Kelta-Magyar rokonság
A kelták zenéje ma is pentatonikus,
és nagyon hasonlít a magyarokéhoz.
Egyik legszebb táncuk egy páros
tánc, ami kelta elnevezéséből kiindulva esetleg a magyar csárdást is
eredményezhetné.
A rómaiak egy Alpokon túli idegen nép táncát úgy hívták, hogy
díszes, pompás tánc.
Kik voltak, akiknek tánca így megtetszett a rómaiaknak?
Kelták vagy Szittya Hun Magyarok?
Az ír zene idegenen hangzó, majdnem keletiesen hangzó sirató,
írja egy szerző könyvében.
"Az írek és a moldvai magyarok zenei világa nem csak
lelkületben azonos hőfokon találkozik, de pentatóniában, a táncok
tagolódásában, felépítésében, fajtáiban is megegyezik.
Egyik tánc erősen hasonlít keleti párjához, az összekapaszkodó
férfi és nő, forgás és megtorpanás váltakozó lépései mindkét vidéken
megtalálhatók", áll a Magyar Nemzet 1998. november 5-i számában,
"
(Tiszán innen, Dublin túl-az ír-moldvai csángó népzene a fonóban" c.
cikkében.)
A máig élő kelta, pontosabban breton népviselet és zene
gyökereit maguk a bretonok a Turánban keresik.
A breton népművészet, a népviselet, a népszokások, botos táncok
vagy lovas felvonulások a magyar párjukhoz nagyon közel állnak.
Írország ma Nyugat-Európa legnagyobb lótenyésztője.
A felnőttkort elért ifjú, akárcsak a breton legény, egy lovat
kapott régen ajándékba, hogy ezzel vigye babáját nyeregben a menyegzőre. (Bub -
menyecske, szerető; miny - párta, eskü; násza - nász)
Lugnásza a legnagyobb ünnepük, augusztus közepére esik, az
augusztusi teliholdra, mikor Lug isten nászt köt az ősanyával.
Az ősi kelta írás a rovásírás
volt.
A kelta rovásírás egyik legszebb példányát a spanyolországi
saragosa vidéki bronzleletben találták.
Ez a leghosszabb szöveg, amit találtak.
Az írek botokra róttak,
ahogyan erről már Sebestyén Gyula is beszámolt a "Rovás és rovásírás"
c. cikksorozatában 1903 és 1910 között.
Idézek: "Írország őslakói között az öregebb írek az
imádságukat nem ún. rózsafüzérről, hanem a rovásbotokról olvasták le."
Létezik még egy pogány írás is, de ebbe nem megyek most bele, ez
az ékírás.
Manapság a latinnal kínlódnak, akárcsak mi, mert hiányoznak
különböző hangok. Hiányoznak a mély és magas magánhangzók, és a lágy
mássalhangzók.
A magánhangzókat megoldották, úgy írják, mint mi: a, á, e, é, i,
í, o, ó stb.
Mindenesetre a rovás szavát és fogalmát nem vehettük át senki
mástól, mert ez a fogalom csak magyarul és írül érthető.
Írül rian - ró, riad -
csík, sáv, rovás.
A nyelvészetről nem beszélek, de annyit elmondok, hogy
ugyanazok
jellemzik az ír nyelvet, mint a miénket.
A hangsúly mindig az első szótagra esik.
Hangharmónia van, tehát ha a szógyök mélyrendű, akkor a hozzá
kötött rag is az, ugyanúgy, ha magasrendű.
Ha páros szerveket írnak le, akkor a "fél" szót
használják: pl. fél kar, fél kéz.
A feleség szó nem létezik ilyen formában, hanem a madárnak a
párját hívják fél madárnak.
A jelszót úgy hívják, hogy fél szó, mert fél szavakból is
megértjük egymást.
Ha felsorolásról van szó, a számnév után a főnév mindig egyes
számban marad.
Mint a magyarban, a melléknév nem kerül többes számba.
Nem ismerik a to have igét, hanem a lenni igének két formája
van: a be, ami a léttel függ össze, és a tá, ami azt jelenti, hogy van.
Bim - létezem, tám - vagyok.
A "van neki"-t a tá, a van formából képezi.
Különvált az alanyi és a tárgyas ragozás, és még rengeteg
hasonlóságot lehetne felsorolni.
A kelta vallás alapja egy kimondottan animisztikus világképpel
rendelkező hit. Animizmus az a hiedelem, hogy minden tárgynak lelke van,
illetve a szellemben való hit.
A másvilág átszőtte életüket, olyan formában, hogy a mondák
szerint ide-oda közlekedtek a másvilág felé, probléma nélkül jöttek-mentek, a
gyerekeket és a betegeket nézték meg, hogy ne lépjék át ezt a határt, mert
esetleg nem képesek már visszajönni.
Catherine és John Matthews "A kelta sámánizmus" c.
könyvükben írják, hogy a kelta vallás alapja egy kimondottan sámánisztikus
világkép.
Ennek helyébe lép a kelta druidaság avagy a papság, egy nem árja
papság.
A druidaság egy olyan vallást képvisel, sok olyan jellemvonással
bír, amely az "indoeurópai" hitvilágnak lényegében idegen.
A kelta vallás heroikus, azaz hősök-istenek, istenek-hősök.
A kelták istenségeiket nem teremtőiknek, hanem hőseiknek
tekintették, egyfajta természetfeletti hősöknek.
Érdekesség az, hogy amikor istenről beszélnek a legrégebbi kelta
mondákban, mindig nőt értenek ezalatt, ha hősről beszélnek, mindig férfit.
A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a keltáknak
egyisten hitük volt,
mint mi, az a
rengeteg úgymond istenség csak Isten különböző megjelenési formái.
A görögöket kinevetik, hogy hogyan képesek Istent kőbe szorítani,
mert Isten millió formában képes megjelenni, nem csak a kőben létezik.
Ezt már az alexandriai Oregenész (Kr.u. 185-250) már mondta,
hogy a kelta druidák egy istenhez imádkoztak még Jézus eljövetele előtt, így
már régen rátermettek a kereszténységre a druidák tanításai alapján.
A druidák képviselte eszme, a bölcsesség, a tudás, a jóslás, és
verselés legmagasabb foka szerint
a világ három részből áll:
A felső világ, ahol a
felső isten és kísérete, a Nap, a Hold, a csillagok laknak,
a középső világ a láthatók, halandók világa,
és az alsó a hősök
világa, amit egy alsó isten védelmez.
A három világot egy életfa
köti össze, amelyen a druida, a táltos
képes volt fel-alá szállni a három világ között.
Ezt nyilván révülésében tette, írül raveie.
Ez tulajdonképpen a révész szó továbbfejlesztése: rávi - révész.
Az életfa Artúr király regősének egy nótája,
amelyet a középkorban jegyeztek fel, így hangzik:
"Az életfa
világtengely, amely a mennyet a földdel összeköti.
Az életfa mindig a világ közepén áll, a világ közepe felett
lakik Isten.
A világ közepét átszelő világtengely pontosan Istenhez
vezet."
Ez mi más, ha nem pont a
magyar világkép megfelelője?
Az alsó világban lakott a világ legősibb embere, aki olyan koros
volt, hogy senki nem tudná megmondani, hogy ki ő és honnan jött = 96 írják a mondák.
Ez a "zöld ember" (green man), akit mindig
törökülésben mutatnak be, szarvasagancsokkal a fején. Ez is belső-ázsiai
szokás, manapság is így ülnek ott.
A kelta időkben szarvasisten
képében jelenik meg, akit egyesek kernunos névvel illetnek, mondja John
Matthews, "habár ez a név nem más, mint egy tudós feltevés, kitaláció,
amely részben átírt feliraton alapszik.
A szarvasisten kőbe vésett alakja fölött mindig ott állt Anu, az
anyaistennő.
Az ő képét egy párizsi múzeumban láthatjuk Ernunos felirattal.
Ezt a feliratot változtatták meg a történészek kernunosra, mert
szerintük hiányzott a "k" betű.
Indogermán nyelvészek rögtön nekiugrottak, és kiderítették, hogy
ez a kezdő "ker" nem is létezik, ez az indogermán ker - női gyöknek a
megfelelője.
Ennyire indogermánok tehát a kelták.
Kernunos az az isten, aki a növekedési erőkkel lehet
kapcsolatban, amelyek
szarvas alakjában
nyilvánulnak meg.
szarvas alakjában
nyilvánulnak meg.
Ez nyilván azonos a gall és breton mondákban létező Araunnal, a
másvilág királyával vagy az ír zöld emberrel. (ur - zöld dun - személy)
Erről eszünkbe juthat az urdung, az ördög szavunk.
Ő őrizte az ősök tudásának kútját, ő engedett csak ennek a
közelébe.
Ebből a kútból eredt a hét világfolyó, amelyek szivárvány
formájában nyúltak egészen a csillagos égig.
Ebben a szivárványban laktak a totemállatok.
Ezekből egyet mutatnék be.
A legfontosabb totemállat a szarvas.
Volt a "fehér, fényes" nevű hősnek egy mondabeli
felesége, akit úgy hívtak, hogy Saba - szab, vág, ebből ered az ír szó, amely
magyarul szablyát jelent.
Ő mindig szarvas képében
jelent meg férje előtt.
A szarvas fontosságát az is jelzi, hogy mindig vezérállat, a
másvilágba vezető úton is, sőt az öt vagy hét "honfoglalás" egyikét
is ő vezette is.
A "honfoglalás fogalma" csak a magyaroknál és az
íreknél él egész Európában.
Egy angol történésznek sikerült kimutatni, hogy
"ugyanúgy, ahogy kétezer évvel korábban a sumérok, Dél-Anglia lakosai is
Kr.e. 2000 körül
a szarvasban az istenanyát látták."
Ma is él Angliában egy hagyomány: Szeptember 4-én a legények
szarvastáncot járnak szarvasaganccsal a fejükön.
Ez a tánc a nagy Anyához való fohászkodás, de tulajdonképpen az
ősökre való emlékezés illetve termékenységi tánc.
Több bizonyíték is arról tanúskodik, hogy itt a
Kárpát-medencében egy „új” nép született.
Elsősorban a „főistennő” DANU (DEA-ANU, szó szerint: JÓ-ANYA ~
ÉD-es-ANYA), az ANU „Ősanya“ egyik másik neve, itt született meg.
DANU isten-anyáról nevezték el a DUNÁ-t is, felcserélve ennek
régebbi ISZTER nevét.
Az Iszter nevet a görögök hagyták ránk, de, feltehetően, ez egy
szumir-szabir-szittya eredetű szó, ISTÁR istennő nevével kapcsolatos.
DANU ennek a pontos mása.
A Kárpát-medencéből „elköltöző” – véleményem szerint, innen,
Európát a szélrózsa minden irányába, gyarmatosító – kelta telepesek, habár az
Ősanyát, DANU-t, „nem tudták magukkal vinni“ (írják az ír krónikák), nevét
továbbéltették folyóikban: az angliai és skóciai DON-ok-tól a franciaországi
DON-ig, hisz ők a „DANU-fiai“ (Tuatha Dé Dannan ‘Danu’ törzse) voltak.
A DUNA lett a druidák „szentfolyója“ mivel benne élt az Ősanya,
DANU.
Azt a vidéket, ahol kénytelenek voltak az Ősanyát, vagyis Istent!
– hisz Anya vala az Isten – hátrahagyni „Anyahonnak“ vagyis ANNWN-nak [ejtsd:
ANNÚN] nevezték.
Az ANNWN lett a „Másvilág“ neve is, ahová szeretteik
vissza-/megtértek.
Ez volt másik nevén az „Asszony országa“ – a BANNWN [ejtsd:
BANNÚN], szó szerint: NÉNE-/ BANYA-HON.
BANNWN nevében könnyen felismerhetjük a későbbi latin „Pannóniá”-t,
a DANU/DUNA (és férje BÁL/BÉL) országát, a „Jóanya” (ÉD-es-ANYA), a későbbi
„Szűzanya“ (Boldogasszony) országát.
Ezt az országot még úgy is hívták, hogy MAGH MÁR, magyarul:
„Mező-széles”, amely „édes langyvizű folyók országa“ hol „bő választéka
mézsernek és bornak“ és ahol „fedhetetlen szép emberek" élnek;
ebben az
országban „nincs sem ‘enyém’ sem ‘tiéd’ [...] vendéglátóink pompás öltözete
kész gyönyörűsége a szemnek; gyűszűvirág-színű árnyalatokban tündökölnek az orcák“
és „bár szép elnézni Fál Síkságát (írországi „alföld“), Magh Már után kopár
vidéknek tetszik...“
Európában csak egy „Széles Mező“ (Magh Már) van, ahol még ma is
elevenen él az „Ősanya“ emléke:
Magyarország a „Boldogasszony országa“ – Európában
egyedülállóan !...
Figyelemre méltó, hogy Írország is az „Isten anyjának országa”:
Az a tisztelet, amely a pogány Írországban az istennők (ANU, DANU) számos
megjelenési formáját övezte, részben átszállt a Szűzanyára.
A kelta
társadalomban az anya központi szerepéről egy szájhagyományban fennmaradt, a
Hebridákról származó mondás szól: „Isten szívében egy anya szíve van”.
Érthető tehát, hogy az íreknek is egy „Anyaországuk” van.
Zürich városában - ez egy kelta alapítású város - egy olyan
kelta aranytálat ástak ki, amin a szarvast a Nap, csillag és a Hold veszi
körül.
A kelta mitológia lexikonja azt írja, hogy a
szarvasábrázolásokat követhetjük Angliától Magyarországig övcsatokon, dárdákon,
fazekas műveken.
Nincs kizárva, hogy a magyarországi késő kelta szarvasábrázolás
a magyar népművészet közismert szarvasmotívumának előfutára volt.
Fontos totemállat volt még a ló, az asza, a sólyom.
A sas Artúr király legendájában jelenik meg, és tökéletesen
hasonlít Gilgames és Eridu mondájára.
Egy másik fontos totemállat az emse, amely a negyedik Anu, a
negyedik ősanya volt az ír mitológiában.
Ő ikreket szült, akik honfoglalók lesznek.
Erről az emséről mondják,
hogy ahol el van temetve, a mellette lévő templomban őriznek egy sugarakkal
körbevett napisten mellett egy erőskeblű női alakot harcosnak öltözve
kimondottan lófülekkel ábrázolva.
Ezt az ottani lakók a mai napig Máhának nevezik. Máháról pedig
azt mondják, hogy az emse, a nagy istenanya egyik megjelenése, a szakrális
királyság, a harc és a termékenység hármassága.
A kelta mondákból kiderül a beavatás fogalma is, például Kukulen
mondájából. Kukulen a kovács, a táltos kutyája.
A gyerek Sepanta ennek a kutyának a szerepét veszi át, és így
lesz Kukulen.
Másik fontos totemállat a holló is.
A britek leghíresebb őse volt a Pran, aki önmagát feláldozta egy
hadviselés sikeréért.
Megkérte katonáit, hogy vágják le a fejét, és helyezzék el a
londoni White Hillben, ami ma a Tower, London börtöne.
Ez arra kellett, hogy a feje megvédje a brit fővárost a külső
támadásoktól.
Ma is egy olyan monda járja, hogy ha a hollók elhagyják Towert,
akkor összeomlik az angol birodalom.
Az Atilla és az Artúr mondakörnek vannak közös motívumai.
Az úgymond Excalibur, ami szó szerint igazából elmerült kardot
jelent.
Szent Kolumbán mondája is nagyon fontos, aki a Iona-szigetén
templomot kezd építeni, de amit nappal fölépít, éjjel összeomlik.
Szent Kolumbán rájön, hogy mindig kijön a partra egy félig nő,
félig hal alakú lény, amely megrázza a pikkelyeit, amitől az egész sziget
megremeg, és összeomlanak a falak.
Ez a lény azonban annyira jólelkű, hogy megtanítja Kolumbánt,
mit kell tenni ez ellen.
A megoldás egyszerű, ismerték a Kínai Nagyfaltól egészen magas
Déva váráig, a Szittyaföld széltiben-hosszában: be kell valakit élve falazni.
A honfoglalás (Szerk.: Hazatérés!) egy teljesen külön témája az
ír mondáknak, mely tökéletesen egyezik azzal, amit ma állítanak, hogy
Belső-Ázsiából jöttek. Szkíciából indulnak el, letelepednek a Meotiszi
mocsarakban, ott megszaporodnak, felerősödnek, és onnan indul a honfoglalás
Írország felé. (Szerk.: Kelta Nemzetek - Keletág Szkíták:
www.facebook.com/hunnemzetiseg/posts/1066705913342612)
A legutolsó honfoglalást, Milék honfoglalását tekintik a hivatalos
kelta honfoglalásnak, de mindegyik az volt.
A magyaroknál is csak "Árpád honfoglalását" (Szerk.:
Hazatérés!) tekintik az igazinak.
Mil, akárcsak Álmos, nem léphetett be Írországba, mert mielőtt
betette volna a lábát, meghalt.
A honfoglalást fiai Ébel és Eleon vezetik le, akik északról és
délről támadva elfoglalják Írországot, majd testvériesen kettéosztják a
területet, tehát nem történik testvérgyilkosság.
Mil a hét törzs vezére volt.
A hét törzs kimondottan a honfoglalás miatt áll össze
Spanyolországban, és mikor megválasztják őt vezérré - mondják a krónikák -
kelta szokás szerint pajzsra emelték.
kelta szokás szerint pajzsra emelték.
A világ leghosszabb helységneve szó szerint: Gyors örvényhez
közeli fehér mogyoróvölgy boldogfalva.
Így alakulnak ki a kelta helységnevek is, akárcsak nálunk.
A magasan szálló sólyom Isten jelképe.
A kelta mondákban is van egy király, akit a madarak nemzenek, és
mikor a hím az anyára száll, elindulnak Vénusz csapjai.
Ez ugyanaz, ami Emese mondájában is elhangzik.
A csomaközi sólyom a sisakon fejét, szárnyát és farkát mozgatta
lovaglás közben, és sivító hangot adott ki.
A sólyom sivítót jelent keltául.
Emese álma - Dávid Júlia festménye
A legősibb kelta ábrázolások egyikét Boémiában találták. Boémia neve is a boiok nevéből származik, akárcsak Bajorország, a bajuvárok, akik azt mondják magukról, hogy boi-avarok keverékei, de Bologna városának neve is a boioktól származik. Budapest is kelta település volt.
A legősibb kelta ábrázolások egyikét Boémiában találták. Boémia neve is a boiok nevéből származik, akárcsak Bajorország, a bajuvárok, akik azt mondják magukról, hogy boi-avarok keverékei, de Bologna városának neve is a boioktól származik. Budapest is kelta település volt.
A kelta koronát druida koronának mondják.
A rátétek már a római korban születtek.
A kelták nem ábrázoltak emberi arcokat.
Sokan vitatkoznak, hogy Stonehenge kelta-e vagy nem.
Tény, hogy használták, tehát tudomásuk volt róla.
Azon az angliai vidéken, ahol a búzaköröket találták, fedezték
fel a szarvasagancsot.
A Nap földi jelképe a Fehér Ló
”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek
hitték magukat, mint más népek.
Más népek is tisztelték a fehér lovat, de a székelyek
állatősüknek hitték azt, .… a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt.
A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.” - Gyallai Domonkos
A kelta Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával
megegyezik.
A keltáknál a fehér ló
ismerte az utat a másvilágba, és egy jó kalauz volt.
Bretagne-ban, Carnacban,
az egyik kurgán tetején ma szentély áll, Szent Mihály templom, mert Szent
Mihály helyettesítette mindenütt az ősi istenségeket.
A Szent Mihály kápolna egy valódi kurgán, tehát van bejárata,
folyosója, a folyosóból jobbra-balra kamrák és temetkezési helyek.
Be lehet
menni, de nincs kiépítve a turisták számára azért, mert a nagy francia
kutatások abból állnak, hogy mindent lerombolnak, így nem engedélyeznek már
több ásatást.
A kurgánok tetején emberi alakú szobrok állnak.
Egy másik bretagne-i helységben egy szobor áll egy templom
előtt.
A szarvas fején kereszt van.
Egy pár vadászatra indul egy vadászkutyával, és egy párnán ott
van
a Szent Korona.
Arthur halálát
megfestette egy angol festő, Edward Burne Jones, és Arthur mellé a magyar Szent
Koronát festette.
Mikor megkérdezték tőle, hogy miért, azt mondta, hogy ezt látta
álmában.
Ebben a helységben folyik egy folyó, amely kettészeli Bretagne-t
Alsó-és Felső Bretagne-ra.
A bretonok mindig egy széles övet viseltek a köldökük felett,
hogy kapcsolatban legyenek az ősanyával.
A férfiak legfontosabb ereklyéje az öv volt, ezért ha valakit
elítéltek, levették az övét.
Ez volt a legnagyobb büntetés, ami egy keltát érhetett.
Bár a kelták a világ másik felén laknak, jó volna szorosabbra
fűzni velük a kapcsolatot, mert ugyanaz a sorsuk, mint nekünk.
A lelkiviláguk is azonos.
Az írek magukat a nyugat magyarjainak nevezik. Lehet-e
valamiféle lelki kötődés a két nép között?
A dublini és a belfasti repülőtéren 14 nyelven van kiírva, hogy
"Isten hozta Írországban", ezek közül az első a magyar.
- Timaru Kast Sándor -
Ingoványos ez a téma (is)! Habár, sok a bizonyíték!
Az IGAZság akkor tárul majd elénk, ha KÉPESek leszünk újra emlékezni MAGunkra!
Továbbá:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Hargita:
- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
- A pozsonyi csata:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Az utolsó Táltos:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
- Húsvéti népszokások, hagyományok:
- CSABA KIRÁLYFI:
- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html
- MIENK VAGY ERDÉLY:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- Sámánizmus és Sámánok, Táltosok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html
- A magyar népviselet és a szakrális geometria:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
- JÉZUSHITŰ ATILLA - Badiny Jós Ferenc:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/jezushitu-atilla-badiny-jos-ferenc.html
- Paál Zoltán - Az Arvisurából - részlet 1. - 2.:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html
- AZ ÖZÖNVÍZ:
- A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM:
- RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink:
- KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre:
- A Magyar - Mag őr:
- ŐSI TUDÁSUNK - NÉPHAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - NÉPZENÉNK - ROVÁSÍRÁSUNK ÉS A JÓ VIZÜNK A KULCS:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
