GÖMBKÖVEK – KŐGOLYÓK A FÖLDÖN
Sokfelé találhatóak a Földön!
Keletkezésüket tekintve sokféle a vélemény!
Erdély tájain – Kolozsvár környéki kirándulások geológusszemmel
A vidék legismertebb földtani képződményei: a feleki gömbkövek, a Plecska völgyében.
„Kolozsvárt elhagyva Feleken vitt keresztül az út, melynek
hegyein teremnek azok az óriási kőgombócok, miknek keletkezéséről nincsenek
tisztában tudósaink.” Jókai Mór
A Feleki-dombság, aminek észak-keleti lejtőjén fekszik
Györgyfalva, tele van úgynevezett gömbkövekkel, amik egyedi természeti
képződmények.
Kolozsvár környékén a kedvelt kirándulóhelyeken megjelenő
gömbköveket már a legrégebbi időkből ismerték a helyi telepesek, azonban a
természettudósok csak az 1800-as évek végén tesznek említést róla.
A homokkőgömbök a Feleki hegy különleges képződményei, amelyeket
a hajdani tenger áramlásának állandó görgetése közben, bizonyos mag köré
lerakódott homokszemcsékből növekedtek öklömnyitől elkezdve, több mázsányi
súlyú, szabályos gömbnagyságig is.
Középpontjukban, magként, csigaházak,
kagylók szolgálnak, ezek köré tömörülnek a homokszemcsék.
Képződésük10 – 12 millió évvel ezelőttről tehető.
A gömb alakú követ a dió nagyságtól a másfél méteres
átmérőjűekig terjedt.
Sajnálatos tény, hogy a gömbkövet egy részét, mint természetes
díszítőelemet hordták szét.
Próbálkoztak természetvédelmi területté
nyilvánítással, hogy tudják megvédeni ezeket a különlegességeket, de sajnos a
kezdeményezés nem járt sikerrel.
A kolozsvári unitárius templom előcsarnokában található a híres
Dávid Ferenc-kő, egy feleki gömbkő, amelyen állva tartotta 1568-ban, a
vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlésről visszajövet Dávid Ferenc a
híres prédikációját, melynek hatására Kolozsvár egész lakossága unitárius hitre
tért.
Talán nincsen olyan természetjáró Kolozsvárott, aki ne
találkozott volna a gömbkövekkel.
Sokan azonban azt hiszik, hogy ezek
kizárólagosan Erdőfelek és Kolozsvár sajátjai.
Az igaz, hogy innen kerültek elő
a leglátványosabb példányok, az is igaz, hogy a tudományos irodalomban az
itteniek szerepeltek először, sőt a nevüket is innen kapták, de el kell
oszlatnom azt a tévhitet, mely szerint csak ezen a tájon léteznének.
Bizony,
ezek a gömbkövek gyakoriak majd’ az egész Erdélyi-medencében, ott, hol a szarmatakori
üledékek elterjedtek: Beszterce környékétől Nagyszeben vidékéig, Kolozsvár
szomszédságától Udvarhelyszékig, sőt még a Kárpátokon túl is előfordulnak.
Sokan – hazai és külföldről idelátogató szakemberek egyaránt –
keresték a választ e képződmények keletkezésének titkaira.
Nem lenne elegendő e
tér kifejteni ezeket a véleményeket, de mint érdekesség elmondható, hogy
Brassai Sámuel is közölte a maga véleményét, ami azonban nemcsak
szakszerűségében megkérdőjelezhető, de neves polihisztorunk nem ismerte az
erdélyi szász és külhoni kutatóknak az igazsághoz sokszor közelebb járó,
korábbi ide vonatkozó felvetéseit sem.
Török Zoltán, a Bolyai Tudományegyetem
kiváló érdemű professzora is megfogalmazta véleményét, emellett tart ki
mindmáig tanítványainak nagy többsége is.
Mi más nézetet fogunk e tekintetben ismertetni, de először
nézzük meg közelebbről ezeket a gömbköveket.
A feleki gömbkövek elterjedése Erdélyben egybeesik az Erdőfeleki
Homok Formációval.
Ez a formáció részben egyidős a múlt hónapban bemutatott
Írisztelepi Agyag Formációval, de Kolozsvár környékén következetesen ez
utóbbinak a fedőjében, azaz felette található.
Magyarán ez azt jelenti, hogy a
két típusú üledék ugyan más-más környezeti feltételek mellett, de egyidőben, ám
térben elkülönülten is képződhetett.
Kolozsvár környékén azonban időben jól
elkülönülten, előbb az Írisztelepi Agyag Formáció, utóbb az Erdőfeleki Homok
Formáció képződési feltételei uralták a térséget.
Ezt a formációt ugyanabban a
réteghelyzetben megtaláljuk a Szamos mindkét oldalán egyaránt.
A várostól
délre, az Írisz-telepi Agyag Formáció felett, a dombok legtetején fogunk rájuk
találni: a Pokol-köz vidékén, a Szénafüvek felső zónájában.
Mivel a Szamostól
délre a dombok magasabbak, nagyjából ugyanabban a tengerszintfeletti
magasságban, de jóval nagyobb kiterjedésben mint északon, a
Györgyfalva–Erdőfelek–Árpád-csúcs egész vonalán széles sávban követhetjük
ezeket a homokrétegeket, melyek tele vannak gömbkövekkel.
Magura hegyi - kőgolyók
Gömbkövek a Sáros-Bükkben
A gömbköveket itt Kolozsvár környékén, jóval az Erdőfeleki Homok
Formáció mai elterjedési határán túl is megtaláljuk, mivel ellenállóbbak, mint
az őket bezáró homokösszlet, melyben képződtek, sőt gömbalakjuk következtében,
a gravitáció hatására szabadon is gurulhatnak a lejtőkön.
Mi több, ezelőtt
körülbelül 10–11 ezer évvel olyan feltételek uralkodtak e vidéken, hogy a
lejtőcsuszamlások óriási méreteket ölthettek, így a megcsúszott tömegekkel a
gömbkövek a mai belváros területére is eljutottak.
Őriznek az unitárius templom
előcsarnokában egy ilyen gömbkövet, mely egykor a város központi piacterén, a
Szent Mihály-templom közelében állt.
A hagyomány szerint, erre felállva
hirdette tanait a város lakóinak Dávid Ferenc.
Ez a gömbkő túl nagy lett volna
ahhoz, hogy abban az időben bárki is azzal foglalkozott volna, hogy nagy
távolságból odacipelje, de a megyeházzal szembeni parkocskában (a Postakert
utca elején) lévő szökőkutat ékesítő gömbköveket sem Erdőfelekről szállították
oda.
A kolozsvári botanikus kertben - kőgömb
Éber szemmel járók a város számtalan pontján akadhatnak utcákon, tereken
vagy kertekben díszként is szolgáló, számtalan olyan gömbkőre, melyeket az
említett, eljegesedés végi csuszamlások utaztattak a mai város területére.
Azért azt is érdemes pontosítani, hogy a várostól délre, illetve
északra előforduló gömbköves Erdőfeleki Homokkő Formációhoz tartozó rétegek nem
egymástól elszakadt területen képződtek, egyazon medencefenék szülöttei.
Egykoron folyamatos rétegösszletet képeztek, csak az utolsó közel kétmillió év
alatt a Szamos mélyítette azt a völgyet, melyben ma Kolozsvár (is) fekszik, így
az egykor egységes tengerfenék-üledékek rétegsorai felaprózódtak, sőt, ahogy
észak felé haladunk (mivel arrafelé a rétegek utóbb magasabbra nyomódtak fel),
a felszínről teljesen lekoptak, eltűntek.
Feleki gömbkövek
A Szamos és mellékvizei lemosták, és
anyagukat messzire szállították.
Igen kis részük folyami teraszok formájában
viszonylag közel maradt az eredeti helyhez, nagyobb részük azonban (Erdély
korábbi felszínének többi kőzeteivel együtt) a Pannon-medence feltöltéséhez járult
hozzá, de az említett formáció homokanyaga eljutott akár a Fekete-tengerig is.
A patakvizek gyakran hozzájárulnak a gömbkövek kipreparálásához,
a lazább kőzetanyagot mellőlük elmosva: akár eredeti helyükön, akár a
csuszamlások által elszállított másodlagos helyükön is legyenek.
Ezért van az,
hogy ezeket gyakran találjuk jelentősen felhalmozódva akár a Plecska-, akár az
Őzek-völgye mentén, a Békás-patakban vagy a Botanikus Kertet átszelő
Cigány-patakban.
A Szamosnak a Kolozsvár környéki mellékvizei azonban nem elég
nagy vízhozamúak ahhoz, hogy jelentős távolságra szállítsák a meglehetősen nagy
méretű, tehát súlyos gömbköveket.
Feleki gömbkövek
Ezért (is) kellett elvetni a gömbkövek
keletkezésének azt a korai, gyermeteg magyarázatát, hogy a folyóvízi szállítás
alakította, kerekítette volna őket.
Az elmondottak adnak arra magyarázatot, miért annyira
elterjedtek, s egyes helyeken miért találjuk összehalmozottan a feleki
gömbköveket Kolozsvár környékén.
Ha gömbkövek szépségeire vadászunk, elmehetünk
nemcsak az említett patakvölgyek mentére kirándulni, de nagy tömegben bukkanunk
rájuk a Szelicsei-tavak környékén – újabbkori mesterséges feltárásban –, igaz,
ott a negyedidőszakban áthalmozott kőzettömegekben láthatjuk, akár csak a
Monostor és a Hajnal negyedeket összekötő szerpentin felső részében.
Helyben
találhatók azonban a katonai menedékház (korábban Terasz-menedékház) közvetlen
szomszédságában, a kilátó alatt.
Feleki gömbkövek
Egy időben ez volt a legszebb gömbköves
feltárás, ám a katonaság „rendbe tette”.
A falból kiszedték, és sorba állították
a kőgömböket.
Ami ottmaradt a rétegben, az jobbára törött.
A legszebb gömbköveket ma a Kolozsvár környéki Sáros-Bükk felső részében láthatjuk,
azon az útszakaszon, mely a Bükki kolóniától halad a Mikes-tető házai felé (kék
és piros sávjelzés) azon a szakaszon, ahol korábbi (az erdő által már régen
benőtt) földcsuszamlá-sok szakadásfala alatt (gyakran a völgy irányában jól
azonosítható a megcsúszott föld tömege), vagy éppen rajta visz az ösvény.
Sokszor e gömbköveket bonyolult szövevényben összenőve találjuk, furcsa alakzatokat
öltve: teknősbéka, fekvő béka, ökörszem, keblek stb.
Egykori egyetemi társam,
jó barátom, Szalai József – ma Svájcban élő, hírneves, kiváló festő –, mikor az
1960-as évek első felében erre kirándultunk, lázasan szaladgált egyik gömbkőtől
a másikig, hogy mindeniket külön-külön megcsodálja, s lelkendezve kiabálta:
„ez
Brâncuşi kertje”. (Ha valaki nem tudná, Constantin Brâncuşi Párizsban alkotott,
20. századi világhírű modern román szobrász volt, aki a nagyon
leegyszerűsített, már-már pusztán mértani testek formavilágával fejezte ki
magát.)
Találónak tartom névadását, s méltónak arra, hogy névadója emlékére is,
ezt a nevet megőrizzük.
Szép feleki gömbkövekre akadhatunk Erdőfelek, Györgyfalva, Ajton
falvak határában kószálva is, vagy messzebb, Beszterce vidékén, így Bilak és
Oroszborgó közelében, de múzeumi gyűjteményekben is, Besztercén vagy
Bukarestben.
A Feleki-hegyi gömbkövek ábrázolása a Vasárnapi Újságban
1856-ban,
Jókai Mór rajza
Különösek a kisdisznódi (Nagyszeben mellett) vártemplom udvarába
összehordott gömbkövek, melyek valamikor a várvédelem szolgálatában álltak,
hiszen, ha a várhegy oldalába legurították, a támadók soraiban „rendet vágott”.
Ezért volt ebben a faluban az a szokás, hogy a házasodni akaró fiatal fiúknak
egy nagy követ kellett saját erejükből felvinni a várba, ezzel bizonyították
rátermettségüket, és ezzel érdemelték ki, hogy házasodhassanak
Costa Rica - Kőgolyók:
A kőgolyókra az 1930-as években találtak rá a Costa Rica-i
dzsungelben.
A titokzatos kőgolyók szinte tökéletes szabályos mértani gömbök.
Ezek a kőgolyók korunk egyik régészeti rejtélye, mert keletkezési
idejük és céljuk is ismeretlen, de kétségkívül mesterséges eredetűek.
Az elfogadott szemlélet szerint a kihalt Diquís-kultúra
képviselői készítették őket.
Napjainkban nagyjából 300 különböző méretű kőgolyó található a
Diquís-deltában.
A kőgolyók mérete néhány centiméteres átmérőtől a 2,14 méteresig
változik.
A nagyobbak súlya elérheti a 15 tonnát.
Van köztük gabbró, mészkő, homokkő és gránit anyagú is.
Alakjuk tökéletes, a mértani gömbtől alig tér el.
Egyiken sincsenek vésett jelek vagy díszítések.
Érdekes, hogy nem találtak olyan szerszámokat, amikkel
kifaraghatták volna őket.
A több mint 300 darab kőgolyót „minden bizonnyal emberek”
készítették, azonban azt, hogy pontosan kik, milyen célból és milyen
eszközökkel készítették a kőből kialakított gömböket, nem lehet tudni.
Ami a tudósoknak fejtörést okoz, hogy majdnem tökéletes mértani
gömbformákra vannak formálva ezek a kövek.
Díszítések és vésett jelek a kőgömbökön nem találhatóak.
A kövek lelőhelyeinek környezetében nem találtak olyan eszközöket,
amelyekkel a gömb alakokat kifaraghatták volna.
A kőgolyókat a XIX. században fedezték fel, de tudományos írást
csak 1930-ban készítettek róla.
Óriási elszórt kőgolyók, Mexikóból:
A Cerro Piedra Bola környékén található természet formálta
hatalmas kőgömbök ugyancsak geológiai érdekességnek számítanak.
A másfél-két méteres gömbök elszórtan helyezkednek el egy erdő
mélyén, mintha óriásira nőtt pöfeteggombák között sétálnánk.
Kialakulásukat máig rejtély övezi, hiszen természetes módon nem
keletkeznek szimmetrikus gömbök, főleg nem gránitból.
A geológusok ennek ellenére úgy vélik, hogy a fura képződmények
20-30 millió évvel ezelőtt a földtörténeti változások és az erózió
következtében alakultak ki megkövesedett lávából és hamuból.
Grab kőgolyók - Horvátországból:
Boszniából:
Új Zélandról:
A Moeraki-gömbsziklák szokatlanul nagy, csaknem gömb alakú vagy
lekerekített sziklaalakzatok az új-zélandi Moeraki és Hampden között.
Koruk mintegy 65 millió év, és az igazgyöngy keletkezéséhez
hasonló folyamat által, karbonátok héjas kristályosodásával jöttek létre.
Kedvelt turistalátványosságnak számít az óriási teknősökre
emlékeztető gömbsziklák együttese, mely Új-Zélandon, Moeraki és Hampden között
található.
Eredetüket a maorik legendája a következőképp magyarázza: ezer évvel
ezelőtt az óriás vitorláskenu, az Areiteuru szerencsétlenül járt, a sziklák
pedig a hajótörésből származó rakomány
darabjai.
Norvég - viking kőgolyó - róvás kőgömb:
Kőgolyók szerte a világból:
Kőgolyó a Marson - Nasa foto:
Teknőspáncél alakú óriás kő:
Teknőspáncél szerkezete (mintha piramisokat és pallagokat látnánk )
A teknőspáncél és a gömböc
(Forrás: legendavadász/erdélyben/femcafe)
Továbbá:
- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A harmadik szem:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html
-Piramisok a Pilisben?
-Piramisok a Pilisben?
-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:
- A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
- RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink:
- A BESZÉDES ZÁSZLÓK -
-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html
- A dimenziókapuk létezése:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!
- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:
- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:
- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:
- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:
- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:
- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:
- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:
- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:
- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:
- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :
-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html
- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések:
-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:
- A világ legmagasabban fekvő lakott települései
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html
- CSILLAGÁSZAT:
- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:
- Ica - a faragott kövek:
- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:
- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:
- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:
- NAPFOGYATKOZÁS:
- HOLDFOGYATKOZÁS:
- Napfogyatkozások - Holdfogyatkozások - Napéjegyenlőségek - Napkitörések együttes hatásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html
- A VULKÁNOK:
- A Szfinxek:
- HEKTÓR ÉS KASSZANDRA:
- GÖMBKÖVEK – KŐGOLYÓK A FÖLDÖN:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Érdekes írás!Magyarországon, Karancsberényben is vannak ilyen hatalmas,embernagyságú kőgolyók.
VálaszTörlés