ IA
RÁ EA
REÁ
RA, RE, RÁ, RÉ = (NAP)FÉNY
ÁLDÁS R EÁ! Annyi, mint fény áradjon reája...
A feltáráson "áthatóan " kék szemű, fából készült, maszkos mumiákra leltek, Lima közelében, 70 sírhelyen.
Egy sírban, többnyire női csontvázakat találtak, gazdag lelet anyaggal.
Ebből lehet arra következtetni, hogy kiráysírról lehet szó.
Kék szeműek és szőke hajúak.
Abban az időben, amikor Párizsban kb. 25 ezer fős népesség élt, akkor a huariak kb. 40 ezer fős civilizáció lehetett.
(Forrás: http://atlanteangardens.blogspot.hu/)
Az 1880-as évektől érdekes leletekre bukkantak a Hét folyó
vidékén, a mai Kazahsztán délkeleti, az Altájjal és az Alatauval határos
vidékén.
1889-ben Aktepénél tárult fel az első jelentős szaka kurgán.
1889-ben Aktepénél tárult fel az első jelentős szaka kurgán.
Szkíta arany nyakék
A sikeres ásatás után az orosz kutatók megkezdték az egykor ott
élt szkíták, vagyis a szakák történetét feltárni.
Az azóta eltelt időben több száz sír vált ismertté, azokból
míves fegyverek, rovásírásos aranytálak, áldozati edények, ékszerek, valamint a
szkíta állatstílus jegyeit viselő művészeti alkotások kerültek elő.
Paziriki - Issziki - Arzanu nyeregtakaró
Fergana kurgánjai
A térség egykori szovjet,
ma Kazahsztánhoz tartozó részén olyan csodás kurgánsír csoportok rejtőznek,
hogy azt a vidéket a régészek méltán az ázsiai Királyok völgyének emlegetik,
némelyik még az egyiptomi fáraó sírokat is túlszárnyalja.
Mivel az Altáj-vidéken jelenleg több ország is osztozik, ezért
az ottani ősi szkíta emlékeket nehéz egységesen tanulmányozni, hiszen a leletek
elég sok múzeumba kerültek elhelyezésre.
Paziriki korona i.e. 3. sz.
A kutatást tovább nehezíti az, hogy azokat több régészeti
kultúrához sorolták.
Az orosz kutatók is csak a közelmúltban kezdték a
szétszórtan kezelt régészeti kultúrákat egységesíteni, illetve elvégezni azok
etnikai besorolását.
Ma már néhány térségbeli szaklap, mint az üzbég Epoh magazin,
egységes szaka műveltségről ír.
A szakák fénykora
Az eddigi leletek alapján a szkíták fénykorát a Kr. e. 8.
századtól egészen a Kr. e. 6. századig datálják, de a régészek hozzáteszik,
hogy a szkíták a Kr. e. 2. századig töretlenül uralták a közép-ázsiai
sztyeppét.
Paziriki trónuskarfa
Ezt követően rokonaik, a hunok terjesztették ki feléjük
fennhatóságukat.
Erről a korszakról már jól dokumentált kínai források állnak
rendelkezésre.
Paziriki ló lelet
Az Altáj ezen vidéke volt egy új művészeti stílus születési
helye, amely felváltotta az évszázadokon át virágzó szkíta állatstílust.
Paziriki Pegazus i.e. V. sz. Paziriki - Isszik tavi lelet
A Kr.
e. 3-2. században valószínűleg keleti, hun hatásra megjelent az. úgynevezett
polikróm stílus.
A legjelentősebb gyűjtemény a Kargli-folyónál került napvilágra,
1939-ben, ez tartalmazta a híres, Kr. e. 2-1. századra datált Kargali diadémot.
Paziriki szkíta lelet- Isszik tavi lelet - Kul'-Oba Kurgán - Jézus előtt 400 - ból
A fenti művészeti irányzat az európai hunok révén elterjedt egész Európában és
az egészen a 6. századig meghatározta a nyugat-európai gót királyságok
divatját.
Paziriki lovas
Az évszázad leletei
Almati környéke a legkáprázatosabb szkíta kincseket rejti.
Almati - Kazahsztán
A
világ leghíresebb szkíta lelete, az Aranyember 1969-ben került elő.
A szkíta aranyember
Kazah nő hagyományos viseletben
Kirgiz lány hasonló csúcsos süvegben
A párját
ritkító szkíta uralkodó ábrázolás korát a Kr. e. 5.-4. századra datálták.
Másik
gazdag szaka kincset 1986-ban találták meg szintén Almati körzetben, a
Zsalaulinszki hordánál.
Besatir környékén ma is tárnak fel kurgánsírokat,
ahonnan szintén páratlan szkíta emlékek kerülnek elő.
Az utóbbi hely
kurgánjainak mérete is lenyűgöző: két négyzetkilométeres körzetben 8-70 méter
átmérőjű mesterséges halmok sorakoznak, melyek magassága elérheti akár a 20
métert.
Az eddig kiásottak korát a Kr. e. 5-4. századra datálták, vagyis azok a
korai klasszicista szaka kultúra emlékeit tartalmazzák.
(Obrusánszky Borbála)
A magyarok zarándokhelye lenne a déli hunok fővárosa -
Tungvancseng
Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi
tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt
alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna - közölte az MTI-vel
Obrusánszky Borbála történész, keletkutató, aki részt vett a kerek évforduló
alkalmából rendezett szakmai konferencián Csinpienben.
Paziriki arany lelet
Lü Enguo a múlt évben a Taklamakán sivatagban feltárt egy
háromezer évesre becsült temetőt, melyet a lelőhelyéről
Janghajnak nevezett el.
Taklamakán sivatag - Tarim medence
Taklamakán sivatag - Tarim medence
A sírokban felfedezték a helyi szellemi vezető, a táltos sírját.
Az ő ruháját olyan tengeri kagylók ékesítették, melyek
Az ő ruháját olyan tengeri kagylók ékesítették, melyek
vagy a Csendes- vagy az Indiai-óceánból származtak.
A kutatók kimutatták a ruha hasonlóságát az orosz sztyeppén
élőkkel
(vagyis szkíta őseinkkel),
a táltos egyben a közösség
(vagyis szkíta őseinkkel),
a táltos egyben a közösség
vezetője lehetett, akinek a fejét arany pánt díszítette, rajta
finom kelme volt, mellé pedig a hatalom jelképét, egy bronz
csákányt helyeztek.
A bronz nyomában
Azt a kutatók régen sejtették, hogy a sztyeppei térség és Kína
között ősi kapcsolatok léteztek, ahonnan éppen a kínai
fejedelemségek tanultak meg sok technológiai újítást.
Az egyik ilyen a bronzművesség volt, mely a sztyeppei szkíta törzsek
Turáni sztyeppe vidék
Az egyik ilyen a bronzművesség volt, mely a sztyeppei szkíta törzsek
között el Kr. e. 3000 körül terjedt el, a kínaiak pedig az
északi népektől tanulták meg, majd tökélyre fejlesztették.
Nemcsak a technológiát, hanem sok bronztárgy alakját is
megörökölték északi szomszédjaiktól.
Az ujgur tartomány egyéb, nemrégen előkerült leletei rávilágítanak arra a széleskörű
nemzetközi kapcsolatrendszerre, mely
már a bronzkorban kialakult a térségben élő szkíta népek között.
Hsziabandiban, a tartomány legnyugatibb pontján például az
Andronovoi-kultúrával hasonló edényekre leltek.
Az onnan előkerült ékszerek (karkötő, fülbevaló) nagyon
hasonlóak a Kanszu-tartományban találtakkal.
Ürmcsitől északnyugatra pedig Lü rátalált egy olyan településre, ahol kör alakú oltárok a nap és a lókultusz nyomait mutatják meg.
Ürmcsitől északnyugatra pedig Lü rátalált egy olyan településre, ahol kör alakú oltárok a nap és a lókultusz nyomait mutatják meg.
Ez a térség volt már akkoriban is a kapocs kelet és nyugat
között.
A hsziungnu és hun művészet:
A Volga vidékétől Kínáig
A vaskorban ezt a sztyeppesávot fogta át a szkíta-szibériai
állatművészet.
Ennek egyik törzsterülete az Ordosz-vidéke, ahol a hsziungnu
művészet alkotásai jól ismertek.
Ordoszi csőrös ló
Mind az ordoszi, mind a transzbajkáliai hsziungnu leleteken az
állatművészet alakjai élnek a tárgyakon, fegyvereken,
késeken, övdíszeken.
Ordoszi lelet - Lovat támadó tigris, Ordosz, i. e. 4-1. század
Bronz rúdfej, Ordosz, i. e. 6-5. század
Ordoszi bronzszobor az i. e. 3-1 évszázadból
Ordosz:
Az Ordosz területe (vörös) Belső-Mongóliában (fehér), Kína
Mongólia felé eső határvidékén
Ordosz - Sárga folyó területe
Kína - Belső Mongólia Ordoszi övcsat i. e. 3 - 1. sz. Ordoszi hun királyi korona
E művészeti kör legrégebbi ismert elemei a híres szibériai
aranyak körében váltak ismertté.
Ordoszi hun királyi korona
Ezek között a leghíresebb az a tükörszimmetrikusan megismételt
övcsat, melyen a magyar Szent László legenda egyik
jelenetének megfelelője látható.
Hsziungnu arany övcsat (i. e. 3-2. század)
Ordoszi övcsat i. e. 3 - 1. sz.
Ordoszi övcsat
A hunok (európai hunok) Eurázsia egyik igen régi népe.
Hun arany fejdísz
Hun arany ló
Elődeiknek feltehetően a Belső-Ázsia, illetve a mai Észak-Kína
területén élt hsziungnuk (ázsiai hunok) tekinthetők.
Hsziungnu tőrök Észak-Kínából - Tokiói Nemzeti Történeti Múzeum
E két nép művészete az egész sztyeppevidék művészetére nagy
hatást gyakorolt.
Sőt, e hatás mindmáig kimutatható egyes népeknél, így például a
sztyeppei állatstílust még mindig a népművészet egyik
virágzó ágának tekinthetjük Szibériában.
Ordoszi ezüst ló lelet i. e. 3 - 1. sz.
A Törteli üst:
Hsziungnu bronz üst
A hsziungnu bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy
Miklós gyűjtése nyomán:
Reguly Antal ősnépei:
1843 novemberében a magyar utazó a mai Oroszország uráli
területén fogott kutatásba, meglátogatta a cseremiszeket (marik),...
Mari viselet
...permiket, finneket és a csuvasokat, és megtudta, hogy ezen népek kiket tartanak ők ősüknek.
Reguly levelében előadja, hogy a cseremiszeket a csuvasok Szármásznak nevezik, mely nyelvükben tévelygőt, kóborlót jelent, vagyis olyan népet, akiknek nincs állandó szállása.
...permiket, finneket és a csuvasokat, és megtudta, hogy ezen népek kiket tartanak ők ősüknek.
Csuvas asszony nemzeti viseletben
Reguly levelében előadja, hogy a cseremiszeket a csuvasok Szármásznak nevezik, mely nyelvükben tévelygőt, kóborlót jelent, vagyis olyan népet, akiknek nincs állandó szállása.
Csuvas lány történelmi fejdíszben
Az elnevezés nem mást jelent, mint azokat a szarmatákat, akik
tényleg legelőváltó életmódot folytattak az eurázsiai sztyeppe vidéken.
Reguly a következőképpen összegzi a különféle, ma „finnugor”-nak nevezett Urál-környéki nép történetét:
Reguly a következőképpen összegzi a különféle, ma „finnugor”-nak nevezett Urál-környéki nép történetét:
„Hogyha mai nap már átalájában hiszszük, hogy Skyth és Csud egy
szó, s hogy azért a ’skythák finnok voltak, akkor ha Hérodotot, ki itt egyetlen
vezetőnk, követjük, a szármátokat is finnoknak is kell vennünk, mivel Hérodot
szerint ők a skythák nyelvét beszélték, csak dialectusi változással, nem lenne
tehát képtelenség a keleti finnokban szármátokat keresni, főkép ha e név itt
köztök találtatik.” (eredeti helyesírással. In: Magyar Academiai Értesítő,
1844. IV. évf. jan.2. 19. o.)
Reguly tehát nem mást állít, mint az Urál-menti kis népek az ősi
szkíta és szarmata műveltség hordozói, akárcsak a finnek, akikre szintén az ősi
szkíta nyelv volt hatással.
A történeti folyamatok is ezt a fajta nyelvi kapcsolatot
valószínűsítik, hiszen a történeti források nem tudnak sem ősi cseremisz, sem
finn birodalomról, ismerik viszont az ősi szkíta és szarmata államot, mely
legalább kétezer évig meghatározta a térség politikai, nyelvi és művészeti
berendezkedését.
Reguly tehát azt állítja, hogy a két „finnugor ősnép”, melyet az
akadémikusok a magyarok legközelebbi rokonainak tartanak, nem mások, mint
tatárok, vagyis kései türk-tatár nép egyik ága!
Forrás:
alfahir/wikipédia/világbiztonság/szabir/
elfeledettkeletimagyarsag/hungar.gportal/barikad
A magyar egyenesági
leszármazottja a sumírnak
Mezopotámiai magyar
nyelvemlékeink
Magyar szavak ékírással
ÉKJELEKKEL ÍRT MEZOPOTÁMIAI
(=MEZŐFÖLDI!) MAGYAR NYELVEMLÉKEK
Először nézzük meg a Marton
Veronikával készült riportot:
Magyar - Sumer Kapcsolat:
video:
Góg és Magóg fia vagyok én...
Márton Veronika sumérológus a
Magyar - Sumér kapcsolatról számol be.
Melyek a közös vonások úgy
kulturális szintem mint nyelvészetileg, mit tudtunk eddig és mit tudunk most.
Jelen sorok írója a
mezopotámiai (sumér) ékjeleket nem tanulmányozta olyan behatóan, mint a mértani
(rovás) jeleket és az egyiptomi hieroglifákat, ami képessé tenné őt eredeti
okmányok megbízható olvasására.
Munkája folyamán mindig
remélte, hogy mire könyve kiadásra kerül, a magyar sumér szakértők elolvasnak
egy-két eredeti mezopotámiai szöveget és eredményük ide beilleszthető lesz.
Ebbeli várakozásában azonban
csalódott.
A sumér ügy nagyon népszerű,
propagandája kitűnő, olyannyira, hogy a magyar őstörténet fogalmát már-már a
sumér szó helyettesíti, de eredményei nem igazolták ezt a kiterjesztett
értelmezést.
A mi mértani és hieroglifikus
szövegeink talán helyrebillentik e torzítást.
Mivel tehát jelenleg nincs
magyar ember által magyarul elolvasott eredeti mezopotámiai nagyobb
nyelvemlékünk, annak bizonyítására, hogy a Tigris és Eufrátesz völgyében is
magyarul beszélő népek éltek, mi magunk keresünk írásos szövegeket.
.jpg)
Mezopotámia térképe
(régészeti lelőhelyek és a mai városok)
Módszerünk ez: a nem magyar
szerzők műveiből vesszük ki azokat a részleteket, amelyekben ők eredeti
mezopotámiai szavakat, kifejezéseket, és mondatokat közölnek ábécés átírásban.
Ennek is megvan a maga súlyos
bizonyító ereje, mert kiderül, hogy az átírók tudtuk nélkül maguk is magyar
szövegeket olvasnak.
Kezdjük az ő magyarul átírt
közszavaikkal, folytatjuk rövidebb és hosszabb mondatokkal s végül közlünk egy
általunk elolvasott eredeti mezopotámiai szöveget.
1. Magyar szavak mezopotámiai
kő- agyag-táblákon:
1, Mosdó víz - Samuel Kramer
professzor egyik tanulmányában azt olvassuk, hogy valamelyik mezopotámiai úr
emberével kutat ásatott háza táján és onnan hozatott magának MUSHDU vizet
(Kramer Samuel: The Sumerians
Their history, culture and character. Chicago 1964. 318, 321 old).
A szerző ezt a szót nem érti,
ezért annak eredeti hangtestét közli.
Számunkra nincs itt semmiféle
probléma, mert a környező szöveg tökéletesen világossá teszi, hogy az átírás jó
és azt is, hogy az illető úr, mosdó vizet hozatott magának a kútból.
2, Más alkalommal azt
halljuk, hogy a Szemúr (Sumér) országbeliek valami lyukon keresztül ereszkedtek
le az alvilágba és azon keresztül jöttek onnan vissza.
E lyuk neve Samuel Kramer
átírásában ABLAL volt
(Kramer Samuel: The Sumerians
Their history, culture and character. Chicago 1964. 133.old).
A szerző ezt a szót sem érti.
Mi rögtön felfogjuk, hogy az
emberek ablakon jártak le is, meg fel is.
3, Jó kőből szerettek
építkezni: Megtanuljuk a professzor könyvéből azt is, hogy Mezopotámiában az
építéshez használt köveket, meg az emlékművek faragásához használt jó követ
külföldről szerezték be, mert saját országukban, a vízhordalékból keletkezett
tükörsima földön kő nem akadt.
A felettébb kemény dioritot
különösen jónak tartották s ezt a kedvelt követ U kőnek nevezték
(Kramer Samuel: The Sumerians
Their history, culture and character. Chicago 1964. 279.old).
Aki tud angolul és magyar,
azonnal kideríti, U kő alatt ~jó~ követ kell érteni.
4, Hungár, Napország királya:
ENKI isten (isten: UR, RA), helyesebben tehát ENKIR,A, H-val kiegészítve:
~Hungar~, aki Szemúrország azaz Napország királya, birodalma belvizein
csónakázik.
A király neve MAGUR:
~Magyar~, e név a kőtáblán háromszor is előfordul.
Kramer professzor mind a
három esetben meg nem értett szóként szerepelteti és ezért eredeti hangtestével
adja ábécés átírásban s azt gondolja, a csónak neve volna
(Kramer Samuel: The Sumerians
Their history, culture and character. Chicago 1964. 172, 176, 177. old).
Ez a MAGUR király, ölelésre tárja ki karját, aztán tesz
valamit KAR.Aval: ~karja~, amely ismét meg nem értett szó és eredeti
hangtestével szerepel
(Kramer Samuel: The Sumerians
Their history, culture and character. Chicago 1964. 176.old).
A király, amint
mocsárvilágában hajókázik, egyszerre csak egy DAR madarat pillant meg, röviddel
utóbb felrepül előtte egy másik madár: AHAIA
(Kramer Samuel: The Sumerians
Their history, culture and character. Chicago 1964. 178.old).
Nekünk, magyaroknak itt sincs
kétségünk, mert tudjuk, hogy a király előtt egy daru-madár, azután ~a héja~
repült fel.
Mindez egy és ugyanabban a
szövegben fordul elő, így biztosra vehetjük, hogy a szöveg maga is magyarul
van.
Érdemes lenne tehát ezt a szöveget közelebbről
megvizsgálni.
5, Épületfa: Sumérben nem
volt épületfa sem, ezért építkezéshez az északi hegyekből folyón szállították
helyszínre az anyagot.
Különösen azt a fát
használták házak építésére, amelyik egy német tudós szerint USCHU volt
(Schmöckel Harmut: Úr, Assur
und Babylon Stuttgart, 1955. 56.old).
Mi megértjük, hogy ez ~olcsó~ fa volt.
6, Sumérben sok volt a bab,
lencse, hagyma és uborka, de bőven találtak GOMBO nevű táplálékot is
(Maspero G: Histori of
Egyipt, Chaldea, syria, Babylonia and Assiria.
London III. 28 sk), ami alatt kétségtelenül ~gomba~ értendő.
7, NIPPUR: ~Napúr~ városában
azt a tanácsot kapja egy odavaló nő: NU NP-AR-SHEGU NU: ~nap-országi nő~ (az
első NU: nő itt értelemmeghatározó), hogy menjen a vízpartra mosakodni, ott
aztán majd az istenatya: ~a nagy hegy (!), a ragyogó szemű meglátja,
megcsókolja és teherbe ejti.
A leányzó megfogadta a
tanácsot és a ragyogó szemű atya (a szemisten: Szemúr, Napúr) öleléséből
megszületett a holdisten-anya
(Kramer S:The Sumerian
mythology New York, 1961. 44, v.ö. 59. old).
Az idézetben közölt nagy hegy
kifejezés (great mountain), logikailag érthetetlen, rossz fordítása a megfelelő
mezopotámiai szónak.
A kőtáblán nem hegyről van
szó, hanem az atyaisten nevéről, ami a szövegből amúgy is világos.
Sumérul ugyanis nagy, annyi,
mint MAH, MAG, a tévesen hegynek fordított szó pedig AR, UR, a kifejezés tehát
MAHAR, MAGUK, a napisten már többször említett neve.
A kőtábla előadása szerint
tehát a holdistennő Magyar égi isten és egy nap-országi nő gyermeke.
Kérdezzük ezek után, ki hiszi
el, hogy egy olyan országban, amelynek istene: Szemúr, Magúr, Napúr,
királya: Hungár és Magyar
és ahol az emberek Olcsó
fával építkeztek,
Mosdó vízről,
Ablakról,
Jó kőről,
Daru madárról, Héjáról,
Nap-országi Nőről, meg
Gombáról diskuráltak, az
ilyen országban más lett volna a nyelv, mint magyar?
2011-09-06
(Felhasznált irodalom: Dr.
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet
szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon
bemutatható képei.)
Filmajánló: Ősi technológiák
Interneten kaptam a következő
anyagot, betoldás és váloztatás nélkül idézem:
"Sir Leonard Woolley
archeológus professzor,
ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt)
töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
“1939 óta kérelmezem és kérem
a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir
nyelv – 7.000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai
magyar nyelvvel.
Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir
nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második
legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török “unokaöcs” fokon
áll hasonlóság tekintetében a sumirral.
A magyar mondhatni AZONOS, és
egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
Alapszavakat tekintve több
mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”
Megjegyezném, Sir Leonard
Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul,
mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem
kapott.
Sőt, az MTA elítélte őt,
mondván “a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi
kapcsolata lenne a sumirral.”
És – végezetül néhány
érdekesség:
1) Embertani szempontból
nézve:
az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek.
Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér
bőrű, kerek szemű.
Azaz embertanilag semmi
közünk nincs a finnugor népekhez.
2) Népzenei szempontból:
érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett
népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még
megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a
New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja.
A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne
a következőket:
A Török és magyar népzene 75
% egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint.
A Perzsa és magyar népzene 42
% egyezést mutat.
A Finn és magyar népzene 2 %
egyezést mutat.
Azaz szerinte népzenei
szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy Török eredetű nép vagyunk.
( Megkérdőjelezem. A szerk.)
(Ma már tudjuk, magyar eredetű nép a török is.)
3) Nyelvi szempontból:
John Rawlinson a székely
rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.
Lenormant (francia) kutató
megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.
Sir Leonard Wolley
megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani
sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legköz
lebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török “unokaöcs” fokon
áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és
egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több
mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard
Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul –
mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem
kapott.
Sőt, a MTA elítélte őt,
mondván:
“Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi
kapcsolata lenne a sumirral.”
Nyelvi szempontból nézve
tehát angol, francia tudósok szerint a Magyar nyelv mondhatni egyenesági
leszármazottja a sumirnak.
4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz
völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint
a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha
kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI
másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy
régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került
napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át
tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a
következőket állapította meg:
1. Az Erdélyi tatárlaki
ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált
legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák.
A Francia Tudományos Akadémia
ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és
kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?
2. Ezt később a Párizsi
Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció
volt.
S amit csak a nevében magyar
sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT.
Én csak New Yorkban
olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót
sem.
Azaz, embertani, népzenei,
nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet
ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára,
egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje lenne hogy az MTA végre
ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét!
Példa nélkül áll a világon,
hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy
nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot,
hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek.
(Forrás: rovásoldal/ninahakuddu)
AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE - A TÜNDÉRKERT
Ősmagyar aranyleletek lelőhelyei Erdélyben
AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE - A TÜNDÉRKERT
Ősmagyar aranyleletek lelőhelyei Erdélyben
Megalitok Erdélyben
(Képek forrása: Megalit Research)
ALVÓ ÓRIÁSOKAT TALÁLTAK
Az információt Corey Goode hozta nyilvánosságra a Gaiam TV-ben.
A feltárás 2008-ban egy ásatás közben történt, Irán (volt Perzsa
Birodalom) kurdisztáni területén.
Az óriások un. kristálytechnológiával létrehozott stázis
kamrákban alszanak.
A kristálytechnológiával un. időbuborékokat hoznak létre a
kamrában, melyek az idő múlását lelassítják.
30 ezer év földi idő, a kamrában csak 30 percnek felel meg.
10 - 12 ezer évesek, vörös hajuk és fehér bőrük van.
cikk:
video:
Időbuborékokban
alszanak az ősi építő fajból néhányan
hangvideo:
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe!
Kis Kapu - Rejtélyes hasonlóságok c.
albumát:
(Kép: Kis Kapu - régészeti mintagyűjtemény és hasonlóságaik)
Az IGAZság akkor tárul majd elénk, ha KÉPESek leszünk újra emlékezni MAGunkra!
Továbbá:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Hargita:
- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
- A pozsonyi csata:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Az utolsó Táltos:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
- Húsvéti népszokások, hagyományok:
- CSABA KIRÁLYFI:
- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html
- MIENK VAGY ERDÉLY:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- Sámánizmus és Sámánok, Táltosok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html
- A magyar népviselet és a szakrális geometria:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
- JÉZUSHITŰ ATILLA - Badiny Jós Ferenc:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/jezushitu-atilla-badiny-jos-ferenc.html
- Paál Zoltán - Az Arvisurából - részlet 1. - 2.:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html
- AZ ÖZÖNVÍZ:
- A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM:
- RÉGÉSZET ÉS
TÖRTÉNELEM - Turáni népeink:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
http://szabir.ingyenblog.hu/konyvek-magyar-tortenelem.blog
VálaszTörlés--
itt vannak konyvek nezegess ezekbol es 19ik szazadiak
--
meg a szkitakokrol es gyujtottem vot essze kb 5 eve