NAGYBÖJT
(a katolikus kultúrkörben)
A nagyböjt (latinul Quadragesima, az Érdy-kódexben
negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos
előkészületi, bűnbánati időszak.
Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való
felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén.
A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a
bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az
ember Isten iránti szeretetét.
A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése
is.
A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény
hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám (Jézus nyilvános életében
végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában;
40 napig tartott a vízözön;
40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában;
40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt
megkapta a Tízparancsolatot;
Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak,
Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.)
A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti
böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért
a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi
naptárban.
A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a
keresztény ünnepkörben.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti
vasárnapon.
Virágvasárnap - Fecske Orsolya alkotása
A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő,
vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról):
hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.
A nagyböjti időszakra eső vasárnapok nagyrészt introitus
zsoltáruk első soráról kapták latin nevüket:
Invocavit („Hozzám kiált…”)
Reminiscere („Emlékezzél…”)
Oculi („Szemeim…”)
Laetare („Örvendezz…”)
Judica („Ítélj meg…” - feketevasárnap)
Palmarum („Pálmák…” – virágvasárnap)
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá;
a 7. században alakult ki a szerdai kezdőnap.
A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem
ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és
tojást.
A lila a 13. század óta számít a bűnbánat színének.
A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés
volt.
Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban –
tehát naponta csak egyszer, naplemente után.
Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt
péntekjein csak hét búzaszemet ettek.
Régen a hittanulók (katekumenek) ekkor készültek fel a
keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével.
Húsvét vigíliáján (nagyszombat éjjel) keresztelték meg a
katekumeneket, s az ókorban minden évben csak ezen a napon kereszteltek.
A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített:
szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő
(ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.
szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő
(ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14 évnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst.
Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila (viola).
Sok keresztény közösségben – így a katolikus egyházban – az
egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az örömöt kifejező alleluja.
A templomokat nem díszíti virág.
A katolikus egyházban ennek az időszaknak egy sajátos
szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének megjelenítése.
Liturgikus hagyomány, hogy nagyböjt ötödik vasárnapjától
(feketevasárnap) a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a
főoltár képét violaszín lepellel eltakarják.
A 40 napos nagyböjt dátuma évente változik, a húsvét dátumától
függően.
2015-ben a 40 napos húsvéti előkészületi időszak február 18-án
kezdődik, és március 29-én ér véget.
Mi a böjt?
A böjt valamilyen áldozatvállalást jelent, amelynek segítségével
a keresztény hagyományok szerint az ember megtisztul, megváltást kér a bűnei
alól, és megszabadul az addig felhalmozott terheitől.
Bár akármilyen örömforrás önkéntes és megvonásában
megnyilvánulhat, a nagyböjt alatt mégis a részleges böjt az elfogadott, amikor
a hívők a kijelölt időszak alatt egyáltalán nem vesznek magukhoz húst vagy más
állati eredetű táplálékot, semmilyen formában.
A farsangi időszak utáni 40 napos böjti időszak a keresztények
életében arra szolgált, hogy a sok mulatozás és eszem-iszom után megtisztulva
várhassák Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét, vagyis a húsvétot.
Hamvazószerda és virágvasárnap
A nagyböjt első napja a katolikus hitvilág szerint a
hamvazószerda,
„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel"
Fejemen szent hamu,
szívemben bűnbánat,
kerülöm Teremtőm
egy ideje házad.
Mindig más a fontos...
Tenni, menni, élni,
megszegett parancsra
feloldást remélni.
Pedig időnk véges,
porrá leszünk mi is.
Vállamon keresztem,
vegyétek fel ti is!
(Sági Erzsébet verse)
(Sági Erzsébet verse)
...ami a farsangi időszak lezárulása utáni első nap, és idén (2015) február 18-ára esik.
Ezt a húshagyó kedd előzi meg: ilyenkor lehet utoljára húst
enni, mielőtt hosszú megvonásba kezd az ember.
Húshagyó kedd, a farsang utolsó napja.
A farsangi szokások csúcspontja
hagyományosan ezen a napon van.
Bár a nagyböjt 40 napig tart, ez valójában kevesebb, mert a
vasárnapok még ez alatt az idő alatt is kivételt képeznek: ilyenkor ugyanúgy
lehet húst enni, mint addig.
Virágvasárnappal zárul a közel hathetes időszak, és ugyanezzel a
nappal megkezdődik a nagyhét.
Idén március 29-én lesz a virágvasárnap - mint
mindig, pontosan egy héttel húsvét vasárnapja előtt.
Miért pont 40 nap?
A 40-es számnak nagy jelentősége van a keresztény
hagyományvilágban: Jézus és Mózes is ennyi ideig böjtölt, Jónás 40 napnyi
kegyelmet adott a niniveieknek, a zsidó nép pedig 40 évig vándorolt.
Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig
tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.
Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz
jelképes küzdelmének a megjelenítése.
A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy
a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó
farsangi napra –
farsangvasárnapra,
farsanghétfőre
és húshagyókeddre ("a farsang farka")
– vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt
kezdete.
Az ezt követő nap a torkos csütörtök.
Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk
kereplőkkel helyettesítik.
Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak.
Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek.
Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz
növényi ételeket.
Továbbá:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Hargita:
- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
- A pozsonyi csata:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Az utolsó Táltos:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
- Pünkösd:
- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
- CSABA KIRÁLYFI:
- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
- MIENK VAGY ERDÉLY:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A magyar népviselet és a szakrális geometria:
- Népi játékok:
- Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
- Wass Albert: Egységes magyarság
- Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér):
- Wass Albert - Az utolsó Táltos:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html
- Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html
- A Magyar - Mag őr:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-mag-or.html
- Az én népem - a székely nép:
- A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
- Péter – Pál napja az aratás kezdete:
- László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
- Szent Márton a néphagyományban:
- November - Szent András hava:
- Az őrségi = ősrégi jelkincs:
- Miklós - napi hagyományok itthon:
- Téli népszokások:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A karácsonyfadíszek jelentése:
- Karácsony - a kerecseny ünnep:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/karacsony-kerecseny-unnep.html
- Szilveszteri és újévi népszokások:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/szilveszteri-es-ujevi-nepszokasok.html
- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:
- HAGYOMÁNYAINK ÚJRAÉLESZTÉSE A KULCS - Spiriteve írása:
- Székelykapuk és kopjafák:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
