Egyedülálló székely ROVÁS ábécé az Országos Levéltárban

Egyedülálló székely ROVÁS ábécé az Országos Levéltárban

A székely írás (más elnevezések szerint székely-magyar rovásírás) eredetéről, régiségéről több elmélet létezik napjainkban.

Önt is érdekli ez a téma, de nem tudja, hol találhat eredeti, rovásírással készült iratokat?

Nos, az Országos Levéltárban több százezer dokumentum található a régmúlt időkből, szívós és kitartó kutatómunkával a mi gyűjteményünkben is találhat értékes kincseket.

Az OL honlapjának Hét dokumentuma c. rovatában korábban rovásírást tartalmazó, 1780-as anyakönyveket ismertettünk, ezúttal egy 16-17. századi forráscsoportra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

♦

A székely írásról röviden

A székely írás nagy valószínűséggel a nyugati törökség írásaihoz köthető – a kazáriai, bolgáriai és az avar írás emlékeivel együtt. 

Az Árpád-korban már használt írásról feltételezhető, hogy kialakulásában a kelet-európai rovásírások és bizonyos balkáni kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. 

A jobbról balra olvasandó, gyakori betűösszevonásokat alkalmazó, a jeleket több változatban is használó írás minden eddig megtalált emléke magyar nyelvű. 

A középkoriak jelentős része kiemelkedő jelentőségű, templomi felirat, amit jól látható helyre, nyilvánvalóan egyházi jóváhagyással írhattak. 

A jelenleg ismert székelyföldi 13–15. századi feliratok száma a 15. század végétől érzékelhetően megugrik. 

A Székelyföldön található székely betűkkel írt feliratok szerzői egyrészt írástudó papok illetve szerzetesek, és nyilvánvalóan tőlük nem függetlenül, a templomokban dolgozó mesteremberek voltak. 

Rajtuk kívül utazók, diplomaták, és több esetben nem is székely származású értelmiségiek sajátították el a székely írás tudományát, ami azonban a nép körében – a latin betűs íráshoz hasonlóan – csak egy kisebb, iskolázott részre korlátozódhatott, amelynek a színvonala közöttük is rendkívül egyenetlen lehetett.

Telegdi János székely írást bemutató tankönyve, a röviden csak Rudimenta-ként emlegetett Rudimenta Priscae Hunnorum linguae breuibus quaestionibus ac responsionibus comprehensa címet viselő munka nyomtatott példányáról nem tudunk, eredeti kézirata még nem ismert, több másolata alapján próbálják meg rekonstruálni. 

A munkát Baranyai Decsi János Telegdi Jánoshoz 1598. március 5-én Marosvásárhelyről írt latin nyelvű levele vezeti be. 

Telegdi munkájának 17–18. századi másolatai közkézen forogtak, akárcsak az arra, vagy más forrásokra is visszavezethető székely ábécék. 

A legrégebbi eddig ismert kézírásos emléke a Nikolsburgi Ábécé, 

míg a Bolognai Rovásemlék különböző korokban keletkezett székely írásos naptárat és ábécét tartalmaz.

Szegedi Zsigmond székely ábécéje

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára P 568 (45. tétel) D 5. No. 17. jelzet alatt őrzi azt a kötetet, amelynek gerincén a „SZEGEDI KÖNYV” felirat olvasható.[1] Szélessége 155 mm, magassága 200 mm, vastagsága 36 mm.

A borító belső oldalára Szilágyi István írta be a nevét, a következő oldalra ragasztott papírlapon egy székely ábécé van.

MNL OL P 568 – 45. tétel – No. 17/1.

A következő oldalra az alábbiak kerültek bejegyzésre:

„Jegyz: Ez a könyv az én birtokomba 1850-ben jöven, a rongyos kutyabőr fedelére ragasztott, s az eredeti kötéshez tartozó fehér papíron találtam a tulsó oldalon látható, Hun-Scytha alphabet példányt; melly, mint látszik, ugyan azon kézzel levén írva, mellyel maga a „Diárium s. Regestum” czímlapja: bizonyos, hogy a felírt évben, azaz: 1655-ben jegyeztetett fel.

