HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA
„...A halasi csipkében annyi finom és zamatos művészet rejlik,
hogy bátran építhetnénk fonadékaira egy súlyos kiviteli vállalatot.
Ez tetszeni
fog minden vidéken s becsületünkre válik, amerre csak művészérzésű emberek
lakoznak...
Ezek csakugyan autochton csipkék, sehol másutt nem készíthették,
csak éppen a mi fajtánk körében.”
(Lyka Károly, 1903)
“...a halasi csipke művészi termék, mely a legkényesebb ízlést
is kielégíti.
Úgy látszik Dékáni nagyon is jól tudja, hogy az ilyen munkában a
népiességből sokszor elég egy szemernyi, valami, amit inkább sejtünk, érzünk,
mint tisztán látunk.”
(Éber László, 1905)
“E csipkék alkotói megmutatták népüknek, hogy hogyan lehet a
népi művészet felhasználásával újat, merészet, művészit alkotni.”
(Milánó,
1906)
“Nagyon sok kultúrnemzet csipkéjét ismerjük, de nagyon meglep
minket a magyar háziipari csipkék újszerű formameglátása, finom technikája.
A
világszerte közismert, folyton ismétlődő minták és készítési módok mellett
feltűnő a magyar csipkék újszerű, sajátos művészi szépsége.”
(MMe Paulis
brüsszeli csipkeszakértő, 1935)
“Súlyára mérve a halasi csipke értékesebb az aranynál.
A halasi
csipkét a világ legfinomabb cérnájából varrják, s műbecsének titkát igazán
akkor érthetjük meg, mikor a tenyerünkön tartott csipkeremekről kiderül, hogy
oly könnyű, oly légies, hogy súlyát meghaladó arannyal értékelve se
megfizethetetlen.
Műkincs, s mint ilyen az ötvösremekek, nemes porcelánok,
csontfaragások kivételes kategóriáiba tartozik.\"
(Janó Ákos - Vorák
József, 1969)
A halasi csipke a világ legértékesebb varrott csipkéje, a
csipkék királynője, “egy romantikus álom, mely barokkos, szecessziós
megjelenésű iparművészeti műremek, mégis tagadhatatlanul magyar. A magyar
népművészet és a halasi csipke úgy viszonyul egymáshoz mint a magyar népzene és
Bartók Béla zenéje...\" (Tóth Zoltán, 2000)
A XIX. század folyamán világszerte szinte teljesen elgépesedett
a csipkekészítés.
A női viseletben a csipke fontos szerepet játszott, főleg
nálunk magyaroknál, mivel a díszmagyar elengedhetetlen tartozéka a csipkekötény
volt.
Az igényes emberek érdeklődése a század végére ismét a művészi, valódi
csipke felé fordult.
Valódi csipkének a vert és varrott csipke számított.
Varrott csipke azonban Magyarországon sohasem készült.
Azt meg kellett
teremteni.
A halasi csipkét 1902-ben két tehetséges iparművész, az erdélyi
Dékáni Árpád (1861-1931) rajztanár és Markovits Mária (1875-1954) kézimunka
tanítónő teremtette meg.
Dékáni Árpád a halasi csipke megteremtője
Dékáni elhatározásának megvalósulása, hogy megteremti
a magyar varrott csipkét, nem volt könnyű.
Megtervezte a gyönyörű csipkéket, de
terveit sem édesanyja sem más kitűnő hímvarró asszony nem tudta megvalósítani,
mert Dékáni tervei a hagyományos technikával kivitelezhetetlenek voltak.
Évszázadokon keresztül a varrott csipkék motívumait egymásba kapcsolt
huroköltéssel töltötték ki, a motívumok összekötői pálcikák, különféle
csipkeöltések, hálók voltak. Dékáni álma így évekig elhevert...
1902-ben költözött haza Kiskunhalasra Markovits Mária.
Az ő
érdeme az eredeti új technika, melynek "megszületése" hónapokig
tartott.
Markovits Mária a halasi csipke technikai kivitelezője
Szakított a hagyományos módszerekkel.
"A tussal megvont minta
fölé átlátszó hártyapapírt terített.
A két papírlap széleit kézimunka rámára
feszített vászonra varrta.
Az ilyenképpen rögzített csipkerajz most már nemcsak
mintául, de munkaalapul is szolgált.
Finom lencérnából több szál
összesodrásával vastagabb fonalat (kontúrfonalat) készített.
Ezt a fonatot
azután úgy vezette végig az alatta fekvő rajzon, hogy a szál folyamatosságát
megtartva, a rajz felett a kontúrfonálból hajszálnyi pontossággal alakuljon ki
a minta.
Közben a kontúrfonalat a hármas alaphoz fércelve, rögzítette az
egyetlen vonallal kialakított csipkevázat.
Mivel a férceléssel a hármas alapot
is összefogta, szükségtelenné vált a ráma.
A rámáról leszerelt, ideiglenes alapjaihoz
tűzött csipkekontúrt henger alakú, homokkal töltött párnára helyezte, s úgy
dolgozott tovább.
Az ornamentika kitöltésére egyszerű, de sűrű és pontos
vászonkötésű beszövést alkalmazott.
(E kitöltést oly tökéletesre fejlesztették
idővel, hogy hasonlít a legfinomabb batiszthoz.)
A beszövött ornamenseket
látszólag kötetlen, valójában nagyon is rafinált elrendezésű pálcikákat alkotó
öltésekkel rögzítette egymáshoz, illetve a munkadarab szélét képező
kontúrfonálhoz...
A kontúrozás, a beszövés, a rögzítő hálózat, illetve
későbbiek folyamán az ezt helyettesítő csipkeöltések elkészítései máig is a
halasi csipkevarrás alapfázisai.
A tervvel tökéletesen egyező csipke
kialakítása után a mesternőnek csak a vászonlap hátulján kellett elvagdosnia a
kontúrszálat lefogó fércelést, kihuzigálni a fércszálakat, s előtte feküdt a
kész csipke.
Mária csipkevarrása lehetővé tette, hogy a csipke minden szála,
beleértve a rögzítő hálózatot is, a terv maradéktalan kivitelezését, tökéletes
összhangját szolgálja.”
(Jankó - Vorák, 13-14)
Megszületett a régóta várt új, művészi magyar varrott csipke.
Markovits Mária saját műhelyében, Kiskunhalas első
tanműhelyében, csipkevarró leányok nemzedékeit tanította, és vezette be a
magyar varrott csipke különleges eljárással készült titkaiba.
Az eleinte
használt tíz-tizenöt összekötőöltést az évek folyamán közel félszázra
gyarapította Markovits Mária, a halasi csipke édesanyjának találékonysága.
A csipkék anyaga leheletfinom fehérítetlen lenfonal.
Eltérően a
különböző más csipkéktől, az 1902-1911 között készült Dékáni terveket gyakran
színes selyemfonalból varrták, s ritkán fémfonallal is díszítették, ami a régi
csipkéknél is ritkaság volt.
1902 karácsonyán, az Iparművészeti Társulatnak az Iparművészeti
Múzeumban rendezett kiállításán ismerte meg a közönség a halasi csipkét.
A
folyosó egyik vitrinjében szerényen meghúzódó halasi csipkekollekció váratlan
feltűnést keltett.
A Budapesti Hírlap másnapi számában a következőket írja
Szmik Antal csipkeszakértő:
“...Megszoktuk már, hogy a Ma-gyar Iparművészeti
Társulat által évenként rendezni szokott karácsonyi kiállításon a fokozatos
fejlődés, izmosodás, önállóságra való törekvés jeleivel találkozunk.
Jólesik a
lelkünknek látni, miként tömörül, erősödik az a gárda, mely a magyar
iparművészetet megteremtette...
Kötelességünk, hogy külön felhívjuk a figyelmet
...
A folyosó egyik szekrényében a kis-kunhalasi nőegyesület a halasi magyar
csipkéknek egy rendkívül érdekes kollekcióját mutatja be.
A halasi gimnázium
rajztanára, ki tudomásunk szerint szenvedelemmel gyűjti és dolgozza fel a
magyar motívumokat, Dékáni Árpád, eredeti fölfogással csipketerveket készít, s
azokat a halasi nők munkába vették...
A halasi csipkékkel a csipke készítésének
egy új neme nyert polgárjogot hazánkban, s ezt a kérdést nem lehet eléggé
méltányolni.
Varrott csipke hazánkban alig készült, s ez a körülmény ad a
halasi csipke kezdésének oly jelentőséget, mely minden illetékes faktor
figyelmét megérdemli...”
Dékáni Árpád rajztanár egyik napról a másikra az
élvonalbeli iparművészek sorába került. A kiállított csipkekollekciót
megvásárolta az Iparművészeti Múzeum.
Ettől kezdve a halasi csipke hírneve csak felfelé ívelt.
Sorra
következtek nemzetközi kiállítások és minősítési elismerésként számtalan nagy-
és különdíj.
A magyar állam és a legmagasabb körök halasi csipkét ajándékoztak
fontos vendégeiknek, királyoknak és államfőknek és sok nemzetközi hírességnek.
Ennek ellenére az elmúlt száz év alatt sok viszontagságnak volt kitéve ez új
magyar iparművészeti remekmű. Háborúk, világgazdasági hanyatlások, szegénység,
megfelelő ismertetés hiánya, modernizáció és a különböző divatáramlatok mind a
halasi csipke fennmaradását veszélyeztette.
Azonban, mint a főnix madár, újra
és újra született, és hódított...
Világhírét a legfinomabb lencérnából készülő halasi csipke
légies megjelenésének, utánozhatatlanul gazdag, bravúros öltéstechnikájának,
hiteles terveinek köszönheti, de legfőképpen annak, hogy minden
négyzetmilliméterét kézi munkával állítanak elő, és az igazán nemes csipkék
közül talán az egyedüli, amelyet nem ért el a gépek világa.
A magyar szellem és találékonyság remek alkotása a Csipkék
Királynője, Kiskunhalas ARANYA.
Írta: Kerkay Emese
Forrás/Source: Janó Ákos - Vorák József, Halasi csipke, Halasi
Csipkeház, Kiskunhalas, 1969
László Emőke - Pásztor Emese - Szakál Aurél, Halasi csipke,
Halas Lace, Halaser Spitze, Halasi Csipkealapítvány, Kiskunhalas, 2000
A Csipkemúzeum
Az 1935-ben épült Csipkeház, a halasi csipkebölcsője,
ma a Csipkemúzeumnak ad otthont, ahol megtekinthető a halasi csipke 109 éves történetét bemutató állandó
kiállítás:
eredeti rajzok, a kezdeti színes, selyemszállal varrt csipkék, a
több világkiállításon díjnyertes alkotások, a ’pápai ’ és a Julianna csipkék, a 60 féle öltésminta, az
570 munkaórával elkészült mellény és még sok szemkápráztató csipkecsoda.
Kiskunhalas címere
A
múzeum látogatásakor lehetőség van csipkevarrási bemutató megtekintésére és
különböző álomszép halasi csipkék és
emléktárgyak megvásárlására is.
A Csipkemúzeum nem csak egyéni látogatókat
fogad szívesen, hanem belföldről és külföldről érkező csoportokat is.
A Nemzetközi Csipkefesztivál
Nem
mindennapi csipkés élményt nyújt az évről évre
megrendezésre kerülő hagyományos Nemzetközi Csipkefesztivál.
A Csipkefesztiválon
különböző magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be „Játék a leheletfinom
cérnával” címszó alatt.
A látogatók megismerkedhetnek a csipkevilágának sokszínűségével: a
különböző csipketechnikákkal, a hófehér vagy a színek keverésével létrehozott,
hagyományos illetve a mai modern környezethez tartozó és abba illeszkedő régi
és új csipkealkotásokkal.
A
csipkék királynője, a királynők csipkéje
„A
halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010. szeptembere óta szerepel a Magyar
Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén és ezáltal hivatalosan is a
magyar kultúra védett szellemi örökségének része.
Továbbá a MagyarBrands márkák
előkelő listáján is szerepel a halasi csipke 2010-től.
E
kitüntető címek elnyerése ösztönzött bennünket arra, hogy a magyar kulturális
örökség eme remekművét hazánkban még aktívabban népszerűsítsük olyan piacokon,
mint pl. a turizmus vagy a hazai divat.
Szeretnénk ennek a világon egyedülálló
iparművészeti alkotásnak nem csak a szépségeire rámutatni, hanem 21. századi
küldetését meghatározni és a mindennapokban betöltött, gazdag értékesítési
lehetőségeit feltárni.”
– vallja Kiliti Zsuzsanna, a Csipkeház igazgatója.
A
Halasi Csipke Közalapítvány hitvallásának tartja, hogy a csipkét közelebb hozza
a ma emberéhez, és szembesítse azzal, hogy a csipke nem csupán letűnt korok
„dísze”, nem egy múzeumban kiállított „tárgy”, hanem jelene és jövője is van,
sőt, életet teremt maga körül, azaz a ma embere számára is elérhető értéket
képvisel.
Nem
véletlen, hogy kiemelkedő művészi értékét jutalmazva 2004-ben a Hungaricum Klub
ötödik tagja lett és azóta is a hungaricum-piramis csúcsán szerepelve viszi
Magyarország hírét szerte a világban.
A
HALASI CSIPKE RÖVID TÖRTÉNETE
A
csipkevarrás már a XVII. századtól magas színvonalú volt Magyarországon.
Mégis
a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlítható fejezete a halasi csipke
megalkotásával kezdődött, amely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik, aki
1886-ban, főiskolai tanulmányai elvégzése után, a halasi gimnáziumban kezdte
meg tanári és egyben művészi pályafutását.
Dékáni
eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa
elképzelt új csipkét.
1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak,
mely azokat érdekesnek találta.
Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti
Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es
Világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is,
megelőzve ezzel az akkor márt ismert brüsszeli csipkét.
Dékáni
megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű, helyi fehérneművarró,
Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más
varrott csipkéhez nem hasonlítható megoldást.
Technikájának különlegessége
abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a
köztes teret pedig szövő öltéssel (stoppolás) és a hurok öltés 60 féle változatával
töltik ki.
Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében
kézimunkával hozták és hozzák létre, mind a mai napig.
Az idők során
a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ..., épp ez
teszi a világon egyedülállóvá.
Ma
a halasi csipkét tíz halasi csipkevarró - teljes művészi szabadsággal - az
eredeti rajzok és motívumok felhasználásával, természetes alapanyagú,
lehelet-finom cérnával, száz százalékos kézimunkával, és a tradicionális 60
féle öltésminta variációjával varrja.
Ezáltal lesz minden csipke egyedi darab,
amelyen mindig csak ketten dolgoznak: a kontúrozó (ez külön szakma), és a
csipkevarró.
A
munka időigényességét mutatja, hogy van 4-5 munkaórával elkészült csipke (2,5
cm - 3 cm), viszont a nagy terítők megvarrásához (50 cm - 60 cm átmérővel)
4500-5000 munkaóra szükséges (kép: 2.d).
A
csipkevarrók a Halasi Csipke Közalapítvány dolgozójaként mindezt nem hobbiból,
hanem megélhetésükért teszik.
Az alapítványt 1992-ben hozta létre a város
önkormányzata, hogy intézményes keretek között, minden évben több milliós
támogatással tegyen meg mindent a halasi csipke fennmaradásáért és
népszerűsítéséért.
A
halasi csipkét - egyediségét, utánozhatatlanságát elismerve - 1935-ben
védjegyezték. Azóta még a legkisebb (2,5 cm) Halason készült csipkében is
megtalálható a három egymáson keresztbe fektetett hal, amelyek elhelyezkedése
is pontosan meghatározott.
A
HALASI CSIPKE ÉS A TURIZMUS
1.)
A Csipkemúzeum
Az
1935-ben épült Csipkeház, a halasi csipke bölcsője, ma a Csipkemúzeumnak ad
otthont, ahol megtekinthető a halasi csipke 109 éves történetét bemutató
állandó kiállítás: eredeti rajzok, a kezdeti színes, selyemszállal varrt
csipkék, a több világkiállításon díjnyertes alkotások, a ’pápai ’ és a Julianna
csipkék, a 60 féle öltésminta, az 570 munkaórával elkészült mellény és még sok
szemkápráztató csipkecsoda.
A múzeum látogatásakor lehetőség van csipkevarrási
bemutató megtekintésére és különböző álomszép halasi csipkék és emléktárgyak
megvásárlására is.
A
Csipkemúzeum nem csak egyéni látogatókat fogad szívesen, hanem belföldről és
külföldről érkező csoportokat is.
2.)
Programok csoportok részére
A
Csipkeház bel- és külföldről érkező csoportok részére igény szerint különleges
programokat biztosít a legmagasabb színvonalon:
• Tájjellegű, díjnyertes homoki bor- és
pálinkakóstoló (pl.Koch, Frittmann, Szőke pincészet; házi főzésű pálinkák
100%-os gyümölcstartalommal).
• A világon egyedül csak Kiskunhalason
készített "halasi savanyúmáj" megízlelése.
• Táncház, néptánc és társastánc-bemutató
a kül - és belföldön is ismert és elismert, többszörösen díjnyertes Halas
Néptánc Együttes és a Stúdió 2000 táncosai közreműködésével.
• Egyedi igényeket is kielégítő
konferenciák, találkozók, felejthetetlen céges rendezvények megszervezése és
lebonyolítása.
• Továbbá változatos, minden igényt
kielégítő lovasbemutatók, sétakocsikázás a városban és a környékén.
• A fent említett programok után kellemes
ellazulás a város hivatalosan is bevizsgált gyógyvizes termálfürdőjében.
Mindez
elérhető közelségben Budapesttől, autópályán csak 140 km-re, Kecskemét,
Ópusztaszer és Szeged közelében!
3.)
A Nemzetközi Csipkefesztivál
Nem
mindennapi csipkés élményt nyújt az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos
Nemzetközi Csipkefesztivál, mely várja az érdeklődőket.
A Csipkefesztiválon különböző
magyarországi és külföldi csipkeműhelyek mutatkoznak be „Játék a leheletfinom
cérnával” címszó alatt.
A látogatók megismerkedhetnek a csipke világának
sokszínűségével: a különböző csipketechnikákkal, a hófehér vagy a színek
keverésével létrehozott, hagyományos illetve a mai modern környezethez tartozó
és abba illeszkedő régi és új csipkealkotásokkal.
A
HALASI CSIPKE MINT LAKÁS-ÉS RUHADÍSZ
2001-ben
Mészáros Éva divattervező-iparművész „Improvizációk a halasi csipkével” című
kiállításán mutatta be azt a sokféle lehetőséget, miszerint a halasi csipke
ruhadíszként is alkalmas.
Hivatalos fogadásokon, bálokon és egyéb ünnepi
alkalmakkor ezek a „csipkés” ruhák versenyre kelhetnek más kollekciókkal.
Kitüntető elismerést jelentene a halasi csipke számára, ha a divat prominens
személyiségei is felismernék ebben a csodás csipkében rejlő ezernyi lehetőséget.
A halasi csipke kitűnő kiegészítője esküvőknek is: karikagyűrű,
fejdísz, medál.
