A Szfinxek
A Szphinx (görögül Σφινξ, azaz „fojtogató”) a görög mitológia
oroszlántestű, emberfejű, szárnyas lénye.
Eredete az ókori Egyiptomra nyúlik vissza, ahol oroszlántestű,
madár-, kos
A karnaki Amon templomhoz vezető utat kosfejű szfinxek sora
őrzi
- vagy emberfejű lény.
A Nílus keleti partján a luxori és a karnaki templomegyüttest
összekötő szfinxek útját
III. Amenhotep idején, 3400 évvel ezelőtt építették.
A név származásának egyik magyarázata szerint a Seszep-ankh
(en-Hafré) kifejezés, amely Kephrén fáraó élő képmását jelenti.
A görög mitológiában a Szphinx szárnyas oroszlán, női fejjel
azzal tartotta rettegésben Thébai városát, hogy aki nem tudott felelni a
kérdésére, azt kegyetlenül megfojtotta.
Tüphón, a százfejű óriás, és a félig kígyó, félig ember Ekhidna
gyermeke. Testvérei Kerberosz (a háromfejű kutya, a Sztüx őre, latin Cerberus),
Hüdra és Khimaira.
Híres vendégszereplése Oidipusz tragikus történetéhez köthető,
mivel a Szphinx Thébai városa mellett, a Szphingia nevű hegyen élt.
A monda szerint a hős Oidipusznak sikerült kitalálnia , hogy mi
is a megfejtés.
A feladvány így hangzott:
Reggel négy lábon, délben két lábon, este pedig három lábon jár.
A megfejtés az ember.
Oidipusz rájött,hogy a Szphinx az ember életét egyetlen
napszakhoz hasonlította.
Gyermekkorában az ember négy lábon mászik, az élete közepén,
felnőtt korban két lábon jár, élete alkonyán, pedig már bottal jár.
A Szphinx a helyes válasz hallatán elpusztult.
A leghíresebb szfinxábrázolás az egyiptomi Gízában található
emberfejű Szfinx-szobor.
A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb, és egyben az egyik
legrégebbi szobra.
Oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol, ezzel minden későbbi
ilyen alak (szfinx) prototípusa.
Hozzávetőleg az i. e. 26. században készült, egyidőben az
egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának gízai piramisaival.
4500 éve áll a Nílus völgyének szélén, és mintegy jelképesen
őrzi a piramisokat.
Története során többször eltemette a homok, kiásták már az
Újbirodalom korában, majd a szaiszi időszakban, az újkorban pedig Napóleon
egyiptomi hadjárata idején is csak a fej állt ki a homokból.
Ma teljes méretében látható, a tetejétől a sziklaágyig
megtisztították, ennek azonban az az ára, hogy a sivatagi szél újra erősen
koptatja.
A nagy szfinx ma veszélyeztetett műemlék.
A Szfinx és Khephrén piramisa Gízában Kairó mellett
Az arabok Abu'l Hól néven ismerik, ami azt jelenti:
A rettenet atyja.
Ezt a nevet arab népetimológia hozta létre a kopt ’hol’ vagy ’horun’
szóból, ami viszont az ókori Hór-em-akhet
(görög Harmakhisz – Hórusz a
Horizonton, vagy a Világosság országában)
romlott alakja.
Ilyen módon a Napistennel azonosított uralkodói képmásról volt
szó.
Szárnyas szfinx a Dareus palotából
A SZFINX
Érdekes megjegyezni, hogy az arabok a
Szfinxet ABU HUN névvel illetik.
A Szfinx és a mellette elhelyezkedő piramisok - az aranymetszés szabályai szerint
A Szfinx alatt
Magyarul ez is érthető, hisz az (a)BA ékjelének (X) jelentése is az ősi magyar írásban nemző, teremtő erőt ad.
a csillagok születésének helyét, hasonlóan HUNAB KU névvel illetik, ami nyelvükön anyaméhet jelent, mely ugyancsak a teremtésnek a helye.
(Julius Radics)
SZFINX = HUN
A TATÁRLAKAI - TORDOSI KORONGOK....
...mellett találtak 26 Istenanya (Nagyboldogasszonyunk) szobrocskát is!
A Tordasi 10.000, - a Szentgyörgyvölgyi 7500, - a Tatárlakai leletek 6500 évesek!
"Nem jöttünk mi sehonnét! A
mi Őshazánk a Kárpát - medence!"
- Badiny Jós Ferenc -
A tatárlakai korong és az uruki-szumér kőtábla azonosságai
ELVESZETT AZ A MAGYAR.....
..., aki nem dolgozza ki magában az ő értékeit!
A magyar, a tudás megőrzésére elhívott nép!
Mag őr-nek, és Hon őr-nek lenni (Hunor, Magor két dalia) szakrális feladatunk:
a Föld, a MAG őreiként, és a Föld Hon - Haza - Ház őreiként.
Feladatunk:
a Földön a szívből jövő szeretet,
Szer = Isteni energia = SZER - ELEM áramoltatása.
A magyar nyelv olyan, mint a kőszikla. Nem kér senkitől kölcsön, de van!
Alán = fokos-ég = Az Égi Fokos Népe
Szarmata = királyi föld
Onogur = unog uri = Szumériában, az Úr városában élő nép
Valamikor Szuméria és Egyiptom egybetartozott = A termékeny félhold területe
Egyiptomi hármas: Ozirisz (Atya) – Isis (Anya) – Horusz (Fiú)
Atya (Orion) – Anya (Szíriusz) – Fiú (Nap)
A Gizai piramisok középső (Anya) piramisával áll szemben a Szfinx (Hun).
Az aranymetszés (Fibonacci) szabályai szerint építették a gízai piramisokat, miszerint ezen szabályosság szerint épül fel szent koronánk is!
Ismerkedjünk meg a nevek helyes hangzósításával!
Olvassuk, együtt, magyarul!
Vegyük az ősöket:
ORION = ÚRI HON
OSIR (Egyiptom Főistene) = ŐS ÚR - (szimbóluma a Nap –, a Napatya, Rá vagy Ré)
ISIS (eredetileg ISA/?/ - Osir felesége) = ŐS ŐS (Mindenek Őse) – (Azonos a Földanyával -, csillaga a Vénusz, illetőleg a Szíriusz)
HORUS (Osir és Isis fia) = HOR (magas, kiemelkedő) ŐS – (Azonos a Holddal/?/)
Most nézzük a gízai piramisok neveit:
KHUFU = ÉG(I) FŐ
KHEFREN = ÉG(I) FŐ ÚR NŐ
MENKAURE = MÉN (férfi, aki az) ÉG URA
SZFINX (arabul: Abu Hun = Hun Apu)
Nézzük Egyiptom nevét!
EGIPTA = ÉG(I) APA FÖLD(je) - igazából levezethető a KHUFU névből is, hiszen K = G, F = P (Az egyiptomiak a legősibb szövegeikben még csak a zöngétlen mássalhangzókat jelölték.), Vagyis GHU - PU = ÉG(i) APA (APU), a TA = TA(laj) azaz föld.
Egyiptom nevére vonatkozóan a "Piramisok földje" tökéletes és kifejező!
De mindez csak magyarul érthető meg.
Merthogy, magyarul van.
Az elnevezés teljesen konzekvens a közeli országok nevével SIRIA = ŐS - ÚR - IA (ŐS ÚR FÖLDJE),
JORDANIA = JÓ - ÚR - HONA,
IRAK = ÚR - ÉG(I), azaz ÉG(I) ÚR,
IRÁN = ÚR - HON,
SUMERIA (= SZEMURIA - SZEM = MAG) = MAGARIA = MAG((asságos) ÚR FÖLDJE, stb.
Méretei
A szfinx teljes hossza 72,55 méter, ebből az orra helyétől –
mivel az orr hiányzik – a test végéig 57,3 méter jut, a többi az előrenyújtott
mellső láb. 20,22 méter magas, testét két kőfejtés között fennmaradó
szálkőzetből alakították, amelyhez kiegészítő tartozékokat építettek, ilyenek a
mellső és hátsó lábainak egyes részei.
A gigantikus méretű arc 4,1 méter széles, 5 méter magas, a fül
1,37, a – ma már hiányzó – orr 1,71 méteres volt.
Készíttetője újabban vitatott.
A nagy szfinx, háttérben Hafré piramisával
Korábban egyértelműen Hafré személyéhez rendelték, mivel Hafré
völgytemploma mellett áll, így a feljáró úttal együtt a Hafré-komplexum részét
képezi.
Egyre többen állítják azonban, hogy a szfinx inkább Hufut
mintázza, és az ő idejében készült, Hafré csak felhasználta később a saját
céljaira.
Vasil Dobrev újabban felvetette, hogy az építtető Dzsedefré
volt, aki apjának, Hufunak állított így emléket.
A gízai piramismező térképe a nagy szfinx-szel
4500 évvel ezelőtt, az óegyiptomi IV. dinasztia idején
keletkezett, vagy Hufu, vagy Hafré uralkodása alatt.
Furcsának tűnő arányai vannak: a test elnyújtott.
Eredeti kinézete
A hosszú test valószínűleg annak a következménye lett, hogy a
szobor közepe táján a kőzettestben hatalmas repedés van, emiatt a hátsó lábakat
az anatómiailag pontos helyen nem tudták kialakítani (elvált volna a
szobortól).
A szfinx első ismert felújítása IV. Thotmesz nevéhez fűződik,
aki a két mancs között ma is meglévő nyitott kápolnát építtette.
Ekkor egy szobrot, Lehner szerint feltehetőleg II. Amenhotep
szobrát is odaillesztették a fej alá.
II. Amenhotep temploma úgy épült, hogy hossztengelye pontosan a
szfinx fejére nézzen.
Thotmesz állíttatta az Álom-sztélét ugyanitt.
Az Álom-sztélé IV. Thotmesz idejéből
Hafré völgytemplomának egyik ajtókeret-áthidalójából
A XVIII-XIX. dinasztia folyamán a Hafré-templomegyüttes
elbontását megkezdték, és építőanyagát más építkezéseken használták fel, többek
közt innen származik az Álom-sztélé kőtömbje is.
A gízai piramisok építésének korában, az óbirodalmi IV.
dinasztia idején a Mokattam-fennsík még aktívan művelt kőbánya volt.
Innen származik a helyben felépített piramisok és masztabák
kőanyaga, de feltehetően már a szakkarai és dahsúri piramisok építőanyagának
egy része is.
Az egyiptológia mai álláspontja szerint a szfinx teste két
kőfejtés között megmaradó szálkőzetből készült.
A végén emberfejet kapott, ami egy szintén visszamaradt
mészkőréteg maradék tömbje.
Abban minden mértékadó vélemény megegyezik, hogy az aktuális
uralkodó portréja került rá, az azonban vitatott, hogy Hufu, vagy Hafré.
A szfinx körül egy trapéz alakú területen elegyengették és
vízszintesre faragták a talajszintet.
Nyugatról és északról még mindig a felhagyott kőbánya függőleges
sziklafalai veszik körbe, délen Hafré feljáró útja, keletre pedig a
szfinxtemplom.
Hafré idejében már feltétlenül készen állt, mivel a
völgytemplomhoz vezető feljáró út szemmel láthatóan elkerüli a szfinxet.
A szfinx külön templomot kapott a lábai elé.
Ezt a hármas egységet (feljáró út, völgytemplom, szfinxtemplom)
egyszerre, és úgy tervezték, hogy a legteljesebb mértékben megfeleljen a szfinx
elhelyezkedésének.
Már 1910-ben Uvo Hölscher megfigyelte, hogy a szfinx testét
alkotó kőzet azonos a völgytemplom kőzetanyagával, 1967–70-ben Herbert Ricke
ugyanezt a megfigyelést tette a szfinxtemplommal kapcsolatban.
Ezért feltehető olyan verzió is, hogy a szfinx éppen a templomok
építése során használt kőbánya maradékából formálódott ki.
1980-ban Thomas Aigner geológus 173 darab építőkő rétegződésének
tanulmányozásával Hölscher és Ricke megfigyelését igazolta.
Hórusz Szeme 3.rész - Szfinx a Láthatár Őre
Szárnyas szfinxek
A kialakítás sorrendje így alakult:
A völgytemplom alapköveit a magasabban fekvő rétegekből, tehát
előbb bányászták ki. Ez a fej körüli kőzetréteg;
A völgytemplomot gránitlapokkal leburkolták, majd köré
kerítésfalat emeltek;
Ezután rögtön a szfinxtemplom alapozása következett, aminek
során a völgytemplom északi kerítésfalát elbontották, hogy elférhessen a
szfinxtemplom déli fala;
A szfinxtemplom és a völgytemplom belső falazatát, oszlopait és
egyéb elemeit végül nagyjából egyidőben, ugyanolyan kőanyagból építették fel.
Mark Lehner a fentiekből azt a következtetést vonja le, hogy a
szfinx építtetője csakis Hafré lehetett.
Ezt azzal is megerősíti, hogy a szfinx arcvonásai Hafré
szobraira emlékeztetnek, amit számítógépes analízissel is igazolt.
Az egyik lehetséges építtető,
Hufu egyetlen azonosított szobra a
kairói Egyiptomi Múzeumból
Rainer Stadelmann ezzel szemben úgy érvel, hogy minden bizonyíték
Hufu mellett szól:
Hufu egykori kőbányájának területén áll, a szfinx-portré inkább
Hufura hasonlít, a szfinx fején levő nemesz Hufu szobortöredékét másolja, nem
Hafré szobrait.
Szerinte a tágra nyílt szemű arckifejezés is a Hufu-korabeli
ábrázolásokra jellemző, csakúgy mint a fülek vonalvezetése.
Perdöntőnek ítéli, hogy a szfinxen nincs szakállnak nyoma (a
későbbi kiegészítést leszámítva), márpedig a IV. dinasztiában csak Sznofru és
Hufu nem viselt szakállt.
Már az ókorban betemette a homok.
Az i. e. 14. században IV. Thotmesz ásatta ki, később a XXVI.
dinasztia idején újra kitakarították.
Az i. e. 7. században, majd Septimus Severus alatt az i. sz. 3.
század elején ismételni kellett a műveletet.
A középkor folyamán legtöbbször csak a fej látszott ki a
homokból.
Ez adott lehetőséget arra, hogy a mameluk hadsereg tüzérei rajta
gyakorolják a célzást.
Napóleon a szobor előtt
Egy 14. századi sejk mély barázdákat vésetett rá, mivel a Korán
tiltja az ember ábrázolását.
Az újkorban először 1818-ban, Caviglia ásta ki, de 1886-ban
Gaston Masperonak újra kellett kezdeni, majd 1925–26-ban Baraize, francia
építész irányításával megint.
Ez utóbbi alkalmával már biztosították a homokhordalék ellen,
ezért azóta nem temette be a homok.
Szfinx Görgényszentimrén a kastélykertben
Nevének eredete
Nevének görög eredetéről is vannak elképzelések, de mivel az
óegyiptomi nyelvből is ismert olyan szókapcsolat, amelyből létrejöhetett,
valószínűbb ez a verzió.
Ez pedig a seszep ankh, ami élő képmást jelent.
(Figyelembe veendő, hogy az attikai görög nyelvjárások
többségében a ph betűkapcsolat nem f-ként, hanem p+h-ként olvasandó.)
Alan Gardiner vetette fel először, hogy a szfinx név
kapcsolatban lehet a seszep ankh (en) Atum kifejezéssel (Atum élő képmása),
amit a későbbi időkben Egyiptomban a szfinx megnevezésére használtak.
Maga a seszep ankh kifejezés már az Óbirodalom korától ismert,
és valószínűleg a seszep (el- vagy befogadni, megkapni) szóból ered, ezért az áldozati
és fogadalmi képmásokra alkalmazták.
Atum isten, a Befejezett, a földön oroszlán képében jelent meg,
mint Aker, az ősi istenség.
Néha kettős oroszlánként ábrázolták, aki egyszerre volt Atum és
Ruti, egyben utalva a teremtésmítosz azon változatára, ahol Atum Su és Tefnut
létrehozója.
Az oroszlánjelképek nemcsak Egyiptomban, de szerte az ókori
Közel-Keleten egyfajta államhatalmi jelentést hordoztak (lásd például az
asszírok oroszlános kapuit, az oroszlánvadászat királyi jelentőségét, stb).
A szfinxtemplom udvaráról nézve a Hafré-piramis és a
Hufu-piramis úgy keretezi be a szfinx fejét, ahogyan azt a horizont jelentésű
hieroglif jel két fényhegye ábrázolja, amint a Napkorongot övezik.
A Nagy Szfinx mellé telepített hangszórókból minden nap hallható
az a téves információ, miszerint Hérodotosz nevezte volna el.
Hérodotosz azonban nem látta a Szfinxet és egyetlen szóval sem
említi.
Az első nem-egyiptomi, aki megemlítette, Caius Plinius Caecilius
(idősebb Plinius) volt.
Szfinx kapuk Anatólia közepén - Alacahöyük - Ancient Explorers
A szfinxtemplom
A szfinxtemplomot Emile Baraize csak 1925-ben találta meg,
miután a 15 méter magasságú törmelékhegyet elhordták.
Padlója 2,5 méterrel mélyebben helyezkedik el a szfinx
talajszintjénél.
Az egyiptológia csak következtet, amikor azt állítja, hogy e
templomot a szfinx számára emelték, mivel nemcsak a templomot, de magát a
szfinxet sem említi egyetlen óbirodalmi szöveg sem.
A Középbirodalom korában keletkezett Westcar-papirusz már a
templom felújítását mutatja be.
A templom részben elvágja a völgytemplom északi részét, részben
annak északi kerítésfala helyére épült.
A szfinxtemplom Hafré halotti templomának koncepcionális
másolata, annyi eltéréssel, hogy nem 12, hanem 10 darab királyszobor állt
benne.
Padlójának burkolata alabástrom, a mészkő pilléreket vörös
gránittal burkolták.
A szfinxtemplom egyedülálló módon két darab, egy keleti és
egy nyugati szentéllyel rendelkezik.
Megtalálták a fejét a már korábban feltárt két fej és szárny
nélküli szfinx egyikének a régészek
a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz - Kr.e.
356-323) makedón uralkodóhoz köthető monumentális sír harmadik kamrájában az
észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében.
Hatása
Ez a második legrégebbi ismert szfinxábrázolás.
Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy az összes későbbi
egyiptomi szfinx-szobor ennek, a hatalom jelképévé vált ábrázolásnak az
utánzása.
A szfinx a görög mitológiába is beépült.
Alternatív elmélet
Egy közkeletű mai alternatív elmélet azt állítja, hogy a Nagy
Szfinxet legkevesebb
13 000 évvel ezelőtt építették.
Erre egyetlen valódi, tudományos érvet tudnak felhozni, mégpedig
azt, hogy a Szfinx testén víz okozta eróziós nyomok (a lefolyás apró csatornái)
találhatók.
Egyiptom éghajlata i. e. 8000-től kezdve száraz, sivatagos, így a
4500 éves szobron nem alakulhattak volna ki ilyen eróziós nyomok.
Az elméletet elsősorban kronológiai megfontolások cáfolják:
a Szfinx egyszerre épült a gízai piramisokkal, valamint Hafré
völgytemplomával és a Szfinx-szentéllyel.
Ezt a geológia adatai is megerősítik.
Következésképp vagy fel kell tennünk, hogy a gízai piramismező
és a templomok is legalább 10 000 évesek, vagy helytelen az elmélet.
A piramismező dátumának módosítása azonban az egyiptológia
álláspontja szerint nem lehetséges, mert minden eddigi tudományos eredmény azok
4500 éves
(± néhány száz év) korát erősíti meg.
Sőt vannak olyan tudósok, akik a piramisok korát még ennél is
közelebb kívánják hozni a mához (David Rohl, Heribert Illig) különböző
érvekkel.
A 12 000 éves Szfinx elméletének cáfolata pedig a ma már ismert
készítési módban rejlik:
a két kőfejtés között kihagyott szikla valószínűleg természetes
törésvonalak mentén alakult ki, és a természetes módon kiformálódó tömb ihlette
az alkotókat a szobor létrehozására.
A tömb teteje, valamint az oldalát ma alkotó egykori hasadékok
12 000 évvel ezelőtt is a felszínen voltak, illetve ki voltak téve az esővíz
lefolyásának, annak eróziós hatásainak.
Ilyenformán a vízerózió nyomai csak azt bizonyítják, hogy a
Szfinx melyik mai részei voltak szabadon a szobor elkészítése előtt is.
Az élet virága - a kínai Fu kutya és a szfinx őrzik a tudást
Hórusz Szeme 4.rész - Az Élet Virága
A kínai szfinx kultúra - Hongshan
Eredetéről két elmélet létezik.
- Az elfogadottabb szerint Hafré,
a IV. dinasztia fáraója építtette az i. e. 25. században.
Ezt többek között azzal bizonyítják, hogy a Szfinx arca a
megszólalásig hasonlít Hafré más ábrázolásokon látható arcához.
Önmagában ez gyenge érv, mivel az óegyiptomi emberábrázolások
sok esetben nagyon hasonlítanak egymásra.
A másik bizonyíték az a forrás, amelyet Hafré írnokai jegyeztek
le a fáraó piramisának (a három gízai piramis közül a második legnagyobbnak,
Hufu (görögül Kheopsz) fáraóé után) építéséről.
Ebben leírják hogy a „fenséges fáraó” hogy építtette a Szfinxet,
hogy az őrizze a piramisát.
A pakisztáni Hingol Nemzeti Park területét őrzi ez a Szfinx,
amelyet szintén a szél és az eső alakított ilyenre (?)
- A másik elmélet zavarosabb és sokkal kevesebb elfogadható
bizonyítékunk van rá, hívei szerint azonban ezek nehezen cáfolhatók.
Eszerint a Szfinx már több, mint tizenkétezer éves, vagyis
nagyjából kétszer olyan idős, mint az egyiptomi civilizáció.
Ezt azzal bizonyítják, hogy a Szfinx felszínén olyan eróziós
nyomokat találtak, amelyeket erős és gyakori esőzés okoz.
Márpedig ilyen legutóbb tizenkétezer éve volt Egyiptomban.
Ezen elmélet hívei az előző elméletet azzal is cáfolják, hogy
több forrás van arról, hogy Hafré csupán kiásatta a homokba süllyedt Szfinxet,
mint arról, hogy ő építtette.
Az elmélet híveinek egy része azt vallja, hogy a Szfinxet az
atlantisziak építették, és ehhez szervesen kapcsolódik az Atlantisz-legenda
valósságának kérdése is.
Az egyiptológia álláspontja szerint a Szfinxet kétségkívül Hafré
építette.
Az „Atlantisz-elmélet” által említett kiásás a Westcar-papirusz
szerint valójában egy templom felújítása volt.
Tudjuk azt is, hogy a gízai piramisok nagyrészt helyben
bányászott mészkőből készültek.
A Szfinx teste valójában két kőfejtés között megmaradó egyetlen, óriási
természetes kőtömb, amelynek erózió által formált alakja ihlette az
oroszlánalakot, amelyhez kiegészítésképp rögzítették a Hafrét ábrázoló portrét,
valamint a lábakat.
Ez megmagyarázza a 12-15 ezer éves erózió-nyomokat is, hiszen
Hafré korában a testet alkotó kősziklához gyakorlatilag nem nyúltak hozzá.
Szfinx egy etruszk sírból
A másik nagy kérdés a Szfinxszel kapcsolatban annak szerepe és
rendeltetése.
- Az első elmélet hívei szerint egyetlen célja Hafré fáraó
emlékének fenntartása és sírjának őrzése.
- A második elmélet és több laikus szerint a Szfinx egy amolyan
csillagászati óra.
Az óegyiptomiak már jóval az európaiak előtt csillagképekre
osztották az eget és azokkal mérték az időt.
Megfigyelték például, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes
irányba „forgó” gyűrűbe rendeződnek, és
két különböző gyűrűn lévő csillagkép 25
920 évenként kerül egymáshoz viszonyítva azonos állásba.
Hitük szerint amikor a kos és a Herkules csillagkép egymás
fölött áll pont a Szfinx előtt, és pont azon a ponton kel fel reggel a Nap,
eljön a
szeth tepi, a világvége.
Ekkor hatalmas természeti katasztrófák söpörnek végig a Földön
és elpusztítanak mindent.
Ez az esemény tehát 25 920 évenként következik be.
Szerintük egy ilyen szeth tepi okozta Atlantisz elsüllyedését.
Az óegyiptomi naptár szerint a legújabb ilyen világvége
valamikor a
21. század közepén következik be.
A Szfinx elhelyezkedése a Földön
Mágneses mező
Ley - Hartmann vonalak
A nagy kozmikus katasztrófa, a nagy özönvíz, minden nagy
kozmikus év végén következik be, vagyis 25920 évente.
- Hórusz Szeme 3.rész - Szfinx a Láthatár Őre - video:
A Bucsecs hegyi szfinx
A keletkezéséval kapcsolatos fenti elmélet cáfol minden
gyakorlati célt és megfontolást, mivel a tájolás és helyzet a szikla
természetes állapotából adódott.
Hafré óbirodalmi szfinxe sokáig egyedülálló maradt, míg a
Középbirodalom idejében az oroszlántestű és emberfejű ábrázolások gyakorivá nem
váltak.
Szfinx a bécsi Belvedere Palota bejáratánál
Budapest - Operaház előtt
Szegeden
Az Újbirodalom korában a szfinx már általános díszítőelem.
Továbbá:
- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- Mi is a Lélek?:
- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A harmadik szem:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Különös fények a Pilisben:
-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html
- A dimenziókapuk létezése:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!
- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:
- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:
- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:
- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:
- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:
- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:
- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:
- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:
- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:
- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :
- SICAMBRIA – Spiriteve írása:
-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html
- CSILLAGÁSZAT:
- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:
- Ica - a faragott kövek:
- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:
- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:
Gábor Kati
blog oldalam:
