KROKODILOK
A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida)
osztályába tartozó egyik rend.
Nílusi krokodil
Ma élő legközelebbi rokonaik a madarak (Aves), melyekkel
monofiletikus csoportot alkotnak.
A krokodilok a hüllők osztályának Archosauromorpha alosztályágába
tartoznak, legközelebbi rokonaik az Aetosauria, Phytosauria, Rauissuchia
rendek.
E négy csoportot Crurotarsi ágba vonják.
Az ezzel testvércsoport Ornithodira ágba tartoznak a repülő
őshüllők (Pterosauria) és a dinoszauruszok (Dinosauria), ahová a madarak is
beoszthatók.
A krokodilok alkata gyíkszerű,
hát–hasi irányban kissé lapítottak, fejük erősen megnyúlt,
arckoponyájuk erőteljes, rövid nyakon foglal helyet.
Farkuk hossza megegyezik a test hosszával, de oldalirányba
lapított; evezőszervként működik a vízben.
A krokodilok kültakarója rendkívül erős, páncélszerű – innen
ered régebbi nevük: páncélos hüllők.
A szarupikkelyek egységes szarulemezekké és szarupajzsokká
forrtak össze, melyeket alulról még csontos pajzsok is erősítenek.
A hátoldal pikkelyei sokkal erősebbek, sötétebb, zöldes, barnás
színűek, szabályos elrendeződésűek, a farokrész peremén felfelé álló szaruperem
is található.
A hasoldal pikkelyei vékonyabbak, gyengébbek, és szennyes sárga
színűek.
A fajmeghatározásnál különösen nagy jelentősége van a tarkón
található szarupajzsok alakjának és elhelyezkedésének.
A krokodilok csontvázrendszere számos különlegességet mutat.
Koponyájuk megnyúlt, lapos, a fej csúcsán található a szemüreg.
A koponya diapszida-típusú, vagyis két két–két harántékablak
található rajta, hasonlóan a Lepidosauromorpha hüllőkhöz.
Mint az a több Archosauria hüllőre is jellemző, az egyik
halántékablak nem nyílik ki, ellenben van egy szemüreg alatti harmadik kisebb
koponyanyílás.
Ezért is nevezik a koponyájukat triapszida-típusúnak.
A koponyacsontok erősen összenőttek, a szájpadlás erőteljesen
elcsontosodott, a koponyacsontok és a fejbőr is elválaszthatatlanul egymáshoz
nőttek.
A fogak
nem ránőtt fogak, mint a többi hüllőnél tapasztalhatjuk, hanem
valódi gyökeres fogak, beleékelődnek az arckoponyába.
A foggyökér mindig csak egyszerű.
Rágásra nem alkalmasak, csak az áldozat megragadására és
darabokra tépésére. Minden fog egyforma alakú, kúpos, csak kissé görbül hátra.
Különbség a fogak méretében van.
Ha egy fog letörik az alatta lévő pótlófog kinyomja az eredeti
gyökerét, és előbújik az új fog.
A felső állcsont szájpadlása erősen elcsontosodik, ezzel védve
az agyat a nagyobb falatok egészben való lenyelésekor.
A gerincoszlop erőteljes,
rajta ún. csigolyabordák találhatók, mely ősi bélyeg a hüllők
közütt.
A hátgerincben 9 nyak-, 12–13 hát-, 2–4 lágyék, 2–3 kereszt- és
34–42 farkcsigolya van.
A csigolyák hátsó fele domború, elülső része pedig homorú, hogy
a hátulsóval összepasszoljon.
A 12–13 kétfejű, Y-alakú horogszerű nyújtványokkal ellátott
bordán kívül vannak még különleges, vékony, a gerincoszloppal össze nem növő
csontos hasi bordák is, melyek a hasizmok rétegei között 7–8 harántsorban
helyezkednek el.
Ezek elől az utolsó borda
porcos részére és a mellcsont porcos nyújtványára támaszkodnak, hátul pedig a
farcsontra illeszkednek, és így az ún. hasmellcsontot alkotják.
