A MAGYAROK TUDÁSA: Budavári Palota

2013. március 27., szerda

Budavári Palota

Budavári Palota

A hajdani magyar királyi palota, a Budavári Palota fővárosunk egyik legkiemelkedőbb nevezetessége, a világörökség része. Budapest budai oldalán a Duna felett a Várhegyről a jellegzetes zöldes színű kupolájával magasodik az ég felé.

A Budavári Palota története:

A fényűző gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették, díszítették a királyi lakhelyet.

Azonban 1541-től, a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult és az 1686-os ostrom és visszafoglalás is igen komoly károkat hagyott a várban és a várnegyed épületeiben. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám úgy hogy a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek is még megmutatkozhassanak.

1715-ben kezdődött meg a bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a területe.

A szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban kapott helyet az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk-neobarokk kupoláját.

A budai királyi palota 1686 - 1891 között

A második világháború idején a Budavári Palota hadszíntérré vált és súlyosan megrongálódott. A csodálatos neobarokk kupolája is közvetlen találatot kapott, ám még harcok után is napokig lángolt, így szinte teljesen megsemmisült.

Egyes részei a felismerhetetlenségig tönkre mentek. A helyreállítására csupán az 1960-as években került sor, a rekonstrukció folyamán azonban az eredetitől eltérő építészeti megoldásokról hoztak döntéseket. Így jött létre a ma látható barokk épülethomlokzat.

A Budavári Palota napjainkban:

A Budavári Palota lett Budapest egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai központja. A palota épületében a Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum és az 1985-ben beköltözött Országos Széchenyi Könyvtár csalogatja a kultúrára éhes látogatókat. A palota Savoyai terasza nyaranta és ősszel legendás hírű, többnapos fesztiválok színtere.

video: http://www.ezmegaz.com/kiralyi-palota-budavari-palota/

Budavári nagy rondella

A budavári nagy rondella kör alakú bástya a budai Várhegy déli lejtőjén, a budai vár egykori védműrendszerének rekonstruált része. Középkori falainak kiásásával, konzerválásával és részleges kiegészítésével az 1950-es években állították helyre. Hozzáépített kaputornyával és a szomszédos Buzogánytoronnyal együtt azóta tartozik a budai városképhez.

A rondella a középkori vár külső védőövének legdélibb csúcsa és egyik legnagyobb védműve volt, belső átmérője meghaladja a 33 m-t. Tekintélyes, 5 m vastag falát 7 ágyúlőréssel látták el, kívül meredeken lejtősre, de nem függőlegesre építették. A belső falon, a lőréssor mellett fedett védőfolyosó fut végig, ez teljes egészében a helyreállításkor készült.

A palota felőli északi oldalon támfal húzódik, mely a bástya mögött emelkedő feltöltött részt, az egykori ágyúállást tartja. Kívülről a rondellába a középkori falakon nyugvó kaputornyon át lehet bejutni: ennek szélesebb nyílásán a lovasok, a kisebbiken a gyalogosok közlekedhettek. A bejutást hajdan a kapuk előtti árkon át felvonóhíd biztosította, illetve akadályozhatta meg. A palota felől a hátsó falon nyíló kapun lehet a bástyát megközelíteni.

(forrás: Wikipédia)