Én a könyvet, 1850. újra beköttetvén, a kérdéses lapot, a tulsó oldalra ragasztattam, mint egyik régi emlékét, azon írásmódnak; okiratul annak literaturájához.

Szigeth, majus 30. 1850.

Szilágyi István”

 

MNL OL P 568 – 45. tétel – No. 17/3

Szilágyi Istvánnak a kéziratos kötetbe írt soraiból nem derül ki, hogyan és kitől került a tulajdonába. 

Talán az eredetileg tulajdonos család valamelyik késői leszármazottjától kapta vagy vásárolta, a legfontosabb azonban az, hogy nagy becsben tartotta, még abban az évben újra köttette. 

Szerencse, hogy a kötet olyan emberhez került, aki tisztában volt annak értékével, és amikor újra bekötette, „a rongyos kutyabőr fedelére ragasztott, s az eredeti kötéshez tartozó fehér papír”-t, felismerve annak értékét, megmentette a pusztulástól vagy az elkallódástól azzal, hogy gondosan beragasztotta a kötetbe, majd tudós emberhez méltóan pontosan leírta, hogyan is került az a „Hun-Scytha alphabet” oda.

Természetesen egyből felvetődik a kérdés: 

nem hamisítvánnyal van-e dolgunk, ezt a feltételezést azonban rövid vizsgálat után el lehet vetni. 

Amint azt Szilágyi István is megállapította, „ugyan azon kézzel levén írva, mellyel maga a „Diárium s. Regestum czímlapja”, mondata folytatásával azonban nem biztos, hogy egyetérthetünk, mégpedig a következő okok miatt. 

A könyvek kötéséhez a XVII. század közepén is sokszor használtak fel régebbi, nyomtatott és/vagy kézírásos szövegeket tartalmazó lapokat. 

Amennyiben 1655-ben írta volna a székely, vagy ahogyan írója nevezte hun ábécét annak feljegyzője, a kötet eredeti birtokosa, akkor azt valószínűleg nem kötteti be a borítóba, hanem a frissen elkezdett naplójába jegyzi fel. 

Ezt támasztja alá az is, hogy a 150 mm széles, 196 mm magas lapon jól kivehető, hogy mielőtt az eredeti kötés fedelére ragasztották volna, össze volt hajtogatva, mégpedig olyan formára, amilyenre egy iratot megszokott esetekben nem szoktak.

 Nem zárhatjuk ki a lehetőségét ezért annak, hogy mivel az egykor 40 mm x 130 mm méretűre hajtogatott papírlap jól elrejthető volt egy vastagabb könyv gerincében, az ábécé lejegyzője pedig nem akarta, hogy mások is megláthassák, ezért oda rejtette. Később, amikor már biztonságban érezte magát, a nagy becsben tartott, korábban keletkezett kéziratát a hosszabb időn át fennmaradó napló fedelébe köttette.

Szegedi Zsigmond székely ábécéjéről röviden az alábbiak mondhatók:

A lap felső részén olvasható a székely ábécé, felette a címe: 

“Alphabetum olim Hunnorum.”, vagyis A hunok ábécéje. 

Alatta következik a kétféleképpen is írt betűk felsorolása:

 “Literae, qua duplici modo pinguntur:”, vagyis Betűk, amiket kétféleképpen rajzolnak. Végül a lap alján egy sorban “Literae compositae.”, vagyis Összetett betűk. cím alatt három jel.

Szegedi Zsigmond ábécéjének első négy sora a teljes székely ábécét tartalmazza. 

Ezután – az eddig ismert ábécék között egyedüliként – külön csoportosítva sorolja fel azokat a hangokat, összesen tizenhármat, amelyek jelölésére két jelet is ismert az ábécé összeállítója. 

Szembetűnik, hogy több olyan alakváltozatot találunk benne, amelyet más ábécék nem tartalmaznak.

Nem zárható ki, hogy egy székely írás és ábécé iránt érdeklődő személy, akinek lehetősége volt utazni, bejárni a Székelyföldet, eredetiben láthatta a templomok falán az ilyen feliratokat, ugyanakkor kezébe kerülhettek a különböző korokból, forrásokból, személyektől származó székely szövegek és ábécék, saját maga ezek alapján megalkothatta a maga ábécéjét. 

Mivel látta, tisztába volt vele, hogy egy-egy hangot többféleképpen is jelölnek, azokat külön is felsorolta. 

Hiába ismerte azonban Telegdi ábécéjét, nem biztos, hogy annak másolatai közé kell sorolni, mivel egyértelművé vált, hogy egyéb, régebbi források is a rendelkezésére álltak.

Szegedi Zsigmond, családja, kapcsolatrendszere

A naplóban 1655-től kezdve követik egymást Szegedi Zsigmondnak a Máramarosszigeten és Nagybányán lévő örökségére, majd az évenkénti kiadásokra vonatkozó feljegyzései 1681-ig. 

A naplót fia, ifjabb Szegedi Zsigmond 1675-től, házasságától kezdve folytatta, az utolsó bejegyzés 1738-ból származik.

Szegedi nevű nemes családok éltek a szomszédos Szatmár vármegyében is – ahol Nagybányán, amint az Szegedi Zsigmond feljegyzéseiből is kiderül, birtokaik voltak –, azt azonban nem sikerült egyértelműen azonosítani, hogy honnan származnak, mikor és kitől kapták a nemességüket. 

Azonban az a tény, hogy Szegedi Zsigmond a korábbi erdélyi fejedelmet, gróf iktári Bethlen Istvánt szolgálta 1638 és 1648 között, aki Ecsed várában, szintén Szatmár vármegyében lakott, valószínűsíti, hogy valamelyik e megyében élő nemes család leszármazottjai, akik már hosszabb ideje kapcsolatban lehettek a fejedelmi családdal. 

Szegedi Zsigmond – aki a sárospataki kollégiumban 1643 januárjában kezdte meg tanulmányait – gróf iktári Bethlen István halála után a közigazgatásban egyre komolyabb pozíciókat betöltve folytatta Máramaros vármegyében tevékenységét: 

az 1650-es években a vármegye jegyzője, 1665-ben Máramaros vármegye alispánja, 1670-ben a megye főjegyzője. 

A megye egyik vezető tisztségviselőjeként vehetett részt az erdélyi országgyűléseken. Szegedi Zsigmondnak és első feleségének 1645 és 1664 között 10 gyermeke született – 6 fiú és 4 leány –, közülük azonban csak Sámuel, Zsigmond, József és János érte el a felnőtt kort.

Iskolás korba lépő fiait Sárospatakra nem küldhette, hiszen a kollégium menekülni kényszerült, ezért Zsigmond és József a frissen alapított nagyenyedi kollégiumban kezdte meg tanulmányait. Sámuelről nem tudjuk, hogy hol tanult, azt azonban igen, hogy a 22 éves ifjút az apja 1667 tavaszán I. Apafi Mihály (1632–1690) fejedelem (1661–1690) udvarába küldte. 

Róla a későbbiekben nincsenek információink, valószínűleg fiatalon elhunyt, 1684-ben már csak Zsigmond, József és János neve kerül említésre. 

Az 1662-ben született János iskoláztatásáról, további sorsáról nincsen adatunk. Szintén a fejedelmi udvarba került Zsigmond, akit apja 1669-ben küldött Sárpataki Márton ítélőmesterhez, tehát a fejedelmi táblához, és 1670-ben a fejedelmi táblán a kisebb kancelláriai írnoka.

Szegedi Zsigmond leszármazottai közül csak az 1652-ben született Zsigmondra és utódjaira vonatkozóan, a naplóbejegyzésekből állnak rendelkezésre adatok. 1675-ben vette feleségül Pankotai Erzsébetet, akit édesapja árvaként vele együtt nevelt fel. 

Négy gyermekük – három leány és egy fiú – közül az egyik leány már kiskorában elhunyt, a másik kettőről pedig nincsenek későbbi információink. 

Ifjabb Szegedi Zsigmond – apjához hasonlóan – a vármegyét szolgálta, igaz ő adószedőként, amint arról 1699-ben kelt, bécsi útját összefoglaló bejegyzései tanúskodnak.

székely abc

Az összesítő táblázatot Zsupos Zoltán készítette

Szegedi Zsigmondra visszatérve: 

nem tudjuk, hogy a sárospataki kollégium után hol tanult tovább, valószínűleg Gyulafehérvárott, erre utalhat több, az ábécéjében található jel. 

A fiatalember, aki Sárospatakon megismerhette a székely írást, ott tanáraitól, erdélyiektől, székelyföldiektől újabb jeleket jegyezhetett fel. De azt is érdemes megjegyezni, hogy ha nem is tanult a fejedelemi székhelyen, Sárospatakon, Debrecenben vagy akár Máramarosszigeten is megismerhette a székely írás különböző változatait, mivel ezekbe a városokba és iskolákba is eljutottak a többi jeles kollégiumban tanító személyek, köztük székelyföldiek, akik esetleg közvetlen információkkal is rendelkeztek ide vonatkozóan. 

Mint említettük, az sincsen kizárva, hogy valamelyik útja alkalmával, akár egyik barátját meglátogatva, személyesen jutott el a Székelyföldre, ahol a székely írás után is érdeklődő fiatalember a templomokban látott jelekkel egészíthette ki a már meglévőket.

Hogyan kerülhetett még kapcsolatba Szegedi Zsigmond a székely írással? 

Ha megnézzük Szegedi Zsigmond kapcsolatrendszerét, és számba vesszük a szóba jöhető forrásokat, több lehetőség is adódik: az idősebb iktári Bethlen Istvánt 10 évig szolgálta. 

Ő és bátyja, iktári Bethlen Gábor gyermekkora egy részét Gyergyószárhegyen, a nagyapjuk, szárhegyi Lázár István – Gyergyószék főkirálybírája – által építtetett kastélyban töltötte. 

Amennyiben idősebb iktári Bethlen István Gyergyószárhegyen megismerte, lejegyezte vagy megkapta a székely ábécét/ábécéket, tőle eljuthatott annak régebbi, Telegdi Rudimentája előtti változata is Szegedi Zsigmondhoz. 

A sárospataki kollégiumban 1643 januárjában Szegedi Zsigmond együtt kezdte meg tanulmányait Miskolczi Csulyak Gáspárral (1627–1696), akinek később, 1654. február 3-án kelt magyar nyelvű bejegyzése székely betűkkel Kismarjai Veszelin Pál emlékkönyvében olvasható. 

Évfolyamtársának édesapja az 1603–1607 között a heidelbergi egyetemen tanult Miskolczi Csulyak István (1575–1645), aki 1629-től haláláig, 1645-ig a zempléni egyházmegye esperese és a sárospataki kollégium kurátora – akinek két székely ábécéje maradt ránk, és aki Szenci Molnár Alberttel levelezésben állott, de személyes ismeretségüket sem lehet kizárni.

Folytatva Szegedi Zsigmond és a székely írás lehetséges kapcsolatainak áttekintését, figyelembe kell venni, hogy Máramaros vármegye vezető tisztségviselőjeként részt vett az erdélyi országgyűléseken. 

Márpedig a székely ábécé ismeretének terjedésére az erdélyi országgyűlések is kiváló lehetőséget nyújtottak, mert ott voltak a fejedelem mellett a főrendű nemesek, az egyházi méltóságok, a megyék vezetői és a meghívottak. 

Az olykor hosszabb ideig elhúzódó országgyűlések idején, a hivatalos munka után az egyházi és világi élet legműveltebb, legnagyobb tudással rendelkező emberei kerültek közvetlen kapcsolatba egymással. 

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy Bethlen Gábor (1613–1629) és I. Rákóczi György (1630–1648) idején a fejedelmi udvarban megszokott dolog volt, hogy a fejedelem a különböző témákról rendezett vitákat a különböző nézeteket valló egyházi és világi meghívottak között, amikor a legkényesebb dolgokról is nyíltan, szabadon elmondhatta mindenki a véleményét. 

Nem ismerünk erről írásos feljegyzést, de nem zárható ki, hogy egy-egy ilyen alkalommal a székelyek eredete és írásuk is szóba jöhetett. 

Amennyiben így történt, ez újabb lehetőséget adhatott a székely írás terjedésére, és – akárcsak a kollégiumokban tanulók és peregrinusok esetében – nem kizárólag a székelyek, és nem csak a reformátusok körében.

A székely írással kapcsolatos legújabb publikációk:

Benkő Elek: A székely írás középkori és kora újkori emlékei Erdélyben. (Régészeti és történeti jegyzetek.) In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. (MTA BTK MÖT Kiadványok 1.) Szerk.: Sudár Balázs, Szentpéteri József, Petkes Zsolt, Lezsák Gabriella, Zsidai Zsuzsanna Budapest, 2014. 311–327.

Sándor Klára: A Bolognai Rovásemlék. Szeged, 1991.

Sándor Klára: A székely írás nyomában. H.n. 2014.

Sándor Klára: A székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdetei. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. (MTA BTK MÖT Kiadványok 1.) Szerk.: Sudár Balázs, Szentpéteri József, Petkes Zsolt, Lezsák Gabriella, Zsidai Zsuzsanna. Budapest, 2014. 329–342.

Zsupos Zoltán: A székely írásról. Budapest, 2015.

[1]  A kötettel kapcsolatban Künstlerné Virág Éva főlevéltáros asszonynak, a róla készített felvételekért Czikkelyné Nagy Erikának mondok köszönetet.

A blogbejegyzést készítette: Zsupos Zoltán

(Forrás: atkakaland)

További:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html

- Hargita:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html

- A pozsonyi csata:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html

- Az utolsó Táltos:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html

- CSABA KIRÁLYFI:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html

- Népi játékok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html

- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

- Húsvéti népszokások, hagyományok: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html

- Pünkösd: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html

- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- Népi játékok: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html

- Székelykapuk - Kopjafák: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html

- A magyar házak mágikus ereje: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html

- Péter – Pál napja az aratás kezdete: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html

- László napra - Szent László király: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html

- Szent Márton a néphagyományban: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html

- KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:

 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html

- November - Szent András hava:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html

-Mátyás király:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/matyas-kiraly.html

-Különös fények a Pilisben:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html

-Piramisok a Pilisben?

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/piramisok-pilisben.html

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:

 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-karpat-medence-magyarok-szent-gralja.html

-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html

-A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/a-szakkarai-piramis-kvantumgep.html

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html

-Mit jelképez a szarvas?

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html

-Az Esztergomi oroszlán: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/az-esztergomi-oroszlan.html

-Aranykor Magyarországon:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/aranykor-magyarorszagon.html

- A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html

-  Magyar hímzések és motívumok kincsestára:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html

- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html

- A magyar népviselet és a szakrális geometria:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html

- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html

- Népi mesterségek listája: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html

- TURÁNI NÉPEINK/1:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink.html

- TURÁNI NÉPEINK/2:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html

- RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/regeszet-es-tortenelem-turani-nepeink.html

-NIMRÓD – az ősi NAP-KIRÁLY: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/nimrod-az-osi-nap-kiraly.html

- Mágikus világkép  - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html

- ARANYHIDAK 1. ARANYKAPU - ARANYHÍD:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/07/aranyhidak-1-aranykapu-aranyhid.html

- ARANYHIDAK 2. SZEMIRAMIS FÜGGŐKERTJE:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/07/aranyhidak-2-szemiramis-fuggokertje.html

- ARANYHIDAK 3. ÉGIGÉRŐ FA - MINT A TORONY VÁZA:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/07/aranyhidak-3-egigero-fa-mint-torony-vaza.html

- Az őrségi = ősrégi jelkincs: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése: 

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html

- Egyedülálló székely ROVÁS ábécé az Országos Levéltárban:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/07/egyedulallo-szekely-rovas-abece-az.html

Szeretettel,

Gábor Kati

web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu

blog oldalam: 

http://www.emf-kryon.blogspot.com