KALMÁROK
A kalmárok (Teuthida) a fejlábúak (Cephalopoda) közé tartoznak.
Őseik, az őskalmárok még páncélos állatok voltak.
Átlag testméretük 40 és 100 centiméter között volt.
Legnagyobb ellenségeik a Plesiosaurusok és az őscápák voltak.
Sok kalmár veszélyeztetett, mivel tömegével halásszák a Mexikó
és az USA partjainál.
Húsuk finom és fehérjedús.
Az indiai őslakosok egyik kedvenc eledele a kicsi, még alig
megszületett kalmár.
Legtöbb fajuk az Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él.
Rendszertani besorolásuk:
Ország: Állatok
(Animalia)
Törzs: Puhatestűek
(Mollusca)
Osztály: Fejlábúak
(Cephalopoda)
Alosztály: Belsővázas
fejlábúak (Coleoidea)
Öregrend: Tízkarú polipok
(Decapodiformes)
Rend: Kalmárok (Teuthida)
Alrendek:
†Plesioteuthididae
Myopsina
Oegopsina
A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:
Myopsina
A Myopsina az alrendbe 2 család tartozik:
Loliginidae
Australiteuthidae
Oegopsina
Az Oegopsina az alrendbe 27 család tartozik:
Ancistrocheiridae
Architeuthidae
Bathyteuthidae
Batoteuthidae
Brachioteuthidae
Chiroteuthidae
Chtenopterygidae
Cranchiidae
Cycloteuthidae
Enoploteuthidae
Gonatidae
Histioteuthidae
Joubiniteuthidae
Lepidoteuthidae
Lycoteuthidae
Magnapinnidae
Mastigoteuthidae
Neoteuthidae
Octopoteuthidae
Ommastrephidae
Onychoteuthidae
Pholidoteuthidae
Promachoteuthidae
Psychroteuthidae
Pyroteuthidae
Thysanoteuthidae
Walvisteuthidae
Bizonytalan helyzetű:
Parateuthis tunicata
Akadnak köztük óriásiak és egészen aprók is.
Két legnagyobb fajuk, a gigászkalmár (Mesonychoteuthis
hamiltoni) 14, az óriáskalmár (Architeuthis dux) 13 méter hosszúra is megnőhet,
a legkisebb pedig alig éri el a 2 centimétert.
Nyolc egyforma hosszú karjuk, és
két nagyobb visszahúzható végtagjuk van.
Fejükhöz képest nagy a szemük, és
kitűnő a látásuk.
A mai kalmárok természetes ellenségei a barrakudák és a cápák.
Legfőbb ellenségük mégis az ember.
Az immunrendszerük nagyon erős.
Vadászat során nem csak a fényük, hanem a gyorsaságuk is
hasznukra válik.
A kalmárok is tintafelhőt bocsátanak ki, ha megtámadják őket,
majd gyorsan elúsznak.
A kalmárokat régen ,kalamájóknak' nevezték.
Fő táplálékai
a kisebb halak, csigák és kagylók.
Sok fajuk csoportosan vándorol, de vannak magányosan vándorlók
is.
A legjobban ismert kalmárfajok közül a legelterjedtebb a
közönséges kalmár,
a legritkább az atlanti hosszúszárnyú kalmár.
Az anyakalmárok mindig a mély vizekben hozzák világra utódaikat.
Az utódok egy burokból jönnek a világra, amely az ellés után
leválik a kifejlett példányról.
Ez csak a nőstény egyedekben található meg.
Ebben a burokban fejlődnek ki a kis kalmárok, amely a szüléskor
szó szerint kifordul az anyából.
Egy példány akár 2 000 000 utódot is a világra hozhat.
A kicsik már maguktól táplálkoznak.
A kalmárok nagyon különböző módon mozognak,
ha lassan vagy
gyorsan kell úszniuk.
Amikor vadásznak, vagy menekülnek és
gyorsan kell mozogniuk,
akkor
lökhajtással
viszik magukat előre.
Az állatok vizet szívnak a köpenyüregükbe, amely körülveszi a
testüket, majd a tölcséren keresztül nagy nyomású vízsugarat fecskendeznek ki,
amely az ellenkező irányba tolja őket.
Amikor lassan haladnak,
akkor úszóik nyugodt, hullámzó
mozgásával hajtják magukat előre.
Úszók segítségével előre és hátra is haladhatnak.
Ha az állat magasabb vízrétegekbe akar emelkedni, mindig
rézsútosan tartott testtel, rendszerint teste hátulsó részével előre emelkedik
fel s csak ritkán fejjel előre.
Alábukás
alkalmával mindig a fej irányában mozog.
A test hossztengelye nyugodt úszás avagy lebegés közben mindig
vízszintesen fekszik.
Ellenségei elől a tölcsérből kilökött vízoszlop lökőerejének a
felhasználásával
menekül,
teste hátulsó részével előre, úszóit a hasoldalára
csapva.
Ezek a menekülő mozdulatok esetleg olyan hevesek lehetnek, hogy
az állat
kirepül a vízből
és fellendülhet valami arra járó hajó fedélzetére.
Meneküléskor a tölcséren kilövellt vízbe festékanyagot is enged,
ami az ellenség látását megzavarja.
Mondaviláguk
A kalmárokhoz sok monda, legenda fűződik.
Óriási tengeri
szörnyek, mint a kraken lehúznak a mélybe nagy hajókat is.
