HIDAK MAGYARORSZÁGON
A hídnak egyúttal biztosítania kell az áthidalt akadályon zajló
forgalom (pl. közút, vasút, hajózás) számára szükséges szabad teret
(űrszelvényt).
A hídépítés története egyidős az emberiség történetével.
Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott
képződményeket (kidőlt fatörzsek, sziklaívek, lecsüngő liánok) használta, majd
azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket.
A természeti népek a Föld különböző pontjain évezredeken
keresztül hasonló szerkezeteket alkottak: egymás mellé fektetett és lefedett
fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat,
felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett
szerkezeteket (ezek közül legismertebbek az inka kötélhidak).
Köztük a modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája
megtalálható.
Megyeri híd
Magyarországi Leg...hidak
Pentele híd, Dunaújváros, Magyarország – a világ legnagyobb
támaszközű kosárfüles ívhídja (308 m, teljes hossz: 1678 m, 2007)
Megyeri híd: Magyarország legnagyobb ferdekábeles hídja (300 m,
teljes hossz: 1862 m, 2008)
Erzsébet híd: Magyarország legnagyobb támaszközű függőhídja (290
m, 1964)
Szabadság híd: Magyarország legnagyobb támaszközű acél
rácsostartós hídja (175 m, 1896)
Kőröshegyi völgyhíd: Magyarország legnagyobb völgyhídja (120 m,
80 m magas, teljes hossz: 1872 m, 2007)
Bertalan híd, Szeged: Magyarország legnagyobb támaszközű acél
gerendahídja (144 m, 1979)
Mecseknádasdi völgyhíd: Magyarország legnagyobb támaszközű
vasbeton ívhídja (98 m, 1953)
Zalalövői völgyhíd: Magyarország leghosszabb vasúti hídja (45 m,
teljes hossz: 1400 m, 2000)
Szent István völgyhíd: Veszprém Legelső magyar felsőpályás
vasbeton ívhíd
Elkészült Magyarország leghosszabb hídja, a szekszárdi
Duna-híd.(2003)
A híd jelentőségét fokozza, hogy Budapesten kívül 75 éve nem
épült híd a folyón; az átkelésre Bajánál, illetve Dunaföldvárnál – keskeny és
korlátozott teherbírású – hídon volt csak lehetőség.
"A mi rendezvényünk nem avatóünnepség, hiszen erre nincs
kompetenciánk.
»Híd az emberek között« címmel rendezzük meg, mivel összeköti a
két partot, de szimbolikus értelemben összeköt bennünket a keresztény Európával
is."
Az építmény 917 méter hosszú, 14 méter széles.
A szekszárdi Duna-híd
Hazai hídépítők
Verancsics Faustus
Clark Ádám
Feketeházy János
Kherndl Antal
Zielinski Szilárd
Mihailich Győző
Sávoly Pál
Palotás László
Povolny Ferenc
Hunyadi Mátyás
„Clark Ádám, a budapesti Lánczhid s a Buda-várhegyi
alagút épitőmestere”
Budapest Duna hídjai
A Duna több részre osztja Budapest területét.
A városrészeket 12 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a
folyó felett.
Budapest Duna-hídjai és a budapesti Duna-ág hidak, a felszíni
közúti közlekedést segítő legfontosabb építmények Magyarország fővárosának
közlekedési rendszerében.
A hidak ugyanakkor minden más építménynél jobban jellemzik
Budapest városképét.
A fővárost elkerülő M0 körgyűrű kétszer is keresztezi a Duna fő
ágát Budapest területén, északon a Szentendrei-szigetnél az 1659-es
folyamkilométernél lévő Megyeri hídon keresztül.
Délen pedig a Csepel-szigetnél, a Hárosi-öböl torkolatánál, az
1633-as folyamkilométernél felépült Deák Ferenc hídnál.
BUDAPEST HÍDJAI
Árpád híd
Cím: Budapest, Árpád-híd
Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna hídja Budapest III.
kerülete és Budapest XIII. kerülete között, egyben a leghosszabb budapesti
Duna-híd. Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000
jármű halad át rajta.
Erzsébet híd
Cím: Budapest, Erzsébet híd
A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné)
elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a
II. Világháborút követően, így új épült helyette.
A mai hídszerkezet a
Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal.
A híd a Dunán átmenő
gépjárműforgalom legfontosabb budapesti helyszíne.
Északi vasúti összekötő híd
Cím: Budapest, Északi vasúti összekötő híd
Az Északi összekötő vasúti híd Budapest egyik vasúti Duna-hídja,
amely a Népsziget felett is átvezet. A Budapest–Esztergom-vasútvonal forgalma
mellett a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja. A vasúti hidat
2008-ban felújították, melynek során a Duna főága feletti teljes
acélszerkezetet kicserélték, a pilléreket megerősítették.
Lánchíd
Cím: Budapest, Lánchíd
A főváros első, műemlék hídja, háttérben a budai Várral csodálatos
látvány, ami sok turistát csalogatott már Budapestre. Gróf Széchenyi István
felkérésére William Tierney Clark tervező és Adam Clark kivitelező építették
meg 1839–1849 között. A világháborús pusztításokat ez a dunai híd sem élte túl,
1949-ben, készítésének 100. évfordulóján építették újjá.
Margit híd
Cím: Budapest, Margit híd
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit
körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó
hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. 1978-ban
végeztek rajta rekonstrukciót, leromlott állapota indokolttá tette egy nagyobb
lélegzetű felújítás megkezdését 2009 augusztusában.
Megyeri híd
Cím: Budapest, Megyeri híd
A 2008-ban átadott 1862 méter hosszú Megyeri híd az ország
modernizációjának szimbóluma. Az ország második leghosszabb hídja
tehermentesíti az átmenő forgalomtól a fővárost, és lehetővé teszi, hogy a
gyalogosok és kerékpárosok is könnyeben jussanak át túlpartra a Duna fővárostól
északra eső településeiről.A Megyeri híd Budakalász és Újpest között húzódik.
Petőfi híd
Cím: Budapest, Petőfi híd
A Petőfi híd Budapest egyik Duna-hídja. Tervezése Álgyay Hubert
Pál nevéhez fűződik. 1933–37 között építették, a pesti és budai körút déli
szakaszainak villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. 1937.
szeptember 12-én adták át a közönségnek. A II. világháborúban 1945. január
14-én felrobbantották. 1950–52 között építették újjá.
Rákóczi híd
Cím: Budapest, Rákóczi híd
A Rákóczi híd Budapest második legújabb Duna-hídja. Közvetlenül
az Összekötő vasúti híd mellett található. A híd 1995–2011 között a Lágymányosi
híd nevet viselte. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a
Földrajzinév-bizottságnak, hogy a híd elnevezését változtassa Rákóczi hídra.
Szabadság híd
Cím: Budapest, Szabadság híd
A Szabadság híd Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik
közúti átkelőjeként átadott hídja. A Szent Gellért tér és a Fővám tér között
vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. A híd megnyitása után bő másfél
évvel, 1898. május 31-én indították el a Szabadság hídon keresztülvezető villamosjáratot.
A hidat 2007-2008-ban felújították.
Szabadság híd
Ókori és középkori hadi hidak Buda és Pest között a Dunán
Az első Dunán átívelő hidat az ókorban Marcus Ulpius Traianus
római császár építtette az Al-Dunán Szörényvárnál (Turnu Severin), ahol az első
dák-római háborúban, húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat veretett
Apollodórosz római építésszel.
A mai Budapestnél volt ősidők óta az Alföldre vezető út
révátkelője, amelyet a római kereskedők is használtak.
De a római korban híd is épült a Dunán a 2. században, ami az
aquincumi légiós tábort kötötte össze a barbárok lakta területtel, a barbaricummal
és Pest ókori ősével, Contra-Aquincummal.
A pannoniai limes-szakasz - Ripa Pannonica (Pannónia partja) -
egyik fontos objektuma volt az az ókori fahíd, ami a mai Árpád hídtól valamivel
északabbra állt és érintette a Margit-sziget északi csücskét.
A Duna bal partján lévő hídfőnél volt Transaquincum, az
Aquincummal szemben lévő és a hídfő védelmét szolgáló, ellenerőd.
Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója szerint, miután
Zsigmond király 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát, 1436-ban felvetette
a Buda és Pest között létesítendő állandó híd gondolatát is,
„a Duna parton, palotájával szemben nagy tornyot építtetett.
Szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a
folyamot elzárta volna …” .
Tervét elkezdte megvalósítani és megindította a hídépítő
munkálatokat először a pesti hídfőnél, majd Budán egy tornyot emeltetett, de
halála megakadályozta nagyszabású tervének véghezvitelét.
A híres Duna-híd Traianus császár oszlopán, amelyen két daciai
hadjáratának eseményei láthatóak
Állandó kőhídról álmodott Mátyás király is
„Abban is töri vala fejét, hogy Trajánus császár módjára kőhidat
csináltatna a Dunára”
A mohácsi csatavesztést követő török hódoltság és az azt követő
osztrák elnyomás miatt azonban, több mint négy évszázadot kellett várni arra,
hogy a híd terve megvalósulhasson.
Időről-időre hajóhidat létesítettek a két város között.
Szokollu Musztafa budai pasa, aki 1566-ban lett a budai vár
kormányzója és akit 1578-ban a szultán parancsára megfojtottak, 1571-ben
helyreállíttatta a hajóhidat
„Az átkelés az összetorlódott kocsik, lovak miatt lassan és
bajosan történt. Mindezen okok arra indították a pasát, hogy egy csodálatos
hajóhidat készíttetett, melynek láttára az építőmesterek elbámultak.”
A törökök hajóhídjának budai hídfője a dunaparti vízi
rondellánál volt, a mai Ybl Miklós tér magasságában.
Ez a híd aztán megsemmisült 1578. május 19-én, a nagy budai
lőporrobbanás alkalmával.
A Buda és Pest között létesített török hajóhídról Evlija Cselebi
török utazó is híradást adott, amely ebben a korban elsősorban katonai jellegű
létesítmény volt.
A törökök az ellenséges hajók támadásai ellen a Dunán keresztben
kifeszített lánccal próbáltak védekezni.
Azonban az 1602-es Buda és Pest elleni ostrom alkalmával a
keresztény támadóknak sikerült gyújtóhajóval megsemmisíteniük a zárólánccal
kombinált török hajóhidat.
A törökök hídja véglegesen csak 1686-ban, Buda
visszafoglalásakor pusztult el. Ekkor a visszavonuló pesti török helyőrség a
hajóhidat felgyújtotta.
Carl Vasquez Pinos: A hajóhíd pesti hídfője a Vigadónál, 1837.
A pest-budai hajóhíd 1766 és 1849 között
A Várhegy és a Gellért-hegy közötti szűk völgy megszabta az
elsődleges dunai átkelés tengelyvonalát és ezzel mindkét Duna-parti városnak,
Budának és Pestnek, meghatározta a fejlődési központját.
A budai oldalon a Tabán volt a legrégibb településrész, a
balparti Pestnek pedig az a legrégibb városrésze, amelyik a Tabánnal éppen
átellenben van.
A török kiűzése után, a Buda és Pest közötti révátkelést
kezdetben repülőhíd (lengőhíd) segítette, amely a víz erejének segítségével
közlekedett a két part között, az 1676-tól működtetett repülőhíd hosszú kötelét
a Duna medrének közepén rögzítették, több kisebb lehorgonyzott ladikhoz.
A
kötél másik végére erősített kompot a víz áramlásának ereje hajtotta át az
egyik partról a másikra. Ez a lengőkomp Moller Vilmos bécsi ácsmester találmánya
volt. Ez volt a "Hidas".
William Henry Bartlett: A hajóhíd pesti hídfője, háttérben a
budai vár, 1844.
Az első pontonokon álló hajóhíd, az 1766-ban Magyarország
helytartójává kinevezett Albert Kázmér szász–tescheni herceg 1767-ben történt
budai látogatásakor épült meg, amikor Mária Terézia rendelete alapján a
helytartótanács felszólította a Hajózási Hivatalt, hogy a főherceg pesti
tartózkodásának idejére gondoskodjék egy hajóhíd felállításáról.
Később, ebből
az alkalmi hídból lett az állandó pest-budai hajóhíd.
A hajóhidat állandóan
bővítették és évről évre felépítették a két testvérváros között, amelyeknek az
építmény közös tulajdona lett.
Ekkor a hajóhíd pesti hídfője a mai Türr István
utca vonalában volt.
A hajóhidat télen szét kellett szedni és a hajópajtában
eltárolni, ezért az év téli hónapjaiban Pestet és Budát nem kötötte össze
semmi.
A forgalom csónakokon és kompokon történt mindaddig, amíg a jégzajlás
azt meg nem akadályozta.
A zordabb teleken néha jéghíd "épült".
Amikor a Dunán kialakult a tartós jégpáncél és elég vastagnak és biztonságosnak
bizonyult, kijelölték az átkelésre alkalmas helyet.
Homokkal vagy szalmával
szórták fel, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést.
Az így kialakított
jéghidat helyenként ki is világították.
1790-ben – több száz év után – ismét Budán hívtak össze
országgyűlést.
A Budára összehívott országgyűlésre érkező követek szállítását a
régi hajóhíd már nem tudta kiszolgálni, ezért az országgyűlés idejére a
hajóhídtól északra repülőhidat állítottak fel.
Az 1790-ben épült új hajóhidat Franz Joseph Süftenegger passaui
ácsmester építette.
A hajóhíd 42 ponton hajón nyugodott és körülbelül a mai Deák
Ferenc utca, Vigadó tér magasságában került felállításra.
1830-tól 43 dereglyére volt erősítve a hajóhíd, hossza 422 m,
szélessége 8,85 m volt, kétoldalt 1,1 m-es gyalogjárókkal, a kocsiút 6,65 m
széles volt.
Franz Xaver Sandmann: Pest-Buda látképe a Gellérthegyről, 1853
Két szembe jövő szekér fért el rajta.
Éjszaka 16 lámpa világította meg.
Ez a híd szolgálta azután az átkelést egészen 1849-ig, a Lánchíd
átadásáig.
Két történelmi esemény fűződik a hajóhíd utolsó időszakához:
1848. március 15-én húszezer ember vonult át a hajóhídon Budára
és vitte vissza a kiszabadított Táncsics Mihály kocsiját Pestre a forradalmi
tömeg.
1848. szeptember 25-én a császár által Magyarország katonai
parancsnokává és ideiglenes nádorává kinevezett (a kinevezés magyar miniszteri
ellenjegyzés nélkül történt) Lamberg Ferenc Fülöp gróf új hivatalának
átvételére, szeptember 28-án megérkezett a magyar fővárosba.
A magyar országgyűlés azonban érvénytelennek nyilvánította a
kinevezést.
Lamberg, a neki kijáró katonai kíséret nélkül, Batthyány Lajos
miniszterelnököt kezdte keresni, hogy kinevezését vele ellenjegyeztesse, de a
felheccelt és feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és ott egy
késszúrással valaki meggyilkolta.
Buda 1849-es ostrománál Alois Alnoch von Edelstadt osztrák
ezredes, az elkeseredett osztrák védők egyike, 1849. május 21-én saját
szivarjával robbantotta fel a még épülő Lánchídra hordott puskaporral teli
ládákat.
Ennek következtében a híd pályaszerkezete mintegy 25 méter
hosszan súlyosan megsérült , de ezt a sérülést később kijavíttatták.
Az első állandó híd, a Lánchíd
Az első állandó, Duna felett átívelő híd létrejöttét Buda és
Pest városa között, gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” erős
elhatározása és akarata hozta létre a reformkorban.
A Lánchíd budai hídfőjének jobb-oldali kőoroszlánja 1928
tavaszán
Széchenyi grandiózus víziója a magyar politikai életben döntő
jelentőségű volt.
A „Lánchíd” létesítésének ötlete és az azt követő nemzeti
lelkesedés volt az első, ahol megtört a nemesi adómentesség sok-sok évszázados
tabuja.
Széchenyi már 1828-ban foglalkozni kezdett a budapesti híd
kérdésével.
A tökéletlen hajóhíd akadályozta a dunai gőzhajózást is.
Ha hajó haladt át Pest-Budánál a Dunán, akkor szükség volt a
mozgatható elemek időnkénti szétnyitására, és a hajók átengedésére.
Vagy a hajóknak kellett várakozniuk a híd szétnyitására - vagy
pedig az átkelni szándékozóknak a hajók áthaladására.
Az állandó hidat nagy jelentőségű eszköznek tekintette fő
céljának a megvalósítása szempontjából, hogy a főváros kulturális és
közgazdasági tekintetben is az ország valódi központjává válhasson.
Széchenyi 1829-ben bemutatta nádornak az állandó híd vázlatos
tervét, aki ettől fogva a híd ügyének egyik leglelkesebb támogatója lett.
1832-ben megalakította a buda-pesti hídegyesületet, aminek az
égisze alatt hozzáfogott a híd megépítésének technikai és pénzügyi
lebonyolításához.
A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény
Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg
kellett fizetnie a hídpénzt.
Az erről szóló törvényt az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen,
1836-ban fogadták el a képviselők.
Elsőnek a pesti oldal alapgödre lett kész, itt tartották a
Lánchíd alapkőletételét 1842. augusztus 24-én.
„Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között
szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között
állandó hídnak építése határoztatik.”
A törvény végrehajtására azonban már csak az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc után kerülhetett sor, miután különös módon az
elkészült új hidat, Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér, a magyar
szabadságharc vérbefojtója felavatta.
A Lánchíd szerkezete: a háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós
függőhíd teljes hossza 380 méter, szélső nyílásaié 88,7, a középső nyílása
202,6 méter.
A hídpálya szélessége 14,5 méter, ebből a kocsiútra 6,45, a
kétoldali gyalogjárókra 2,2-2,2 méter esik.
A még hiányzó szélességet a kocsiút és a járdák között
elhelyezkedő főtartók foglalják el.
A híd vasszerkezete 5194 tonna.
A pillérek alapjai a Duna medrében egészen a teherbíró talajig
lenyúlnak (a hídfőknél 5,14, a budai pillérnél 12,60, a pestinél 7,30 méterre a
nulla vízszint alá).
A mederpillérek magassága a nulla vízszint fölött 48
méter, a kőépítmény összmagassága tehát több mint 55, illetve 60 méter.
Valamennyi budapesti Duna-híd építését a magyar törvényhozás
rendelete alapján kezdték el.
A létesítésüket kimondó törvénycikkek nyomán kezdték meg a
tervezést, majd a kivitelezést.
Az állandó Duna-hidak születésének kronológiája:
1849. november 20. - Széchenyi lánchíd - 1836. évi XXVI.
törvénycikk - Eredeti neve: Lánchíd
1876. április 30. - Margit híd - 1870. évi X. törvénycikk
1896. október 4. - Szabadság híd - 1893. évi XIV. törvénycikk - Eredeti
neve: Ferenc József híd
1903. október 16. - Erzsébet híd - 1893. évi XIV. törvénycikk
1937. szeptember 12. - Petőfi híd - 1930. évi XI.
törvénycikk - Eredeti neve: Horthy
Miklós híd
A második világháború hídpusztulásainak kronológiája:
1944. november 4. - a Margit hidat felrobbantották.
1944. december 29. - a két vasúti hidat felrobbantották.
1945. január 14. - a Horthy Miklós hidat felrobbantották.
1945. január 16. - a Ferenc József híd középső részét
felrobbantották.
1945. január 18. - a Lánchidat és az Erzsébet hidat
felrobbantották.
Az elpusztult Erzsébet-híd budai hídfője
Szükséghidak építésének és lebontásának kronológiája:
A második világháborúban elpusztult hidak helyett 1945-46-ban
szükséghidak épültek Budapesten
1945. március 17. - A Margit híd mellett ideiglenes hidat vertek.
1945. március-április - A Fővám térnél és a Boráros térnél a
hidak roncsaira szükséghidat tettek.
1945. április 26. - Katonai szükséghíd készült az Összekötő
vasúti hídnál.
1945. november 18. - Az Erzsébet híd mellett a pesti
Petőfi-térről a budai Döbrentei térig az elpusztult Erzsébet-híd pótlására
pontonhíd („Petőfi-Böske") épült.
1946. január 11. - Az ideiglenesen elkészült szükséghidakat
elsodorta a jégzajlás, megszakadt az összeköttetés Pest és Buda között.
1946. március 15. - Hét hónap alatt elkészült a félállandó
Kossuth híd.
1946. május - Felépült a Margit híd mellett a „Manci"
elnevezésű pontonhíd, ami a Lukács fürdő kertjétől, a Margitszigeten át, a
(mai) Radnóti Miklós utcáig vezetett.
1948. augusztus - a feleslegessé vált ideiglenes
"Manci" nevű pontonhidat elbontották.
1949. - a „Petőfi-Böske" pontonhidat a Lánchíd újjáépítése
miatt elbontották.
1960. - a Kossuth hidat lebontották.
Az ideiglenes Petőfi pontonhíd
A felrobbantott budapesti Duna-hidak újjáépítésének kronológiája:
1946. augusztus 20. - megnyitották a forgalom számára az
újjáépített Ferenc József hidat, egyúttal a Szabadság híd nevet adva a régi-új
Duna-hídnak.
1948. augusztus 1. - átadták az újjáépített Margit hidat.
1949. november 20. - az eredeti híd avatásának századik
évfordulóján átadták az újjáépített Lánchidat.
1952. november 22. - megnyitották a forgalom előtt a volt Horthy
Miklós hidat és ekkor nevezték el Petőfi Sándor magyar költőről az újjáépült
hidat.
