A MAGYAROK TUDÁSA: 2014. 07. 20.

2014. július 25., péntek

RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink

RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM

- Turáni népeink -

Szkíta harcosok lelet - Jézus előtti 4. sz.

Szkíták:

Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül)

"A Királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok".

A szkíta leletek stílusazonosságai

Nem könnyű meghatározni kik is voltak az igazi szkíták, mivel a kifejezést a külsőleg hasonló, bár különböző népek megjelölésére használták.

A Szkíta egy hős nép, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél.

A pártusok történelme és művészete :

A Pártus birodalom szkíta.

Szkíta Anyahita aranydísz a Kul Oba kurgánból

Jézus Urunk édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt és így az „emberfia" az eddig ún. „názáreti Jézus" - PÁRTUS HERCEG az Adiabene királyi ágból.

A korai kereszténység igaz történetét nem lehet megírni a Pártus Birodalom politikai és vallási körülményeinek alapos ismerete nélkül.

Ugyanis:

A Pártus Birodalom Kr. e. 256-tól Kr. u. 326-ig, a mai Irak és Irán területét töltötte be és időlegesen a mai Palesztina és Szíria is hozzátartozott.

A Pártus Birodalom

Jézus tanítványai - az Apostolok - mind „Keleten", Ázsiában - tehát itt,

a Pártus Birodalom területén - hirdették Jézus Urunk igéjét.

Feltétlenül hatalmas egyházpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a zsidó-kereszténység tudatosan elkerüli az Apostoloknak itteni működését és munkásságukról részletes tudósítást nem ad és írásaikat nem ismerteti.

Szkíta sisak a Fekete tenger környéki területről

Senecca Lucius Annaeus (Kr. u. 3-65.) írásából:

A „Római Birodalom" háromszor támadta meg hódító szándékkal a Pártus Monarchiát és „háromszor" maradtak holtan, legyőzötten a római légiók a csatatéren.

Ezek a pártus győzelmek, illetőleg római vereségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a rómaivá lett zsidó-kereszténység történetírói igyekeznek a Pártus Birodalomról minél kevesebbet tudósítani és azt a keveset, amit közölnek, azt is a pártusok kárára teszik.

Nem lehet véletlen tehát az sem, hogy a korai kereszténység történetének ismertetésében az „eltitkolás", „elhallgatás" és a „másítás" főképpen és elsősorban az ellen indult meg, ami az Adiabene névhez kapcsolódik.

Hiszen láthatjuk, hogy 2000 év után, csak MOST értesülünk (a régi „kiátkozás" veszélyét magunkra véve) arról, hogy Jézus Urunk édesanyja Adiabene pártus királyi hercegnő volt és így az „emberfia" az eddig ún. „názáreti Jézus" - PÁRTUS HERCEG az Adiabene királyi ágból.

Az Adiabene királyság idején - a királyi hatalom legfőbb és hivatásszerű működése arra összpontosult, hogy Jézussal - a Pártus Herceggel - a Földön véglegesített „Fény-vallás" legyen az alkotmányos uralkodás és boldog élet indítéka és biztosítója."

SZKÍTA LELETEK

Az iraki - bagdadi központi bank alatt található kincsek egyike, az arany korona (8th and 9th century B.C.)

, melyet az 1980-as években tárták fel Ashurnasirpal II. király palotájában,
az ősi asszír fővárosban,
Nimródban,
Észak-Irakban:

Anyahita istennővel

További itt talált kincsek:

A szkíta leletek többségét az un. kurgánokban (halomsír) találták:

A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei.

Szkíta temetkezési kurgán

A kurgán kultúra elhelyezkedése

A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot.

A kurgán török-tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése sírhalom.

Szkíta fésű a Szolokha-kurgánból

A szkíta művészet stílusát erősen befolyásolták az asszír, urartui és később a görög mesterek, akik műveik készítésekor alkalmazkodtak a szkíta igényekhez.

A legkorábbi hatások Mezopotámiából származtak a Kr. e. 7. század végén, 6. század elején.

Kurgán - Dávid Júlia festménye

A kurgánokban talált tárgyak (aranyedények, arannyal borított fokos, arany párduc) már felmutatják a szkíta állatstílus csaknem minden elemét:

spirálokba csavarodó agancsú fekvő szarvas, kőszáli zerge, párduc, madárfejek.

Szkíta szarvas lelet - Jézus előtt 400 - 380

Alán - oszét kincs - csodaszarvassal

Szkíta aranypárduc lelet

Irán - Jirofti civilizáció több mint 3000 éves lelet

Az állatok testét nagy felületekkel ábrázolták.

Ekkor még nem alakították át az egyes állatokat, később azonban előfordult, hogy a szarvasagancs kosfejben végződött.

Az ötvösmunkákon gyakran látható a világosság és a sötétség mitikus küzdelme.

A Kr. e. 5. és 4. században a görögök hatása volt erőteljes a fekete-tengeri kikötőknek (Olbia, Pantikapainon) köszönhetően.

Az ebből a korszakból származó leletek egy része egyenesen görög alkotás.

Megjelenik az állatok átalakítása, a combokon spirális díszek, a test hátsó része gyakran 180°-kal elfordul.

Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas

Jelentős leletek ebből az időből a vettersfeldei lelet, a csertomlyki ezüstedények és a Solocha-kurgán tárgyai.

Vettersfeldei lelet

Vettersfeldei lelet/Solokha

Vettersfeldei lelet

Ulski lelet

A Magyarországról előkerült emlékek közül világviszonylatban is jelentős a zöldhalompusztai lelet és a tápiószentmártoni aranyszarvas.

Tápiószentmártoni aranyszarvas

Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas

MINIATŰR PIRAMISOK EMELKEDNEK A SZTYEPPÉN...

A tuvai halomsírok...

A közép ázsiai Tuvában, a cárok völgyében járunk.

A szkíták legendás lovas népe, itt helyezte nyugalomra egyik fejedelmét.

Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból

"Szkíta aranyszarvas" (80X 110 olaj farost ) Dávid Júlia festménye 2003.)

Ebben a távoli völgyben, több, mint 1000 halomsír (kurgán) található.

Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból

Számos aranylelet árulkodik a csodásan fejlett kultúrájukról!

Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból

video:

A szenzációs tuvai halomsírok - 2002 - szkíta fejedelmi kincsek:

https://www.youtube.com/watch?v=5zq_E7WJESM&feature=share&fb_ref=share

Arany hun-szkíta lelet a tuvai halomsírokból

A Kr. e. 4. század végén az állatábrázolás ornamentikává alakult vagy geometrikus alakká egyszerűsödött.

A következő évszázadban a szkíta művészet helyét a szarmata művészet vette át Európában.

Szarmata harcos

Szarmata korona

Ázsiában, az Altaj vidékén azonban a Kr. u. 2-3. századig tovább élt.

Szkíta leletek:

Szkíta kincsek

Szkíta leletek – szarvas, griff - Jézus előtt 5. század

A Kul Oba szkíta királyi temetkezésén talált arany-ezüst ötvözetű váza jelenetei

A FRÍGIAI (SZKÍTA) SAPKA

A frígiai sapka kisázsiai eredetű, a félsziget Phrügia nevű tartományának lakói viselték,

...majd amikor a perzsák, Nagy Sándor hódításai után pedig a makedónok elfoglalták ezt a vidéket, e jellegzetes viselet elterjedt egész Ázsiában.

Mithrasz

Pártus - szasszanida sisak

Olyannyira jellemzővé vált ez a sapka az ázsiai emberre, hogy idővel az ázsiai származás jelképe lett.

A kazah madjarok

Mithrasz

Ezért aztán a nőrabló trójai Pariszt is ilyen fejfedővel ábrázolták egyes görög szobrászok, mintegy jelezve nem európai mivoltát.

Parisz

Gyakran a szabadság sapkájának is nevezik.

A tibeti lámák

Hawaii

Szkíta kincsek - Fejdíszre varrható díszítőelem - Arany doboz fedelén gránátalmával

Szkíta szőnyeg

Tóth Tibor torgaji kutatásai a magyarok nyomában

Azt, hogy torgaji kutatásainak eredményéről magának Tóth Tibornak mi volt a személyes véleménye, jelzi 1966-ban megjelent előzetes beszámolójának címe:

Az ősmagyarok mai relictumáról, valamint a tudós antropológus 1991-ben bekövetkezett halála után a családja által az óbudai temetőben felállított sírjának felirata:

„Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de kutatói lelkesedéstől vezetve bölcsőjét kereste és találta a magyar népnek”

cikk:

http://julianusbaratai.blog.hu/2016/11/06/benko_mihaly_madijar_kazak-magyar_vagy_mohamed_profeta_baratja?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

Szagai "madijar" (magyar) sírfelirat, Torgaj-kapu, Kazahsztán

(Forrás: Bíró András)

Kazak értelmező szótár MAGYAR és MAZSAR szócikke

A GONDI NÉP

(Turáni népeink)

A Dravida nyelvcsalád tagja.

A nyelvcsalád eredete vitatott, elfogadottnak tűnik, hogy a dravida népek
nem őshonosak Indiában,
a beszélők népnevei alapján hegyvidékről származhattak.

A 20. század végén előtérbe került az uráli nyelvcsalád, illetve az altaji nyelvekkel való kapcsolatuk kutatása.

Az Indus-völgyi civilizáció kialakulásában játszottak jelentős szerepet, majd innen migráltak fokozatosan India délkeleti térségeibe.

Gondi tartományt találhatunk Iránban.

Az iráni Szaszanida Birodalom határai egészen az Indus - völgyéig terjedtek!

Máris összeáll a kép, honnan is érkeztek Indiába a gondik.

IRÁN = ÚR - HON
SUMERIA SZEMURIA - SZEM = MAG) = MAGARIA = MAG(asságos) ÚR FÖLDJE

ASÓKA KIRÁLY...

(Turáni népeink)

...volt az, aki Nagy Sándor hadjárata után egységbe fogta Indiát.

Birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette.

Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár).

India közepét a Dekkán - fennsík borítja:

Asóka király élete végén szent életet élt.

Az Asóka csakrája a dharmacsakra, a tankeréknek, a dharma kerekének egyik ábrázolási módja.

A keréknek 24 küllője van.

India zászlaja Asóka Nap kerekével

A csakra kerekén lévő 24 küllőnek a következők a jelentései:

Szeretet

Bátorság

Türelem

Békesség

Kedvesség

Jóság

Hűség

Gyengédség

Önkontrollálás

Önzetlenség

Önfeláldozás

Igazmondás

Becsületesség

Igazság

Irgalom

Könyörületesség

Alázatosság

Empátia

Szimpátia

Isteni tudás

Isteni akarat

Isteni morál

Áhítatos istenfélelem

Isten jóságába vetett remény/bizalom/hit

Asóka csakrája több emléken szerepel, ezek közül a legnevesebb Asóka oroszlános szobra, és az Asóka oszlopfő.

Manapság legtöbbször az Indiai Köztársaság nemzeti lobogójának középen tengerkék színben fehér alapon látható.

ASÓKA ÁLMA

Amikor Asóka Király, a harci elefántjai élén hódító útjára indult Kalinga ellen, egy ősz öregember állta vala útját, szakadt köntösben, nyomorult állapotban.

Külsejével ellentétben villogó,élesen hatoló tekintettel nézett farkasszemet Asókával.

Az császárelefánt megtorpant, és mint egy megigézett, megszelídített szilaj paripa engedelmeskedett az Agg parancsoló tekintetének.

Ugyanakkor, mint a sebes folyó vize a gátnál megmeredt a százezer fős sereg is.

A Király leszállt az elefántjáról, tekintetét a látóhatáron túlra visszanyúló lovasságra vetette, és ezt követően az aggastyán szemébe nézett.

Százezer szempár rejtve követte kettőjük néma eszméjét.

Az Agg eltávolodott a seregtől, az Indus felé indulva.

Asóka pedig követte.

Ashoka - Bagin Nangaru festménye

Amint az ösvényen, a folyó közelébe értek, az öreg lehajolt, és egy Lótuszvirágot vett fel.

Ezt Asókának a köntösére erősítette.

Amint leértek a folyóhoz, kulacsába vizet merített, ivott, Asokának nyújtotta, és amint emez is szomját oltotta, a kulacsot Asóka derékövére erősítette.

Visszaindultak a hadsereghez.

Ugyanazon az ösvényen mentek, viszont most az aggastyán egy marék földet vett fel, ezt egy kicsi puha bőrzacskóba helyezte, bekötötte a zacskót, és Asóka nyakába kötötte.

Amint visszaértek a pihenő hadhoz, Asóka levágott egy tincset a hajából, lehúzott egy éktelen gyűrűt az újjáról, a tincset a gyűrű köré csavarta, ezt pedig ráhúzta a tőrkésére, és átnyújtotta az Aggastyánnak.

Rettenetes porfelhőt hagyott maga után a százezer fős sereg, az Aggastyán a sziklaszirtről követte a távolodó hadat.

40 évvel később, egy oszlopra szanszkrit nyelven írt felirat tanuskodott a nemzet hőse diadalsorozatáról.

A gyűrűbe sodort hajtincs ott díszelgett a sírkövön.

A SUMÉREK SZERINT - "AHOGY FENT, ÚGY LENT"

A sumérok szerint minden földi, világi dolog az égi mintát követi, az igazit, így a földön minden csak másolat vagy tükörkép, mindennek meg volt az ellenpólusa az égben.

Sumér életfa

Vallották a világ egységességét és körforgását.

Nagyon jellemző gondolkodásukra - vagy tudásukra?, döntse el mindenki maga -, hogy a fej és a rabszolga szavuk ugyanaz volt (sag), míg az "isten" (dingir, digir) szavuk jelentése: döntéshozó, a világ mozgatója.

Hitük szerint (is) az isten (Enki) (más mítoszban a hét anunnaki, későbbi akkád változatban Marduk) teremtette az embert, hogy dolgozzon az istenek helyett és szolgálja őket.

A halál utáni életben a bibliai értelemben vett Paradicsom gondolata idegen volt tőlük, csak az Alvilág (Arallu/Arullu vagy Kurnugéa) létezett az ember számára élete után.

Mindenkinek megvolt a maga személyes védőistene (lamasszu vagy másképp sédu), egyfajta őrangyala, akinek neve is volt.

Jogi és vallási szempontból egyaránt ismerték a bűn fogalmát.

A suméroknak köszönhetjük...

az első írásrendszert, a kocsikereket (tömör korongból készültek, melyekkel a tengely is együtt forgott), a sört, a kör 360 fokra osztását, a szögszámítást, a naptárt, az idő hónap és nap beosztását, az első mértékeket, a civilizált világban ők vetették meg a csillagászat alapjait, és később magas fokra fejlesztették, ismerték és használták a helyi érték fogalmát, a matematikát, algebrát, a varázslás és mágia alapelveit.

A sumérok állattenyésztéssel, a csatornák mentén földműveléssel foglalkoztak.

A név kimondása teremtőerejű, mágikus.

Ami nincs megnevezve, az nem is létezik.

A szó tehát teremtőerővel bírt, amennyiben a megfelelő meghatározást/formulát használták.

A szóval teremteni és pusztítani lehet, egyáltalán nem képletesen, hanem valósan, az anyagban.

Abszolút hittek a sorsban, az előre kijelölt útban, a végzetben, de hittek abban is, hogy ez nem megváltoztathatatlan.

A sokat emlegetett sorstáblák rovott kövek voltak, amit a mellkasukon hordtak.

Hogy milyen alkalmakkor viselték csak sejthetjük.

Időnként életsorsukért, végzetükért egy-egy isten elé járultak, talán akkor készítették a sorstáblát, mikor megkapták az egy-egy időszakra vonatkozó útmutatást a papok által és így azt jelentette, hogy eleget tett kötelezettségének, hogy istene ismeri nevét, meghatározta a sorsát, és ő ennek az akaratnak behódolt, istene által kijelölt sorsát éli.

A KAUNAKÉSZ

A sumérok jellegzetes viselete volt az ún. kaunakész, mely halpikkelyszerűen vízszintes sávokba rendeződő báránybőrből készült szoknya volt, térdig, esetleg lábszárközépig ért.

A Sumér Lagasi táblán a gatya viselet Ur - Nansét és családját ábrázoló tábla

...és a magyar kanászok bő gatyája

A pecséthenger:

Jellegzetes sumér eszköz.

Az írás megjelenésével párhuzamosan jelentek meg Dél - Mezopotámiában.

(Később természetesen a környező népek is átvették és használták.)

A puha agyagba nyomták, végiggördítették, mely lenyomatszerű képet adott.

Sumér pecsétlőhenger lenyomat

Az egyiptomi Narmer király palettája, a sumérrel azonos mintával

Uruk városa:

A világ első sumérek lakta városállama volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál, melyet a világ egyik első irodalmi hőskölteménye is megörökítette.

Nimród Király a Mecsek felett, Melegh Rózsa felvétele

GILGAMES

A Gilgames-eposz elmeséli Mezopotámia királyának, a kétharmadrészt isteni, egyharmadrészt emberi eredetű Gilgamesnek a történetét.

Anyahit leánya Éa, aki egyedüli beavatottként Kaltes asszony népével tudta a kapcsolatot tartani, és képes volt gondolat átvitelre.

Feladata volt az Öröktűz őrzése.

Éat nevezték Kisboldogasszonynak is.

Éa unokája, Gilgames (kr.e. 3578-ban született, Arpach néven) volt, Uruk királya. Anyja Gisgali aranyasszony volt, apja az isteni származású Anu, így Gilgames kétharmad részben Isteni eredetű.

Éa ősanya a Turujsassal csípette meg Gilgames háta közepét, mivel az nehezen akart a világra jönni.

A csípés hatására az világra pottyant és a Turujsas szellemi ereje révén sebezhetetlenné vált.

A csípés helyén négylevelű lóhere formája volt látható.

Erről a jelről váltak felismerhetővé későbbi utódai.

Az Égiek, Istár istennő tanácsára elrendelték, hogy sok gyermeket adjon a világnak, az emberek műveltsége és haladása érdekében.

Az Égi származású Arpach a rajcsúrban a Jób nevet vette fel, majd hősi mivoltában elnyerte a Gilgames nevet.

Gilgames 16 karátos beavatottként született, de élete végére hűségének és helytállásának köszönhetően 24 karéjos beavatottá vált.

25 gyermeket mondhatott utódjának.

Több utódja oroszlánnak született.

„Azt akarom az Égiektől, hogy hősies harcom eredményeként az utódaim mindig megtalálják a békességhez vezető utat.

Égi adományként lássanak a jövőbe!” – mondta Gilgames.

Megalapította az Árpád (Gilgames)-házat is, akik az első évezredben, Gilgames halála után a Tigris melletti Arpacban laktak.

Az Umma és Szavárd vidéki úzok Árpádnak nevezték.

Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek!

cikk:

http://magyarno.com/ujraertekelik-az-arpad-kort-a-szenzacios-bugaci-leletek/

Ezáltal Magyar elődeink Gilgames leszármazottak voltak, annak ellenére, hogy Suméros Bothon, Haboshon, Kenya, Magadi, Nagyfog, Lugulanda, Lagos, Rabati közbeiktatásával kerültek a Van-tó, vagy a Kaukázusi Magyarka környékére.

Az Arvisura szerint a magyar királyok pajzsába innét került az oroszlán.

Gilgames jelű beavatottak születtek, akiket már gyermekkorukban felfedeztek.

Gilgames jelű volt pld. Álmos vezér, Árpád, I. Zoltán, Pósa, Rozsnyó, Szent László, Lam herceg, I. András, András herceg…

Attila fővezér (413-453) temetésén, halotti énekében énekelték, hogy

„Napsugárban, Holdsugárban, Kéklenyércnek Szentvasában, nyugodjon a Gilgames-vér csillaga!”

Gilgames szobor - Sidney - Ausztrália

AZ ékiratok szerint (a Biblia említette), Nimród azonos Gilgamessel /G/IS-DU-BÁR, de mind a sumír ékiratos táblákon, mind az asszírok által összeszerkesztett Gilgames eposzok többféle ékjellel írták, a nevét, és többféleképpen hangzósították.

Az ókorban számos nép hagyományában szerepel.

Nimródról - Kis Kapu összeállítása

Gilgames jelentése: A NAPISTEN FOKOSÁNAK HŐSE

A KIS - ÁZSIA BIRODALOM megalapítója, és sok más városé/Sinea, Akkad, Nippur, Ninive, Uruk......../

Neki tulajdonítják Uruk híres városfalának felépítését.

A város méretét és szépségét dicsőítve - „Ő rakatá a bekerített Uruk erős bástyafalát is" - ez a korai eposz teremti meg az ókori világ különös hagyományát, egy civilizáció irodalmi felmagasztalását, amely végül túléli magát az említett civilizációt is.

Kiemelkedő jelentőségű volt a város két szentélykörzete:

a Kulaba, melyet An égistennek szenteltek, és Inanna szerelem- és termékenységistennő – későbbi, akkád eredetű nevén Istár – lakhelye, az Éanna.

Archaikus szöveg egy agyagtáblán - Uruk

Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.

Lelőhelyük legnagyobb részben az uruki Éanna-körzet, ezen kívül Urukban máshol és a környező településeken is előfordulnak.

Uruk kori gazdasági agyagtábla Kr. e. IV. század vége

Egy másik Uruki kőtábla értelmezése:

A tábla csillagképei

Az örökkévalóság jelképe, a dzsed oszlop

A tatárlakai korong és az uruki kőtábla azonos jelei

Az Éanna azért jelentős feltárási helyszín, mert az Uruk-kor végén (Uruk-IV) a templomkörzetet elhagyták, helyére csak

részben épültek lakóházak (Uruk-III), de Uruk hanyatlásával és területének csökkenésével ezek is hamarosan megszűntek lakóövezetnek lenni, így a templomkörzet gyakorlatilag érintetlenül, ráépítkezések nélkül maradt fenn.

Ezért az uruki szövegek ugyan egyedülállóak a maguk területén, de ezt valószínűleg jórészt a leletmegőrződés körülményeinek köszönhetik.

Uruki papkirály - Kr.e. 3300

Az emberiség első királyi városa Kis volt, a város első uralkodója hatalmas dinasztiák megalapítója, kiknek székhelyei a következő királyi városokban voltak: Uruk, Ur, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.

I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából már nem csak mezőgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézművesség, és a tudás központjai lettek.

I.e 4.000 körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.

I.e. 3.500-3.000 körül el is érte fejlődése csúcspontját.

Uruki váza i.e.4. évezred

Az első sumer városok területén, a mai Irakban, valamikor bővelkedett a víz, a Éden-t is 4 folyó határolta, ebből mára 2 kiszáradt, csak műholdképekről deríthető ki a régi meder mindkét folyó esetében, mélyen a homok alatt.

I.e. 2.000 körül alakult ki a mai száraz, sivatagi éghajlat, részben ez is okozta a sumer társadalom szétesését.

A sumer leírások arról számolnak be, hogy a szervezettséget, egységességet az istenektől kapták ajándékba és „me”-nek nevezték.

Az istenek közül Enki a tudós rendelkezett a városalapítás, szervezés, azaz a társadalom létrehozásának tudásával.

Ő elsők között érkezett a Földre, és minden telep létrehozásában irányító szerepet töltött be.

Eridu, Enki a tudós isten városa:

Eridu, Enki a tudós isten városa

Nippur város térképe:

Nimród és Inanna lelet:

Inanna, Nimród, Életfa, Oroszlán, Bárány, Hal, Madár, Víz, Föld, Levegő...

Nimród és Inanna lelet - pecsét henger lenyomat - Sumér Uruk kori

Az agyagtábla sumér pecséthengerrel készült.
A tábla, így a történet négy irányból olvasható:

Fentről a madár és Inanna alakja jelenik meg amint az éltető vizet hozza.

Lentről az életfa és Nimród a földből kelnek ki.

Jobb oldalon a két irányba néző Nimród köti össze a történetet...

MÉDIA

A közös gyökerek!

Média zászlaja

Szkíta-hun-magyari-médek utódainak a kurdoknak a zászlója

Média (ó-persa mada, a. m. középső ország), fontos ókori tartomány Belső-Ázsiában, melynek határai voltak északon a Kaspi-tó, keletre Pártusország és Hirkánia, délen Szuziána és Persis, nyugaton Assziria és Örményország.

A mai földrajz szerint tehát megfelelne Aszerbeidján és Ghilan, továbbá Irak Adsmi tartományoknak.

viselet

A huszonkétmillió kurd a világ egyik legnagyobb olyan nemzete, amely nem önálló állam keretei között él.

Kurdisztánt jogilag nem ismerik el, politikai határai nem léteznek.

Négyszázötvenezer négyzetkilométernyi területén a mai Törökország, Irak, Irán, Szíria, Libanon, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán osztozik.

Tíz–tizenkét millió kurd él Törökországban (az ottani népesség 20%-a), öt-hat millió Irán területén (10%), négymillió pedig Irakban (23%).

A kurdok által lakott terület Törökországtól az Iráni-felföldig, az Araráttól a Tigris és az Eufrátesz közti területig, vagyis az ókori Mezopotámiáig húzódik.

video:

https://www.youtube.com/watch?v=8hHMwCE3ECU&feature=youtu.be

video:

https://www.youtube.com/watch?v=c2puP_TYiis&feature=youtu.be

(Forrás: Kisharsány/valóság)

PANNÓNIA - PANNONOK

Az egykori Média (mai Irán), és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt.

Ki volt ez a kapcsolattartó népesség?

A név már mindannyiunk számára ismert: ők a pannonok.

Róluk kapta a Dunántúl – Pannónia – a nevét.

Ők birtokolták ezt a területet, egészen a kelták megjelenéséig.

A méd mágusok a Kr.e. V. sz. idején a perzsák előretörése és térhódítása miatt kénytelenek elhagyni az egykori Média területét.

Regölyben 2011-12-ben volt egy nagyszabású feltárás, amelynek az anyagát most már jelentős mértékben sikerült feldolgozni.

A feltárt halom mintegy 2700 éves tárgyi leletei Közép-Ázsia, az ókori Kelet, Itálián belül főként az etruszk területek valamint a Hallstatt kultúra felé mutatnak párhuzamokat.

– Meglepetés volt számunkra, hogy az egészen Közép-Ázsiáig követhető párhuzamok érdekes módon nem a Fekete-tenger északi partvidékén húzódó, a népvándorlások során folyamatosan használt útvonalra utaltak – kezdi az érdekes beszámolót Szabó Géza.

Az útvonal elejét a regölyi leletek alapján Közép-Ázsiától a Kaukázusig jól lehetett követni.

A Kaukázusnál azonban érdekes módon eltűntek a regölyi leletekhez hasonló tárgyak, viszont megjelentek a Kaukázustól, a Fekete-tengertől délre, Kis-Ázsiában.

A hazai és a nemzetközi kutatás számára ez egy teljesen új megfigyelés volt, ennek próbáltak utánajárni az érintett területek felkeresésével.

Első alkalommal, 2012-ben Törökországot járták végig az egykori Urartu, Frígia, Lídia régészeti lelőhelyeit vizsgálva.

Ez volt az első alkalom, hogy magyar régészek kutatással párhuzamos gyűjtésre kiutaztak erre a területre.

cikk:

http://www.teol.hu/tolna/kozelet/europaban-is-paratlan-leletet-rejtett-a-fold-regolyben-609101

Perszepolisz, Iránból:

Perszepolisz, Irán

Perszepolisz, Irán - oroszlánfej

Lamasszusz, az asszír művészet öröksége a perszepoliszi „Népek kapuja” bejáratánál

Mithridatesz

Mithridatesz

…a Pártus Birodalom királya (ca. 195 BC – 138 BC), aki uralkodásának fénykorában kiterjesztette fennhatóságát Baktria Királysága fölé is.

Mithridatesz lelet Iránból

Mithridatesz valószínüleg egyedüli fia volt I. Antiochus.

Nemrut hegy - Törökország – I. Antiochus (Mithridatesz király fia),

és Hercules kezet ráz – Kr. e. 70 - 38

Mithridatesz, Darius perzsa királyi családjának leszármazott fia.

Mithridatesz érme

Türkmenisztán:

Ősi városok a türkmén sivatag homokjába süllyedve

Gonur Tepe

Több mint négyezer évvel ezelőtt Gonur-Tepe erődvárosa egy fejlett indoiráni civilizáció része volt, majd a Türkmenisztán nyugati részében lévő Kara Kum sivatag homokja a 13. századi mongol hódítás óta eltelt évszázadok alatt lassan betemette.

A múlt században szovjet régészek bukkantak rá a város kincseire, azóta az egykor több ezer embernek otthont adó Gonur-Tepe, s virágzó régiója fokozatosan tárja fel titkait a kutatók előtt.

Anyahita

Az igényesen megmunkált bronzkori kézműves termékek tucatjai kerülnek ki a föld alól.

A város iparosai nem csupán arany- és ezüstékszereket állítottak elő, hanem kultuszaik szempontjából fontos csont- és szoborfaragványokat is.

A Gonur-Tepei ősi temető, a legnagyobbak közé tartozik Ázsiában.

A tudósok a mintegy tíz hektáron elterülő temető 2500 sírját tanulmányozták.

A sírok kialakítása, a sírmellékletek egyedülállóak.

Türkmenisztán - Gonur Tepe labirintusai - lelet

A díszes bronztárgyak, faragott kőedények, cserépedények, csontfaragások és kőmozaikok arról tanúskodnak, hogy az ősi Margiana művészete az Indus-völgy, Baktria, Média, Mezopotámia, Szíria, Anatólia és a Földközi-tenger mellékének művészetével egy sorba helyezhető.

Gonur - Tillya Tepe lelet

Az arany, ezüst, bronz serlegeket, csészéket, korsókat és más edényeket finoman kidolgozott geometrikus mintákkal, jelenetekkel díszítették, valamint drágakövekkel, türkiz és karneol-berakással.

A kisebb-nagyobb kő-, kerámia és fémszobrokon mesteri állatábrázolásokat találunk, és a Margush országban tisztelt isteneket és istennőket.

Lóáldozatra vagy lovastemetkezésre utaló fej nélküli lócsontvázat is találtak Gonur Tepén.

Antik erődvárosok Dél-Türkmenisztánban:

Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek

The Bactria–Margiana Archaeological Complex

(or BMAC, also known as the Oxus civilization)

Baktria-Margiana területén lévő történeti emlékek - oxusi civilizáció

A Kézai-krónika egyik forrása, Sevillai Isidorus szerint Nimród alapította Baktriát, ...

...és ő tanította a perzsákat/árjákat a tűztiszteletre – s valószínűleg a szkítákat is, miként erre utalnak az Andronovói kultúra déli kapcsolatai.

Baktria arany kincsei:

Baktria, az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.

Baktria-Margiana területéről

Nevét az iráni nyelvek közé tartozó baktriai nyelvet beszélő népéről kapta.
Afganisztán északi része, a mai Üzbegisztán déli határvonalát adó Amu-Darja (ókori Oxus) völgye és a Hindu-Kus közötti terület, amely Baktriaként (régészeti körökben Oxus civilizációként) ismeretes.

Baktria aranykincsei az Afganisztáni múzeumban

A keletet és nyugatot, Kínát és a Római Birodalmat összekötő kereskedelmi útvonal, az ún. Selyem-út – karavánútként, zarándokútként használatos – forgalmának köszönhetően Baktria távoli régiók és kultúrák izgalmas találkozóhelye volt.

Anahitát, az éltető víz és a termékenység ősi istennőjét, Anathként imádták kánaáni-ugariti szentélyeiben.

Anyahita Istennő Baktriából

Az Ai Khanumból származó tárgyak egyik legérdekesebb, csodálatosan szép darabja egy aranylemezekkel dekorált ezüst díszkorong.

A hagyományok szerint az Anahita istennőt imádó és szolgáló mágus papok az ősi vallási tradícióknak megfelelően évente egyszer felmentek a Győzelem-hegyre, hogy áldozatot mutassanak be neki.

Ezt a fontos eseményt látszik megörökíteni az eredetileg falapra erősített ezüst korong.

A jellegzetes, isteni rangot jelentő görög fejdísz, a „polosz” azonban azt jelzi, hogy az itt ábrázolt Anahita egyben a hettita és fríg Cybele (Kübelé) istennő is, akinek nagy tisztelete volt Hellász földjén, Krétán, Anatóliában és Magna

Materként a Római Birodalomban.

Egy másik nagyon hasonló jellegű megörökítését találták az Oxus mentén:

A lovas hintóféleség kocsisa Zoroasztrer papja, utasa pedig egy szakállas, szőrmével bélelt subát (nomád szkíta öltözéket) és vastag, nehéz arany nyakéket viselő – egyházi? világi? – méltóság, aki szintén a jellegzetes frontális pozicionálásban látható.)

Szkíta királyok és sárkányok a Tillia Tepéből - Baktriából

Baktriai kincsek lelet

Bálványszobor a baktriai civilizáció idejéből, i. e. 2. évezred - Üzbég

Észak-Horaszánban, Sankast város közelében:

Ez a fejlett ókori civilizáció Kr. e. 2300-1700 között virágzott, amely kiterjedt a mai Afganisztánra, Türkmenisztánra, Üzbegisztán déli részére, és Tadzsikisztán nyugati felére.

Központja az Amu-Darja felső része volt, amelyet a görögök Oxus-nak neveztek.
Nagyjából azokon a területeken találták meg a nyomait, ahol később feltűnik az Andronovói kultúra is, amelynek embertai jellegét Tóth Tibor antropológus összefüggésbe hozott a magyarsággal.

Oxus Baktria lelet

Hunok Közép-Ázsiában:

Hionita hun arcképe

A gazdag közép-ázsiai térség sohasem volt kihalt és lakatlan, ahogyan a pozitivista történészek vélték a 19. század végén, hanem sűrűn lakott települések és tanyák sorakoztak a hatalmas rónaságon és a hegyek jól védett lejtőin.

A Csicsi vezette hunok talán már a Kr. e. 1. század második felében megjelentek ott és ott szövetséget kötöttek az ott élő rokon szaka törzsekkel.

Hun lelet

Akkoriban Közép-Ázsiában a szkíta-szaka rokon kusánok és a pártusok uralkodtak, akikkel a hunok szövetségi viszonyt ápoltak.

A türkmén elnök átírná a történelmet:

"A türkmének találták fel a kocsit és a kereket, a türkmének foglalkoztak először a világon kohászattal, és a türkmének nevéhez fűződik számos nagy birodalom megalapítása is a Parthusoktól kezdve a szeldzsukokig."

Türkmenisztán lobogójának van a legbonyolultabb, legkifinomultabb rajza a világ nemzeti lobogói között.

A világ legszebb és legtermékenyebb szelete a Tigris és az Eufrátesz folyók környékén húzódott:

Ebben a központban találjuk Göbekli Tepét is.

“A törökországi Göbekli Tepével mint a „világ legrégebbi templomával” találkozunk a sajtóban.

A tizenkétezer éves szentélykörzet óriási pilléreinek domborművein egy másik világ lényei elevenednek meg.

Göbekli Tepe - Törökország - égi konstellációi

Üzbegisztán:

Galina Pugachenkova végzett ásatásokat Üzbegisztánban, Orlatban, mintegy 50 kilométerre Északnyugatra Szamarkandtól.

Az ásatás során az egyik kurgánban találták a kettős szíjvégre emlékeztető lemezpárt (Orlati lemez).

A lelet keletkezését a középkor korai éveire, a 3. – 5. századra datálták.

Közép-ázsiai hun hagyományt jelenít meg az ábrázolás.

Barlangfestmény, Fergana, Üzbegisztán:

Kazahsztán:

Leletek:

A kazahsztáni Selyemút mentén...

folytatott kazah–magyar ástatások előzetes eredményeit bemutató tablókiállítást nyitottak meg az esztergomi Vármúzeumban.

A kiállításon három évnyi kutatómunka eredményei láthatók, Tölebi várának ásatásáról.

Szaka nyakék i.e.6-5.sz. - Kazahsztán

Erről, az eddig még soha nem kutatott várról, az ásatásokról, és a kazah–magyar rokoni szálakról beszél a kutatás vezetője, dr. Mordovin Maxim, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársa.

Szkíta lelet - tigris (IV.-III. B.C.) Kazakhstan

Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, nagyjából akkora, mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok fele.

Az ország az emberiség történetének egyik fontos helyszíne; éltek ott szkíták, hunok, és egyes kutatók szerint a kunok is innen származnak.

Szkíta lelet - szarvas (IV.-III. B.C.) Kazakhstan

Ezért is érdekes egy ilyen ásatás, hiszen több korszak emlékei kerülhetnek elő.

Az elmúlt három évben kifejezetten türk helyszíneket kerestünk föl, vagyis a kazah-magyar kutatás alapvető célja a türk régészeti hagyaték vizsgálata.

A különböző várak, városias települések kialakulása mind az iráni népekhez kapcsolható.

Ez a nép egyértelműen rokonnak tartja a magyarokat.

Ez leginkább a kunokkal magyarázható.

A kazahok tudják, hogy Magyarországon élnek a kunok leszármazottjai.
Történelmi tény, hogy a kun a kazahok egyik törzse, mely kipcsak vagy kumán néven is ismert.

Szkíta lelet - szarvas - VII.-VI. B. C. - Kazahsztán

Nem véletlenül hívják Kazahsztán legnagyobb sztyeppés területét Desti-Kipcsaknak, vagyis a kipcsakok, kunok sztyeppéjének.

Tehát ezért is ismerik jól a kazahok a magyarokat; ahol csak megfordultunk az országban, azzal fogadtak, hogy mi rokonok vagyunk.

Szkíta lelet - oroszlánok (V.-III. B.C.) Kazakhstan

Ennek fényében meglepő, hogy a magyar gazdaság nem használja ki kellőképpen ezt a szimpátiát.

Merke és Aszpara esetében a források elárulják, hogy ott számolhatunk iráni nyelvű lakossággal.

Szkíta lelet - griff - IV.-III. B. C. - Kazahsztán

Tölebinél viszont csak a régészeti anyag „beszél” magáért.

Mára azt sikerült megállapítani, hogy a vár a 10-11. században állt fenn, viszonylag rövid ideig.

Abban az időben a terület a Karahanida-kánsághoz tartozott.

A karahanidák türkök, s a Karahanida-dinasztia nevét az első nagy uralkodó felvett címében levő kara han – „fekete kán” titulusról kapta.

Szkíta lelet - párduc - IV.-III. B. C. - Kazahsztán

Szebb tárgyakat is találtunk.

Amikor felépült a vár, akkor – a kutatásokból arra következtethetünk – káni rezidencia lehetett.

Szkíta lelet - sárkány - V.-III. B. C. - Kazahsztán

Az biztos, hogy nagyon gazdag volt.

Találtunk egy olyan kutat, amelyben több, 1000 körüli évtizedekre keltezhető mázas, arab feliratos tál került elő, ami önmagában elég különleges.

Szkíta lelet - lovas - (III. - II. B.C.) Kazakhstan

Emellett aranyozott üvegpohár-töredékeket találtunk, mázas mécseseket.

Ezek mind olyan reprezentatív tárgyak, melyek igényes és gazdag anyagi kultúráról árulkodnak.

Sajnos mi nem a palotaépületet, hanem „csupán” a gazdasági udvart találtuk meg.
Ha egy gazdasági épületben aranyozott poharak vannak, abból a gazdagságra következtethetünk.

Bizonnyal a palotában még gazdagabb leletek várhatnak ránk.

Szkíta lelet - párduc (IV.-III. B.C.) Kazakhstan

Az arab feliratos tálak biztos, hogy nem helyben, hanem talán Szamarkand környékén készültek, ahol ma is az Iránból idetelepült nép él.

Övveretek a X-ik századból, Zevakino lelőhely, az Altáj-hegység Kazahsztáni részéről:

Ővveretek Kazahsztánból

Tadzsikisztán:

Szarazm Észak-Tadzsikisztánban fekszik, Szogd megyében, a Zeravsan folyó mellett, Pendzsikent várostól néhány kilométerre.

Az egyik legérdekesebb régészeti emlék az a kripta, amelyben öt rendkívül gazdag temetkezést találtak, többek között egy 20 év körüli leány gyöngyökkel elborított maradványait, a „szarazmi hercegnőt”.

A maga korában a Zeravsan menti Szarazm a világ egyik „legcivilizáltabb” helye lehetett.

Kirgizisztán:

Orosz és kirgiz régészek egy 2500 éves fejlett szkíta civilizáció nyomára bukkantak az Iszik-köl tó mélyén.

A kirgizisztáni Iszik-köl tó mélye sok ősi leletet rejt.

A régészek eddig legalább tíz város nyomára bukkantak.

A legszenzációsabbnak a nemrégen feltárt szkíta metropoliszt tartják, mely a Selyemút egyik megállója volt.

A régészek kiváló állapotban megmaradt bronz eszközöket, baltákat, nyílhegyeket, tőröket, öntőformákat, bronz tükröket és díszes lószerszámokat gyűjtöttek össze, melyek az ott élt kézművesek mesterségbeli tudását dicséri.

Anyahita Istennő

A legkülönlegesebb tárgy egy arany mérőeszköz volt, melyről a régészek azt valószínűsítik, hogy akkoriban használt pénzügyi mérőegység lehetett.

A pénzügyi kultúra fejlettségére nemcsak a fenti lelet, hanem pénzérme is utal.

A régészek állítása szerint a tóban találták meg a világ legrégebbi érméjét.

Naptemplom az Altajban

Az Altaj-hegység déli lejtőjén, a Kínához tartozó Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány északkeleti részén, Csinghe

körzetben páratlan kincsre leltek.

Megtalálni vélték az ősi napkultusz első jeleit.

A Selyemút mentén fekvő tartomány az elmúlt évtizedben végre feltárja ősi, szkítákhoz köthető múltját.

A megtalált építmények nem közönséges sírra emlékeztetnek bennünket, hanem a megalit kövek piramis alakot formázták.

Kapocs kelet és nyugat között:

Paziriki hajfonat korong

Anarcsi korong

Galgóci tarsolylemez

Az elfelejtett történelmünk

A Góbi sivatag, egy hatalmas sivatag Ázsiában, amely É-Kína és Dél-Mongólia között terül el.

A sivatagnak több elnevezése is létezik, de az ősi neve MU.

A kataklizmák miatt érte el a sivatag jelenlegi állapotát.

Ősi lakói földalatti városokba menekültek, természetes óriási földalatti barlangokba.

Robert Sepehr író, producer, antropológus, régész és archeogenetikus, aki nyelvészetre specializálódott, feltárja az igazságot.

Szőke múmiákat és piramisokat találtak a területen, a Tarim medencében.

A piramisok elrendezése megegyezik az egyiptomi piramisokéval.

video:

https://www.facebook.com/robertsepehr/videos/vb.381089249384/10153796230479385/?type=2&theater

A Dzsungária néven ismert ujgur tartomány régen valóságos paradicsom lehetett a szkíta népek számára, akik megtelepedtek a

termékeny földeken és folyóvölgyekben.

Bronzkori szkíta leletek - Dzsungaria

Selyemút előtt szkíta őseink már legalább ezer évvel kereskedtek és eljuttatták portékáikat az Indiai-óceán és a

Földközi-tenger partjaira.

Nagyon sok könyvben sajnos még tartja magát az, miszerint a nagy nemzetközi kereskedelmi úton csak a Kr. e. 2. századtól

indult meg a forgalom, amikor a kínai Han-dinasztia megszerezte a hunoktól a nyugati átjárót.

A régészeti szakirodalomban szinte sohasem említik, hogy kik is voltak
a mai Északnyugat-Kína „rejtélyes”lakói, akik

europid jelleget viseltek magukon.

A környéken létezett egy olyan fejlett műveltség, mellyel a csodálatos múmiák rokonságban álltak.

Paziriki múmia lány

, ez nem más, mint az

Altaj-hegységben található paziriki-kultúra,
mely a szkíta előkelők páratlan gazdagságát tárta fel számunkra.

Paziriki leletek - hattyú, csodaszarvas

A paziriki kultúra

A paziriki királysírok leletei

Az Altáj-hegység mindig is az ősi szkíta-hun népek egyik központja volt.

Kiváló legelői és gazdag nemesfém lelőhelyei miatt már a legkorábbi időtől lovas törzsek, törzsszövetségek telepedtek meg.

Lovas alak szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból

A korai lakókról a hegység különböző pontjain fellelhető sziklarajzok, ősi telepek árulkodnak.

Hazánkban a legjobban ismertek a paziriki királysírok.

Paziriki kincsek - Dávid Júlia festménye az eredetiről

Kína hallgat, de a szép múmiák beszélnek – A titokzatos Tarim-múmiák

A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében.

A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak.

A DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek.

Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide.

Közéjük tartozik az ujgur főváros, Urumcsi múzeumában látható kiállítás emeletén látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai.

A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.

Az ujgurok csak a magyarokat tekintik rokonuknak.

Mindennek a kínaiak sem örülnek, hiszen a múmiák megléte nem egyezik az általuk erőltetett, hivatalosnak szánt verzióval sem.

A múmiák szerint az emberek már évezredekkel korábban megjelentek a térségben, és biztos, hogy nyugat felől érkeztek.

A kínaiak nem egyeznek bele a múmiákon végzett genetikai vizsgálatokba sem, mert az szintén a kínai igényeket áshatná alá.

„Hüje” Kínaiak, meg a hülyére vett Magyarok..?

"Szegény kínai tudósok értetlen arccal, leforrázva nézték, hogy itt Hunniában, ez nem érdekel senkit.

Hogy itt valami ezer éves történelemre büszkék, amikor ők négyezer éves hun településről, hatezer éves kultúráról hoztak híreket!!??"

http://muvesz.civilmultimedia.com/huje-kinaiak-meg-a-hulyere-vett-magyarok/

Ősi érintetlen királysírt találtak Peruban!

Az inkák előtti kékszemű kultúra!

Peruban jóval az Inka birodalom előtt virágzott a Wari birodalom (HUARI-nak is mondják a spanyolok).

Huariák

Hu(n)áriák

Hu(ng)áriák

ARIA

ARA

ARANY

ARÁNY

ERÉNY

ÁRIANAK lenni az ősi ERÉNYEK ismeretét jelenti.

ÁR IA

RÁ IA

RÁ EA

REÁ

RA, RE, RÁ, RÉ = (NAP)FÉNY

ÁLDÁS R EÁ! Annyi, mint fény áradjon reája...

A feltáráson "áthatóan " kék szemű, fából készült, maszkos mumiákra leltek, Lima közelében, 70 sírhelyen.

Egy sírban, többnyire női csontvázakat találtak, gazdag lelet anyaggal.

Ebből lehet arra következtetni, hogy kiráysírról lehet szó.

Kék szeműek és szőke hajúak.

Abban az időben, amikor Párizsban kb. 25 ezer fős népesség élt, akkor a huariak kb. 40 ezer fős civilizáció lehetett.

(Forrás: http://atlanteangardens.blogspot.hu/)

Az 1880-as évektől érdekes leletekre bukkantak a Hét folyó vidékén, a mai Kazahsztán délkeleti, az Altájjal és az Alatauval határos vidékén.

1889-ben Aktepénél tárult fel az első jelentős szaka kurgán.

Szkíta arany nyakék

A sikeres ásatás után az orosz kutatók megkezdték az egykor ott élt szkíták, vagyis a szakák történetét feltárni.

Az azóta eltelt időben több száz sír vált ismertté, azokból míves fegyverek, rovásírásos aranytálak, áldozati edények, ékszerek, valamint a szkíta állatstílus jegyeit viselő művészeti alkotások kerültek elő.

Paziriki - Issziki - Arzanu nyeregtakaró

Fergana kurgánjai

A térség egykori szovjet, ma Kazahsztánhoz tartozó részén olyan csodás kurgánsír csoportok rejtőznek, hogy azt a vidéket a régészek méltán az ázsiai Királyok völgyének emlegetik, némelyik még az egyiptomi fáraó sírokat is túlszárnyalja.

Mivel az Altáj-vidéken jelenleg több ország is osztozik, ezért az ottani ősi szkíta emlékeket nehéz egységesen tanulmányozni, hiszen a leletek elég sok múzeumba kerültek elhelyezésre.

Paziriki korona i.e. 3. sz.

A kutatást tovább nehezíti az, hogy azokat több régészeti kultúrához sorolták.

Az orosz kutatók is csak a közelmúltban kezdték a szétszórtan kezelt régészeti kultúrákat egységesíteni, illetve elvégezni azok etnikai besorolását.

Ma már néhány térségbeli szaklap, mint az üzbég Epoh magazin, egységes szaka műveltségről ír.

A szakák fénykora

Az eddigi leletek alapján a szkíták fénykorát a Kr. e. 8. századtól egészen a Kr. e. 6. századig datálják, de a régészek hozzáteszik, hogy a szkíták a Kr. e. 2. századig töretlenül uralták a közép-ázsiai sztyeppét.

Paziriki trónuskarfa

Ezt követően rokonaik, a hunok terjesztették ki feléjük fennhatóságukat.

Erről a korszakról már jól dokumentált kínai források állnak rendelkezésre.

Paziriki ló lelet

Az Altáj ezen vidéke volt egy új művészeti stílus születési helye, amely felváltotta az évszázadokon át virágzó szkíta állatstílust.

Paziriki Pegazus i.e. V. sz. Paziriki - Isszik tavi lelet

A Kr. e. 3-2. században valószínűleg keleti, hun hatásra megjelent az. úgynevezett polikróm stílus.

A legjelentősebb gyűjtemény a Kargli-folyónál került napvilágra, 1939-ben, ez tartalmazta a híres, Kr. e. 2-1. századra datált Kargali diadémot.

Paziriki szkíta lelet- Isszik tavi lelet - Kul'-Oba Kurgán - Jézus előtt 400 - ból

A fenti művészeti irányzat az európai hunok révén elterjedt egész Európában és az egészen a 6. századig meghatározta a nyugat-európai gót királyságok divatját.

Paziriki lovas

Az évszázad leletei

Almati környéke a legkáprázatosabb szkíta kincseket rejti.

Almati - Kazahsztán

A világ leghíresebb szkíta lelete, az Aranyember 1969-ben került elő.

A szkíta aranyember

Kazah nő hagyományos viseletben

Kirgiz lány hasonló csúcsos süvegben

A párját ritkító szkíta uralkodó ábrázolás korát a Kr. e. 5.-4. századra datálták.

Másik gazdag szaka kincset 1986-ban találták meg szintén Almati körzetben, a Zsalaulinszki hordánál.

Besatir környékén ma is tárnak fel kurgánsírokat, ahonnan szintén páratlan szkíta emlékek kerülnek elő.

Az utóbbi hely kurgánjainak mérete is lenyűgöző: két négyzetkilométeres körzetben 8-70 méter átmérőjű mesterséges halmok sorakoznak, melyek magassága elérheti akár a 20 métert.

Az eddig kiásottak korát a Kr. e. 5-4. századra datálták, vagyis azok a korai klasszicista szaka kultúra emlékeit tartalmazzák.

(Obrusánszky Borbála)

A magyarok zarándokhelye lenne a déli hunok fővárosa - Tungvancseng

Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna - közölte az MTI-vel Obrusánszky Borbála történész, keletkutató, aki részt vett a kerek évforduló alkalmából rendezett szakmai konferencián Csinpienben.

Paziriki arany lelet

Lü Enguo a múlt évben a Taklamakán sivatagban feltárt egy háromezer évesre becsült temetőt, melyet a lelőhelyéről

Janghajnak nevezett el.

Taklamakán sivatag - Tarim medence

A sírokban felfedezték a helyi szellemi vezető, a táltos sírját.
Az ő ruháját olyan tengeri kagylók ékesítették, melyek

vagy a Csendes- vagy az Indiai-óceánból származtak.

A kutatók kimutatták a ruha hasonlóságát az orosz sztyeppén élőkkel
(vagyis szkíta őseinkkel),
a táltos egyben a közösség

vezetője lehetett, akinek a fejét arany pánt díszítette, rajta finom kelme volt, mellé pedig a hatalom jelképét, egy bronz

csákányt helyeztek.

A bronz nyomában

Azt a kutatók régen sejtették, hogy a sztyeppei térség és Kína között ősi kapcsolatok léteztek, ahonnan éppen a kínai

fejedelemségek tanultak meg sok technológiai újítást.

Turáni sztyeppe vidék

Az egyik ilyen a bronzművesség volt, mely a sztyeppei szkíta törzsek

között el Kr. e. 3000 körül terjedt el, a kínaiak pedig az északi népektől tanulták meg, majd tökélyre fejlesztették.

Nemcsak a technológiát, hanem sok bronztárgy alakját is megörökölték északi szomszédjaiktól.

Az ujgur tartomány egyéb, nemrégen előkerült leletei rávilágítanak arra a széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerre, mely

már a bronzkorban kialakult a térségben élő szkíta népek között.

Hsziabandiban, a tartomány legnyugatibb pontján például az Andronovoi-kultúrával hasonló edényekre leltek.

Az onnan előkerült ékszerek (karkötő, fülbevaló) nagyon hasonlóak a Kanszu-tartományban találtakkal.

Ürmcsitől északnyugatra pedig Lü rátalált egy olyan településre, ahol kör alakú oltárok a nap és a lókultusz nyomait mutatják meg.

Ez a térség volt már akkoriban is a kapocs kelet és nyugat között.

A hsziungnu és hun művészet:

A Volga vidékétől Kínáig

A vaskorban ezt a sztyeppesávot fogta át a szkíta-szibériai állatművészet.

Ennek egyik törzsterülete az Ordosz-vidéke, ahol a hsziungnu művészet alkotásai jól ismertek.

Ordoszi csőrös ló

Mind az ordoszi, mind a transzbajkáliai hsziungnu leleteken az állatművészet alakjai élnek a tárgyakon, fegyvereken,

késeken, övdíszeken.

Ordoszi lelet - Lovat támadó tigris, Ordosz, i. e. 4-1. század

Bronz rúdfej, Ordosz, i. e. 6-5. század

Ordoszi bronzszobor az i. e. 3-1 évszázadból

Ordosz:

Az Ordosz területe (vörös) Belső-Mongóliában (fehér), Kína Mongólia felé eső határvidékén

Ordosz - Sárga folyó területe

Kína - Belső Mongólia Ordoszi övcsat i. e. 3 - 1. sz. Ordoszi hun királyi korona

E művészeti kör legrégebbi ismert elemei a híres szibériai aranyak körében váltak ismertté.

Ordoszi hun királyi korona

Ezek között a leghíresebb az a tükörszimmetrikusan megismételt övcsat, melyen a magyar Szent László legenda egyik

jelenetének megfelelője látható.

Hsziungnu arany övcsat (i. e. 3-2. század)

Ordoszi övcsat i. e. 3 - 1. sz.

Ordoszi övcsat

A hunok (európai hunok) Eurázsia egyik igen régi népe.

Hun arany fejdísz

Hun arany ló

Elődeiknek feltehetően a Belső-Ázsia, illetve a mai Észak-Kína területén élt hsziungnuk (ázsiai hunok) tekinthetők.

Hsziungnu tőrök Észak-Kínából - Tokiói Nemzeti Történeti Múzeum

E két nép művészete az egész sztyeppevidék művészetére nagy hatást gyakorolt.

Sőt, e hatás mindmáig kimutatható egyes népeknél, így például a sztyeppei állatstílust még mindig a népművészet egyik

virágzó ágának tekinthetjük Szibériában.

Ordoszi ezüst ló lelet i. e. 3 - 1. sz.

A Törteli üst:

Hsziungnu bronz üst

A hsziungnu bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán:

Reguly Antal ősnépei:

1843 novemberében a magyar utazó a mai Oroszország uráli területén fogott kutatásba, meglátogatta a cseremiszeket (marik),...

Mari viselet

...permiket, finneket és a csuvasokat, és megtudta, hogy ezen népek kiket tartanak ők ősüknek.

Csuvas asszony nemzeti viseletben

Reguly levelében előadja, hogy a cseremiszeket a csuvasok Szármásznak nevezik, mely nyelvükben tévelygőt, kóborlót jelent, vagyis olyan népet, akiknek nincs állandó szállása.

Csuvas lány történelmi fejdíszben

Az elnevezés nem mást jelent, mint azokat a szarmatákat, akik tényleg legelőváltó életmódot folytattak az eurázsiai sztyeppe vidéken.

Reguly a következőképpen összegzi a különféle, ma „finnugor”-nak nevezett Urál-környéki nép történetét:

„Hogyha mai nap már átalájában hiszszük, hogy Skyth és Csud egy szó, s hogy azért a ’skythák finnok voltak, akkor ha Hérodotot, ki itt egyetlen vezetőnk, követjük, a szármátokat is finnoknak is kell vennünk, mivel Hérodot szerint ők a skythák nyelvét beszélték, csak dialectusi változással, nem lenne tehát képtelenség a keleti finnokban szármátokat keresni, főkép ha e név itt köztök találtatik.” (eredeti helyesírással. In: Magyar Academiai Értesítő, 1844. IV. évf. jan.2. 19. o.)

Reguly tehát nem mást állít, mint az Urál-menti kis népek az ősi szkíta és szarmata műveltség hordozói, akárcsak a finnek, akikre szintén az ősi szkíta nyelv volt hatással.

A történeti folyamatok is ezt a fajta nyelvi kapcsolatot valószínűsítik, hiszen a történeti források nem tudnak sem ősi cseremisz, sem finn birodalomról, ismerik viszont az ősi szkíta és szarmata államot, mely legalább kétezer évig meghatározta a térség politikai, nyelvi és művészeti berendezkedését.

Reguly tehát azt állítja, hogy a két „finnugor ősnép”, melyet az akadémikusok a magyarok legközelebbi rokonainak tartanak, nem mások, mint tatárok, vagyis kései türk-tatár nép egyik ága!

Forrás:

alfahir/wikipédia/világbiztonság/szabir/

elfeledettkeletimagyarsag/hungar.gportal/barikad

A magyar egyenesági leszármazottja a sumírnak

Mezopotámiai magyar nyelvemlékeink

Magyar szavak ékírással

ÉKJELEKKEL ÍRT MEZOPOTÁMIAI (=MEZŐFÖLDI!) MAGYAR NYELVEMLÉKEK

Először nézzük meg a Marton Veronikával készült riportot:

Magyar - Sumer Kapcsolat:

video:

https://www.youtube.com/watch?v=YFD5PXLSHjo

Góg és Magóg fia vagyok én...

