Péter – Pál napja az aratás kezdete
A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza
töve megszakad”, és ilyenkor kezdődik az aratás.
A teljes mondás úgy
tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a
fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a
töve.
Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy
április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június
közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.
Aratás - Pálnagy Zsigmond festménye
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás
kezdete vált ismertté a néphagyományban.
Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a
búzát.
Ha ez utóbbi még nem érett meg a
betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen
megkezdjék az aratást.
Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt,
tehát az aratási munkálatokat JELKÉPESEN kezdték meg!!!!
Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az
aratókat és a napszámosokat.
A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az
aratásra utal:
Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők,
Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb.
E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a
leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –;
valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút)
elnevezése.
Orion csillagkép a Pilisben
A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat
(vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal
„nyomtatták”).
A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe.
A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak.
Ez a Péter-Pál tüze.
A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak.
A tüzet át is ugorják.
Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván
tüzének áttétele.
Nem csak az.
A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink
szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert
aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.
Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás
kezdőnapjaként tartja számon.
A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája),
Kaszáscsillag,
Szalmásút nevek,
Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló
kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták,
tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító
fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották.
Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem
naptárra, sem iránytűre.
Isten éltesse a Pétereket és a Pálokat névnapjukon!
Az aratás
kezdete, Péter és Pál napja
„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" hangoztatjuk
naponta imánkat, ám amíg a búzából kenyér lesz, hosszú érési folyamaton megy
keresztül.
„Arass
rózsám, arass, megadom a garast.
Ha én meg
nem adom, megadja galambom.”
Fohászkodtak,
imádkoztak, az eszközeiket a templom falához tették, és a pap
megszentelte.
Hagyomány volt az aratókoszorú vitele is, amit az utolsó
kalászokból készítettek, és a gazda házához vitték.
A koszorúvivőt nyakon öntötték,
hogy ne hiányozzon a búzának az eső.
A halászok
is e napon ünneplik védőszentjüket, Szent Pétert.
A nap előestéjén rúdra
kötözött ponttyal végigjárták a falut a halászok.
Másnap a vízparton halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés.
Másnap a vízparton halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés.
A népélelmezésben kiemelt helyet
foglal el a búza, ami a legrégibb termesztett növények közé tartozik.
Nem
véletlen, hogy őseink az aratással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre megannyi
szokást hiedelmet örökítettek át.
Az aratás napját gondosan meg kellett
választani, ennek kezdete Péter és Pál napja, vagyis Június 29.
Ekkor hasad meg
a búza töve, ami jelzi, hogy a búza aratható.
A népi megfigyelések szerint e
napot követően kezdődött az igazi nyár, amit az időjárás is visszaigazolt.
Az aratás elengedhetetlen kellékei anno a sarló és a kasza voltak.
Az aratás elengedhetetlen kellékei anno a sarló és a kasza voltak.
A sarlóval való aratás kifejezetten asszonnyi munkának
számított, míg kaszával csak férfiak dolgoztak.
A marokszedés szintén az
asszony feladata volt, a kévék bekötése és összehordása ismét férfi munkának
számított.
Így valósult meg a közös munka öröme, ahol a mindenki kivette részét
az aratásból.
A munka vége pedig örömünnepnek számított.
Ilyenkor szokás volt
aratókoszorú készítése, amit a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek.
Napjainkban ezek a hagyományok kihalófélben vannak, mindössze néhány
hagyományőrző rendezvényen, aratóbálon elevenítik fel.
Aratási női minőségű (balra forgó) teremtő koszorú - a Teremtést
szimbolizálja:
video:
https://www.youtube.com/watch?v=X0tBpIMJxKw
Egy ősi kenyérünnep - Július 15. Henrik napja
"A középkorban az aratás befejeztével, július közepén tartották meg az új kenyér
ünnepét, amikor megszenteltették az új búzából készített szent ételt."
Leírás:
- Egy ősi kenyérünnep, Július 15. Henrik napja:
József Attila
ARATÁS ELŐTT
A bús biborkirályfi,
naplemente
Búcsúcsókjától ég a dús
kalász.
Néhány vidám tücsök már
dúdorász
Mint vén öreg huszáron
lóg a mente,
Kit nem ölel a
nyárestéli láz.
De itt a búza s rozs
méhébe száz
És várnak egyre mind a
virradatra,
Mikor az égből napsugár
pereg.
S hajnalba jönnek barna
emberek,
A válluk széles, nagy
kasza van rajta…
… Szellő fuvall, a
tábla megremeg.
forrás: http://erdely.ma
Benedek Elek: Aratáskor
Megérett a búza, sárgul a kalásza
Piroslik a szeme, kész az aratásra.
Dűl a kalásztenger, a kalongyák gyűlnek,
Amerre én járok, mindenütt aratnak,
Izzad a szegény nép, tüzében a napnak.
Arcát a tüzes nap perzseli keményen,
Peng a kasza, sarló, csendül hegy, völgy, róna,
Nincs az a muzsika, amely szebben szólna:
Még a pacsirta is elhallgat dalával,
A levegő-égben némán lebeg, szárnyal.
MI KÖZE EGYMÁSHOZ PÉTERNEK ÉS PÁLNAK?
Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek
térítő apostola kiemelt helyen szerepelnek a naptárban és békében megférnek
egymással.
Június 29-e kettejük igazi névünnepe, már csak azért is, mert a
legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki 67-ben
Rómában.
Szent Péter, az első pápa eredeti neve
Simon volt.
Jézus adta neki a Péter nevet.
Krisztus halála után ő került a keresztény
vallás, az új vallás élére.
Péter a halászok védőszentje,
hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt.
A halászok régen ezen a napon tartották a
céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást.
A lakatosok is patrónusuknak tekintették,
mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
Szent Pál a keresztények ellensége
volt, mígnem Damaszkuszba menvén megtért, s megkeresztelkedett.
(Ennek ünnepe a Pál fordulása: január 25.)
Az ő attribútuma a kard.
Még egy kis néphagyomány:
Péter-Pál napját az aratás
kezdőnapjaként tartották számon, időjóslás
is tartozik a naphoz:
Péter és Pál érkezése, szakad a búza gyökere.
Kaszát, sarlót készítsd, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!
"Péter-Pál aratáskor elöl jár".
"Péter-Pálra búza érik, Eljutunk az
újkenyérig" .
(Tánczos Erzsébet írása)
És a legfontosabb annak
akit érint:
A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki
elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.
Továbbá:
-Péter – Pál napja az aratás
kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
-László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
-Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok : http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
- Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html
-Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html
-Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html
-Székelykapuk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
-A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
-Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html
-KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html
-Szent Márton a néphagyományban:
- November - Szent András hava:
- Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html
- Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html
- A karácsonyfadíszek jelentése:
- A karácsonyfadíszek jelentése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-karacsonyfadiszek-jelentese.html
- Karácsony - a kerecseny ünnep:
- Szilveszteri és újévi népszokások:
- A szólásainkban rejlő tudás:
- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
- A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:
- A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.