Új állandó Duna-hidak létrejötte Budapest területén a második
világháború után:
1950. november 7. - Árpád híd - 1908. évi XLVIII. törvénycikk - Eredeti
neve: Sztálin híd
1964. november 21. - Erzsébet híd
1990. november 16. - Deák Ferenc híd - 1985. évi VII. törvény M0
déli híd
1995. október 30. - Rákóczi híd - 24/1992. (V. 26.) OGY
országgyűlési határozat - Eredeti neve: Lágymányosi híd
2008. szeptember 30. - Megyeri híd - 2003. évi CXXVIII. törvény
M0 északi híd
A Megyeri híd teljes hossza 1861,35 méter, amelyből a Nagy-Duna-ág felett átívelő szakasz hossza 591 méter
Budapesti Duna-hidak rekonstrukciói
Széchenyi lánchíd
1877-ben a híd szerkezetének vizsgálata eredményeként
megállapították, hogy a fa pályaszerkezet, az öntöttvas kereszttartók és a
saruk cserére, a láncok pedig megerősítésre szorulnak.
Azonban erre akkor nem volt mód, így a híd első felújítási
munkái csak jóval később, 1912-ben kezdődhettek el, amit 1915 végére fejeztek
be.
1914. február 3-án a hidat lezárták a forgalom elől és
elkezdődött a vasszerkezet bontása.
A munkát állványhídról végezték, a hajózás számára csupán 48
méteres nyílást hagytak.
A bontás előtt a láncok feszültségmentessé tétele a híd 26 cm-es
megemelésével történt.
A bontási munkálatok 1914 tavaszán befejeződtek; ősszel már az
új láncok szerelése folyt, az állványhidat pedig el lehetett bontani a jégzajlás
megindulása előtt.
1973-ban a hidat több hónapra lezárták, ekkor újraaszfaltozták,
ellenőrizték a láncok anyagfáradását, rozsdátlanították a korrodált
acélszerkezeteket.
1986–1988-ban felújították a Lánchidat a Budai Váralagúttal
együtt.
A felújítás tervezője az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat), a
generál kivitelező a Hídépítő Vállalat volt.
1999-ben a Lánchíd építésének 150. évfordulójára egy új
világítási rendszert szereltek fel a hídra.
Június 19-én a Lánchíd 150. születésnapján avatták fel a GE
Lighting Tungsram Rt. cég Budapestnek adományozott ajándékát.
A világítás kialakítása során néhány helyen megváltoztatták a
korábbi fényforrások számát a hídfőknél, az oroszlánok megvilágításánál és a
pilonok két-két oldalán lévő címerek megvilágításában.
Az új világítási rendszer energiaigénye 42,53 kW, lámpatest
darabszáma 1438 lett.
A legfontosabb változás a ceruza halogénlámpák kicserélése volt,
modern kerámia fémhalogén lámpákra.
Margit híd
1935-1937 között a hidat déli irányban kiszélesítették, s így
további két közúti sávot lehetett elhelyezni rajta.
Ekkor középre helyezték az 1879 óta a hídon közlekedő villamos
pályáját is.
1978-ban végeztek rajta rekonstrukciót, leromlott állapota
indokolttá tette egy nagyobb lélegzetű felújítás megkezdését 2009 augusztusában.
A felújított hidat 2011-ben adták át.
A legfrissebb felújítási munkák után:
Leláncolt koronánk
Valaki felszabadította láncaitól...
Ferde keresztjét letörte...
Szabadság híd
Erzsébet híd
Petőfi híd
Deák Ferenc híd
Rákóczi híd
Megyeri híd
A hortobágyi Kilenclyukú híd
egy régi fahíd helyén épült
klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján.
Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott,
így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett
javítani, és a fenntartása is egyre több pénzbe került.
A debreceni marhakereskedők csordahajtásai a tiszai árvizek
idején ezen a hídfőn vonultak Szolnok felé, és onnan Bécsbe.
A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, és nem, vagy
pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát.
Ennek elkerülése végett Debrecen állandó őrséget állított a hortobágyi
hídra.
Debrecen városa 1825-ben határozta el lebontását és helyette új
kőhíd építését.
Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát
fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, és 1833-ban
fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.
Az új kőhíd eredeti terveinek nyoma veszett.
Csontváry Kosztka Tivadar - Vihar a Hortobágyon
A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország
leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt
mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter.
A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy Povolny a
feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy
kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő
pásztorok feladatát.
A település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus
20-án összehívott híres hídi vásár, ahol minden hagyományos kézműves mesterség
képviselteti magát.
Annak idején nem volt itt település, hanem csak a híd a
Hortobágy folyón és a partján álló Nagycsárda a kocsiszínnel.
Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárt az
Alföld legnagyobb hídjával és nevezte el ez alapján a hídnál lévő vásárnak,
rövidebben hídi vásárnak.
2009-ben a Világörökség részeként számon tartott hidat
felújították.
A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágának élőhelyeit
nem érintették a munkálatok, a híd pedig biztonságosabbá vált.
Az Eszéki híd
Az eszéki híd mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt
a Dráva folyón, Eszék mellett.
A törökök építették a 16. században.
Először I. (Nagy) Szulejmán 1526. augusztus 22-én vert itt le
hidat és kelt át a folyón.
Ezt a hidat a szultán utóbb elpusztította.
Később, 1578-ban a törökök egy állandó hidat építettek masszív
tölgyfagerendákból, amely elég nagy teherbírású volt.
Az utánpótlást ezen keresztül szállították a hódoltsági
területek várőrségeinek és a harcoló török seregeknek.
A hídhoz egy negyven hajóból álló hajóhíd is csatlakozott, amely
a Dráva mocsarain és mellékágain is átívelt.
Ez a híd kötötte össze az oszmán-törökök által uralt
Magyarországot és Horvátországot (a Szerémséget).
Az átkelőhely fontossága miatt itt igen gyakran törtek ki
csatározások.
A híd hatékonyabb védelme érdekében a törökök a közeli Dárdán
egy erősséget építettek.
Az eszéki híd Edward
Brown képe 1674-ből
1599-ben Pálffy Miklós felégette, de a törökök helyreállították.
1664. január 30-án a Zrínyi Miklós és Esterházy Pál vezette
magyar és horvát lovasság Pécsről Eszékre tört előre.
A Dráva befagyott, ezért a katonák könnyen rá tudtak menni.
Február 1-jéig nagy mennyiségű rőzsét és nádat hordtak a hídhoz,
majd meggyújtották.
Az eszéki várból a törökök hiába próbálták ágyúkkal elűzni
Zrínyit, a hidat február 2-ára sikerült teljesen porrá égetni.
Később Ahmed Köprülü nagyvezír újabb hajóhidat csináltatott,
amelyen keresztül vonulva június 30-án bevette és lerombolta Zrínyiújvárt.
Az építményt 1687-ben, Eszék visszafoglalásakor semmisítették
meg véglegesen.
Esztergom: Mária Valéria híd
A dunai Mária Valéria-híd az esztergomi Prímás-sziget és a folyó
túloldalán található Párkány között teremt közlekedési lehetőséget, a Duna
1718,5 folyamkilométerénél.
Története:
1893-ban született döntés egy esztergomi Duna-híd építéséről,
amelynek kivitelezésére nyilvános pályázatot hirdettek.
A megbízást négy jelentkező közül az a Cathry Sziléz és fia
nyerte el, aki több más nagy híd mellett a fogaskerekű építését is végezte.
Végül 1894. február 23-án indultak meg a Feketeházy János által
tervezett híd építési munkálatai.
Ünnepélyes átadására 1895. szeptember 28-án került sor, nevét
Ferenc József Budán született kislányáról, Mária Valériáról kapta.
A hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna-híd 1896. február 16-ára
készült el.
A hídon 1918-ig kellett vámot fizetni.
A híd fenntartása rengeteg feladatot jelentett, az útpálya fakocka
burkolata nem bírta az igénybevételt, többször kellett javítani, a szerkezetet
újramázolni.
1919 július 22-én este a párkányi oldal első hídnyílása egy
véletlenül bekövetkezett robbanás miatt a vízbe zuhant.
A szerkezetet 1921-ben kiemelték, de a hidat csak több évvel
később állították helyre.
1927 május 1-én indulhatott meg ismét a forgalom.
A II. világháborúban a híd több repülőtámadás célpontjává is
vált, de komolyabban nem sérült meg.
1944 december 26-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották.
Ekkor a középső három nyílás és két pillér is súlyosan
megrongálódott.
1947-ben eltávolították a hajózást akadályozó roncsokat, ám a
90-es évekig sem a magyar, sem a csehszlovák fél nem kívánta újjáépíteni a
hidat.
A híd megnyitásának 100. évfordulóján Magyarország és Szlovákia
miniszterelnöke közösen folyamodott PHARE-támogatásért a híd ujjáépítésének
érdekében, majd több éves tárgyalások és előkészítő munka után 1999-ben írta
alá a magyar és a szlovák kormányfő a híd megépítéséről szóló megállapodást.
Az elkészült hidat 2001. október 11-én adták át.
Az Angyal híd az esztergomi Duna szakasz Prímás-szigeti
mellékágának a hídja.
Az öt Kis-Duna-híd közül a legdélebbi, ami a város külterületén
található.
A nagyközönség előtt zárva van, kizárólag a vízmű üzemi céljait
szolgálja.
Már a 19. század első felében is volt itt egy fából készült híd.
Jelentések szerint ezt az 1830-as, és az 1838-as árvíz során is
megrongálta a rohanó ár.
Magyary Szulpicz 1877-ben kiadott Esztergom a tatárjárás korában
című könyvében megemlíti a hidat, mely a szerző korában is állt.
A Pilisszentléleki völgyhíd
Esztergom Pilisszentlélek
városrészétől délre, az Esztergomból Dobogókő, illetve Pilisszentkereszt
(Pomáz) felé vezető (1111-es) úton, a 24-es kilométerszelvényben található.
A szegedi Belvárosi híd
Újszegedet köti össze a Tisza túlpartján
fekvő városrészekkel.
Minden év májusában itt tartják Szeged Napja alkalmából a hídi
vásárt, mely több tízezer látogatót vonz a városba.
A hídon számos trolibusz (5-ös, 7-es) és helyijáratos autóbusz
(60-as, 60Y, 70-es, 71-es, 72) halad.
Szolnok új szimbóluma, a Tiszavirág híd.
Átadták Közép-Európa leghosszabb gyalogos és kerékpáros hídját.
1562-ben a törökök építették Szolnok első hídját.
Az azóta eltelt idő alatt Szolnok a hidak városává nőtte ki
magát, hiszen ma nyílt meg a forgalom előtt a szolnoki Tiszavirág híd, amely
immár a 8. hídja városunknak.
A 450 méter hosszú, tiszavirágot mintázó, kecses alkotás, amely
Közép-Európa leghosszabb kerékpáros és gyalogos hídja.
A Tiszavirág híd (az egyik leghosszabb hidunk) egy kerékpárúttal
ellátott gyaloghíd Szolnokon, ami a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a
Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával.
A Móra Ferenc híd - Szeged
amely az M43-as autópálya részeként a Tisza
fölött Csongrád megye délkeleti térségeit köti össze az M5-ös autópályával.
Valójában három híd: két hagyományos ártéri gerendahíd és a
főmeder fölött átívelő ferdekábeles függőhíd.
Nevét Móra Ferenc íróról kapta.
A mosztári Öreg híd,
több mint négyszáz éven keresztül kötötte
össze a Neretva folyó két partját.
A gyalogos híd azonban az 1993-as délszláv háború áldozata lett:
stratégiai okokból megsemmisítették, néhány óra alatt rombolta le egy tank.
Mivel méretei miatt csak gyalogoshídként használták, lerombolása
szimbolikus jelentőséggel bírt.
A híd újjáépítési munkálataiban magyar békefenntartók is részt
vettek.
Továbbá:
- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- EMF Kiegyenlítő Technika:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html
- Mi is a Lélek?:
- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A harmadik szem:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html
-Piramisok a Pilisben?
-Piramisok a Pilisben?
-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:
- A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM:
- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html
- RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink:
- A BESZÉDES ZÁSZLÓK -
-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html
- A dimenziókapuk létezése:
- A magyar szent korona igazi rejtélye!
- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:
- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:
- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:
- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:
- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:
- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:
- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:
- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:
- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:
- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :
-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html
- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések:
-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:
- A világ legmagasabban fekvő lakott települései
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html
- CSILLAGÁSZAT:
- DALOLÓ UNIVERZUM - REZGÉSEK – FORMÁK - HANGTERÁPIA:
- Ica - a faragott kövek:
- RIGVÉDA - A TEREMTÉS:
- A REGŐSÖK ÉS A KRÓNIKÁSOK ÍGY ÍRTÁK MEG - Tarih-i Üngürüsz ősgeszta:
- HATHOR ISTENNŐ – A HATHOROK:
- NAPFOGYATKOZÁS:
- HOLDFOGYATKOZÁS:
- Napfogyatkozások - Holdfogyatkozások - Napéjegyenlőségek - Napkitörések együttes hatásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/03/napfogyatkozasok-holdfogyatkozasok.html
- A VULKÁNOK:
- A Szfinxek:
- HEKTÓR ÉS KASSZANDRA:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.