A SZIKOMORFA
A szikomorfa (Ficus sycomorus) egy fügefaj, amelyet az emberiség
régóta kultúrnövényként termeszt.
Rendszertani besorolás:
Ország: Növények
(Plantae)
Törzs: Zárvatermők
(Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek
(Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak
(Rosales)
Alrend: Csalánvirágúak
(Urticanae)
Család: Eperfafélék
(Moraceae)
Nemzetség: Füge (Ficus)
Alnemzetség: Sycomorus
Faj: F. sycomorus
Tudományos név
''Ficus sycomorus''
Elterjedési területe
A szikomorfa kb. 20 méter magas fává nő, lombkoronája sűrű, kb.
6 méter széles.
Kb. 14 cmx10 cm-es lekerekített, szív alakú levelei
csigavonalban helyezkednek el az ágak körül.
A levél durva tapintású, felső része sötétzöld, alsó fele
valamivel világosabb, és feltűnő sárga erek tarkítják.
A levélnyél 0.5–3 cm hosszú és bolyhos.
Termése nagy, ehető kb. 2-3 centiméter átmérőjű füge, színe
barnászöld, sárga vagy vörös is lehet.
A termés vastag csomókban nő hosszú ágacskákon vagy ágzugokban.
A virágzás és terméshozás egész évben folyamatosan történik,
csúcsidőszaka július-december.
Kérgének színe sárgászöldtől narancssárgáig terjedhet és
papírszerű csíkokban hámlik.
A többi fügeféléhez hasonlóan tejnedvet tartalmaz.
Az ókori Egyiptomban Hathor istennő szent fája volt.
Angol nyelvterületen gyakran a juharfát illetik a sycamor
szóval.
(Forrás: wikipedia)
Szennedzsem és Iyneferti a szikomorfa istennője előtt
Az egyiptomi mitológia legelőkelőbb fája a szikomorfa,
vagy szikomorfüge (ficus sycomorus), mely gazdag és tápláló
gyümölcseivel, törzséből szivárgó tejszerű nedvével és terebélyes, árnyékot,
védelmet adó lombkoronájával a “csillagok hatalmas anyja”, az “istenek
szülője”,
Nut istennő növényi megtestesülése, akit gyakran fa képében,
az élet
vizét öntözve, esetleg a fáraót szoptatva ábrázoltak.
A fáraót tápláló szikomorfa
Nut istennő, mint életfa
Az életfa legkorábbi ábrázolása (mint az Oziriszt tápláló is) az
egyiptomi fügefa, a Ficus sicomorus.
A Hathor istennő jellegzetes hajviseletét és napkorongos
koronáját viselő ugariti Anat istenasszony szoptatja a királyt, akárcsak a
szikomor fában megtestesülő Nut istennő szoptatta Oziriszt.
Az egyiptomi Hathor istennőt, vagyis Kobra istenasszonyt, a
Teremtő Bölcsesség istennőjét Sicomorus
istennőnek is hívták.
Jerikó látványosságává válik az ősi szikomorfa
Jerikó főtere közelében lévő ősi szikomort (Ficus sycomorus)
tartják a helybeliek annak a vadfügefának, amelyre a Biblia szerint kétezer éve
felmászott Zákeus, a gyűlölt fővámszedő, hogy lássa Jézust.
A fa, amely évente egymillió látogatót vonz, hamarosan még
inkább idegenforgalmi látványossággá válik az új múzeumi komplexumnak
köszönhetően.
A göcsörtös fatörzs átmérője 2,1 méter, a szikomor magassága
pedig eléri a 18 métert.
Mint Hulúd Hodeib Duaibea, a Palesztin Nemzeti Hatóság
idegenforgalmi miniszter rámutatott, az előzetes vizsgálatok szerint a fa több
mint kétezer éves.
Mordehaj Kiszlev izraeli archeobotanikus szerint előfordulnak a
szikomorok között ilyen famatuzsálemek, bár pontos korukat nehéz megállapítani,
mivel a vadfügefa nem növeszt évgyűrűket.
A palesztin hatóság tervei szerint az ősi vadfügefa
turistalátványossággá válik. Vasárnap, október 10-én startol az az egyéves
ünnepségsorozat, amelyet a világ legrégebbi és legmélyebben (a tengerszint
alatt 238 méterrel) fekvő városa, Jerikó tízezredik "születésnapjára"
szerveznek.