Még a nyakcsigolyáknak is vannak rövid, kétfejű, szabad végükön
bárd alakú bordáik.
A kulcscsont hiányzik.
Az előbb említett 12–13 mellkasi bordán különleges ún.
horognyúlvány (Y-alakú bordakapcsolat) található, mely a bordát a mögötte
lévőre támasztja, ettől a mellkas alkotása kiváltképp erős lesz (ez a madarakra
is jellemző, és konvergens módon jelentkezik a Lepidosauria alosztályágban is a
felemásgyíkok között).
A bordák szegycsonthoz kapcsolódnak.
Végtagjaik gyengébb alkotású tolólábak, mely csak kissé emelik
meg a testet, és nem támasztják alá.
A láb ujjai között úszóhártyák feszülnek.
Igen különleges felépítésű az emésztőrendszer is.
A rövid és lapos nyelv az alsó állkapocs aljához nő le teljes
hosszában, ízlelőbimbókban gazdagnak mondható.
Nyálmirigyeik nincsenek, a táplálékot mindig nedves állapotban
nyelik le.
A gyomor – hasonlóan a madarakhoz – kettős tagolódású, egyrészt
áll egy mirigyes gyomorból, másrészt egy erősen fejlett simaizomzatú
zúzógyomorból. Az állat még köveket is nyel, melyek segítik a zúzógyomorban a
keményebb táplálék megőrlését.
A két gyomor csak egy kis nyíláson át van összeköttetésben
egymással.
A rövid bélcsatorna a vékonyfalú, bolyhos gyomorvégi bélből s a
zegzugosan haladó vékonybélből áll.
A végbél rövid és széles, vakbél nélkül.
A hasnyálmirigy eléggé, a kettőslebenyű máj erősen fejlett, az
epehólyag körte alakú, a lép kicsiny.
Az emésztőrendszer kloákában végződik, mely egy hosszanti
hasíték a farok tövében.
Az anyagszállító-rendszer
messzemenően fejlettebb, mint a többi Reptiliáé.
Szívük kis méretű, mely erős szívburokban foglal helyet.
A szívben a kamrai válaszfal teljes.
A bal kamrából ered a jobb, a jobb oldaliból pedig a bal
osztóértörzs a tüdőosztóértörzzsel együtt.
Eredete helyén mindkét értörzs nyílt összeköttetésben van
egymással, amely azonban csak akkor szabad, ha a szívkamrák félhold alakú
billentyűit a visszaözönlő vér bezárja.
A kettős aortaív – tipikus szívformában – itt is megtalálható,
és a vér a két aortaív között lévő kis nyíláson át tud keveredni, amely éppen
elég, hogy ne alakulhasson ki állandó testhőmérséklet, tehát a hidegvérűség – amely a többi hüllőre is
jellemző – megmarad.
A légzőrendszer
alkotása is mutat különlegességeket.
Zárható orrnyílásuk – szemhez hasonlóan – a fej magasabb részén
található, így úgy képesek víz alatt maradni, hogy közben a víz felszíne fölött
mindent látnak, és lélegezni képesek.
A garatot egy puha, kötőszövetes lebennyel képesek elzárni, így
a víz ott nem képes befolyni.
A gégefő egy hasítékon át a nyelv töve mögött nyílik, kissé
kiszélesedik, azután a légcsőben folytatódik, mely a nyakon végighúzódik, belép
a mellüregbe s két hosszú, görbült csővé oszlik, melyek aztán közvetlenül a két
tüdő közepén levő nagy légtartóba, centrális üregekbe torkollnak.
A belélegzett levegő ezekből áramlik át a számos redős kamrába.
Tüdejük nagy mennyiségű levegőt képes befogadni, a víz alatt akár
1 óráig is bírják újabb levegővétel nélkül.
A redős-kamrás tüdőhöz érdekes módon még légzsákok is
kapcsolódnak, mely jellemző a madarakra, és a repülő őshüllőknél és a
dinoszauruszoknál is fellelhető volt.
Kiválasztásuk
természetesen utóvesével történik, amint az a többi hüllőrendre,
a madarakra és az emlősökre is jellemző.
A lebenyes, sötétpiros vesék a lágyékcsigolyákhoz függeszkednek;
húgyhólyag nincsen, a húgyvezeték szorosan az ondóvezeték mellett nyílik a
kloákába.
Az idegrendszer
is igen fejlettnek mondható, az agy térfogata a testhez
viszonyítva nagy.
A krokodilok viselkedése
sokkal összetettebb, mint a többi hüllőé; képesek megjegyezni nevelőjüket –
akit így nem is bántanak, sőt engedik, hogy simogassa őket –, névre is
hallgatnak.
A nílusi krokodil például emlékezetből tudja, hogy mikor
érkeznek a szavannán várakozó állatok a folyóhoz, hogy átkeljenek.
Agyuk fejlett, felépítése
a madarakéra emlékeztet, gyors reagálásra képes, plasztikus.
Szemük felépítése egyezik a madarakéval, három szemhéjuk
alakult: egy felső, egy alsó és egy átlátszó pislogóhártya.
Látásuk viszonylag
fejlett, a színeket csak kezdetlegesen képesek egymástól elkülöníteni.
A szemek kicsiny szemüregben mélyen fekszenek a koponya
belsejében.
A koponya két oldalán találhatók a fülbemetszések, melyek
bőrlebennyel elzárhatók.
A fül külső és belső fülre tagolódik, a belső fülben már csiga
található, mely a többi hüllőnél nincs meg.
Szaglásuk nem túl kifinomult, a többi hüllőnél fejlett
Jacobson-féle szerv itt csökevényes.
Ízérzékelésük ellenben nagyon fejlett és kifinomult.
A herék
a hasüregben a vesék mellett fekszenek.
A kloáka hátsó részében fekvő hímvessző egyszerű, kúp alakú s
mély csatorna fut rajta végig.
A kloáka mindkét oldalán két nagy mirigy van, melyeknek váladéka
erősen pézsmaillatú s valószínűleg a nemi tevékenységgel vannak kapcsolatban.
Két másik hasonló minőségű mirigy található az állkapcsoknak a
fej középvonalához közeleső oldalán.
A nemi ingerültség alkalmával ezek a mirigyek csapszerűen
kitüremkednek, ami már a fiatal állatokon is megfigyelhető.
A krokodilok megtermékenyítése – természetesen – belső, a párzás
a sekély vízben történik.
A nőstény meszes héjú, vastag fehérjerétegű tojásokat rak a part
homokjába,
a fészekben ágdarabokat, leveleket is hord, hogy a bomlás közben
keletkező hő segítsen a kikelésben.
A fészket általában magasra építi homokból.
Az anyaállat agresszíven védelmezi a fészket, bármire, amely a
közelébe merészkedik rátámad (emberek is gyakran így esnek áldozatul
krokodilnak).
A fiókák nemét érdekes módon a fészekben uralkodó hő dönti el:
33 °C alatt nőstények, míg 33,9 °C felett hímek kelnek ki a tojásból.
A kikelést az anyaállat is segíti, majd szájba véve a
krokodilfiókákat a vízhez viszi őket, ahol még pár napig vigyáz rájuk.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a krokodilok utódgondozása
messzemenően a legfejlettebb a hüllők között.
Így ír az Urania Állatvilág (Gondolat, Bp., 1969)
a krokodilok fészkelési és utódgondozási szokásairól:
„A krokodilusok szaporodása is igen érdekes.
Valamennyi hüllő közül – amennyire ez ismeretes – kitűnnek
tevékeny ivadékgondozásukkal.
A nőstény 20-tól 100-ig terjedő tyúk- és lúdtojás közti
nagyságú, keményhéjú és likacsos tojásait vagy a parti homokba ásott gödörbe
helyezi, s a kiköltést a Nap melegére bízza, vagy iszapból és füvekből fészket
készít, a tojásait rothadó növényanyaggal takarja le, úgyhogy valóságos
költőkemence jön létre.
Az anyaállat az ivadékok kikelése közben, amely 70–90 napig
tart, a fészken vagy annak közelében tartózkodik.
Őrzi tojásait.
Ceylon szigetén Deraniyagala még azt is megfigyelte, hogy a
mocsári krokodilus (Crocodylus palustris) egy tócsa vizéből farokcsapásokkal
hébe-hóba vizet fröcsköl fészkére, nyilván a fészekanyag korhadásának
elősegítésére.
Az ivadékok röviddel a kibúvás előtt a tojásban elkezdenek
vartyogni.
A nőstény ekkor odasiet, az ágakat vagy a homokot és földet
félrekotorja, s az ivadékokat odavezeti vízhez.”
A krokodilok egy faj kivételével édesvízi ragadozók.
A legnagyobb faj a nílusi krokodil – mely egyben a rend
típusfaja is – akár a 6–8 métert is elérheti, de leírtak már kivételes, 10
méteres példányokat is.
A krokodilok falánk ragadozók, mindenféle állati eredetű
táplálékot felfalnak, sőt a dögöt sem vetik meg.
Napközben a parton napoznak, hogy vérük felmelegedjék, inkább
éjjel vadásznak, de ha van lehetőségük, nappal is zsákmányolnak – például az
itatóra jövő állatokat vagy a partra jövő embereket.
Európa és az Antarktisz kivételével minden kontinensen élnek
képviselőik, ma mintegy 30 fajukat ismerjük.
Mára csak elvétve tisztogatja ki a krokodilok száját és fogát
egy kismadár, a krokodilmadár.
A krokodilok és a madarak nagyon közeli rokonai egymásnak, mely
már a korai anatómiai vizsgálatok során kiderült.
A madarak, a dinoszauruszok, a repülő őshüllők és krokodilok egy
rokonsági kört alkotnak, közösen Archosaurusoknak (Archosauromorpha,
„uralkodó gyíkok”
[ógörög]) nevezzük őket.
A krokodilok közelebbi rokonai a madaraknak, mint a többi ma élő
hüllőknek, melyet számos anatómiai sajátosság is
alátámaszt:
a bordáikon Y-alakú horognyúlványokat találunk, melyek a bordát
a mögötte lévőre támasztják, ezáltal a mellkas sokkal masszívabb, ellenállóbb
lesz;
koponyájukon két halántékgödör található (az ún.
diapszida-koponyatípus);
gyomruk két részre tagolódik, ún. kettős gyomor: egyik része
szűkebb, hasonlít a madarak mirigyes gyomrára, a másik fala kimondottan izmos,
olyan mint a madarak zúzógyomra; ebbe az állat még köveket is nyel, hogy
segítse a táplálék megőrlését;
vérkeringésük hasonlóan fejlett, mert a szívben a kamrai
válaszfal teljesen zárt (az artériás rendszer speciális felépítése miatt a vér
kissé keveredik, ezért nem alakulhat ki állandó testhőmérséklet);
tüdejükhöz légzsákok kapcsolódnak, melyek az ő esetükben a minél
több oxigén megtartását szolgálják a víz alatt;
szemükön hármas szemhéjat találunk, akárcsak a madarakén: egy
alsó és egy felső szemhéj, valamint egy vékonyabb pislogóhártya;
agyuk felépítése teljesen a madáragy felépítését tükrözi (a
kisagy méretében van némi különbség, mert ez a madaraknál a repülő életmód
következtében fejlettebb, nagyobb);
tojásszerkezetükben közös: egyrészt mészhéjú tojásokat raknak,
másrészt vastag fehérjerétege van (a többi hüllő tojása lágy szaruhéjú és nincs
fehérjéje – vagy csak csekély);
felettébb fejlett ivadékgondozás: az anyaállat őrzi a fészekbe
rakott tojásokat, és a kikelő utódokat pár napig gondozza is (a madarak
utódgondozása természetesen ennél jóval fejlettebb, de a krokodilok e
kezdetleges ivadékgondozása óriási előrelépés a többi hüllőhöz képest).
mississippi aligátor,
nílusi krokodil és gangeszi gaviál
A rendbe az alábbi ma élő családok, nemek és fajok tartoznak:
- Gaviálfélék
A gaviálfélék (Gavialidae) családjába 1 nem
tartozik
Gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus)
- Aligátorfélék
Az aligátorfélék (Alligatoridae) családjába 4
nem tartozik
Alligator (Cuvier, 1807) – 2 faj
Mississippi aligátor (Alligator
mississippiensis)
Kínai aligátor (Alligator sinensis)
Caiman (Spix, 1825) – 3 faj
Pápaszemes kajmán (Caiman crocodilus)
Sakáre-kajmán (Caiman latirostris)
Yacare kajmán (Caiman yacare)
Melanosuchus (Gray, 1862) – 1 faj
Fekete kajmán (Melanosuchus niger)
Paleosuchus (Gray, 1862) – 2 faj
Cuvier-törpekajmán (Paleosuchus palpebrosus)
Schneider-törpekajmán (Paleosuchus trigonatus)
- Krokodilfélék
A krokodilfélék (Crocodylidae) családjába 3 nem
tartozik
Crocodylus (Laurenti, 1768) – 12 faj
Hegyesorrú krokodil (Crocodylus acutus)
Páncélos krokodil (Crocodylus cataphractus)
Orinocói krokodil (Crocodylus intermedius)
Johnson-krokodil (Crocodylus johnsoni)
Mindoro-krokodil (Crocodylus mindorensis)
Púpos krokodil (Crocodylus moreletii)
Nílusi krokodil (Crocodylus niloticus)
Új-guineai krokodil (Crocodylus novaeguineae)
Mocsári krokodil (Crocodylus palustris)
Bordás krokodil (Crocodylus porosus)
Rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer)
Sziámi krokodil (Crocodylus siamensis)
Osteolaemus (Cope, 1861) – 1 faj
Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)
Tomistoma (Müller, 1846) – 1 faj
Szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii)
A krokodilok kihalt és ma élő családjainak filogenetikus
családfája:
Eusuchia
├──Hylaeochampsa
└──┬──Allodaposuchus
└──Krokodilok (Crocodilia)
├──Gavialidea
│ ├──Eothoracosaurus
│ └──┬──Thoracosaurus
│ └──┬──Argochampsa
│ ├──Eosuchus
│ └──Gaviálfélék
(Gavialidae)
└──┬──Borealosuchus
└──┬──Pristichampsus
└──Brevirostres
├──Alligatoroidea
│ ├──Leidyosuchus
│ ├─?Deinosuchus
│ └──Globidonta
│ ├──Stangerochampsa
│ ├──Brachychampsa
│ └──Aligátorfélék (Alligatoridae)
│ |-- Alligátorformák (Alligatorinae)
│ '-- Kajmánformák (Caimaninae)
│ |-- Palaeosuchus
│ '-- Közös ős
│ |-- Caiman
│ '-- Fekete kajmán (Melanosuchus
niger)
└──Crocodyloidea
├──Prodiplocynodon
└──┬──Asiatosuchus
└──┬──Brachyuranochampsa
└──┬──Harpacochampsa
└──Krokodilfélék (Crocodylidae)
|-- Szunda-krokodil (Tomistoma schlegeli)
'--
Krokodilformák (Crocodylinae)
|-- Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)
'-- Crocodylus
(Forrás: Wikipédia)
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html
- Melyik virág ehető a kertünkben?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/melyik-virag-eheto-kertunkben.html
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csicsoka-jotekony-szenhidrat.html
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-hazi-fozott-gyurma-receptje.html
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html
- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/regi-gyogyborok-gyogypalinkak.html
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-parlagfu-ambrozia-istenek-eledele.html
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
http://wedev.hu/wedev-fomenu.php
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/tobozmirigy-testunk-csodaja.html
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/06/faszen-aktiv-szen.html
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/a-levendula.html
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
Szeretettel,
Gábor Kati
web oldalaim:
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.