Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő mesterségek
- kőműves:
A kőműves: építőipari tevékenységet végző munkás, kisiparos.
Kőműves szavunk eredetileg → kőfaragó jelentésű volt. 1560 körül azonban már mai, falrakást, vakolást végző iparos, szakember jelentéssel jegyezték fel a gyöngyösi szótártöredékben.
Kezdetben csak a kőanyagból házat emelő szakembert nevezték kőművesnek.
Jelentésbővüléssel a téglából, vályogból építkező falrakó is a kőműves fogalomkörébe került.
Bár a kőműves szó későn fordul elő nyelvemlékeinkben, maga a mesterség a kibontakozó magyar államiság korai időszakából ismert.
Már a korai Árpád-korban országszerte emeltek kőművesmunkával falusi egyházi épületeket, ritkábban világi célúakat, bár a föld-, sövény- és fafalazat még később is többségben maradt.
Házépítéshez a korai időkben valamilyen szinten minden jobbágyrendű felnőttnek értenie kellett, de a mészhabarcsos kötésű kő- és téglafalazatok a kőművesmester szakértelméhez voltak kötve.
Falvainkban a kőművesek megbízása csak az utóbbi 100–150 évben vált lassan elterjedtté.
- a vályogvető - vályogházak:
A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek.
A vályogot leggyakrabban vályogtégla és vályogvakolat formájában használják fel.
A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga.
Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll.
A vályog készítésének folyamata a vályogvetés.
A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek.
A vályogot leggyakrabban vályogtégla és vályogvakolat formájában használják fel.
A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga.
Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll.
A vályog készítésének folyamata a vályogvetés.
A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke.
A természetes vályog, meghatározása szerint, olyan finom föld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával.
A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, például szalma, pelyva, törek, forgács vagy akár trágya.
gerendavázas fal - tapasztott ház:
A népi építészetben jelentős falszerkezet.
A gerendavázas falú épület alapját összekapcsolt gerendák (talpfák) alkotják.
A sarkokon és a falsík másik részén függőleges oszlopokat csapolnak bele, azok tartják a koszorúgerendákat, melyekre a tetőszerkezet épül.
A gerendaváz gyakran talpgerenda nélküli.
Az így létrejött falváz kitöltésére többféle anyagot és technikát alkalmaztak: vesszővel fonták be és sárral tapasztották (→ vesszőfal); korcolt és tapasztott náddal töltötték ki; függőleges karókkal és a közéjük rakott sárgombócokkal rakták ki (karó közfal, csömpölyegfal, mereglyés fal); gyakran vályoggal töltötték meg (sárfal, vályogfal).
Gerendaváz alkotta a keretét a deszkafalú épületeknek is (→ deszkafal).
A gerendavázas fal a magyar nyelvterület nagy részén alkalmazott technika volt a 19. sz.-ban: a Dunántúl Ny-i és D-i részén, a Felvidéken, ÉK-Mo.-on, továbbá az Alföld keleti peremterületein.
Alkalmazták lakóházaknál, csűröknél, istállóknál, gabonásoknál egyaránt.
Elsősorban a Kisalföldön és a Sárréten terjedt el (szórványosan máshol is) talpgerenda nélküli változata.
A gerendavázas fal igen elterjedt volt Közép- és K-Európában, az Alpok vidékén, Skandináviában, a fában gazdag területeken. (→ még: boronafal, →talpasház)
(Irod. Tóth János: Göcsej népi építészete (Bp., 1965); Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében (Az Egri Múz. Évkve, 1967); Szabó László: Mereglyés építkezés Szabolcs megye keleti részén (Ethn., 1968).
Mire figyeljünk vályogház építésekor?
Nyílászárók
Az ablakok, ajtók elhelyezése nagyban függ a falak építési módjától.
A homogén falakból utólag vágják ki az ajtók, ablakok helyét, s az ács, asztalos csak ezután vesz méretet a készítendő nyílászárókhoz, míg a vályogtéglából épült házaknál a fal felhúzásával egyidejűleg helyezik el a tokokat, ahová később csak be kell illeszteni az előre legyártott nyílászárókat.
Vakolatok
Minden fal ki van téve külső és belső fizikai hatásoknak, így akárcsak a kőből és téglából készült épületeket, a vályogházat is meg kell védeni ezektől.
A tapasztás olyan – a múltban egységesen alkalmazott – eljárás, amely kiváló hőszigetelést és vízszigetelést biztosított, valamint a hozzá használatos agyag az épület állékonyságát is pozitív irányba befolyásolta.
Ehhez híg agyagot kevertek össze pelyvával és lótrágyával.
Manapság ezt mészhabarcs vakolattal helyettesítik.
A tapasztást a meszelés követte, amely a védelem mellett esztétikai szempontból is nagy jelentősséggel bírt.
A külső-belső meszelés nem csupán anyagilag volt kifizetődő, de a falak szellőzését sem gátolta.
Vályogházaknál manapság is ez a módszer a legajánlatosabb.
Tapaszolás
A tető
A tetőnek nem csupán esztétikailag kell igazodnia a házhoz, hanem funkcionálisan is maradéktalanul el kell látnia a feladatát, mivel igen fontos a szerepe az épület állagának megőrzésében, a használhatóság biztosításában.
Formája nagyban függ a ház alakjától, azaz lehet nyeregtető (hosszúkás), kontyolt, illetve sátortető is.
A tető végleges képét a fedés határozza meg.
Az utóbbi időkben számos tetőfedő anyag vált divatossá, ám a vályogházaknak ezek csak ritka (pl. újonnan épült bioházak) esetekben felelnek meg.
A vályogházak leggyakoribb fedőanyaga a nád, szalma, az égetett cserép, illetve alkalmazzák még a zsindelyfedést, (ami itt nem egyenlő a manapság zsindely néven hirdetett tetőfedő anyagokkal) és a betonfedéseket is.
Vályogház terv
A vályogházak hibái
Beszélhetünk építési, kivitelezési hibákról.
Amennyiben régi vályogépületről beszélünk, amelyek 30-40 – vagy akár már 100 – évesek, ilyen hibáktól nem nagyon kell tartanunk, hiszen ha a ház még áll, valószínűleg nem történt a kivitelezéskor probléma, vagy ha mégis, akkor az ki is lett javítva.
Újonnan épült házaknál pedig megbízható kivitelező alkalmazásával szintén kiküszöbölhetőek az ilyen típusú hibák, amelyek inkább a már meglévő, de bővített, felújított épületekre jellemzőek.
Ennek ellenére történhetnek olyan károsodások, amelyek előre nem láthatóak, s nem feltétlenül az építők hanyagságából, hozzá nem értéséből fakadnak.
A leggyakrabban előforduló hibák: az alap károsodása (nem megfelelő minőségű talaj miatt, nem megfelelő mélységű alapozás miatt, hibás alapozás bővítéskor stb.), falak hibái (repedések, sarkok letörése, falazathiányok stb.), vízkárok (eső, hó, felszín alatti vizek), szigetelési hibák, biológiai eredetű károk (gombásodás, rágcsálók, rovarok), emberi tartózkodásból eredő károk.
Íme a jövő
A vályogházak említésekor mindenkinek csak a múlt lebeg a szeme előtt, de hogy kicsit a jövőbe is betekinthessünk, hadd áruljam el, léteznek ma Magyarországon olyan vályogházak, amelyek tetejéről napkollektorok és szélgenerátorok kacsintgatnak a gyanútlan sétálgatókra, s ahol bizony biomassza-kazán hirdeti: a múlt falai közé is beköszöntött a XXI. század.
(Forrás: ingatlanmagazin)
- A cserépkályhás
mázolatlan kályhacsempe tulipán életfa mintával
Cserépkályha -
korondi - kézzel festett kályhaszemekkel - László István kályhája
- kemenceépítő:
Szabó Gábor munkái
(mestere, Vass Zoltán kemenceépítő mester)
Vass Zoltán kemenceépítő mester munkája
- kályhás
- kerámikus:
(művészi mázas, égetett cseréptárgyakat készít)
A MAG
(Kovács Margit alkotása)
Városlődi kerámia
Városlődi kerámia
- csempe és cserépkészítő:
Életfa - Páll Réka és Páll Domokos alkotása
Veleméri sindü - tetőcserép
Kerámikus - Józsa Judit alkotása
KeramiaART alkotása
- fazekas:
"A felszálló füsttel egy időben
egy anyag tűnik el világunkból
visszavonhatatlanúl.
A katlanban a négy őselem, a víz, a föld
a levegő, és a tűz összeölelkezéséből
egy új anyag születik, a KERÁMIA.
Hírnök is egyben, hogy a végtelen idővel
együtt vigye hírűl a jövőnek az EMBERT
aki alkotott."
- Kovács László fazekas -
A fazekas:
a) mesterember, aki agyagból korongolt és égetett edény készítésével foglalkozik;
– b) megkülönböztető megjelölése azoknak a mestereknek, akik az agyag egyik fajtájából, a → tűzálló agyagból készítenek főleg → fazekat, ill. más sütésre és főzésre alkalmas edényféleségeket; formájukat tekintve fennálló edényeket, ill. mázatlan külsejű, de belül ólommázas edényeket.
(Irod. Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas)
Kovács László fazekas munkái
Józsa János korondi fazekasmester- Józsa Judit alkotása
Fazekas edények - Hollókő
2014 Hévíz - Nyári Napfordulós vásár és mulatság
Kollár Szabolcs fazekas, népi iparművész Gyenesdiásról:
- porcelánfestő, porcelánkészítő:
- agyagszobrász:
Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása, Müller Éva fotó
- üveges, üvegfúvó:
- gerencsér:
(fazekas, agyagedények, korsók készítője)
(fazekas, agyagedények, korsók készítője)
- kőfaragó:
- mészégető:
Égetett meszet gyártó (személy), aki mészkő hevítésével égetett építési kötőanyag-alapanyagot készít.
Égetett meszet gyártó (személy), aki mészkő hevítésével égetett építési kötőanyag-alapanyagot készít.
A mészégető ember kemencéje az erdőben van.
A mészégető család az erdőben él.
A mészégető kemencét fával fűtik.
Kemence, amelyben a mészkövet hevítik, hogy égetett építési kötőanyag-alapanyagot gyártsanak.
A mészégető család az erdőben él.
A mészégető kemencét fával fűtik.
Kemence, amelyben a mészkövet hevítik, hogy égetett építési kötőanyag-alapanyagot gyártsanak.
A munkások begyújtás előtt megépíti a mészégetőt mészkőből.
A mészégető kihűlése után kiszedik az égetett meszet.
A mészégető kihűlése után kiszedik az égetett meszet.
NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET
A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő
(és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk.
Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak
(gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk.
Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek!
Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk,
beépítjük mindennapjainkba őseink tudását.
Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is.
Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok
erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk általuk.
...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról,
közmondásainkról, népdalainkról, népzenénkről, néptáncunkról, gyógynövényeinkről,
gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei, hordozói.
Mind - mind, így együtt fontos, és a teljességhez tartozik.
Továbbá:
1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
2. Hargita:
3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
5. A pozsonyi csata:
6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
7. Az utolsó Táltos:
8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:
9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
12. Húsvéti népszokások, hagyományok:
13. CSABA KIRÁLYFI:
14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
15. MIENK VAGY ERDÉLY:
16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:
18. Népi játékok:
19. Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
20. Székelykapuk:
21. A magyar házak mágikus ereje:
22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok:
25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
26. Péter – Pál napja az aratás kezdete:
27. László napra - Szent László király:
28. Szent Márton a néphagyományban:
29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
30. November - Szent András hava:
31. Az őrségi = ősrégi jelkincs:
32. Miklós - napi hagyományok itthon:
33. Téli népszokások:
34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
36. A szólásainkban rejlő tudás:
37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:
38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára:
39. Népi játékok:
40. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:
41. Népi mesterségek listája:
42. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA - Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által:
- A bányászat:
- VÁLYOGVETŐ – VÁLYOGHÁZAK:
- FÁVAL KAPCSOLATOS MESTERSÉGEK:
- Fémekkel dolgozó mesterségek:
- Kelmével, textillel, kenderrel, gyapjúval foglalkozó mesterségek:
- Agyag- és kőfeldolgozó, üvegkészítő
mesterségek:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.