E rendezvények keretében nyílik meg az oroszok által
finanszírozott múzeumi komplexum: az intézmény egy olyan parcellán épült,
amelyet még a XIX. században vásárolt az orosz kormány.
A múzeumban orosz művészek alkotásaiból rendeznek tárlatokat,
bemutatják az orosz-palesztin kulturális kapcsolatokat, valamint kiállítják azt
a leletanyagot, amely az építkezést megelőző régészeti feltárások során került
napvilágra.
A múzeum kertjében áll a szikomorfa, amelynek környezetébe a
Bibliában szereplő növényeket telepítenek.
A fának egyébként vetélytársa is van: a közeli görögkeleti
templom udvarán található egy halott szikomor "üvegbúra" alatt őrzött
tönkje, amelyet szintén a bibliai vadfügefával azonosítanak.
Lukács evangéliuma szerint Zákeus fővámszedő szerette volna
látni, hogy ki a Jerikóba bevonuló Jézus, ám kistermetű lévén a sokaságtól nem
volt rá lehetősége.
Ezért előre futott, és felmászott egy vadfügefára - Jézusnak
ugyanis arra kellett elmennie.
Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá:
"Zákeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom."
Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta.
Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak: "Bűnös
embernél szállt meg."
Zákeus pedig előállt, és ezt mondta az Úrnak: "Uram, íme,
vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a
négyszeresét adom vissza neki."
Jézus így felelt neki: "Ma lett üdvössége ennek a háznak:
mivelhogy ő is Ábrahám fia.
Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az
elveszettet".
(Forrás: hvg)
A Magyar Katolikus Lexikon szerint:
szikomorfa, eperfügefa, vadfügefa (gör. szükomorea, lat. Ficus
sycomorus): az eperfafélék családjába tartozó növény. - Lk 19,4: Zakeus…
felmászott egy vadfügefára, hogy lássa… Jézust (vö. 1Kir 10,27; 1Krón 27,28;
2Krón 1,15; 9,27; Zsolt 78,47; Iz 9,9; Ám 7,14). - A Bibliában 7x előforduló és
mindig többes számú héber šikmoth szó a šiqúm (újraéledés) szóra vezethető
vissza, ami a növény igen erős megújulóképességére utal.
Nem tévesztendő össze az amerikai sicamore fával, ahogy az
USA-ban a platán- és juharfát nevezi sok helyen a köznyelv.
Ugyancsak tévedésre adhat alkalmat a gör. szükamine (faeper,
szederfa) névvel való keverése (Lk 17,6), noha a faeper héber neve teljesen
eltérő (mesukan).
- A gyakran tőben elágazó, 10-15 m magas, vízszintes ágú, olykor
2 m tőátmérőjű, de mindig alacsonytörzsű fa könnyen megmászható.
Hosszú, erős gyökerei biztosan tartják sűrű, kitűnő árnyékot
adó, terebélyes koronáját.
Ahogyan a párásabb tengerparti városokban ma is kedvelt utcafa,
e jó tulajdonságát minden bizonnyal a bibliai időkben is kihasználták.
Ezért lehetett a Jerikó felé vezető út mentén is néhány
vadfügefa Zakeus szerencséjére.
A Szentföldön ősi, harmadkori reliktum faj, a meleg, tengerparti
zónában, a Jordán-völgyben, de leginkább mély fekvésű síkságokon élt nagy
tömegben (1Kir 10,27).
A valódi fügefától elsősorban kisebb, megnyúlt szív alakú,
illatos és örökzöld leveleivel, továbbá a fa minden ágán elágazó, dús fürtökben
lógó, apróbb, sárgáspirosra érő terméseivel különbözik.
A fagyot nem bírja, sőt hidegebb teleken lombhullatóvá válik,
ahogy ez Tel Aviv utcáin néha megfigyelhető.
Dió nagyságú, kemény, gyorsan aszúsodó, ezért
savanykás-kesernyés „fügebogyója” csaknem élvezhetetlen, bár megérve néha édes
is lehet.
Minthogy íze erősen függ érettségétől, csak válogatva ehető.
Gyümölcse a bibliai időkben is a szegény emberek tápláléka volt.
