2013. szeptember 4., szerda

3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon


3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon



Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges hatást gyakorolnak testre és lélekre.


Somoskő - bazaltzuhatag


Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.

Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok, melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be. 

Őseink is hittek abban, hogy a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok adtak otthont. 

A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a legnépszerűbb zarándokhelynek számít.


Őserő és végtelen nyugalom: Hegyestű-hegy




A Balaton északi partján, Zánka közelében húzódó Hegyestű-hegyet hazánk egyik legkülönlegesebb, energiákat áramoltató területének tartják, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként nemcsak mint kirándulóhely nyújt felhőtlen kikapcsolódást és testi-lelki feltöltődést, de erős kisugárzása és különleges energiaharmonizáló ereje miatt évszázadok óta a gyógyulni, erősödni vágyó utazók zarándokhelyének számít.




A Káli-medencében található, különös megjelenéséről is híres hegyet és környékét fokozottan védett területként őrzik, ami tovább fokozza a hely végtelen nyugalmát és érintetlen tisztaságát.

A hegyre könnyű sétával vagy akár kerékpárral is feljuthatsz, miközben a környék hegyvonulataira és a mélyben húzódó völgyekre nyíló egyedülálló kilátás, illetve a Balaton látványa vár.


A beszámolók szerint a hegytető különleges hatást gyakorol a testre, amit az idelátogatók rendszerint úgy jellemeznek, mintha a növényekből és a mohával sűrűn borított kövekből áradó természetes energia hatására nyugalom áradna szét egész testükben.

A hegy hangjai, színei és illatai pillanatok alatt magukkal ragadják az elcsendesedő vándort, aki mintha maga is részévé válna az anyatermészetnek. 


Egy Hegyestűn tett kimerítő kirándulás után - akár az itt húzódó energiavonalak, akár az érintetlen természet közelsége miatt - egész biztos, hogy erőteljesebbnek és egészségesebbnek érzed majd magad.


A Föld szívcsakrája: Rám-hegy, Ferenczy-szikla

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, Pilisszentkereszttől északra található a Rám-hegy és az előtte magányosan álló hatalmas kőtömb, a Ferenczy-szikla, melyről úgy tartják, a Földet behálózó energiavonalak találkozásának csomópontja.


Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével - I. Béla király korában is fontos szakrális szerepet játszott a térség életében -, az ezoterikus világszemlélet szerint pedig ennél a sziklánál található bolygónk gyógyító erővel bíró szívcsakrája, ami miatt a föld ezen a helyen nagyon erős energiát bocsát ki magából.

Ennek hatásáról az idelátogatók egyfajta sajátos érzetként számolnak be, mely olyan, mintha életerővel töltődnének fel, és egyfajta belső nyugalom áradna szét testükben, sőt, egyesek szerint a sziklát átölelve a Föld szívverését is meg lehet hallani.


Az okkult hagyomány szerint az ilyen nagy energiájú helyek hollétéről a vidéket borító dús, egészséges növényzet, a népes állatvilág és a kristálytiszta tavak is árulkodnak, a szabályos kör mentén kinőtt fák pedig, melyek tisztásai egykor misztikus szertartások helyszínéül is szolgáltak, a helyet átjáró pozitív energiák szemmel látható nyomai.

A források formálta völgyek ölelésében található Ferenczy-sziklához a vízesések morajától visszhangzó, meredek sziklafalakkal határolt szurdokon keresztül, vadregényes ösvények mentén juthatsz fel, miközben átadhatod magad a zavartalan természet harmóniájának, megfigyelheted a több száz éves erdő apró zörejeit, a tájat átjáró atmoszféra hatására pedig - mintegy eggyé válva az erdővel - önmagadban is békére lelhetsz.


Különleges, mágneses erőtér: Atilla-domb

A Tápiószentmárton mellett, a Kincsem Lovaspark lapos síkságából csak néhány méter magasan kiemelkedő Atilla-domb nemcsak az itt feltárt híres vaskori ötvösművészeti régészeti lelet, az aranyszarvas miatt vált jelentőssé, de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik, ami miatt gyógyulni vágyók ezreinek zarándokhelyévé vált.


A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív energiaáramlások színtere, mely segít az idelátogatóknak a testi és lelki egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek enyhítésében.

A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom, a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatással van az itt kirándulók közérzetére. 


Sok utazó érzékel az Atilla-domb hatására tapasztalható enyhe bizsergést, finoman csipkedő, áramütésszerű érzést, a végtagokat elárasztó melegséget, illetve vannak, akik szédülésről és az egész testet feltöltő és uraló erő kézzelfoghatóvá válásáról számolnak be.

Függetlenül attól, hogy hiszel-e az ezotériában vagy az energiavonalak létezésében, az Atilla-dombra látogatva már azáltal is feltöltődhetsz életerővel, hogy a vidék nyugalmának átadva magad, figyelmedet belső lényedre és tested apró jelzéseire irányítva kis időre kialakítod az önmagad és a természet között létrejövő láthatatlan, gyógyító kapcsolatot.


...és


15+1 hely hazánkban, melyekről nehéz elhinni, hogy léteznek!


Azt hinné az ember, ha csodás képződményeket, mesebeli tájakat, és elképesztő látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem így van, kis hazánk is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhet.

Ezekből gyűjtöttünk egy csokorra valót.


1. Aggteleki cseppkőbarlang



Elképesztő barlangokért, hatalmas és szép formájú cseppkövekért nem kell világgá mennünk, hiszen Magyarországon is találunk ilyet. 
Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége.


2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár


Mintha csak egy mesekönyvet ütnénk fel, olyan látványt nyújt a Salgótarján településrészeként ismert Somoskő...


, mely gyönyörű középkori várromja mellett egy hatalmas bazaltorgonával is rendelkezik.




3. Egerszalók sóhegye

Ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény az egerszalóki sóhegy...


, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USÁ-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk.


4. Rudabányai bányató

Tengerszemekért sem kell a környező országok magas hegyeit meglátogatnunk, mert lapos kis hazánkban is találunk lenyűgöző szépségű apró bányatavakat. 


A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize!


5. Repceföldek a Bakony lábánál

Élénk sárga virágai, melyek kilométer hosszan borítják be a vidéket, eredetileg a mediterráneum képeslapjairól ismertek...


, pedig e káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növényt mára a mérsékelt éghajlati övben az egész világon termesztik, így nálunk is.


6. Kaptárkő, Szomolya

Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni. 


A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.




7. Fülöpházi homokbuckák

Nem, nem. 
Most sem a Szaharában vagyunk. 


A csöppnyi Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. 

A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg.


8. Tihanyi őslevendulás

Ismét egy képeslapra kívánkozó látnivaló, melyek legszebb példáit a franciaországi Provence-ban láthatjuk, de nekünk magyaroknak nem kell ilyen messzire menni, ha élvezni akarjuk a lila virágok szépségét. 


Tihanyban a levendulaszüretet júniusban szokták megtartani fesztivál keretében.


9. Molnár János-barlang

A Budapest II. kerületében található barlang a  József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.


Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 


1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.


10. Alcsúti hóvirágmező

Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezeje várja hófehér virágszőnyegével a kirándulni vágyókat. 


A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg.


11. A Káli-medence és Hegyestű

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. 


A Balaton felől szabályos kúp alakú hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét.

Geológiai tábor Hegyestűn


A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. 
A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.


12. Ilona-völgyi vízesés

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. 


A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.


13. Kazár riolittufa

Ismét nem Törökországban, Kappadókiában vagyunk, hanem a Mátrában, Kazár település közelében. 
Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. 


A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. 
Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. 
A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.


14. Szalajka-völgy

A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. 


A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a Sebes pisztráng...


, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki.


15. Rám-szakadék

A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. 



A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.


+1. Gyilkós-tó (Erdély)

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. 



A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.


(forrás: http://antalvali.com/, http://utazom.com/)










Továbbá:



-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Mátyás király:

-Különös fények a Pilisben:

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

-A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

-3 csodatévő, gyógyító hely Magyarországon, és 15 + 1 másik csodás hely Itthon:




2013. szeptember 2., hétfő

Szeptember - Földanya hava





Szeptember - Földanya hava



Kalemandra Teremtészet- Földanya
 

  
„Itt van az ősz,
Itt van újra,
Lombot hullajt
az öreg tölgyfa.

Szemeid még látom,
Elfeledni nem kívánom.
Csókjaid várom,
s karjaidba vágyom!

Újra és újra merengek,
téged soha el nem feledlek,
ölelésed, mint a szomorú fűz,
tested olyan, mint a tűz!

Pár hét és újra látlak,
karjaimba akkor zárlak,
ha szemed fénye megéget,
s szíved tüzében elégek!”

 (Tajti Zoltán)


Szinyei Merse Pál - Ősz
 

Szeptember 1. - Egyed napja:
 
1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését.
A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak. 

Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.
 
Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

 

Szeptember

népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.



Tóth Rozális - Ősz
 

Szeptember 8. - Kisasszony napja:



Kisboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka


 
Szűz Mária születésének napja. 

Kisboldogasszony, Kisasszony ünnepe – Földanya havának 8. napja

Szűz Mária születésnapja.

Ez a nap a végek és a kezdetek ideje. Szent időszakok, mint a várandósság vége, az új, tiszta életek kezdete, ahogy az újszülött tiszta, ártatlan élete elindul.

Elmúlt a nyár. A fecskék e napon kezdenek gyülekezni a hosszú költözéshez (Fecskehajtó Kisasszony).

Az új dolgok, új kapcsolatok e naptól tisztán, hordalék nélkül indulnak.

Hajnalban az asszonyok kimentek a határba napfelkeltét várni. Akinek érdeme volt rá, megláthatta a kelő napban a Boldogasszonyt, a Kisasszonyt fénybe öltözve.

Kisasszony, Kisboldogasszony üzenete:

Életünkben csak a változás állandó. Sorsunk lezárult helyzetekből és új kezdetek sorozatából áll. Egy kezdet mindig tiszta, az ártatlanság ideje.

Régi hátráltató ügyeidet zárd le és felejtsd el! Újat kezdeni mindig lehet és érdemes, hiszen az hordozza magában a tisztaság és siker ígéretét.

A sorsunk újrakezdések sorozata, melyek lelkünk tisztulását és a megújulást is lehozza.

Az életben a terhes állapotok után új, tiszta helyzetek következnek.

Ez a lélek tanulási folyamata. Ha jól csinálod, az öröm és tapasztalás forrásává válik a folyamat.

(Tündérnóri: Boldogasszony üzenőlapjai)


A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt e nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. 

Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, 




e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.

Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, 





és a fecskék útra kelését is.



 
Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.




Mednyánszky László - Őszi színek
 

Kányádi Sándor: Szeptember

Tele a hombár,
tele a raktár,
tele a kaptár,
tele a csűr.
Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.



Ősz Erdélyben - Tarcsay Béla
 

Szeptember 12. - Mária napja:
 
Szűz Mária neve napja. 
Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.

Kovács Mária - Ősz
 

Illyés Gyula: Nyárutó

(részlet)

Ránk tör észrevétlen újra egy ősz, nézzed,
bomlik a fák kontya, zokognak a bokrok,
a sárga szőllőhegy illata leömlik
a völgybe s emeli, hajtja újra szívünk!


Ősz a Dunánál - Pusztay Ildikó

 

Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:
 
Mária anyai fájdalmára való emlékezés. 
Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

 Őszi fa - Gy. Molnár István


Jékely Zoltán: Ősz-köszöntő

(részlet)

"Habár orcánk pirítja még a Nap,
gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,
az őszt, melyet mint anya gyermekét,
majd egy évig hordtunk szívünk alatt.
Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,
kígyó se mart meg, szikla sem ütött,
s a régi helyről halljuk: a tücsök
lelkéből szól a régi altató…"

Szeptember - Turcsányi Béla
 

Szeptember 21. - Máté napja:
 
Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza. 
 
Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. 
Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.


Hollósi Simon - Tengerihántás


Petőfi Sándor: Szeptember végén

(részlet)

"Elhull a virág, eliramlik az élet…
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?"

Ősz a fák alatt - Rási Zoltán

 

Szeptember 29. - Szent Mihály napja:
 
Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője.
Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. 


 Szinyei Merse Pál - Őszi tájkép
 

Babits Mihály: Magyar szonett az őszről

(részlet)

"Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok
szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok,
ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!
Már vége a násznak, megestek a lányok.”


Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak).
A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.
Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés.
E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. 



Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is.
A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. 
A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.

Bőségszaru


A hatalmas szarv, amelynek kiszélesedő szája ontja magából a föld gyümölcseit, több jóakaratú istenségnek és allegorikus alaknak az attribútuma, egyúttal a minden rosszat rejtő „Pandóra szelencéjének” ellentétpárja (ez utóbbi, mint láthattuk, szintén az időszak jelképe).

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak.



Jékely Zoltán: Fecskék
"A villanydrót öt égi vonalán
izgága hangjegyek a füstifecskék.
Ha lejátszhatnám, bennük már az estét
s az ősz első akkordját hallanám."




Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.

Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” 

Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.


Juhász Gyula: Szeptember aranya
Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.
Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.
Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.


(forrás: Magyar Nyelv, Jeles Napok)











Továbbá:


- NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk:


- Aranyasszonyok : 

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

- Pünkösd – A Csíksomlyói legenda:

- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:




- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

- Szeptember - Földanya hava:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szeptember-foldanya-hava.html

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

Kiskalendárium: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html








Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: