A parlagi sas
A parlagi sas a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a
vágómadárfélék családjába tartozó faj.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület 2005-ben „Az év madarává” választotta.
Elsősorban Ázsia és Kelet-Európa füves pusztáin, sztyeppjein,
ritkás erdőiben és fás mocsaraiban költ, legkeletibb előfordulása a Bajkál-tó
vidékén, a legnyugatibb pedig – a sokáig alfajként kezelt ibériai sast (Aquila
adalberti) leszámítva – a Balkánon és Közép-Európában (főleg Magyarországon és
Szlovákiában) található.
A parlagi sasok élőhelyüktől függően a Nílus
völgyében, a Csendes-óceán nyugati partvidékén, Közép-Ázsiában, a
Földközi-tenger keleti partvidékén és a Perzsa-öbölnél telelnek.
Magyarországon
a középhegységek peremén, ritkán belsejében és azoknak alfölddel érintkező
füves pusztáin, mezőgazdasági területein is megtelepszik.
A parlagi sas nemének többi fajához hasonlóan sötétbarna
alapszínű, bár tollazata a fején világosbarna, a vállrészen pedig két fehér
folt található – ezek megkönnyítik az azonosítását.
A farok töve némileg
halványabb.
Erős, hosszú karmú lábai és kampós csőre sárga, csőrének hegyéhez
lévő közelebbi vége pedig szürkés színezetű.
Testhossza 72-83 centiméter,
szárnyfesztávolsága pedig 190 – 210 centiméteres is lehet.
A két nem egyforma,
azonban a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a testtömegük.
A hímek kb. 2,5
– 4 kilogrammot, míg párjaik 2,8 – 4,5 kilogrammot nyomnak.
A parlagi sas ragadozó, elsősorban különféle rágcsálókkal
(elsősorban ürgék, hörcsögök, de gradáció esetén mezei pockok is), illetve
olykor hüllőkkel és kisebb madarakkal táplálkozik, illetve ha alkalom adódik rá
dögöt is fogyaszt.
Újabban elsősorban az ürgeállomány megcsappanása miatt a
magyarországi állomány esetében étrendjében nagyobb szerepet kapnak a különféle
madarak.
A parlagi sas fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 forint.
A SPEC értékelése szerint az I. kategóriába esik, ami azt jelenti, hogy a faj
megmentése világméretű probléma: Európában gyakorlatilag csak a Kárpát-medence
területén nő a sasok példányszáma, az összesen körülbelül 300 párt számláló
európai állomány nagy része magyar–szlovák területen fészkel.
A világállomány
mindössze 2-3000 párból állhat.
A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a parlagi
sas sebezhető faj. Elsősorban élőhelyének pusztulása, mezőgazdasági művelésbe
vonása és költőhelyeinek zaklatása miatt ritkult meg.
A Magyar Madártani
Egyesület 2005-ben a parlagi sast nevezte meg az év madarának.
Rokonai:
Magyar nyelven több egymással nem különösebben közeli
rokonságban álló madárfajt is megillet a sas elnevezés.
Az Aquila nembe a
parlagi sas mellett az alábbi, Kárpát-medencében előforduló fajok tartoznak:
békászó sas, fekete sas, pusztai sas, szirti sas.
Szóbonctana:
SAS – Nagy testű, barnás tollú, kampós csőrű, ívelt körmű
ragadozó madár. [A Magyar Ért. Kéziszótár szerint: finnugor]
A sas neve valószínűleg repülés közben suhogó, susogó szárnyak
hangjából van.
A kerítések oszlopainak sasként megnevezéséről a CzF Szótár ír:
„[...] a keritések azon fa oszlopai, melyek a palánkfákat öszvetartják, s
mintegy kiterjesztett sasszárnyakat képeznek [...]”
A sas tükörgyök, oda-vissza
ugyanaz értelmű.
Nem lopható ki az ősmag(yar)-nyelvi eredetű gyökök, szavak
közül!
Kolumbán Sándor
(forrás: Magyar Nyelv)
Továbbá:
- Milyen madár volt a turul?:
-Figyeljük a TURULmadár érkezését!:
- Az ősmagyarok háziállatai: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/az-osmagyarok-haziallatai.html
- Mit jelképez a szarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html
- Mit jelképez a szarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html
- NIMRÓD – az ősi NAP-KIRÁLY:
- Az Esztergomi oroszlán: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/az-esztergomi-oroszlan.html
- Aranykor Magyarországon:
- Három eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
web oldalaim:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
blog oldalam: