A MAGYAROK TUDÁSA: Peru - Cuzco - az Inka Sacsayhuaman erődje

2013. március 27., szerda

Peru - Cuzco - az Inka Sacsayhuaman erődje - emberkéz alkotta gigantikus csoda?

Peruban, az Inka Sacsayhuaman erődje, emberkéz alkotta gigantikus csoda?

Ezt a rejtélyes inka várat állítólag harmincezer munkás hetven év alatt építette fel, de egy krónikás sem ad kielégítő magyarázatot arra, hogy milyen módszerrel, milyen technológiával emelték helyükre az irdatlan tömegű köveket. Fedezzük fel az inka világ egyik csodáját és illesszük bele a történelmi rejtélyek sorába, rátapintva a nyilvánvaló párhuzamokra a többi hasonló kultúrával.

Peruban járunk, az Inka Birodalom egykori fővárosa, a „világ köldöke”, azaz Cuzco mellett, ahol több száz tonnás kövekből építettek lélegzetelállító erődöt az inkák.
A fejtörést azonban az okozza, hogy nem tudunk elfogadható magyarázattal szolgálni az emberfeletti teljesítményükre.

V. W. von Hagen : Az inkák birodalma című könyvében Sacsayhuamanról a következőképpen vélekedik: „e roppant sziklatömegek bámulatba ejtenek; Stonehenge elhalványul mellette, Agamemnon sírja Argoszban semmiség hozzá képest, s még Agrigentum ciklopszi fala sem állja meg az összehasonlítást Sacsahuamán várával.”

Ez az építmény gigantikus méretű. Olyannyira, hogy legjobb tudomásunk szerint ez volt a valaha emelt legnagyobb inka épületkomplexum.
Elég csak azt megemlíteni, hogy háromszoros bástyasorának csupán egyetlen sarokköve eléri a nyolc méteres magasságot és az öt méteres szélességet.
A helyenként teraszosan elhelyezett falakat átlagosan 50 tonnás tömbök alkotják, de találunk köztük sokkal nagyobb példányokat is.
Egyes sarokkövek tömege eléri a 360 tonnát.
Vajon, hogyan faragták ki őket?
Hogyan cipelték a helyszínre és miként illesztették e monstrumokat helyükre az ősi építők?

Találunk olyan dokumentumokat, melyek leírják, hogy több ezer embert fogtak a kövek elé, akik kötelek és mindenféle, emberi erőt igénylő eszközök segítségével húzogatták odébb a kolosszális kőtömböket.
Hova is?
Egy „dombra”, amely kb. 3300 méteres magasságban található.
A kövekből nem akármilyen építményt rittyentettek, mivel szinte labirintusszerűen rendezték el azokat, ily módon egy falrendszer lett a végeredmény.
Ebből arra következtetnek a régészek, hogy ez egy erőd lehetett.
Ez azonban még nem a teljes kép.

Kétségtelenül állíthatjuk, hogy a Napistent imádó inkák egy ilyen kulcsfontosságú alkotást rituális okkal emeltek.
Miért vagyunk ebben ennyire biztosak?
Mert a falrendszer egy Nap-templomot is magában foglalt, vagy talán inkább védett? Mindenesetre a név sokat elárul, amely magyarul annyit tesz: a „Nap Háza”.

Az Inka Birodalom a világ egyik legnagyobb kiterjedésű és legrejtélyesebb civilizációja. Eredeti nevének fordítása a Négy Világtáj Országa volt.
Legnagyobb kiterjedésében az Andok hegység csaknem egészét magában foglalta: Ecuador, Kolumbia, Bolívia, Argentína, Peru és Chile jelentős területei tartoztak hozzá.Mind kulturális, mind katonai, mind gazdasági, mind politikai, mind spirituális aspektusában az inka tőkultúra uralta Dél-Amerikát, amely nem összetévesztendő a 12. századi őslakosok által alapított civilizációval, melynek háromszáz éves történelme során 18 inka uralkodott.
Az utolsó inka, Atahualpa volt, aki testvérével Huáscarral osztozott a hatalmon.
Az egykori dicsőségnek végül egy polgárháború, majd a spanyol konkvisztádorok 1532-es megjelenése vetett véget.
De jó okunk van feltételezni, hogy ezt az Inka Birodalmat megelőzte egy proto-kultúra, melyről viszont jóval kevesebb információval rendelkezünk, mint utódjáról.

Az inkák világképét eminens módon példázza, hogy királyukat a „Nap gyermekének” nevezték.

Ő volt a Sapa Inka (Nap fia), a legfőbb uralkodó, aki a Napistent testesítette meg, illetve képviselte a Földön.
Vegyük észre a tagadhatatlan kulturális-vallási párhuzamokat az inkák és az egyiptomiak között.

Bármily meglepő, kézzelfogható összefüggéseket találhatunk a kínai és az inka kultúra között is.

Tudjuk, hogy a Kínai Birodalom alapfilozófiája szerint az Égi Rend földi mását hivatott megvalósítani.
A kínai császár éppen úgy az Ég Fia volt, mint az Inka.
Ráadásul a császároknak a „mennyei oltáron” kellett szertartásokat elvégeznie, miként az Inkának is.
Ma a nagyvilágban kevés mennyei oltárt találunk: az egyiket Peking és Hszián városában, a másikat Cuzco felett Sacsayhuaman erődítményében.

Mint azt Stonehenge, a gízai piramisok és sok más megalitikus csoda esetében sajnos megszokhattuk, Sacsayhuaman hatalmas köveit a későbbi hódítók előszeretettel használták kőforrásként saját házaik és palotáik építésére, tehát részben elhordták saját építkezéseikhez.

De míg a spanyol bevándorlók házai omladoznak, kivált a földrengések hatására, ugyanez sokkal kevésbé mondható el Sacsayhuamanról, amely még napjainkban is büszkén magasodik a város fölé.
Azon pedig aligha lepődünk meg, hogy formára vágott kövei között nincsen semmilyen habarcs, merthogy mindenféle kötőanyag nélkül illesztették egymáshoz a kőtömböket, s tették ezt olyan mesteri precizitással, hogy ennyi év távlatából egy késpengét sem tudnánk betuszkolni a kövek közé.

A műemlékvédelem csak eme rombolások után érte el azt a fokot, hogy 1983-ban a Világörökség részének nyilvánította Sacsayhuaman falkomplexumát.

(forrás: Boldog napot!)

CUSCO - SACSAYHUAMAN ERŐD AZ ANDOKBAN - PERU

…egy, a külföldi turisták számára kevésbé ismert, ám titokzatosságát illetően a Nazca-vonalakkal és az egyiptomi piramisokkal vetekedő falkomplexum a perui Cuzco városának északi határánál.

Az Inka Birodalom egykori fővárosával,

Cuzcóval egyetemben a fal 1983 óta a Világörökség részét képezi, arra azonban máig nem derült fény, hogy a kereket sem ismerő inkák miként voltak képesek felépíteni.

Sacsayhuamánt ma a főként a dombról nyíló gyönyörű kilátás miatt keresik fel - a hely 3555 méter magasan a tenger szintje fölött van, így valójában magasabban, mint a Machu Picchu -, és kevesen tudják, hogy jelentőségét sokan olyan misztikus helyekéhez hasonlítják, mint a gízai piramisok vagy a Stonehenge.

Mindezt gigantikus, embertelen méretű köveinek köszönheti, melyek kapcsán nem egy kutató kételkedik abban, hogy a falakat az inkák építették.

A kövek átlagosan 50 tonnát nyomnak, de nem egy közülük meghaladja a 120 tonnát is, így kifaragásukhoz és megmozdításukhoz szinte földöntúli erőt kellett kifejteni - előbbi a modern korban sem lenne egyszerű.

Maguk az inkák azt mondták a spanyoloknak, a falat nem ők, hanem a városuk területén egykor élő óriások építették, az ideérkező spanyol krónikaírók és hittérítők pedig egyenesen ördögi lelkek, illetve démonok művének tartották a falrendszert.

Nem véletlen, hogy mindezek kapcsán sokan a földönkívüli teóriákat is bevonták a magyarázatok körébe: Erich von Däniken például egyértelműnek tartja, hogy a földönkívülieknek is köze lehetett az építményhez, csakúgy, mint az egykori birodalom számos pontjának esetében.

A kövekre vésett 30.000 éves csillagászati szöveg újraírhatja a történelmet!

Teljesen új ablak nyílhat a múltra!

cikk:

http://boldognapot.hu/blog/a-hires-sacsayhuamani-templomban-talalt-30-000-eves-rejtelyes-iras-ujrairhatja-a-tortenelmet/

(forrás: Magyar Nyelv)

Ősi érintetlen királysírt találtak Peruban!

