Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások

 Vízkereszt és farsang

Farsangi népszokások

A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe: 

ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete.

A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7. a karácsony, és 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. 

Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. 

A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.

Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás.

A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak megmutatta az utat Betlehembe.

Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: 

a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak.

A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár).

A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. 

A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

Farsangi népszokások

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.

Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.

A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – 

farsangvasárnapra, 

farsanghétfőre 

és húshagyókeddre ("a farsang farka") 

– vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.

A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás.

Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.

A farsang Magyarországon... 

...vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz "húshagyó keddig", vagy "hamvazószerdáig".

A mohácsi busójárás

Mohács napjainkban is őrzi a népi farsang, a karnevál hagyományát. Itt minden évben megünneplik a busójárást, amely turisták tízezreit vonzza magához. 

A népszokás eredetéről így írnak Mohács város honlapján:

„Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. 

A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. 

A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. 

Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. 

A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok."

Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a farsang kialakulása. 

Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében.

A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni.

A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre.

A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek.

Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket.

Március 12. Gergely-nap

Ez a nap az, mikor a Nap erőre kap, és elindul a Természet ereje.

Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon.

A kormozás, busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték.

A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el.

Természetesen mindig a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében.

Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől.

A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, mely a kiszét szimbolizálta.

A bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták.

Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről.

Egyes tájakon azonban a kiszét elégették, hogy megsemmisülése elvágja a tél útját, ne találjon vissza.

Szeretnék egy rítust ajánlani neked.

Készíts Te is egy bábut régi dolgokból.

Lehet papírból, régi képekből, lehet ruhából kitömve a múltad olyan megszemélyesítőivel amiktől megakarsz szabadulni.

Gyújts egy fehér gyertyát, és egy tűzálló tálban tedd a kisze bábúd.

Ajánld fel az Istennek, a Teremtőnek, hogy fogadja el áldozatod, és semmisítse meg a múltadból a jövődre ható gátlásokat.

Gyújtsd meg a bábút, és hagyd, hogy elporladjon.

Mikor elégett, a tálat jó alaposan mosd át folyó vízzel.

A meggyújtott fehér gyertyát hagyd, hogy leégjen, és a maradék viasz formája jelzi a Teremtő válaszát.

Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon.

Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget.

Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.

A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak.

Torockó

Keleten és északon ez néha kitolódik.

Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje.

A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák.

Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódó csütörtök a neve.

Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik.

Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok /halottas, lakodalmas, betyár - játék /. 

Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás, a "busójárás".

Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak.

A mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal.

Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.

Torockón temetik a telet

Játékok

A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes.

Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend.

Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ".

Torockó

A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező.

A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban.

Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták.

Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra.

A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak.

Torockó

A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. 

Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.

Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték.

A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság.

Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is.

Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés.

A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak.

Egyéb szokások:

maszkos felvonulások, köszöntők/sardózás/, ügyességi játékok /kakasütés, gúnárnyakszakítás/ és a leánycsúfoló szokások

Táncmulatságok

A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott.

Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak.

A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki.

Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban.

 A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára.

Vénlánycsúfolók

Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de még nem mentek férjhez.

A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak.

Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját.

Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.

Köszöntők

Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások.

Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak.

Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát.

Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, / Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy aranyos ekével.

Lakomák

Pontosan mit ettek a régi farsangi lakomákon?

Nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él.

Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főzni.

Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is.

A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi.

A cibere lényegében többféle savanyú leves gyűjtőneve.

Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere.

Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Cibere-vajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konc-királyt - ő a farsangi húsokat jelképezte.

A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk.

Ismert az alma, burgonya, gyűrűs, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túró, és a párna csücskeváltozat.

A magyarság körében

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos esküvői szezon,  mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.

 Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).

A falvakban a legények szervezték a bálokat.

A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát.

A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. 

Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.

A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. 

Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.  

A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére, amit a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak.

További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál)

Farsanghétfő - Asszonyfarsang

A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. 

Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot.

A farsang utolsó szakaszában asszonyok részvételével tartott farsang.

Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

Mátraalmáson

Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.

További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő.

Húshagyó kedd

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja.

A farsangtemetés időpontja.

További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására)

Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete.

Az ezt követő nap a torkos csütörtök.

Konc király és Cibere vajda

Konc király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék.

Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket.

Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Csíkszentkirályon

Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

(Forrás: mek.oszk.hu)

További:

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html

- Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html

- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html

- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html

- Székelykapuk: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html

- A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html

- Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html

- László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html

- Szent Márton a néphagyományban: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html

- KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html

- November - Szent András hava:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html

- Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html

- Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html

- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html

- A karácsonyfadíszek jelentése:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-karacsonyfadiszek-jelentese.html

- Karácsony - a kerecseny ünnep: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/karacsony-kerecseny-unnep.html

- Szilveszteri és újévi népszokások: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/szilveszteri-es-ujevi-nepszokasok.html

- A szólásainkban rejlő tudás:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html

- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html

- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/vizkereszt-es-farsang-farsangi.html

Szeretettel,

Gábor Kati

web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu

blog oldalam: 

http://www.emf-kryon.blogspot.com