Pünkösdi népszokások, hagyományok
Kémenes Árpád fotója: A kép címe .........A szemle ..........
Történelmi zászlók bemutatása az 1000 Székely leány napján Csíkszereda - Hargita - Erdély
"A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is
őrizni, mert nem rab.
Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket."
- Sebő Ferenc megszívlelendő szavai...
Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket."
- Sebő Ferenc megszívlelendő szavai...
Kémenes Árpád fotója: A kép címe .........A szemle ..........
Történelmi zászlók bemutatása az 1000 Székely leány napján Csíkszereda - Hargita - Erdély
Pünkösd szombatja a
NagyBoldogAsszonyunk ünnepe.
Pünkösd szombatja az
ünnep napja, vasárnapja a megszentelése, a hétfője az ünnepi ebéd és
vendégjárás -és várás napja.
Ezért is Hétfő, a HÉT FŐ NAPJA ... az Egyheti Munkavégzés kezdetének az ideje.
Szombat, az Előkészítése a TEremtésnek, Vasárnap a
Megtétele, és Hétfő a Munkálatok megkezdése, itt kezdjük és indítjuk el az
egész hétre való leosztást.
A Pünkösd eredetileg Európa-szerte elterjedt pogány eredetű tavaszköszöntő, termékenység, aratási ünnep volt.
Eső-varázsló rítusok, pünkösdi király/királyné-választás kapcsolódtak e hagyományhoz.
A pünkösd szó maga a görög pentekoszté szóból ered, jelentése ötvenedik.
A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi
pogány, ókori (római) elemek.
Európa számos országában is ez tapasztalható a
pünkösdi hagyományokban.
A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus
megjelenítése dominál ezekben a szokásokban.
Pünkösd ünneplésében fontos szerepet
játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
A Római birodalomban május hónap folyamán tartották a Florália ünnepeket.
Flóra
istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője.
A pünkösdi királyné
fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint
maga körül.
Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő
Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és a
rózsacsodával.
A legismertebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, erről egy külön bejegyzés szól:
Pünkösdölés
A kislányok, legények falufeljáró köszöntése a pünkösdölés, mely
eredetileg a lányok, később a gyermekek szokása.
Sokszor a pünkösdi király és királyné párost
a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal
és vőlegénnyel.
Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz ( néhol azt
nevezik pünkösdölésnek), de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált.
A
gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s
adományt gyűjtött.
A házról házra járó
csoportok bekéredzkedés után szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az
adományokat, majd ismét táncra perdülnek.
Ez a szokás hasonló a pünkösdi
királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált.
Énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás a pünkösdölés,
mely főként az Alföldön ismert.
Eredeti formájában lányok és legények, újabban
gyermekek vettek részt benne.
Házról házra jártak a faluban. 3 típusa volt.
1. Királynő a
főszereplő, a falubéli kislányok közül választották. Ünnepi ruhába volt
felöltözve, mellette király is
szerepelt.
A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formáltak a
többiek, így járták sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintettek az
udvarra.
Köszöntőt mondtak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások
sorába tartozik. Énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást,
esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol
"mavagyonjárásnak" is nevezték a pünkösdölést.
Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja:
"Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja,
holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jól meg kössed, jól meg kössed a lovadnak száját,
Ne tapossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát."
2. Gyakran a
pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonult a
kíséretével házról-házra.
Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok
játszották el, természetesen fiúnak való
ruhadarabokba öltözve.
Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték
az adományokat.
3. A harmadik
változatban nincs is főszereplő.
A pünkösdölés szövegelemei rendkívül változatosak: népszokás-,
népdal-, gyermekjátékszövegek és dallamok kapcsolódnak egymáshoz.
Területi
egységként találunk hasonló szövegösszetételeket.
A változatosság valószínűleg
a szokás táncos jellegéből adódott.
„Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.
Andreás, bokrétás
feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd
a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa
a pünkösdi rózsát.”
Egy változat kottával:
András nevét a kutatók II. András (Endre) királlyal azonosítják.
Sebestyén Gyula szerint a gyermekjáték-szövegekben előforduló Szent Erzsébet és
András között összefüggés lehetett.
Ezt azonban cáfolja az a tény, hogy Szent
Erzsébettel kapcsolatos szövegelemek csak a Dunántúlon és
gyermekjátékszövegekben fordulnak elő, míg András neve kizárólag az alföldi
pünkösdölőkben.
Ezekben a pünkösdölőkben kevés az egyházi rítus vagy
szövegelem, szemben a dunántúli pünkösdi királynéjárással.
A kislányok pünkösdi köszöntése a pünkösdi
királynéjárás
Elnevezései még a
pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés.
Eredetileg négy vagy több
nagyobb lány körbevisz a faluban egy kisleányt.
Ő a legkisebb, és a legszebb.
A
leányok énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek.
Megállnak az udvarokon,
majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják egy
fátyollal.
Énekük kezdősora: „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is
meghordozzuk királykisasszonykát.”
Éneklés közben körbejárják a királynét, aki
ez alatt rózsaszirmokat szór.
Végül az „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű
szerencsekívánó mondóka kíséretében magasra emelik a kiskirálynét, így
biztosítva a gazdag kendertermést.
Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.
Termékenységvarázslással összekötött a pünkösdi köszöntő.
A
Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és
formájában.
Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is
kapcsolódhatnak.
Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput
formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum
is erre utal.
Négy kislány vezet egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet, a
pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné,
cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében
kosár van rózsaszirmokkal.
Egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt
megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal
borítják be a fejét.
Az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják
a királynét. Termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét.
Ezen kívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés,
általában a királyné kosarából; bizonyos funkciókra elkülönült szereplők
tevékenysége (adománykérés: cigányasszony, kosaras stb., zászlóvivés:
zászlótartó stb.).
Ez utóbbi a szereplők számának növekedését jelenti.
A négy
fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző.
Az adománygyűjtés
funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a
folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő
jellegű szokás lett.
A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy
csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással.
Egyes Győr-Sopron
megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési
tilalom, talán ősi avatási próbatétel emléke.
Szövegében különböző eredetű és
tartalmú elemek kapcsolódtak össze.
Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon:
„Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk
királykisasszonykát.”
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."
Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik
hozzá:
„Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…”
Az ének végén „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű
szerencsekívánó mondóka kíséretében emelik magasra a kiskirálynét.
Kapcsolódhatnak
még hozzá adománykérő formulák és főként gyermekjátékdalok.
A pünkösdi
királynéjárás dalainak másik nagy csoportját egyházi énekek alkotják.
Legfontosabb:
„A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…”
„A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…”
Ez már az
1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel.
A pünkösdi
királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg másokban
kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a játék menetén mit
sem változtat.
Általában szerepelnek bennük az
A pünkösdi rózsa, Én kicsike vagyok, Királyné pálcája kezdetű énekek.
A királyné éneke:
"Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az Istennek
dicséretet mondok.
Gyönge vessző vagyok, Mindenfelé hajlok Szüleim kertjébe Most
nyílni akarok.
Nem anyától lettem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján
Hajnalba' születtem."
A pünkösdi királynéjárás látható a képen.
A zöldághordás egyik jeles időpontja pünkösd
A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele.
Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen
vágott zöld ágakat tűztek.
Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás,
de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen.
A földbe tűzött zöld ág a
hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Lányok kapuzós,
körtáncos játékai jellemzőek erre az időszakra.
Énekelve, kapun átbújva és
kaput tartva járják végig a falut.
Ekkor a falu tágasabb helyén gyűltek össze a fehérbe öltözött
lányok.
A szokás lényege, hogy a leányok zöld ágakkal vagy virágokkal vonulnak
végig a falun. Két nagyobb lány kaput
formál, a többiek átbújnak alatta, s közben énekelnek. Dalolva járják végig a
falu utcáit, átbújva a „kapun".
KAPUTARTÓK Jöjj el, által jöjj el, te szép aranybúza!
TÖBBIEK Általmennék által, hogyha nyitva volna.
KAPUTARTÓK Nyitva vagyon, nyitva, csak jöjj által rajta!
MIND Hányat termett a mogyoró, liliom, Tizet, huszat a mogyoró,
haj, liliom.
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás:
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak ezek a játékok
jellemzőek pünkösdkor.
Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek
társai, török basát utánozva.
Házról házra kísérték, az udvarokon pedig
pálcával ütötték, hogy ugráljon.
Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva
mentek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy
„Segéljék ezeket a
szegény katonarabokat.”
Persze, ők is ajándékokkal tértek haza.
A borzajárás során körbekísértek a falun egy fiút, akin bodzából
készített köpeny volt. Házról házra jártak.
A májusfaállításról bővebben itt olvasható:
Egyéb szokások:
A lányok búzavirágból és
pipacsból fontak koszorút, a legények
meg hajnalban pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, aki
tetszett nekik, és el kellett hozniuk a lányok fonta koszorút.
Az udvarolni
akaró legény egy ünnepi ruhába öltöztetett kislánnyal egy letakart tálat –
közepén koszorúra font kaláccsal és borral – küldött a kiválasztottjának, és ha a lány fogadta az
udvarlást, akkor egy hasonló tállal küldte vissza a kislányt.
A Sárközben
ladikáztak, kalinkáztak: az udvarló díszes evezőt adott a választottjának
ajándékul és zöldágakkal díszített csónakban eveztek együtt.
Egykor házasságok köttettek egy-egy felejthetetlen zenés-dalos
ladikázás után.
Főleg, ha az udvarló az eladósorban lévő leányt arra is
megkérte, hogy hozza magával az alkalomra díszesen kifaragott evezőjét.
Pünkösd után – tavasztól őszig – tartották a lakodalmakat, ezért
kapcsolódnak a Pünkösdhöz a párválasztó szokások is.
A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy az – ha azzal
mosakodnak – elűzi a szeplőt és szebbé varázsolja a lányt.
Szemfájás és kelés
ellen rózsaharmatot ajánlottak, néhol meztelenül szedték a harmatot.
Néhol azonban a lányok a Tiszában fürödtek
meg, hogy a betegség elkerülje őket, közben, nehogy rontást kapjanak, nem
beszéltek és miután kijöttek a folyóból, a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.
A pünkösdi rózsát a mosdóvízbe szórták, mert ha abban fürdenek,
akkor egészségesek lesznek.
A szegediek
szerint nem szabad a szelet szidni, mert
az a Szentlélek szájából jön, és aki szidja, azt megüti a szél, vagyis gutaütést kap.
(Tánczos Erzsébet írása)
Forrás:
További:
- Pünkösdi népszokások, hagyományok
- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
-Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html
-Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
-Székelykapuk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
-A magyar házak mágikus ereje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
-Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html
- László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
- Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
- László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
- Szent Márton a néphagyományban:
- November - Szent András hava:
- Miklós - napi hagyományok itthon:
- Téli népszokások:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html
- A karácsonyfadíszek jelentése:
- A karácsonyfadíszek jelentése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-karacsonyfadiszek-jelentese.html
- Karácsony - a kerecseny ünnep:
- Szilveszteri és újévi népszokások:
- A szólásainkban rejlő tudás:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:
- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:
- A szólásainkban rejlő tudás:
- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:
- Magyar hímzések és motívumok kincsestára:
- A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:
- Népi mesterségek listája:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html
- NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA - Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által:
- NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA - Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által:
- Magyar népi hangszerek:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalam:
blog oldalam:
