CETEK
"A
bálnák és cetfélék a Föld egyik őrző lélekcsoportja.
Dalaik
olyan rezgést hoznak létre mindenhol a Földön, mind az égben, mind a vizekben, mely fenntartja az
életet!
Sőt,
rituáléik ereje, az élet újjászületését hozzák el minden évben, minden létező számára a Földön!"
Isten
és a gondviselés 1.rész:
A fény kozmikus közössége, valamint a cetfélék fénycsaládja
Szeretteim, a kozmikus újrakapcsolódás és lélekébredés ezen
idején valóban tudatossá váltok saját szerepetekre, amit a kozmikus
csillagközösségben, a csillagnemzetek között játszotok. Ti az Új Föld Csillag
képviselői vagytok, a Kék Csillag Bolygóé. E minőségetekben olyan más kozmikus
létezőkkel, civilizációkkal léptek társteremtő együttműködésre, akik a fény
kvantummezőin gyakorolják az együttes teremtést. Itt a legközelibb
kapcsolatként a cetfélék fénycsaládja létezik számotokra, a bálnák és a
delfinek, akik nem csupán a ti csillagfivéreitek és -nővéreitek, hanem a
felmenőitek és utastársaitok is ezen a Föld Csillag Utazáson.
Most a cetek tudatossága tudatos közösségre, illetve
partnerségre lép az emberiséggel azért, hogy együtt segítsék a Föld bolygót a
magasabb tudatosságok csillagkapui felé növekedni. Ti sokan, szeretett emberi
fénycsaládként, elhívatást fogtok kapni a Régiektől, a cetektől, hogy a Föld
Álmát a tudatos és felébredett együttműködés felé mozdítsátok.
A cetek tudatossága egy fejlett csillagászati navigációs
tudatosság. Ők a kozmikus óceán "pilótái", a kozmikus utazás
navigátorai. Ti ebben az emberi inkarnációban szintén sokan a kozmikus utazás
pilótái vagytok, s kezditek érezni, amint szárnyaitok kibomlanak, amikor
felkészültök arra, hogy elfogadjátok a planetáris tudatosság kozmikus
utazóinak, a mindenség új álma álmodóinak szerepét. A cetek tudatossága
támogatni fog benneteket, amikor első "repüléseitekre" indultok a
kozmosz szívébe és a kozmosz álmába.
Arra számíthattok, hogy a bolygón az ébredés energiái egyre
intenzívebbekké válnak. Ám a káosz közepette is találjátok meg azt a mély
kapcsolatot, ami fenn fog tartani és támogatni fog benneteket a változásaitok
és az átalakulásaitok folyamán. Felébredett kozmikus utazókká fogtok válni.
Mihály Arkangyal: A gyémántprizma és a bolygó felébredése
Celia Fenn által közvetítve
Forrás:
http://www.kristaly-lotusz.eoldal.hu/…/2009-juniusi-energia…
A cetek (Cetacea) az emlősök
osztályának egyik rendjét alkotják.
A legújabb genetikai alapú
rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új
rendbe sorolja.
Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra
is külön rendként tárgyaljuk.
A cetek rendjébe tartoznak a bálnák
és a delfinek, valamint a kihalt
Archaeoceti („őscetek”).
A Bálnák és Delfinek
egy rendkívül különleges faj, akik nem férnek bele semmilyen evolúciós megközelítésbe, arculatba és a jobb megértésük végett bemutatjuk nektek őket. Azt tartjuk róluk, hogy ők lelkileg és szellemileg is a legfejlettebb faj a Földön.
Amellett hogy a Föld az emberi lakosságának lett megteremtve, ezeket a Fény csodálatos lényeit ideküldtél messzi-távoli csillagrendszerekből, mint az Isteni Tudatosság Őrzőit és Feljegyzőit az emberi faj támogatására.
Ők a Megvilágosodás Hordozói és már a kezdetek óta ennek a rész-univerzumnak minden lecsökkent tudatosságú életformáiról szereznek tudomást, tapasztalatokat, de nem csak itt, hanem más valóságokban is ezt teszik.
A Föld történetének feljegyzéseit megtestesülve ők hordozzák, de minden bolygóét, naprendszerét és galaxisét is és folyamatosan hordozzák, fejlesztik és visszhangozzák, a Fény frekvenciáit és információit.
Néhány régebbi bölcsesség tanítást is ezek a megvilágosodott Delfinek és Bálnák közvetítéseiből láttak napvilágot, mert nagyon sok információt hoztak a felszínre ezek a Fény robosztus energia-szerverei.
A Delfinek és Bálnák megkönnyítik a kristályos tudatosság energia mátrixának szövését az egész bolygón keresztül. Ez a mátrix lehetővé teszi majd az emberiség számára azt, hogy akik lelkileg készen állnak arra, hogy megtestesíthetik a tiszta szeretettel a Fény rezgésének befogadást egy elmélyültebb infúzión keresztül a sejtes szerkezeteikbe és erőteljesen megtapasztalhatják majd a telepatikus kommunikáció egy sokkal finomabb szintjét.
Mert a Bálnák és Delfinek a Földön élő összes lényt képviselik és az a dicsőséges küldetésük, hogy a Földön fenntartsák a sokkal magasabb szeretet rezgésének áradását a folyékony Aura Mezőkben.
A Szeretet hangjait küldik át a vizeken keresztül és le a föld mélyébe, valamint az egész emberiség számára annak érdekében, hogy egy nagyobb terv szempontjai szerint a tudatosság fejlődése felé mozdítsák el az emberiséget.
Bár ez nem látható abban a formában, amit viselnek, megjelennek.
Olyan hatalmas és csodálatos lények, akik tiszteletet és elismerést érdemelnek tőlünk, és ha be tudjátok fogadni ezt a rezgést, akkor érezhetitek a szeretet energiájuk áradását, ahogy járőröznek az óceánokon és kiárasztják magukból az Isteni Atya/Anya szeretet frekvenciáit, harmóniáját és kegyelmét.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea) Kerr, 1792
Alrendek:
Archaeoceti – kihalt
Sziláscetek (Mysticeti)
Fogascetek (Odontoceti)
Mint minden emlős, a cetek is
levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat szoptatják.
A cetek szárazföldi emlősöktől
származnak.
Az evolúció során kitűnően
alkalmazkodtak a vízi életmódhoz.
Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz
hasonló.
Mellső végtagjaik uszonyokká
alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették.
Gyakorlatilag nincs szőrzetük.
Az emlősök ügetéséből átörökölt, a
gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők
oldalirányban hullámzó mozgásával.
Ennek megfelelően farkúszóik is
vízszintesek.
A cetek nagy termetű állatok.
Testhosszuk kifejlett korukban
fajtól függően 1,2–30 m, tömegük 30–180 000 kg.
Közülük kerül ki a ma élő
legnagyobb állat, a kék bálna.
Kék bálna
A kék bálna szinte kizárólag lebegő
világítórákokat, úgynevezett krilleket fogyaszt, azonban néha evezőlábú
rákokkal (Copepoda) is táplálkozik.
A táplálékként szolgáló
zooplanktonban levő rákfajok óceánokként változóak.
A cetek kicsinyét olykor borjúnak
nevezik.
Nagy ámbráscet borjával
A cetek rendje három alrendre
osztható:
- Archaeoceti:
– A csoport a fogas-
és sziláscetek differenciációjával megszűnt
- Sziláscetek (Mysticeti):
Nincsenek fogaik.
Apró állatokkal táplálkoznak,
amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki
a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák egy része.
Kék bálna
Kék bálna
- Fogascetek (Odontoceti):
Fogaik vannak, halakkal vagy
tintahalakkal táplálkoznak.
Különleges képességük, hogy a
visszhang alapján tájékozódnak.
Ide tartoznak a csőröscetfélék, a
nagy ámbráscet, a törpeámbráscet-félék és a delfinek.
A két ma élő alrend fejlődése
mintegy 34 millió éve vált külön.
Mindkét alrend további családokra
oszlik, összesen több mint 80 fajjal – ezek száma nem egyértelmű, mert bizonyos
csoportokat egyes szakemberek önálló fajnak tekintenek, míg mások csupán
alfajnak.
A körülbelül 80 cetfaj sorrendben
A cetek legkorszerűbb rendszertani osztályozása a következő:
1. - Archaeoceti alrend
Autoceta csoport:
2. - Sziláscetek (Mysticeti)
alrendjébe az alábbi családok tartoznak:
- simabálnafélék (Balaenidae)
- szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)
- barázdásbálna-félék
(Balaenopteridae)
- törpesimabálna-félék
(Neobalaenidae)
3. - Fogascetek (Odontoceti)
alrendjébe az alábbi családok tartoznak:
- ámbráscetfélék (Physeteridae)
- törpe ámbráscetfélék (Kogiidae)
- törpe ámbráscet (Kogia breviceps)
- kis ámbráscet (Kogia simus)
- csőröscetfélék (Ziphidae)
- delfinfélék (Delphinidae)
- disznódelfin-félék (Phocoenidae)
Folyamidelfinek (Platanistoidea)
öregcsaládjába az alábbi családok tartoznak:
Platanistidae:
gangeszi folyamidelfin (Platanista
gangetica)
indusi folyamidelfin (Platanista
minor)
Iniidae:
amazonasi folyamidelfin (Inia
geoffrensis)
bolíviai folyamidelfin (Inia
boliviensis)
Lipotidae család:
kínai folyamidelfin (Lipotes
vexillifer)
Pontoporiidae család:
sósvízi folyamidelfin vagy La
Plata-i delfin (Pontoporia blainvillei)
Squalodontoidea öregcsalád -
kihalt:
Squalodontidae család
Jangcei folyami delfin
A cetek szervezete a vízi életmód
követelményei szerint alakult át.
Mellső lábaik uszonyokká alakultak.
Hátsó lábaik teljesen
elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak.
Farkuk végén a halakéhoz hasonló,
de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki.
A legtöbb cetfajnak hátuszonya is
van.
Bőrük alatt vastag zsírréteg van,
amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál.
Szívük más emlősökhöz hasonlóan két
kamrából és két pitvarból áll.
A fejük tetején levő orrnyíláson át
lélegeznek.
A szilásceteknek két, a
fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van.
A kékbálna orrnyílásai
Amikor az állat a felszínre
emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője
láthatóvá válik.
Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni.
Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni.
Légzésük nem automatikus, emiatt
csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban
marad.
A cetek közül egyes fajok
mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagy testű állatokkal táplálkozó
ragadozók.
A nőstény cetek egyszerre csak egy
utódnak adnak életet, és azt hosszú ideig (egyes fajok több mint egy évig)
szoptatják.
Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van.
Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van.
Az ivarérettséget a cetek általában
későn, 7–10 éves korukra érik el.
A hím nemi szervei a testüregen
belül helyezkednek el, ami úszáskor a közegellenállást csökkenti.
A legtöbb cetfajnál nem alakulnak
ki állandó párok.
A nőstények egy párzási időszak
alatt gyakran több hímmel is párosodnak.
Az újszülött állat farkával előre
jön a világra, ez csökkenti a fulladás veszélyét.
Az anyaállat szoptatáskor aktívan
préseli ki a tejet emlőjéből.
A cetek valamennyien szárazföldi
emlősök leszármazottjai.
A DNS-ek összehasonlítása alapján a
párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a
legközelebbi rokonságban.
A cetek ősei kb. 50 millió éve
tértek át a vízi életmódra.
A filogenetikus rendszertan a
ceteket nem külön rendnek tartja, hanem a párosujjú patásokkal együtt a
Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.
A legtöbb nagy testű cetfaj a
cetvadászat hatására ma veszélyeztetett állatnak számít.
A legnagyobb veszélyben azonban
élőhelyük változása miatt a folyami delfinek vannak.
A delfinek által lakott folyókat
legnagyobb mértékben az ember gazdasági tevékenysége, az öntözés és
energiatermelés céljait szolgáló duzzasztógátak építése veszélyezteti.
Így például a Kínában a Jangce
folyón épülő gátak veszélyeztetik a baiji fennmaradását.
Az Irrawaddy és a Mekong folyókon
épülő gátak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztulását okozhatják.
A nagy testű ceteket évszázadokon
át vadászták olajukért, húsukért, sziláikért.
Az ámbráscetet a beleiben
található, illatszerek alapanyagául szolgáló ámbráért is vadászták.
A 20. század közepére a vadászat
miatt több cetfaj majdnem teljesen kihalt.
A Nemzetközi Bálnavadászati
Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1986-os moratóriumában
határozatlan időre megtiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot.
A moratórium ellenére Norvégia,
Izland, Feröer és Japán ma is folytatják a vadászatot.
Szibéria, Alaszka és Kanada egyes
természeti népei ugyancsak vadásznak cetekre.
A delfinek életét a halászat is
veszélyezteti, mert az állatok véletlenül a halászok hálóiba kerülve
elpusztulhatnak.
A Csendes-óceánon folytatott
tonhalhalászat évente több ezer delfin életét követeli.
Egyes országokban a halászok
húsukért szándékosan is ejtenek el delfineket.
A haditengerészet által mélységi
felderítésre használt eszközök kárt tehetnek a cetek érzékszerveiben, és
pusztulásukat is okozhatják.
Pinokkió történetében Pinokkió
apját, Dzsepettót egy cet nyeli el, és hosszú ideig él a cet gyomrában.
A Biblia többször is említi a
ceteket.
Legismertebb Jónás története, akit
egy nagy hal nyelt le:
Az Úr pedig egy nagy halat rendelt,
hogy benyelje Jónást.
És lőn Jónás a halnak gyomrában
három nap és három éjjel.
És könyörge Jónás az Úrnak, az ő
Istenének a halnak gyomrából.
(…) És szóla az Úr a halnak, és
kiveté Jónást a szárazra.
További említések:
Tenger vagyok-é én, avagy czethal,
hogy őrt állítasz ellenem? (Jób könyve, 7.12.)
Mert a miképen Jónás három éjjel és
három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és
három éjjel lesz a föld gyomrában. (Máté evangéliuma, 12.40.)
Cetek az irodalomban:
Douglas Adams: Galaxis útikalauz
stopposoknak című regényében a delfin a "második legértelmesebb faj"
a Földön (közvetlenül az egerek mögött és az emberek előtt).
Egy ámbráscet is szerepel a
regényben.
Arthur C. Clarke: A delfinek
szigete című ifjúsági regénye ugyancsak a delfinek és az emberek barátságának
lehetőségeit járja körül.
Herman Melville regénye, a Moby
Dick egy bálnavadász és egy fehér ámbráscet harcáról szól.
Robert Merle: Állati elmék című
regénye a delfinek haditengerészeti alkalmazásának lehetőségére és
erkölcstelenségére figyelmeztet.
Szilárd Leó: A delfinek hangja
Cetek a filmekben:
Szabadítsátok ki Willyt!
Flipper
A Sziláscetek (Mysticeti):
A sziláscetek (Mysticeti) a cetek
rendjébe tartozó tengeri emlősállatok.
Fogaik nincsenek.
Apró állatokkal táplálkoznak,
amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki
a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák fajainak egy része.
Szociális és táplálkozási
viselkedésük összevethető legközelebbi szárazföldi rokonaik, a legelő életmódú
párosujjú patások életmódjával.
A legtöbb faj évszakos vándorlást
mutat, fél éven keresztül a hidegebb északi vizekben táplálkoznak, majd fél
évig gyakorlatilag koplalnak a melegebb vizekben, ahol az utódok születése
történik és az utódnevelés.
Csendes - óceáni északi simabálna
Sziláscetek alrendje
Evolúciós időszak: Késő eocén -
jelenkor 34–0 Ma
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Fajok
4 család, 12 faj
Rendszerezés:
A rendszerezés alapja a szilák
mérete és alakja.
A testméretek a kifejlett állatra
vonatkoznak.
- Simabálnák családja (Balaenidae):
Grönlandi bálna (Balaena
mysticetus)
Előfordulás: északi sarkköri vizek.
Nagyság: 14–18 m
Tömeg: 60-100 t
Északfoki bálna, északi simabálna
vagy vizcayai bálna (Eubalaena glacialis)
Előfordulás: Az északi félteke
mérsékelt övi óceáni területei.
Nagyság: 13–18 m
Tömeg: 50-100 t
Déli bálna vagy déli simabálna
(Eubalaena australis)
Előfordulás: A déli félteke
mérsékelt övi és sarkköri vizei.
Nagyság: 11–18 m
Tömeg: 30-80 t
Az utóbbi kettőt gyakran egy fajnak
tekintik.
- Törpe simabálnák családja
(Neobalaenidae):
Törpe simabálna vagy törpebálna
(Caperea marginata vagy Neobalaena marginata)
Előfordulás: A déli félteke
mérsékelt vizei, 30° és 52° között.
Nagyság: 5,5-6,5 m
Tömeg: 3-3,5 t
- Szürke bálnák családja
(Eschrichtiidae):
Szürke bálna (Eschrichtius robustus
vagy Eschrichtius gibbosus)
Előfordulás: A Csendes-Óceán északi
és keleti vizei.
Nagyság: 13–15 m
Tömeg: 15-40 t
- Barázdásbálnák családja
(Balaenopteridae):
Csukabálna (Balaenoptera
acutorostrata)
Előfordulás: Az északi félteke
vizei.
Nagyság: 6,9–10,7 m
Tömeg: 4-10 t
Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
Előfordulás: Minden óceán, kivéve a
sarkkörök vizei.
Nagyság: 13,7–19,5 m
Tömeg: 15-28 t
Trópusi bálna (Balaenoptera edeni)
Előfordulás: Trópusi és szubtrópusi
vizek.
Nagyság: 12–15 m
Tömeg: 12-25 t
Kék bálna (Balaenoptera musculus
vagy Sibbaldius sulfureus)
Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 24–30 m
Tömeg: 100-180 t
A legnagyobb testű ismert állat a
Földön.
Közönséges barázdásbálna vagy
hátúszós bálna (Balaenoptera physalus)
Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 18–22 m
Tömeg: 30-80 t
Hosszúszárnyú bálna vagy púpos
bálna (Megaptera novaeangliae vagy Megaptera versabilis)
Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 12–16 m
Tömeg: 25-40 t
Déli csukabálna (Balaenoptera
bonaerensis)
Előfordulás: Déli félteke vizei.
Nagyság: 6,9–10,7 m
Tömeg: 4-10 t
Fogascetek (Odontoceti)
A fogascetek (Odontoceti) a cetek (Cetacea) rendjébe tartozó
tengeri emlősállatok egyik alrendje.
Ebbe az alrendbe tartozó fajoknak fogaik vannak, halakkal vagy
tintahalakkal táplálkoznak.
Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak.
Ide tartoznak a delfinek, valamint a bálnák közül a nagy
ámbráscet, a törpe ámbráscetfélék és a csőröscetfélék.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
(Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok
(Chordata)
Altörzs: Gerincesek
(Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak
(Tetrapoda)
Osztály: Emlősök
(Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő
emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek
(Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek
(Cetacea)
Alrend: Fogascetek
(Odontoceti)
Flower, 1867
Fajok
10 család, 75 faj
Ámbráscet
Rendszerezés
A delfinfélék, narválfélék és disznódelfin-félék családjainak
fajait, valamint a folyamidelfinek öregcsaládján belüli egyes fajokat
részletesebben lásd a Delfin szócikkben!
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak!
- Delfinfélék családja (Delphinidae)
- Narválfélék családja (Monodontidae)
- Disznódelfin-félék családja (Phocoenidae)
- Ámbráscetfélék családja (Physeteridae)
Nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter
macrocephalus, Physeter catodon)
Előfordulás: Minden óceánban, általában a
partoktól távol.[1]
Méretek: 11–20,5 m, 14-57 t.
- Törpe ámbráscetfélék családja (Kogiidae)
Kis ámbráscet (Kogia breviceps)
Előfordulás: Minden óceánban, a partok
közelében, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 2,7 – 3,4 m, 315–400 kg.
Törpe ámbráscet (Kogia simus)
Előfordulás: Minden óceánban, a partok
közelében, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 2,1 – 2,7 m, 135–275 kg.
Csőröscet
- Csőröscetfélék családja (Ziphidae)
Négyfogú csőröscet (Berardius arnuxii)
Előfordulás: Déli félteke, 30°-tól a sarkkörig.
Méretek: 7,8 – 9,8 m, 7-10 t.
Óriás csőröscet (Berardius bairdii)
Előfordulás: Csendes-óceán, Ázsia és
Észak-Amerika között, Bering-tenger déli része.
Méretek: 10,5 – 12,8 m, 11-14 t.
Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
Előfordulás: Európa, Észak-Amerika között,
Grönlandtól délre.
Méretek: 4–5 m, 1 – 1,3 t.
Ausztráliai csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
Előfordulás: Ausztrália déli partjai és
Új-Zéland körül.
Méretek: 4 – 4,7 m, 1 – 1,5 t.
Ívesszájú csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
Előfordulás: Észak-Amerika nyugati partjai és
Japán vizei, a 30° és 50° között.
Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.
Állas csőröscet (Mesoplodon densirostris)
Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti
partjai és Hawaii körül.
Méretek: 4,5 – 6 m, kb. 1 t.
Antillai csőröscet vagy középfogú csőröscet
(Mesoplodon europaeus)
Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti
partjai körül.
Méretek: 4,5 – 5,2 m, 1-2 t.
Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
Előfordulás: Japán partjai, és környékén.
Méretek: 4,7 – 5,2 m, 1,5 – 2 t.
Hosszúorrú csőröscet (Mesoplodon grayi)
Előfordulás: Déli félteke, 30° és a sarkkör
között.
Méretek: 4,5 – 5,6 m, 1 – 1,5 t.
Kis csőröscet (Mesoplodon hectori)
Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjainál.
Méretek: 4 – 4,5 m, 1-2 t.
Agyaras csőröscet (Mesoplodon layardii)
Előfordulás: Déli félteke, 30°-tól a sarkkörig.
Méretek: 5 – 6,2 m, 1-3 t.
True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
Előfordulás: Főleg az Atlanti-Óceánban,
szórványosan több helyen is.
Méretek: 4,9 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.
Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
Előfordulás: Az Indiai- és a Csendes-Óceán több
helyén.
Méretek: 7 – 7,5 m
Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
Előfordulás: Főleg Közép-Amerika nyugati
partjai, Peru közelében.
Méretek: 3,4 – 3,7 m.
Steineger-féle csőröscet (Mesoplodon
Előfordulás: Észak-Amerika és Ázsia vizeiben a
40°és 60° között.
Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.
Sokfogú csőröscet (Tasmacetus shepardi)
Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjai, illetve a
déli félteke 30° és 50° között
Méretek: 6–7 m, 2-3 t.
Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)
Előfordulás: Minden óceánban, kivéve a
sarkköröknél.
Méretek: 5,5 – 7 m, 2-3 t.
Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
Előfordulás: Európa, Észak-Amerika és Grönland
között.
Méretek: 7–9,8 m, 5,8 – 7,5 t.
Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
Előfordulás: Déli félteke, a 29° és 70° között.
Méretek: 6 – 7,5 m, 6-8 t.
Bahamonde-csőröscet (Mesoplodon bahamondi)
Előfordulás: Chile nyugati parti vizein.
Méretek: 5 – 5,5 m.
Perrin-csőröscet (Mesoplodon perrini)
Előfordulás: Csendes-Óceán északi vizei.
Méretek: kb. 4 m.
Ismeretlen csőröscet (Mesoplodon sp.
"A")
Előfordulás: Csendes-óceán, Közép-Amerika
partjai.
Méretek: kb. 5 m.
Folyami delfin
- Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)
Iniidae család
Lipotidae család
Platanistidae család
Pontoporiidae család
- Squalodontoidea öregcsalád
Squalodontidae család - kihalt
Anatómia
Fogazat
Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is
lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.
Légzés
A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén,
kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb
légzőnyílása.
A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel
kell jönniük levegőt venni.
Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhang-képzés
A fogascetek ultrahangos érzékelése
A fogascetek másodpercenként kb. 800 irányított hangot
bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül.
A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az
alsó állkapocs-csontban lévő üregben fognak fel.
Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-,
majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és
vizuális jelekké fordítódik.
Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok
távolságát, méretét és alakját, sőt, sebességét és irányát is.
Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek
alkalmazásával vadásznak is.
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
- GRÁNÁTALMA:
- KALMÁROK:
- CSIKÓHALAK:
- EVEZŐLÁBÚ RÁKOK:
- DELFINEK:
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- A TEKNŐSÖK:
- A KOLIBRIFÉLÉK:
- A SZIKOMORFA:
- A Galápagos-szigeteki óriás teknősök és iguánák:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
