AZ ARADI VÉRTANÚK
1849. október 6.
Az egyik Aradi Vértanú, Schweidel József kivégzése előtti utolsó
mondata:
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az
árulásért hatalom jár.
Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége
söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
1849. október 6. – Aradon kivégzik a szabadságharc 12 honvéd
tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat.
Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a
szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük
miatt Aradon végeztek ki.
Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy
kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük
egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.
Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a
szabadságharc végén önálló seregtestet irányított.
Egyébként egyikük tábornoki
rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok.
A vértanúk között Kiss
Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a
többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.
Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített
beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. (lásd lejjebb)
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar
miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.
Elítélésük
A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a
fegyvert az orosz csapatoknak.
A világosi fegyverletétel - olajfestmény
Pannon enciklopédia
Ez nagy sértés volt a császári oldal számára.
Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az
lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott.
Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két
nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni.
Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat
megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a
magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az
ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.
„ …a legnagyobb
szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a
kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. ”
– Ferenc József utasítása Haynau számára
Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József
jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a
13 magyar hőst.
„ A legnehezebb
kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani
minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta
büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag
általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint
kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra
kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk."
– Anton von Schmerling osztrák igazságügy-miniszter (1849.
augusztus 27.)
A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette.
Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz, (akit katonái csak
Einhau-nak (bökő) hívtak) mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett
felvinni megerősítésre és aláíratásra.
Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak
ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele
előtt.
Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt
büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira
változtatta.
A 13-ak ítéletét október 6-án
– szándékosan a bécsi forradalom
és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első
évfordulóján – hajtották végre, ami ezért
a forradalom és szabadságharc
vérbefojtásának gyászünnepe.
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos,
Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác,
Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Damjanich János imája
Kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra
"Mindenség ura! Hozzád fohászkodom!
Te erősítettél engem a
nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény
próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki.
Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet!
Te vezettél, Atyám, a
csatákban és ütközetekben.
Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a
Te védelmező karod
segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te
neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen
hazámat a további veszedelemtől!
Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a
hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!
Adj erőt, ó,
Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy
sorsát hitének erejével fogja elviselni.
Áldd meg Aradot!
Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt
Magyarországot!
Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem
ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon
kegyes elfogadást találnom. Ámen."
Kivégzésük
Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett
volna vele.
Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes
meggondolások alapján történt.
A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a
császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes
bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
3. Kiss Ernő, tábornok,
4. Schweidel József, tábornok.
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel,
parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek.
Kiss Ernő kivételével
mindhárman élettelenül buktak a földre.
Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés,
ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
6. Török Ignác, tábornok,
7. Lahner György, tábornok,
8. Knezić Károly, tábornok,
9. Nagysándor József, tábornok,
10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
11. Aulich Lajos, tábornok,
12. Damjanich János, tábornok,
13. Gróf Vécsey Károly, tábornok.
Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig
kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak.
A vértanú
tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút
vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.
További aradi vértanúk
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további
három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd
ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi
vértanúnak is nevezni –,
1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest,
Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni –
és
1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey
János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem
végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
Szintén kivégezték cseh
származású, németül beszélő, de a magyar hazáért harcoló báró Hruby Gyulát, aki
az Ottrubay család tagja volt.
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Vécsey Károly:
“Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám
szolgálatáért lángolt.”
Török Ignác:
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok.
Életem
parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Schweidel József:
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az
árulásért hatalom jár.
Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi
embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Poeltenberg Ernő:
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Nagy-Sándor József:
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem
tettem volna az életemben!
Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz
emberré, jó katonává tett.”
Leiningen-Westerburg Károly:
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
Lázár Vilmos:
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa?
Krisztus keresztje
tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell
forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Láhner György:
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon!
És az isteni áldozat
mellett oly törpe az én áldozatom!”
Knézich Károly:
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az
vagyok.
Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Kiss Ernő:
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?
Árpádok dicső
szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük
és a hazáé az életük.”
Dessewffy Arisztid:
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám
szolgálata.”
Damjanich János:
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni
azt.”
Aulich Lajos:
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal
is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt
a szolgálatot.”
Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött,
hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók.
hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók.
Mindenki
sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak.
Az Aradi Vértanúk emlékműve Aradon
1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti
termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta
Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről:
Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről:
„ A világ birája, a
történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak
poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké
valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem
October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az
engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a
vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet
az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye
diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez
zeng. Úgy legyen. Amen! ”
– Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20.
(Forrás: dunaharasztima/Wikipédia)
Az aradi vértanúk emlékére állított 13 kopjafa
(Sepsiszentgyörgy)
Készítette: Balázs Antal
ŐSZI HUSZÁRNAPOK SZENTEGYHÁZÁN
Őszi huszárnapokra hív a helyi Hagyományőrző Huszáregyesület és
a Gyermekfilharmónia Szentegyházasfaluba.
A tizenhárom aradi vértanú emlékére
a helyi hagyományőrző
huszárcsapat már húsz éve hajt zászlót.
Pénteken kezdődik és hétfőn reggel ér véget a 10. Őszi Hadjárat,
amelyet idén (2015.) gróf Mikó Imre 210. születési évfordulójának szentelnek.
A vonuláson részt vesz 120 huszár és 60 szekérnyi utazó: a
szentegyházasfalvi rezesbanda, a Hüpürcsös táncosai, vitézek, vöröskeresztes
lányok, ifjak, hadfik, huszárlányok, meghívott vendégek korhű ruhában.
Este a közös vacsorát és az emlékérmek kiosztását huszárbál
követi.
cikk:
Továbbá 1848:
1.AZ ARADI VÉRTANÚK - 1849. okt. 6.
2.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai
csatája
3.Trianon 1920. Június 4.
4.Hová temették Árpád fejedelmet?
5.A HARANGOK HALHATATLANSÁGA (a harangok, melyek
ágyúkként zengtek tovább)
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-harangok-hivatasa.html
6. Madéfalvi veszedelem:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/madefalvi-veszedelem-250-evfordulojara.html
7. A pozsonyi csata:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam: