2013. március 20., szerda

TÁLTOS ÉNEK




TÁLTOS ÉNEK







Révedek, révedek, sólyomként rejtezek:

Rejtezek, rejtezek, Turulként ébredek.

Világot bejárom széltében hosszában,

Igazat keresem minden kis zugában.


Nem lelem, nem lelem, nincs is rá reményem:

Kárpátok nemzete nem nőtt föl erényben.


Szellemek, szellemek, ősöknek szelleme,

Mutassatok utat, mit tegyek ellene.


Révedek, révedek, sólyomként rejtezek:

Rejtezek, rejtezek, Turulként ébredek.


Látom már a jövőt, kitárult elébem

A múlt csarnokából, fényben úszó képben.



Ragyogó paripa, Táltos fehér lova,

Repülve száguld magas égbe tova. 


Betakarja szárnya Földnek fényes Napját,

Attól válik Fénnyé, szórva arany pompát.


Révedek, révedek, sólyomként rejtezek:

Rejtezek, rejtezek, Turulként ébredek.


Szellemek, szellemek, őseinknek lelke,

Tegyetek látóvá, jövendőt megfejtve.


„Hallgass reám Turul, táltosok utóda, 

Szemedet megnyitom, légy jövő tudója.”


„Látomásod jelzi, nem hal el a fajta:

Alapozz a múltra s jövőt építs rajta.”


„Világod a Világ, mindenekkel benne, 

Légy része része a Fénynek, ragyogással telve.”


„Magyar lesz a magyar, ne adja föl énjét,

Tudását megosztva őrizze erényét.”


„Éljen Földanyával igaz megértésben,

Védje a Természet minden kincsét ébren.”


„Egy az Isten, mindegy, hogyan is imádod, 

Tisztelettel áldozz: Ő adta világod.”


„Istennek áldása kísér majd az úton,

Hogyha mindenekkel megbékélsz a múlton.”


„Látomásod való, nem álom vagy csalás,

Bőség várhat reád s nemzeti újulás.”


„De, ha vak gőgödben füled süketelne,

Ezer átok baja emésztene, enne.”


„Elpusztulsz e földről, se híred, se hamvad:

Elviszed magaddal ősi titkod s magvad.”


„Elfelejt a világ szempillantás alatt:

Volt valaha magyar, de az idő haladt.”


„Választásod Tiéd, nem szólhatok bele, 

De a Fényt választva, itt van Isten keze...”



(Hajdú Zazó)



"A magyarságot szellemi értelemben mindig is a nyilas tulajdonsághoz sorolták."

"Keleten ez a jegy a ló, mely a magyaroknál a táltos ló. 

Amikor baj van, mindig megjelenik a táltos ló."




video - Pap Gábor - A magyarok feltámadása:









Karaul - az őrző Táltos

TÁLTOS = TUDÓS

a tudás hordozói


"Merjél hazádban Magyar lenni, napkelettől - napnyugtáig! 

Ha azt látod gyalázzák hazádat, családod, dobbants oda, hogy nem tűröm! 


Nincs annyi kincs, nincs annyi pénz, ami felérne azzal, amit őseink igaz szóval ránk hagytak. 


Hűség, bátorság, becsület. 


Ez a Magyar lelke, vezérlő szelleme. 


Igaz igazságot, békét minden pici házba!"






(forrás: Toruk Maktu)






Igaz emberségből leckét kapni, ősmúltat hiteleset tanulni!

- Tokmak Karaul az őrző táltos szavai:



TOK MAK KARAUL TÁLTOS...

talán egyik utolsó üzenete a nemzethez!




"Az ősi múltból jövök!
Az ősi múltat őrzöm hűséggel, becsülettel!
Őrzöm, ezt hozom, erre vigyázok!
Ezt adományozom Néktek!
Krónikás, csak ezt írd meg, csak ezt írd meg, az igazat írd meg!
Köszönöm Néktek!
Az Ős Isten Áldása Legyen Veletek!"

video:




(Forrás: Barta József)


Búcsú Karaul Táltostól




"Teste elenyészett, de szelleme őseink őrtüze mellől figyel minket."
2010. január 16-án vettünk végső búcsút Karaul táltosunktól.

Katonai tiszteletadás mellett búcsúztak az Aranykopjások a tatárvári birtokon a szertűz zsarátnokainál végül fia Kamda szórta szét atyja hamvait.

video:



A Koppány nembeli őrző Tokmak Karaul táltos szerruháját díszítő ősi csodaszarvas jelkép:





Tavaszköszöntő

Karaul őrző táltos tavaszünnepi üzenete

video:






Leírás:










Bogát, az Öreg Isten Táltosa

" Valamikor nagyon régen, amikor a király páncélos idegen lovagjai üldözőbe vették a nép sámanjait, titoktudóit, gyógyító véneit, a legtitkosabb titkok tudójának egyikét, Bogát táltost elfogták volt a zsoldos katonák tova a Mezőség mocsarai között, s kimondták reá a máglya halált.
Elébb azonban az új Isten papjainak kívánságára véresre kellett ostorozzák a katonák, hogy kiverjék belőle az ördögöket.
Nos, két idegenbeszédű királyi fegyveres elővezette öreg Bogátot a pörbíró udvarára.
Ott állt a két idegen között szikáran, magosan, fölemelt fővel,s szembe nézett a király bírójával.
Vállig omló hosszú fehér haján, fehér szakállán megcsillant a lenyugvó nap fénye.
A pörbíró fent állt a tornácon, mellén összefont karokkal, s szigorúan nézett alá az Öreg isten papjára.
"Tisztelem a korodat öreg," mondta ki a szót ", s ha megvallod bűnödet, áttérsz az igaz hitre, kegyelemmel lehetnék irántad.
Keményen nézett szembe vele az öreg.
" Légy kegyelemmel magad lelke iránt király embere "mondta mély ,zengő hangon", magyar vér folyik eredben, magyar anya szült a világra, s idegen urakat szolgálsz mégis, nemzeted kárára!
Ki vagy te, hogy kegyelmet adj nekem, az Úr táltosának?
A királyi pörbíró homloka ráncba szökött. Arca elsötétedett, szája széle megrándult.
"Ostorozzátok meg" mordult a zsoldosokra", tanuljon tisztességet halála előtt!
Azzal sarkonfordult, s döngő, haragos léptekkel bément a palotás házba.
A két fegyveres emelte már a kezét, hogy letépje a vénemberről a hosszú fehér táltosi köntöst, s a két hóhérsegéd is elfoglalta két oldalt a maga helyét, hosszú marhaterelő korbáccsal a kezükben, amikor valami különös és érthetetlen dolog történt.
A vénember felemelte két kezét az ég felé némán..., s a következő pillanatban fehér köddé látszott foszlani,  ott a szemük előtt."


- Wass Albert Hagyaték -

forrás: Vas Árpád







"Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott,
megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! 

Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában. Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel."









"Amit Isten nem teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted" ...



(Halálosnak ígérkező kígyómarás után)



"Egy Boldizsár nevezetű vénemberhez vittek, akit csodatevőnek nevezett volt a nép.

Hosszú lehetett az út oda föl, de nincs emlékezésem erről. 

Mindössze arra emlékszem - de az is lehet, hogy úgy tűnik, mintha emlékeznék erre, mert annyiszor hallottam mások szájából -, hogy egy öregember fölém hajolt és megkérdezte:

- Mit tudsz Istenről, gyerek?

S én meg kinyögtem, nehezen mozduló nyelvvel:

- Ő teremté a világot...!

- Színigazat mondtál, s ehhez tartsd magad -, felelte az ismeretlen vénember, s megtoldotta egy második kérdéssel:
- Ha Istennel lennél, teremtenél-e mérget?
Azt mondják akik ott voltak, hogy erre csak megráztam a fejemet, mert beszélni már nem tudtam többé. 
Kék voltam, mint az érett szilva s szemem is lezárult.
De úgy rémlik még ma is, mintha roppant messzeségből hallottam volna az öregember hangját, ahogy mondta:
- Az Úr se teremtett ilyesmit. 
De az emberek buták s nem hiszik el, amikor mondom. 
Na, amit Isten nem teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted, 'sze tán Isten gyermeke vagy. 
Teszünk egy kis ciberét a marások helyére, hadd menjen ki belőlük a hőség s rendben leszel, mielőtt hármat szól a fürj...
Hogy szólott-e hármat vagy nem, azt nem tudhatom. 
De mikor fölnyitottam a szememet, ott feküdtem egy csergepokrócon, bükkerdő mélyén, szénégetők félfödele alatt s a bükkök lombja közül úgy csillogott alá az égbolt friss kékje, mintha angyalok sikálták volna fényesre."

Wass Albert: Hagyaték (részlet)

A kép Németh Judit Ilona alkotása
(innen: http://amatorfesto.network.hu/kepek/nemeth_judit_ilon/taltos )
forrás: Magyar Kincsestár




Virág Edit - Akkor én most mesélek...egy ősit, tisztát:

Az emberek lakóhelyük legmagasabb pontjára gyűltek, mert az ég úgy sokkal közelebb van, és egyben közelebb volt Öregisten is.
Ki odahívta őket nem tudni nő vagy férfi volt de várta őket mosolyogva.
Nem volt idő a hatalmi harcra, nem volt idő az ellenségeskedésre, nem számított ki mit vitt magával hangszert vagy anélkül ment. ..
Ki hívta őket először is engedélyt kért a föld, a hely szellemétől majd szép lassan máglyát raktak.
Két ágat keresztbe raktak majd azt körbe csak a körosztó csúcsban végződött.
A vékonyabb ágak vastagabbak követték.
Az emberek meg csak gyűltek és körbeállták.
Majd aki összehívta őket egy pillanatra elmerengett és az égre nézett ahol lassan jöttek fel a csillagok.
Az eget kémlelte: a csillagállás pont megfelelő a Szertartásra.
A szertartást Nagyboldogasszonyunknak ajánlotta fel ÖregIstent kérve tisztelje meg jelenlétével.
Majd kérte 2 angyalunkat koronánkról tisztelegvén a levegőnek és földnek, majd meggyújtotta a máglyát kézenfogva egy nő és férfi együtt fogva az égő fáklyát.
Kis vizet locsolván a földre mind a négy elem a helyére került.
Áldást kért Jézusunktól aki a magyarok táltosa volt, hogy tűzben minden égjen el mi bántja a népet, s ne maradjon nyoma sem a bánatnak mint ahogy a máglyának is reggelre már a hamuja marad.
S úgy szálljon az áldás e népre mint a hamu a szélben.
Végül mire a máglya lobogó lángja alábbhagyott hálát adott a vezető az áldásért, mert az áldásban mindenki részesült.
Akkor éjszaka csend borult a tájra s emberek lelkükbe költözött békével lassan ereszkedtek le a magaslatról és indultak haza.
Lehet mese. :) Vagy igaz, ősi mindent figyelembe vévő SZER.





Továbbá:



- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

- Magyar mitológia és rovások:

- Az Arvisurából - részlet 1.:

- CSABA KIRÁLYFI:

- Magyarul beszélő indiántörzsek:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html





Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.