A LEPKÉK
A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok
osztályának utolsóként kifejlődött rendjébe tartoznak.
Legközelebbi rokonaik
a tegzesek (A tegzesek (Trichoptera) az
ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött
rendje. Legközelebbi rokonaik a lepkék, amelyeket a tegzeseknél jóval
fejlettebbeknek tekinthetünk.), de a lepkéket azoknál jóval fejlettebbeknek
tekinthetjük.
Mintegy 150 000 fajukat írták le; ezek közül Magyarországon
körülbelül 3500 él – ezek körülbelül 45 %-a nagylepke (Macrolepidoptera) és 55
%-a molylepke (Microlepidoptera).
Méretük
meglehetősen változatos: a kifejlett példányok
szárnyainak fesztávolsága néhány mm-től 30 cm-ig terjed.
Ivari kétalakúságuk
a test vastagságára, a szárnyak jellegére is
kiterjed.
Főleg a felnőtt állapotban nem táplálkozó fajoknál gyakori, hogy a
nőstény a hímnél kevésbé mozgékony, az ilyen nőstények szárnya el is
csökevényesedhet.
Szabadon mozgatható
fejük
két oldalán egy-egy nagy, félgömb
alakú
szem
ül; sok faj feje tetején még két pontszem is.
A fejen található
két csáp
felépítése változatos; a két
leggyakoribb típus a végig közel egyforma vastag, fonalszerű csáp és a
fokozatosan elvékonyodó, sörteszerű csáp.
Egyes fajok utolsó csápízei
megvastagodnak, ez a bunkós csáp.
Az egyes csápízekről függelékek nőhetnek,
ezek alakja és elhelyezkedése szerint megkülönböztetjük a fűrészes, fésűs,
tollas stb. típusokat.
Nem ritka az ivari kétalakúság, amikor a hímek csápja
fésűs, a nőstényeké fonalas. Nagy felületű, tollas csápja többnyire a hímeknek
van.
A csápok feladata a különböző fizikai és kémiai ingerek felfogása.
Szájszervük
egészen speciális; a rovarok minden más rendjétől
egyértelműen megkülönbözteti őket.
E szájszerv legfontosabb és egyben
legspecifikusabb eleme a
pödörnyelv.
Ez a hosszú, két félből álló cső az
állkapcsi belső karéj alsó, illetve külső feléből nőtt össze.
Amint neve is
mutatja, általában laprugóhoz hasonlóan felpödörítve tartják, és csak iváshoz,
illetve táplálkozáshoz nyújtják ki.
Az állkapocs
külső karéjai és tapogatói
általában teljesen elcsökevényesedtek, csak a felső ajak, a rágók és az alsó
ajak szerény maradványai figyelhetők még meg.
Olyan fajok, amelyek rágóival még
tényleg lehet rágni is, csak szórványosan, a legősibb formákat őrző molylepkék
között fordulnak elő.
Nem csökevényesedtek el viszont az alsó ajak tapogatói:
ezek érzékszervekkel dúsan felszerelt, bozontos szőrzettel vagy pikkelyekkel
borított függelékekké alakultak.
Három pár járólábuk
két-két karomban végződik. A lábak aránylag
gyengék, inkább alkalmasak kapaszkodásra, mint járásra.
Egyes szabad szárnyú
lepkék első pár lába részben elcsökevényesedett.
Két pár szárnyuk
alakja és mérete (ezzel az egyes taxonok
röpképessége) rendkívül különböző; egyes fajok szárnya teljesen hiányzik.
A
legjobban repülő szenderek szárnya keskeny és hosszú; az első szárny lényegesen
nagyobb a hátsónál.
Az általában rosszul repülő, inkább csak csapongó nappali
lepkék szárnyai szélesek; a két szárny mérete közel azonos.
A szárnyakat szőrök és – jellemzően – és zsindelyszerűen átfedő
kitinpikkelyek borítják: ez az úgynevezett „hímpor”, amiről a rend a nevét
kapta – a Lepidoptera szó jelentése: pikkelyes szárnyú.
Színük
széles skálán
mozog, ennek fontos szerepe van az udvarlásban.
A pikkelyek
nemcsak pigmentáltak,
de vastagságuktól és elrendeződésüktől, sűrűségüktől, finom lemezes vagy rácsos
szerkezetüktől függően különböző fizikai színeket produkálnak (irizálás stb.).
Ezt elősegítik a pikkelyekben található különféle kutikuláris képződmények.
A
fizikai és kémiai színek kombinációi egyes fajokat rendkívül dekoratívvá
tesznek.
Ha lekopnak róla a pikkelyek, a szárny üvegszerűen áttetszővé válik.
A legtöbb lepke két szárnypárját különféle típusú testrészek
kapcsolják össze, hogy összhangba hozzák a szárnyak mozgását.
Az ilyen szervek
ősi formájának a kapcsolókaréjt (jugum) tekintik: ez az első szárnyból indul,
és a hátsó szárny első részén kialakult redőhöz kapcsolódik.
Elterjedtebb és
újabbnak tekintett változat az akasztó tüske (frenulum): ez a hátsó szárnyból
kinyúló, hegyes nyúlvány, amit többnyire keresztben álló szőrök vagy pikkelyek
rögzítenek az elülső szárnyhoz.
A szabad szárnyú lepkék
(ilyenek a tipikus
nappali lepkék) szárnyai nem kapcsolódnak egymáshoz.
A hosszú, karcsú vagy rövid, zömök
potroh
tíz szelvényből áll,
és ezekből az utolsó 2–3 tartalmazza az ivarszerveket.
A testet, akárcsak a
szárnyakat, szőrök és pikkelyek borítják.
A lepkeszárny mikroszkópikus felvétele
A lepkék túlnyomóan ivarosan
szaporodnak.
Bizonyos családok
fajainak a szűznemzése is gyakori.
A petékből kibújó fejlődési alakokat
hernyóknak
mondjuk.
A hernyók teste 14 szelvényből áll:
fej,
tor: 3 szelvény, szinte mindig egy-egy pár lábbal,
potroh 11 szelvény
A hernyók fején van a szájuk, egy pár, egészen rövid csáp, két
oldalt rendszerint hat pár pontszem alsó ajkaikon pedig labiumok szövőmirigyek.
Szájszervük erőteljes, fogazott rágó.
3 pár torlábuk, 1 pár állábuk és 1 pár far- vagy tolólábuk
szinte mindig van; a potrohlábak száma változó.
A torlábak végkaromban
végződnek; a torlábak utáni két első potrohszelvényen többnyire nincs lábuk.
Megjelenésük az imágóhoz hasonlóan változatos: csupasz és
hosszú, élénk színű, mérgező szőrökkel dúsan borított hernyókkal egyaránt
találkozhatunk.
Más fajoknak a teste mérgező (a tápnövény
anyagcseretermékeitől).
Színezetük és rajzolatuk rendkívül sokféle lehet.
A lepkék bábja ún. múmiabáb, amin a szárny, a lábak, a csáp és a
pödörnyelv körvonalai már átsejlenek anélkül, hogy ezek világosan
elkülönülnének a test többi részétől.
Csak az alacsonyabbrendű molylepkék
között akadnak olyanok, amelyek bábjának végtagjai részben szabadon állnak.
Teljes átalakulással fejlődnek;
polypod lárvaalakjuk neve
hernyó.
A hernyók elsődlegesen szárazföldiek.
Általában növényi
anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen vagy növényben élnek.
A növényt
kívülről rágják, vagy szárban, levélben „aknáznak”, azaz járatokat, alagutakat
rágnak.
Egyes, kis testű fajok teljesen a levélben fejlődnek ki, úgy, hogy az
alsó és felső epidermiszt is érintetlenül hagyják.
Sok faj hernyója egy-egy
tápnövényre specializálódott (monofág), mások (oligofág hernyók) csak néhány
növényen élnek meg, és vannak olyanok, amelyek szinte egyáltalán nem
válogatósak (polifágok).
Főleg monofág hernyók ha elszaporodnak, nagyon gyorsan
szinte teljesen letarolhatják tápnövényüket egy-egy területen, mert
hihetetlenül gyorsan nőnek, és ehhez rengeteg táplálékra van szükségük.
Akad néhány avarral táplálkozó faj, sőt hangyákkal együtt élő,
ragadozó, illetve levéltetveket pusztító hernyók is akadnak.
A kikelő kis hernyók legtöbbjének első tápláléka az üres
peteburok, majd 2–12 vedlés után érik el a megfelelő méretet.
Egyesek pár hét
alatt kifejlődnek, míg főleg a hegyekben élő fajok akár két évet is élnek a
bábozódásig.
Egyes hernyók különböző anyagokból házat vagy zsákot készítenek
testük védelmére, és abban élnek.
Bizonyos fajok, mint például a vízlepkék
(Nymphulinae nemzetség) hernyói a tegzesekhez hasonlóan a víz alatt élnek.
A hernyók az átalakuláshoz gyakran gubót szőnek.
A bábot némely
fajok egy-egy szállal valamilyen növényhez erősítik, a legtöbb azonban a
talajban, fakéreg vagy kövek alatt alakul át.
Számos lepke (imágó) kiválóan idomult környezetéhez úgy, hogy
felvette annak színezetét, illetve valamilyen, az adott környezetben gyakori
vagy jellemző tárgyat, élőlényt utánoz.
Egyes lepkék olyan színűek, mint az a
fatörzs, amelyen pihenni szoktak, mások fullánkos hártyásszárnyúra, falevélre
stb. emlékeztetnek – a feltűnő pápaszemes lepkék szemfoltjai például ragadozó
madár szemére.
Egyes fajok nappal repülnek, mások éjszaka.
A nappali lepkék többsége élénk színű,
az éjszakaiak többnyire barnásszürkék.
A nappali lepkék többsége élénk színű,
az éjszakaiak többnyire barnásszürkék.
Az imágók pödörnyelve csak folyadék (érett gyümölcsök,
harmatcseppek, virágok nektárja, fák kicsorduló nedve stb.) felszívására
alkalmas.
Némely fajok ürülékre vagy rothadó, erjedő anyagokra specializálódtak.
Sokuk imágója egyáltalán nem táplálkozik.
Némely fajok ürülékre vagy rothadó, erjedő anyagokra specializálódtak.
Sokuk imágója egyáltalán nem táplálkozik.
Több családjukban mezőgazdaságilag is jelentős
növény-, ill. raktári kártevők
találhatók.
növény-, ill. raktári kártevők
találhatók.
Ilyenek például:
a bagolylepkefélék (Noctuidae),
a sarlósajkúmoly-félék (Gelechiidae),
az araszolófélék (Geometridae),
a szövőlepkefélék (Lasiocampidae),
a sodrómolyfélék (Tortricidae),
a szenderfélék (Sphingidae).
Szaporodásuk
általában kétivarú, de ritkán előfordul a lárvanemzés és a szűznemzés is.
Az udvarlás
fajonként nagyon különböző lehet.
A hímek gyakorta repülés közben, feromonokkal csábítják magukhoz a nőstényeket, amelyek az illatanyagtól valamiféle kábulatba esnek, így a hímek megakadályozhatják, hogy faképnél hagyják őket.
Főleg azon fajoknál, amelyek nősténye röpképtelen, ez éppen fordítva van, a nőstények termelnek illatanyagot, és a hímek ennek alapján keresik meg, illetve fel őket.
általában kétivarú, de ritkán előfordul a lárvanemzés és a szűznemzés is.
Az udvarlás
fajonként nagyon különböző lehet.
A hímek gyakorta repülés közben, feromonokkal csábítják magukhoz a nőstényeket, amelyek az illatanyagtól valamiféle kábulatba esnek, így a hímek megakadályozhatják, hogy faképnél hagyják őket.
Főleg azon fajoknál, amelyek nősténye röpképtelen, ez éppen fordítva van, a nőstények termelnek illatanyagot, és a hímek ennek alapján keresik meg, illetve fel őket.
A nőstény petéit csomókban vagy egyenként a tápnövény levelének
fonákjára rakja, néha vízközelbe vagy vízi növényekre.
A lepkék rendszertanát távolról sem tekinthetjük véglegesnek;
a molekuláris biológiai kutatások valószínűleg teljesen át fogják rajzolni az egészet.
Nagyon valószínű, hogy ősi formáik a megnyúlt szárnyú lepkék, amelyek két szárnypárjának alakja és erezete is hasonló.
a molekuláris biológiai kutatások valószínűleg teljesen át fogják rajzolni az egészet.
Nagyon valószínű, hogy ősi formáik a megnyúlt szárnyú lepkék, amelyek két szárnypárjának alakja és erezete is hasonló.
Hagyományosan alakjuk, testtartásuk, illetve életmódjuk
sajátosságai alapján osztották őket csoportokra.
Ezekről a taxonokról mára kiderült, hogy parafiletikusak; mivel azonban többnyire makroszkóposan jól felismerhető bélyegeken alapulnak, tehát a gyakorlati tájékozódást jelentősen megkönnyítik, sok szakember máig ragaszkodik használatukhoz.
Ezekről a taxonokról mára kiderült, hogy parafiletikusak; mivel azonban többnyire makroszkóposan jól felismerhető bélyegeken alapulnak, tehát a gyakorlati tájékozódást jelentősen megkönnyítik, sok szakember máig ragaszkodik használatukhoz.
1. - Az egyik legáltalánosabb rendszerben két nagy csoportra, a
nagylepkékre (Macrolepidoptera)
és a molylepkékre (Microlepidoptera) osztották őket.
2. - Egy másik felosztás a két szárnypár kapcsolódása alapján
kapcsolókaréjosokra (Jugata alrend),
illetve kapcsolókaréj nélküliekre (Frenatae alrend) tagolja őket.
3. - Hasonképpen általánosan elfogadott az éjszakai
és nappali lepkék (Rhopalocera)
megkülönböztetése.
nagylepkékre (Macrolepidoptera)
és a molylepkékre (Microlepidoptera) osztották őket.
2. - Egy másik felosztás a két szárnypár kapcsolódása alapján
kapcsolókaréjosokra (Jugata alrend),
illetve kapcsolókaréj nélküliekre (Frenatae alrend) tagolja őket.
3. - Hasonképpen általánosan elfogadott az éjszakai
és nappali lepkék (Rhopalocera)
megkülönböztetése.
A korszerűbb rendszertanok az alábbi alrendeket különítik el:
Aglossata:
Heterobathmiina:
Glossata:
Zeugloptera:
A lepkéket két kategóriába soroljuk:
Nappali és Éjszakai fajok.
Nappali és Éjszakai fajok.
Éjszakai lepkék:
Dominólepke
Fagyalszender
Fémes medvelepke
Kacsafarkú szender
Közönséges medvelepke
Nagy gyökérrágólepke
Nagy tölgyfaaraszoló
Ormányos karcsúbagoly
Szőlőszender
U betűs aranybagoly
Nappali lepkék:
Apolló-lepke
Bengeboglárka
C betűs lepke
Csőröslepke
Égszínű boglárka
Erdei busalepke
Erdei szemeslepke
Ezüstszegélyes gyöngyházlepke
Farkos boglárka
Fecskefarkú lepke
Fekete szemeslepke
Galagonyalepke
Gyászlepke
Káposztalepke
Kardoslepke
Kis rókalepke
Kockás busalepke
Közönséges boglárka
Közönséges gyöngyházlepke
Közönséges ökörszemlepke
Közönséges tűzlepke
Lápi gyöngyházlepke
Magyar boglárka
Mustárlepke
Nagy gyöngyházlepke
Nagy ökörszemlepke
Nagy rókalepke
Nagy színjátszólepke
Nagy tűzlepke
Nagypettyes boglárka
Nagyszemes boglárka
Nappali pávaszem
Nyírfalepke
Pókhálóslepke
Répalepke
Rezedalepke
Sakktáblalepke
Szürkeöves szemeslepke
Tölgyfalepke
Tükrös busalepke
Vesszős busalepke
Zöldes gyöngyházlepke
Zöldfonákú csücsköslepke
Lepke vagy pillangó?
Vajon ugyanaz-e a kettő, vagy lehet valami eltérés?
Általánosságban az emberek többsége úgy gondolja, a két szó szinonimája egymásnak, s köztük semmi különbség nincs.
Általánosságban az emberek többsége úgy gondolja, a két szó szinonimája egymásnak, s köztük semmi különbség nincs.
Vizsgáljuk meg közelebbről, s kezdjük a lepkékkel.
A lepkék
az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába tartoznak, azon belül pedig önálló rendet, a lepkék rendjét alkotják.
A lepkék
az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába tartoznak, azon belül pedig önálló rendet, a lepkék rendjét alkotják.
Általános jellemzőjük a kétpár szárny, melyet ezernyi apró
pikkely borít, ezekben pigmentnek nevezett festékanyag található.
A pikkelyek különleges szerkezete, s a bennük lévő festékanyag
miatt, varázslatos színű és szivárványlóan irizáló is lehet.
A kétpár szárny, különböző alakú, gazdagon erezett, ez jól
látszik a hímporhiányos részeken.
Egyes fajoké eredetileg sem színes, hanem celofánszerűen
átlátszó.
Sok fajnál az első- és hátsó szárny kampókkal kapcsolódik
egymáshoz.
Lehetnek nappali vagy éjszakai életmódot folytatók,
s kevés kivételtől eltekintve növényi nedveket, nektárt, vagy virágport fogyasztanak. Jellegzetes szájszervük a pödörnyelv.
s kevés kivételtől eltekintve növényi nedveket, nektárt, vagy virágport fogyasztanak. Jellegzetes szájszervük a pödörnyelv.
Egy pár csápjuk van, mely a nappali fajok esetén vékony és
bunkóban végződik, míg az éjjeli fajok csápja lehet cérnaszerűen fonalas, vagy
bozontosan fésűs.
Kivétel nélkül teljes átalakulással fejlődnek.
Ennek során a nőstény lepke a megtermékenyített petét általában a tápnövényre rakja. A petéből lárva bújik elő, ez a hernyó.
A hernyó nem hasonlít a kifejlett lepkére, feladata a növekedés.
Ennek során a nőstény lepke a megtermékenyített petét általában a tápnövényre rakja. A petéből lárva bújik elő, ez a hernyó.
A hernyó nem hasonlít a kifejlett lepkére, feladata a növekedés.
Mikor a hernyó elérte fejlődésének végső stádiumát bebábozódik.
A hosszabb – rövidebb nyugalmi bábállapot után megtörténik a varázslat, a csúf hernyóból csodaszép lepke lesz.
A hosszabb – rövidebb nyugalmi bábállapot után megtörténik a varázslat, a csúf hernyóból csodaszép lepke lesz.
A lepkék általában rövid életűek, sokan kifejlett állapotban
alig vagy egyáltalán nem táplálkoznak. (Vannak olyan fajok melyeknek
szájszervük sincs.)
Párosodást és peterakást követően elpusztulnak, s a folyamat
kezdődik előröl.
Összességében megállapíthatjuk, hogy amit az erdőn, mezőn
színpompás, kecsesen vagy sebesen repülő, eddig lepkének hitt rovart látunk, az
valóban lepke.
De akkor mi a pillangó?
A pillangók a lepkék rendjének egyik családja.
A rendbe természetesen bőven tartoznak más családok is, a
mezőkön repülő kis kék lepkék a boglárkák, a káposztalepke a fehérlepkék, a
halálfejes lepke a szenderek családjába tartozik.
A pillangók főleg nagy vagy közepes termetű, színpompás fajok.
A test hosszú, megnyúlt, a hátsó szárnynak gyakran nyúlványa van, mely lehet hosszú kard, bunkó vagy hegyes fecskefarok.
A csáp a nappali lepkékre jellemzően bunkós, a tor és a potroh gyakran szőrös.
A test hosszú, megnyúlt, a hátsó szárnynak gyakran nyúlványa van, mely lehet hosszú kard, bunkó vagy hegyes fecskefarok.
A csáp a nappali lepkékre jellemzően bunkós, a tor és a potroh gyakran szőrös.
A hátsó szárny potroh felőli széle homorú, így az nem záródik
szorosan a test mellé.
A farkasalmalepke alsó szárnyán jól látszik annak test felőli
homorulata.
Európában kevés, hazánkban is mindössze öt faj él, leggyakrabban
a kardos és a fecskefarkú lepkével találkozhatunk.
(A lepke elnevezés ellenére természetesen pillangóról van szó, de a magyar szakirodalom mégsem a fecskefarkú pillangó elnevezést használja.)
(A lepke elnevezés ellenére természetesen pillangóról van szó, de a magyar szakirodalom mégsem a fecskefarkú pillangó elnevezést használja.)
A trópusokon több ezer fajuk él, a legnagyobbak az indonéz
szigetvilágban élő madárlepkék, ezek közül is az
Alexandra királyné pillangó.
Alexandra királyné pillangó.
A nálunk is előforduló kis apollólepke és rokonai azonban
hegyvidéki fajok, sok közülük az Ural és a Himalája fennsíkjain repked.
A hideghez alkalmazkodva testük szőrös, mely védelmet nyújt a
hűvös éjszakákon.
A színpompás pillangók családja csupán egy része a lepkék népes
rendjének, ezért bátran kijelenthetjük, hogy minden pillangó lepke, de nem
minden lepke pillangó.
Még néhány érdekes lepke:
Magyarország lepkéi:
A
Ablakosmoly
Acélszínű csüngőlepke
Áfonyaboglárka
Akáclevél-hólyagosmoly
Akáclevél-sátorosmoly
Akácmoly
Almailonca
Almalevél aknázómoly
Almalevél törpemoly
Almalevél-hólyagosmoly
Almalevélaknázó sátorosmoly
Almamoly
Apolló-lepke
Apró karcsúmoly
Aprószemes boglárka
Aranyló gyökérrágólepke
Aranyos tűzlepke
Aranysárga sodrómoly
Aranyvessző-lándzsásmoly
Aszalványmoly
B
Balkáni fűaknázó moly
Barackmoly
Barna rétimoly
Berkenyevirágmoly
Bögölyszitkár
Bogáncslepke
Borsómoly
Bozontos zsákhordó lepke
Bükkfakéreg-törpemoly
Bükkmakkmoly
Buckabagoly
C
Csíkos nádfúrómoly
C-betűs aranybagolylepke
C-betűs lepke
Cifra levélmoly
Citromlepke
Cs
Cseresznyeilonca
D
Darázslepke
Déli kéneslepke
Derécerágó lándzsásmoly
Díszes feketemoly
Díszes tőrösmoly
Dudvasodrómoly
E
Égerfaszitkár
Égszínkék boglárka
Ezüstkék boglárka
Ékes sodrómoly
Északi boglárka
Ezerjófű-laposmoly
Ezüstfoltos csuklyásbagoly
Ezüstmintás tündérmoly
Ezüstös boglárka
Ezüstsávos sodrómoly
Ezüstsávos szénalepke
F
Fakó kéneslepke
Fecskefarkú lepke
Fehérfoltos kertibagoly
Fehérgyűrűs csüngőlepke
Fehérnyárfamoly
Fehéröves szénalepke
Fehérsávos avarmoly
Fehérsávos karcsúbagoly
Feketenyár-sátorosmoly
Fekete szemeslepke
Felhős sodrómoly
Fényes szedermoly
Fenyő sávosaraszoló
F folyt.
Fenyőilonca
Fenyőrágó karcsúmoly
Fenyősodrómoly
Fenyőtű-borzasmoly
Fenyőtükrösmoly
Fokhagymamoly
Fóti boglárkalepke
Füstösmoly
Füvön élő zsákosmoly
Fűzszövő tavaszimoly
G
Görög fémlepke
Gy
Gyantagubacs-ilonca
Gyászbagoly
Gyopárfúrómoly
Gyümölcsfalevél-zsákosmoly
H
Halasi csipke
H
Hagymamoly
Hamvas fenyőtűmoly
Hársaknázó bordásmoly
Hársfaszender
Hárslevél-sátorosmoly
Homályos ködröpszitkár
Homályos tarkamoly
Homokóra-bagoly
J
Jordanita fazekasi
K
Kacsafarkú szender
Kagylólepke
Kakukktorma-moly
Káposztalepke
Káposztamoly
Kardoslepke
Keleti gyümölcsmoly
Kéreglakó díszmoly
Kéregmoly
Kerti sodrómoly
Készletmoly
Kígyóaknás ezüstmoly
Kis busalepke
Kis farontólepke
Kis kendermoly
Kis mustárlepke
Kis pávaszem
Kis rókalepke
Kis rügysodró moly
Kis viaszmoly
Kis színjátszólepke
Kleopátralepke
Kökényszövő sodrómoly
Köménymoly
Körtemoly
Közönséges avarevő moly
Közönséges boglárka
Közönséges csipkebogyómoly
Közönséges csövesmoly
Közönséges mórlepke
Közönséges ökörszemlepke
Közönséges tarkalepke
Közönséges szulákmoly
Kormoslepke
Kormos zsákhordó lepke
Koronafürt-magrágómoly
Kukoricamoly
Kutyatejszender
L
Lándzsás szárnyú almamoly
Ligeti sodrómoly
Lisztilonca
Lisztmoly
Lombosfa-fehérmoly
L folyt.
Lonc-csüngőlepke
Lucernahüvelymoly
Lucernamoly
M
Magyar pusztamoly
Magyar tölgymakkmoly
Magyar boglárka
Málnagubacsszitkár
Málnarágó virágmoly
Málnasodró tükrösmoly
Meggyvirágmoly
Mezei gabonamoly
Mocsári kéneslepke
Mocsári tarkalepke
Mocsári sodrómoly
Mogyorómoly
Molylepkék
Muszkamoly
N
Nádi szövőlepke
Nagy boroszlánmoly
Nagy farontólepke
Nagy hindumoly
Nagy rügysodró moly
Nagy szikibagoly
Nagy tarkalepke
Nagy gyökérrágólepke
Nagy nyárfalepke
Nagy ökörszemlepke
Nagy rókalepke
Nagy színjátszólepke
Nappali pávaszem
Napraforgómoly
Ny
Nyárfahajtás-tükrösmoly
Nyárfaszender
Nyárlevélszövő lándzsásmoly
Nyerges szőlőmoly
Nyugati csüngőlepke
O
Ördögszem-soktollúmoly
Őszibarack-tarkamoly
Őszi levélmoly
Orgona-keskenymoly
P
Pandemis
Parajszövőmoly
Perjeszittyó-szakállasmoly
Piros gyantamoly
Platánlevél-sátorosmoly
Pókhálós almamoly
Pókhálóslepke
Psyche casta
R
Raktári gabonamoly
Raktári gombamoly
Répaaknázó moly
Repcebecőmoly
Kockás tarkalepke
Réti tarkalepke
Rezedalepke
Ribiszkemoly
Ritka csüngőlepke
Ritka fémlepke
Rókalepke
Rózsabogyó-tollasmoly
Rózsailonca
Rózsavörös díszmoly
Rügyfúró gyantamoly
Rügysodró tükrösmoly
Ruhamoly
S
Sáfránylepke
S
Salátatükrösmoly
Sárgamintás zöldmoly
Selyemfényű puszpángmoly
Somaknázó fényesmoly
Sóska-szigonyosbagoly
Spárgalepke
Spárgaszárfúrómoly
Sz
Szalagos szerecsenboglárka
Szalmaszínű sodrómoly
Szamóca-legyezősmoly
Szamócasodrómoly
Szederaknázó sörtésmoly
Szemes boglárka
Szemes tükrösmoly
Szénailonca
Szilva-farkincásboglárka
Szilvamoly
Szilvarügymoly
Szőlőilonca
Sz folyt.
Szürke fenyőtűmoly
Szürke tavaszimoly
T
Takácsmoly
Tarka aprómoly
Tarka gyantamoly
Tarka levélmoly
Tarka szőlőmoly
Tarka vízimoly
Tavaszi sodrómoly
Tavaszi szerecsenlepke
Télimoly
Tölgyaknázó ősmoly
Tölgyaknázó virágmoly
Tölgygöngyölő keskenymoly
Tölgylevélsodrómoly
Törpe vízimoly
Tobozrágó karcsúmoly
Tölgymakkmoly
Tölgy-pávaszem
T folyt.
Tölgyilonca
Tüzes tarkalepke
Tujafúró aranymoly
U
Üvegszárnyú almafalepke
Üvegszárnyú ribiszkelepke
Útszéli zsákhordó lepke
V
Vadgesztenye szigonyosbagoly
Vadgesztenyelevél-aknázómoly
Változékony csüngőlepke
Vastag csápú díszmoly
Vörhenyes csücskösaraszoló
Vörös csüngőlepke
Vöröses ősmoly
Vörös rókalepke
Z
Zöldes bronzmoly
Zöldes gyöngyházlepke
Zöldfonákú lepke
Zs
Zsellérke-íveltmoly
Az értelmes tudatosságok fejlődéséhez is mintaként, példaként
szolgálhatnak a többszörös átalakulással fejlődő pillangók életútjai, bármilyen
rövid életűek is.
(Forrás: termeszettar/wikipedia)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-levendula.html
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
