1848. március 15.
a sarokkő
"Jöhet bármi, Te mindig tudd, hogy;
Áldott itt e Föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.
Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.
Így lesz ez örökké..."
Csézy - Ez az otthonunk
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori
történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
Magyarország:
Batthyány Lajos
Kossuth Lajos
Tábornokok:
Asbóth Sándor
Aulich Lajos
Bem József
Bethlen Gergely
Csapó Vilmos
Damjanich János
Henryk Dembiński
Dessewffy Arisztid
Gábor Áron
Görgei Artúr
Guyon Richárd
Kiss Ernő
Klapka György
Kmety György
Knezić Károly
Kosztolányi Mór
Lahner György
Landerer Lajos
Mednyánszky László
Móga János
Nagysándor József
Perczel Mór
Petőfi Sándor
Szemere Bertalan
Táncsics Mihály
Török Ignác
Vasvári Pál
Vécsey Károly
Vetter Antal
Vidos József
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai:
1848–49-es forradalom és szabadságharc előzményei
Mi történt? - Közvetlen előzmények:
A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik.
Kossuth március 3-án beszédet mondott.
Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar
kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom
egészének.
Ezt az alsó tábla el is fogadta.
Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen
István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a
felső táblát.
Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom.
Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.
A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket.
Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak
elhatározzák, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.
Az afelett való határozást, hogy e kérvényt az országgyűlésnek,
vagy az országos ellenzéki választmánynak nyújtsák be, a március 14-én délután
tartandó gyűlésre halasztották.
Eközben érkezett Pestre a hír, hogy Bécsben 13-án kitört a
forradalom és a bécsi tanuló ifjúság petícióját az országgyűlési rendekkel
elfogadtatta;
e hír hatása alatt, midőn a gyűlés (a szónokok Klauzál Gábor,
Nyáry Pál, Irinyi
József voltak) az utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal
elégedetlen ifjúság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetése alatt a Pilvax-kávéházba
ment és ott a Közvélemény asztalánál elhatározta, hogy másnap, azaz 15-én
reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot:
"Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és
egyetértés.
1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Pesten.
3. Évenkénti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereget
6. Közös teherviselést.
7. Az úrbéri terhek megszüntetését.
8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenlőség alapján.
9. Nemzeti bankot.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat
ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon.
12. Kivánjuk az uniót Erdéllyel.
Egyenlőség, szabadság, testvériség."
Jelen voltak: Petőfi, Jókai, Bozai Pál, Bulyovszky Gyula,
Vasvári Pál, Sükei I., Telepi György, Hamary Dániel és még néhányan.
Gyülekezési helyül a Pilvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés
idejéül reggeli 8 órát.
Petőfi megígérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ír és
azt maga fogja elszavalni.
Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A helytartótanács elfogadott minden követelést.
A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés
határozatait Ferdinánddal jóváhagyassa.
A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között
szentesítette.
Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten.
Vezetője a radikális ifjúság volt.
Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók
voltak.
Írók ,akik politizáltak, politikusok, akik írtak.
Mindegyiküket jegyzi az irodalom történet.
A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA - Wass Albert
(részlet)
(részlet)
"...4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted
fia.
Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr.
Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti
meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik.
Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.
5. Ki bántja a magyart: téged is üt.
Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed.
Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást.
Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is. ..."
Teljes anyag itt:
Hazánkban akkor lesz minden magyar embernek jobb élete, ha olyan
vezetői és képviselői lesznek, akik rendelkeznek az Őstudással!
(A definíciót ezzel kapcsolatosan, lentebb találja.)
Weöres Sándor: A teljesség felé
AZ ŐSTUDÁS
Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak
tevékennyé ébresztése.
Az emberalkatban rejlő őstudás lényegileg mindenkiben azonos,
érvénye teljes. Az őstudás az egyetlen alkalmas alap;
ami rajta alapszik, ronthatatlan, ami elgondoláson alapszik,
szétmálló.
Az őstudás végtelenül egyszerű, olyannyira, hogy szavakba nem is
foglalható. Megegyezik vele minden, ami szükséges, nyugodt, szilárd;
ellentétben van vele minden, ami csábító, izgága, hemzsegő.
Tíz hadsereg, száz pénzesláda, ezer okirat védettje elpusztul;
amit az őstudás birtokosai minden segítség nélkül létrehoznak,
megmarad.
Aki a lényében rejlő őstudást önmaga számára meghódította,
mindent elért, ami emberileg elérhető; az élet és halál csak felületesen
sebezheti, lényegében sérthetetlen és teljes.
Anyaország - Magyarország - Józsa Judit alkotása
Heltai Jenő
Szabadság
Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is aki pőre.
Tudd meg : szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle....
Szabad akar maradni mindörökre.
Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd !
Tudd meg : szabad csak az,
Aki oly áhítattal mondja ki,
Mint Istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, és élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb akarsz lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.
Czuczor Gergely - Riadó
Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villámra fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnok bíborát.
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,
Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk,
Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
A föld talpunk alatt s fejünk felett az ég,
Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,
S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszúért!
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Tiporva szent jogunk, szent harccal ójuk azt,
Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt,
A zsarnok torán népek vigadjanak,
A nép csak úgy szabad, ha ők lebuktanak.
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Elé, elé, jertek haramiahadak,
Kiket nemzetbakók reánk uszítanak,
Temetkezéstekül, ti bősz szelindekek,
Helyet dögész vadak gyomrában leljetek.
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Szívünk elszánt keserv, markunk vasat szorít,
S csatára milliók imája bátorít,
Ó drága véreink, vagy élet vagy halál,
De szolganépre itt zsarnok nem talál.
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Vitézek, őrhadak, fogjunk búcsúkezet,
Iszonytató legyen s dönt? ez ütközet,
ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
Él még a magyarok nagy Istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
PETŐFI SÁNDOR - A VÉN ZÁSZLÓTARTÓ
Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába',
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.
Ki az a vén zászlótartó ottan
Olyan tüzes lelkiállapotban?
Szemem rajta kevélyen mereng el:
Az én apám az az öreg ember!
Az én apám e vén zászlótartó.
"Vészben a hon!" elhatott a nagy szó
Elhatott kórágyához, fülébe,
S mankó helyett zászlót vett kezébe.
Vállait egy kínos élet gondja,
Betegség és ötvennyolc év nyomja,
S ő feledve minden baját, búját
Ifjak közé hadi bajtársúl állt,
S kit eddig az asztaltól az ágyba
Alig-alig bírt elvinni lába,
Ellenséget űz mostan serényen
Ifjusága régi erejében.
Mi vitte őt háború zajába?
Hiszen neki nincsen gazdagsága,
Mit féltene, mit védnie kéne,
Hogy ne jusson ellenség kezére.
Annyi földet sem mondhat övének,
Melyben egykor koporsója fér meg,
S mégis-mégis viszi lobogóját
Azok előtt, kik a hazát óják.
Ép azért ment, mert semmivel sem bír;
Küzd a gazdag, de nem a hazáért,
Védi az a maga gazdaságát...
Csak a szegény szereti hazáját.
Édesapám, én voltam tenéked
Ekkoráig a te büszkeséged;
Fordult a sor, megfordult végképen,
Te vagy mostan az én büszkeségem.
Érdemes vagy a cserkoszorúra!
Alig várom, hogy lássalak újra
S megcsókoljam örömtől reszketve
Kezedet, mely a szent zászlót vitte.
És ha többé nem látnálak téged?
Látni fogom fényes dicsőséged;
Könnyem leszen sírodnak harmatja,
S híred a nap, mely azt fölszárítja!
Erdőd, 1848. október 17-22.
Magyar címeres patrontáska Szabadságharc stílusában:
A csákó
az első olyan fejfedő, ami kifejezetten katonai viselet volt és
amely a polgári divat változásait követi később;
mikor a civilek például magas cilinderben járnak, a katonai
csákó is magas lett.
18,5 cm magas, felső átmérője 5 cm-rel nagyobb, mint az alsó,
ami pedig a fejmérethez igazodott.
A csákó formáját keskeny és vékony falapocskákból hordószerűen
összeállított váz adta, amit abroncsként körbefutó drótkarikák tettek
ellenállóbbá a kardvágásokkal szemben.
48-as huszár
A vázat az ezredet jellemző színű posztóból készült bevonat
borította.
Hátsó részén félkör alakú, felhajtott bőrellenzővel, amit
eredetileg le is lehetett hajtani a tarkó védelme érdekében.
A tiszti csákó szemernyőjét 1,3 cm széles aranyhímzés, az
illesztéseknél pedig aranyzsinór díszítette.
A csákó alsó pereméhez rohamszíj csatlakozott.
A felső peremet - attól 1,3 cm-re - közel 3,5 m hosszú sárga -
fekete zsinór övezte, amit hátul egy toló gyűrű tartott össze.
A fölös zsinórhossz karikába szedve a csákó jobb oldalán, a
felső szegélyhez
erősítve csüngött, a két végét rojtokkal ellátott lapos,
kerekded fonadék (barátcsomós vitézkötés) díszítette.
A tisztek csákóján a díszítések aranyfonálból készültek.
A feketével átszőtt aranyzsinór - vitézkötésen túl
aranyláncocskák is
ékesítették, amelyek végeit aranyozott oroszlánfejek tartották a
csákó oldalain.
A csákó homlokrészén sárgaréz gombhurok nyúlt le, amely félgömb
alakú gombot tartott, s ez 8 cm átmérőjű, sugárszerűen
sajtolt sárgaréz kokárda (tarajka) középpontját képezte.
A kokárda 2 cm-es középrésze fekete volt.
Nemzetőr ruházat
A tiszti csákón a kokárda és a gombhurok rézlemez helyett
aranypaszományból készült.
A csákó felső részén futottak körbe a rendfokozatokat jelző
paszományok.
A káplár 2,6 cm széles sárga gyapjúpaszományt hordott, a két
szélén fekete szállal átszőve.
Az őrmester paszománya kétszer olyan széles volt (5,2 cm),
közepén egy fekete csíkkal.
A hadnagy és a főhadnagy hasonló paszományt hordott mint az
őrmester, de aranyszövésűt.
A százados paszományáról (5,2 cm széles) hiányzott a középső
fekete csík.
A törzstisztek (őrnagy, alezredes, ezredes) csákóját a századosi
paszomány alatt (5,2 cm) még egy 2,6 cm-es paszomány övezte.
1837 mintájú, huszártiszti szablya, a pengében 1848. márc. 13,
14, 15 savmaratott felirattal, eredeti hüvely h: 102 cm:
Huszárok a Nyergestetői emlékműnél!
"Az egyik legszebb és legmeghatóbb magyar történelmi
emlékhely... Tanulság (lehetne) a mának is..." - Aczél Péter László
"Kárpát-medence szinte egész területén találunk olyan
emlékhelyeket, amelyeket bízvást nevezhetünk szentföldnek.
Hazájukat védő magyar katonák vére tette azzá, akik az utolsó
percig nem adták át a magyar földet a mégoly nagy sereggel érkező idegeneknek,
osztrákoknak, oroszoknak vagy bárki másnak.
Az emlékhelyek egy részét csak a helyiek és a környék népe ismeri,
miután mindent megtettek annak érdekében, hogy az utódok elfelejtsék, nehogy
példa kerekedjen a hősök nyomán." - Nagy Ferenc
-
Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
-
AZ ARADI VÉRTANÚK - 1849. okt. 6.
Forrás:
domonyi.aries.hu/Őseink
Hagyatékai, Örökségünk
A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez!!
Magyar kokárda - Székely kokárda - Harci székely kokárda
HORGOLT KOKÁRDA
(Kép: Jolimama munkája http://www.meska.hu/Shop/index/15457)
EGYEDI KOKÁRDÁK
EGYEDI KOKÁRDÁK
(Kép: Anya - Lányai kokárdák)
Továbbá:
1. AZ ARADI VÉRTANÚK - 1849. okt. 6.
2. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája
3. Trianon 1920. Június 4.
4. Hová temették Árpád fejedelmet?
5. A HARANGOK HALHATATLANSÁGA (a harangok, melyek ágyúkként
zengtek tovább)
6. Madéfalvi
veszedelem:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/madefalvi-veszedelem-250-evfordulojara.html
7. A pozsonyi csata:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
