Meseterápia - Magyar
ősmesék - Népmesék
Az Arvisura népi változata, az igazat szóló népmesék!
Arvisura - jelentése: igaz szólás.
A hun-magyar mondavilág szöveggyűjteménye
"A nép sokkal igazabban tudta a magyar történelmet, mint
a krónikaírók.
Bebizonyosodott, hogy a parasztok csalfa meséi és a hegedősök
csacska énekei
nemegyszer hűségesebben őrizték múltunkat, mint a
történetírók....."
A magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer,
bölcselet szunnyad.
A létnek, a világnak kozmikus víziója.
Vagyis: a mindenség
magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.
Magyar ősmesének a
magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, "szent beszély”-einknek nevezhetjük.
Páll Réka és Páll Domokos alkotása
Egy magyar ember számára a saját népének hagyománya lehet
igazán iránymutató.
A magyar népmesék világképe a magyar ősvallás világképe,
samanisztikus őshagyományokra épül.
A csodaszarvas - Gyöngyöző alkotása
„Ahol mi létezik a föld kerekségen,
én mindennel tudjak beszélni,
legyen az fű, fa, kő, állat, víz, vér,
vagy amihez én szólok,
az énnekem felelni tudjon.”
A következő elemek mind ebből a világképből
való elemek: holdas- napos világfa, madaras csúcsú fa, alvilágra vonatkozó
nézetek, a táltos kiválasztása és beavatása ( az égig érő fa megmászása, ami a
Tejúttal analóg) , a dob kitüntetett szerepe, a szarvakkal ékesített fejdísz
használata, bika- küzdelem formájában zajló viaskodás, állat alakú segítőkkel
való kapcsolattartás.
Ide tartozik még a kettős lélek hite.
Ide tartozik még a kettős lélek hite.
Gondoljunk csak a
legismertebb mesénkre a Fehérlófiára.
Fehérlófia
"A magyarságot szellemi értelemben mindig is a nyilas tulajdonsághoz sorolták."
"Keleten ez a jegy a ló, mely a magyaroknál a táltos ló.
Amikor baj van, mindig megjelenik a táltos ló."
"Édes gazdám vigyél ki a városból!"
video:
A magyar nép mesés feladata, Te felvállalod? - Géczy Gábor:
video - Pap Gábor - A magyarok feltámadása:
https://www.youtube.com/watch?v=Kw_i9HIP23s
A Király és a Királynő
A "mese" folytatódik
"Nem hat a Királyra és a Királynőre már a fekete mágia sem,
nem érinti meg őket egymásról más hamis szava, mert belül a szívükben tudják,
hogy összetartoznak.
A Királynő bölcs asszonyként várakozik a palotában, mert tudja,
a Királynak magának kell megtennie az utat hozzá, és csupán szavakkal,
szeretettel, édes női sóhajokkal terelgetheti maga felé, a Király azonban
magabiztos és erős, erősebb, mint valaha volt, mert olyan nő szereti, akiben
megtalálta mindazt, amit keresett.
A Csillagok kísérik most az útjukat, a Nap öleli szerelmüket át,
a Hold világítja meg a Király útját királynőjéhez, és szívében az igazi Férfi
szerelme lobog, türelmetlenül várja, hogy beléphessen új élete kapuján, és
elvegye méltó jutalmát: a Királynőt.
A Királynő pedig megvárja, és vár, ameddig kell, ne legyen a
megtévesztés útelterelő, ne legyen a félelem az irányadó, mert ez a szerelem az
életben csak egyszer adatik meg.
Kísérik útjukat a béke galambjai, a szerelem és a küldetés
táltoslovai, az tiszta szív és az alázat, melyben nincs helye sem a
játszmáknak, sem az oktalan büszkeségnek, sem az álarcoknak.
Ők már nem játszanak, és nem hordanak álarcot, mert keserű
leckék árán megtanulták:
AMIT ÉREZNEK, AZT NEM REJTHETIK EL, UTAT TÖR MAGÁNAK,
MINT A FORRÓ KITÖRŐ VULKÁN."
MESETERÁPIA
Napjainkban Boldizsár Ildikó mesekutatónak köszönhetően a mesék gyógyító hatását gyakorlatban is alkalmazzák
meseterápia
során.
Napjainkban Boldizsár Ildikó mesekutatónak köszönhetően a mesék gyógyító hatását gyakorlatban is alkalmazzák
meseterápia
során.
A meseterápia azon a felismerésen alapul, hogy
nincs olyan élethelyzet, amelynek ne lenne mesebeli párja.
Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi - Gyöngyöző alkotása
A terápia során megkeressük az adott
életszituációhoz tartozó mesét, vagyis azt, amelyben a mese hőse ugyanazért
indult el, ugyanazt szerette volna magában kibontakoztatni, mint a
problémájával hozzánk forduló ember, de nem akadt el útja során – azaz a mesék
szimbolikájánál maradva nem szenvedett
vereséget a sárkánytól, és nem változott kővé –, hanem végig is tudta járni
azt.
A megtalált mese segítségével feltérképezzük az
elakadás okát.
Lehet, hogy a kiválasztott eszközök nem megfelelők, lehet, hogy a megküzdés választott technikája nem célravezető, de olykor az is előfordulhat, hogy az ellenfelek bizonyulnak legyőzhetetlennek.
Szeretetteljes elismerésünk Baló Máriának!
Lehet, hogy a kiválasztott eszközök nem megfelelők, lehet, hogy a megküzdés választott technikája nem célravezető, de olykor az is előfordulhat, hogy az ellenfelek bizonyulnak legyőzhetetlennek.
Az égigérő fa a sárkánnyal - Gyöngyöző (Baló Marika) alkotása
Népmeséinkben gyakran feltűnik egy ősi jelkép, az Égbe nyúló fa, mely az égitesteknek és a sárkányoknak a lakhelye.
Égigérő fa - Baló Marika gyöngyhímző alkotása
(A képre kattintva nagyítható)
A terápia akkor tud segíteni az egyensúly
helyreállításában, ha pontosan meghatározzuk, hogy abban a mesében, amelyben az
ellenfelek, a segítők, a konfliktusok, a bonyodalmak és a kiutak együtt vannak,
vagyis ahol a sűrű erdő és jó esetben a tisztás is látszódik, a segítséget kérő
éppen hol látja magát.
Nem elég azonban megtalálni a „saját mesénket”, meg is kell érteni, és a változások szolgálatába is kell állítani azt.
A mesék azt állítják, hogy mindazt, ami a világban vagy bennünk rosszul működik, meg lehet változtatni.
Az üveghegyen innen - Gyöngyöző alkotása
Az európai és keleti népmesék ismeretében az a kijelentést is megkockáztatható, hogy a mesék szerint nem a „világ” működik rosszul, hanem az ember nem kapcsolódik harmonikusan a világ által felkínált lehetőségekhez, illetve rossz választásai nyomán alakulnak ki olyan helyzetek, amelyek problémákat okoznak.
A mese képes megszüntetni a problémákból keletkező káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet.
Gyógyító erejének épp ez az egyik titka.
Mit lehet tanulni a mese hőseitől?
A mesehősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek.
Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek.
Nem elképzelik, hogy miként szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében.
Teszik a dolgukat, és ez bennünket is elmozdulásra késztethet.
A hősök nem hagyják, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek.
Ez azt is jelenti, hogy a mesék felelősségre szólítanak fel saját magunkért és a körülöttünk élőkért egyaránt.
A mese hősei folyton mozgásban, „úton” vannak, mert tudják, hogy nem lehet mindent egy helyen megtalálni.
Nem is ott keresik.
Mennek, mendegélnek, és bárhol járnak, tapasztalatokat szereznek, hogy azokat önmaguk jobbítására fordítsák.
Koday László Mese a dombon c. festménye
A mesékben minden helyzetnek megvan a kulcsa, de meg kell ismerni a kulcs, a zár, a nyitás törvényszerűségeit, rá kell jönni, mi hogyan működik, mit hogyan lehet használni.
Milyen titkokat rejt egy fa, virág, bot, köpönyeg?
A hét csodát termő fa - Kondacsné Fazekas Éva alkotása
Éva rajzai:
Miért kell mindig a látszólag rosszabb tárgyat, lehetőséget
választani?
Melyik ellenféllel milyen módszerrel lehet megküzdeni, és mások megváltása mellett hogyan lehet önmagunkat is megváltani?
Vagyis a meseterápia nem a mesék értelmezésén alapul, hanem azon a tudáson, amely a mesehősöktől származik: egy gondolat csak akkor nyeri el értelmét, ha megvalósítják.
Ezt a megvalósítást gyakorolják és tanítják a mesék hősei.
.jpg)
A meseterápiáról röviden:
A terápia során megkeressük az adott életszituációhoz tartozó mesét, vagyis azt, amelyben a mese hőse ugyanazért indult el, ugyanazt szerette volna magában kibontakoztatni, mint a problémájával hozzánk forduló ember, de nem akadt el útja során – azaz a mesék szimbolikájánál maradva nem szenvedett vereséget a sárkánytól, és nem változott kővé –, hanem végig is tudta járni azt.
Melyik ellenféllel milyen módszerrel lehet megküzdeni, és mások megváltása mellett hogyan lehet önmagunkat is megváltani?
Vagyis a meseterápia nem a mesék értelmezésén alapul, hanem azon a tudáson, amely a mesehősöktől származik: egy gondolat csak akkor nyeri el értelmét, ha megvalósítják.
Ezt a megvalósítást gyakorolják és tanítják a mesék hősei.
Évszak vándorló - Bucsányi Dávid (8 éves) rajza
A meseterápiáról röviden:
A terápia során megkeressük az adott életszituációhoz tartozó mesét, vagyis azt, amelyben a mese hőse ugyanazért indult el, ugyanazt szerette volna magában kibontakoztatni, mint a problémájával hozzánk forduló ember, de nem akadt el útja során – azaz a mesék szimbolikájánál maradva nem szenvedett vereséget a sárkánytól, és nem változott kővé –, hanem végig is tudta járni azt.
(Forrás: mesetererapia.hu/Magyar Nyelv)
"Az irodalmi élmény megalapozása a bölcsődallal kezdődik,
amelyben a ringatás öröme összekapcsolódik az énekkel.
Az altatók, melyeket az anyák énekelnek, dúdolnak elalváskor
gyermekeiknek, megteremtve az ébrenlétből az álomba való átmenet rituáléját,
magas érzelmi töltettel rendelkeznek.
Az anya hangja, a becézgetés, a kedveskedés biztonságot nyújt,
és megkönnyíti a gyermek számára az ellazulást.
Az ismerős ritmus, dallam összekapcsolva a ringatással az
anyaméh biztonságát idézi fel a gyermekben, ezért jelentenek örömöt a mondókák
és a versek még úgy is, hogy a gyermek nem is érti ezek szövegét."
(Forrás: Égigérő/részlet Kádár Annamária Mesepszichológia című könyvéből/kép " My mother is butterfly "
http://fatemehhaghnejad.blogspot.ae/)
Égigérő kedvencek:
Mindig járd az igaz utat!
Magyar népmesék: A szorgalmas és a rest leány:
Böjte Csaba levele kollégáinak az esti mese fontosságáról
"Kedves Kollégák!!
Mese!! Igen, igen fontos lefekvéskor!!!
A gyerekek, főleg, ha nehéz, rossz dolgokon mentek keresztül,
félnek és szorongnak, ez természetes dolog, de te ha oda ülsz a gyerek mellé
mesélni és átélitek együtt, hogy bármekkora is az a sárkány és bármilyen erős
is, ti ott a kiságyban le tudjátok győzni, akkor a gyerek megnyugszik.
Ő is
lassan elkezdi hinni, hogy igenis le lehet győzni minden sárkányt!
Te csak
mondd esténként a sok szép mesét, és a gyerekek eljutnak oda, hogy még ők is
képes legyőzni a maguk sárkányát...
Tudnotok kell, hogy minden a fejben
kezdődik, még a "sárkányokkal" való harc is... a győzelem is...
Nagyon-nagyon fontos, hogy esténként egy - egy jó történetet,
mesét elmondjatok a kisebbeknek, a nagyobbak is oda fognak kucorodni
mellétek...
Páll Réka és Páll Domokos alkotása
Akármilyen jó is a film, a csendes álomba ringató mesét, a testi
közelségeteket, a személyes jelenlétet a TV nem fogja pótolni.
Biztos vagyok benne, hogy egy nyugodt alvás után a tanulás is,
de még a szófogadás is jobban fog menni..."
(Forrás: Égigérő)
Bíró Lajos: Magyar ősmesék:
(http://magyarno.com/biro-lajos-magyar-osmesek/)
Több mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve.
Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel.
Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az ősi Kisázsiába, Sumérba, Ugaritba és Egyiptomba vezetnek, mint nyelvünk rokonsági kapcsolatai, és műveltségünk más emlékei.
Meséink csodálatos módon több évezredes hagyományokat őriztek meg, egészen a huszadik századig.
A sumér Etana-eposszal rokonok pl. az A táltos kecske (1),
Táltos kecske - Kolozsvári - Donkó Rebeka képe
Fehérlófia - Jankovics Marcell alkotása: Magyar
Népmesék
az A Nap fája (3) című magyar népmesék.
Az egyiptomi Hórusz és Széth küzdelmeinek (a Napisten harca a Sötétséggel) magyar másai:
Napleánya királykisasszony (4),
Világszép Ilonka (5),
Támán és Ámán (6).
A Gilgames és az Istár alvilágjárásáról szóló akkád eposz egyes részletei is felismerhetők meséinkben (Pl. Az aranyréten, Mirkó királyfi (7)).
Mirkó királyfi - Reich Károly rajza
A Romulus-Rémus monda (Az aranyhajú királyfiak (8))
Az aranyhajú királyfiak - Kolozsvári - Donkó Rebeka
alkotása
A hétfejű sárkány (10)
Páll Réka és Páll Domokos alkotása: Napot - Holdat -
Csillagokat szabadító
Józsa Judit alkotásai
és a Vízi Sándor (11) című népmeséink.
A Sárkány
Sárkány mese - Rényi Krisztina rajza
A mese szavunkat (manysi mojt = mese; és vö. még: beszéd, beszél, és más: a mese, mint a beszéd (logosz) is eredetileg a valóság mása volt) nehéz lenne különválasztani az ógörög müthosz-tól (=mese, monda, történet, beszély szó, beszélgetés), ami mindenképpen arra mutat, hogy őseink szoros kapcsolatban álltak, érintkeztek az ókori görögökkel is.
Szintén ezt bizonyítja például az a tény, hogy a mi
Tündér Ilona...
Tündér Ilona - Böröcz Petra rajza
...meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak (Magyar Adorján kifejezését idézve) “elcsépelt és zavaros monda” alakjában.
Hogy Tündér Ilona (a görögöknél Helena Tündarisz) az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya volt, azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja: tündér = tündöklő és tünékeny lény (vö. még tenger és sumér dingir = isten); az Ilona név pedig kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével (vö. finn ilma = levegő) és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte.
Tündér Ilona
VilágszépTündér Ilona - Józsa Judit alkotása
VilágszépTündér Ilona - Józsa Judit alkotása
Az ún. görög mitológia úgy jött létre, hogy ókori
írók és költők műveiből különböző szerzők más és más összeállításokat
készítettek.
Míg népünk évezredek óta őrizte és adta tovább szájhagyomány útján egészen a XX. századig ősvallása szent szövegeinek mese-, ballada- és népdal-változatait.
Minden népnek azt lehetne mondani: mutasd meg a meséidet, és megmondom, milyen vagy!
Míg népünk évezredek óta őrizte és adta tovább szájhagyomány útján egészen a XX. századig ősvallása szent szövegeinek mese-, ballada- és népdal-változatait.
Minden népnek azt lehetne mondani: mutasd meg a meséidet, és megmondom, milyen vagy!
Robert Darnton, a kiváló kutató Lúdanyó meséi című
kis kötetében a XVIII. századi Franciaország gondolkodásmódjait vizsgálja.
Tőle idézek: “A francia “Lúdanyó meséi”-nek paraszti változatában a többi mese is… hátborzongató.
A “csipkerózsika” egyik korai változatában a herceg, aki egyébként már nős, megerőszakolja Csipkerózsikát, és ő amúgy álmában több gyermeket szül neki.
A gyermekek Szoptatás közben megharapják. . .a herceg anyósa, egy emberevő óriásnő több kísérletet tesz arra, hogy felfalja a herceg törvénytelen magzatait.
A “Kékszakáll” mese eredetije egy menyasszonyról szól, aki nem tud ellenállni a kísértésnek, és kinyit egy tiltott ajtót vőlegénye házában.
Páll Réka és Páll Domokos alkotása
A vőlegény különös ember, már hat feleséget tett el láb alól.
A menyasszony benyit a sötét szobába, és felfedezi a hat előző feleség falon függő holttestét. Rémületében elejti a titkos ajtó kulcsát, az beleesik egy vértócsába a padlón.
A francia parasztok “Jancsi és Juliskájá”-ban a hős olyan sikeresen szedi rá az óriást, hogy az saját gyerekei torkát vágja el.” A Szép lány és a szörnyeteg-ben “a férj menyasszonyok egész ármádiáját falja fól a nászi ágyban.
Még szörnyűbb a “Les Trois Chiens” (A három kutya), itt egy lány úgy öli meg a bátyját, hogy lándzsahegyeket dug annak nászágyába.”
A legmorbidabb mesék egyike az Anyám levágott, apám megevett, amelyben “egy asszony lyoni ragut készít a fiából, amit lánya feltálal az apjának. És így tovább a nemi erőszaktól a szodómiáig, vérfertőzéstől a kannibalizmusig.”(13) Tanulságos “mentalitás”-történet! Ezért volt éppen francia Marquis de Sade is, a szadizmus névadója, és így világosabb, hogy miféle “mentalitás”-nak lett az eredménye Magyarország feldarabolása. De erről elég ennyi!
Tőle idézek: “A francia “Lúdanyó meséi”-nek paraszti változatában a többi mese is… hátborzongató.
A “csipkerózsika” egyik korai változatában a herceg, aki egyébként már nős, megerőszakolja Csipkerózsikát, és ő amúgy álmában több gyermeket szül neki.
A gyermekek Szoptatás közben megharapják. . .a herceg anyósa, egy emberevő óriásnő több kísérletet tesz arra, hogy felfalja a herceg törvénytelen magzatait.
A “Kékszakáll” mese eredetije egy menyasszonyról szól, aki nem tud ellenállni a kísértésnek, és kinyit egy tiltott ajtót vőlegénye házában.
A vőlegény különös ember, már hat feleséget tett el láb alól.
A menyasszony benyit a sötét szobába, és felfedezi a hat előző feleség falon függő holttestét. Rémületében elejti a titkos ajtó kulcsát, az beleesik egy vértócsába a padlón.
A francia parasztok “Jancsi és Juliskájá”-ban a hős olyan sikeresen szedi rá az óriást, hogy az saját gyerekei torkát vágja el.” A Szép lány és a szörnyeteg-ben “a férj menyasszonyok egész ármádiáját falja fól a nászi ágyban.
Még szörnyűbb a “Les Trois Chiens” (A három kutya), itt egy lány úgy öli meg a bátyját, hogy lándzsahegyeket dug annak nászágyába.”
A legmorbidabb mesék egyike az Anyám levágott, apám megevett, amelyben “egy asszony lyoni ragut készít a fiából, amit lánya feltálal az apjának. És így tovább a nemi erőszaktól a szodómiáig, vérfertőzéstől a kannibalizmusig.”(13) Tanulságos “mentalitás”-történet! Ezért volt éppen francia Marquis de Sade is, a szadizmus névadója, és így világosabb, hogy miféle “mentalitás”-nak lett az eredménye Magyarország feldarabolása. De erről elég ennyi!
A magyarsággal szomszédos népek hiedelmeinek legjelentősebb szereplői a vámpírok, a vérszopó norá-k, a hazajáró “fullasztó fiúk”, stb.
Meséikben ott kísért az emberevés emléke is.
Az is jellemző, hogy az indoeurópai népek hogyan torzítottak el magyar meséket: p1. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett almával akarja megölni Hófehér- két (míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.)
Hétsingszakállú - Józsa Judit alkotása
Vasorrúbába - Józsa Judit alkotása
Meséink erkölcsi tanítása:
a gyengék (pl. a legkisebb testvér!), a szegények, a gyermekek és állatok iránti irgalmasság és ugyanakkor a Gonosz elleni elszánt harc.
(A szemita-indoeurópai, mára általánossá vált “erkölcsiség” épp a miénk fordítottja: az ártatlanok és gyengék bántalmazásán és a Gonosz teljes megkímélésén, sőt tiszteletén alapul.)
Egy német vagy néger mese még akkor is idegen marad egy magyar számára, ha egyébként érdekes és tanulságos.
Ezért nem igaz az az állítás, hogy nem fontos a hagyomány nemzeti jellege.
A csodaszarvas - Gyöngyöző alkotása
Egy magyar érzésű, lelkivilágú ember számára csak a Saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató: ezért született magyarnak.
Kiváló mesekutatóink:
p1. Magyar Adorján, Berze Nagy János és Vámos Ferenc tértek rá a mesekutatás magyar útjára.
Utóbbi szerző írta: “a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad.
A létnek, a világnak kozmikus víziója, vagyis:
a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.
Égigérő fa - Titi Róbert rajza
Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük.
Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről.
Árgyélus királyfi az állatok birodalmától kap
útbaigazítást, hol is találja Tündérszép Ilonáját - Böröcz Petra alkotása
Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs papjainak
(regöseinek, táltosainak, jósainak)
túlvilági úti élményei szolgálhattak.
Ezek a tanító-beavató és egyben gyógyító elbeszélések tőlük származhattak.
E mesék tehát nem kitalált történetek, hanem a magasabb és mélyebb (vagy: a felső és az alsó) világok rejtett valóságáról szólnak.
Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön,
melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat.
E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban levő Fények -és lelkek -kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog
tündérhon
megkeresésére.
A mai elsötétedett világban a Gonosz elleni
küzdelem -néhány magányos harcost leszámítva -éppoly tiltott és ismeretlen már,
mint az Isten országának hirdetése és keresése! (Milyen szomorú ez a hivatalos
kereszténységre, buddhizmusra, stb. nézve!)
Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható
, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze.
Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé -a magyar a teljesség, az Egy nyelve.
A mennyei beavatás: az isteni Szerelem, melyben a megistenülő férfi (vagy nő) egyesül a vele ellenkező nemű istenalakkal.
Így a magyar nőnek tündérré kellene válni, Tündér Ilonával azonosulva, akinek a párja mindig a Napisten hőse, a fény harcosa (p1. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene tegyen, akivel azonosulhat.
A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad.
E meséket olvasni felemelő és megtisztító élmény.
A Mese
Mese mint beavatás, a megismerés magyar Útja - ez a mi sajátos utunk.
Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba.
Ha nincs meg bennünk -Jézus kifejezésével élve -az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor leragadhatunk az alsóbb világokban.
Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a felemelkedés az eredeti, és a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az élete.
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az oda vezető utat.
Azaz: őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat.
Ezért nem lehet eléggé komolyan venni e meséket.
Ördögöcske - Józsa Judit alkotása
Tartalomjegyzék
Előszó …3
Köles …7
Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszony…21
Rózsa János …29
A büki fekete tó …38
Tündérszép Ilona …41
A táltos kanca és a libapásztorlány …45
Harmatból gyűjtött királykisasszony…57
Tenger csudája …63
A pulykapásztor …66
A repülő kastély…71
Fehérlófia - Józsa Judit alkotása
(1) Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág. I-III. köt. Bp., 1987?1989. (A továbbiakban: MMM) I. kötet (Bp., 1987.)
(2) Arany László népmesegyűjteménye
(3) MMM, I kötet (Bp., 1989.)
(4) MMM, II kötet (Bp., 1989.)
(5) MMM, I. kötet (Bp., 1987.)
(6) MMM, I kötet (Bp., 1988.)
(7) MMM, I kötet (Bp., 1989.) és I. kötet (Bp., 1987.)
(8) MMM, I. kötet (Bp., 1987.)
(9) MMM, II. KÖTET (Bp., 1988.)
(10) Benedek Elek: Rókáné mézes-mákos kalácsa. Bp., 1970.
(11) Rózsafiú ás Tulipánleány. Kalotaszegi népmesék. Bp., 1987.
(12) Robert Darnton: Lúdanyó meséi. Bp., 1987., 24.o.
(13) Darnton: I.m., 25.
(14) Vámos Ferenc: Kozmosz a magyar mesében. Bp., 1943., 11.o
(forrás: kincseslada.hu/magyarno.com)
Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható
, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze.
Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé -a magyar a teljesség, az Egy nyelve.
A mennyei beavatás: az isteni Szerelem, melyben a megistenülő férfi (vagy nő) egyesül a vele ellenkező nemű istenalakkal.
Mese - Ruff István Zalán rajza
Így a magyar nőnek tündérré kellene válni, Tündér Ilonával azonosulva, akinek a párja mindig a Napisten hőse, a fény harcosa (p1. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene tegyen, akivel azonosulhat.
