2014. október 21., kedd

KAGYLÓK



KAGYLÓK


Az óceánokban és tengerekben egy állandó esőszerű szervesanyag szitálgat folyamatosan lefelé, mely egy törmelékréteget alkot, melynek újrahasznosításában játszanak nagy szerepet az óceánok és tengerek élővilága.

Az itt folyó fotoszintézis, vagyis az óceánok és tengerek növényi életeinek fényátalakító képessége igen jelentős.







A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában 
a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Régebbi rendszertanok Lamellibranchiata (lemezkopoltyúsok), Acephala (fej nélküliek), Conchifera (teknőviselők), vagy Pelecypoda (fejszelábúak) néven is említik.

Tengeri és édesvízi fajai is vannak.

A kettős teknő a puhatestűek között megkülönböztető jellemzőjük.

Kevés gyors mozgású faja van, és sokszor helyhez kötött életmódot folytatnak, mint a növények.
Mégis az evolúciós versenyt a pörgekarúakkal szemben a vastagabb héj mellett nagyobb mozgásképesség miatt tudták megnyerni.

A pörgekarúak legtöbbször teljesen helyhez kötöttek, nyéllel rögzülnek az aljzathoz, ezért az árapályzónákból kiszorultak, héjuk alsó és felső teknőre tagolódik.

A kagylók esetében a héjak jobb és bal oldaliak.








A kagylók szűrő életmódot folytatnak
a héjak közé beszívott vízből szűrik ki a táplálékukat képző szerves törmeléket.

A kagylók, éppúgy, mint a csigák és a lábasfejűek a kétoldali szimmetriájú állatok közé tartoznak, de a részarányosság általában csak a legősibb fajoknál maradt fenn.

Szimmetriájuk sokszor torzul, sőt alkalmanként szélsőségesen egyenlőtlen formák is kialakultak.

Ilyen alapon egyenlő teknőjű és egyenlőtlen teknőjű, valamint egyenlő oldalú és egyenlőtlen oldalú kagylókat különböztetünk meg.

E tulajdonságok bármilyen kombinációja előfordulhat: egyenlő teknőjű és oldalú, egyenlő teknőjű és egyenlőtlen oldalú, egyenlőtlen teknőjű és egyenlő oldalú és egyenlőtlen teknőjű és oldalú.

Az egyenlőtlenség különös alakokat is eredményezhet.







A kagylók teljesen elveszítették a szelvényezett állatok testszelvényeit vagy fő testtájait, és a házon belüli szervezet alapvetően három elemből áll:
test, zsigerzacskó és láb.

Ezek a testtájak nem feleltethetők meg a többi szelvényezett állat (Articulata) részeivel.

A zsigerzacskó az emésztőrendszer (nyelőcső, gyomor és belek) mellett háromkamrás szívet tartalmaz.

A puhatestűek közös tulajdonsága, hogy testüket a bőr megkettőzésével létrejött redő, a köpeny borítja.

A köpenyüregben helyezkednek el a kopoltyúk, de a légzésben a köpeny mindkét felének belső oldala is részt vesz.







A kopoltyúk eredeti funkciója a táplálékszűrés lehetett.

A köpeny választja ki a szilárd vázú puhatestűek mészanyagú, több rétegből álló héját.





A kagylóhéj jellemzői: 1. szagittális sík, 2. növekedési vonal, 3. sarokpánt, 4. búb



A kemény külső réteg kalcit vagy aragonit kristályformájú kalciumkarbonát.

A középső réteg az oszlopos réteg, amely a porcelánkagylóknál hiányzik.

A belső fele a gyöngyházréteg.






A kagylók egyik legspecifikusabb jellegzetessége a rendkívül erős záróizom, amellyel a héjakat összezárja.

Az izmok összehúzódása zárja a teknőket, de azok elernyedése nem nyitja ki azt.

A nyitószerkezet a sarokpántnak nevezett képlet.







A teknőket a fejlettebb alakoknál reteszszerű képletek, a fogak segítenek zárva tartani.
A fogképlet sokféle lehet, változó a fogak száma, alakja és mérete is.

A lágy test általában szelvényezetlen, nem különíthetők el a testtájak, a fej hiánya miatt nevezik Acephalának is a kagylókat.

Azonban szelvényezett ősöktől származnak, és egyes kezdetleges kagylóknál még felfedezhető a fej.

A fej nélküli kagylók szájnyílás felőli fele az elülső oldal, vagy mellső rész.

A hasi oldalon a lábakat alkotó izomkötegek ék, vagy lapos ék (fejsze) alakúak, innen ered a Pelecypoda név.





A lábakban alakult ki egyes típusoknál a bisszusz-mirigy, amely az aljzathoz rögzített életmódú fajoknál a bisszuszfonal előállítását végzi.

Az állat anyagcseréje a szifón keresztül zajlik, amely a kagylóknál páros.
Az egyiken befelé áramlik a tápanyagokkal teli víz, a másikon kifelé az ürülék.
A szifókat közös tok foghatja közre, egyes fajoknál ez a cső meszesedhet.