Nedvességnek és korhadásnak ellenálló, mégis könnyű, porózus
fája kiválóan alkalmas építkezésre.
Az egyiptomiak különösen koporsók és mennyezetek, valamint
bútorok készítésére használták nagy mennyiségben.
- Ám 7,14: a próf. vadfügével kapcsolatos foglalkozását a
fordítások körülírják: 'szedek, termesztek, gondozok, nevelek' stb.
Az eredeti héber szó (balos) pontos jelentése azonban más:
'vágó, szurkáló'.
Minthogy a virág megtermékenyítését végző vadfügedarázs
(Sycophaga sycomori) szúrása a magházakat a fügénél leírt módon itt is gubacsképződésre
ingerli, ezek az áltermések is ehetetlenek lesznek.
Ennek megakadályozására a régiek hegyes késsel megfelelő módon
behasították az éretlen kis fügét, hogy a darázs elkerülje.
A termés bevágása egyúttal etiléntermeléssel jár együtt, ami a
terméseket gyors növekedésre és érésre serkenti: 3 nap alatt sokszorosukra
nőhetnek.
Innen ered a fordításokban használt feldíszítő, felöltöztető,
„dresser” kifejezés.
Tekoa vidékén a júdeai pusztaságban pásztorkodó Ámosz a száraz
nyárvégeken vsz. a Jerikó környéki fügetermesztőknél dolgozott ilyen „szurkáló
emberként”.
Ezt a műveletet Egyiptom és Ciprus szegényebb vidékein még a 20.
sz: is végezték.
A ~ sokkal bonyolultabb és részleteiben ma sem teljesen ismert
megtermékenyítési folyamatát, a fügedarázs és a mesterséges bevágás szerepét
régóta kutatják.
- A ~ igen hosszú életkora és az olajfáéhoz hasonló rendkívüli
sarjadóképessége miatt a túlélés,
a halhatatlanság jelképe.
Ha a homok teljesen betemeti, v. a szél kifújja gyökerei közül a
homokot, képes igen hosszú idő után is újra hajtani.
Gyökerének szilárdsága a hit erejét jelképezi.
Az egyiptomi kultúrában igen ellenálló és az örök életet
szimbolizáló tulajdonsága miatt ~ból készítették a múmiakoporsókat.
Kairó közelében Mathareenál egy nagyon öreg ~ őse alatt pihent a
helybeli legenda szerint az Egyiptomba menekülő Szt Család. Ky.Z.
BL:1899. - Kereszty 1998:235.
Ficus sycomorus – szikomor füge, szikomorfa
Inkább a száraz klimát kedveli.
Az Arab félszigeten és
Izraelben árnyat adó faként utak mellé ültetik ősidők óta..
A Jerikóba vezető út mellett is állt néhány ilyen fa Jézus
idejében Zakeus örömére.
Alsó ágai csaknem vízszintesek, messzire kinyúlnak.
Alacsony törzse lefelé erősen szélesedik, hosszirányban árkolt.
Hosszú életű fa, nem ritkák az ezer éves példányok.
A Jerikó főtere mellett álló szikomorfa is igen idős egyed, noha
pontos korát nehéz meghatározni, mert nem növeszt évgyűrűt.
Az egyiptomi kultúrában igen ellenálló és az örök életet
szimbolizáló tulajdonsága miatt gyakran szikomorfából készítették a
múmiakoporsókat.
A szikomorfa fáját előszeretettel használták alapanyagul a
koporsókészítők, a fedél belsejét pedig gyakran díszítették Nut istennő
képmásával.
Törzsét a Biblia tanúsága
szerint elsősorban gerendának, az épületek tetőszerkezetének ácsolására
használták.
Szív alakú, illatos, alsó felén fényes, kissé szőrös
leveleit általában nem hullatja le.
Az esztendő folyamán többször is terem.
Gyümölcse a rövid ágakon és a törzsön fürt alakban helyezkedik
el megérve is gyakran savanyú marad, ezért már a bibliai időkben is a szegények
eledele volt.
A piacon manapság nem árulják.
(Forrás: Plantarium)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
- GRÁNÁTALMA:
- KALMÁROK:
- CSIKÓHALAK:
- EVEZŐLÁBÚ RÁKOK:
- DELFINEK:
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- A TEKNŐSÖK:
- A KOLIBRIFÉLÉK:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.