A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad.
E meséket olvasni felemelő és megtisztító élmény.
A Mese
Mese mint beavatás, a megismerés magyar Útja - ez a mi sajátos utunk.
Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba.
Ha nincs meg bennünk -Jézus kifejezésével élve -az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor leragadhatunk az alsóbb világokban.
Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a felemelkedés az eredeti, és a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az élete.
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az oda vezető utat.
Azaz: őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat.
Ezért nem lehet eléggé komolyan venni e meséket.
Ördögöcske - Józsa Judit alkotása
Tartalomjegyzék
Előszó …3
Köles …7
Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszony…21
Rózsa János …29
A büki fekete tó …38
Tündérszép Ilona …41
A táltos kanca és a libapásztorlány …45
Harmatból gyűjtött királykisasszony…57
Tenger csudája …63
A pulykapásztor …66
A repülő kastély…71
Fehérlófia - Józsa Judit alkotása
(1) Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág. I-III. köt. Bp., 1987?1989. (A továbbiakban: MMM) I. kötet (Bp., 1987.)
(2) Arany László népmesegyűjteménye
(3) MMM, I kötet (Bp., 1989.)
(4) MMM, II kötet (Bp., 1989.)
(5) MMM, I. kötet (Bp., 1987.)
(6) MMM, I kötet (Bp., 1988.)
(7) MMM, I kötet (Bp., 1989.) és I. kötet (Bp., 1987.)
(8) MMM, I. kötet (Bp., 1987.)
(9) MMM, II. KÖTET (Bp., 1988.)
(10) Benedek Elek: Rókáné mézes-mákos kalácsa. Bp., 1970.
(11) Rózsafiú ás Tulipánleány. Kalotaszegi népmesék. Bp., 1987.
(12) Robert Darnton: Lúdanyó meséi. Bp., 1987., 24.o.
(13) Darnton: I.m., 25.
(14) Vámos Ferenc: Kozmosz a magyar mesében. Bp., 1943., 11.o
(forrás: kincseslada.hu/magyarno.com)
A magyar népmesékben, szólásokban és közmondásokban benne van az Univerzum működésének minden törvénye és rendje, egyfajta útmutatók a megértéshez.
"A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban
forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a
magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült.
Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves
barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek
gyönyörűséggel és haszonnal olvassák.
A magyar népé ezért az érdem elsősorban.
Az ő lelkének kincsei e mesék.
Én csupán a nép mesemondó fia vagyok.
A magyar népé ezért az érdem elsősorban.
Az ő lelkének kincsei e mesék.
Én csupán a nép mesemondó fia vagyok.
Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat."
Benedek Elek
Engedjétek meg, hogy Benedek Elek egyik népmese gyűjtését itt most idézzem.
Ez a mese segít megértenünk, hogy nem istent kell játszanunk, hanem Isten-i-vé kell válnunk ahhoz, hogy megértsük, minden a maga útján halad a Szeretet áramában.
ISTEN
Egyszer, mikor Jézus Szent Péterrel a Földön utazott, azt mondja Péter:
- Hej be szeretnék Isten lenni, majd másként kormányoznám én ezt a világot!
Mondotta Jézus szelíden:
- Bolondot beszélsz, Péter, bízd csak az Istenre a világot, egyedül ő tudja azt elkormányozni.
- De így, de úgy - mondja Péter -, majd megmutatnám én, csak egy napig lehetnék Isten.
- Hát jól van - mondotta Jézus -, teljék kedved, légy egy napig Isten.
Még jóformán ki sem mondotta ezt Jézus, aranyos karosszék szállott le az égből.
- Ülj bele, Péter, s kormányozd a világot!
Beleül Péter az aranyos székbe, s hát abban a pillanatban jön egy szegény asszony, hajtja a borjas tehenét a legelőre. A tehén a borjúval elkezdett legelészni, a szegény asszony pedig megfordult, s ment hazafelé.
Rászól Péter az asszonyra:
- Hé, asszony, hát te nem maradsz itt? Ki őrzi a tehenedet?
- Majd őrzi a jó Isten - felelte az asszony -, van otthon elég gyermekem, akit őrizzek.
Azzal az asszony elmegy, a tehén a borjával ott marad a legelőn.
Mondja Jézus:
- Péter, te vagy az Isten, tenéked kell őrizned a tehenet s a borját – s ahogy Jézus ezt mondta, egy karikás ostor csavarodott Szent Péter nyaka körül.
Rekkenő meleg volt, csípték a legyek a borjat, egyszerre csak, uccu neki, fölcsapja a farkát, szalad árkon-bokron keresztül, s utána a tehén, de Szent Péter is kiugrik az aranyos székből, szalad a tehén után, nagyot rittyent a karikás ostorával, s kiabál:
- Hó, hahó, megállj, hó!
De bizony sem a tehén, sem a borjú meg nem állott. Csurgott a verejték Szent Péterről, s jó este lett, mire visszaterelte a tehenet a borjával.
- Látod, látod, Péter - mondotta Jézus -, az egész világot akartad kormányozni, s még egy tehenet sem tudtál megőrizni...
Telt-múlt az idő. Szent Péter, úgy látszik, elfelejtette ezt az esetet, s megint mondja Jézus Krisztusnak:
- Haj, de szeretnék Isten lenni!
- Ugyan, miért, Péter?
- S te még kérded azt, Uram! Segítenék az özvegyeken, az árvákon, a jókat megjutalmaznám, a gonoszokat megbüntetném. Hiszen ha Isten lennék, megmutatnám, hogy nem lenne több rossz ember a világon.
Jézus nem szólt semmit, hadd beszéljen Péter. Amint továbbmennek, Jézus egy fának az ágán méhrajt pillant meg.
- Eredj, Péter - mondja Jézus -, koppintsd meg azt az ágat, üsd a rajt a kalapodba, hátha hasznát vesszük.
Odamegy Péter a fához, megkoppintja az ágat, de a rajnak csak egy része esett a kalapjába, a más része a kezefejére hullott.
A méhek egy ideig szépen megmaradtak a Péter keze fején, de egyszerre csak egyik megszúrja a fullánkjával, Péter nagy mérgesen ledobja a kalapját, s a többi méhet is lerázza a keze fejéről.
Kérdi Jézus:
- Mi lelt, Péter?
- Jaj, egy gonosz méh megszúrta a kezemet, úgy fáj! - mondotta Péter.
- Hát azért nem kellett volna ledobni az egészet, büntesd meg azt, amelyik megszúrt.
- Hiszen ha én tudnám, melyik szúrt meg - mondta Péter nagy haraggal.
- Látod, Péter, látod - mondotta Jézus -, mégsem lenne jó, ha te Isten volnál: az emberekkel éppen úgy cselekednél, mint ezekkel a méhekkel. Ha egy megbántana, bosszút állanál a többin is. Csak bízd Istenre a világot, Péter.
Mondotta Péter szelíden, meghunyászkodva:
- Igazad van, Uram, többet nem kívánom, hogy Isten legyek.
Ez a mese arra mutat rá, hogy fogadjuk el önmagunkat.
Ne akarjunk másnak látszani, mutatkozni annál, akik vagyunk.
Van-ságunk egyébként sem meghaladható, hiszen téren és időn túl létező TUDAT.
(forrás: Pusztai Orsi)
„Nem mese ez gyermek...”
Kígyókirály a magyar hagyományokban, s a kígyólábú szittya
ősanya leszármazottai
Dávid Júlia festménye
Magyarországon még a legkisebb gyermek is tudja, hogy magyar meséink nem mesék, hiszen a mesemondók mindig mondanivalójukba szövik ezt a mondatot:
Magyarországon még a legkisebb gyermek is tudja, hogy magyar meséink nem mesék, hiszen a mesemondók mindig mondanivalójukba szövik ezt a mondatot:
„Nem mese ez gyermek...”
S azt is:
„Aki nem hiszi, járjon utána.”
Meséinkben gyakran visszatérő alak a kis kígyó története, aki egy tűzből kiált
segítségért a mese hőséhez, aki meg is szánja, botját a tűzbe dugva a kis kígyó
fel tud rá csavarodni, s így menekül meg a lángoktól.
Hálából megmentőjét
édesapja, a Kígyókirály földalatti palotájába viszi, ahol mindenféle tudományra
megtanítják.
Megtanulta többek között, hogyan kell égési sebeket gyógyítani
különböző kenőcsökkel, gyógyfűvekkel, melyekkel a kiskígyót gyógyították
földalatti hazájában.
A mesehős – rendszerint a legkisebb királyfi – csak ezek
után indult útjára.
Sorsa döntő, válságos helyzeteiben mindig a Kígyókirálytól
nyert tudomány mentette meg, míg célját végül is el nem érte.
E nem-mese-mese eddigi néprajzi értelmezése szerint a botra
felcsavarodó kígyó máig használatos az orvostudomány jelképeként, s caduceus
néven Hermes botjának vélik.
Számunkra mesemondóink tanácsának követése van
most hátra: utána kell járni a kiskígyó titkának-honának.
Ezen ősemlékeket
ringató mese a szittyák kígyólábú ősanyjának emlékéhez, Echidnához, az ősi
sárkányvilághoz, s ezen túl a jelen történéseihez vezet.
(Forrás: Tomory Zsuzsa)
A mesebéli 7 - es szám
Akárcsak az égig érő fa megmászásához hét rend gúnya szükséges, ugyanúgy hét szakasza van az emberi életnek is, minden szakasznak megvan a maga rendje, a maga tudása, ezt lehet megtanulni a népmesékből – vallja a mesekutató, aki két éve kezdte el ebből a szempontból tanulmányozni a népmeséket.
Hétmérföldes csizma
A népmesék arra is megtanítanak, hogy a szerelem legalább olyan nehéz ügy, mint megölni a sárkányt.
A népmesék arra is megtanítanak, hogy a szerelem legalább olyan nehéz ügy, mint megölni a sárkányt.
Hűségesnek maradni a választásainkhoz épp annyira kell bátorság, mint a sárkányöléshez.
„A mesék nem feltétlenül gyermeknek szólnak, régen felnőtteknek mesélték, de mondjuk bátran népmeséinket a kicsiknek – bátorított Boldizsár Ildikó –, mert a mese olyan mint a jó mag, ami akkor nyílik ki, amikor eljön az ideje”.
Az egész életet fel lehet fűzni a mesék rendjére.
Mint mondta, számára a mesékben nem a csoda a leglényegesebb elem, hanem a rend, vagyis, hogy a mese szereplőinek biztos tudása van a mértékről, hogy mihez képest halad jól a saját útján.
Semmi se légy, csak az, aki vagy – tanítják a mesék, vagyis addig nem találjuk meg helyünket, míg nem a saját utunkat járjuk.
- Boldizsár Ildikó mesekutató -
Égigérő fa - Titi Róbert rajza
BERECZ ANDRÁS MESÉL
:-)
Berecz András Hazug Pistabával
"A mesélőnek különben olyan a zaj, mint gazdának a tolvaj.
A szó második, harmadik értelmét lopja el.
Pedig ezért érdemes mesét mondani.
Aztán nagy tolvaj még az ajtónyitogatás is.
Ez néha a fecsegőnél is rosszabb.
A csöndben, mint valami jó zsíros talajban, kihajt a szó.
A magvas.
Aki másoknak is tartogat valami zenét, szót, hálás kell legyen a
csendért.
Mint a festőművész a szép paszportuért, képkeretért, kiállító
teremért."
"...ugyhogy merhetek szóllani eccer-eccer." :-)
(Berecz András)
Berecz András Mese az Igazságról:
Ez úgy igaz, ahogy hiszitek (Hazug Pistabácsitól):
https://www.youtube.com/watch?v=qzmsTl8maQw
Aki még Hitlerre is rászólt – Elhunyt a
gyergyószéki mesemondó, Hazug Pista
Ha Gyergyóban valaki Hazug Pista nevét
említi, mindenki ugyanarra a személyre gondol: a Bakta-tető aljában remeteként
élő mesemondóra. Köllő István rászolgált a Hazug ragadványnévre, noha mesébe
illő történeteivel soha senkit nem károsított, nem vezetett félre. Az idei év
első napján, 85 éves korában hunyt el.
A 2014-es Székely Kalendárium számára
Jánossy Alíz készített vele interjút, alább abból közlünk egy részletet.
Homály fedi azt is, miért vonult ki a
társadalomból a természetbe, és miért tölti napjait egyedüllétben, de mégsem
magányosan.
Lenyűgöző történeteiből híres mesemondók
merítenek ihletet, többek közt visszatérő vendége Berecz András, a híres
budapesti folklórkutató is.
Hazug Pista ugyanis mindenkit szívesen
fogad és lát el ingyen életbölcseleteivel, aki betér hozzá egy kis tereferére.
Ahogy elhagytuk Gyergyóalfaluban a Fenek
útjának utolsó házait, még kb. két-három kilométert kell megtenni, hogy elérjük
a Maros-hidat – onnan már nincs messze Hazug Pista tanyája.
Már távolról láttuk a hosszú szakállú
öregembert hatalmas botjával és loboncos kutyájával. Botját lóbálva intette, ne
menjünk rá a hídra, mert veszélyes, így hát megálltunk ott, és szóba
elegyedtünk az öreggel. – Tönkrement a híd, nem lehet rámenni, s az uraknak még
nem volt „idejek” megjavíttatni, pedig sokan járnának rajta – mondta Pista
bácsi, kék tekintetében huncut mosollyal sejtetve, tisztában van ő a világ
dolgaival.
Némi egyezkedés után – amint kiderült,
hogy éppen hozzá tartanánk – hajlandó volt az autóba beülni, amennyiben a botja
is befér, mert a kutya hazatalál magától, de „a botnak még nem nőtt lába”.
Így a híd helyett egy sekély gázlón hajtottunk
át a Maroson, s amint a házához értünk, az öreg jelezte, hol szabad parkolni
egyszemélyes portáján.
A kis elemózsiás csomagot is köszönettel
fogadta, és utasított: azt a szekérderékba kell tenni, onnan ő majd „intézi a
sorsát”.
Sok a változás – állapítottuk meg,
hiszen a régi viskó helyén takaros kis házikó áll, de hiányoznak a méhkaptárok
és az „energiatakarékos hűtőszekrény”, vagyis a bogáncs-sövénynyel
körülkerített baromfiudvar is, ahol nem olyan régen szárnyasokat tenyésztett.
Kiderült, állatállományát felszámolta, mert többször is megdézsmálták a
görények. – Négylábú es járt, s kétlábú es járt elég.
A kétlábú görény a legveszélyesebb, jól
tudjuk, az mindent el tud hordani – magyarázta a szekérre támaszkodva, az új
ház kapcsán pedig tömören megjegyezte: a régi leégett, s az urak újat építettek
helyette.
Társalgás közben fény derült arra is,
hogy noha Gyergyóalfalu közelében lakik, vezetékneve gyergyóditrói vagy
gyergyócsomafalvi származásra utal, ízes beszéde pedig inkább a gyergyóremetei
tájszólásra emlékeztet, ő voltaképpen gyergyószentmiklósi. – Egyelőre még ott
van Gyergyószentmiklós központjában az eredeti házam.
S nem az utolsó családból való vagyok,
mert ahol száz hektárokban beszélgetünk, azok nem utcaseprők voltak – szögezte
le az aggastyán, aztán gyermekkoráról és a nagyapjáról kezdett mesélni.
Hároméves korától a természet közelében
él, de 14 évesen felvételizett a „tábori tisztikari iskolába”, amihez komoly
„ajánlók” kellettek, hogy felvegyék.
Nagyapja pedig arra nevelte, csak annyit
tanuljon, hogy „fel tudjon öltözni”. – Annak idejibe Hitlernek es mondtam –
pedig nem apró macska volt ő sem! –, megértlek tégedet, hogy a világot uralod,
de annyira semmiházi vagy, hogy fel sem tudsz öltözni – magyarázta Pista bácsi,
megfejtve számunkra is a talányt, miszerint a „felöltözés” a nagyapja
értelmezése szerint azt jelenti, képes legyen az ember megtermelni mindazt, ami
a saját és családja fenntartásához szükséges.
– Hogy valaki ténylegesen felöltözzön,
még a gombot is meg kell tudja csinálni a ruhájára – szögezte le a remete,
elmondva, ezzel még Hitler is egyetértett, csupán egyetlen kifogást talált:
hogy most más a „tétkövetelmény”
(Székely Hírmondó)
BERECZ ANDRÁS MESEMONDÓ IGAZ SZAVAI
Mindenkinek szeretettel ajánlom Berecz András csodálatos
szavait!
"Küzdelem nélkül, aki nem tanulta meg az életet, hanem
rászakadt csak az élet a maga ravaszságaival, az alkalmatlan arra, hogy férfi
legyen."
Berecz András a pokoltól a mennyországig ismeri széles e
világot.
Minden amit régen tudtak, érvényes ma is.
És elég is.
Hiába a tablet...
riport részlet:
A Teljes interjú:
Egy
boldogságos újabb kapcsolat, új ismerősöm
Illyés
Szabó Anna mesemondó, énekes, zenész, táncos - micsoda
gazdagság!
"Remélhetőleg
maratt írmagja a Barát Jóska fajtából valónak, me ebbe mai
üdőkbe pontosonn bőségesenn szükséges!"
video:
web
oldala:
Face
oldala:
Továbbá:
-
Meseterápia - Magyar ősmesék - Népmesék:
-
Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
Pál
Pista bácsi mesél
Összes – Magyar népmesék – 80 mesefilm
Kedves gyerekek felnőttek szinte mindenki ismeri a Magyar
népmeséket és aki nem annak pedig meg kell ismernie, mert ezek a mesék talán
örökké fognak élni és az első magyar rajzfilmek közé tartoznak.
Ebben a videóban megtalálható az összes Magyar népmese és ha
elindítod egymás után következnek majd a jobbnál jobb Magyar népmesefilmek,
külön külön is megtalálsz pár rajzfilmet közülük a népmesék kategóriában, de
azok mind megtalálhatóak ebben a videóban is.
video:
Ha tetszett neked ez a sok sok mese és elégedett vagy az
oldalunkkal ne felejtsd el terjeszteni a Magyar népmeséket, hogy mindenkihez
eljuthasson.
Ha valamelyik mesével probléma adódna esetleg nem indulna el,
kérlek írd meg nekünk a kapcsolat menüben, hogy javíthassuk a hibát. Ha esetleg
mégis kimaradt volna valamelyik Magyar népmese a gyűjteményből kérlek jelezd
nekünk, hogy pótolhassuk.