Az inkák előtti kékszemű kultúra!

Peruban jóval az Inka birodalom előtt virágzott a Wari birodalom (HUARI-nak is mondják a spanyolok).

Huariák

Hu(n)áriák

Hu(ng)áriák

ARIA

ARA

ARI = aranyos

ARANY

ARÁNY

ERÉNY

ÁRIANAK lenni az ősi ERÉNYEK ismeretét jelenti.

ÁR IA

RÁ IA

RÁ EA

REÁ

RA, RE, RÁ, RÉ = (NAP)FÉNY

ÁLDÁS R EÁ! Annyi, mint fény áradjon reája...

A feltáráson "áthatóan " kék szemű, fából készült, maszkos mumiákra leltek, Lima közelében, 70 sírhelyen.

Egy sírban, többnyire női csontvázakat találtak, gazdag lelet anyaggal.

Ebből lehet arra következtetni, hogy kiráysírról lehet szó.

Kék szeműek és szőke hajúak.

Abban az időben, amikor Párizsban kb. 25 ezer fős népesség élt, akkor a huariak kb. 40 ezer fős civilizáció lehetett.

(Forrás: http://atlanteangardens.blogspot.hu/)

A CSAKANA (chakana) KERESZT

A csillagok világa és földi összefüggések

Purisaca Golenya Ágnes az, aki még nálam is elszántabban kutatja a szimbólumok rejtélyeit.

Szinte szóról szóra leírta azokat amiiket az elmúlt hónapokban felismertem.

Perui utazásom során egy "természetes beavatáson" eshettem át.

Inka csillagászati elmélet

Ágnest olvasva jöttem rá:

"Az őslakos testvéreim egy csoportja megmutatta, mi az – amit most már így nevezek – „természetes beavatás”, amikor egy bizonyos hely védőszelleme egy olyan beavatási folyamatot végez, amelyet sok esetben az alany nem fog fel, hanem később álmai által táródik fel."

Talán ezért érzem azt, hogy nem ez az első alkalom, hogy itt vagyok, hanem, hogy egyszerűen hazaérkeztem.

Pachamama - Földanya

Peruban megdöbbentően szoros kapcsolata van a magyarok büün vallásával, ugyanis Ősmama Ukko-Ukku, mint a téridő keletkezésének első "moccanata", a "VÍZ" (kozmikus víz=fluid IDŐMINŐSÉG) a KÖR a kiindulás (Vízmama-Yacumama-Ukku- Ukko: a múlhatatlan nőstény őssejt rost).

Mindennek az eredője, a kör töve

Csak e téridőben jelenik meg a "múlandó hím", az Ősmama-szülte Nap (Gon), aki fény-és hullámspektrumaival "tereli" (közvetíti) a kozmikus "vízet" - vagyis kialakul a TÉR.

Viracocha az inka teremtő Nap isten vagy Kon Tiki

Viracocha a legfőbb inka isten, őt tartják a teremtő istennek, akitől a Nap is származik, s mint tudjuk, a legenda szerint az inkák a nap gyermekei.

Persze, nem csak a Napot, hanem a Földet, a Holdat a többi égitestet is Viracocha teremtette.

Ő hozta létre a világot, először óriásokat telepítve, majd miután ezeket elpusztította azután alkotta meg az embereket és a civilizációt.

Napkapu

Az "Istenek kapuja" - Tiahuanaco preinka kultúra vallási és kultikus központja Bolíviában, a Titicaca-tavat körülvevő fennsíkon, 3900 méter magasságban.

Az ősi andoki népektől kezdve a mai napig él Dél-Amerikában, főleg perui területen a Chakana fellelhető hatalmas kő formában szent helyeken (a legnagyobb az észak-andoki Cajamarca várostól 30 km-re), templomok bejárati része felett, falak, oltárok oldalában.

Egy hihetetlenül komplex szimbólumrendszer a csakana

Kifejezi a fény-árnyék, fent-lent, nő-férfi, ember-Isten, múlt-jövő, tehát az összes polaritást a mi dimenziónkban.

A „háromlépcsős” kereszt a föld hármas osztatát jelzi (kecsua nevükkel):

1.- Junin Pacha – felső világ / kozmosz / Isten szintja

2.- Kay Pacha – középső világ / itt és most / Földanya (pachamama)

3.- Ukju Pacha –alsó világ / Másvilág, belső valóság

A Dél-Keresztje konstelláció leképzése a föld felszínére történt.

Fontos események csillag és bolygóállásait örökítette meg.

A dél kereszetje mindig a déli-sark pólusára mutat.

Tudjuk róla, hogy az ősi ideérkezők vezetője, iránymutatója volt.

Az eredeti Chakana közepén egy kerek nyílás van: az ajtó egy másik világba (Vízmama).

A 12 sarok jelez beavatási szinteket, de a szakrális 12 számnak is megfelel (pl. Jézus 12 tanítványa, 12 állatövi jegy).

Geometriájában fellelhető a Pi (Π(pí)≈3,14) szám, és az aranymetszés (Φ(fí)≈1,618) aránya.

Peruban a Szent Völgy szent épületei egy hatalmas Chakana alakjában, meghatározott pontokra épültek. A Chakana – a szent geomteria miatt – meghatározott energiahatás kifejtésére képes (energiaörvények).

Az élet szent ritmusának rendezője (évszakok, ünnepek, napfordulók, napéjegyenlőség stb.)

Az alábbi kép egy illusztráció Milton Elveszett paradicsomához.

A felső „piramis” gyakorlatilag az építészeti bravúrnál jóval többet jelentő, Im-Hotep által épített szakkarai „lépcsős” piramis vagy másik nevén Dzsószer piramis.

A „lenti” tükröződés pedig: a föld „kristálymagja” és annak elektromagnetikus rezgéshullámai!.

A piramisok és a chakana ugyanazon szent geometriai arányokat tükrözik.

A piramis gyakorlatilag egy több lépcsős Chakana!

Chakana térben

Ollaytantambo kecsua nyelven pihenőhely.

Preinka építménye olyan látványosság, ami kihagyhatatlan.

Nevét a szél miatt kapta: síp.

Óriási energia kellett az erődítmény megépítéséhez, a sziklák megformálásához.

A legérdekesebb pontja a legtetején álló 6 db hatalmas 2mx4m-es tábla.

Úgy néznek ki, mintha félbe hagytak volna valami újabb építkezést amit betonból öntöttek ki.

De ezek a táblák már a spanyolok előtt itt álltak és akkor még nem is volt beton! ...vagy mégis?

Porfir monolitoknak nevezik ezeket a hatalmas, alul eresztékekkel stabilizált 90 tonna súlyú falakat.

Azokat a köveket pedig, amikből itt a naptemplomot építették, 18 kilométerre innen a folyó túloldaláról lehetett bányászni.

Figyelembe véve az óriási 1000-2000m-es szintkülönbségeket, az "erőd" megépítése emberfeletti "mutatvány" lehetett.

Az óriás táblák közül a 4. blokkon van egy dombormű, a csakana.

Ez az andoki keresztnek is nevezett négyszögesített kör Peru legismertebb szimbóluma.

Jelentése idegenvezetőnk szerint Tawantinsújo = 4 nép.

De nem csak ennyi.

Tulajdonképpen a világegyetemet szimbolizálja. 3 szint, 3 világ.

Lenti világ (kígyó), a mi világunk a középső világ (puma) és a fenti világ (kondor).

Cusco pedig a középpont azaz a világ köldöke.

Három szabály égett be a peruiak szívébe:

Ne lopj, ne hazudj, ne henyélj!

Gyakran így is köszönnek egymásnak.

Régen nem volt magántulajdon.

Munkával adóztak és kölcsönösen segítettek egymásnak.

Szemben az erődítménnyel egy Idős szakállas koronás ember profilja vésődött a hegybe.

Andoki mikulásnak nevezik. Ez az Isten lehet Wiracocha, a 9. Inka uralkodó előtti Istenség, ugyanis a 9. Inka óta Peruban már a Napistent tisztelik.

(Részlet - Felber Judit - Látlak Téged Peru c. blogjából)

A chakana Nazca rajzolat:

Függőhíd építése a perui Apurimac folyó felett

Az egyedi technológiával készült, keskeny és ingatag függőhidak nélkülözhetetlen szerepet töltöttek be a hatalmas inka birodalom életében: a spanyol hódítás előtt több száz kötélhíd segítségével oldották meg az egyébként áthatolhatatlan hegyek közötti közlekedést.

Az Andok égbe törő ormain napjainkban egyedülálló módon őrzik az ősi hagyományokat, és rituális szertartás keretében évente újjáépítik a perui Apurimac folyó két partját összekötő szent hidat.