Márton Veronika sumérológus a Magyar - Sumér kapcsolatról számol be.

Melyek a közös vonások úgy kulturális szintem mint nyelvészetileg, mit tudtunk eddig és mit tudunk most.

http://maghon.weebly.com

http://www.magyarmenedek.com/products...

Jelen sorok írója a mezopotámiai (sumér) ékjeleket nem tanulmányozta olyan behatóan, mint a mértani (rovás) jeleket és az egyiptomi hieroglifákat, ami képessé tenné őt eredeti okmányok megbízható olvasására.

Munkája folyamán mindig remélte, hogy mire könyve kiadásra kerül, a magyar sumér szakértők elolvasnak egy-két eredeti mezopotámiai szöveget és eredményük ide beilleszthető lesz.

Ebbeli várakozásában azonban csalódott.

A sumér ügy nagyon népszerű, propagandája kitűnő, olyannyira, hogy a magyar őstörténet fogalmát már-már a sumér szó helyettesíti, de eredményei nem igazolták ezt a kiterjesztett értelmezést.

A mi mértani és hieroglifikus szövegeink talán helyrebillentik e torzítást.

Mivel tehát jelenleg nincs magyar ember által magyarul elolvasott eredeti mezopotámiai nagyobb nyelvemlékünk, annak bizonyítására, hogy a Tigris és Eufrátesz völgyében is magyarul beszélő népek éltek, mi magunk keresünk írásos szövegeket.

Mezopotámia térképe (régészeti lelőhelyek és a mai városok)

Módszerünk ez: a nem magyar szerzők műveiből vesszük ki azokat a részleteket, amelyekben ők eredeti mezopotámiai szavakat, kifejezéseket, és mondatokat közölnek ábécés átírásban.

Ennek is megvan a maga súlyos bizonyító ereje, mert kiderül, hogy az átírók tudtuk nélkül maguk is magyar szövegeket olvasnak.

Kezdjük az ő magyarul átírt közszavaikkal, folytatjuk rövidebb és hosszabb mondatokkal s végül közlünk egy általunk elolvasott eredeti mezopotámiai szöveget.

1. Magyar szavak mezopotámiai kő- agyag-táblákon:

1, Mosdó víz - Samuel Kramer professzor egyik tanulmányában azt olvassuk, hogy valamelyik mezopotámiai úr emberével kutat ásatott háza táján és onnan hozatott magának MUSHDU vizet

(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 318, 321 old).

A szerző ezt a szót nem érti, ezért annak eredeti hangtestét közli.

Számunkra nincs itt semmiféle probléma, mert a környező szöveg tökéletesen világossá teszi, hogy az átírás jó és azt is, hogy az illető úr, mosdó vizet hozatott magának a kútból.

2, Más alkalommal azt halljuk, hogy a Szemúr (Sumér) országbeliek valami lyukon keresztül ereszkedtek le az alvilágba és azon keresztül jöttek onnan vissza.

E lyuk neve Samuel Kramer átírásában ABLAL volt

(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 133.old).

A szerző ezt a szót sem érti.

Mi rögtön felfogjuk, hogy az emberek ablakon jártak le is, meg fel is.

3, Jó kőből szerettek építkezni: Megtanuljuk a professzor könyvéből azt is, hogy Mezopotámiában az építéshez használt köveket, meg az emlékművek faragásához használt jó követ külföldről szerezték be, mert saját országukban, a vízhordalékból keletkezett tükörsima földön kő nem akadt.

A felettébb kemény dioritot különösen jónak tartották s ezt a kedvelt követ U kőnek nevezték

(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 279.old).

Aki tud angolul és magyar, azonnal kideríti, U kő alatt ~jó~ követ kell érteni.

4, Hungár, Napország királya: ENKI isten (isten: UR, RA), helyesebben tehát ENKIR,A, H-val kiegészítve: ~Hungar~, aki Szemúrország azaz Napország királya, birodalma belvizein csónakázik.

A király neve MAGUR: ~Magyar~, e név a kőtáblán háromszor is előfordul.

Kramer professzor mind a három esetben meg nem értett szóként szerepelteti és ezért eredeti hangtestével adja ábécés átírásban s azt gondolja, a csónak neve volna

(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 172, 176, 177. old).

Ez a MAGUR király, ölelésre tárja ki karját, aztán tesz valamit KAR.Aval: ~karja~, amely ismét meg nem értett szó és eredeti hangtestével szerepel

(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 176.old).

A király, amint mocsárvilágában hajókázik, egyszerre csak egy DAR madarat pillant meg, röviddel utóbb felrepül előtte egy másik madár: AHAIA

(Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 178.old).

Nekünk, magyaroknak itt sincs kétségünk, mert tudjuk, hogy a király előtt egy daru-madár, azután ~a héja~ repült fel.

Mindez egy és ugyanabban a szövegben fordul elő, így biztosra vehetjük, hogy a szöveg maga is magyarul van.

Érdemes lenne tehát ezt a szöveget közelebbről megvizsgálni.

5, Épületfa: Sumérben nem volt épületfa sem, ezért építkezéshez az északi hegyekből folyón szállították helyszínre az anyagot.

Különösen azt a fát használták házak építésére, amelyik egy német tudós szerint USCHU volt

(Schmöckel Harmut: Úr, Assur und Babylon Stuttgart, 1955. 56.old).

Mi megértjük, hogy ez ~olcsó~ fa volt.

6, Sumérben sok volt a bab, lencse, hagyma és uborka, de bőven találtak GOMBO nevű táplálékot is

(Maspero G: Histori of Egyipt, Chaldea, syria, Babylonia and Assiria. London III. 28 sk), ami alatt kétségtelenül ~gomba~ értendő.

7, NIPPUR: ~Napúr~ városában azt a tanácsot kapja egy odavaló nő: NU NP-AR-SHEGU NU: ~nap-országi nő~ (az első NU: nő itt értelemmeghatározó), hogy menjen a vízpartra mosakodni, ott aztán majd az istenatya: ~a nagy hegy (!), a ragyogó szemű meglátja, megcsókolja és teherbe ejti.

A leányzó megfogadta a tanácsot és a ragyogó szemű atya (a szemisten: Szemúr, Napúr) öleléséből megszületett a holdisten-anya

(Kramer S:The Sumerian mythology New York, 1961. 44, v.ö. 59. old).

Az idézetben közölt nagy hegy kifejezés (great mountain), logikailag érthetetlen, rossz fordítása a megfelelő mezopotámiai szónak.

A kőtáblán nem hegyről van szó, hanem az atyaisten nevéről, ami a szövegből amúgy is világos.

Sumérul ugyanis nagy, annyi, mint MAH, MAG, a tévesen hegynek fordított szó pedig AR, UR, a kifejezés tehát MAHAR, MAGUK, a napisten már többször említett neve.

A kőtábla előadása szerint tehát a holdistennő Magyar égi isten és egy nap-országi nő gyermeke.

Kérdezzük ezek után, ki hiszi el, hogy egy olyan országban, amelynek istene: Szemúr, Magúr, Napúr,

királya: Hungár és Magyar

és ahol az emberek Olcsó fával építkeztek,

Mosdó vízről,

Ablakról,

Jó kőről,

Daru madárról, Héjáról,

Nap-országi Nőről, meg

Gombáról diskuráltak, az ilyen országban más lett volna a nyelv, mint magyar?

2011-09-06

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

Filmajánló: Ősi technológiák

Interneten kaptam a következő anyagot, betoldás és váloztatás nélkül idézem:

"Sir Leonard Woolley archeológus professzor,

ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

“1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7.000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel.

Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.

Míg a török “unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral.

A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.

Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott.

Sőt, az MTA elítélte őt, mondván “a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

És – végezetül néhány érdekesség:

1) Embertani szempontból nézve:

az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.

A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű.

Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2) Népzenei szempontból:

érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!

Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja.

A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:

A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint.

A Perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat.

A Finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat.

Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy Török eredetű nép vagyunk.

( Megkérdőjelezem. A szerk.) (Ma már tudjuk, magyar eredetű nép a török is.)

3) Nyelvi szempontból:

John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.

Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.

Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legköz lebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.

Míg a török “unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.

A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott.

Sőt, a MTA elítélte őt, mondván:

“Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a Magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.

4) Régészeti bizonyítékok

A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.

Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg:

1. Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák.

A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?

2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt.

S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT.

Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.

Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.

Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét!

Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek.