A MAGYAROK TUDÁSA: AZ ARADI VÉRTANÚK

2013. október 5., szombat

AZ ARADI VÉRTANÚK

AZ ARADI VÉRTANÚK

1849. október 6.

Az egyik Aradi Vértanú, Schweidel József kivégzése előtti utolsó mondata:

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.

Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

1849. október 6. – Aradon kivégzik a szabadságharc 12 honvéd tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat.

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki.

ÉRTÜK SZÓL A HARANG

Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.

Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított.

Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok.

A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.

Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. (lásd lejjebb)

Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.

Elítélésük

A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak.

A világosi fegyverletétel - olajfestmény

Pannon enciklopédia

Ez nagy sértés volt a császári oldal számára.

Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott.

Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni.

Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

„ …a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. ”

– Ferenc József utasítása Haynau számára

Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst.

„ A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk."

– Anton von Schmerling osztrák igazságügy-miniszter (1849. augusztus 27.)

A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette.

Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz, (akit katonái csak Einhau-nak (bökő) hívtak) mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra.

Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt.

Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta.

A 13-ak ítéletét október 6-án

– szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért

a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

Több társukkal együtt, ők a HALHATATLANOK

Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Damjanich János imája

Kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

"Mindenség ura! Hozzád fohászkodom!

Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki.

Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet!

Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben.

Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a

Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől!

Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!

Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot!

Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot!

Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen."

Kivégzésük

Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.

Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt.

A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):

1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),

2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,

3. Kiss Ernő, tábornok,

4. Schweidel József, tábornok.

12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek.

Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre.

Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):

5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,

6. Török Ignác, tábornok,

7. Lahner György, tábornok,

8. Knezić Károly, tábornok,

9. Nagysándor József, tábornok,

10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,

11. Aulich Lajos, tábornok,

12. Damjanich János, tábornok,

13. Gróf Vécsey Károly, tábornok.

Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak.

A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

További aradi vértanúk

1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –,

1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni –

és 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.

Szintén kivégezték cseh származású, németül beszélő, de a magyar hazáért harcoló báró Hruby Gyulát, aki az Ottrubay család tagja volt.

Az aradi vértanúk utolsó mondatai

Vécsey Károly:

“Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Török Ignác:

„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok.

Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

Schweidel József:

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.

Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

Poeltenberg Ernő:

„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

Nagy-Sándor József:

„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben!

Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

Leiningen-Westerburg Károly:

„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

Lázár Vilmos:

„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa?

Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

Láhner György:

„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon!

És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!”

Knézich Károly:

„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok.

Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

Kiss Ernő:

„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?

Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

Dessewffy Arisztid:

„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

Damjanich János:

„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

Aulich Lajos:

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”

Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött,
hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók.

Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak.

Az Aradi Vértanúk emlékműve Aradon

1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta
Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről:

„ A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen! ”

– Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20.

(Forrás: dunaharasztima/Wikipédia)

Az aradi vértanúk emlékére állított 13 kopjafa (Sepsiszentgyörgy)

Készítette: Balázs Antal

ŐSZI HUSZÁRNAPOK SZENTEGYHÁZÁN

Őszi huszárnapokra hív a helyi Hagyományőrző Huszáregyesület és a Gyermekfilharmónia Szentegyházasfaluba.

A tizenhárom aradi vértanú emlékére

a helyi hagyományőrző huszárcsapat már húsz éve hajt zászlót.

Pénteken kezdődik és hétfőn reggel ér véget a 10. Őszi Hadjárat, amelyet idén (2015.) gróf Mikó Imre 210. születési évfordulójának szentelnek.

A vonuláson részt vesz 120 huszár és 60 szekérnyi utazó: a szentegyházasfalvi rezesbanda, a Hüpürcsös táncosai, vitézek, vöröskeresztes lányok, ifjak, hadfik, huszárlányok, meghívott vendégek korhű ruhában.

Este a közös vacsorát és az emlékérmek kiosztását huszárbál követi.

cikk:

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/tizedszer-verbuvalnak-szentegyhazan