Ebben a mese csokorban ezek a népmesék lesznek láthatóak:
Magyar népmesék: Király kis Miklós
Magyar népmesék: Az égig érő fa
Magyar népmesék: A csókaleányok
Magyar népmesék: A talléros kalap
Magyar népmesék: A szorgalmas és a rest leány
Magyar népmesék: A csillagász, a lopó, a vadász meg a szabó
Magyar népmesék: Sündisznó
Magyar népmesék: Diódénes
Magyar népmesék: Pinkó
Magyar népmesék: A székely asszony és az ördög
Magyar népmesék: Ábelesz-kóbelesz
Magyar népmesék: A szegény ember szőlője
Magyar népmesék: Előbb a tánc, azután a lakoma
Magyar népmesék: Holló Jankó
Magyar népmesék: A tű, a kutya, a rák, a tojás ás a kokas
vándorútja
Magyar népmesék: A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök
Magyar népmesék: A gazdag ember három fia
Magyar népmesék: A király kenyere
Magyar népmesék: A király kenyere
Magyar népmesék: Pelikánmadár
Magyar népmesék: A szegény ember kilenc tyúkja és kakasa
Magyar népmesék: A medve és a macska
Magyar népmesék: A béka, a kolbász és az egér
Magyar népmesék: A bugyuta ember
Magyar népmesék: A király, aki nem akarja férjhez adni a lányát
Magyar népmesék: A mezeinyúl és a sündisznó
Magyar népmesék: Az állatok beszéde
Magyar népmesék: Tréfás farkas
Magyar népmesék: A hét kecskegida
Magyar népmesék: Pirosmalac
Magyar népmesék: Kecskekatonaság (K.u.K.)
Magyar népmesék: Hamupipőke
Magyar népmesék: A halhatatlanságra vágyó királyfi
Magyar népmesék: A pityke és a kökény
Magyar népmesék: Tancika Marcika
Magyar népmesék: Péter és Pál
Magyar népmesék: A katona szerencséje
Magyar népmesék: Koplaló Mátyás
Magyar népmesék: A banya
Magyar népmesék: Szusza
Magyar népmesék: A bűbájos lakat
Magyar népmesék: Cerceruska
Magyar népmesék: Prücsök
Magyar népmesék: A kőleves
Magyar népmesék: A szegény ember hegedűje
Magyar népmesék: Hetet egy csapásra
Magyar népmesék: A kerek kő
Magyar népmesék: A kővé vált királyfi
Magyar népmesék: Szegény ember meg a lova
Magyar népmesék: A kis kakas és a sövény
Magyar népmesék: A papucsszaggató királykisasszonyok
Magyar népmesék: Angyalbárányok
Magyar népmesék: A mindent járó malmocska / THE ALL-DELIVERING
MILL
Magyar népmesék: A kékfestőinas / DYER’S APPRENTICE
Magyar népmesék: Az aranyszőrű bárány / THE LAMB WITH THE GOLDEN
FLEECE
Magyar népmesék: A csillagszemű juhász / THE STAR-EYED SHEPHERD
Magyar népmesék: Kacor király / KING KACOR
Magyar népmesék: A királykisasszony cipője / THE PRINCESS’ SHOES
Magyar népmesék: Az elátkozott kastély / THE CURSED CASTLE
Magyar népmesék: Marci és az elátkozott királylány / MARTIN AND
THE CURSED PRINCESS
Magyar népmesék: Az aranybornyú / THE GOLDEN CALF
Magyar népmesék: Köcsögkirály / THE WEE KING
Magyar népmesék: A csudamadár
Magyar népmesék: Halász János
Magyar népmesék: Az elégedetlen fazék
Magyar népmesék: A rest legényről
Magyar népmesék: Mátyás király aranyszőrű báránya
Magyar népmesék: Mészáros Gyuri
Magyar népmesék: A kőszívű ember
Magyar népmesék: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
Magyar népmesék: Sárkányölő Sebestyén
Magyar népmesék: A selyemrét
Magyar népmesék: A szegény ember és a kutyacska
Magyar népmesék: Nyúlpásztor / The Lad Who Looked after the
Rabbits
Magyar népmesék: Kiskondás / The Little Swineherd
Magyar népmesék: Hogyan telt a gyermekkorom / How I passed my
younger days
Magyar népmesék: Fából faragott Péter / PETER CARVED OF WOOD
Magyar népmesék: A víz tündére / The Water Fairy
Magyar népmesék: Gyöngyvirág Palkó / PAUL THE LlLY OF THE VALLEY
Magyar népmesék: A háromágú tölgyfa tündére / The Fairy from the
Three-Branched Oak
Köszönjük, hogy nálunk nézted a Magyar népmeséket!
ATYÁMFIAIHOZ
(részlet)
- Körmendi Gitta -
"...Népmesénk, amelyben FEJÉN ÁTBUCSKÁZVA
tündérlánnyá lesz a libapásztorlányka.
Kondásfiúcska is királyfivá lehet,
miután ereje elégnek méretett.
Ősi hagyatékunk páratlanul ritka,
apáról- fiúra száll ereje vissza.
Hirdetik e tudást regék, mesék, minták,
ám csak mi érthetjük elődeink titkát.
Legyünk befogadók mindarra mi nemes,
s arra nézzünk büszkén, amire érdemes.
Évezredek írták mai küldetésünk.
Erős, tiszta szívünk méri, mennyit érünk.
Mely ismer irgalmat, ismer becsületet,
mint ki a Kegyelmes Éggel szövetkezett."
.
Leírás itt:
- A Magyar - Mag őr:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
Továbbá:
1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
2.Hargita:
3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
5.A pozsonyi csata:
6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
7.Az utolsó Táltos:
8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
12.Húsvéti népszokások, hagyományok:
13.CSABA KIRÁLYFI:
14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html
15.MIENK VAGY ERDÉLY:
16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html
20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html
21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html
22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html
23.Magyarul beszélő indiántörzsek:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html
24.A magyar népviselet és a szakrális geometria:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html
25.Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv
Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html
- ŐSI TUDÁSUNK - HAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - ZENÉNK - ROVÁSÍRÁSUNK A KULCS:
- ŐSI TUDÁSUNK - HAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - ZENÉNK - ROVÁSÍRÁSUNK A KULCS:
További:
- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
- Húsvéti népszokások, hagyományok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
-Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html
-Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
-Székelykapuk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
-A magyar házak mágikus ereje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
-Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html
-László napra - Szent László király:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
-Mit jelképez a szarvas?:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html
-Péter – Pál napja az aratás kezdete:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
-László napra - Szent László király:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
-Mit jelképez a szarvas?:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html
-Szent Márton a néphagyományban:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
http://hagyomanyorzoink.hu/
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.