A kagylók legnagyobb része váltivarú, de előfordulnak hermafrodita fajok.
Ivarmirigyei a vízbe ürülnek, külső megtermékenyítéssel szaporodik.


Evolúció:

Szabadon úszó trochofóra lárvái alapján a gyűrűsférgekkel rokon csoport a többi puhatestűvel együtt.

A cső alakú házat kiválasztó gyűrűsférgekkel ellentétben a kagylók lárvái két szaruanyagú lemezkezdeményt, majd meszes alapú végleges héjat növesztenek.

A legkorábbi kagylóleletek a kambrium első feléből ismertek. 
Ebben a korban még élt egy olyan nem, amelyik átmenetet képez a csigák és a kagylók között, a Hyolithes.

A fejlődés útja ettől kezdve elágazott, a csigáknál csak a hátoldali lemez maradt meg, amely házzá vált, a kagylóknál másodlagosan oldalsó teknők alakultak ki, amelyek így anatómiailag nem homológok a csigaházzal, a cserepeshéjúak fedőlemezeivel vagy a külső vázas lábasfejűek (Ammoniteszek, csigaházas polipok) házával.

A kagylók evolúciójára általában jellemző a kopoltyúk differenciálódása, amely több vonalon haladt egy időben a protobranchia típustól a bonyolultabbak felé.

A héjak anyaga is átalakult a törzsfejlődés során, kezdetben jól fejlett gyöngyházréteggel rendelkeztek, amely háttérbe szorult, és az újabb típusoknál már porcelánszerű.





Ezzel párhuzamosan az aragonit szerkezetű mészanyag is kalcitosra változott.

Jellegzetes még a zárszerkezet differenciálódása és alkalmazkodása az adott viszonyokhoz.

Rendszerezésük hagyományosan a kopoltyúk alapján történik.

Négy alap kopoltyútípus létezik, a protobranchia-, filibranchia-, eulamellibranchia- és septibranchia-típusok.

Ezek a levélkopoltyú (vagy fésűskopoltyú), 
fonalkopoltyú, 
lemezkopoltyú 
és kopoltyúválaszfalas formák.




Az osztályba az alábbiak tartoznak:


- Anomalodesmata – 1 rend tartozik az alosztályba, a rendszertanok egy része a Heterodonta alosztályba sorolja.

 Pholadomyoida – 12 család

- Heterodonta – 6 rend (2 élő rend) tartozik az alosztályba

 Cycloconchidae – kihalt
 Hippuritoida – kihalt
 Lyrodesmatidae – kihalt
 sziklavájó kagylók (Myoida)
 Redoniidae – kihalt
 Veneroida

- Paleoheterodonta – 2 élő rend tartozik az alosztályba

 Trigonoidea - kihalt
 folyamikagylók (Unionoida)
 Modiomorpha – kihalt

- Protobranchia – 3 rend (2 élő rend) tartozik az alosztályba

 Nuculoida (néha külön alosztályban – Paleotaxodonta)
 Praecardioida – kihalt (vagy Cryptodonta alosztály)
 Solemyoida (vagy Cryptodonta alosztály)

- Pteriomorphia – 4 élő rend tartozik az alosztályba

 Arcoida
 Cyrtodontoida – kihalt
 kékkagylók (Mytiloida)
 fonálkopoltyúsak (Ostreoida)
 Pterioida
 Praecardioida – kihalt

Az alternatív megoldás mindössze két alosztályt vonultat fel:

Prionodesmacea
Teleodesmacea


Az első alosztály a jól fejlett prizmás és oszlopos külső réteggel és szintén jól fejlett gyöngyházréteggel rendelkező héjúakat takarja, a másodikban a külső réteg porcelánszerű, és a gyöngyházréteg fejletlen.

Ezek a tulajdonságok más alapvető jellemzőkkel is kapcsolatban vannak, így a Prionodesmacea alosztálynál a köpenylebenyek nem nőnek össze, a szifók kevéssé fejlettek, kopoltyúik mindig fésűs vagy fonalas jellegűek.

A Teleodesmacea alosztálynál a köpenylebenyek csak a szifók és lábak kilépési helyén nyíltak, szifóik jól fejlettek, kopoltyúik lemezesek vagy rekeszesek.



AZ IGAZGYÖNGY




Az igazgyöngy olyan, koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amit egyes puhatestűek választanak ki a sérülések, a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekezve, de a legtöbbet tengeri kagylókból nyerték és nyerik ki.

Méretük a pár milliméterestől a mogyorónyiig változó; 
a legnagyobb példányok külön nevet kapnak. 




„Allah gyöngye” — a Tridacna gigas kagylóban valaha talált legnagyobb „gyöngy”. A Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan-szigeten találták 1934-ben.
Tömege 6,35 kg, mérete: 23 cm * 13 cm, értéke mintegy 35 millió €



Alakjuk többnyire közel szabályos gömb, ritkán előfordulnak csepp-, körte-, illetve hordó formájú példányok is. 

A különös, erősen torzult alakok neve „barokk igazgyöngy”.

Színe többnyire közel fehér, felülete színjátszó.







Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 
http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:









Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.