Ma már tudjuk hogy ilyenre a ma élő óriáskalmár nem lenne képes.
Talán a legnehezebb információt szerezni a kalmárokról.
Megfigyelésük nehézkes, hisz a mély sós vizekben élnek.
A kalmárt nevezik még kalamárnak, kalamájónak vagy loligónak,
neve az olaszok nyelvén calamaro vagy calamaio (tintahordó).
Legtöbb fajuk az
Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él.
- A család leggyakoribb tagja a közönséges kalmár (Loligo vulgaris
Lam.).
Úszói a testnek körülbelül a hátulsó kétharmadát foglalják el és együtt
megközelítőleg romboid alakot alkotnak.
Karjai közül az első pár jelentékenyen rövidebb a többinél;
fogókarjai mintegy másfélszer oly hosszúak, mint a törzse, kiszélesedett
végükön négy sorban ülnek a nagyon különböző nagyságú szívókorongok.
Színezetének jellemző vonása, hogy túlnyomó benne a pompás csillogású
kárminpiros szín.
Csak ritkán ér el jelentékenyebb nagyságot; közepes nagysága, a
fogókaron kívül, 20 cm-re rúg; a nőstény valamivel nagyobb.
A Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti részén nagyon
közönséges, de néha eltéved az Északi-tenger déli részébe is.
Az év minden szakában található, de különösen ősszel, amikor
nagy csapatokban vonul.
Csapatai rendesen apróbb halak rajait követik, mert azokból
táplálkozik.
- A közönséges loligónál jóval nagyobb termetű az északi loligó
(Loligo forbesi Stp.).
Gyakori az Északi-tengerben és gyakran beléje jut a halászok
varsáiba.
Színe még szebb, mint a megelőző fajé, pirosa kevésbé éles.
Az Egyesült Államok keleti partjai mentén, szaporodás céljából,
évenként április végén óriási tömegekben jelenik meg az amerikai loligó (Loligo
pealii Les.), ahova egyébként egy hal (Alosa menhaden) tömegeit kíséri csak.
- Az európai partok mentén honosak még apróbb, többnyire az
Acrololigo Gpe. nemzetségbe tartozó fajok is.
Ezeknek a törzse hátrafelé erősen megvékonyodott és gyakran
hosszú hegybe van kihúzva.
- A Sepioteuthis Blv. nemzetségnek, amely - természetesen csak
felületes megtekintésre - mintegy középső helyet látszik elfoglalni a Loligo és
Sepia közt, legismertebb faja a Sepioteuthis lessoniana Fér. et Orb.; ez a faj
Új-Zélandtól kezdve a szigetvilágon keresztül Japánig van elterjedve.
A Kraken
A legenda valószínűleg az óriáskalmártól ered, mely képes akár
15 méterre is megnőni. Egyes feltevések szerint a polip volt a legenda alapja,
persze ezt nehéz eldönteni
még azt is, hogy vajon a lény még mindig létezik-e vagy
egyáltalán létezett-e.
Noha a kraken név soha nem jelenik meg az északi
sagákban, vannak hasonló tengeri szörnyek, mint például a hafgufa és a
lyngbakr.
Mindkét lényt leírják az Örvar-Odds sagában, mint egy óriási pókszerű
lényt.
Máshol is megemlítik a Krakent, pl. Erik Pontoppidan, Bergen püspöke
könyvében (Norvégia természettörténete) részletesen leírja.
Korai források,
beleértve Pontoppidan is, leírják, hogy a kraken lebegő sziget méretű, de az
igazi veszély a tengerészekre nem a lény, hanem az örvény, amit létrehoz, mikor
lemerül.
Ám Pontoppidan leírja, hogy képes megragadni hatalmas
hadihajókat is, s lehúzni az óceán fenekére.
Totemállat
Akinek a kalmár a totemállata,
képes olvasni mások érzéseiben.
Ismerik a testbeszédet maguk körül.
Különlegesen kommunikálnak a
környezetükkel, ez tükröződhet a művészetükben, de akár az öltözködésükben is.
A kalmár üzenete, s segítsége, hogy merüljünk el néha a sötétben
és élvezzük azt, amit az felkínál nekünk.
Akinek ez a toteme általában könnyen elpirul.
A kalmárok a tengeri lényekhez hasonlóan, hatalmas tudással
szolgálhatnak nekünk.
Mivel ezek a lények éjszakai lények, így emberük talán éjszaka
produktívabb, vagy ki kellene próbálnia az éjszakai létet is.
A kalmár jelenti azt is, hogy vágyaidat tartsd rejtve, míg el
nem érkezik az idő, hogy megmutathasd.
Összességében tehát, ha megjelenik az életedben:
Tanulj, mert
feltűnhet életedben egy lehetőség, tanító vagy tanítók.
Viselkedj intelligensen
és nyugodtan.
Figyelj a testbeszédre, mert lehet, környezetedben valaki titkol
valamit.
Élvezd ki a magányt, az egyedüllétet és ne félj a legsötétebb
óráidtól.
Vágyad rejtsd el, mert nem jött még el az idő, hogy megmutasd.
Igyekezz csendesen vágyakozni, mert az előbbre visz, minthogy mindenki tudná,
hogy mit szeretnél.
(Források: Wikipédia/Salem/Alfred Brehm: Az állatok világa,
Kossuth Könyvkiadó, 1995.)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
- GRÁNÁTALMA:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