2005-ben
új fejezet kezdődött a halasi csipke történetében.
Ekkor került bemutatásra az
azóta népszerűvé vált ezüstékszer és dísztárgy kollekció.
Az iparművészek által
sterling ezüstbe foglalt csipkék a modern divat kiegészítő elemeit alkotják
(nyaklánc, gyűrű, díszzsebkendő, hajdísz), formatervezésüknek köszönhetően
pedig minden korosztály számára elérhető áron viselhetők.
A lakberendezés
kedves elemeit alkotják az elegáns „ csipkés „ tálcák, faliképek, asztali kis
álló képek.
Egyedi
megrendelésre csipkébe varrhatók pl. családok címerei, továbbá cégek és hotelek
emblémái is.
A
HALASI CSIPKE A DIPLOMÁCIAI ÉLETBEN
A
halasi csipke fontos szereplője a magyar diplomáciai életnek, ezáltal is építve
az ország imázsát.
A Külügyminisztérium által 2001. novembere óta utaztatott,
22 csipkéből álló, a több, mint 100 éves történetet bemutató „bőrönd -
kiállítás” az európai és ázsiai magyar nagykövetségek szervezésében sok
látogatót vonzott, és fontos része volt a Magyarország kulturális értékeit
bemutató külföldi rendezvénysorozatoknak.
(pl. a Magyar Magic Londonban)
Ez
a kiállítás 2008. szeptemberétől a kanadai nagyvárosokban volt látható, majd
2009. júniustól a new yorki kulturális évad részeként Amerikát hódította meg.
Pillanatnyilag a washingtoni nagykövetségünk vendégei csodálhatják meg.
Az
ezüstékszer és dísztárgy kollekció a Külügyminisztérium protokoll
ajándéklistáján is szerepel.
A koronázási palást
Akinek már van halasi csipkés ezüsttálcája és
ékszere: Hitachi japán hercegnő, a japán császárné, II. Erzsébet királynő,
Laura Bush, Jordánia királynéja és számos állam és kormányfő felesége.
AMIT
MÉG A HALASI CSIPKÉRŐL TUDNI KELL
A
halasi csipke több, mint százéves hagyománya nemzetközileg ismert és elismert,
ezáltal alkalmas arra, hogy a külföldiek Magyarországgal azonosítsák.
A halasi
csipke olyan egyedülálló magyar értéket képvisel, amelynek kultúrákat összekötő
szerepe is van.
Mindezt a hazai és külföldi bemutatkozások számának
növelésével, a kiállítási helyszínek bővítésével és a Csipkemúzeum látogatói
létszámának emelésével szeretné a közalapítvány még jobban elmélyíteni.
Kiemelkedő feladat a csipkék eladásának növelése, és az értékesítési piacok
(turizmus, divat) kiszélesítése.
Fontos,
hogy tudatosuljon a ma emberében az első látásra bár kissé magasnak tűnő ár
mögött rejlő örök érték, minőség és egyediség, mely nem más mint a csodás
csipke -
a csipkecsoda, a HALASI CSIPKE !
(Forrás:
aktivpihenes/hungaria.org)
"A kézzel készített csipkének ugyanúgy, mint a kézzel írt levélnek - varázsereje van."
(Forrás: Magyar Kincsestár)
Továbbá:
1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
2.Hargita:
3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
5.A pozsonyi csata:
6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
7.Az utolsó Táltos:
8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:
9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
12.Húsvéti népszokások, hagyományok:
13.CSABA KIRÁLYFI:
14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
15.MIENK VAGY ERDÉLY:
16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
17.A magyar népviselet és a szakrális geometria:
19. Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
20. Székelykapuk:
21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
28. Szent Márton a néphagyományban:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html
29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html
30. November - Szent András hava:
31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html
32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html
33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html
34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
36. A szólásainkban rejlő tudás:
37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:
38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára:
40. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:
Szeretettel,
Gábor Kati
weboldalaim:
blogoldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.